Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
4 ® PETŐFI NÉPE 9 1975. április 8. Mit teszünk a lakosság jobb zöldség- és gyümölcsellátásáért I rtunk XI. kongresszusának határozata kimondja, hogy egyik fon- ■ladaíunk megteremteni a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és -ellátást. A továbbiakban ezzel a témával kívánunk foglalkozni, figyelembe véve szövetkezeti vállalatunk lehetőségeit. A megyében termelt burgonyának 85, a zöldségféléknek 30, a gyümölcsféléknek 65 százalékát szövetkezeti vállalatunk, a MEZÖTER- MÉK vásárolja fel. A tavaly forgalmazott 145 ezer tonna zöldségből és gyümölcsből 40 ezret a lakosság friss áruként fogyasztott el. A termékféleségek további hányada nagyobb részben a konzervipar, kisebb részben pedig a külkereskedelem csatornáin keresztül jutott el rendeltetési, illetve felhasználási helyére. Az ellenőrzés útvesztői III. A kivezető megoldás A nagy számok tükrében úgy tűnik, mintha zökkenőmentes lenne a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. hiszen a termelés — bátran kimondhattuk — többszörösen fedezetet nyújt a lakossági igények kielégítéséhez. Az említettek ellenére a zöldség-gyümölcstermelésben és -ellátásban jelentkeznek ellentmondások, melyek megszüntetésére vállalatunk saját hatáskörén belül. Valamint az állam támogatásával évről évre határozott lépéseket tesz. Az utóbbi időben gondok jelentkeztek a burgonyaellátásban, ezért határoztuk el, hogy néhány termelőszövetkezettel összefogva megtermeljük a szükséges meny- nyiségű burgonyát. A társulás az elmúlt esztendőben már 242 mázsa hektáronkénti átlagtermést ért el. Néhány helyen megépültek a tárházak, amelyeket osztályozógépekkel szereltünk fel. Elértük, hogy míg 1973-ban 5 ezer tonna burgonyát kellett importálni a megyébe, addig tavaly ez már szükségtelen volt, 1975-bén pedig annyi burgonya terem a megyében, hogy előreláthatólag 5—6 ezer tonna felesleg mutatkozik majd. melynek elhelyezésére máris tettünk intézkedéseket. A lakosság kiegyensúlyozott ellátásának elősegítése céljából, újabb burgonyaosztályozó, válogató és csomagoló gépsort rendeltünk mintegy 3 millió forint értékben. Szükséges még megépítenünk a jánoshalmi és dunave- csei tárházat. Ha a gépeket beszerezzük és az. építkezést meg tudjuk valósítani, akkor zökkenőmentessé tudjuk tenni a bur- burgonyaellátást. Ez utóbbihoz ugyanis nem elég a temelés, haA megyében, tekintettel a tanácsi útállapot és útfenntartás kedvezőtlen helyzetére, az országban először 1967-ben egy kormányhatározat nyomán kezdődött meg á tanácsi útfenntartás megszervezése. A bajai és a kalocsai járásban 1968-ban, a kiskunhalasi járásban 1969-ben, a kecskeméti járásban 1970-ben alakultak meg a tanácsi útfenntartási szervezetek. Mondani sem kell, hogy ’létrehozásukkal ugrásszerűen javult a tanácsi utak karbantartásának, javításának színvonala. A IV. ötéves tervben legfontosabb célkitűzési az volt, hogy a tervidőszakra biztosított 257 millió forint út-, hídfenntartási költségvetési . előirányzatot rendeltetésszerűen használják fel. Nem volt könnyű dolog, hiszen ki kellett alakítani az alsóbb szintű tanácsoknál a helyes útfenntartási szemléletet, a korábbi időszakban elterjedt, minden áron való új út építés törekvéseivel szemben. Ezenkívül a tanácsi útfenntartó szervezeteket fejleszteni, erősíteni kellett, s gél- pesítésüket fejleszteni, hogy a kezelésükben levő utak fenntartását teljes mértékben elláthassák. Ezért született meg 1971- b^n a megyei tanács vb-határo- zata, amely megbízta a járási hivatalokat az útfenntartási munkálatok ellátásával, saját útfenntartó brigád működtetésével ami a községi útőrök összevonásával jött létre. A következő évben a megyei tanács határozata már arról intézkedett, hogy az út—híd költségvetési előirányzatait centralizálják, azaz a községek útfenntartási kereteit a járási hivatalnál vonják össze. A községek ugyanis jelentéktelen összeggel rendelkeznek, amelyből alig lehetne né- hár»yszáz méter utat karbantartani, kijavítani. A pénz egykéz- ben való összpontosítása egy-egy községben nagyobb eredményeket hozhat. nem szükséges a megfelelő tárolás és feldolgozás is. Aktualitását tekintve szólnom kell a primőrellátásról. A korai zödségféléket a megyében 16 termelőszövetkezet termeli meg. A piacon való megjelenésüket az idojár,as nagymértékben befolyásolja. Az idei ellátás kilátásai biztatóbbak, mint az előző éveké. A saláta, a karalábé, a hegyes erős paprika és a korai paradicsom ebben raz esztendőben valamivel előbb jelenik meg a piacon. A mennyiségi növekedést elősegíti a termelőszövetkezeteknek az a törekvése, hogy a hajtatott zöldségfélék termelését fejlesztik. A vállalat az idén nagy mennyiségű retekre szerződött. A Kiskunfélegyházán és környékén termelt csemegéből 12 millió csomót kötöttünk le. ebből 2 millió primőr. A termelést azzal is segítjük, hogy a fólia beszerzésében támogatjuk a gazdaságokat. Az idén 85 mázsát juttattunk részükre, az árát pedig természetben kell törleszteniök. Nemcsak a közös gazdaságokat segítjük ily módon, hanem a háztájiakat is. A zöldségfélék tömeges megjelenésének időszakában a lakosság ellátása biztonságosnak ígérkezik. A fontosabb zöldségfélékre a vállalat a leszerződött mennyiségre garantálja az árakat. Ezek: az étkezési paradicsom, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a görögdinnye, a zöldpaprika, a gyökér és a sárgarépa. A lakosság gyümölcsellátása valamivel kiegyensúlyozottabb, mint a zöldségforealmazás. Hozzájárulnak a gyümölcstelepítésekhez. elsősorban a csonthéjaAz intézkedés hatására a tervidőszakban igen jelentős eredmények születtek. A községek, városok belterületein az átlagos kiépítettség 14,5 százalékról 24,4 —52,0 százalékra emelkedett, amely megfelel a korábbi célkitűzéseknek. A baleseti veszélyek csökkentése érdekében 1974. december 31-ig 91 tanácsi út és vasút szintbeli kereszteződésének megszüntetésére került sor, s ez évben további húsz ilyen baleseti góc felszámolása várható. A községekre bontott útfenntartási hitelkeretek 1973-tól a járási hivataloknál koncentrálódtak, s ezzel a gazdálkodással lehetőség nyílt az útfenntartó szervezetek nyújtotta előnyök kihasználására, a gazdaságosság fokozására. A IV. ötéves tervben biztosított hitelkeret rendeltetésszerű felhasználása a korábbi időszakhoz viszonyítva sokat javult. A rendelkezésre álló pénzeszközök mintegy 50 százalékát használták fel a tanácsok az útfenntartási feladatok ellátására ezenkívül jelentős összeget fordítottak útkorszerűsítésre, út- stabilizációkra. A megyében a helyi igényektől, a lehetőségektől függően a tanácsi útfenntartásnak három típusa alakult ki. A tiszta profilú útfenntartó szervezet, amely a KPM irányelvei szerint bruttó költségvetésben dolgozik, az egyéb kommunális feladatokat ellátó költségvetési üzem keretei között működő útfenntartásra szakosított brigád, valamint a költségvetési üzem, városgazdálkodási vállalat, amely egyéb feladatai mellett látja el az utak javítását, karbantartását. Célunk e rövid cikksorozat keretében bemutatni néhány járás, város útfenntartó szervizének munkáját, utalva a jóra, a megszívlelendőre, s nem hallgatva el az itt-ott megmutatkozó hibákat, hiányosságokat sem. (Folytatjuk.) sok és a bogyós gyümölcsüek ültetését szorgalmazzuk. Almáról egész esztendőben tudunk gondoskodni. Az idén a dávodi Augusztus 20. termelőszövetkezettel Közösen olyan korszerű almaosztályozó gépsort vásárolunk, amely elősegíti a lakosság jobb minőségű gyümölccsel történő ellátását Állandó feladatunk az üzlet- hálózat bővítése. A tervek szerint az idén Kecskeméten és Kiskunfélegyházán nyitunk újabb szaiküzieteket. A nagyközségek közül Hartán az Erdei Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel közösen építünk egy elárusító helyet. A kongresszusi határozat megerősítette, hogy a zöldség-gyú- mölcságazatban tárolókat és hűtőházakat kell építeni. Kecskeméten is szükséges egy hűtőház építése. Reméljük, hogy megfelelő állami támogatást kapunk ahhoz, hogy a következő esztendőkben erre vonatkozó terveink megvalósuljanak. A zöldség-gyümölcstermékek napjainkban az életszínvonal kedvező alakulása következtében, mint alapvető élelmiszerek jelennek meg a fogyasztók asztalán. Ezért a zöldségárak alakulására a lakosság érzékenyen reagál. A vállalat — jelentős állami támogatással — tavaly megfékezte a fogyasztói árak növekedését, sőt éves szinten az előző esztendőhöz viszonyítva a megye lakossága mintegy 10 millió forintot takarított meg ugyanannyi meny- nyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával. A jövőt illetően a vállalat változatlanul feladatának tekinti a fogyasztói árak szabályozását és annak kedvező alakítását A zöldség-gyümölcstermelés és -ellátás igen jelentős függvénye a szerződéses kapcsolatok erősítése. A vállalat az idén is igyekezett gondoskodni a szükséges árualapokról. A tervezett felvásárlási mennyiségnek több, mint 110 százalékára kötött megállapodást a termelőüzemekkel. dr. Laczkó Tibor igazgató Intézkedés csak papíron? Sokak nevében fordult szerkesztőségünkhöz Guzsván Mihály, Kalocsa, Vörösmarty u. 140. szám alatti lakos. Leveliéből megtudtuk, hogy a környék” beli újságkézbesítés enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Korábban a gyakori személycsere okozott zökkenőt, mostanában a postás hanyag munkája következtében bosszankodnak az előfizetők. Közöttük olvasónk, aki a m'egyei pártlap jónéhány számát nem kapta meg az utóbbi időben. Emiatt többször reklamált, de hiába. IUetve mégsem, hiszen a bejelentéseiről értesült kézbesítő olyannyira megharagudott rá, hogy azóta még rendszertelenebből viszi lakására a Petőfi Népét. „Nyugdíjas lévén bőven van szabad időm, egy részét szívesen áldozom hasznos foglalatosságra, például a sajtó elolvasására. Megyénk híreiről, eseményeiről szeretnék azonban frissiben tájékozódni, melynek alapvető feltétele, hogy naponta jussak a napilaphoz.” — így a sorok írója, akinek ügyében a Szegedi Postaigazgatósággal vettük fel a kapcsolatot. A válasz hamarosan megérkezett. Dr. Hódi István igazgatóhelyettes írásba foglalt megállapítása szerint az említett kézbesítői körzetben megközelítőleg félezer előfizetője van a megyei lapnak. Időbeni kézbesítése komoly feladatot ró a postai dolgozóra, aki egyébként pontosan, lelkiismeretesen végzi munkáját. Mégis előfordulhat. hogy egyes családokhoz nem jut el nap mint nap az olvasnivaló, mert azt egyszerűen magukhoz veszik a „merészebb” járókelők. Tehetik, hiszen az újságok jobb híján az ajtórésekbe csúsztatva, .esetleg - kerítések deszkái közé helyezve találhatók. Mindezek megelőzhetők, ha valameny- nyi előfizető zárható levélszekrényt szerel fel a házának, lakásának bejárati ajtajára. Végezetül arról tájékozódtunk, hogy a megbírált kézbesítő tevékenységét a jövőben szigorúbban ellenőrzik. A hivatalos közlés érdemi tartalmát, tárgyilagosságát egy plUanatig sem vitattuk, sőt meg voltunk győződve, hogy a szóvá tett gondok mihamar megoldódnak és a panaszos is megnyugszik. De ő újra jelentkezett soraival, s igen meglepő, elgondolkoztató információval szolgáit. Mint írta, sérelmét nem vizsgálták ki. Vele egyetlen illetékes sem’ beszélt, akinek pedig szívesen elmondta, megmutatta volna, hogy a lakása ajtaián régóta ott díszeleg a postai küldemények ládája. Csakhogy a kézbesítő nem abba teszi az újságot, hanem szinte rutinosan dobja a poros és sokszor vizes kertbe, vagy — erre is volt már precedens — eladla másnak, mit sem törődve, hogy előfizetői példányról van szó. Guzsván Mihály mellékelt írásához egy stencllezett szövegű, aláírás nélküli, amolyan körlevelet — a városi postahivatal ezzel „le- rendezettnek” tekintette a dolgot —, amely hosszasan ecseteli a kézbesítés nehézségeit, rr.'ajd javasolja a levél- szekrény rendszeresítését. Nos, az előzőekből sajnos arra kell következtetnünk, hogy a posta általunk érdeminek minősített reagálása — túl a mérvadónak tekinthető statisztikai adaton — valójában a kézbesítés még itt-ott fellelhető gondjával-bajával, s annak megoldási módjával foglalkozik, de legkevésbé a konkrét üggyel, orvoslásával. Ilyen értelemben a stencllezett írás nem egyéb, iránt az általánosságok gyűjteménye. Mindez pedig olvasónk állításának helyességét bizonyítja: a posta Illetékesei a bejelentés helyszíni, tehát alapos kivizsgálásától eltekintettek. Az erről szóló írásos válasz nem is lehet más. mint csupán aktaszaporitó fogalmazvány, melynek nincs gyakorlati jelentősége. V kei Árpid Kertbarátoknak Magyarország lakosságának több mint a fele közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban áll a kerttel. A lakosság egyharmacla kertes házban él, s 200 ezer az üdülőtelkek száma, több mint 250 ezer a hétvégi kerteké és félmillió hektárnál is több a kerthasznosítású háztáji föld. Tehát majdnem minden második ember kertészkedik. A városok lakói is egyre nagyobb számban töltik a hétvégét hasznos kerti munkával. A Hazafias Népfront segíti a kertbarátmozgalmat. A kialakuló kis közösségek, kertszövetkezetek, szakcsoportok, szakkörök, klubok hasznos társadalmi fórumokká váltak az utóbbi esztendőkben. Ezért hívta életre a Hazafias Népfront a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségét, valamint a Falu- és Szövetkezetpolitikai Munkaközösség Kertbarát Munkabizottságát. Ezt a mozgalmat segíti a Lelkes Lajos szerkesztésében most megjelent Kertbarátoknak című könyv. Megtalálható benne mindaz ami a kezdő, vagy már gyakorlott kertészkedőket érdekelheti. Tájékoztat az időszerű eseményekről, a kertbarátmozgalom feladatairól, de ugyanakkor kertészeti tanácsokat is ad. Ezen felül sok új, nagyszerű ötletet ad azoknak, akik szeretik a kertet és hasznosítani is akarják a munkájukat. (Mezőgazdasági Kiadó.) Életmentő ébresztő Újszerű készülék » mintegy ébresztőóra nagyságú riasztócsengő. Feladata. hogy jelezze a mérgező gázokat, amelyek igen sok háztartási balesetet okoznak. A mérgező gázok mellett érzékenyen reagál a veszelves cigaretta- füstre is. Ha valaki ágyban dohi ivz k. elalszik és a cigarettacsikktől meggyullad a lepedő, az ügyes szerkezetben elhelyezett riasztósziréna éles hangon figyelmeztet a veszélyre. Az ellenőrzéssel kapcsolatban felvetett hiányosságok — szakmai képzettség, iskolázatlanság, a vezetők által feleslegesnek ítélt ellenőrök, az ügyekben való rendkívül lassú és hatástalan intézkedések, az indokolatlan és elvtelen liberalizmus —• végül is oda vezettek, hogy a NEB által vizsgált területen, az ott működő egységekben alig van ellenőrzés, belső elemzése a jelenségeknek. Tévedés ne essék: az ellenőrökre nem azért van szükség, hogy a kákán is csomót keressenek. Hanem, hogy a kezdeti hibákat — amelyekből később katasztrófa származhat — feltárják, javaslatot tegyenek ésszerű megszüntetésükre, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat. rendelkezéseket, a gazdálkodási fegyelmet, takarékosságot, társadalmi tulajdont stb. Megfelelő rangot Minden körülmények között szükséges tehát, hogy megoldást nyerjen a termelőszövetkezetekben, ÁFÉSZ-eknél stb. működő ellenőrző bizottságok, ellenőrök és csoportok helyzete, megfelelő rangot, súlyt és tekintélyt kapjanak. Mindenek előtt az szükséges ehhez, hogy az ellenőrzéssel foglalkozókat iskolarendszerű szakmai képzésben részesítsék. Lehetővé kell tenni számukra közép- és felsőfokú szakvizsga letételét. Az 1032 1973. Mt. számú határozat lehetőséget ad a felügyeleti szerveknek a belső ellenőrzéssel foglakozó dogozók szakmai ismeretének gyarapítására, a továbbképzési rendszer megszervezésére, de a felügyeleti szervek nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ezért — javasolja a NEiB — kötelezővé kellene tenni ezt a továbbképzést, legalább kétévenként. Persze nem egy-két napos konzultációra van szükség, hanem tartalmában is alapos továbbképzésre. Az említett határozat végrehajtása a termelőszövetkezetekben is akadozik. A jogszabály ugyanis a tsz-eknél lehetővé tette a függetlenített belső ellenőri státusz kialakítását. Ennek megvalósítása azonban elsősorban azért nehéz, mert nincs elegendő szakképzett ellenőr, de ha van is néhány, azzal gyakran a feleslegességet éreztetik. Támogatott ellenőrök? Pedig a termelőszövetkezetekben igen nagy szükség volna a belső ellenőrökre. Ma már a tsz-ek egyáltalán nem manufaktúrák. Korszerűen, gépekkel, anyagokkal gazdálkodó üzemszerű egységek, amelyekre éppen, úgy érvényesek a különféle jogszabályok. mint más szerVekre. Kockázatot vállal tehát annak a termelőszövetkezetnek a vezetősége, tagságii, amely nem alkalmaz szakképzett belső ellenőrt. Jogos és indokolt az a javaslat, hogy a gyengébb termőhelyi adottságú tsz-ekben érdemes volna az állami támogatás rendszerét kiterjeszteni az ellenőrökre is. Ugyanakkor indokolt az ellenőri munkakör pontos helyének meghatározása a bérezési rendszerben, s kötelezővé kellene tenni, hogy az ellenőrző bizottságok számoljanak be a közgyűlésen a függetlenített belső ellenőrök munkájáról is. Gál Sándor (Folytatjuk.) A gólya nem tudja elintézni Nézem ezt a gólyapárt, és — most tessék hozzászólni — népesedéspolitikánk jut eszembe. Hát igen: a csökevények. Hogy beleitta magát az ember tudatába a jámbor gólyamese — dajkamese. Nos persze, nem könnyen szabadul a halandó attól az ősmítosztól, amely szerint a még meg nem született, tehát közénk nem került csecsemők valami messzi-messzi állóvízben éldegélnek, ahonnét a mocsarak vadászmadara, a gólya, alkalmadtán kihalássza őket, s elhozza nekünk. Mondom, és szavamat adom, hogy éppen a gyakorlati tapasztalatok alapján távolodtam el jómagam is a mondától. Szép ideje oda-odavágom a netán még kételkedő felnőttársaknak, hogy: Nana, vigyázzunk! Engem se a gólya költött. Ami pedig a népesedés politikai oldalát illeti, egész társadalmunk meggyőződhet róla, hogy minden valaha volt és tehetséges gólyánál eredményesebb „születésszabályozók” az utóbbi években megvalósított kormányintézkedések. Az 1973 végén megjelent népesedéspolitikai határozat az ország további sorsát több nemzedéken át befolyásoló rendelkezéseket kezdeményezett. A bevezetett szociálpolitikai intézkedések már megyénkben is éreztetik hatásukat. Csak-csak megindult a születésszám- gyarapodás. Hat városunkat tekintve, a KSH megyei igazgatóságának kimutatása szerint, 1970—74-ben az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás összátlagban 3,7 volt. Ez eléggé eltérő növekedésütemet takar. Részletezve— városonként így alakult ez a szám: Baja 0,6, Kalocsa 2,-9f Kecskemét 5,9, Kiskőrös 2,0, Kiskunfélegyháza 3,3 és Kiskunhalas 3,4. Hogy ez a változatosság fennáll, annak nem egy oka van, hiszen a népesedési folyamatok rendkívül bonyolultak és összetettek. Mindemellett jó ezt tudni adott helyenként — családtervezési támpontul is. Tény, hogy ezt a kérdést önmagában a biztató szó sem oldja meg, nemhogy a gólyamadár — hogy ismét belekeverjük őkéimét a témába. A gólyamegbízásra érett korosztályok a megmondhatói, hogy e z t a dolgot „parancsszóra” nem lehet csinálni. A megye népességének egészséges ütemű létszám, gyarapodását az eddig kitűnően bevált — világszerte őszinte elismeréssel és élénk figyelemmel kísért — intézkedések következetes folytatása garantálja legmegbízhatóbban. Sokszor ismertettük már a sok irányú támogatást, amit a család — népességet újratermelő funkciójának betöltéséhez kap. Igen élénken éreztette hatását a múlt évben is a népesedéspolitikai határozat a pénzbeni társadalmi juttatások terén. A családi pótlékon kívüli különféle támogatások összege 1974-ben 23 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A családi pótlék címén kifizetett összeg, amely kormányintézkedés hatására már 1973-ban is mintegy egy- harmaddal meghaladta az előző évit, tavaly további 14 százalékkal nőtt. Hozzájárult ehhez az 1974. június 1-től bevezetett családipólék-emelés is a kétgyermekesek részére. Vagy vegyünk egy másik területet. Ki ríe tudná, hogy a gyermek „pénzt ér” olyan feszítő társadalmi probléma lépésről lépésre történő megoldásánál, mint a lakáskérdés. Elengedés, megelőlegezés, mikor gyerekeket vállalnak a fiatal házaspárok. Lakáselosztáskor a többgyermekes családok előnyben részesülnek... Ámbár — itt álljunk meg pár pillanatra. Figyelemre méltó megállapítást tesz a KSH kiadványa. Amikor leszögezi a szociálpolitikai intézkedések megyénkben is tapasztalható kedvező hatását, ilyen megjegyzést is tesz: „Ugyanakkor — a nem kielégítő lakás-, bölcsődei — és óvodai ellátottság ismét megtorpanásra késztetheti (Banczik István felvétele) az éppen csak megindult születésszám-gyarapodást. A megye alacsony célcsoportos lakáselőirányzata nem tette lehetővé például, hogy az országszerte népszerűvé vált kezdeményezést — soron kívüli lakásbiztosítást a három, és több gyermekes családoknak — Bács megyében is keresztül vigyék. Kívánatos lenne, ha a megye népesedési helyzetére való tekintettel ezek a kérdések kiemelt súllyal szerepelnének az V. ötéves tervben.” ... Visszatérve megint a gólyára; hasztalan igyekeznek szegény — erősen fogyóállományban levő madarak — idén is egész korai jelentkezésükkel (megyénkben is láthattunk már belőlük) népesedésgyarapító hangulatot kelteni. Tőlük tökéletesen független anyagi tényezőkön múlik sokrészben, hogy beleringatják-e magukat ifjú és ifjabb házaspárok abba a romantikus cselekvő hangulatba, amelyből a gólya közbejötté nélkül lesz utód. Noha meglettebb korosztályok emlékeznek olyan, időkre is, midőn a ma — esetenként és némelyeknél — nimbuszként imádott anyagiak hiánya mellett is szívesen, szeretettel, - s ne szégyelljük a szót — szerelemmel „romantikáztak”. Százezrével élünk még olyanok, akik létüket a „puszta” gyermek utá. ni vágynak köszönhetik. Természetesen dőreség lenne ma már azt a helyzetet idealizálni. Csak jobb az, ha családalapításhoz a már taglalt „induló tőkék” sorában a jó lakás is megvan. Tóth István A tanácsi útfenntartás eredményei, gondjai I. Jelentős előrelépés a IV. ötéves tervben A megye úthálózatának hossza több mint tízezer kilométer és állami, vagy tanácsi kezelésben van. Az állami úthálózat hossza ebből mindössze 2218 kilométer, amelynek kezelését, fenntartását a KPM Közúti Igazgatóság végzi részben saját erőből, részben a Közúti Építő Vállalat bevonásával. A 8036 kilométer hosszú tanácsi úthálózat — a megye útjainak 80 százaléka — magában foglalja a települések belterületi* külterületi, de a helyi jelentőségű, legnagyobb részben burkolatlan dűlőútjait is. Ebbe nem számít bele az egy, vagy kétszámjegyű KPM út átkelési szakasza. A 8036 kilométer hosszúságú úthálózatból mindössze 511 kilométer a kiépített, s ezeken 208 híd található.
