Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. június 20.

Érdek

és társadalompolitika a szocializmusban

Az újító pincemester

• Hosszú időn át élt valameny- nyiünkben az a hit, hogy a szocializmus automatikusan megoldja az egyéni, a közösségi és az össztársadalmi érdekek egyeztetését. Hosszú időn át hittük, hogy az egyéni megélhetés és érvényesülés széles körű lehetőségeinek biztosítása összhangba hozza az egyének és csoportjaik érdekeit. Kiderült azonban, hogy a lehetőségek széles körű kiterjesztése és egyenlősítése nem vezet automatikusan az érdekek harmóniájához, illetve az össztársadalmi érdek egyértelmű érvényesüléséhez.

Miért? A válasz — látszólag — nagyon egyszerű. Nem élünk egy - • formán ugyanazokkal a lehetőségekkel. Pontosabban: nem tudunk azonos módon hozzáférni azokhoz a javakhoz, és csatornákhoz, amelyek szükségleteinket kielégítik, érdekeinket közvetítik.

A szocializmus — a marxizmus klasszikusainak megfogalmazásait szem előtt tartva — két ponton tér el döntő módon a kapitalizmustól. Egyfelől ott, amikor megszünteti a termelési eszközök magántulajdonát, s ezzel a magán- elsajátítás — a kizsákmányolás minden lehetőségét. De nem feledkezhetünk meg a második Szempontról sem. A kapitalizmusban elsősorban azokat a termelési ágazatokat fejlesztik, amelyek gazdaságosak, számukra gazdaságilag racionálisnak bizonyulnak, magyarul: biztosítják a tőkésnek a profitot. Másszóval ez azt jelenti. hogy a társadalmi érdekeknek és szükségleteknek a termelés szférájának nincs hatékony jelenlétük és kényszerítő erejük. A társadalmi szükségleteket a tőkés legfeljebb közvetett úton — a piac kereslet-kínálat arányaiból tájékozódva — veszi tudomásul.

• Ismételjük: azt, hogy a tőkés mit állít elő — cipőt, vagy ágyú- csövet, vajat, vagy húszcsillagos konyakot —, ebben a rendszerben alapvetően az értékesítés lehetőségei. azaz a gazdasági racionalitás határozza meg. A társadalmi racionalitás — azaz a társadalmilag létező szükségletek és érdekek sokfélesége — ebben az ér

ben háttérbe szorul. Ennek c. pet sem mond ellent a legújal kori tőkés fejlődésnek az a sa tossága, hogy, képesnek bizonyé 4 a társadalmi szükségletek, közelebbről a fogyasztói ízlés és ma- gatartás befolyásolására, idegen szóval- manipulálásra. A társadalomkutatás idevágó jelzői: az „értelmetlen”, a „túlzó”, a „hivalkodó” fogyasztás kifejezések mind ugyanarra a tényre utalnak — az irracionális szükségletek kialakítására és mesterséges életbentartá- sára.

Térjünk mármost vissza fentebbi kérdésfelvetésünkhöz. Szemben a mondottakkal, a szocializmus az a társadalom, ahol nemcsak azokat a termelési ágazatokat fejlesztik, amelyek nyereséget hoznak, hanem azokat is, amelyek a dolgozók társadalmi szükségletei alapján fontosnak és racionálisnak ítélhetők. A szocializmus lényege, hogy a profitra orientált gazdaság kizárólagosságát megszünteti, és azt részben a valóságos racionális szükségletek szerint alakítja át. Másszóval, megteremti annak lehetőségét, hogy a dolgozók különféle érdek- képviseleti fórumaik útján, saját fontosnak és racionálisnak ítélt szükségleteik alapján tudatosan beleszóljanak a társadalmi termelés központi, közép- és egyéb szintű megtervezésébe. E szempont a szocializmus egyik kritériumának tekinthető. Érvényesítésekor azonban legalább két problémával kellett — és kell — szembenéznünk.

• Jól ismert egyfelől az, hogy a társadalmi érdekek és szükségletek alakulásába előre nem látható. ki nem számítható tényezők óriási tömege „belejátszik”. Lehet itt beszelni a gazdasági élet változásairól, a világ- és belpolitikai események hatásairól. E tények ugyanis amellett szólnak, hogy — széles értelemben vett — fogyasztói érdekeknek, s éppígy a társadalmi termelőegységek tevékenységének mindenre kiterjedő és mindent átfogó központi megtervezése és szabályozása kivitelezhetetlen valami. Ezért szükséges a piaci kategóriák némelyikének felhasználása a szocializmusban, ez — is — magyarázza a vállalati önállóság viszonylagos növelését, a központi mutatók csökkentését stb.

' Ez a szükségszerűség azonban

— más oldalról — elválaszthatatlan a dolgozók, a termelői kollektívák érdekképviseleti fórumainak, beleszólási lehetőségeinek kialakításától. Ami azonban mindaddig csak általánosság marad, amíg nem látjuk be, hogy társadalmunk termelői kollektívái a termelés más és más pontján elhelyezkedve más és más szempont

— érdek! — alapján vitathatják a megtermelt javak előállításának és elosztásának konkrét módozatait.

Erről beszéltünk írásunk elején. arra utalva, hogy más és más társadalmi csoportok eltérő módon férnek hozzá azokhoz az intézményekhez, ahol társadalom- politikai intézkedéseket hoznak, ahol döntenek. Döntenek az iskoláztatásról. és a pályaválasztásról, a szabad idő eltöltésének, avagy á lakások elosztásának konkrét formáiról. Jól tudjuk, hogy eze- a területeken is összeütközhet egymással a gazdasági racionalitás és a társadalmi hasznosság. a társadalmi érdek szempont’ ”

• A társadalmi érdekek figye- nbevétele azonban megvalósíthatatlan az érdekképviseletek különféle, a „viszacsatolást” szol- . gáló szférái nélkül. A tudatos, aktív társadalompolitika és az érdekkifejező funkciót teljesítő intézmények létezése elválaszthatatlan egymástól. Amennyiben sikerül a társadalmi csoportok szükségleteit társadalompolitikailag közvetíteni és kifejezni, úgy és csakis ezen az úton a dolgozók számára tapasztalhatóvá, kézzelfoghatóvá lesz, hogy egyéni érdekeik összefüggnek a társadalom egészének érdekeivel.

P. Zs.

Még nincsen egy évtizede annak, hogy Borotán lerakták a korszerű borászat alapját. Szőlő- feldolgozás és borkezelés azelőtt is volt a Borotai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, de Kovács Máté pincemestersége alatt emelkedtl a mai követelményeknek megfelelő színvonalra.

Nyolc éve tölti be ezt a felelős tisztséget Kovács Máté. Ez idő alatt gyakran kapott értékes díjakat a termelőszövetkezet fehér és vörös borainak kiváló minőségéért. A pincemester több újítást is bevezetett a borkezelésben, amellyel sikerült tovább emelni a borotai borok hírnevét.

Gyenge minőségű homoktalajon gazdálkodik a Borotai Termelőszövetkezet. A természet mostohaságán azonban kifogtak a szövetkezet gazdái. Nyárfát és szőlőt ültettek abba a talajba, amelyen egy évtizede még nyolcszáz forintba került egy mázsa rozs termesztése. A szakszerű gondozás, tápanyag-gazdálkodás folytán bőven terem a szőlő. Ottonel muskotály, kékfrankos, rizling és kövidinka díszük a korábban sovány homokon.

K. A.

• Kovács Máté a távvezérléssel működtetett borfejtó szivattyút ellenőrzi. A távvezérlés az egyik újítása a pincemesternek.

Megtévedt fiatalok nevelése

Bács-Kiskun megyében öt év óta fokozatosan, csökken a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Az örvendetes tényről dr. Kovács Ágnes kecskeméti járásbíró tájékoztatott. S mint azt a megtévedt fiatalok ügyes-bajos dolgaival foglalkozó bírónő mondta, a korábbiakhoz viszonyítva az utóbbi két évben Bács-Kiskun megyében jelentősen csökkent a fiatalkorú bűnözés. Mindez a megfelelő nevelésnek, az úgynevezett pártfogói intézmény kialakításának és a helyes ítélkezési gyakorlatnak az eredménye.

Ennek ellenére, sajnos, még igen sűrűn előfordulnak kisebb típusú bűncselekmények, leggyakrabban lopás és garázdaság. Csakúgy, mint a felnőtteknél, a fiatal korban elkövetett bűncselekmények indítékai is sokfélék, de általában a megfelelő felügyelet hiányára vezethetők vissza.

A fiatalkorúak esetében alkalmazott nevelő intézkedések sorában szerepel a próbára bocsátás, melynek lényege, hogy a bíróság a végleges határozat meghozatalát egy évre elhalasztja, s erre az időre bizonyos szabályokat állapít meg. A fiatalnak eszerint kell viselkednie. Magatartásukat a pártfogók ellenőrzik.

A pártfogói intézményt néhány évvel ezelőtt az országban elsőként Bács-Kiskun megyében vezették be. A tapasztalatok bizonyítják. hogy rendkívül nagy a jelentősége. A rendszeres ellenőrzés alatt álló fiatal ugyanis érzi, hogy felügyelnek rá, számonké- rik tőle: hogyan, s mivel tölti el napjait, szabad idejét, s olykor tanácsokkal látják el. ,A valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt a vádlottak padjára került, de próbára bocsátott fia4 »lókra jelenleg hat főfoglalkozású pártfogó

felügyel. Valamennyien szakképzett pedagógusok, értenek a fiatalok neveléséhez. Sajnos kevesen vannak, több pártfogóra lenne szükség.

A nevelő intézkedések másik fajtája a javítóintézeti nevelés. Ezt akkor rendeli el a bíróság, ha a fiatalkorú eredményes nevelése csak intézeti elhelyezéssel biztosítható. Az intézeti nevelés idejét nem határozzák meg; ha a fiatal rendesen viselkedik. az intézeti tanács egy év múlva elbocsáthatja.

Dr. Kovács Ágnes öt éve foglalkozik a fiatalkorúak ügyeivel.

1963-ban végezte az egyetemet, 1967-ben nevezték ki bíróvá. Mint mondta, jó érzés tölti el, amikor az intézetből kikerült fiatalok felkeresik, elmondják neki. hogyan találták meg helyüket újra( a társadalomban, hol dolgoznak, vagy tanulnak, milyen terveik vannak az életben.

Konkrét példákat említett a bírónő. 15—16 éves megtévedt fiatalok eseteit sorolta. Mindig a bűncselekmény indítékait, a körülményeket vizsgálja. eszerint mérlegel. Lényeges szempont ugyanis a fiatalkorúak értelmierkölcsi, pszichikai és fiziológiai

sajátossága. Az sem mindegy tehát, hogy ugyanazt a bűncselekményt 14—15 éves, vagy történetesen 17 éves korban követik el. Az értelmi-erkölcsi fejlettséget a törvény is figyelembe veszi, s szigorításként meghatározza, hogy akik a 17. életévüket már betöltötték. velük szemben próbára bocsátás és javítóintézeti nevelés már nem alkalmazható.

Erőszakos bűncselekmények esetében szabadságvesztésre ítélik az elkövető fiatalkorúakat. .Az egyik leggyakrabban előforduló bűn- cselekménytől, a garázdaságtól való tartózkodásra különösen felhívta a figyelmet a bírónő, ez a bűncselekménytípus ugyanis a nyári hónapokban igen gyakori. Szabadságuk, vakációjuk alatt is a szórakozóhelyeken és másutt viselkedjenek komoly fiatalokhoz méltón.

Tárnái László

HUSZONÖT ÉVE A KÖZIGAZGATÁSBAN

Bizalom nélkül nem megy

Milyen ember is valójában Kovács Mátyás? A kérdés így — mert túlságosan egyszerűsít, s mert lehetetlenné teszi a rövid, kimerítő választ — rossz. A jellemzés az átlagosnál összetettebb feladatnak bizonyul. A homok- mégyi tanácselnök portréjának megrajzolását épp ezért az olvasóra bízom,* magam csupán a sziluett felvázolására vállalkozom. Hogy a Felszabadulási Jubileumi, a Honvédelmi és két Árvízvédelmi Emlékérem, valamint a Szocialista Munkáért Érdemérem és a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa Kovács Mátyás, az jelen esetben inkább csak információ, feldolgozni való adat. Egyéniségét, erkölcsi tartását, elkötelezett, kommunista habitusát tetteiből, szavaiból lehet elsősorban kihámozni.

Egy borús május végi napon hivatalában kereslgm fel. Látogatásomra nem számított. Aztán beszélgetni kezdtünk. ;

— Kovács elvtárs, önhöz, mint

a kalocsai járás egyik legrégibb, legnagyobb tapasztalattal rendelkező tanácsi dolgozójához jöttem. Hogyan is kezdődött?

— Kecelhez, szülőfalumhoz fűződnek azok a dátumok és események, melyek tulajdonképpen meghatározták egész pályafutásomat. 1945. február 2-án alapítótagként léptem a pártba, 1946- ban pedig a községi elöljáróságon vállaltam hivatalsegédi állást. Az 1950-es esztendő már mint elnökhelyettest és járási tanácstagot talál a faluban. Még abban, s az azt követő évben háromhónapos párt- és öthónapos államigazgatási iskolára küldenek Kecskemétre, illetve Felsőgödre. A „fejtágító” után, 1952- ben a Kalocsai Járási Tanácshoz vb-elnökhelyettesnek, 1953-ban Dunavecsére ugyancsak a járáshoz vb-elnöknek „szegődöm”. 1956-ban — ugyanabban a beosztásban, mint előbb — ismét a kalocsai járás, majd — 8 évre rá — 1964-ben a végállomás^ Homokmégy következik. Közben és azóta elvégeztem a tanács- akadémiát, a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemet és gyümölcs-szőlőtermesztési szaktechnikusi államvizsgát tettem.

— Változatos, izgalmas életút. Valahogy az az érzésem, hogy önt mindig oda küldték, ahol éppen rendet kellett termetem. Vajon mi csábította a közéletbe, az államapparátusba gu’ is mi „fogta meg” eze létén?

— Az emberek szeretete, tisztelete. S az, hogy itt tudok, így tudok igazán tenni valamit értük. Mert — származásomnál fogva is — ismerem, milyen ve- rejtékes volt errefelé az élet .azelőtt.!..

— Tizenegy éve a homokmé- gyiek vezetője. Gondolkodott-e már azon, hol is van valódi helye, hol érzi leginkább otthon magát? „Fönn” a járásnál, avagy itt a községben?

— Erre nem tudok határozott választ adni. Tudja, mindig ott álltam a sarat, s mindig legjobb tudásom szerint, ahol pont’ szükség volt rám. Kétségkívül lent a nehezebb, ahol már végrehajtani kell, s nem lehet tovább passzolni a munkát. Most már inkább ez van közelebb hozzám. Megtaláltam a számításomat, megértem magam mindenkivel, nem kívánkozom sehová. De sietek hozzátenni: nagyon szívesen csináltam amazt is.

— Ha újra kezdené...?

— Megint legalul és valahogy ugyanezen az úton. Hogy miért? Elárulom. Ha valaki innen — ahogy mondani szokták: az élet sűrűjéből — startol, később, ha

feljebb is jut, nem szakad el annyira a valóságtól. És ez rendkívül fontos.

— Mi okoz önnek a legtöbb gondot manapság Homokmégyen?

— A vízmű, öt nagyobb, és még számtalan kisebb úgynevezett szállás, továbbá tömérdek tanya alkotja a települést. S a 2850 lakosnak több mint a fele külterületen él. Nemrég elkészíttettem a törpevízmű tanulmányi tervét. Eszerint 804 lakást kötnének be, házanként körülbelül 20 ezer forintba kerülne. Azért ennyibe, mert a szállásrendszer következtében 14 kilométer hosz- szú vezetéket „haszontalanul” kellene kiépíteni. Ekkora összeget pedig sokan nem bírnak kifizetni. Külön-külön — a szállásokon — létrehozni egy-egy vízmüvet... hát arra végképp nincs keret. Megcsinálhatnánk csak a beLo részen, ahhoz viszont hiányzik a lakosság 50 százalékának hozzájárulása ... Főhet a fejünk, ugye, a vízre meg szükségünk van, mint a kenyérre.

— 56 éves. Lassan — bármenynyire fájó — a visszavonulással is foglalkoznia kell. Milyen tanácsokkal adná át mondjuk egy fiatalnak azt a bizonyos stafétabotot?

•— Lenne számára közölnivalóm. Legelőször is az, hogy mielőtt hozzálát valamihez, gondolkodjon; ne röstellje, ha valamit nem tud. s ne szégyelljen meg- Ikérdezni másokat. És bízzon az emberekben! Aztán: válaszait, intézkedéseit alaposan fontolja meg, inkább kétszer olvassa el az odavágó rendeleteket, mintsem valakit becsapjon. Mert akkor megrendül a polgárok bizalma és anélkül... Anélkül nem megy.

— Közelebbi tervei ?

— Hm. Mindig többet szeretne az ember felmutatni, mint amennyit ereje, s a körülmények engednek. Meg kellene építtetni két tantermet, egy tornacsarnokot, egy politechnikai műhelyt és hát az ivóvíz... Ha mindez megvalósulna, elégedetten megyek nyugdíjba, hisz elmondhatom, tettem valamit a közért. Bár a mozgalomtól, a tanácstól és a népfronttól sohasem akarok teljesen elszakadni.

Kutasi Ferenc

Tankönyvekkel

kirakott

életút

A statisztikai adatok a megmondhatói, hogy munkája mellett hány ezer felnőtt tanul az országban a különféle tanfolyamokon, az általános és középiskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken. Ki, miért tanul?

Hogy megtarthassa munkakörét; hogy ne maradjon el a férjétől, illetve feleségétől; műveltebb akar lenni; mert a brigádja rábeszélte; szégyelli iskolázatlanságát; a biztosabb megélhetésért; hogy a gyerekeinek tudjon segíteni a tanulásban; a szakmai fejlődése érdekében; a könnyebb munkáért — és még számtalan indítéka lehet annak, ha egy felnőtt tankönyvet vesz a kezébe. Az egyéni törekvések a társadalom műveltségének magasabb színvonalra emelkedését eredményezik. Azt, hogy a munkamegosztás különféle posztjain növekszik a jólképaett emberek száma.

Vass Bélának, a Kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetkezet elnökének életútja — főként annak 1960-ig visszanyúló szakasza — mondhatni, hogy „tankönyvekkel van kirakva”. Felsorolni sem kevés, hogy mi mindent végzett el az elmúlt másfél évtized alatt: asztalos szakmunkásvizsgát tett, elvégezte a faipari technikumot és a marxista—leninista esti egyetemet, elnökképző tanfolyamra járt, vizsgázott az OKISZ felsőfokú gyártásszervezési technikumának anyagából, speciális kollégiumot hallgatott a pártiskolán és túljutott a szabványügyi államvizsgán is. Jelenleg felsőfokú vezetőtovábbképzésen vesz részt, elsőéves.

— 1958-ban, huszonöt éves koromban jöttem a szövetkezethez __ mesélte —. az- ácsokhoz kerültem segédmunkásnak. Két év múlva áthelyeztek az asztalos részlegbe, ahol kitanultam az asztalos szakmát. Aztán már magától jött a többi iskola.

A

nnak idején félbemaradtak a tanulmányaim az egyetem ag- irárgépészmérnöki karán, mert katona lettem. Később, itt, a szövetkezetnél az sarkallt tanulásra, hogy pótoljam, amit akkor elszalasztottam.

Vass Béla ez év március elsején lépett nyugdíjba vonuló elnökelődje helyébe. A szövetkezet vezetőségének már tíz éve tagja, azóta, hogy a műhelyből az irodába, a gyártás-előkészítőkhöz került, 'friss faipari technikumi végzettségével. 1971-ben műszakivezető-helyettessé, két évvel később pedig műszaki vezetővé nevezte ki az irányító testület. Most pedig ő áll az 54 millió forintos éves terv teljesítésén dolgozó szövetkezeti kollektíva élén.

— Segédmunkásként a tüdőkórház tetőfedési munkájával töltöttem az itteni első munkanapom — emlékezett vissza. — Az első „elnöki munkanapon” néhány emberünk kisebb problémáival kellett foglalkoznom. Bár a tetőn sem könnyű dolgozni, mégis azt hiszem, - hogy a megnő vekedett felelősség miatt az utóbbi alkalommal éreztem magam nehezebb helyzetben.

— Mint új elnöknek, mik a tervei ?

— Tovább menni azon az úton, amelyen eddig haladtunk: szövetkezetünk még egyszer sem volt. veszteséges és tekintélye van Kalocsán. Tavaly óta külföldi megrendelésre is dolgozik az asztalos részlegünk, s az első évijen a tervezett 4 millió forintos export-árbevételt 200 százalékra teljesítettük.

Az asztalos üzém gyártmány- struktúráját átalakítottuk. Korábban 2—2,5 évre esett egy-egy új termék „kihozatala”, must az utóbbi másfél év alatt 16 új cikk prototípusát készítettük el. Régi gyártmányaink között volt olyan, amelyik csak 3—4 százalékos hasznot hozott, mert még 1967-es árfekvéssel készítettük. Az asztalosrészleg termékeiből, a rusztikus jellegű komódokból, vitrinekből, a franciaágyakból és egyéb bútorokból kétszer annyit is el tudnánk adni, mint ameny- nyit előállítunk. Az építő- és a többi részlegünk is eredményesen dolgozik. A jövőben elsősorban azt szeretném elérni, hogy munkatársaim nagyobb önállósággal lássák el feladatukat.

Vass Béla elmondta, hogy eddigi tanulmányai — a háztető- kön és az asztalosműhelyben szerzett tapasztalataival együtt — segítik elnöki munkájának ellátásában. A soronlevő vizsgája üzemszervezés, s már írja a szakdolgozatát Anyag és készlet- gazdálkodás a szövetkezetünknél címmel. Hobbyjára. a fafaragásra nem tud egyelőre időt szakítani, kés helyett tankönyveket forgat. Azt tartja, hogy nemcsak a jó pap, hanem a jó szövetkezeti elnök is holtie tanuL