Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

1975. május 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Igazságérzetére építeni lehet Megnyitották a bolgár kulturális napokat — Az elnökség első sorában, balról a második, az a sötétkék ruhás, komoly arcú asszony... Biztos, hogy ő az. Látod, milyen nagyokat nyel? Kiszáradt a tor­ka, igazán nyújthatnának neki egy pohár vizet! — súgja valaki a szomszédjának a gyűlésen, miután elihangz.k a Hazafias Népfront javaslata: jelöljük Bori Gyulánét, a Kecskeméti Kon­zervgyár munkását. Elkezdődik a javaslat feletti vita; Vita? Nem, inkább a jelölt bemutatása. Ahány felszólaló, megannyi ecsetvonás az ország- gyűlési képviselőnek javasolt munkásasszony arcképéhez. A mindennapok krónikásának nem is marad más dolga, minthogy azt közreadja. íme, sorrendben: — Körülbelül tíz éve beosztot­tam Bori Gyuláné. Megismerhet­tem. Előző főnöke így mutatta be nekem: „Boriné a műszak motorja”. Erre én is Hamar rá­jöttem. S vajon kire lehet a leg­több terhet tenni ? Arra. aki amúgy is a legtöbbet húz. Ezt bi­zonyítja, hogy Boriné keze alól kerül ki sok olyan termék, amely öt világrészbe elviszi a Kecske­méti Konzervgyár hírnevét. De elmondhatom, hogy Boriné épp­oly szerény, mint 30 évvel ez­előtt, amikor kislányként a gyár­ba jött. Azóta is három műszak­ban dolgozik. Mindenki hamar rájött, milyen rendkívül becsü­letes, ahogyan szószólója mun­katársainak a különböző fórumo­kon. Közülük való, neki nem kel­lett megtanulnia, hogyan kell a munkásokat képviselni!... — Gyerekkorom óta ismerem Borinét, munkatársa vagyok a műszakban. Becsületes, szóki­mondó, fáradságot nem ismerő! A munkában és társadalmi megbízatásainak végzésében egy­formán. A jó brigádmunka mel­lett ő ösztönzött bennünket a tanulásra. Együtt lettünk tagjai a pártnak, együtt veszünk résZt a politikai képzésben. És példás a családja is, férje és 20 éves nagy fia. örülünk, hogy tagja lett a városi pártbizottságnak, vég­rehajtó bizottságnak! — Üdvözlöm a népfront javas­latát, amely a gyár kiváló dol­gozójára esett! Húsz éve isme­rem Borinét, csakugyan minden­ben példás. — Számunkra, akik nem is­mertük Bori Gyulánét, világos­sá lett: kiérdemelte valameny- nyiünk elismerését. Nálunk, a 623. számú Szakmunkásképző Jelölőgyűlésen A . váratlanul érkezett vihar miatt becsukták ej kécskei mű­velődési központ, hatalmas ab­lakait, működnek az óriási ven­tillátorok. Az előadó az elmúlt négy esztendő eredményeiről be­szél. Nézem az embereket. Látható érdeklődéssel hallgatják a fej­lődés számadatait. Nézem az idősebbeket; aztán meg a fiatalokat. Róluk ismét a régiek jutnak az eszembe: a nagyapjuk, az ükapjuk. A sző- lőkapálók, a gyümölcsfákat ül­tető szorgosak; a jószágot neve­lők; a tanyák világában petró­leumlámpák fényénél a kalen­dárium betűit bogarászók. Nézem a fehér inges fiatal fér­fit, a nyugdíjas bácsit, aki te­nyerét a füléhez tartja, hogy jobban hallja az előadó szavait, s a házaspárt, akik elhozták ki­csiny gyermeküket is. A fiatal nőt, a miniszoknyásat, akinek felderül az arca, amikor a böl­csődéről, óvodáról esik szó. Tiszakécske és a környező fal­vak népe ismét Angyal János iskolaigazgatót jelölte. Megnye- rőek a hozzászólások; szívből jö- vőek. Az egyik választópolgár, egy tsz-elnök kéri: bizony, ,el- csuklik a hangja az elérzélfe- nyüléstöl, ne haragudjanak rá ezért. Hiszen Jánossal együtt jártak iskolába valamikor; egy vidék, ugyanaz a táj formálta emberré őket. Nemcsak jog a jelölés, a vá­lasztás — hanem fokozott fe­lelősség is — mondta előbb az előadó. Mindenki arcán ezt lá­tom; az értéket növelő, erősítő, józanító és építő erejű felelőssé­get. Az egyhangú szavazás után kérdezik a jelöltet, kiván-e szól­ni. Igen; odalép a mikrofonhoz. Kezdi: — Irigylem azokat, akik minden helyzetben hideg fejjel tudnak mérlegelni és szólni. Én képtelen vagyok erre. S aztán mégis úgy szól; egy­szerűen, de szép lelkesedéssel, értően, szűkszavúságában is so­kat mondóan. A nézőtérről sza­vai végén valaki bekiált: — Gra­tulálunk, János! A szavakat taps kíséri. V. M. Iskolában ezer fiatal képzése folyik nagyon. korszerű feltételek között. Annál inkább el tudjuk képzelni, mit kellett dolgoznia Borinénak, hogy szakmunkás- bizonyítványt szerzett. És nagyon nagy dolog, hogy tizenötszörö­sen kiváló a brigádja!... — Könnyű véleményt mon­danom Borinéról. Együtt gyere- keskedtünk, együtt nőttünk fel a város szélén. Becsületes család. Sokszor volt Borinéval eszme­cserém. És ennek alapján ál­lítom: igazságérzetére építeni le­het! Ezt a telep szállítási dol­gozói nevében is mondom. — A közgazdasági szakközép- iskolában ötszáz fiatal politikai neveléséért felelős egyik tanár­ként mondhatom a hallottak alapján: Bori Gyuláné munkás- és közéleti útja példa tanulóink számára. Nenn nehéz elképzelni: ez az út bizony, át volt szőve nehézségekkel!... Így rajzolódott ki a gyűlésen a 2. számú országgyűlési választó- kerület jelöltjének emberi arca. S hadd álljon itt még egy vo­nás, amelyet Bori Gyuláné tett hozzá önnön portréjáhflg: — Nagy megtiszteltetés szá­momra, a munkásosztály számára a bizalom. Ha megválasztanak, minden erőmmel azon leszek, hogy rászolgáljak. Szebb cél nem is lehet, mint a párt kipróbált politikájának szolgálata. Köszö­nöm. p. i. Mesterséges nap • Speciális lencsékből összeállí­tott mesterséges „Napot” függesz­tenek majd fel egy hatalmas, ugyancsak mesterséges égboltra, s a Nap ezen fog haladni, miköz­ben útját a tudósok ellenőrzik. A mesterséges Nap-laboratórium, amelyet jelenleg építenek Moszk­vában, azt a célt szolgálja, hogy kikísérletezzék az új városok a nap különböző időszakaiban mennyi napfényt kapnak, s ennek megfelelően hogyan célszerű megkonstruálni az ipari- és lakó­épületeket. Ha csupán napi egyet­len órával meg lehet hosszabbí­tani a természetes megvilágítás idejét, ezzel évente több millió kilowattóra elektromos áramot takaríthatnak meg. A konferencia három napiren­det tárgyalt. Elsőként „A politi­kai helyzet és a párt feladatai” címűt, amelyet Rákosi Mátyás terjesztett elő, s amelyhez hu­szonnégyen szóltak hozzá. „Kom­munisták feladatai a szakszerve­zetekben” a második napirend­ként szerepelt, Kádár János elő­terjesztésében. Ehhez tizenhatan kértek szót. Harmadikként az or­szágos értekezlet Gerő Ernő elő­terjesztésé alapján az ideiglenes pártszervezeti szabályzat módosí­tásáról szólt, majd a központi ve­Elutaztak a komszomolisták Mint arról az elmúlt héten több alkalommal hírt adtunk, Onyikij Alekszej Mihajlovicsnak, a Krím területi Komszomol Bizottsága el­ső titkárának vezetésével négyta­gú delegáció tartózkodott Bács- Kiskun megyében. A vendégek szombaton meglá­togatták az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet csapatok egyik alakulatának Komszomol- szervezetét. Vasárnap a főváros­sal ismerkedtek a komszomolis­ták, s tegnap este elutaztak a Szovjetunióba. Budapesten többek között Németh Ferenc, a megyei párt végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára búcsúztatta őket. A vendégeket az úttörők, KISZ-esek életéről, a delegáció útjáról készült fotóalbumokkal ajándékozták meg. Két napon át előbb írógépek „géppuska-ropogása” verte fel Kecskeméten a Közgazdasági Szakközépiskola termeinek csend­jét, majd a sztenogrammpapíro- kon siklattak fürgén a gyorsíró ceruzák. Az Országos Gyors- és Gépíró Szövetség kecskeméti he­lyi csoportja, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács, a KISZ megyei bi­zottsága és a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizott­sága hirdetett a felszabadulás évfordulójának tiszteletére ver­senyt, amelyet május 17—18-án rendeztek meg. örvendetesen nagyszámú részt­vevő, jó felkészültség jellemezte a szakmai vetélkedőt, amelynek eredményét vasárnap délután hir­dették ki a megyei tanács székhá­zában. A rendező szervek mind­egyike értékes díjakkal jutal­mazta a verseny legjobbjait, míg társaik oklevelet kaptak. K. Nagy Zoltán, az országos gyors- és gépíró versenybizottság tagja, a verseny elnöke felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy az eddigi, helyi jellegű erőpróbák után a je­lenlegi alkalom végre a megye jó részének gép. és gyorsíróit moz­gósította, s a sok tapasztalattal rendelkező régebbi szakmabeliek mellett számos kezdő, új tehetség is feltűnt. A díjkiosztást követően dr. Gaj­dácsi István, a megyei tanács el­nöke a gyons- és gépíró szakma fontosságáról, jelentőségéről szó­lott; egyebek közt arról, hogy e meglehetősen „hiány-szakmában” dolgozók képzésére az eddiginél feltétlenül nagyobb gondot kell fordítani. Üdvözölte a résztvevő­ket. s további sikereket kívánt nekik. Végeredményben a gyorsírók versenyének 25Ü fokos haladó kategóriájában Újvári Gáborné, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának dol­gozója kapta a nagydíjat és a vándorzászlót, megelőzve a többi közt Balanyi Istvánnét (megyei tanács titkársága), Antal Julian­nát, a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz dolgozóját. Ugyanennek a fokozatnak a pá­lyakezdők kategóriájában a kecs­keméti Gépipari és Automatizá­zetőség megválasztására Rajk László terjesztett elő javaslatot. A bevezető politikai referátum, amely a nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvben már „Harc az újjáépítésért” címet kapta, szólt többek között a nemzeti erőkösz- szefogásának, mint a kommunista politika tengelyének szükségessé­géről. „A mi sikereinknek egyik döntő összetevője az, hogy har­cunkat kezdettől fogva a nemze­ti erők összefogásának jegyében vívtuk meg. A Kommunista Párt már tíz esztendő óta, amióta a Vasárnap délelőtt Kecskemé­ten elkezdődött az a rendezvény- sorozat, amelynek keretében a megyeszékhely lakói és az oda­látogatók megismerkedhetnek egy szocializmust építő baráti ország életével, fejlődésével. A Hazafias Népfront megyei titkár­sága és a megyei művelődési központ a "Budapesten székelő Bolgár Kulturális Központ köz­reműködésével május 18—25. között rendezi meg a bolgár kulturális napokat. A megyei művelődési központ földszinti klubjában vasárnap délelőtt Farkas József, a Haza­fias Népfront megyei titkára nyi­totta meg azt a kiállítást, mely a bolgár nép- és iparművészet gazdagon virágzó terméseiből ad ízelítőt. Szőttesek és faragá­sok, kerámiák és művészeti ki­lási Főiskola színeiben versenyző Kócsó Ilona lett a győztese, s kap­ta meg a nagydíjat, és a vándor­zászlót. Mögötte Neudl Katalin (GAMF) végzett. A 220 fokos haladó kategória első három helyezettje: Szabó Pálné (megyei tanács szervezési és jogi osztálya), Róka Miklósné (megyei tanács személyzeti osztá­lya)., Újvári Gáborné (megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya). A pályakezdők kategóriájában Kócsó Ilona (GAMF) győzött, Gyarmati Mária (megyei tanács munkaügyi osz­• Kócsó Ilona átveszi a nagydíjat. (Tóth Sándor felvételei) fasizmus nemzetközi veszélye tel­jes egészében megmutatkozott, er­re a nemzeti összefogásra vette az irányt. Az utolsó tíz esztendő története, de különösen az utolsó hónapok története beigazolta, hogy ez a vonal minden tekin­tetben helyes volt... Ugyancsak ennek a helyes, a nemzet összes demokratikus erejét összesítő po­litikának köszönhető, hogy sike­rült a fiatal magyar demokráciá­nak megoldani az utolsó századok legvajúdóbb, legfájóbb kérdését, a földnélküli parasztság földhöz juttatását.” Az országos értekezlet az újjá­építés kérdéseire összpontosította figyelmét: „ ... a magyar népre és benne a Magyar Kommunis­ta Pártra új feladat hárul. Ez az újjáépítés feladata. Az újjáépítés lesz a fiatal magyar demokrácia tűzpróbája. Erre kell most össz­pontosítani a magyar nemzet és a Magyar Kommunista Párt fi­gyelmét.” Az országos értekezlet kétmilliárd pengő hitelt javasolt az iparnak, s hangsúlyozta, hogy támogatni kell minden vállalko­zót, aki segít az ország felépítésé­ben. Ennek érdekében azonban elsősorban kell javítani a kulcs­iparok munkásságának helyzetét. Az értekezlet fellépett a baloldali szektabetegségek ellen, amelyet a párt legsúlyosabb veszélyeként vitelezésű, bőrből készült hasz­nálati és dísztárgyak láthatók ízléses elrendezésben. A kiállí­tás másik részében a Bulgária fejlődését s mai életét bemutató fotók segítenek abban, hogy a velünk rokon törekvésű nép éle­tébe betekintést nyerjünk. Farkas József hangsúlyozta, hogy a két nép közötti barátság ápolásának Bács-Kiskunban már gazdag hagyományai vannak. Előadásokon, kiállításokon, ba­ráti találkozókon és más rendez­vényeken igyekszünk egymást kölcsönösen megismerni. A kiállítás megnyitása előtt, délelőtt kilenc órai kezdettel Bulgáriáról szóló színes filme­ket vetítettek az intézmény dísz­termében. amelyen négyszáznál több gyerek vett részt. — a — y tálya) és Neudl Katalin (GAMF) előtt. A 200 fokos haladó kategória győztese Járomi Mihályné (Kecs­keméti Konzervgyár), a második és harmadik helyezett: Ferenczi Gyuláné (MSZMP megyei bizott­sága) és Szabó Pálné Kiskőrös, járási hivatal versenyzője. A haladók 180 fokos kategóriá­jában szintén Járomi Mihályné (Kecskeméti Konzervgyár) győ­zött, Ferenczi Gyüláiié (MSZMP megyei bizottsága), és Szabó Ilo­na (Kecskeméti Konzervgyár) előtt. Ugyanebben a csoportban a pályakezdők első három helye­zettje: Herédi Mária, Felföldi Julianna és Tajti Klára, akik va­lamennyien a Kiskunfélegyházi Városi Tanács „színeiben” indul­tak. A gépírók versenyének haladó kategóriájában Varga Józsefné, a KISZ megyei bizottságának dol­gozója érdemelte ki a nagydíjat és a vándorzászlót. A második és harmadik helyezett: Ferenczi Gyuláné (MSZMP megyei bizott­sága) és Papp Istvánná (Vízmű Vállalat, Kecskemét). A pálya­kezdő gépírók közül Göndör Ibo­lya, a Bajai Állami Gazdaság dolgozója nyerte a nagydíjat és a vándorzászlót, Horváth Endré­vé (Kecskeméti Konzervgyár) és Rádi Jánosné (Kiskunfélegyházi Városi Tanács) előtt. J. T. jelzett. Szót. ejtett a haladó értel­miség megnyeréséről, az ifjúság és a nők demokratikus mozgal­mának erősítéséről. A mandátumvizsgáló bizottság, amelynek elnöke Kiss Károly volt, jelentette, hogy a konferen­cián 1500 pártszervezet százöt­venezer tagjának képviseletében, százötven küldött vett részt. Kö­zülük hetvenegy fő, tehát csak­nem a fiele, forradalmi munkája következtében börtönt viselt volt, akik összesen 175 esztendőt töl­töttek Horthy börtöneiben. A kül­döttek között néhány megyénk- beli is akadt. Baksa József Kalo­csáról, Fazekas József Kiskunha­lasról, Kohut Béla Kiskunfélegy­házáról, Peágity Mihály Bajáról, Safrankó Ernánuel és Tompos Sándor Kecskemétről. Az orszá­gos értekezleten részt vett két miniszter egyike dr. Molnár Erik volt. A Bács megyeiek közül Tompos Sándor kapott szót. Rö­vid felszólalásában a következő­ket mondotta: „Elvtársaim! Kecs­kemétről jöttem, a Héjjas bitan­gok városából, ahol a helyzet na­gyon nehéz, ahol a reakció na­gyon megnehezíti munkánkat. A lehető legnagyobb támogatást kérjük a központtól, amit csak adni tud, hogy eredményesen dol­gozhassunk. Rákosi eltóárs nem beszélt az önálló kisiparosságról, KÉPERNYŐ Vietnami tanulságok M. úrra, egy régi párizsi ta­lálkozásra gondoltam a Dien Bien Phu című dokumentumfilm láttán. A francia főváros egyik kiskocsmájában akadtam össze a hajdani gyarmati tiszttel. Mon­sieur M. kalandos úton jutott el Brassóból a függetlenségükért küzdő népek ellen harcoló had­testekbe. A magyart törve beszélő haj­dani vasgárdista a halálos ítélet elől menekült nyugatra, szegődött az idegenlégió szolgálatába. Me­netelt a Szaharában, lőtte az al­gíri felkelőket, pusztította a bennszülöttek házait. Végül jnindenünnen pucolnia kellett* végül mindenütt vesztett. Ott volt Dien Bien Phu-nál és évek múltán leplezetlen gyűlölettel szidta a „rohadt polgárokat”, a tábornokokat. „Bízták volna ránk a rendcsinálást...” Alkalmi is­merősöm képtelen volt levonni a történelmi tanulságokat: a gyarmatosítás kora lejárt, fegy­verrel, erőszakkal csak ideig- óráig nyomhatja el egyik nép a másikat. Alighogy eltűnt az utolsó ame­rikai repülőgép Saigon légteré­ből már megkezdődött az USA militaristáinak a magyarázko­dása. Tulajdonképpen nem ver­ték meg őket. csak ... A Dien Bien Phu című ösz- szeállítás azért hatott, mert az összefüggések feltárása a törté­nelmi szükségszerűséget dombo­rította ki. A képsorokból ki­derült, hogy a vietnami nép el­lenségei nem franciaként, az Egyesült Államok polgáraként: imperialistaként gondolkodtak. Egyszerűen képtelenek megér­teni, hogy az elnyomott orszá­gokban más értékrend honos, s ezért omlanak össze számításaik. Chrudinák Alajos szerkesztő és Konrád József rendező kife­jező dokumentum-felvételeket kutatott föl. Ügyeltek arra, hogy a szabadságukért harcolók Tűrhe­tetlen szenvedéseit, áldozatait is érzékeltesse a most különösen időszerű, mindig tanulságos ösz- szeállítás. Mit szólt volna az én francia- országi ismerősöm az elgyötört francia foglyok láttán, belátná-e végre, hogy a zsoldosok lassan kiszorulnak ebből az átalakuló világból. Kecel, Fájsz >>! nacűn'ü ; i, y.s-G.iri Égy ' hété a keceli nevelési központ tervére hívta föl a tévé nézői figyelmét. Azt vizsgálták a Teleszubjektív adásában, hogy milyen igények, elhatározások nyomán alakult ki az a korszerű és nagyszerű kezdeményezés, mi késztette, ösztönözte a nagyköz­ség vezetőit új utak keresésére. A tévé visszatér a témára, mi is. A saját honában is próféta dr. Berta Jenő is úgy emelkedett ki a középszerűségből, hogy szün­telenül a jobbítás lehetőségeit kereste. Önmaga és az általa vezetett termelőszövetkezet ered­ményeit, lehetőségeit állandóan a változó és növekvő követelmé­nyekkel szembesítette. A vasárnap sugárzott A pap­rikás ember című portréfilin jó ügyet szolgált. Mindkét Bács-Kiskun megyei vonatkozású riport érzékeltette az átalakuló falusi élet- és gon­dolkodásmódot. H. N. amelynek nagy rés?« proletár és becsületesen velünk akar dolgoz­ni. Kérdem: felvehetők-e ezek a pártba?” A felszólalásra a következő vá­laszt kapta: „Teljesen egyetértek azokkal az elvtársakkal is, akik a kisiparosok jelentőségét és a kisiparosok legjobbjainak a párt­tagságba való felvételét javasol­ták. Ez a gondolat is helyes, mi ezt eddig is hirdettük. Most, az ország újjáépítésével kapcsolat­ban külön súlyt kell rá helyez­nünk.” A jelölő bizottság javaslatára az országos értekezlet a központi vezetőség tagjainak számát a már megvolt tizennégyről huszonötre emelte és rajtuk kívül öt pótta­got választott. Az utóbbiak kö­zött szerepelt Kalocsáról Ruzsin- kó Mihály és Kecskemétről Saf- rankó Emánuel. A harmincadik évforduló sok- sok emléke közül az országos ér­tekezlet kiemelkedő jelentőségű. Alig több mint egy hónapja volt hazánk szabad, és a magyar kommunisták edzetten, frissen és munkára készen egy olyan reális és megvalósítható programot tűz­tek az ország elé, amely előtt a későbbi utódok is tisztelegni fog­nak. I EMLÉKEZET Harc az újjáépítésért Harminc évvel ezelőtt, ezen a napon, május 20-án ült ösz- sze a Magyar Kommunista Párt első országos értekezlete. Nagy jelentősége volt akkor ennek a politikai aktusnak, hi­szen az első alkalom volt arra a felszabadulás után, hogy a párt számbavehesse erőit és egy országos konferencia hatá­rozataival döntse el azokat a tennivalókat, amelyeket a párt szervezeti erősítése, s az ország előtt álló fontos politikai és gazdasági kérdések megoldása igényelt. Jól sikerült az első megyei gyors- és gépíróverseny Gönczi Józsefné, a szövetség helyi csoportjának titkára ismerteti a verseny eredményét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom