Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

1975. málus 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Folytathatja, amit elkezdett Ismételten Nagy Csaba, a Vízmű Vállalat művezetője Kis­kunhalas országgyűlési képviselő­jelöltje. A szavazáskor egyem- berként lendült a magasba a jelölő gyűlés hétszáz résztvevő­jének karja — ömelißtte. Éppen ezért családias derültséget vál­tott ki, amikor egyik — Nagy Csabát köztudottan jól ismerő válás.tó vidáman bekiá tóttá: — Mutatkozzon be! A jelölt érti a humort. Fölállt, szembefordult választóival, s fi­nom meghajlással, mosolyos megilletődöttséggel állta a meleg tapsot. Röviddel azelőtt ismertették meg életrajzi adatait is. Hogy vájártanuló volt, majd Tatabá­nyán elvégezte a Bánya-mélyjú- róipari technikumot. Utána Kom­lón dolgozott két évig, 1967-től pedig Kiskunhalason művezető. 1963 óta vesz részt az ifjúsági mozgatómban, két évig iskolai KISZ-titkár is volt. 1965-b,en tagjelöltnek vették fel, 1966 óla párttag, 1971-ben pártvezetőségi tag, majd ez év januárja óla munkahelye pártalapszervezeté- nek titkára. A marxista középis­kola után elvégezte az esti egye­temet is, jelenleg pedig az esti egyetem szakosító tanfolyamára jár Kecskemétre. Jó munkájá­nak elismeréseként kétszer része­sült Kiváló dolgozd kitüntetés­ben. Nemcsak a beszéd, a politikai, mozgalmi munka mpstere tehát, hanem rangja van a termelő munkában is. 27 éves volt, amikor először képviselőnek választották. Nem messze volt — s még ma sincs — attól taz időtől, amikor az ifjúsági mozgalomban tanulta, gyakorolta az emberekkel való kapcsolattartás, a meggyőzés, szervezés, tettekre mozgósítás ne­mes tudományát. S milyen hasz­nát vette ennek az „előiskolá- nalc" a felelősségteljes közéleti tisztségben is. Jelölésének indo­kolásában komoly súllyal szere­peltek ez irányú érdemei. Az országgyűlésben két alka­lommal kért és kapott lehetősé­get felszólalásra. Része van ab­ban, hogy Kiskunhalas, szép se­gítséget kapott a tanyavillamo­sítási program sikeréhez. Megértő választ kapott arra a kérésére —, hogy a kormányzat terjessze ki a kedvezményes munkáslakás­építési akciót Kiskuijhalasra is. Az ötödik ötéves tervidőszakban várhatóan teljesül a város ezen igénye is. Ha újra megválasztják közvet­lenül lesz módja számonlartani a kérés megvalósításának mene­tét. T. I. Képviselő jelölőgyűlések a megyében Garán Mándics Mihályt jelölték Hétfőn este Garán a filmszín­házban képviselőjelölésre gyűl­tek össze a 15-ös választókerület lakói. A gyűlésen képviseltették magukat Hercegszántó, Dávod, Nagybaracska, Bátmonostor, Sze­retnie, Vaskút, Bácsszentgyörgy, Csátalja, Katymár és Madaras község választópolgárai. A .ielölőgyűlésen — melyen több mint 300-an vettek részt — megjelent Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Sza­bó Imre, a bajai járási pártbizott­ság első titkára, Búza Mátyás, a bajai járási pártbizottság titkára és Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront bajai járási titkára. A választókat és az elnökséget dr. Orha István, a járási hivatal el­nökhelyettese köszöntötte, majd átadta a szót Búza Mátyásnak, aki többek között a következőket mondotta: A köz ügyeinek szolgálatában ma már nem elegendő rendsze­rünk és politikánk általános tá­mogatása, arra van szükség, hogy a lakosság cselekvő részvétele az élet minél szélesebb területére ki­terjedjen. A cselekvő közélet szé­lesedését szolgálja az V. ötéves terv előkészítésének ez év végére tervezett társadalmi vitája is. A továbbiakban a 15-ös válasz­tókerülethez tartozó községek, termelőszövetkezetek eredményét méltatta az előadó, majd így foly­tatta : az iskolai oktatás feltéte­leinek javítása érdekében új, 6 tantermes iskola épült Garán Négy tanteremmel bővült a dávo- di iskola. Nagybaracskán csak­nem 4 millió forintot fordítottak iskola- és óvodaépítésre. Jelentős felújításokat végeztek el Bátmo­nostor, Gara és Szeretnie isko­láin, óvodáin is. Az oktató-nevelő munkában nagy előrelépést jelen­tett a szaktantermes oktatás be­vezetése Garán és Katymáron. Nemzetiségi politikánk alapján a garai német nyelvű óvoda mel­lett további 6 községben kezdték meg a német és délszláv nyelvű oktatást. Garán és Katymáron or­szágosan elismert kísérleti anya­nyelvi oktatás folyik német, szerb-horvát nyelvi tagozatos ál­talános iskolákban. Hercegszán­tón, Garán német nemzetiségi, Nagybaracskán, Bátmonostorort, Szeremlén magyar népi együtte­sek tevékenykednek elismerésre méltó eredményekkel. Befejezésül méltatta Búza Má­tyás a 15-ös választókerület kép­viselőjének — Mándics Mihály­nak — az előző választási ciklus­ban végzett fáradhatatlan, ered­ményes munkáját, országosan is ismert közéleti tevékenységét, és a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkári beosztásában végzett eredményes munkáját. Java­solta, hogy az újabb ciklusban is Mándics Mihályt válasszák or­szággyűlési képviselőjelöltjüknek. Heten szólaltak fel magyar, né­met és szerb-horvát nyelven. Mél­tatták Mándics Mihály érdemeit, valamint a területükön végbe­ment változásokat. Ezután nyílt szavazásra került sor melyen egyhangúlag ismét Mándics Mihályt jelölték képvi­selőjüknek a választók. Sz. F. tette. Lakás, szakorvosi rendelő, mentőállomás, iskola épül 1980- ig, tovább bővül az út és a víz­hálózat. Kunszentmiklós, Kun- adacs, Kunpeszér, Szabadszállás eddigi előrehaladásában része volt Selyem Zsigmond országgyű­lési képviselő sokrétű tevékenysé­gének is. Kérte a gyűlés résztve­vőit, hogy az Egyetértés Tsz el­nökét fogadják el a 4. számú vá­lasztókerület jelöltjének. A nagy tapssal fogadott be­széd után Bánhidi István nyugdí­jas tanácselnök, dr. Bessenyei Imre tanár, Németh János párt­titkár, Saiga Mihályné kunpesze- ri tanácstitkár, Nagy István, a VBKM Villamos Állomásszerelő Megerősített döntés Hétfőn délután Kerekegyhá­zán gyűltek össze az 5. sz. válasz, tókerülethez tartozó honpolgárok, hogy a korábban Lajosmizsén történt jelölés után a választó- kerület többi községének — Ke­rekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs és Ladánybene — népe ne- vebében döntést hozzanak leen­dő országgyűlési képviselőjük személyét illetően. Helyet foglalt az elnökségben Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Hor­váth Antal, a kecskeméti járási pártbizottság titkára, Bene And­rás, a járási hivatal elnöke, dr. Havasi László, a HNF kecskeméti járási bizottságának elnöke. A gyűlés levezető elnöke Rónai Tibor, a HNF kerekegyházi nagy­községi bizottságának elnöke volt, Vállalatának rendésze, Erdősi Gá­bor, a helyi Szabadság Tsz mű­helyvezetője, Szabó Mária, a TE- MAFORG Vállalat dolgozója, Mik­lós Levente, a Szabadság Tsz agrárszakembere méltatta a je­lölt érdemeit, Vékony Antal ta­nár a választás utáni teendőkről beszélt. A szavazáskor a gyűlés résztve­vői egyhangúlag elfogadták je­löltjüknek Selyem Zsigmondot, aki az előző ciklusban is betöltöt­te ezt a tisztséget. A szavazás után Selyem Zsigmond megkö­szönte az előlegezett, bizalmat, a jelölőgyűlés Horváth László zár­szavával ért véget. K. A. Kerekegyházán aki a jelenlevő mintegy három­száz választópolgárt köszöntő szavakkal nyitotta meg a jelölő gyűlést. Bajnóczi József tanácselnök számolt be ezután a nagyközség rohamos fejlődéséről az elmúlt ciklusban. Szólott a termelési, kommunális és művelődési ága­zatokban elért haladásról, a szo­cialista brigádmozgalom kiemel­kedő tevékenységéről. Az országgyűlési képviselője­löltek személyére Kovács István, a HNF nagyközségi bizottságá­nak titkára tett javaslatot. A csatlakozó gyűlés résztvevői egyhangúlag egyetértettek a má­jus 16-i fajosmizsei jelölő gyűlés döntésével, s Szendi Teréz Aran­ka és Czégai Valéria jelölése mellett foglaltak állást. J. T. Nyolcszáz úttörő honvédelmi szemléje Selyem Zsigmondot ismét jelölték Szánkon csatlakoztak Fáik Miklós jelöléséhez A napokban úttörőhatárőrök nagyszabású szemléjére került sor a Bács-Kiskun és Csongrád megye határán húzódó erdőben. Az egész napos programon részt vett a kiskunhalasi járási-városi Sziklai Sándor Üttörőhatárőr Zászlóalj, a szegedi járási Horváth Pál Üttörőhatárőr Zászlóalj sze­mélyi állománya, a csapatvezetők -és a szakaszok kiképzését Vezető határőrök. A rendezvényen meg­jelent Sziklai Sándorné, .a. kis­kunhalasi járási-városi úttörő- egység névadójának özvegye és dr. Abel László ezredes, a BM határőrség országos parancsnoká­nak helyettese, politikai csoport­főnök. Ott volt Hegedűs István, a kiskunhalasi járási pártbizott­ság első titkára, dr. Szabó Mik­lós. a kiskunhalasi városi párt- bizottság első titkára és Tánczos Sándor, a Kiskunhalasi Városi Tanács elnöke. Az úttörők és a csapatvezetők a szakaszokat oktató határőrök­kel együtt autóbuszokkal érkez­tek a helyszínre. Az erdőben ki­jelölt körzetben minden szakasz­ból egy raj akadályversenyen mérte össze tudását. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr századának hallgatói által irányí­tott akadályállomásokon az út­törők lőgyakorlatot és kézigránát- <lobó gyakorlatot hajlottak végre. A negyedik állomás után több személy közül — előre meghatá­rozott ismertetőjelek alapján — határsértőt kellett kiválasztani. Délelőtt az akadályversennyel párhuzamosan egy-egy ötfős cso­port szellemi vetélkedőn képvi­selte szakaszát. A határőr-szak- próba anyagából és hazánk fel- szabadulása témából szinte vala­mennyi szakasz versenyzői jeles­kedtek. A délelőtt megrendezett akadályversenyen és szellemi ve­télkedőn a legjobb eredményt a tompái, a balotaszállási és a kunbajai úttörőhatárőrök érték el. A versenyek befejezése után az úttörők jóízűen fogyasztották el a határőrség tábori konyhá­ján főtt ízletes babgulyást és túrósbuktát. Ebéd után a mélykúti úttörő­zenekar pattogó muzsikájára mindkét zászlóalj személyi állo­mánya díszszemlére sarakozott fel. A csapatzászló behozatala után dr. Abel László ezredes, a BM határőrség országos parancs­nokának megbízásából köszöntöt­te az úttörőket, majd az 5 éves születésnapját ünneplő szegedi járási úttörőhatárőr-egységet eredményes munkájáért „Kiváló határőr” jelvénnyel tüntette ki, a személyi állomány részére vö­rös selyemzászlót és oklevelet adományozott. A tompái úttörő­határőrök első szakasza az 1974— 75-ös oktatási évben elért ki­emelkedő tanulmányi és kikép­zési eredményükért az Egység csapatzászlóját egy évig fogják jutalomból őrizni. A zászlóaljak munkájának ér­tékelése után a honvédelmi ne­velőmunkában, a határőrizet se­gítésében és a kiképzési prog­ram végrehajtásában jeleskedő személyeknek és alegységeknek «r, Abel László ezredes kitünte­tést, jutalmat adott át. A határ­őrség országos parancsnoka Ki­váló határőr jelvénnyel tüntette ki: Péter Ágnes kiskunhalasi já­rási úttörőtitkárt, Fehér Géza balotaszállási általános iskolai tanárt, zászlóaljparancsnokot és Gphér Katalint, a kunbajai álta­lános iskola tanárnőjét, úttörő- csapatvezetőt. Tizenhárom úttörő- határőr'az egység Élenjáró kato­nája kitüntetést kapta. A leg- eredmériyesébtoén tanuló és ver­senyző szakaszok pedig elismerő oklevelet kaptak és tárgyjuta­lomban részesültek. Az egész napos program kul­túrműsorral zárult. Az úttörők az esti órákban kissé fáradtan, de mégis vidáman és gazdag él­ményekkel utaztak vissza ottho­nukba. Gazsó Béla ötszáznál többen voltak hétfőn este Kunszentmiklóson, a 4. szá­mú választókerület jelölőgyűlé­sén. Akik nem fértek be az Egyet­értés Termelőszövetkezet művelő­dési házának négyszáz személyes nagytermébe, az ajtók körül cso­portosultak, hogy szem- és fülta­núi legyenek az eseménynek. A kunszentmiklósi 355. számú József Attila úttörőcsapat tag­jai virággal és szavalattal kö­szöntötték a vendégeket, Kun- adacs, Kunpeszér, Kunszentmik- lós, Szabadszállás választópolgá­rait, a gypl^s gl.nökségél^pn helyet foglalókat, közöttük dr, Matos Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Horváth Igná­cot, a kecskeméti járási pártbi­zottság első titkárát, Pankovits Józsefnél, a Hazafias Népfront megyei bizottságának nőfelelősét, Horváth Józsefet, a megyei ta­nács Kecskeméti Járási Hivatalá­nak elnökhelyettesét, Kunszent- miklós és a környező községek párt- és tanácsvezetőit, az üze­A RADIO MELLETT A tiszta józanság írója Aligha volt a hétszáz éves ma­gyar irodalomnak még egy olyan óriása, altit életében annyi kese­rűség. s csalódás bántott, s akit oly mostoha sors kísért írói utó­életében, mint Nagy Lajos. A me­gyénkben Apostag szülötte, a no­vella műfajának klasszikusa, a prózaírás mestere ma sincs még igazi helyén a köztudatban. Szegény származása, törvény­telen születése — mgly annyit kínozta életében —, a számára gyűlöletes úri világtól elszenve­dett sérelmei, sokféle baja-gondja mind-mind műveinek érlelője, té­mája, alakító motívuma volt. □ □ □ Szerb Antal, a kivételes képes­ségű, s szellemiségű esszéista a magyar irodalom történetéről szólók nagy művében még csak a nevét sem írta le — húsz évvel Nagy Lajos íróvá érlelődése után! Rónay György a Nagy nemzedék című könvvében nem foglalkozott vele; a legnagyobbak közt is egyik legnagyobbak Pedig József Attila is ragaszko­dott hozzá, s nagyra tartotta. A Kiskunhalom című remekét való­ságos költői alkotásnak mondta A Kossuth-rádióban két héten keresztül hallhattuk Gordon Etel előadásait az íróról. A gazdag éle­tet. s életművet szemléletesen bemutató sorozat jó szolgálatot tett a nemes ügynek: Nagy Lajos műveit jobban közkinccsé tenni. A több mint húsz esztendeje halott író első írása 1907-ben je­lent meg. Akkor, amikor az álta­la annyira szeretett, s becsült Ady Endre nagy költővé érlelő­dött. Ettől kezdve, egészen ha­láláig, esyre írta — Kosztolányi szavaival — a tiszta józanságú műveit Ötszáznál több novellája, több regénye, nagy önéletrajzi műve, klasszikus szociográfiája, s az egyedül álló. különös alkotása, a Képtelen természetrajz, sok-sok karcolata s egyéb munkája gaz­dagítja kultúránk egészét. □ □ □ . Aki egyszer is olvasta, hallotta híres, remekbe szabott novelláit (a Tanyai történet, a Lecke, az 1919. május című írásokat, s a többi gyöngyszemet), az egyköny- nyen nem felejti el azokat. Ez a „félelmetes erejű ember­idéző”, — ahogyan Illés Endre ne­vezte —. ritka tömörséggel írta műveit. Plasztikusan ábrázolt, az élet apró jelenségeit megfigyelte. Emberszeretete ugyanakkor átsü­tött minden során. S az alapvető társadalmi problémák érdekelték, izgatták, s lázították — hogy lá- zítson ő maga is. mindvégig. □ □ □ Vallotta — s tette —, hogy az igazat kell írni. Az igazságos vál­toztatásért küzdeni: ez volt írói ars poeticája. Joggal írhatta róla az értő Füst Milán, hogy „a szíve vérével, a csontjával és velejével, minden porcikájával szocialista volt.” Reméljük, hogy a rádiónak ez a hasznunkra váló sorozata szűkebb hazánkban is újabb híveket, olva­sókat toborzott az időtálló, nagy­szerű alkotásoknak, klasszikus írónknak. Varga Mihály mek, gazdaságok, vállalatok, in­tézmények képviselőit. Horváth Lászlóf a Hazafias Népfront kunszentmiklósi bizott­ságának elnöke nyitotta meg a jelölőgyűlést, majd Balogh Mi­hály tanácselnök számolt be az 1971-es országgyűlési képviselő­választás óta eltelt időszak gaz­dasági, »politikai és társadalmi eredményeiről. Elmondotta töb­bek között, hogy Kunszentmikló­son az elmúlt években ipari üze­mek nyíltak, amelyekben az ak­tív keresők egyharmada talált munkát, fejlődött a mezőgazda­ság. Az Egyetértés Tsz fennállása óta sikeresen gazdálkodik, a Sza­badság Termelőszövetkezetben pe­dig megszűntek az előrehaladást gátló tényezők. A negyedik öt­éves terv időszakában a környe­ző falvak is gyarapodtak. Iskola, út, közintézmény épült több he­lyen. Kunszentmiklós tanácselnöke ezután az ötödik ötéves terv fon­tosabb helyi beruházásait ismer­Szankon, a művelődési ház nagytermében hétfőn, az esti órákban mintegy kétszázötvenen gyűltek össze a 9. számú vá­lasztókerület helybeli állampol­gárai közül, hogy csatlakozzanak ■a Kiskunmajsán már bizalmat kapott Fáik Miklós országgyűlési képviselői jelöléséhez. Vágó György, a községi pártvezetőség titkára köszöntötte a megjelent választásra jogosultakat, vala­mint az elnökségben helyet fog­laló 7 'erbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát. Búza De­zsőt, a megyei tanács kiskun- halasi járási hivatalának elnö­két, Tóth Ferencet, a Hazafias Népfront járási bizottságának tit­kárát. Rövid bevezetőjében hang­súlyozta, hogy a szavazás egyben felelőse'get is jelent minden vá­lasztópolgár számára. Vagyis olyan jelöltet kell állítani, aki az országos és a helyi érdekeket egyaránt megfelelően tudja kép­viselni. Ezután Papp Jenő, a községi tanács elnöke, az ünnepség szó­noka mondott beszédet. Vázoi ta azt a fejlődést, ami az ország­ban, a megyében és nem utolsó sorban Szánkon az elmúlt négy év alatt végbement. Ezt követően Forczek Ernő, a Hazafias Nép­front községi bizottságának el­nöke emelkedett szólásra. Beje­lentette a népfront községi bi­zottságának döntését, miszerint csatlakoznak a kiskunmajsai je­löléshez. Fáik Miklós ugyanis az elmúlt négy esztendő alatt, mind országgyűlési képviselő is igen sokat tett Szánk fejlődéséért. Olyan emberről van szó, aki nemcsak (lakosa a községnek, hanem egyik vezeLő egyénisége is. Eddigi tevékenysége biztosí­ték arra, hogy a jövőben is szá­míthatnak alkotó közreműködésé­re. Amikor Vágó György levezető elnök szavazásra kérte fel a je­lenlevőket, azok egyhangúlag a jelölt mellett döntöttek. N. O. Orvos és ember Amikor dr. Faragó Dezsőhöz, Bácsalmás vezető községi orvosához látogatóba érkezem, éppen be­teget vizsgál. Receptet ír, majd következnek az orvosi tanácsok az életmóddal, az étkezéssel kap­csolatban. Jó egészséget kívánva búcsúzik pácien­sétől, és betessékel a lakószobába. Háromnegyed évszázad gondjaival, tapasztalatai­val a vállán végzi ma is a nagyközség egészség- ügyi ellátásának nem éppen könnyű feladatát. S közben olyan esztendők nehézségeivel súlyos­bítva, amelyeket a korábbi évezred során is alig- alig élt át az emberiség. A 3 millió koldus orszá­ga után a fasiszta terror évei sötétítették ifjú- és legszebb férfikorát. Majd. viszontagságok, hányat­tatások után elérkezett végre a kor, amelyben im­már három évtizede dolgozik nyugodtan, megbe­csüléstől, a nép szeretetétől övezve. Valaki portréjának felvázolásához elengedhetet­len néhány életrajzi adat ismertetése. Dezső bá­tyánk — hiszen csaknem mindenki ezen a néven ismeri, szólítja — a századforduló évében született. Most 45 esztendeje, hogy fiatal magánorvosként Bácsalmásra került. Hamarosan megszerette a la­kosság, s kedvelték kollégái, akiket gyakorta önzet­len helyettesített. Alig egy jó évtizedig foglalkozhatott nyugodtan betegeivel. Már 1942-ben átirányították az egyik csallóközi községbe, ahol 1944 tavaszáig látta el hivatását. Alighogy onnan Bácsalmásra hazaért, a fajvédő törvény máris gettóba küldte. Igaz ember­ként, orvosi esküjéhez híven dolgozott ott is. Utána frontszolgálatra vezényelték: itt is jó néhányan köszönhették életüket neki, az üldözöttnek. A felszabadulást követően az elsők között állt munkába. Megmaradt kevéske műszerét saját pénzéből pótolva, egészítette ki műszertárát. Jó­részt saját műszerei felhasználásával hozta létre 1948-ban a községi szülőotthont. — Kimondhatatlan öröm volt számomra, hogy a kismamáknak végre rendezettebb körülményeket teremthettek — mondja, s a szeme megfényesedik. — Sohasem felejtem azt a világot, amikor nem­egyszer szárkúp tövében, petróleumlámpa fényé­nél kellett a külterületen egy-egy szülést levezet­nem. — Az indulást követő harmadik évben már jócskán megháromszorozódott a szülőotthoni helyek száma. — Jó segítség volt később a kis Csepel motor — meséli, emlékező mosollyal. — Két orvosi tás­kával a nyakamban jártam a tanyákat. Volt olyan esztendő, amikor hét környező község ellátása is rám hárult. ... A 45 év során, méltóan az orvosi eskühöz, hivatástudattal telve foglalkozott betegeivel. Az őt ért nem kevés méltánytalanság ellenére is orvos és ember maradt, s betegei, a nagyközség lakosai szívükbe zárták. Egy falusi doktor életművét ju­talmazták legutóbb az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetéssel. Dr. Faragó Dezső sokakkal ellentétben, nem ki­tüntetéseket váró, azokra áhítozó ember. — A legkevesebb, amit valakitől el lehet várni, hogy tisztességesen éljen, s becsülettel eleget te­gyen hivatásának. És ezért nem jár sem köszönet, sem kitüntetés. Mint képünk tanúsítja, mégis jóleső érzéssel, meghatottan vette át a napokban az annyi eszten­dő fáradságos munkáját jutalmazó elismerést dr. Bohner Józsefnek, a bajai járási hivatal egészség- ügyi osztályvezetőjének kezéből. S a köszönetmon­dással együtt nyomban ígéretet is tett arra, hogy amíg helyét nem kell átadnia egy fiatalabb utód­nak, továbbra is helyt áll a gyógyítás szolgálatá­ban. Dezső bácsinak kívánunk még sokáig a mostani­hoz hasonló friss, jó egészséget, nemkülönben azt, hogy munkásságát és kedves személyét övezze továbbra is Bácsalmás népének szeretete! Jóba Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom