Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

1975. május 21. • PETŐFI NfiPE • 5 SZOCIALISTA BRIGÁDOK AZ ISKOLÁÉRT Szaktantermek Tataházán • A tornaszobában épp az első osztályosok kergetőztek. FELVÉTELI ELŐZETES 1300 jelentkező a megyei főiskolákra A megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban a végzős negyedikesek befejeziték tanulmányaikat és az érettségi vizs­gák időszakába érkeztek. Sokuk előtt kettős feladat áll; kö­zépiskolai záróvizsgám túl számat kell adniuk tudásukról a felsőfokú tanintézetek felvételi bizottságai előtt is. A diákok e kettős megterhelését csökkenti és a középiskolai „záró” és a felvételi „nyitó” beszámolók követelményeit kö­zelíti egymáshoz az a jól bevált renöszjer, hogy azok a tanu­lók, akik olyan egyetemen, főiskolán tanulnak tovább, ahol matematikából és fizikából kell felvételizniük, az érettségi és a felvételi vizsga feladatait egyszerre oldhatják meg. Költői ajánlás 1935 májusából Radnótinak is meggyűlt a baja az egyetem „fura urával” A fasizmus áldozatául esett nagy költőnk, Radnóti Miklós egyetemi éveinek érdekes — az irodalomtörténészek által eddig nem ismert — emléke került napvilágra Pécsett. Dr. Tóth Ist­ván irodalomtörténeti kutató a költő két egykori évfolyamtársát fedezte fel a mecsekaljai város­ban, mindketten egy 40, illetve 41 év előtti szegedi emléket idéz­tek fel. Radnóti 1930-ban iratkozott be a Ferenc József nevét viselő tu­dományegyetem magyar—francia szakára. „Idősebb volt a többi hallgatónál — emlékezik vissza Szántó Károly, a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola neveléstudományi tan­székének tanára. — Felfigyeltünk , rá, mert tudtuk, hogy költő. Tud­ta ezt róla Horger Antal nyel­vészprofesszor is „az egyetem fu­ra ura”, aki József Attilát elta­nácsolta a tanári pályáról. 1934 májusában együtt vizsgáztak nyelvészetből. Amikor Radnóti kijött Horger, professzor szobájá­ból, haragosan így szólt Szántó Károly hoz: „Vigyázz qrre az érültre, '■kiért úgy jársz,- mind én... Tudtam, de minden mon- datbmba belekötött. Arra utazott, hogy megbuktasson.” Radnóti a sikertelen vizsga mi­att évfolyamismétlésre kénysze­rült, 1935 májusában — most negyven éve — újra vizsgáznia kellett Horger Antalnál. Ennek a második vizsgának a szemtanúja Lippenszky Erzsébet volt. Csethé- né Lippenszky Erzsébet, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium nyugalmazott magyar tanára egy dedikált Radnóti-verseskönyvet őriz. így emlékezik: „Miklós na­gyon félt, hogy Horger profesz- szor ismét megbuktatja, ami de­rékba törhette volna az egyetemi tanulmányait. Tudta ezt Sík Sán­dor professzor is, mindkettőnk barátja, s ezért megkért arra, hogy készüljünk együtt a vizsgá­ra. Május 7. és 24. között minden reggel találkoztunk a szemklini­ka kertjében és tanultunk. Pihe­nésként Miklós felolvasta egy-egy új versét. A vizsga sikerült. Másnap Rad­nóti hálából átadta tanúlótársá- lak az Űj hold című versesköte- .Jt, amely nem sokkal előbb je­lent meg, mint a szegedi fiata­lok művészeti kollégiumának XV. kiadványa. Az első lapon ez az ajánlás olvasható: „Lippenszky Médinek barátsággal és szeretet­tel az együtt eltöltött izgalmas rnapok emlékére. Radnóti Miklós és az egésznek a tanúja: Buday György is. 1935. 5. 7—24-ig.” (MTlf Földszintes fehér épület a tarta- házi általános iskola. A járda és az úttest között sövénysor, az ab­lakok előtt lombok futnak föL Még a bejáratra is árnyékot vet­nek. A hűvös folyosón a szem felfe­dezi a két világháború közötti kor építészeti elveit. Balra az osztály- termek sorakoznak, jobbra üvege­zett válaszfal néz a szűkös udvar­ra. A hagyományos képtől csak az ajtók feliratai ütnek el: a ki­csiny táblácskák az évfolyamok helyett a tantárgyak megnevezé­seit tüntetik fel: megvalósították a szaktantermi oktatás rendszerét. □ □ □ Örfi László igazgató kisér végig az intézményen. Bekukkantunk az osztályokba, tantermekbe, s még a közelmúltban kialakított, „torna- , termet pótló” tornaszobába is ve­tünk egy pillantást, ahol éppen az első osztályosok kergetőztek. Az iskola és a községi tanács közötti kapcsolat évek óta harmonikus — magyarázza az igazgató. — Az utóbbi két év alatt csaknem száz­ezer forintot kaptunk — költség- vetésen felül. Ez az összeg te­remtette meg a szaktantermi ok­tatáshoz szükséges szemléltetőesz­közök magnetofonok. írásvetítők, lemezjátszók — beszerzésének alapját. Az iskolához tartozó épü­letekben a nyolc tantermen kívül úttörő-, tanuló-, tornaszoba és kü­lön napközi is van, tehát helyi­séghiány sem okozott nehézséget az új rendszerre való áttérésben. □ □ □ A szemléltető eszközök önma­gukban még nem teszik lehetővé a szaktantermi oktatás bevezeté­sét. Az osztályokat — igen sok munkával — célszerű módon át kell alakítani. Tárlók, szekrények, függönyök, ábrák sokasága nélkül a termek nem tölthetik be szere­püket. Ezt a nem kis munkát Ta­taházán községi összefogással vé­gezték el. — Nem dicsekvésképpen mór dóm — folytatja Őrfi László — de ezt az új rendszert a pedagógu­sok, a szülői munkaközösség és a gyerekek közös munkája hozta létre. A. rajzolástól, díszítéstől kezdve egészen a különböző tar­tóvasak készítéséig mindenkinek jutott feladat. A szülői munkakö­zösség összefogja az iskoláért ten­ni, dolgozni kívánó társadalmi erőket. Az ügyeket úgy osztottuk el —. s talán ez újdonság —. hogy a munkaközösségben négy „szakcsoportot” alakítottunk ki. Az oktatási bizottság eszközöket készít és karbantartja az iskolai felszereléseket. A nevelési és a közművelődési csoportok tagjai ellenőrzik az intézmény pedagó­giai munkáját, felügyelnek a rend­re és megszervezik a szülők mű­velődését is. ők bábáskodtak a helytörténeti gyűjtőmunkán — egy kis kiállítási anyagunk már összeállt — és előadásokra, fejtö­rőkre mozgósítják a község la­kóit. Ügy tűnik, hogy a szervezés nem is nagyon nehéz. A „ki mit tud”-ra, a régi tamburák, citerák megszólaltatására igen sokan gyűltek össze... □ □ □ A negyedik, az előzőknél nem kevésbé fontos csoport, a fejlesz­tési bizottság a szocialista brigá­dok vállalásait hangolja egybe az iskola szükségletével. Felsorolni sem egyszerű mind­azt, amit a szocialista brigádok tettek az iskoláért, ők készítették el a tornaszoba ablakait védő rá­csozatokat, és szerelvényeket Közreműködtek a fizikai előadó­ban épített elektromos feleletjelző készülék szerelésében és még sok más területen. , Tevékenységük mértékét leginkább a munkanapló adataival szemléltethetném. 1974- ben a hivatalos árjegyzék alap* ján 210 000 forint értékű társadal­mi munkát végeztek az iskola ré­szére, s nem volt kevesebb ez a megelőző évben sem. Az MSZMP XI. kongresszusa és az 1972. évi párthatározatok Tataházán is élénkítették a tár­sadalmi figyelmet az iskola, az oktató-nevelő munka iránt. Az alig 2000 lélekszámú község tan­intézetében olyan pedagógiai fel­tételeket alakíthattak ki, amelyek nem egy nagyvárosi általános is­kolának is becsületére válhatná­nak. A tizenkét személyes tantes­tületben van elesendő szaktanár. A változó, délelőtti-délutáni taní­tást megszüntethették. Az osztály­létszámok is kedvezőek; a „leg­zsúfoltabb” tanteremben is mind­össze 23 gyerek tanul. A korsze­rűen és pedagógiai célzatossággal berendezett szaktantermekben pe­dig a legmodernebb szemléltetési eszközök, eljárások alkalmazásá­val a pedagógusok valóban haté­konyan dolgozhatnak. □ □ □ Azért lenne mindez, mert a kis községet szinte átfogják, a jó ér­telemben vett rokonsági szálak ismeretségi kapcsolatok és így szegről-végről csaknem mindenki­nek „köze van” az iskolához?... Nem hiszem, hogy csak ez ma­gyarázná az iskola társadalmi el­ismerését. Nagyobb szerepet ját­szik egy régi-régi felismerés: az életnek tanulunk — és tanítunk. P. M. Minden érdekelt Bács megyei diák Kecskeméten írja matema­tika és fizika dolgozatát május 26—27-én. Közülük 65-en a kecs­keméti Gépipari és Automatizálá­si Műszaki Főiskolára, 41-en pe­dig a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karára jelentkeztek. Mindkét üzemmérnöki képesí­tést nyújtó intézményben jelentős a túl jelentkezők aránya. Kecske­méten a 339-ből 270, a bajai víz­gazdálkodási főiskolán pedig a 135 felvételiző közül 100 hallgató vehet részt a szeptemberi tanév­nyitó ünnepségeken. Aki mind­két tárgyból elégtelen dolgozatot ír, az a június 30. és július 5. kö­zötti szóbeli felvételi vizsgán már nem jelenhet meg. A műszaki főiskolán számító­géptechnikai-, rendszerszervezé­si-, szerszámszerkesztési- és mű­anyag-feldolgozási ágazatokra szakosodhatnak másodév során a hallgatók. Baján már első félév után választaniuk kell a mező- gazdasági vízgazdálkodási, illetve a vízellátási és csatornázási szak­területek között. A Kertészeti Egyetem Kertésze­ti Főiskolai Karán sem kisebb az érdeklődés. A 315 jelentkező kö­zül 95 Bács megyei diák — a sző­lő-, gyümölcs- és zöldségtermesz­tési szakokra viszont csupán 100 hallgató iratkozhat be Kecske­méten. Az írásbeli vizsgára jú­nius 25-én kerül sor biológiából és kémiából és ugyanez a két tudományág szerepel a június 30. és július 5. közötti szóbeli anyag­ban. A távoli helységekből érkező fiatalok a főiskolák diákotthonai­ban pihenhetik ki az utazás fá­radalmait és az ott eltöltött éj­szaka után nyugodt idegállapot­ban állhatnak a bizottság elé. Itt a tanárok a vizsgázók tárgyi tu­dásán kívül a jövendő szakembe­rek tolj es személyiségével, a vá­lasztott szakma iránti általános érdeklődésével kívánnak megis­merkedni. Megyénk két pedagógiai főis­kolája, a kecskeméti Óvónőképző és a bajai Tanítóképző Intézet. Óvónőnek 244-en, alsótagozatos pedagógusnak 183 fiatal jelentke­zett (a megyéből 73, illetve 107), de az első rostán, a tavaszi szü­netben megtartott alkalmassági vizsgálatokon már itt is — ott is tíz-tíz fő „kihullott”. Az első év­folyam Kecskeméten 150, Baján 105 hallgatóval kezdi meg tanul­mányait. A tanítóképzőben kiegészítő 'ének-zene, testnevelés, rajz, orosz nyelv és német, illetve szerb-hor- vát nemzetiségi szakokat szervez­tek. A harmadév folyamán ezen tárgyak valamelyikét választó hallgatók oklevelük mellé alsóta­gozatos szakoktatásra jogosító, úgynevezett diploma-kiegészítő bizonyítványt kapnak. A június 25-i írásbeli felvételi vizsgákon mindkét intézményben magyar irodalom és nyelvtan dől-'1 gozatot írnak a diákok. A július 1—5. közötti szóbelin pedig ma­gyar és világirodalmi, valamint történelmi tudásukról adnak szá­mot. Az érintettek elsősorban a helyesírást és a tárgyilagos fo­galmazás készségét gyakorolhat­ják. A tapasztalatok szerint ugyanis az írásbeli dolgozatok e kettőben szenvednek leggyakrab­ban, hiányt. A szóbeli vizsgákon a történe­lem a „rázósabb” tantárgy. A tényanyag — alapfontosságú ne­vek, évszámok, helységek — és a történelmi korszakok ismerete nélkül eredményes szereplésben senki nem reménykedhet. —ts —s TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Baráti társaságok a Krímben Irta: L. A. Jermolenko, a krími pártbizottság osztályvezető-helyettese A Szovjetunió Kommunista Pártja a kommuniz­mus építésének fontos kérdései mellett változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet állampolgá­rok rendszeres és mély internacionalista, hazafias nevelésének. A figyelmet több tényező indokolja. Elsősorban az, hogy nemzetiségi kérdések még a fejlett szocia­lista társadalomban is léteznek. A nemzetiségi elő­ítéletek rendkívül szívósak, és a politikailag fejlet­len emberek tudatában makacsul tartják magukat. Erről nem lehet megfeledkezni, hiszen a nacionalis­ta nézetek csökevényeit mindenféle módon táplál­ják a burzsoá világ politikusai és propagandistái. "Végül, létezik az a folyamat, amit az egyes nemzetek és népcsoportok fejlődésének útkeresése, érdekeik összehangolása jelez a szovjet néfi egészének céljai­val. Minden pártszervezet munkájában fontos he­lyet foglal el a szovjet hazafiasságra, az internacio­nalizmusra nevelés. Kérdezz-felelek A Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója meg­ünneplésének előkészületei az internacionalista ne­velés kibontakozódását is elősegítették. A krími terület pártszervezetei a jubileumi évben igénybe vették a pártoktatás, a pártpropaganda és agitáció hálózatát, a tömegkommunikációs eszközöket, a nép­művelési intézményeket. Olyan jól bevált módszere­ket alkalmaztak, mint a tematikus estek, filmekhez kapcsolódó előadások „kérdezz-felelek” találkozók, tudományos elméleti konferenciák, s előadássoroza­tok az SZKP nemzetiségi politikájának aktuális kér­déseiről. A pártoktatás propagandistái tartalmi munkáju­kat az SZKP lenini nemzetiségi politikájának idő­szerű kérdéseire összpontosították. Olyan témákat dolgoztak fel, mint Szovjetunió világtörténelmi je­lentősége a proletár internacionalizmus eszméinek megtestesítésében; a szovjet állam gigászi tevékeny­sége a nemzetek és népcsoportok gazdasági és kul­turális felemelkedéséért; új, a barátságon, egymás kölcsönös tiszteletben tartásán és az erősödő egység tudatosításán alapuló nemzetközi kapcsolatok kiala­kítása. Területünkön több tudományos, elméleti konfe­renciát rendeztek az internacionalista nevelés kér­déseiről. A sokakat érintő rendezvényeket jól elő­készítették. A napirendre tűzött kérdéseket alapo­san, sokoldalúan vitatták meg a résztvevők, így a konferenciák kiemelkedő eseményt jelentettek a te­rület pártszervezeteinek életében. Nemzetiségiek — együtt Krím pártszervezetei arra törekszenek — az el­méleti tisztánlátáson túl —, hogy a dolgozók ön­feláldozó munkával gyarapítsák a szocialista haza gazdaságát. Érdekesen és eredményesen tevékeny­kednek például az „Ukrajna” kolhoz propagan­distái. Az ötvenedik évforduló anyagát szervesen kapcsolták a IX. ötéves terv feladataihoz. Tevé­kenységüket a hallgatók alkotó aktivitásának fej­lesztésére összpontosították, a kolhozuk iránti sze- retetre nevelik őket, erősítik az eredményekből táplálkozó indokolt büszkeségüket. Nem véletlen, hogy a gazdaság kilenc nemzetiségből álló kollek­tívája vezető helyet szerzett magának a terület mezőgazdasági üzemei között. Egyre nagyobb jelentőséget kapnak a „Nemzet­közi barátság klub”-jai és a népi egyetemek. A te­rület internacionalista klubjainak tevékenységében több tízezer munkás, kolhoztag, értelmiségi, egye­temi hallgató és iskolás vesz részt. A programok­ban szerepel baráti találkozó, kiállítás, élmény- beszámoló, filmvetítés stb. Az Artyek titka A gyermekek és serdülők internacionalista ne­velésének nagyszerű példáját nyújtja az „Artyek” ősszövetségi úttörőtábor, amely büszkén viseli Vla­gyimir Iljics Lenin nevét, ötvenedik évfordulóját • Jellegzetes délutáni kép a jaltai kikötőből. Az ismert üdülőhelyen Is létrejött a Szovjet— Magyar Baráti Társaság városi tagozata. • Mozgással szemlélődéssel telik a szabadidő az „Artyek” úttörőtáborban. Ukrán és grúz pajtások ütik egymásnak a labdát. • A krími terület székhelyén, Szimferopolban Kun Béla-múzeumot hoztak létre a 34-cs számú ál­talános iskola tanulói ami az internacionalista nevelést szolgálja. (Fotó: Halász Ferenc) ünnepük annak, hogy a külföldi proletár gyerme­kek első csoportját fogadták . Azóta félmillió gyermek, közöttük a világ 70 országából több tíz­ezer külföldi tanulta itt a nemzetközi barátság gyakorlatát. A Szovjetunió sok nemzetének gyer­mekei élnek egy családban, a tengerparti épüle­tekben, s nyelvi nehézségeik nincsenek. A Krím félszigeten valóban tömegszervezetité vált. és évről évre bővíti tevékenységét a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság területi tagozata, amely jelenleg két városi — a szimferopoü és a jaltai —, valamint a Szimfelropol járási tagozatot, iüetve 40 tagcsoportot foglal magába. A társaság hatékonyan segíti a szovjet—magyar barátság fejlődését és erősödését, tájékoztatja a terület la­kóit a Magyar Népköztársaság eredményeiről, a testvéri Bács-Kiskun dolgozóinak életéről. Minden eszközzel segítik a testvérüzemek kapcsolatainak fejlődését. Évente — Magyarország felszabadulá­sának évfordulója tiszteletére — megrendezik a Krímben a szovjet—magyar barátság napjait. Rendezvényeiken 26 ezer ember vitt részt az el­múlt évben. Fordította Savóit Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom