Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
1975. június 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Előbb a hideg, az eső. most meg a nagy meleg jeleni gondot a konzervborsó feldolgozásában — tájékoztatott Horváth Sándor, a Kecskeméti Konzervgyár, nyersanyagforgalmi osztályának vezetője. Az élelmiszeripari üzem az idén 11 gazdasággal kötött szerződést csaknem 2800 hektár borsó termelésére. A feldolgozási terv a múlt évi 8130-cal szemben 8500 tonna. Ennek teljesítése azonban a már említett, okok miatt kérdésessé vált. Ezt bizonyítja, hogy szinte a szezon kellői} közepén a júniusra tervezett 700 vagon borsó helyett alig több, mint 250 vagonnal érkezett meg a konzervgyárba. A gépek így legtöbbször csak negyed-. illetve félüzemben dolgoznak, ami jelentős veszteséget jelent az üzemnek. A legalacsonyabb napi teljesítmény például június 8-án, vasárnap volt, amikor a tervezett 12 helyett csak két és fél vagon nyersanyag érkezett meg a gyárba. A borsófeldolgozás tehát késik, és félő, hogy ez hátráltatni fogja a bab, az uborka és egyéb termékek konzerválásának időbeni megkezdését is. Borsógondok Akadozik a betakarítás, a feldolgozás Ami a konzervgyárnak gond, a termelő gazdaságoknak is az. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben, ahol 600 hektáron termelnek borsót, eddig csak alig 180 hektárról tudták betakarítani az értékes konzerv- növényt. Ugyanakkor a termésátlag sem éri el a tervezettet. A sok eső miatt húszadikán este is abba kellett hagyni a munkát, és még másnap is D4—KB traktorokkal kellett vontatni a rendfelszedő gépeket, hogy a korábban lekaszált borsó ne vesszen kárba. Ahol pedig a gépek sem tudtak megbirkózni a sárral, ott lófogattal segítették a behordást. Az igyekezet ellenére mégis minőségi veszteségek is bekövetkezhetnek. Ezek veszteséget jelentenek a szövetkezeinek. Most ha naponta 7—8 vagon borsót kicsépelnek, már eredménynek számít, félő azonban, hogy még ezt sem tudják tartani a szövetkezetiek. A hirtelen felmelegedés nemcsak a borsó gyors öregedésének, hanem a kártevőknek is kedvez. Ez utóbbi kivédésére a szövetkezet az Izsáki Állami Gazdaságtól bérelt helikopterrel 300 hektáron elvégezte a borsó növényvédelmét. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben is hasonlóak a gondok. A 226 ílTTO T • Munkában a borsófejtőgép. hektár borsóvetésnek eddig csak 40 százalékát sikerült betakarítani, így a termés egyszerre éré• A konzervgyárba beszállított borsó először a mosóba kerül, és így megtisztulva halad tovább a feldolgozó gépsorokhoz. se várható. Ez még tovább növeli a veszteséget, mert a túlérett szem csak vetőmagnak vagy takarmányozási célra használható. a gazdaságot korábban ért jégkár is nehezíti a helyzetet. Hiába a betakarítás teljes gépesítettsége, a szeszélyes időjárás okozta károkat már csak mérsékelni tudják. Nem sokkal kisebb feladattal kell megbirkózni a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben sem, ahol 150 hektáron termelik az értékes konzervnövényt. A termésnek eddig 30 százalékát sikerült biztonságba helyezni és a nagyobb veszteségek elkerülésére — amikor dolgozni lehet —, minden percet kihasználnak a tagok. A megfeszített munkatempó mellett azonban nem feledkeznek meg a növényvédelemről sem. A későn érő fajtákat lepermetezik. Köztudott: a kedvezőtlen időjárás ebben az évben már eddig is sok kárt okozott. Úgy látszik, hogy a természet erőivel szemben tehetetlenek vagyunk. Valóban így volna? Gondoljunk csak a múlt őszre, amikor mindent .veszni láttunk, mégis közös ösz- szefogással éjt-nappaliá téve az ember g^őze'd^'rpeslfgiieft ,“ a; tey, mészet loSöQkJüifekrtj- .Rtsroéljükfc most sem lesz másként és nemcsak a konzervgyár, hanem a mezőgazdasági üzemek is teljesítik tervüket. B. Z. Összetett honvédelmi verseny A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége, a KISZ megyei bizottsága és Tiszaalpár tanácsa a község 900 éves fennállása ünnepi rendezvénysorozatának keretében vasárnap 9 órai kezdettel a községi sportpályán rendezi meg az összetett honvédelmi verseny megyei bajnokságát. A bajnokságon a járási bajnokcsapatok hét korcsoportban küzdenek az első helyezésekért terepfutásban, kézigránátdobásban, légpuskalövészetben és különböző ügyességi gyakorlatok végrehajtásában. Ä versenyen kerülnek átadásra a KISZ megyei bizottsága által 1972-ben alapított, a tömegesítésben és a KISZ-szel való együttműködésben legjobb eredményt elérő területi MHSZ-veze- tőségek részére felajánlott vándorserlegek. A serlegek jelenlegi Tiszaalpáron védői a kiskunhalasi városi, és a bajai járási MHSZ-vezetősé- gek. Az utóbbi időben egyre nagyobb tömegeket vonzanak a honvédelmi tömegversenyek, ezért remélhető, hogy az MHSZ vasárnapi rendezvényére nemcsak a jubiláló tiszaalpáriak és a környékbeliek lesznek kíváncsiak. Űj vasúti jelzőtáblák Országszerte — a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén is — megkezdték a két- és több vágá- nyú átjáróknál az új KRESZ előírásainak megfelelő „Vasúti átjáró kezdete” jelzőtáblák elhelyezését. A Szeged-Rókusi Biztosító- berendezési Fenntartási Főnökség dolgozói 47 fénysorompós, valamint a fényjelzővel kiegészített teljes csapórudas sorompókkal ellátott átjáróknál szerelik fel ezeket a jelzőtáblákat. Ezzel egy időben az „Átiáró több vágányé vasúti pályán” jelzéseket eltávolítják. Az új jelzőtáblák —• amelyek fénvvisszaverőek. ezért éjszaka is iói láthatók — tehát nem tesznek különbséget az egyes a több vágányú átjárók között. NEB-ülés Kecskeméten A Kecskeméti Járási-Városi NEB tegnap délutáni ülésén elsőként „A korszerű táplálkozás követelményeinek érvényesítése az üzemi jjs gyermekélelmezésben, valamint a vendéglátóiparban” című téma vizsgálatáról készült összefogó jelentést vitatták meg. Ezt követően a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek bizonylati rendje és okmányfegyelme, valamint a társadalmi tulajdon védelme tárgyában készült jelentés szerepelt a testület ülésének napirendjén. Végezetül a két NEB-ülés között elvégzett tevékenységről tartott beszámolót Kő Ferenc, a járási-városi NEB elnöke. Ifivezető-képző tábor Baján Egyhetes, bennlakásos ifjúve- zető-képző tábor nyit kaput Baján a KISZ vezetőképzőjében, a Petőfi-szigeten, június 29-én, va. sámap. Százötven nyolcadik általánost befejezett diák ismerkedik meg az úttörőmozgalom akcióprogramjával, nevelési rendszerével, az irányítási feladatokkal. A csapatoknál jó közösségi munkával, szervezőkészséggel kitűnt vörösnyakkendősö- ket a tábor vezetősége — élén Péter Ágnessel, a kiskunhalasi járás úttörőelnökével — a következő tanévre szóló úttörőfeladatok elvégzésére, illetve a csapatoknál azok élvégzését segítő munkára készítik fel. Legtöbben a lakóhelyükhöz közeli, — vagy a hajdani általános iskolájuk úttörőcsapatánál szeretnének tevékenykedni. Tóth István fotói Szekszárdon Ezúttal a szekszárdi Béri Balogh Ádám megyei Múzeum adott otthont és teremtett méltó környezetet Tóth István művészi felvételeinek. A szekszárdiak egy hónapon át tekinthetik meg a szakmai körökben világszerte számontartott hazánkfia különleges tehetségének bizonyítékait. A mostani alkalommal tematikuson leszűkített válogatással jelentkezik a közönség előtt, a gyűjteményes kiállítás címe: Írók—művészek. Szerencsére, a kiállított 110 képnek mintegy egyharmada kitekintést enged Tóth István művészetének szélesebb horizontjaira is, így a nézők fogalmat alkothatnak, milyen sokoldalú és sokféle érdeklődésű ez az alföldi ember. Azt viszont mi, közelebbi ismerősei, eddig csak szinte sejtettük, hogy a portrékat is igen nagv tervszerűséggel gyarapítja, most pedig meg is győződhetünk róla. Felvonul sok-sok ismerős arc: Barcsay Jenő, Benedek Péter, Buda Ferenc. Dé- ry Tibor, Holló László, Illyés Gyula, Kátai Mihály, Patkós Irma, Kisfaludi Strobl Zsigmond — hogy csak jelezzük a het- venegynéhány portré alakjait. Azt is mondhatnánk, hogy Tóth István meglepett bennünket ezzel a képsorral, de az igazság az, hogy vártuk is tőle, mert ebben a műfajban is maradandóra képes. Fotói nem hivalkodók, nem keresik az extrém helyzeteket, azt sem titkolja, hogy ,,fényképez”. Nem akarja elhitetni — amit amúgy sem hinnénk —, hogy „megleste” modelljeit. Az ilyen képekhez idő, s a környezet — a személy és tárgyainak — ismerete is szükséges, túl a technika biztos ismeretén, ami a jól eltalált megvilágításba n, s a legmegfelelőbb pillanat megörökítésében jut kifejezésre. Az arcok komolyak és mégis derűsek, néha talán csak a rájuk pásztázó fény miatt, túlmutatnak a kép felületén, szinte látjuk a koponyákban rejlő gondolatot, sőt — talán be- lemagyarázásnak tűnik, de igaz — az életművet, a karaktert, Illyés nyugalmát, Déry töprengését és Kátai szigorát. Csak örülhetnek a szekszárdiak, hogy az arcok mellett láthatják Tóth István híressé vált képei közül például az öregek, a Kezdődik a vihar, vagy a Temetőben és a Méhesterelés címűeket. Kedvenc témái közül az öreg cigányt és a Paradicsomnemesí- tőket. Mi pedig annak örülünk, hogy a Duna—Tisza közének különleges tehetségű egyénisége újabb rétegeket hódít meg ennek a művészti ágnak. Nézőket — s talán követőket is —• tanít, nevel a valóság meglátására, a szép szeretettre. F. Tóth Pál • Illyés Gyula. C Déry Tibor. KINEK MI TETSZETT? (III.) Az első teljes leningrádi nap estéjén a Szovjetszkaja szálló egyik hatalmas éttermének zenekarát hallgatva ismét az idő viszonylagos tulajdonságán gondolkodtam. Mi minden belefér egyetlen napba! Mennyi mindent láttunk, ha olykor sietve is, éppen csak átengedve magunkat az élménynek. Karinthy Ferenc szellemesen fejtegette valahol, hogy minden városnak sajátos illata, szaga van. Mások szerint mindegyik település másként reagál az évszakokra. Az egyik az ősz barna borongásában bontja ki szépségeit, a másiknál a nyári kemény fények hívják elő a csodálnivaló gyönyörűségeket. Olyan is akad, amelyik a téli havazásban, vagy a tavaszi zöld lubickolásban a •legszebb. Én másként csoportosítok. Aszerint osztályozom a látnivalókat: hány nap szükséges sajátos hangulatuk, legjellemzőbb arculatuk felfedezésére, az összkép kialakításához. Vannak több százezer lakosú, mégis „egynapos” települések. Az utas megérkezik, mellbevágja a harsogó, kiabáló látvány, a prospektusokban meg- -énekelt szenzáció, a legrégibb (vagy legnagyobb, legszebb stb.). nevezetesség, s vége. Nem ad A jelszó: druzsba többet, hiába kószál az ember napokig utcáin, terein. Volt úgy, hogy az első órákban hasztalan kerestem a turistacsalogató érdekességet, a hely varázsát. Idő kellett a város megkedveléséhez, csendes szépségeinek kitárulkozásához. Leningrád a ritka kivételek közé tartozik. Érkezéskor lenyűgözi az utast, fogva tartja mindvégig és hosszan kíséri, éveken, évtizedeken keresztül. A volt cári főváros, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom műhelye és diadalmas megvalósulásának színhelye nem város: jelenség. Történelemből, művészetből, kövekből, a friss tengeri levegőből, emberekből ötvöződő tünemény. Mire mennénk a jelzőkkel? A kiemelés szükségszerűen korlátoz, szűkít; varázsát éppen a múltnak, jelennek és a jövőnek sajátságos együttese adja. Sokakat a méretek kápráztatnak. Kitűnő idegenvezetőnk pontosan tájékoztat a méretekről, tonnákról. Az egyetlen gránittömbből kifaragott Sándor-oszlop 47.5 méter magas, átmérője átlagosan 350 cm. 1250 fenyőfaoszlopból összeállított állvány segítségével helyezték el. Hasonlítok: tetején a kígyót — Napóleont — eltipró angyal olyan magasból tekint le a városra, mint a kecskeméti Nagytemplom tornyának legfelső ablaka. A Téli palota 3,5 hektáron díszük. 3700 ajtó, ablak számolható meg az 1507 szobában. Az itt őrzött hárommillió műtárgy megtekintésére egy élet sem lenne elég. A napi huszonötezer látogató csak a gyűjtemény legértékesebb darabjainál időzik. Az Izsák-székesegvházban ti- zennégyezren férnek el. Méltán tartják a világ egyik legnagyobb bazilikájának. A Nyevszkij proszpekt Szinte minden lépésnél mond valamit a történelem, a művészetek iránt fogékony turistáknak. A 3-as számú épület falán márványtábla hirdeti: „Itt tartott 1917. április 13-án Lenin a Petrográdi Katonai Bizottság Szervezetének ülésén beszédet a katonák között folytatandó agitáció módszeréről.” ötven méterrel 'arrébb, a 11-es számú épületben lakott Rimszkij- Korszakov és Ivan Szergejevics Turgenyev. Átellenben a második világháborút idézi egy aranyló, kőbe vésett felirat. A Kazanyi-székesegyházban ravatalozták fel Kutuzovot és a 171 méteres kovácsoltvas kerítés előtt tüntettek először a munkások. Két percet megyünk és máris a Leningrádi Filharmónia Kisterménél vagyunk. Berlioz, Wagner, Liszt koncertezett falai között... Es még mindig csak a 4 kilométer hosszú főútvonal elején tartunk. Bevallom engem a leningrádi emberek érdekeltek a legjobban. Az egykoriak és a maiak. A Palota téren azon töprengtem, hogy honnan szedte az Alekszand- rovszkaja kolonna felállításához a tudást a húszéves Jakovlev. Az Izsák-katedrálisban a fa/ • Pnsklnváros, az egykori cári nyaraló homlokzatának egy részlete. natikus vakbuzgóság figyelmeztetett a homo sapiens gyarlóságaira. Montferrand építész 42 esztendeig dolgozott a 101 méteres magas templomon. A monumentális építmény minden része a cárok hatalmát, isteni küldetését, a pravoszláv egyház dicsőségét szándékozott hirdetni, . a megrendelők és a kivitelezők akaratából. A francia művész egész életét a csodálatos bazilikára áldozta. Azt kérte végrendeletében, hogy csontjai a katedrálisban pihenjenek. A pópák megakadályozták kívánsága teljesítését, mivel katolikus volt. Megtagadták a világ harmadik legnagyobb templomának tervezőjét, építőjét. Az önkényuralom és az egyház szövetségét hirdető épület idővel az emberi értelem diadalát hirdető létesítménnyé vált. Kétféleképpen. A kőpalota az emberi alkotókészség csodálatos megnyilvánulása, 1931-től kezdve itt mutatják be a Foucault-féle kísérletet. A kupolából“ láeresztett inga az ismert természeti törvényeknek megfelelően!) megtartja eredeti mozgásirányát, így alkalmas a Föld helyváltoztatásának az érzékeltetésére. A kísérletet bemutató ifjú tudós előre bejelenti, hogy hány perc múlva fogja a meglendített inga „elütni” a pályasíktól tíz—tizenöt centiméterre felállított bábukat, amelyek a Földdel együtt mozognak. A nézők többsége ilyenkor büszkén gondol arra, hogy az ember gondolkodó lény. Heltai Nándor • A Téli palotában.
