Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

1975. május 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Harmincéves a határőrség A fasizmus feletti győzelmet követően, 1945. május 14-én alakult meg a határőrség. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezen a napon jóváhagyta az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kor­mány honvédelmi minisztériumának addigi intézkedéseit a határőrcsapatck megszervezéséről és utasításokat adott va­lamennyi határszakaszon a határőrizet megszervezésére. Határőrségünk első alegységei már a háború befejező idősza­kában megalakultak, éspedig a régi magyar hadseregnek a szov­jet hadsereg és az antifasiszta partizánmozgalom oldalára átállt csapataiból, csapatrészeiből. Me­gyénkben 1945. január 6-án ala­kultak egyes határőr-alegységek. Magó Lajos és Serei Mihály ma- darasi lakosok nyilatkozata sze­rint a a madarasi határvadász századot is január 6-án állították fel és 1945. március 10-én he­lyezték Bácsalmásra. A bácsal­mási honvéd határportyázó szá­zadparancsnokság saját körbé­lyegzőjével ellátott igazolása sze­rint „Magó Lajos tartalékos sza­kaszvezető önként jelentkezés folytán 1945. év március hó 3-tól 1945. szeptember hó 10-ig a szá­zad gazdasági hivatalában, mint számvevő teljesített katonai szol­gálatot. Nevezett ezen beosztásá­ban szolgálatát nagy szorgalom­mal. kiválóan látta el" — szól a századparancsnok által aláírt hi­teles igazolás. Ugyanennél az alegységnél Serei Mihály Mada­ras. Vörös Hadsereg út 27. szám alatti lakos tizedesi rendfokozat­tal századírnok volt. A megyében 1945-ben egymás után szerveződtek a honvéd ha­tárőr portyázó alegységek. így például Hercegszántón, Garán, Bácsbokodon, Katymáron, Kele- bián. Kunbaján, Csikérián, Tom­pán. A határőr alegységek tevé­kenységének irányítását a Sze­geden állomásozó 5. Honvéd Ke­rületi Parancsnokság végezte. Ha­tárőreink 1945-ben rendkívül rossz viszonyok között, elégtelen élelmezési és ruházati ellátással teljesítették szolgálatukat. Az akkori határőrök zömének be­csületére válik, hogy igyekez­tek határőrizeti feladataikat a legjobban ellátni. A szovjet csa­patok, mint ahogy az ország vér­keringésének megindításához is, a határőrizet megszervezéséhez is jelentős segítséget nyújtottak. A határok őrizete a háború utáni időszakban nagyon nehéz volt. A határokon át fokozódott a csempészés, a spekuláció, a til­tott módon való átjárás. A Ma­gyar Kommunista Párt kezdettől fogyni nagy jelentőséget tulajdo­nított afiámhátárűhk szilárd^ri- ~zetének’ póíííikai és gazdasiili szempontból egyaránt. A Honvéd Határőrség Parancs­nokság 1946 tavaszán alakult, amelynek Vezetője a kiváló kom­munista katonai vezető, Pálffy György elvtárs lett. Vezetésével megtörtént az egységes, hatékony irányítást biztosító átszervezés, több szászlóalj alakult. A határ­őrcsapatok a centralizált irányí­tás következtében jelentős és megbízható erőkké váltak, ami­nek eredményeként a határőri­zet megszilárdult. A Honvéd Ha­tárőrség Parancsnokság megala­kulásával egyidőben szervező­dött a határőrcsapatoknál folyó politikai munka irányítására a nevelési osztály. A • pártszerveze­tek, a határőrséghez irányított, tapasztalt kommunisták jelentős mértékben járultak hozzá, hogy a határőrség maradéktalanul el tudta és tudja látni a szocialista építés útjára lépett hazánk ha­tárőrizetének feladatait. Az évről évre szilárduló ha­tárőrizeti eredményekhez me­gyénkben is jelentős mértékben járult hozzá a párt-, állami és tömegszervezetek tevékenysége, valamint a határőrök és a he­lyi lakosság kapcsolata. Ez a kapcsolat napjainkban is szám­talan formában1 nyilvánul meg: a megyében több település nyer­te el a Határőr község címet. Sok úttörő határőrszakasz, Ifjú Gárda alegység, jelentős számú önkéntes rendőr nyújt támoga­tást a határ őrizetéhez. A me­gyében élő dolgozók szeretik a határőröket, a határőrök viszont tiszteletben tartják a helyi szo­kásokat. Örömmel és aktívan nyújtanak segítséget ahol és amikor arra szükség van. Külö­nösen a társadalmi munkában és a véradó-mozgalomban vesz­nek részt példamutatóan. Pártunk gondoskodása' nagyban hozzájárult, hogy a határőrség alaptevékenységét, helyének és szerepének megfelelően szilárd politikai öntudattal, felelősség­gel. önzetlen áldozatvállalással mind eredményesebben látja el. Határőrségünk további fejlődését hivatott biztosítani a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1974. évi 17. számú törvény­erejű rendelete az állam és köz- biztonságról, valamint a Minisz­tertanács rendelete államhatá­raink őrizetéről. E jogszabályok meghatározzák a határőrség he­lyét, feladóíaV ¥s J4&tosltják.- te­vékenységének feltételeit. Gazsó Béla a kiskunhalasi határőrkerület pártbizottságának titkára A tavaszi BNV újdonságai Festékszóró szifonpatronnal Az idén 23 műszer-, illetve gépipari szövetkezet állítja ki gyártmányait a termelőeszköz­gyártók tavaszi seregszemléjén. A kiállító szövtkezetek most is nagy várakozással tekintenek a BNV elé. hiszen a múlt esztendőben a tavaszi és az őszi vásáron 800 millió forint értékű szerződést kö­töttek hazai és külföldi partne­reikkel. A tavaszi BNV-n rendelkezé­sükre bocsátott mintegy 450 négy­zetméternyi területen minél át­fogóbb képet akarnak nyújtani tevékenységükről, gyártmányfej­lesztési törekvéseikről. A kiállí­tók közül nvolc szövetkezet nyújtotta be BNV-díira pályáza­tát. Á bemutatásra kerülő mintegy 3—400 féle szövetkezeti gép és műszer között körülbelül 20 olyan újdonság lesz. amely ezúttal sze­repel első ízben nemzetközi ipari kiállításon. Ezek sorában mutat­ják be az Argon szövetkezet Pi- color elnevezésű kézi festékszóró berendezését, amely egy rendkí­vül ötletes találmányon alapul. Ez az energiát egy egyszerű, há­zi szódagyártásnál is használa­tos szifonpatrontól nyeri, működ­tetéséhez nincs szükség semmi­féle nagynyomású berendezésre vagy hálózati árammal való fel­töltésre. A több színben készülő, körülbelül 2 , kilogrammos festék­szóróból 1500-at rendelt a nagy­kereskedelem. A Híradástechni­kai Szövetkezet újdonságai között lesz az oktatási célokat szolgáló, kamerákkal, mikrofonokkal zárt rendszerré alakítható tv-stúdió, amelyet az iskolák és más oktató- központok figyelmébe ajánlanak. Bemutatják a vásáron az Elekt­ronika Szövetkezet zajgeneráto­rát is. Újszerű kezdeményezésként először ezen a tavaszi BNV-n, a 43 A pavilonban levő központi információs irodájában rendezi meg a szövetség az úgynevezett ágazati napokat. Ezzel elsődleges célja, hogy előkészítse az állami vállalatok és az ipari szövetkeze­tek termelési kapcsolatainak bő­vítését. A többi között sokat várnak a külkereskedelmi ágazati naptól, amelynek jelentőségét alátámaszt­ja, hogy a. tagszovetkezetek. . el­sősorban a műszeriparban,! á<-veri- déglátóipari feíszérélésék: es~ áz erősáramú ipar területén, 100— 120 féle szakosított temékel állí­tanak elő a szocialista országok együttműködése' keretében. (MTI) A BÉKE VÉDELMÉBEN MMSS Lengyelországban jártunk II. A szállodától alig néhány- száz méterre egy forgalmas út­kereszteződésnél vehettük igénybe a villamost, vagy az autóbuszt. — Aki a város közepébe megy, vagy onnan jön, a 4-es villa­mosra szálljon — emlékeztünk az idegenvezető eligazítására, s többségünkben az Orbis — a lengyel Ibusz — autóbuszain kí­vül ez lett a szállítónk. Igaz, nem mindenkinek sikerült a 4- est megfelelően használni. Sokat nevettük az egyik utastársunkon, aki a város közepén az ellenkező irányba induló villamosra szállt. Valahol a város túlsó végén jött rá a tévedésre, s nem csoda ha elkésett a vacsoráról... Az első délutánt csoportunk többsége csak a közeiben töl­tötte. A varsói állatkert „kihe­lyezett” részlegét ide építették a Swierczewskiegó utca szélére, s a hatalmas árok mögött, műszik­lákon sétálgató medvéket csodál­hat meg az arra sétálók tömege. Az állatkert különben igen közel van ide, sokan sajnáltuk, hogy nem Volt időnk egy ottani láto­gatásra. A Slasko-Dabrowski hídon sé­táltunk át a Visztula felett, s a túlsó parton mindjárt ákadt lát­nivalónk. Vasárnap lévén, a híd­főnél egy kis téren tartották a varsói fiatalok a maguk külön vásárnapját. A teret övező ala­csony kőfalra, földre terített újságpapírra helyezték el „árui­kat’!. Rádió, magnó, lemezek, különböző képes magazinok, cse­csebecsék, képek, ócskaságok és ki tudná felsorolni mi mindent nem lehetett kapni és eladni eb­ben a nyüzsgésben ... A lengyelek fővárosa Reggeli után városnéző körútra indultunk az Orbis panorámás autóbuszával. Kísérőnk, Julia Bachowska hazánk lánya, So- mogyból ment férjhez harminc évvel ezelőtt Varsóba. Nem fe­lejtette el nyelvünket, ízes ma­gyarságán nem vettük észre, hogy három évtizede legtöbbet lengyelül beszél. Julia Bachowska alapos isme­rője a lengyel fővárosnak. Nagy érdeklődéssel figyeltük mind­nyájan élvezetes előadását. Jár­tuk az óváros keskeny utcáit, gyönyörködtünk a szebbnél szebb épületekben, amelyeket eredeti formájukban építettek újjá a há­ború után. A város más részein megcsodáltuk a korszerű lakó­épületekét. Harminc év után is megdöbbenve álltunk az egykori gettó előtt, amelyben 450 ezer zsidót zsúfoltak össze. Szomorú számadat, a hitleristák a gettó­ban kitört lázadás során 60 ezer embert gyilkoltak le .. . A «felszabadulás óta Varsóban kereken 1 millió lakás épült, szebbek, korszerűbbek, mint a régiek voltak. A ’város környé­kén 2500 üzem és gyár ad ke­nyeret a munkásoknak. Az itt- lakók 53 szép parkban élvezhetik a friss levegőt, 71 filmszínházat látogathatnak, a színházak szá­ma 19, a különböző múzeumoké pedig 25. A számtalan alsó és középfokú iskola mellett 11 egye­tem és felsőfokú tanintézet várja a fiatalokat. Magyar tüzérek egy szovjet— magyar közös hadgyakorlaton. (Fotó: Bleich Rudolf) Magyar harckocsizok egy közös hadgyakorlaton. Nincs mód most arra, hogy fel­soroljam, részletesen ismertes­sem Varsó minden nevezetessé­gét, amellyel a barátságvonat utasai megismerkedhettek. Jár­tunk a Lazienki parkban, meg­csodáltuk a lengyel Államtanács elnökének palotáját, a világhíres A Varsói Szerződés államai meg tudnának nyerni bármely esetleges támadóval szemben egy háborút, fő céljuk mégis az, hogy megakadályozzák bármilyen új háború kitörését. Ebben a mondatban foglalható össze az európai szocialista országok katonai és politikai szervezetének, a Varsói Szerző­dés Szervezetének fő törekvése, létrejöttének és két évtize­des tevékenységének értelme. Húsz évvel ezelőtt nyolc szo­cialista állam — Albánia, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá Varsóban, egyben közös katonai parancsnokságot hozott létre. így alakult meg a Varsói Szerződés Szervezete (amelynek Albánia később hátat fordított.) A hidegháború kényszeritette ki ezt a lépést: 1955-ben felvet­ték a Német Szövetségi Köztár­saságot az Atlanti Szövetségbe, hozzáláttak a nyugatnémet had­sereg felfegyverzéséhez. Válaszul erre az agresszív, az egész euró­pai békét fenyegető lépésre a szocialista államoknak is lépniök kellett, gondoskodni a védelmük­ről. De ekkor sem veszítették szem elöl a távlatokat: a Varsói Szerződés alapító okmánya leszö­gezi, hogy az aláírók célja a kol- -Ivk.tiy j;yyópaj, ..(yjjlpnsági ufÄpd- Sfser megteremtése. .Ennek .létre­jötte ,-£3étéBa:U":V«rsói Szerbódés hatályát veszti. A húsz év alatt azonban erre nem került sor, szükség volt és van a Varsói Szerződés mindkét funkciójára. A Szovjetunió és a köréje tömörült országok katonai ereje biztosította a szocialista országok és egész földrészünk békéjét. Eközben a szervezet aktív diplomáciai munkát vég­zett: mindent megtett, hogy a hidegháború felhői elmúljanak Európa egéről. És a kitartó mun­ka sikert hozott! A Varsói Szerződés legfőbb vezető szerve, a Politikai Tanács­kozó Testület, amelynek ülésein rendszerint a párt első titkárai, illeí/ve főtitkárai, valamint a miniszterelnökök vesznek részt a tagállamok képviseletében. Ez a testület hangolja össze a testvér­országok külpolitikai tevékeny­ségét. Itt dolgozzák ki a közös javaslatokat, elemzik az adott helyzetet, és határoznak az együttes diplomáciai lépésekről. Már az első üléseken — az ötvenes évek végén, a hatvanas .évek első, felében — javaslatok sora látott napvilágot: <^leszere­lés. csapatFsöJ>^m^r/|mmenf:9s övezet, meg nem tamadasi egyez­mény a Varsói Szerződés és a NATO között, csúcstalálkozók, európai értekezlet. De a hatvanas évek végének, a hetvenes évek Üiií=Liiií=L*i Belwedert, tisztelegtünk a nagy lengyel zeneszerző Chopin em­lékműve előtt, látogatást tettünk Wilanowban, Varsó déli pere­mén. A legemlékezetesebb lá­togatásnak tekinthetjük azt a másfél órát, amit a város szívé­ben, a 9 A Kultúra és Tudomány Palotája a Szovjetunió ajándéka. • Bal oldali alsó képen: A varsói fiatalok piaca. • A varsói óváros egyik terén Júlia Bachowska ismerteti csoportunkkal az újjáépítés történetét. (A szerző felvételei) Kultúra és Tudomány Palotájában töltöttünk. A méretei lenyügö- zőek. Az idegenforgalmi ismerte­tők általában úgy emlékeznek erről az épületkolosszusról, hogy „város a fővárosban”. Ez nem is csoda, hiszen a palotának sa­ját erőműve, tűzoltósága és ren­dőrsége van. A Szovjetunió aján­dékaként 1952—55 között építet­ték 13 hektárnyi területen, tér­fogata csaknem egy millió köb­méter. Az épületnek 3288 helyisége van, s ha a látogató minden szo­bában csak egy percet töltene, két teljes nap és még azon fe­lül 6 óra és 40 perc múlva jutna ki az épületből. A palotában 44 különböző - intézményben több mint 28 ezer ember dolgozik, s naponta átlag 40—50 ezer ember látogat el ide. Négy állandó színház, hét mozi, két étterem, három televíziós stúdió, techni­kai múzeum és ifjúsági palota működik itt a többi között. A látogatókat 33 lift szállítja a 231 méter magas torony vala­melyik szintjére. Mi „csak” a 30. emeleti kilátó körfolyosójára mentünk fel. Na­gyon sajnáltuk, hogy az idő ködös volt és nagyon keveset láttunk a varsói panorámából. Opauszky László (Folytatjuk.) elejének kellett eljönniük, az erőarányok látványos megyálto- zásának, a Szovjetunió és a szo­cialista szövetségesei javára, hogy a nyugatiakat jobb belátás­ra lehessen bírni, és fordulat áll hasson be Európa életében. A Varsói Szerződés két év­tizedes, következetes politikai te­vékenységének elvhű, rugalmas diplomáciájának köszönhető, hogy ma, a húsz évvel ezelőtti­hez mérten új Európában élünk. Aláírták a szovjet—nyugatné*- met, a lengyel—nyugatnémet, a csehszlovák—nyugatnémet szer­ződést, a Nyugat-Berlinről szóló megállapodást, a két nemet állam alapvetően rendezte kapcsolatait, munkájának befejezéséhez köze­ledik az európai biztonsági" és együttműködési értekezlet, ta­nácskozik Bécsben a közép-euró­pai fegyveres erők csökkentésé­vel foglalkozó konferencia. Mind­ez a Varsói Szerződés államai­nak külön-külön, vagy együtte­sen elhangzott javaslatai alapján került tető alá. Erőarányokról, a szocialista államok erejének növekedéséről szóltunk, s ez valóban elenged­hetetlen volt a változáshoz, a fordulathoz az enyhülés irányá­ba. A szocialista diplomácia ér­tett ahhoz, hogy megnyerjen az együttműködésnek olyan polgári politikai erőket, politikusokat, kormányokat, amelyek érdekeltek “áy’béké fenntartásában, az együtt- ftnűködés fejlesztésében. A meg- 'fegVéZéshez mindig két félre van szükség. A Varsói Szerződés teljesíti hi­vatását. Tagjai biztosítani akar­ják a szocializmus építésénez szükséges nyugodt külső feltéte­leket. Ez a törekvés egyben egész Európa békéjét' szolgálja. Nem csupán magunkra’ gondo­lunk, nem csupán saját orszá­gunkért érzünk felelősséget, ha­nem az egész földrészért. A kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtésére törekszünk, s ez a kollektivitás minden államra vo­natkozik, ez a biztonság minden­ki békéjét szolgálja, ez a rend­szer valamennyi állam minden nemzetközi vitájának fegyveres erőszaktól mentes megoldását tenné lehetővé. Magyarország erejéhez mérten részt vesz a béketeremtő és -erő­sítő munkában. Büszkék va­gyunk arra, hogy a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Tes­tületé éppen Budapestről bocsá­totta ki az európai biztonsági értekezletről szóló híres felhí­vását. Túl e formai megnyilat­kozáson, a magyar diplomácia igen sok tárgyalást folytatott a nyugati partnerekkel, segítette egyengetni a biztonsági értekez­lethez vezető utat és a konfe­rencia munkáját. Állásfoglalá­saink'' mindig egyértelműen és világosan, érvekkel alátámasz­tottan képviselik a szocialista országok közös, összehangolt po­litikáját. Ez a következetesség és egyértelműség tiszteletet kel­tett. tekintélyt szerzett Magyar- országnak a túloldalon, a vita­partnerek körében is. Magyarország nem nagyhata­lom, de erős, ha összefog bará­taival, mindenekelőtt a Szovjet­unióval. A Varsói Szerződés Szervezete biztonságérzetet ad valamennyi tagjának. Aki szét­néz a mai Európában, az nem kételkedhet ebben. De tekin- sünk túl a földrész határain! Európa kiemelkedő helyet foglal el a világban: ha itt háború tör ki, az szükségszerűen világégéssé fajul, ha itt tartós béke és együttműködés valósul meg, üd­vös hatása kisugárzik a világra. A Varsói Szerződés tehát — amelynek tagja, döntő ereje a szocialista világhatalom a Szov­jetunió — nem csak Európa nyu­galma felett őrködik. A szocia­lista országok felelősséget érez­nek az egész emberiség sorsáért, és úgy vélik, hogy Európán túl más földrészek békéjét is szol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom