Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. május 22. A munka verseny eredménye A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat május elseje alkalmából a kong­resszusi mukaversenyben elért^eredményeiért megkapta a Miniszteri dicsérő oklevél kitün­tetést. Elmúltak az ünnepek s most a munkás hétköznapok egyikén arról beszélgettünk Bíró Imre igazgatóval, hogyan érték el a ki­emelkedő eredményeket. ■ I m A kitüntetett termelőszövetkezeti tag Huszonhatodik éve, hogy a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz- ben dolgozik Kovács István. Azóta tagja a vezetőségnek is. Lelkiismeretes, jó munkájáért április 4-én megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Kétszeresen is örül Kovács István. A saját kitüntetésén kí­vül nagy boldogság, hogy a téesz a múlt évi sikeres gazdálkodá­sért elnyerte a Kiváló szövetke­zet címet. % — Hogy ilyen nagy kitünte­tést kapok, azt nem gondoltam, s éppen akkor, amikor a felsza­badulás 30. évfordulóját ünnepel­tük. Az jutott eszembe, amikor Budapesten átvettem a Munka Érdemrend bronz fokozatát hogy megbecsülik hazánkban azokat, akik a szövetkezeti moz­galom alapjait lerakták, s mind a mai napig szorgalmasan, lelki- ismeretesen építik a falakat. A vezetőségi értekezleten pedig azon voltam, hogy a tagság ér­dekeiért szóljak és még arra fi­gyeltem, hogy a törvényességen folt ne essék. A mi szövetkeze­tünk évek óta, nem rohamos léptekkel bár, de szépen, egyen­letesen fejlődik. A tsz-tagság megfogja á munka végét, a ve­zetők jól irányítanak, az állam segít bennünket, mert a kedve­zőtlen adottságú szövetkezetek közé tartozunk... Szóval oda tudtunk jutni, hogy kiváló lett a gazdaságunk. Szép eredmény, s az egész tagság nagyon örül en­nek. Tavaly kapott először szocia­lista brigád címet a Gagarin nevét viselő munkaközösség, amelynek Kovács István is tagja. A szőlőben, gyümölcsösben dol­goznak. A növényvédelem fon­tos, szakértelmet kívánó teendő­it látják el. A kitüntetett téesz. gazda a permetlé-előkészítő. Szakmunkás: ötven éves fejjel ült az iskolapadba, s négyes osz­tályzatot kapott a szakmunkás,­vizsgán. A múlt évben is részt vett egy tanfolyamon. Nem akar lemaradni. — Reggel hétkor kezdünk, s általában délután ötig tart a munka. A nagy permetezések idején este nyolcig is. Az ültet­vényeken ér bennünket az ebéd, néha a vacsora is. A táskánk az ételhordó. A kenyér mellé kol­bászt, tojást... ki, mit falatoz. Tanyán lakom, ami a téeszé. Még petróleum világít, de van” tele­pes rádiónk, televíziónk. Csaknem tizenöt éve tagja a pártnak Kovács István. A szö­vetkezet kommunistáival, s a pártonkívüliekkel sokat beszél­getnek mostanában a XI. kong­resszusról. — Mérföldkő volt. így mondjuk mi. A szövetkezeti parasztság nagyobb megbecsülését a háztáji­ban végzett munka elismerését köszönhetjük egyebek között a kongresszusnak. El sem tudja képzelni, hogy mennyire örült a tagság a nyugdíjkorhatár évről évre történő csökkentésének. É.i is négy év múlva mehetek „pi­henőre”, nem kell még 8 esz­tendőt dolgozni. Átadjuk a gé­peknek, meg a fiataloknak a helyet. S ha a fiaink is úgy szere­tik a szövetkezetünket, mint mi, még sokszor örülhetünk a gazda­ságunk jó eredményeinek, a ki­tüntetéseknek. Cs bai István Jogszabály és emberség — Sajátos a tanácsi munka. Amit például itt, a megyei szék­házban elhatároznak, az kisugár­zik az egész megyére. Ugyanez áll az apparátus munkájára. És meggyőződéssel hozzá tehetem: a megyei tanács dolgozóinak több­ségét az ügyszeretet, a szívvel- lélekkel végzett munka jellemzi. Ezt szeretnénk még tovább fokoz­ni. Párttagságunk eszmei-politikai helytállása több. mint alapvető: meghatározó a XI. kongresz- szus határozatainak végrehajtásá­ban. E feladatokhoz elvhű. kom­munista köztisztviselők derékhada kell ...! Valach István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-he­lyettese, s egyben a II. számú pártalapszervezet titkára mondot­ta a fentieket nemrégiben, amikor a tanácsi pártszervezetnek a kongresszus határozataiból adódó feladatairól folytattunk eszmecse­rét. S önkéntelenül is ezek jutot­tak eszembe a minap, miután egy rég nem látott ismerősömmel, dr. Györgvfalvai Györgyné titkársági főelőadóval találkoztam a megyei tanácsház első emeleti folyosóján. A főelőadó kis irodájába invi­tált. s az asztalán levő iratokra mutatott: —• íme, akad mostanában elég munkám! Az ügyiratok számát nézye kicsivel mintha több lenne most, mint tavaly ilyenkor. Azért győzöm. Hozzánk ugyanis csak a két szűrőn átmeht: az első és má­sodfokú hatóság döntése után megpanaszolt ügyek kerülnek. A határozatok többsége megalapo­zott. helytálló, hiszen szakmáilag jól felkészültek a tanácsi ügyin­téző kollégák. —1 S vajon megírni való. tanul­ságos témát kínálnak-e az ügy­iratok? — kérdeztem tovább. — Hirtelenjében nem tudok ja­vasolni ilyent. Nagyon kevés az — Nem volt könnyű a múlt esztendő — mpndta az igazgató — számtalan rajtunk kívülálló akadály nehezítette a munkánkat. Ennek ellenére egyes területeken olyan kiugró eredményeket értünk el, amilyenekre a korábbi évek­ben még nem vo_lt példa. Sertés­ből például több, mint félmilliót 516 ezer darabot vásároltunk fel. s juttattunk el rendeltetési he­lyére. Üzemünkben 119 ezer ser­tést dolgoztunk fel és 357 vagon különböző húskészítményt gyár­tottunk a megye lakosságának el­látására. A múlt évben a ránk háruló feladatokat növelte az is. hogy az élőexportra szánt szarvas- marhák jelentős hányadát a ne­gyedik negyedévben itt kellett le­vágni. • Az előkészítő brigád is elnyerte a szocialista címet, Bíró Lajos brigádvezető pedig az Élelmi­szeripar kiváló dolgozója lett. Felvételünkön a brigádvezető munka közben. ' • • • A Tyereskova bélfeldolgozó brigád megérdemelten kaptá meg a szocialista cím arany fokozatát. Sárándi Jánosné brigád vezető és Szabó Ferencné a munkapad mellett. • A zsírcsomagoló brigád az ezüst fokozat tulajdonosa lett. A szorgalmas tíztagú kollektíva egy műszak alatt 50 mázsa zsírt csomagol. (Opauszky László felvételei) • A vállalat 130 gépjárművének javítását huszonkilencen végzik jól felszerelt műhelyekben. Molnár József irányításával három évvel ezelőtt 14 szakmunkás tömörült brigádba, s elhatározta, hogy meg­szerzi a szocialista címet. Céljukat most érték el. Felvételünkön a brigádvezető (jobbról), Fekete Antal szerelővel egy termoszkocsi futóművének javításán dolgozik. Egyébként terveink teljesítésé­ben rendkívül nagy szerepe van annak, hogy dolgozóink körében" lelkes fogadtatásra talált a kong­resszusi és felszabadulási munka­verseny. Szocialista brigádjaink az elsők között csatlakoztak a ne­mes vetélkedőhöz, és a 35 brigád 479 tagja becsülettel meg is állta a helyét. Hazánk felszabadulásá­nak évfordulóján 28 kollektíva kapta meg a szocialista cím va­lamelyik fokozatát, közöttük há­rom arany-, három pedig az ezüst­jelvényt. A vetélkedőben részt­vevők között 200 ezer forint jutal­mat osztottunk ki. A tavalyinál nem kisebbek az idei fe.ladataink sem — mondotta befejezésül az igazgató. — Igyek­szünk még jobb üzem. és munka- szervezéssel, a szocialista brigá­dok lelkes, szorgalmas munkájá­ra építve a lakosság zavartalan húsellátásán fáradozni. O. L. v Dolgozókat nem importálhatunk... • Álláshirdetések tömege a la­pokban, munkásfelvételt hirdető táblák a gyárak, az üzemek be­járatánál jelzik a létbiztonságot, hogy senkit nem fenyeget ha­zánkban a munkanélküliség ve­szélye. De jelzik a fokozódó munkaerőgondokat is.. Hiány van szakképzett és betanított munká­sokban, közép- és felsőfokú dip­lomával rendelkező szakemberek­ben és főleg segédmunkásokban. A munkaerőhiány jelentős társa­dalmi veszteségek okozója. Nem használhatják ki kéllően az érté­kes, nagy teljesítményű gépeket, akadozik a kooperáció, nem ele­gendő mennyiségben, vagy kés­ve készülnek el a keresett ter­mékek. A túlórázás, a hajrámun­ka, a várakozás, a sorban állás idegfeszítő. A munkaerőhiány néhol lát­szólagos, a szervezetlenség, a másutt levő felesleg tünete. Per. sze a rossz hatásfokkal, alacsony intenzitással foglalkoztatott több­letlétszám nem „csenget” magá­tól. De módszeres elemzéssel, ha­tásos anyagi ösztönzéssel, lét­számcsoportosítással feltárhatók és mozgósíthatók ezek a rejtett belső tartalékok. A szervező mun­kának azonban még ezzel a mondhatnánk extenzív módsze­rével sem élnek eléggé. A mun­kaműveletek és a mozdulatok elemzéséig, a technológiai sor át­rendezéséig, a termelőhelyek ész­szerű kialakításáig pedig a leg­ritkább esetben jutnak el a szer­vezők. Hogyan állandósítható törés, visszaesés nélkül a jelenlegi di­namikus fejlődés 1980-ig vagy az ezredfordulóig úgy, hogy a fel­használható munkaidőalap a je­lenlegi szinten marad, sőt előre­láthatóan csökken a 40 órás heti munkaidő majdani bevezeté­sével? Csak a munka termelé­kenységének emelésével! Évi 0—7 százalékkal viszont lehet-e nö­velni hosszú távon a munka ter­melékenységét? Lehet is, kell is. De nem egyszerűen a begyakor­lottság fokozáisára, a teljesít­ménykövetelmények szigorítására építve, hanem mindenek előtt fejlesztéssel és szervezéssel. Nem utolsó sorban a szocialista nem­zetközi integráció kibontakozta­tásával, a termékválaszték szű­kítésével és korszerűsítésével, a tömegszerűség, a sorozatnagyság emelésével. • Dolgozókat nem importál­hatunk, vendégmunkásokra a jö­vőben sem számíthatunk. Am a korszerű, termelékeny gépek és berendezések behozatalát fokoz­hatjuk főként a szocialista orszá­gokból. Különösen azokét, ame­lyekkel jelentős munkaerőt és időt takaríthatunk meg. A gépesítés lehetőségei rend­kívül nagyok és még csaknem teljesen kiaknázatlanok az anyag- mozgatásban. Jelenleg minden ötödik kereső, legalább egymillió ember foglalkozik az országban cipekedéssel, szállítással. Az anyagmozgatás gépesítése, jobb szervezése nem csupán a nehéz fizikai munkát végzők tízezreit szabadíthatná fel, hanem egyben a termelő berendezések jobb ki­szolgálását és folyamatos mun­káját is lehetővé tenné. • Sajnos, ma még gyakori, hogy a legmodernebb termelő­berendezést hagyományos hórukk munkával szolgálják ki, s nem alkalmazlak automatikus adago­ló futószalagot, konténert, silót vagy akárcsak egyszerű emelő­gépet, targoncát, rakodólapot. Ahol azonban az anyagmozgatás kényszerpályára kerül, nyomban egyenletessé és zavartalanná vá­lik a munka. A különböző kisgépeket szin­tén joggal igénylik a dolgozók. Az ácsok, a parkettások, az épü­letasztalosok, a könnyű kis fű­részgépeket, a szerelők a mobil csiszoló, csavarozó, hajlító, vágó mechanizmusokat, a forgácsolók a gyors pneumatikus befogókat, ütközőket, készülékeket stb. A barkácsolók munkáját is napja­inkban már számtalan ötlet, szer­kezet, gép könnyíti meg, mert a szabad idő is drága. A nagy­üzemekben, az építkezéseken vi­szont gyakran ma is régi kézmű­ves módszerekkel „barkácsol­nak” « • Többel ésszel, mint erővel — tartja a közmondás. Többet géppel, korszerű szervezéssel, újí­tással, mint munkaerővel —. ko­runk parancsa ez. E követel­ménynek megfelelni műszaki, gazdasági, társadalmi és politikai feladat. A könnyebb, a termelé­kenyebb munkát, a néhol nyo­masztó létszámhiány enyhítését szolgálják tehát a helyi fejlesz­tési eszközök, a hivatásos szer­vezők, a szerkesztők, a gyártás­előkészítők, a beszerzők, a beru­házók éppen úgy, mint az össze­fogott társadalmi erőfeszítések, a dolgozók kezdeményezései, az újítómozgalom. Mert a legfőbb termelőerő, a legfőbb érték: az ember. A termelésbe állítható munkaerő létszáma véges, új munkásokat importálni nem le­het. Más választás tehát nincs, csak a meglevő munkaerő ésszerű hasznosítása, . a drága és egyre inkább hiányzó munkáskezek gépekkel való helyettesítése, min­denütt, ahol erre a lehetőségek megteremthetők. K. J. olyan döntés, amelybe az adott rendelkezés egy-egy mondatának félreértése, vagy éppen elnézése miatt hiba csúszik. Azt meg én gyorsan észreveszem. A gyakor­lattal nemcsak a jogszabályok is­merete mélyül el az emberben, hanem az érzéke is kifinomo­dik ... A röpke pihentető eszmecsere után, hogy fel ne tartsam mun­kájában, dolgomra indultam vol­na magam is, amikor váratlanul a következő vallomással hozakodott elő: — Tudod, milyen érdekes ez: gyakran azon kapom magam, hogy a panaszosnak drukkolok. Valamelyik nap is, este. otthon jutott eszembe, egy aznap érke­zett ügy. A panaszos egy fiatal özvegyasszony, aki egyedül neve­li a kislányát. Még élt a férje, amikor engedély nélkül felépítet­tek egy kis családi házat. Nyolc­ezer forint körüli bírságot szab­tak ki rá a szabályszegés miatt. Az építési rendészeti jogszabá­lyok ugyanis nagyon szigorúak, hiszen fontos közérdek fűződik hozzájuk. Nem erre akarok azon­ban kitérni... Én alig vártam a másnapot hogy tüzetesen átnézhessem az aktát: mikor is adta be az épület fennmaradása iránti kérelmét a bontás elrendelése után. Ha ugyanis 1972-ben, úgy szerencséje van. De sajnos, az derült ki, hogy az új jogszabály hatályba lépését követően, 1973 tavaszán panaszol­ták meg a döntést. Az új jogsza­bály pedig 10 évi visszamenőleges hatállyal a pénzbírság kivetését írja elő. Ismeretlenül is sajnáltam az asszonyt. Nyilvánvaló Ugyanis, hogy a lakásra szüksége van. hi­szen özvegy, gyerekét egyedül ne­veli. Mégsem volt más kiút, mint­hogy ötévi részletfizetési kedvez­ményt kap a bírság törlesztésére. Ilyen értelmű döntést hoztam. Megismertem személyesen is a kis özvegyet és elmagyaráztam neki Megértette. Ügy láttam, meg is nyugodott. Biztos, hogy érezte: nem az emberség, a jó­szándék hiányán múlott... AZ ALKOHOL: KÖZELLENSÉG AZ UTAKON Mit tud a szonda? (IV.) Érdemes megismerkedni az alkoholszonda működési elvei­vel. Alkoholszondát — helyeseb­ben az alkohol jelenlétét kimutató indikátorcsövet — mintegy húsz esztendeje használnak világszerte. Működési elve rendkívül egysze­rű: a kilélegzett levegő alkohol- tartalma a csőben levő anyagokra hatva olyan vegyi reakciót hoz létre, amely színváltozással azon­nal kimutatható. Szondás vizsgá­latot alkalmaznak, ha a jármű­vezető ittasságra gyanús, illetve a szokásos közúti közlekedési vállalatoknál pedig a munkaidő előtt és alatt tartott — ellenőrzé­seken. Az alkoholszonda nem csapható be. Aki ivott, annak a vérében alkohol van, s ez semmiféle trük­kel onnan nem tüntethető el. Vannak olvan téves híresztelések, hogy a fokhagyma, vagy egy-egy elrágott kávészem ellensúlyozhat­ja az alkoholos leheletet. Tévedés ez is. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a meglevő alkoholszaghoz újabb — hagyma vagy kávé — szag keveredik, de ez a szondás s főként a véralkoholvizsgálat eredményét nem befolyásolja. A szonda megfelelő értékű el­színeződése után az intézkedő ha­tósági személy vérvételre állíthat­ja elő a járművezetőt. Szeretnénk nyomatékosan kihangsúlyozni: a vérvétel kényszeríthető! Ezt köve­tően az orvos megkérdezi az elő­állított járművezetőtől, hogy mennyit ivott, majd megvizsgál­ja, milyenek a szem kötőhártyáL a reflexei, a pupillái, milyen a pulzusszáma, a vérnyomása, az egyensúlyérzéke. Jegyzőkönyvben rögzíti: az illető mikor étkezett milyen gyógyszert szed — vagy szedett —. hogyan viselkedik, mi­lyen benyomást kelt. A vérmintát aztán a jegyzőkönyvvel együtt a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetébe küldik. A la­boratóriumban meghatározzák a vér alkoholtartalmát, s az ered­ményt közük az illetékes ható­sággal. A vérmintákban levő alkohol kimutatására, mint világszerte, nálunk is a legmodernebb eljá­rást, a gázkromatográfiát használ­ják. Senki sem védekezhet azzaL hogy a laboratóriumban esetleg elcserélték a vérmintát. A vér­minták feldolgozási rendszere olyan biztonságos, hogy teljesen kizárja a vércserét. Szakemberek egybehangzó véle­ménye szerint az ittas állapotban való járművezetés az egyéni fe­lelőtlenségen, könnyelműségen túl azért gyakori, mert nem! ismertek — vagy legalább is nem eléggé ismertek — az alkohol káros ha­tásai a szervezetre. Napjaink köz­úti forgalma a közlekedés vala­mennyi résztvevőjétől, mindenek­előtt a járművezetőktől olyan fo­kozott szellemi és fizikai követel­ményeket kíván, amelyek veszély- helyzetekben a szervezet teljesítő- képességét a végső határig igény­be veszik. A járművezetőnek min­den helyzetet, forgalmi szituációt pontosan kell látnia, azonnal és helyesen kell cselekednie. Az ilyen reakciók normális körülmé­nyek között rendkívül gyorsan lezajlanak, az emberi agy hallat­lan biztonsággal, pontossággal és gyorsabban reagál a külvilág in­gereire, ha képességeinek teljes birtokában van. A szesz, az alko­hol — már kis mennyiségben is — ezeket a képességeket támad­ja. Ezért fontos — szó szerint: életbevágóan fontos — tudni, mennyi ideig van a szervezetben alkohol, meddig fejthet ki káros hatást, romboló tevékenységet Nem arról van szó, hogy aki jár­művet vezet, absztinens legyen, hanem arról, a vezetés előtt 8—10 órával már egyáltalán ne fogyasz- szon szeszes italt a gépjárműve­zető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom