Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-20 / 116. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. május 20. Tervezés és érdekegyeztetés a téeszekben Tizenhármán a tojásüzemből A címbeli „tizenhármak” a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Béke szocialista brigádja, amely a kongreszusi és felszabadulási versenyben végzett munkájával kiérdemelte az MSZMP megyei bizottságának kongresszusi oklevelét. Az üzembe — ahol a Béke brigád dolgozik, — százezres tételekben érkezik a tojás a gazdaságokból. Az asszonyok és lányok minőségileg ellenőrzik, osztályozzák és csomagolják az árut. Munkájukat ügyesen megszerkesztett 'gépek segítik. A „szippantóval'’ például egyszerre egy egész tálca tojást lehet „megfogni” és átrakni — úgy tűnik — törésveszély nélkül. A „lámpázógép” átvilágítja a tojásokat, felfedi minőségbeli fogyatékosságaikat. Mégis, a termelés eredményességét nem kis mértékben befolyásolja a gépek mellett dolgozó asz- szonyok lelkiismeretessége hozzáértése. • A tojást csomagolják: Szalai Gyuláné, Simigla Anna, Salamon Lajosné, Kalán Gáborné és Kovács Péterné. Lőrincz Jánosné és Pulai Istvánné átvilágítással győződik meg tojások jó minőségéről • A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezekben a hetekben, hónapokban az ötéves terv utolsó évére jutó feladatok végrehajtására összpontosítják erejüket. Az éves terv teljesítése érdekében végzett munka mellett azonban a szövetkezetek vezetőségei már a Köveik ző 5 éves terv időszakára is készülnek, s folyamatosan alakítják ki álláspontjukat a főbb feladatokról. Behatóan elemzik szövetkezeteik eddigi eredményeit, problémáit a szocialista vonások erősítésében, a társadalmi viszonyok továbbfejlesztésében, a hatékonyság és a tervszerűség javításában, Foglalkoznak a szocialista elos «i viszonyok erősítésének, az üzem. és munkaszervezés fejlesztésének. a tagok politikai ál-> talános ésj'szakmai műveltsége fokozásának, életkörülményeik javításának lehetőségeivel, feladataival. A XI. kongresszuson megfogalmazott elvek alapján egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tervezésre, a társadalmi-gazdasági feladatokat helyesen tükröző, a társadalmi és a csoportérdekeket összehangoló tervek készítésére. A tsz-ek már az ez évi tervek készítése során is igyekeztek javítani a tervezés korábbi gyakorlatán. Iparkodtak megteremteni az összhangot a tervcélok és eszközök, a mennyiségi és értékmutatók között. A gazdálkodás során szinte minden szövetkezetben kiütköznek a korábbi tervekben keletkezett és még meglevő feszültsége^. Ezért most az üzemek arra törekszenek, hogy ezeket az ellentmondásokat menetközben feloldj?’- és a következő ötéves tervid ,akra vonatkozó terveikben társadalmi és helyi szempontból egyaránt kívánatos összhang létrejöjjön. • Az eddigi tapasztalatok szerint a tervcélok és az eszközök közös nevezőjének megtalálását nagy mértékben gátolja, hogy a tervlebontásos időszakban kialakult üzemi szervezetről lassú az átállás az önálló döntéshez, és felelősségvállaláshoz szükséges szervezetre. A szövetkezetekben csak fokozatosan tudatosodott, hogy korábban a lebontott terv készítésekor a tanácsi szervek végezték -el azokat az elemzéseket, melyek a mennyiségi követelmények és a teljesítésükhöz szükséges feltételek között az összhang megteremtését szolgálták. Ezeket az elemzéseket most a szövetkezetekben kell elvégezni. Sok szövetkezetben még ma is az ágazati elv szerint szervezik a termelést. A tervjavaslatokat általában az ágazatvezető agronómusok készítik, s legfeljebb a főkönyvelővel egyeztetve terjesztik a választott testület elé. Az anyaggazdálkodáshoz. műszaki munkaügyi, szociálpolitikai, kulturális. hitelügyi és pénzgazdálkodáshoz értő szakemberek kritikai elemző munkája elmarad. Elmarad tehát * az egyes részterületek terveinek a társadalmi érdekek figyelembevételével történő felülvizsgálata. az ellentmondások feltárása és az arról való gondoskodás. hogy a választott testületek elé kerülő tervjavaslatokban az ellentmondások és a feloldásukra vonatkozó elképzelések is szerepeljenek. Erre a munkára a szövetkezetek jelentős hányadában még nem állítottak be szakem- oereket. Jórészt ez az oka annak, bogy a választott testületek által elfogadott éves és középtávú tervekben gyakran az egyes tervrészek között is hiányzik az összhang. De a legtöbb gondot az okozza, hogy az említett okból nincs kellően egyeztetve a szövetkezeti és az egyéni érdek a társadalmi érdekkel, s az ellentmondás akadályozza a gyakorlati munkát, sok esetben kellően át nem gondolt intézkedések születnek. Előfordul az is, hogy az összhang hiányát törvénybe ütköző módon igyekeznek palástolni, s végül is állami, hatósági beavatkozás válik szükségessé. 9 A gyakorlati tapasztalatok — esetenként a bírósági ítéletek — tanúsága szerint a tervkészítés fogyatékosságai miatt fordul elő számos szövetkezetben, hogy a már elfogadott terv végrehajtása során derül ki, hogy a termelés mennyiségi előirányzataihoz hiányzik a technika, vagy a szakképzett munkaerő, s az elhatározott műszaki fejlesztéshez és munkadíjazáshoz együttesen nem elegendő az üzemi jövedelem. Ebből fakad többségében az is, hogy a terv teljesítéséhez szükséges eszközök beszerzésére késedelmesen történnek az intézkedések, nem tudnak idejében gondoskodni a termék tárolásáról vagy gazdaságos értékesítéséről. A tervezés fogyatékosságából fakad az a sűrűn tapasztalható gyakorlat is, mely szerint a szövetke.- zet pénzügyi vezetői elmulasztják figvelemmel kísérni a tervben szereplő feladatokat, elemezni a bevételek és kiadások várható alakulását. Nem gondoskodnak jó előre a bevételek és kiadások időbeli eltolódásából keletkező nehézségek megelőzéséről. Ilyenkor kényszerűinek kapkodva hitelhez jutni, hogy teljesíthessék az állammal. a vállalatokkal, illetve a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeiket. # A tervcélok és eszközök összhangjának megteremtése az agronómusok és a könyvelők mellett a tervezéssel, a jogi, a munkaügyi, a műszaki, a pénzügyi kérdésekkel, továbbá az anyag, és áruforgalommal foglalkozó dolgozók munkájának fokozottabb megbecsülését és az üzemi szervezet továbbfejlesztését igényli. Helyesen járnak el tehát azok a szövetkezeti vezetők, akik ebben az időszakban az éves tervfeladatok teljesítése mellett megfelelő figyelmet fordítanak a tervezés tökéletesítésére. Azok aknázhatják ki sikeresen az előrelátás előnyeit, akik arra törekszenek, hogy a következő tervidőszakra vonatkozó terveikben a korábbinál teljesebb összhang alakuljon ki a tervcélok és eszközök, a mennyiségi és értékmutatók között, a gazdálkodásban. csakúgv. mint a dolgozók élet. és munkakörülményeinek ja - vitásában. Moharos József, a TOT elnökhelyettese Nagy Ilona munkaverseny-fele- lős elmondja, hogy a Béke brigád jóvoltából évről évre jobb lett — tavaly 1,9 százalékkal — a tojásüzemből kikerült áru minősége. Ez lehetővé tette az export mennyiségének növelését, s így a vállalati jövedelem emelkedését. A Béke szocialista brigád jelenleg olasz és szovjet exportra osztályozza a tojást, naponta 220 230 ezer darabot. A brigádtagoktól megtudom, hogy újabb mun. kaverseny-felajánlásokat tettek. — A felszabadulási versenysza kaszra tett vállalásainkkal elsősorban a takarékosabb gazdálkodást akarjuk elősegíteni —• mondja Salamon Lajosné brigádvezető. — Kijárunk a gazdaságokba, felvásárlóhelyekre, ahol a tojás átvilágításával megelőzzük a hibás áru ideszállítását. Takarékosan bánunk a vízzel, villannyal és a csomagolóanyagokkal. Az áru gondosabb kezelésével, a törés csökkentésével még több exportképes terméket állítunk elő. A töréssel egyébként nemcsak a tojás megy veszendőbe, hanem a tálca is, mert ha beszennyeződik, utána nem használható. A szállító alkalmatosság holland és belga importból származik, ezért különösen takarékoskodnunk kell vele. Tavaly csökkentek nálunk az anyagköltségek, pedig a tálca drágább lett. és több tojást dolgoztunk fel, mint korábban. — Felajánlottuk, hogy munkánkat két dolgozóval kevesebb létszámmal végezzük. mint amennyit a norma előír — veszi át a szót Kasza Dezsöné műveze, tő. brigádtag. — Természetesen ez nem az egyéni feladatok nehezítésével, hanem jobb munkaszervezéssel történik. A létszámmegtakarítás különben nem új válla- lalásunk, tavaly is így dolgoztunk már. A munkaterem éjszakai takarítása társadalmi munkában szintén múlt évi felajánlásunk, de érvényes 1975-re is. — Tovább tartjuk a kapcsolatot a szociális otthon tizenegy lakójával, akik közül az egyik néninek valamikor itt dolgozott a férje a vállalatnál — kapcsolódik be Kalán Gáborné. — Nemcsak nekik, nekünk is öröm, amikor egv-egy kis ajándékkal felkeressük őket. — Erőnkhöz mérten Kerekes Istvánnét is támogatjuk, aki a vállalatnál dolgozott, és most súlyos betegségben szenved — mondja Salamon Mária, a brigádvezető lánya. — Ráadásul nincs senkije. Amikor nem bír bejönni az ebédjéért, én viszem el neki kerékpáron. A többiek addig helyettem is dolgoznak. Kerekes nénit pénzzel is rendszeresen segítjük. A Béke szocialista brigád — amely tavaly megkapta A szakma kiváló brigádja címet — „családon belül” oldja meg a betegség miatt hiányzó brigádtagok helyettesítését, így nincs szükség munkaerő-átcsoportosításra. A‘ tojásfeldolgozó időnként szükséges kapacitásnövelésére betanítottak hat. más üzemrészben dolgozó fiatalt. A megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét elnyert kollektíva tagjai szabad idejüktől függően szívesen elmennek egy-egy kiállításra. A megyei művelődési központban látott virágbemutató máig is emlékezetes számukra. Megfordulnak a Tudomány és Technika Házában is. a nők akadémiájának előadásain. Akik nem érnek rá elmenni, azoknak elmondják a hallottakat. — Minek tudható be a jó összhang munkában, emberségben? Az összeszokottságnak. 1962-ben alakult a brigád, és összetétele öt év óta változatlan — adják a választ az asszonyok. De ehhez még feltétlen hozzá kell tenni valamit: tizenhármukból hatan párttagok, s többen a társadalmi szervek munkájában >s részt vesznek. A. Tóth Sándor AZ IDEGGYÓGYÁSZ VÉLEMÉNYE Késleltethető az öregedés Milyen tényezők befolyásolják és veszélyeztethetik az öregkor derűjét; mi okozza a kedély meg. betegedését; fel le hét-e készülni a kiegyensúlyozott, harmonikus időskorra? Tudományos kutatásaival és felméréseivel ezekre a sokakat érintő kérdésekre keresett tudományosan megalapozott választ dr. Simkó Alfréd, az orvostudományok kandidátusa. A pszichiáter ideggyógyászfőorvos az MTI tudományos munkatársának elmondotta, hogy kutatómunkáját az orvostudomány egyik legfiatalabb ágának, a gerontopszichiátriának a gyakorlatban jól bevált és már eddig is hasznosan alkalmazott módszereivel végezte. — Vizsgálódásaim azt bizonyították — mondotta —, hogy az öregedés kóros formáinak kialakulásában, a lehangoltság, a rossz kedélyállapot létrejöttében mindenekelőtt lélektani eredetű okok játsszák a döntő szerepet. Az öregek minden új. változást jelentő mozzanattal szemben idegenkednek. túlérzékenyek, elképzeléseik sokszor nem reálisak, valóságérzetük fogyatékos, önértékelésük többnyire eltúlzott. Mindezek a negatív személyiség- jegyek különösen sorsuk döntő fordulatainál bukkannak fel; a nyugdíjazás, az esetleges költözködéssel járó helyzetváltoztatás általában kisebb-nagyobb lelki megrázkódtatást jelent számukra, amelynek néha közvetve fizikai kihatása is van. Mindezt tudva, lehetővé kell tenni, hogy az idősödők minél tovább — ha lehetőségük van rá, megszabott munkahelyükön — tevékenykedhessenek, s csökkent értékű munkájuk révén ugyan, de élvezhessék önállóságukat. Nagyon komoly gyógyító ereje van annak, hogy figyelmük és idejük le van kötve; jó közérzetet kölcsönöz nekik az a tudat, hogy munkájukra a közösség továbbra is igényt tart. Az öregeket a nyugdíjra elő kell készíteni, s ebben a vonatkozásban a vállalatoknak is nagy szerepük van. Kikerülhető-e az öreg.edés? — Ki nem kerülhető — folytatta Simkó főorvos —, helyes életmóddal azonban jelentősen késleltethető. A kezeletlen vérnyomás, az elhanyagolt cukorbetegség, az ellenőrizhetetlen keringési rendszer, az egyoldalú érkezés, az elhízás — az idő előtti korosodás mindmegannyi elöse- gítői. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy bár a hajlott korúak függetlenségük megőrzésiéhez minden vonatkozásban görcsösen ragaszkodnak,' mégis az irántuk megértő közösségben oldódnak fel a legjobban. Ha ez a létfeltétel családon belül nem biztosítható, úgv az öregek másfajta elhelyezéséről kell gondoskodni. Feltétlenül ügyelni kell azonban arra. hogy mindenféle szempontból „egvívásúak" kerüljenek egy fedél alá. Célszerű lenne az idősek együttélését még ezen belül is differenciálni: hobby szerint csoportosítani a bélyeggyűjtőket, irodalomkedvelőket, természetbarátokat. sportszeretőket stb. (MTI) • Salamon Mária, és Dómján Györgyné a tálcákról a „lámpázóba' továbbítja a tojásokat. Harminc év után Bercsényi József, a MÉSZÖV Takarék, és Lakásszövetkezeti Titkárságának Vezetője nemrég nyugalomba vonult, több évtizedes munkájának elismeréseként magas kitüntetésben részesült: a Munka Érdemrend arany fokoza tát kapta. Harminc évvel ezelőtt kapcsolódott be a földművesszövetkezeti mozgalomba, az akkori FMSZ-ek azóta ÁFÉSZ-ek lettek. Nehéz összefoglalni egy alkotásban gazdag életet, csak epizódokat villanthatunk fel az emlékezés során. — Mint munkaszolgálatost a -nyilasok Ausztriába hurcoltak. Itt szabadítottak fel bennünket a szovjet csapatok éppen 1945. május 9-én, vagyis a győzelem napján. Hazatérve azonnal bekapcsolódtam a politikai életbe, Hartán telepedtünk le, a szüleim négy és fél hektár juttatott földön kezdtek gazdálkodni. Magam is a földosztó bizottságban tevékenykedtem mint adminisztrátor. Már 1945 őszén megkezdtük szervezni a földművesszövetkezetet. Ténylegesen csak 1946 március 10-én alakult meg. Az alapító tagok kivétel nélkül a Magyar Kommunista Párt, vagy a Nemzeti Parasztpárt tagjai voltak. Bercsényi József vezette az alapításról szóló jegyzőkönyvet. A fogyasztási szövetkezetekről szóló könyvében részletesen ír a har- tai megalakulásról. Ez á kiadvány csaknem 500 oldalon az egész megye löldművess/övetke- zeteinek, illetve fogyasztási szövetkezeteinek történetét foglalja össze, ismerteti a negyedszázad alatt elért fejlődést 1945-től 1970- igMost együtt lapozgatjuk a könyvet, s a következőket olvashatjuk a 300. oldalon, a hartai földművesszövetkezetről: A szövetkezet alapszabályának egyik elfogadott alapvető célkitűzése az érseki uradalom, a gróf Teleky, a Törley, a Bauer, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rauszek-birtokok szét nem osztott eszközeinek kezelése és hasznosítása. Kiemelten kezelték az 1720 hektáros legelőt. Ezen a szövetkezet 1948-tól maga gazdálkodott — előzőleg bérbeadás útján hasznosította — sőt a hároméves tervidőszak alatt 345 hektáron legelőjavítást is végzett. Mint érdekességet jegyzi meg: a hartaiak 1947-ben a szövetkezetek közötti országos versenyben ezüst oklevelet nyertek. Másfél évig gyűjtötte a szövetkezetek történetének anyagát, felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat menteti meg a pusztulástól ezzel a munkájával. Bercsényi József 1947-től a helyi t'öldművesszövetkezet felügyelő bizottságának elnöke. 1949 és 1951 között a dunavecsei járásban alakult földművesszövetkezetek könyveléséi végzi. Vándorkönyvelő voltam — ahogy ő mondja — akkoriban egy ember ezt el tudta végezni. Sokféle beosztásban dolgozott a következő esztendőkben. 1963- ban került a MESZÖV-höz. 1969- ben lett a takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetője. Ez a kis kollektíva szervezte az ország első lakásszövetkezeteit. Akkoriban még a jogszabályok sem kristályosodtak ki. Jelenleg már 56 lakásszövetkezet működik a megyében. Száznyolcvan lakással kezdték, jelenleg már 354 családi otthonban laknak a szövetkezeti lakástulajdonosok. Napjainkban is folyamatosan létesülnek ilyen szövetkezetek. — Kicsit büszke vagyok arra, hogy népszerűvé vált ez a forma, amelynek létrehozásán mi is fáradoztunk. Segítettük a kibontakozást és a jogszabályok csiszolását. Nem az a típusú ember, aki a teljes kikapcsolódásnak adja magát. Számára a mozgalom jelenti az életet. Továbbra is kapcsolatban marad a volt munkahelyével, szaktanácsokkal igyekszik harminc év tapasztalatait továbbadni a következő nemzedéknek. Azt tervezi, hogy újabb adalékokat gyűjt a fogyasztási szövetkezeti mozgalomról a későbbi kiadványokhoz. K. S. Lakásépítők és vásárlók támogatása a BÁÉV-nél A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál a kollektív szerződés értelmében három ott töltött év után törzsgárdataggá fogadják a dolgozókat. A szokásos pénzjutalmaknál sokkal nagyobb jelentőségű az uj törzsgár- dalagok számára, hogy jogosulttá válnak vállalati támogatásra, például lakásépítéshez vagy -vásárláshoz. * A Pénzügy- az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Munkaügyi Minisztérium 1973. januárjában hozott közös határozatában megszabott keretek között, a vállalat maximális támogatást nyújt lakást építő vagy vásárló dolgozóinak. A segítségben részesülők kiválasztásakor a törzs- gárdatagságon kívül természetesen figyelembe veszik a szociális körülményeket, a gyermekek számát, és a munkához való viszonyt is, véleményt mond a párt-, a KISZ- és a szakszervezet. A magánerőből építkező fizikai dolgozók, vagy alkalmazottak, maximum 25 ezer forint támogatásban részesülhetnek, amit a vállalati nyereség terhére fizetnek ki részükre. A múlt évben megkezdett lakásépítésekhez 17 dolgozónak összesen 387 ezer forint támogatást nyújtottak. Lakásvásárláshoz a fejlesztési alap terhére külön alapot képeznek. Ebből elsősorban a mun- kásállományú dolgozókat segítik, a vállalati szempontból „kiemelt” városokban. Baján. Kalocsán és Kecskeméten OTP-benrházású lakások vásárlásában. Az idén a tanácsoktól szerzett vevőkijelölési jog alapján a megyeszékhelyen 20—24, Kalocsán 2, Baján 5 munkás jut lakáshoz. A dolgozóknak a szociálpolitikai kedvezmények és az állami támogatás levonása után a vételárból fennmaradó összeg 10 százalékát kell beköltözés előtt kifizetniük, 20 százalékot a vallalal fizet be helyettük. Az OTP-nél fennmaradó hitelt 35 évre és 1 százalékos kamatra kapják. A nem munkásállumányúak közül 1975-ben Kecskeméten 30— 32, Kalocsán egy, Kiskunhalason 6 dolgozót segítenek OTP-lakás- hoz, ugyancsak a fejlesztési alap terhére képezett összegből. Ezeknek a d°lSozóknak a kedvezmények levonása után a lakás árából fennmaradt összeg 15 százalékát kell kifizetniük beköltözés előtt, s helyettük a vállalat 10 százalékot fizet be az OTP-nek. A fennmaradó hosszúlejáratú kölcsönt 2 százalékos kamatra kapják az Országos Takarék- pénztártól. Mind a magánerőből építkezőknek, mind pedig az OTP-la- kást vásárlóknak adott vállalati segítség kamatmentes kölcsön, aminek — átlag havi 300 forintos öszegekben való — viszafizeté- sére megállapodást kötnek. Amennyiben a támogatást élvező dolgozó a BAÉV-től más munkahelyre távozik, tartozását kilépéskor köteles egy összegben, meghatározott kamattal együtt visszafizetni a vállalatnak. A. T. S.
