Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
1975. május 21. • PETŐFI NfiPE • 5 SZOCIALISTA BRIGÁDOK AZ ISKOLÁÉRT Szaktantermek Tataházán • A tornaszobában épp az első osztályosok kergetőztek. FELVÉTELI ELŐZETES 1300 jelentkező a megyei főiskolákra A megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban a végzős negyedikesek befejeziték tanulmányaikat és az érettségi vizsgák időszakába érkeztek. Sokuk előtt kettős feladat áll; középiskolai záróvizsgám túl számat kell adniuk tudásukról a felsőfokú tanintézetek felvételi bizottságai előtt is. A diákok e kettős megterhelését csökkenti és a középiskolai „záró” és a felvételi „nyitó” beszámolók követelményeit közelíti egymáshoz az a jól bevált renöszjer, hogy azok a tanulók, akik olyan egyetemen, főiskolán tanulnak tovább, ahol matematikából és fizikából kell felvételizniük, az érettségi és a felvételi vizsga feladatait egyszerre oldhatják meg. Költői ajánlás 1935 májusából Radnótinak is meggyűlt a baja az egyetem „fura urával” A fasizmus áldozatául esett nagy költőnk, Radnóti Miklós egyetemi éveinek érdekes — az irodalomtörténészek által eddig nem ismert — emléke került napvilágra Pécsett. Dr. Tóth István irodalomtörténeti kutató a költő két egykori évfolyamtársát fedezte fel a mecsekaljai városban, mindketten egy 40, illetve 41 év előtti szegedi emléket idéztek fel. Radnóti 1930-ban iratkozott be a Ferenc József nevét viselő tudományegyetem magyar—francia szakára. „Idősebb volt a többi hallgatónál — emlékezik vissza Szántó Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszékének tanára. — Felfigyeltünk , rá, mert tudtuk, hogy költő. Tudta ezt róla Horger Antal nyelvészprofesszor is „az egyetem fura ura”, aki József Attilát eltanácsolta a tanári pályáról. 1934 májusában együtt vizsgáztak nyelvészetből. Amikor Radnóti kijött Horger, professzor szobájából, haragosan így szólt Szántó Károly hoz: „Vigyázz qrre az érültre, '■kiért úgy jársz,- mind én... Tudtam, de minden mon- datbmba belekötött. Arra utazott, hogy megbuktasson.” Radnóti a sikertelen vizsga miatt évfolyamismétlésre kényszerült, 1935 májusában — most negyven éve — újra vizsgáznia kellett Horger Antalnál. Ennek a második vizsgának a szemtanúja Lippenszky Erzsébet volt. Csethé- né Lippenszky Erzsébet, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium nyugalmazott magyar tanára egy dedikált Radnóti-verseskönyvet őriz. így emlékezik: „Miklós nagyon félt, hogy Horger profesz- szor ismét megbuktatja, ami derékba törhette volna az egyetemi tanulmányait. Tudta ezt Sík Sándor professzor is, mindkettőnk barátja, s ezért megkért arra, hogy készüljünk együtt a vizsgára. Május 7. és 24. között minden reggel találkoztunk a szemklinika kertjében és tanultunk. Pihenésként Miklós felolvasta egy-egy új versét. A vizsga sikerült. Másnap Radnóti hálából átadta tanúlótársá- lak az Űj hold című versesköte- .Jt, amely nem sokkal előbb jelent meg, mint a szegedi fiatalok művészeti kollégiumának XV. kiadványa. Az első lapon ez az ajánlás olvasható: „Lippenszky Médinek barátsággal és szeretettel az együtt eltöltött izgalmas rnapok emlékére. Radnóti Miklós és az egésznek a tanúja: Buday György is. 1935. 5. 7—24-ig.” (MTlf Földszintes fehér épület a tarta- házi általános iskola. A járda és az úttest között sövénysor, az ablakok előtt lombok futnak föL Még a bejáratra is árnyékot vetnek. A hűvös folyosón a szem felfedezi a két világháború közötti kor építészeti elveit. Balra az osztály- termek sorakoznak, jobbra üvegezett válaszfal néz a szűkös udvarra. A hagyományos képtől csak az ajtók feliratai ütnek el: a kicsiny táblácskák az évfolyamok helyett a tantárgyak megnevezéseit tüntetik fel: megvalósították a szaktantermi oktatás rendszerét. □ □ □ Örfi László igazgató kisér végig az intézményen. Bekukkantunk az osztályokba, tantermekbe, s még a közelmúltban kialakított, „torna- , termet pótló” tornaszobába is vetünk egy pillantást, ahol éppen az első osztályosok kergetőztek. Az iskola és a községi tanács közötti kapcsolat évek óta harmonikus — magyarázza az igazgató. — Az utóbbi két év alatt csaknem százezer forintot kaptunk — költség- vetésen felül. Ez az összeg teremtette meg a szaktantermi oktatáshoz szükséges szemléltetőeszközök magnetofonok. írásvetítők, lemezjátszók — beszerzésének alapját. Az iskolához tartozó épületekben a nyolc tantermen kívül úttörő-, tanuló-, tornaszoba és külön napközi is van, tehát helyiséghiány sem okozott nehézséget az új rendszerre való áttérésben. □ □ □ A szemléltető eszközök önmagukban még nem teszik lehetővé a szaktantermi oktatás bevezetését. Az osztályokat — igen sok munkával — célszerű módon át kell alakítani. Tárlók, szekrények, függönyök, ábrák sokasága nélkül a termek nem tölthetik be szerepüket. Ezt a nem kis munkát Tataházán községi összefogással végezték el. — Nem dicsekvésképpen mór dóm — folytatja Őrfi László — de ezt az új rendszert a pedagógusok, a szülői munkaközösség és a gyerekek közös munkája hozta létre. A. rajzolástól, díszítéstől kezdve egészen a különböző tartóvasak készítéséig mindenkinek jutott feladat. A szülői munkaközösség összefogja az iskoláért tenni, dolgozni kívánó társadalmi erőket. Az ügyeket úgy osztottuk el —. s talán ez újdonság —. hogy a munkaközösségben négy „szakcsoportot” alakítottunk ki. Az oktatási bizottság eszközöket készít és karbantartja az iskolai felszereléseket. A nevelési és a közművelődési csoportok tagjai ellenőrzik az intézmény pedagógiai munkáját, felügyelnek a rendre és megszervezik a szülők művelődését is. ők bábáskodtak a helytörténeti gyűjtőmunkán — egy kis kiállítási anyagunk már összeállt — és előadásokra, fejtörőkre mozgósítják a község lakóit. Ügy tűnik, hogy a szervezés nem is nagyon nehéz. A „ki mit tud”-ra, a régi tamburák, citerák megszólaltatására igen sokan gyűltek össze... □ □ □ A negyedik, az előzőknél nem kevésbé fontos csoport, a fejlesztési bizottság a szocialista brigádok vállalásait hangolja egybe az iskola szükségletével. Felsorolni sem egyszerű mindazt, amit a szocialista brigádok tettek az iskoláért, ők készítették el a tornaszoba ablakait védő rácsozatokat, és szerelvényeket Közreműködtek a fizikai előadóban épített elektromos feleletjelző készülék szerelésében és még sok más területen. , Tevékenységük mértékét leginkább a munkanapló adataival szemléltethetném. 1974- ben a hivatalos árjegyzék alap* ján 210 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek az iskola részére, s nem volt kevesebb ez a megelőző évben sem. Az MSZMP XI. kongresszusa és az 1972. évi párthatározatok Tataházán is élénkítették a társadalmi figyelmet az iskola, az oktató-nevelő munka iránt. Az alig 2000 lélekszámú község tanintézetében olyan pedagógiai feltételeket alakíthattak ki, amelyek nem egy nagyvárosi általános iskolának is becsületére válhatnának. A tizenkét személyes tantestületben van elesendő szaktanár. A változó, délelőtti-délutáni tanítást megszüntethették. Az osztálylétszámok is kedvezőek; a „legzsúfoltabb” tanteremben is mindössze 23 gyerek tanul. A korszerűen és pedagógiai célzatossággal berendezett szaktantermekben pedig a legmodernebb szemléltetési eszközök, eljárások alkalmazásával a pedagógusok valóban hatékonyan dolgozhatnak. □ □ □ Azért lenne mindez, mert a kis községet szinte átfogják, a jó értelemben vett rokonsági szálak ismeretségi kapcsolatok és így szegről-végről csaknem mindenkinek „köze van” az iskolához?... Nem hiszem, hogy csak ez magyarázná az iskola társadalmi elismerését. Nagyobb szerepet játszik egy régi-régi felismerés: az életnek tanulunk — és tanítunk. P. M. Minden érdekelt Bács megyei diák Kecskeméten írja matematika és fizika dolgozatát május 26—27-én. Közülük 65-en a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára, 41-en pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karára jelentkeztek. Mindkét üzemmérnöki képesítést nyújtó intézményben jelentős a túl jelentkezők aránya. Kecskeméten a 339-ből 270, a bajai vízgazdálkodási főiskolán pedig a 135 felvételiző közül 100 hallgató vehet részt a szeptemberi tanévnyitó ünnepségeken. Aki mindkét tárgyból elégtelen dolgozatot ír, az a június 30. és július 5. közötti szóbeli felvételi vizsgán már nem jelenhet meg. A műszaki főiskolán számítógéptechnikai-, rendszerszervezési-, szerszámszerkesztési- és műanyag-feldolgozási ágazatokra szakosodhatnak másodév során a hallgatók. Baján már első félév után választaniuk kell a mező- gazdasági vízgazdálkodási, illetve a vízellátási és csatornázási szakterületek között. A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán sem kisebb az érdeklődés. A 315 jelentkező közül 95 Bács megyei diák — a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztési szakokra viszont csupán 100 hallgató iratkozhat be Kecskeméten. Az írásbeli vizsgára június 25-én kerül sor biológiából és kémiából és ugyanez a két tudományág szerepel a június 30. és július 5. közötti szóbeli anyagban. A távoli helységekből érkező fiatalok a főiskolák diákotthonaiban pihenhetik ki az utazás fáradalmait és az ott eltöltött éjszaka után nyugodt idegállapotban állhatnak a bizottság elé. Itt a tanárok a vizsgázók tárgyi tudásán kívül a jövendő szakemberek tolj es személyiségével, a választott szakma iránti általános érdeklődésével kívánnak megismerkedni. Megyénk két pedagógiai főiskolája, a kecskeméti Óvónőképző és a bajai Tanítóképző Intézet. Óvónőnek 244-en, alsótagozatos pedagógusnak 183 fiatal jelentkezett (a megyéből 73, illetve 107), de az első rostán, a tavaszi szünetben megtartott alkalmassági vizsgálatokon már itt is — ott is tíz-tíz fő „kihullott”. Az első évfolyam Kecskeméten 150, Baján 105 hallgatóval kezdi meg tanulmányait. A tanítóképzőben kiegészítő 'ének-zene, testnevelés, rajz, orosz nyelv és német, illetve szerb-hor- vát nemzetiségi szakokat szerveztek. A harmadév folyamán ezen tárgyak valamelyikét választó hallgatók oklevelük mellé alsótagozatos szakoktatásra jogosító, úgynevezett diploma-kiegészítő bizonyítványt kapnak. A június 25-i írásbeli felvételi vizsgákon mindkét intézményben magyar irodalom és nyelvtan dől-'1 gozatot írnak a diákok. A július 1—5. közötti szóbelin pedig magyar és világirodalmi, valamint történelmi tudásukról adnak számot. Az érintettek elsősorban a helyesírást és a tárgyilagos fogalmazás készségét gyakorolhatják. A tapasztalatok szerint ugyanis az írásbeli dolgozatok e kettőben szenvednek leggyakrabban, hiányt. A szóbeli vizsgákon a történelem a „rázósabb” tantárgy. A tényanyag — alapfontosságú nevek, évszámok, helységek — és a történelmi korszakok ismerete nélkül eredményes szereplésben senki nem reménykedhet. —ts —s TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Baráti társaságok a Krímben Irta: L. A. Jermolenko, a krími pártbizottság osztályvezető-helyettese A Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunizmus építésének fontos kérdései mellett változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet állampolgárok rendszeres és mély internacionalista, hazafias nevelésének. A figyelmet több tényező indokolja. Elsősorban az, hogy nemzetiségi kérdések még a fejlett szocialista társadalomban is léteznek. A nemzetiségi előítéletek rendkívül szívósak, és a politikailag fejletlen emberek tudatában makacsul tartják magukat. Erről nem lehet megfeledkezni, hiszen a nacionalista nézetek csökevényeit mindenféle módon táplálják a burzsoá világ politikusai és propagandistái. "Végül, létezik az a folyamat, amit az egyes nemzetek és népcsoportok fejlődésének útkeresése, érdekeik összehangolása jelez a szovjet néfi egészének céljaival. Minden pártszervezet munkájában fontos helyet foglal el a szovjet hazafiasságra, az internacionalizmusra nevelés. Kérdezz-felelek A Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója megünneplésének előkészületei az internacionalista nevelés kibontakozódását is elősegítették. A krími terület pártszervezetei a jubileumi évben igénybe vették a pártoktatás, a pártpropaganda és agitáció hálózatát, a tömegkommunikációs eszközöket, a népművelési intézményeket. Olyan jól bevált módszereket alkalmaztak, mint a tematikus estek, filmekhez kapcsolódó előadások „kérdezz-felelek” találkozók, tudományos elméleti konferenciák, s előadássorozatok az SZKP nemzetiségi politikájának aktuális kérdéseiről. A pártoktatás propagandistái tartalmi munkájukat az SZKP lenini nemzetiségi politikájának időszerű kérdéseire összpontosították. Olyan témákat dolgoztak fel, mint Szovjetunió világtörténelmi jelentősége a proletár internacionalizmus eszméinek megtestesítésében; a szovjet állam gigászi tevékenysége a nemzetek és népcsoportok gazdasági és kulturális felemelkedéséért; új, a barátságon, egymás kölcsönös tiszteletben tartásán és az erősödő egység tudatosításán alapuló nemzetközi kapcsolatok kialakítása. Területünkön több tudományos, elméleti konferenciát rendeztek az internacionalista nevelés kérdéseiről. A sokakat érintő rendezvényeket jól előkészítették. A napirendre tűzött kérdéseket alaposan, sokoldalúan vitatták meg a résztvevők, így a konferenciák kiemelkedő eseményt jelentettek a terület pártszervezeteinek életében. Nemzetiségiek — együtt Krím pártszervezetei arra törekszenek — az elméleti tisztánlátáson túl —, hogy a dolgozók önfeláldozó munkával gyarapítsák a szocialista haza gazdaságát. Érdekesen és eredményesen tevékenykednek például az „Ukrajna” kolhoz propagandistái. Az ötvenedik évforduló anyagát szervesen kapcsolták a IX. ötéves terv feladataihoz. Tevékenységüket a hallgatók alkotó aktivitásának fejlesztésére összpontosították, a kolhozuk iránti sze- retetre nevelik őket, erősítik az eredményekből táplálkozó indokolt büszkeségüket. Nem véletlen, hogy a gazdaság kilenc nemzetiségből álló kollektívája vezető helyet szerzett magának a terület mezőgazdasági üzemei között. Egyre nagyobb jelentőséget kapnak a „Nemzetközi barátság klub”-jai és a népi egyetemek. A terület internacionalista klubjainak tevékenységében több tízezer munkás, kolhoztag, értelmiségi, egyetemi hallgató és iskolás vesz részt. A programokban szerepel baráti találkozó, kiállítás, élmény- beszámoló, filmvetítés stb. Az Artyek titka A gyermekek és serdülők internacionalista nevelésének nagyszerű példáját nyújtja az „Artyek” ősszövetségi úttörőtábor, amely büszkén viseli Vlagyimir Iljics Lenin nevét, ötvenedik évfordulóját • Jellegzetes délutáni kép a jaltai kikötőből. Az ismert üdülőhelyen Is létrejött a Szovjet— Magyar Baráti Társaság városi tagozata. • Mozgással szemlélődéssel telik a szabadidő az „Artyek” úttörőtáborban. Ukrán és grúz pajtások ütik egymásnak a labdát. • A krími terület székhelyén, Szimferopolban Kun Béla-múzeumot hoztak létre a 34-cs számú általános iskola tanulói ami az internacionalista nevelést szolgálja. (Fotó: Halász Ferenc) ünnepük annak, hogy a külföldi proletár gyermekek első csoportját fogadták . Azóta félmillió gyermek, közöttük a világ 70 országából több tízezer külföldi tanulta itt a nemzetközi barátság gyakorlatát. A Szovjetunió sok nemzetének gyermekei élnek egy családban, a tengerparti épületekben, s nyelvi nehézségeik nincsenek. A Krím félszigeten valóban tömegszervezetité vált. és évről évre bővíti tevékenységét a Szovjet—Magyar Baráti Társaság területi tagozata, amely jelenleg két városi — a szimferopoü és a jaltai —, valamint a Szimfelropol járási tagozatot, iüetve 40 tagcsoportot foglal magába. A társaság hatékonyan segíti a szovjet—magyar barátság fejlődését és erősödését, tájékoztatja a terület lakóit a Magyar Népköztársaság eredményeiről, a testvéri Bács-Kiskun dolgozóinak életéről. Minden eszközzel segítik a testvérüzemek kapcsolatainak fejlődését. Évente — Magyarország felszabadulásának évfordulója tiszteletére — megrendezik a Krímben a szovjet—magyar barátság napjait. Rendezvényeiken 26 ezer ember vitt részt az elmúlt évben. Fordította Savóit Béla
