Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. május 14. A pártellenőrzés - a tömegek ellenőrzése • • Alig egy hónap telt el azóta, hogy a nagy figyelemmel kísért XI. pártkongresszus befejezte munkáját. Most a munka kö­zéppontjába a határozatok végre­hajtásának megszervezése kerül, így van rendjén, hiszen az em­berek elsősorban aszerint alkotnak véleményt a párt politikájáról, hogy mi valósul meg. abból a gyakorlatban. A párt számára alapvető jelentőségű, hogy bizto­sítsa politikai elhatározásainak, szándékainak helves érvényesülé­sét. Ezért hangsúlyozza a XI. kongresszus határozata: „A rend­szeres ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem érvényesítheti vezető szere­pét”. A gyakorlatban azonban, ma még gondot jelent — a-közvéle­ményben, de egves pártszerveze­tekben is — a pártellenőrzés he­lyes értelmezése. Általában nem tagadják szükségességét, egyes he­lyeken azonban, a mindennapi munkában elhanyagolják, s így tulajdonképpen lebecsülik fontos­ságát. Etőfordul. hogy egyesek az ellenőrző munkát valamiféle revi­zori munkának tartják, s hiba­megállapító tevékenységre szűkí­tik. Az ilyen és ehhez hasonló né­zetek abból fakadnak, hogy a pártellenőrzést azonosítják a kü­lönböző hivatalok ellenőrző mun­kájával. A pártellenőrzés jelentő­ségét éppen az adja, hogy az a pártirányítás, a vezető szerep gya­korlásának konkrét kérdésekben megnyilvánuló formája, amely­nek lényege — mint azt a XI. kongresszus határozata is rögzíti: — ...... a határozatok végrehajtá­s ának segítése, egv adott terület helyzetének sikeres felmérése, az új feladatok, hibák forrásainak feltárása, és a megfelelő javasla­tok kidolgozása, a végrehajtás megjavítására" Mindezekből az is következik, hogy minden szinten a megnöve­kedett követelményekhez igazítva javítani kell a pártellenőrzés gya­korlatát. Társadalmi életünknek tehát nem lehet egyetlen olyan te­rülete sem. amelv az irányító pártszervezetek hatásköréből ki­eshetne • A helyesen értelmezett és al­kalmazott pártellenőrzés első lé­pése, hogy felmérje: az ellenőr­zött területen megfelelően értik-e á vizsgált határozatot Ha a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben nincs minden rendjén, az ellenőrzés első feladata, hogy se­gítse a határozat megértetését ugyanis csak a helves értelmezés lehet az egységes gyakorlat kiala­kításának alapja. Az ellenőrzésnek meg kell győ­ződnie arról is. hogy az illetékes szervek és szervezetek milyen in­tézkedéseket hoztak a jó végre­hajtás biztosítására. Szükség sze­rint új és megfelelő vezetői intéz­kedéseket kell kezdeményezni. Az ellenőrzésnek menet közben kell gondoskodnia arról, hogy egy­részt az adott területen kezdemé­nyezzék az új feladatok megol­dását. másrészt intézkedjenek a tapasztalt hibák kijavítására. Az ellenőrző munkának csak akkor van értelme, ha megerősí­ti a határozatban rögzített célo­kat, ha feltárja a megvalósítás po­zitív törekvéseit, és azokat a je­lenségeket is. amelyek gátolják a gyakorlati érvényesülést. S mind­ezzel ösztönzi. kezdeményezi azokat az intézkedéseket, ame­lyek a mind jobb végrehajtást szolgálják. Az ellenőrzés tehát nem szorítkozhat pusztán a té­nyek megállapítására, hanem a feladatok hatékony megoldását kell segítenie, szolgálnia. • Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a pártellenőrzés helyes alkalmazása a káderek nevelésé­nek. megismerésének szinte leg­jobb eszköze. Hiszen azt mutatja: ki milyen munkát végzett, hogyan tett. eleget feladatának. Lényeges az is. hogy a pártel­lenőrzés nem korlátozható egyes személyekre, mert a pártellenőr­zés a tömegek ellenőrzése is. A határozatok végrehajtása során ezért a dolgozók körében tapasz­talt valamennyi észrevételt, bírála­tot figyelembe kell venni. A hatékonyság fontos tényező­je. hogy a pártszervezetek ellen­őrző tevékenységük során támasz­kodjanak a kollektívára, a párt­vezetőségi tagokra, a pártcsoport- bizalmiakra. az. egyes párttagokra. Az a helyes gyakorlat — ame­lyet több pártszervezet évek óta alkalmaz — amelv a különböző gazdasági, kultúrpolitikai stb. ha­tó roza tok végrehajtásának ellen­őrzésébe bevonja az állami tö- rnegszervezetekben és mozgal­makban dolgozó kommunista és pártonkívüli vezetőket is. • A becsületes dolgozó szereti a rendet, a fegyelmet a pontos munkát, nem tűri a hanyagságot, az igazságtalanságot. Következés­képpen hajlandó is harcolni az előrehaladást célzó határozatok végrehajtásáért. A dolgozók több­sége azért mondja el kritikai ész­revételeit, hogy a pártpolitika ha­tározatai mind eredményesebben valósuljanak meg az üzemekben, a hivatalokban, az intézmények­ben. az élet minden területén. Szükséges hangsúlyozni, hogy a helves ellenőrzés nem csorbítja egy-egy munkaterület felelős ve­zetőjének. vagy az ellenőrzött tes­tületnek az önállóságát, a hatás­körét. Éppen ellenkezőleg: növeli a felelősségtudatot, erősíti és fej­leszti a hatáskörbe tartozó kér­désekben az önálló cselekvést. Te­szi ezt azáltal, hogy segít a vég­rehajtásban. dicsér az eredmé­nyek elismerésével, bírál a hibák feltárásával, s az időben végzett ellenőrzés megóv nagyobb hibák elkövetésétől. A pártmunka gyakorlatában ki­alakultak a pártellenőrzés meg­felelő módszerei. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmé­nyek nem indokolják a módsze­rek felülvizsgálását, merőben új módszerek kialakítását. De azt igen, hogy a meglevő, bevált módszereket jobban alkalmazzuk, gazdagítsuk, növeljük a vezető pártszervek, párttestületek, tag­gyűlések szerepét a beszámolta­tásoknál. Indokolt például, hogy az ellenőrzött terület különböző vezetői megbeszéléseibe, tanács­kozásaiba bekapcsolódjon, az el­lenőrző szerv. Rendszeressé kell tenni a felelős állami, társadalmi stb. vezetők beszámoltatását, és átfogóbbá a személyes tapaszta­ld szerzést. Egy-egy feladat meg­oldásának ellenőrzését, minősíté­sét pedig rá lehet, sőt rá kell bíz­ni állami szervek, tömegszervek, gazdasági egységek vezetőire. • A XI. kongresszus határoza­tai hiánytalan végrehajtásénak nélkülözhetetlen feltétele a haté­kony, folyamatos, érdemi ellen­őrzés, amely nem csupán egyes pártszervezetek funkciói, hanem az állami és társadalmi szervek feladata is. s ilven értelemben az egész társadalom ügye. Dr. Szabó Imre. az MSZMP KB alosztályvezetője AZ ALKOHOL: KÖZELLENSÉG AZ UTAKON Másnapos a volánnál Miért veszélyes a járművezetés akkor is, amikor a szer­vezetben már nincs alkohol, legalábbis amikor már kimutat­hatóan nincs? A „másnapos” ember miért nem teljes értékű résztvevője a közlekedésnek? Azért, mert fáradt, mert fej­fájás gyötri, esetleg szédül? Vagy másért? Posztalkoholos állapotban azért nem lenne szabad vezetni, mert az alkohol okozta károsodás kö­vetkezményeként a magasabb idegrendszeri tevékenység még nem áll helyre; a figyelem, amely a járművezetés elenged­hetetlen feltétele, még csökkent értékű. Hasonlóan a reflextevé­kenység is, amely összetett folya­mat, működésével a külvilágból származó ingereket feldolgozva, a szervezet a lehető legelőnyö­sebb cselekvéssel válaszol. Azt az időtartamot, míg a külvilág ingerére a szervezet megfelelő módon reagál, reakcióidőnek ne­vezik. Nos, posztalkoholos álla­potban nemcsak a figyelem, a felfogó- és koncentrálóképesség nem teljes értékű, hanem a re­akcióidő is sokkal hosszabb. A járművezető viszont már azt hi­szi: józan. Elképzelhető, mi tör­ténik, ha ebben az állapotban olyan forgalmi szituációba kerül, hogy azonnal döntenie kell. Ide­jében és helyesen, ilyen állapot­ban, bizonyosan képtelen lesz rá. Á felszívódott alkohol főként a központi idegrendszerre hat. A vér alkohol-koncentrációjának növekedésével újabb és újabb agyi mező, illetve központ káro­sodik, az érzékenységnek meg­felelően változnak az ittasság stádiumaira jellemző tünetek. Dr. Somogyi Endre professzor tankönyvének adatai szerint 20 gramm alkoholmennyiség esetén a véralkoholszint 0,50 ezrelék. Az alkoholos befolyásoltság eny­he, 1,5—2,5 ezrelék esetén — 7—ii deci bor vagy két és fél deci pálinka elfogyasztása után __ közepes. Ilyenkor már szem­betűnők a lelki és testi tünetek: érzelmi tompulás, ügyetlenség, egyensúlyzavar. S úlyos alkoholos befolyásolt­ságról beszélünk, ha az elfo­gyasztott alkoholmennyiség 110— 150 gramm között van. Ennyit tartalmaz másfél liter bor, két és fél, három deci pálinka, rum, A véralkoholszint 2,5—3,5 ezre­lék. Lelki tünetek: egykedvű­ség, tájékozódási és emlékezési zavar, testi tünetek: súlyos egyensúlyzavar, kettöslátás. szem- bogár-renyheség. Ennél maga­sabb véralkoholszint — 3,5 feletti ezrelék — 150—200 gramm alko- holmennviség után jön létre. Az alkoholos befolyásoltság már igen súlyos, halálos kimenetelű is lehet. Nézzük meg közelebbről, ho­gyan jön létre a látászavar. Al­kohol hatására — a fokozott könnymirígyműködés miatt. — a szem kötőhártyái nedvesen fény­lenek. a vérerek kitágulnak. Megváltozik a pupilla íéQyreak- ciója; fény hatására nem húzó­dik gyorsan össze, renyhén rea­gál. Nem szükséges részletezni, milyen következményei lehetnek ennek például esti vezetéskor. Kettőslátás csak nagyobb meny- nyiségű alkoholos fogyasztás ese­tében tapasztalható — a súlyos alkoholos befolyásoltság egyik tünete —, de a térlátás és a mélylátás romlása — a távolság- becslésé— már minimális meny- nyiségű szesz hatására is bekö­vetkezik. Az alkohol hatására fellépő szemgolyórezgés követ­keztében az egyébként jó szemű ember sem képes még nappal sem pontosan megállapítani a távolságot, s főként a másik jármű sebességének megítélésé­ben tévedhet. Pontosabban: az esetek többségében —' téved is. A véralkoholszint és a baleset ti lehetőség között szoros össze­függés mutatható ki. Ezzel kap­csolatban egy műszeres kísérlet megdöbbentő adatokat eredmé­nyezett. Kiderült, hogy egy ez­relék véralkohol esetén — vagy­is: fél liter borocska el fogyasz­tási» után — a baleseti veszély harmincegyszer —, másfél ezre­lék után — vagyis enyhe alko­holos befolyásoltságban — már százhuszonnyolcszor nagyobb a baleset veszélye, mintha a ve­zető egyetlen csöpp szeszt se fo­gyasztott volna. Ehhez nem kell kommentár! Vitorlással az óceánra A rigai kikötőből hosszújáratú útjára indul a világ legnagyobb vitorlás hajója, a Krunzenstern. A szovjet tanhajó úticélja Kuba. Fedélzetén 80 szovjet hajósjelölt utazik, akik kubai kollégáikkal — a kubai flotta jövendő pa­rancsnokaival — együtt vesznek részt gyakmai gyakorlaton. A tanhajónak ez már a második havannai útja. (APN—KS) Tégla a trópusokon A trópusi vidékeken nem áll rendelkezésre olyan anyag ami­ből a „jól bevált”, sok évszáza­dos eljárással téglát lehetne ké­szíteni az építkezésekhez. Pedig szükség lenne rá, hiszen tudva­levő, hogy a világ népszaporula­ta éppen e területeken a legna­gyobb. A talajban csupán vörös, agyagszerű maradék-üledék ta­lálható — az úgynevezett laterit —, amelyből mindeddig nem tudtak téglát égetni. Egy dán szabadalom alapján újabban le­hetőség nyílt a laterit téglákká, építőblokkokká való feldolgozá­sára. Olyan pontos méretű tég­lákat. lehet készíteni a Latorex- eljárással, hogy összeillesztésük­höz sokszor még cementhabarcs­ra sincs szükség. A gyártáshoz szükséges berendezéseket könv- nyen szállítható kivitelűre ter­vezték meg a feltalálók, így akar a házépítés színhelyére is érde­mes letelepíteni a kis „gyárat”, különösen akkor, ha több építő összefog. FALUSI KRÓNIKA 1975 Ladánybene ■ Mit mutat a térkép? ■ Fiatalok az iparban ■ Az ingázók ■ Biztató mérleg Párhuzamos vonalakkal szabdalt, egyenle­tesen elszórt piros pöttyökkel tarkított térké­pen ismerkedem Ladánybenével. A helyszín­rajz, az utak iránya, a földrajzi nevek elem­zése sok mindent elmond a községről. Még őrzi a papír a beszélő földrajzi ne­veket. Bánatot, bajt, keserves sorsot hírei­nek. A Jajgató dűlőn nyomorgók tehetetlenül szemlélték az ordas széltől elrabolt vetést. Olykor a hetedik határba hurcolta a tavaszi vihar a nyári reménységet. A Csíkos az ott tanyázó vízi állatokra emlékeztet. Sovány táplálékot adott a Gödörállás az ott legelő gulyának. A honfoglalók védő bucka tövében, szárazabb, partosabb helyen építettek ma­guknak házat. Milyet, mekkorát, hogyan, hol; ki törődött vele? A legújabb időkben alakult ki a faluközpont. A térkép után Vizi Mátyás tanácstitkár, szíves és tájékozott kalauzom statisztikai nyilvántar­tásokat tesz elém. Mutatja: 1973- ig fogyott a falu. Az ipari köz­pontba költözőket csak részben pótolták a távolabbi tanyákról, elsorvadó községekből Benére te­lepülők. Kedvemért, rögtönzött kiselőadása időben és térben ki­tágítja hivatali szobájának a fa­lait. Milyen gazdag, szövevényes, sajátos a táj, ember, társadalom viszonya, még egy ilyen kis faluban is. Múlt és jelen meny­nyi tanulságot, élményt ad egy tisztét hivatásként betöltő, dol­gát gondolkodva végző ember számára. Még mindig Vizi Mátyásról beszélek, személyes ügyének érzi a község gyarapodását, leltároz­za. őrzi múltját. A tanácsházon levő kis gyűjteményben érdekes dokumentumok emlékeztetnek a 30 év előtti eseményekre. Szá­mon tartja a Ladánybenéről el­származott, országos szérűkön is tisztelt jeleseket. A község első demokratikus jegyzője Aibner (Antal) Pál ma Budapesten a XIII. kerületi Tanács elnöke. Kollár Mihály, a MAVOSZ el­nöke is Ladánybenén dolgozott. Figyelemmel kíséri a fiatalab­bak sorsát is. Háromszor kapta meg az ifjúsági szervezet a KISZ KB vörös vándorzászlaját, míg Hegedűs Mária volt a titkár. Je­lenleg Izsákon irányítja a köz­ségi KISZ-szervezeteket. Dékány Ildikó, a kecskeméti műszaki fő­iskola tanára. A szakember biztonságával, alaposságával sorolja a tanács- titkár a fejlesztési terveket. Hoz­záfogjak a vízmű bővítéséhez. A meglevő berendezések a mar régebben elkészült vízvezeték­hálózatot sem tudták kiszolgálni. Hatszáz méter hosszan megjavít­ják az E—5-ről erre terelt teher­szállítmányok miatt erősen meg­rongálódott utat. Amire e sorok megjelennek már használják az. iskola mögött kialakított új sportpályát, befejezik az emlék­park kialakítását. • Jövőre ez a brigád is az új csarnokban dolgozik. fogalmazzak, évekig nem volt teljes a foglalkoztatottság. A íöld mind kevesebb embert tart el. A közösen művelt terü­let csak lassan növelhető, mert a tagság' túlnyomó része ragaszkor dik ä kialakult művelési szoká­sokhoz. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt hetekben sokan kérték felvételüket. Egy részük Ladánybenétöl távol él, szinte kivétel nélkül üzemben, hivatal­ban dolgoznak. A fennálló ren­delkezések szerint csak szakszö­vetkezeti tag örökölhet, ezért a buzgalom. • Készül a sportpálya. Ladánybene „tudósaként” foly­tattam felfedező utamat. A köz­ség legnépszerűbb emberét, Csábi Dezsőt, a Zrínyi Szakszövetkezet elnökét, községi párttitkárt ke­restem meg. Jókedvűen fogadott Hamarosan megkezdik az új műhelycsarnok építését. A negy­ven kilós (!) iratgyűjteményre ráütötték a hiányzó pecséteket. Ha minden jól megy még ebben az évben összerakják a 80 mun­kahelyes épületet. Az elnök sze­rint megéri a két és fél millió forintos befektetést. — Az Orion hosszú időre el­látja munkával a szövetkezetét. Most százharmincán dolgoznak az 19tií)-ben szervezett ipari rész­legben. Az átlagos életkor 25 év. Keresetük 2200—2800 Ft. Te­levíziós készülékek alkatrészeit szerelik össze. Igyekezni kell, ha valaki enhyi pénzt akar hazavinni fizetéskor. Némely alkatrész ké­szítéséért 11 fillér a darabbér. Dolgozunk a Pénzverdének is. A szocialistabrigád-jelvények ki­festését vállaltuk. Máshonnan is kapunk megbízást. A melléküzemágak jól fizetnek. 17 milliós éves tervünk 45 százalékát az ipar adja. Vállal­nánk, ha egy fillér se maradna. A faluban ugyanis, hogy finoman A XI. kongresszus útmutatásai­nak megfelelően mi is a közös vonások, az üzemi jelleg erősíté­sére törekszünk. De 65—70 esz­tendő a tagság átlagos életkora. Bizony az ipari részlegben dol­gozó alkalmazottak többször kér­dezik tőlem, hogy milyen lesz a termés, mik a tervek. Jobban örülnek, ha szép a szőlő, fogé­konyabbak a korszerű eljárások­ra. Vitatkoznak azokkal, akik azt tartják, hogy amilyen az idő, olyan a termés. Mind több lesz a közösen gondozott szőlő és gyümölcs, fejlesztjük az inten­zív, állattenyésztést és sok-sok fát ültetünk. A Bene vendéglő előtt férfiak, nők sütkéreznek a napfényben. Ki buszra vár, ki az időt tölti. Egy életerős férfi tartja szóval a társaságot. Tolókocsi hozta a község legforgalmasabb pontjá­ra. Pestre járt, s a hajnali bó­dulatban elnézte a megállót. Rosszul ugrott. A mostani bejárókat háztól házig viszik az Ikaruszok. Napon­ta tíz kocsit küldenek erre a vi­dékre a pesti gyárak. A csepeli öntöde vállalat autóbusza már reggel négykor végigrobog a szép fás főutcán. Kerekegyházáról in­dul. Ladánybenéről hatvanan utaznak naponta ebbe az üzembe. Egy íelsőpalkonyi termelőszö­vetkezet több tucat férfit, nőt toborzott a Kőbányai Sörgyár ré­szére. Beszéltem olyan asszony­nyal, aki tanyáról jár be gyalog a buszállomásig. Címkéző, össze­hoz kétezer forintot, s kap sör­utalványt is. A 43-as Építőipari Vállalat is szívesen alkalmazza a szorgalmasnak ismert beneie- ket. A község felnőtt lakosságá­nak egyötöde csak műszak előtt vagy után látja faluját. Sok hátránya van az eljárás­nak. Létszámban gyönge a köz­ségi pártszervezet. A fizikai mun­kások a gyári pártszervezetek­hez tartoznak. Kevés a fiatal. A hagyományok ismerkedési alkalmalmak meg­szűntek, az új szórakozási for­mák — noha jónak mondják a művelődési otthont — nem ala­kultak ki. Munkahelyen, utazás közben találja meg ki-ki párját. G. M.-né négy fiatalasszony lánya más-más városban, nagyközség­ben él. A csinos G. É. Pestre jár tanfolyamra. Egyik nap kopog valaki az indulásra váró autó­busz ablakán. Kézzel-lábbal tu­dakolja: legközelebb mikor uta­zik. A kislány közölte az idő­pontot. Azóta együtt járnak. Az előnyök sem megvetendők. Űj községekbe kerülnek a falu­siak, tanulnak, tapasztalnak és viszonylag sok pénzt hoznak ha­za. A létfenntartás olcsóbb, mint a városokban, így gyűlik a pénz. Negyven telket hirdetett a tanács. Pillanatok alatt ötvenkét igénylő jelentkezett. Csoda, ha az egyik kőműves kisiparost tartják a legmódosabb embernek. „Tíz-tizenöt” körül keres, úgy vélik. Az ezret min­denki hozzágondolja. Érdekes, hogy a mesterre nem irigyked­nek, mert pontosan, gyorsan, közmegelégedésre dolgozik és előbb-utóbb szinte valamennyi család kapcsolatba kerül vele. Némi túlzással: háromféle ember él Ladánybenén. Aki már új házban lakik, aki most építkezik, s aki szeretne, és még gyűjt. A cikket olvasva azon töpren­gek. hogy nem sikeredett-e túl­ságosan idillikusra a bemutatás? Aligha. Egy szót sem szóltam a kitűnően szervezett és látogatott TIT-előadásokról, a Csáky Lajos által vezetett gyermekrajzszak- kör eredményeiről. (Még külföld­re is eljutnak ügyes munkáik.) A kézimunka-kiállílás az asszonyok, lányok szépérzékét dicséri. Meg a kereskedelmi ellátásra vonat­kozó kisebb panaszok figyelembe vételével is biztató, megnyugtató az összkép. . , Az 1950 és 1960 között a falu­ból elköltözött ötszáz ember kö­zül sokan itt maradtak volna, ha előre látják a körülmények vál­tozását. Heltai Nándor • Kilenc autóbusz állt meg egy óra alatt a faluban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom