Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-20 / 143. szám
197.',. június 20. • PETŐFI NÉPE • 5 Valamikor a gróíklsasz- szonyok sétáltak itt gyönyörű ruhákban, szépséges hercegekről s délceg királyfiakról álmodozva; s a nagyurak, díszes hintókból kiszállva parancsokat osztogattak. Ma az egykori jobbágyok kicsi unokái játszanak az immár apjuk, anyjuk tulajdonába került hatalmas park szép fái alatt; Harminc óvodás, a parányi Dunatetétlen szép és takaros intézményében. Ebben a faluban ez azt jelenti, hogy a szülők nyugodtan alhatnak: senki gyereke nem marad az óvodán kívül, aki rá van szorulva arra. Gyerekek a grófi parkban Dunatetétlenen is forró a júniusi délután, amikor ide érünk. A falu határában meg a kertek lombos zugaiban serénykednek a felnőttek, akik a megváltozott paraszti sors mai részesei. A gyerekek élvezik az óvoda nyújtotta örömöket; ők adnak életjelt magukról közvetlenebbül most, _ hogy a tanítási évnek is vége lett. Kicsi intézmény a volt grófi parkban. Kriskó Sándorné óvónő három éve él itt; s egy ideje ő vezeti az intézményt. Azóta lopta be magát a gyerekek szívébe. Azóta próbált ebben a számára idegen környezetben — ő, a szabolcsi — gyökeret ereszteni. Szereti a munkáját. Pedig gondja is van, elég. Nincs élelmiszerraktár (ők maguk főznek), hiányzik a benti WC, kellene több játék, eszköz; például egy „Mini-Mat”-készlet. A szülők bár általában jók, rendesek, sokszor lehetnének — legalábbis néhányan — türelmesebbek, megértőbbek. Azért ő szeret itt lenni... □ □ □ — Ma mivel foglalkoztak? — Ábrázolási órán, papírhajtogatással az Érparton. Tetszett a gyerekeknek. Nagyon jó hogy Ilyen csodálatosan szép a környezet. Jó hatással van az apróságokra is. Gyönyörködöm az óvónéni által készített, fali díszekben, rajzokban; a kis mozaikokban. Eltűnődöm a sok-sok játékot nézve: gyermekkoromban én is szerettem játszani. De hol volt az én falumban akkor az ilyen kedves, pici óvóda? S hol volt az aranyos óvónéni, aki olyan gyöngéd szeretettel szól a gyerekekhez, és simogatja meg őket, mint a saját kicsi fiát otthon? □ □ D u — Ügy érzem, felesleges kérdezni, hogy szereti-e a hivatását? — Nagyon szeretem. Minden gondjával, nyűgével együtt. Mert ne higgye, hogy a gyerekek nevelése, a velük való törődés a dolgom. Nézze például ezt a könyvet! Belelapozok a „Napi anyagfelhasználás” feliratú • „Nézze, ezeket kaptuk legutóbb!” vaskos füzetbe. Ilyeneket olvasok a lapjain: Tej, 6 liter, cukor 60 dkg, retek 6 csomag, mazsola 2 csomag, tojás 10 darab. — Ez is őértük van — mondja a mosolygós arcú óvónő; és szelíd szeretettel néz a kicsikre; a régi grófi park holnapi gazdáira. □ □ □ Vadgalambok búgnak körülöttünk; a százados platánok, a rezgőnyárfák, a pompás fenyők és akácok között szívfacsarószépen szól a daluk. Énekükre felfigyelnek a vadrózsák. Harminc gyermeklélekben érik a jövő. Varga Mihály Aranygyűrűs állatorvos Kiskunfélegyházáról Az ÁJlatorvostudomán.vi Egyelem 180 eves történetében másodszor fordult elő, hogy gazdára talált u legmagasabb tanulmányi kitüntetés, a népköztársasági aranygyűrű. Boldog tulajdonosa. dr. Fekete Sándor, kiskunfélegyházi fiatalember május 19-én kapta kézhez a doktori diplomáját is. — Idáig állatorvos voltam, doktori cím nélkül. — meséli a részleteket. — Ugyanis csak az államvizsga ulán kérelmezheti az egyetemi tanács a gyűrű odaítélését. Az értékelésbe természetesen.;! középiskolai osztályzatok éppúgy beleszámítanak, mint az egyetemi kollokviumok, szigorlatok vizsgajegyei. Egyik sem lehet rosszabb kitűnőnél. Fekete Sándor teljes mértékben megfelelt a szigorú kívánalmaknak, diákéveire csupán egyetlen négyes osztályzat vetett „árnyékot”, azt is kisdiák korúban kapta, írásból. Arra persze a legmerészebb álmában sem gondolt, hogy az egyetemen is tartani tudja középiskolai „kitűnőségét”. Nem is jó osztályzatokra, hanem mindig nagyobb tudásra vágyott. — A biológia különösen érdekelt, az országos középiskolás versenyre is beneveztem. Igaz ott csak a 12. helyet sikerült elérnem. de egyáltalán nem kedvetleníteti el. Ügy érzem, hogy nem a helyezés a fontos, hanem a tudás mindenekelőtt. A cél, amit maga elé tűzött, példamutató. Azt akarta, hogy olyan alapozással vágjon neki az életnek, amelyre később is lehet építeni. Csendes, szerény, de nagyon igényes fiatalember. — Hát nem mondom, kellett hozzá egy kis fakírság is — ismeri el mosolyogva. — Csak az egyetemen 53 vizsgám volt, és aki ezt komolyan veszi, annak nem sok ideje marad a szórakozásra. Azért ne gondoljon valami különös csodabogárnak, eljártam én is a fiúkkal a klubba, sétálni, de az igaz, hogy alig néztem tévét, és a vizsgaidőszakban rendszeresen hajnalban keltem, bármilyen nehéz volt kibújni az ágyból. Az államvizsgáira a nagymamánál készült Kiskunfélegyházán. Ekkor már minden percét menetrendszerűen megszervezte1. Negyedórát szánt a reggelire* fielet az ebédre, felet ti vacsorára, a többit, szinte teljesen tanulással töltötte. Gondolom, ekkor már valóban nem lehetett közömbös, hogy milyen eredménnyel vizsgázik. — Igen, itt már nagy volt a tét, és ez is hajtotta az embert. Tulajdonképpen ötödéves koromban vetődött fel először, hogy most már jó volna megtartani az eddigi szintet. Minden diák tudja: még egy banánhéjop is el lehet csúszni a vizsgákon. Szerencsére, szerencsém volt — Fekete Sándor elsősorban saját szorgalmának, tanárai által is magasra értékelt tudásának köszönheti a kitüntetéses diplomát és az aranygyűrűt. Jelenleg körzeti állatorvos Üj- tikas—Tiszagyulaházán. Szíve szerint a szülővárosába jött volna, de nem tudták lakással biztatni. Mivel nyáron nősül, a lakáskérdés érthetően fontos szerepet játszik az életében. Most éppen katonaidejét tölti és a honvédségnél lehetővé tették számára, bekapcsolódjék az egyetem gyógyszertani tanszékének kiutatómunkájába. Szenvedélyesen érdeklik a toxikológiai kutatások. Most is azt tanulmányozza, hogy az állati szervezetbe bekerült Vegyszerek, mérgező anyagok milyen adagban veszélyesek a fogyasztók számára. Mindenesetre reméljük, hogy az életben is olyan eredménnyel boldogul majd, mint az iskolában és az egyetemen. És erre nemcsak az aranygyűrű jogosítja fel, hanem fáradhatatlan érdeklődése, tudása és nem mindennapi szorgalma is. Vadas Zsuzsa Fotó: Than Tamara Kecskeméti és vásárhelyi élmények ösztönzik Bútorok a kecskeméti Kodály Intézet részére • A keceli Fővárosi Faipari és Kiállítás- kivitelező Vállalat készíti a Kodály Intézet bútorait. 220 különböző szék 36 ágy és 50 szekrény készül mintegy 2,3 millió forintért. • Balogh László a székek támláját szabja kőrisfából. • Három a Mezei Gábor tervei által készült székekből. (Pásztor Z. felvételei.) A Szovjetunió júniusi száma A Szovjetunió című képes folyóirat júniusi száma ezúttal is gazdag tartalommal jelent meg. Színes riportjai közül kiemelkedik az Angarán épülő új vízierőműről szóló szöveges, képes beszámoló, továbbá a Prokofjev zenéjére készült Rettegett Iván című új balettről szóló írás.. Az új balettnek nemrégiben volt a premierje a Moszkvai Nagyszínházban. Magyar vonatkozású cikket közöl a folyóirat a budapesti székhellyel működő vállalat, az AG- ROMAS munkájáról. Budapesti egyetemisták kérésére egy elméleti írás foglalkozik a pluralizmussal. Érdekes régészeti témáról olvashatunk a folyóirat „A holt város életre kel” című cikkében. Türk- méniában most tárnak fel egy romvárost. A kutatók megállapították. hogy ennek a városnak a X. században — tehát csaknem egy évezreddel ezelőtt — 70 ezer lakosa volt. A Szovjetunió júniusi számát a regényfolytatások, továbbá az orvosi és sportcikkek, valamint a divatrovat anyaga teszi még érdekesebbé, változatosabbá. Vonzó, szép falragasz hívja föl néhány napja a járókelők figyelmét a Virágos Kecskemét-mozgalomra. a zsúfoltsága ellenére jól áttekinthető, a szemet a lényegre irányító plakátot olvasószerkesztőnk névrokona, Csáky Lajos, a TIT Kecskemét járási szervezetének a titkára készítette. Az ő tehetségét dicséri több korszerű emléklap, meghívó. A fiatal Csáky Lajos munkáival mind sűrűbben találkoznak a megyeszékhely kultúrát kedvelő lakosai. Legutóbb az Egészségügyi Dolgozók Klubjában kaphattunk áttekintést eddigi tevékenységéről, bontakozó tehetségéről. Itt is bizonyította, hogy a szegedi tanárképzőn szerzett rajztanári diplomával nem tekinti befejezettnek képzőművészeti tanulmányait. Cs. Pataj, Winkler és Fischer tanáraitól a/.i kapta útravalóul, hogy csak szüntelen gyakorlással, az értelem és a képzelet folyamatos tornáztatásával maradhat az ember, s különösen a művészember szinkronban a világgal. A biztatás találkozott Csáky Lajos hajlamaival, terveivel. Diákéveit Hódmezővásárhelyen és Kecskeméten töltötte. Jó sorsa, hajlama összehozta a festészeti hagyományokban gazdag tiszántúli város legjobb művészeivel. Életre elegendő ösztönzést adtak számára itteni élményei. Másként látja a tájat, mint az alföldi iskola nagyjai. Ismeri a görcsös akácok küzdelmét a létért, a homokot kertté csinosító, dúsító emberi akaratot, a nagyüzem geometriai tábláit. A nyár csurgó aranyában tüzelő fehér tanyák lobogása nem lelkesíti, óvatosan engedi át magán a bűvölő színeket. Annál nagyobb gondot fordít a motívumok kiválasztására, a szerkezeti rend, a rejtett erők érzékeltetésére, leküzdhetetlen sóvárgással próbálja a részekből a monumentális egészet, ösz- szerakni. Bízom abban, hogy Csáky Lajos beváltja a most felélesztett reményeket, s új színekkel, vonásokkal, értékes művekkel gazdagítja e táj képzőművészeti kultúráját. Hiszem, hogy a tehetség, a könnyű, látványos, illanó sikerek elkerülésének szigorú « • Csáky Lajos: Magános fa. szándéka és a kitartó, szorgalmas munka, gyakorlás pillérzetén magasra ível a rokonszenves ifjú alkotó életpályája. tlcltai Nándor Magyar-szovjet kulturális kapcsolatok Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Budapest és több más magyar város közönsége megismerkedhet a moszkvai Szovremennyik (Kortárs) színház új előadásaival, a moldavai Zsik együttes tüzes táncaival, megnézheti a Csehov és a színház című kiállítást, a zenekedvelők pedig a Leningrádi Filharmónia koncertjeit látogathatják. Hét hónappal később, az Októberi Forradalom 58. évfordulója előtt pedig a budapesti Vígszínház társulata és az Állami Népi Együttes vendégszerepei a Szovjetunióban. Máris nagy az érdeklődés a Magyar múzeumok kincsei című kiállítás iránt, amelynek anyagát különleges konténerekben szállítják majd a szovjet fővárosba. Ezekről a kulturális programokról a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormányközi bizottság legutóbbi ülésén állapodtak meg. Tárgyaltak a két országban rendezendő kulturális napok programjáról, az írószövetségek együttműködéséről és sok más témáról. Megállapították, hogy a szovjet—magyar kulturális kapcsolatok magasabb szintre emelkedtek. Ma a kulturális ..apuk országos jelentőségű tömegpolitikai és kulturális eseménnyé váltak, s átfogják az egész közéletet. Eseményei a szovjet és a magyar nép testvéri barátságát és sokoldalú együttműködésének szilárdítását szolgálják. Azt is megállapították, hogy a két párt szoros kapcsolatai. az egységes marxista'—leninista ideológia és a szocialista internacionalizmus szilárd alapot nyújt a kulturális együttműködés további elmélyítéséhez. P. Bogomolov (APN —KS) Levelező partnert keres Megtudtuk, hi gy a Szovjetunió egyik falujában él egy kislány, aki örömmel levelezne magyar- országi fiatalokkal. Olyanokkal, akik az írásos kapcsolat útján szeretnék megismerni egymás.. közelebbről is. Örömmel teszünk eleget a kérésnek, s közöljük a levélíró címét: Kosztyu Eszter, Szovjetunió, Beregszászi járás, Csorna 121. A kislány életkorát, sajnos, nem ismerjük, csupán következtetni lehet erre abból, hogy azt szeretné,, ha a húsz-huszonkét évesek keresnék fel levelükkel.
