Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

1975. április 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Az intenzív fejlődés évtizede írta: Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára • A pártkongresszus és a fel- szabadulás 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott munkaver­seny élenjáró brigádjait rövide­sen megismerheti az ország: a legjobbak kitüntetésére május el­sején kerül sor. A verseny azon­ban folytatódik. Erről érkeznek a híradások, erről szólt sok-sok táv­irat is már március közepén a ta­nácskozó pártkongresszusnak cí­mezve. A sok száz új vállalás közt akad több látványos, olyan, hogy azonnal magára vonta az orszá­gos figyelmet is: különösen az építőiparban, a szénbányászatban és a műtrágyagyártásban szület­tek ilyenek. Azokban az ágaza­tokban tehát, amelyekben most jelentősen segíthetnek az egész népgazdaságnak: a beruházások gyorsításában, a lakásépítkezése­ken, az ország energiaellátásának javításában. Az idei év két szempontból je­lentős: ez a IV. ötéves terv befe­jező éve és most szilárdíthatjuk meg azokat az eredményeket, amelyekre a következő tervidő­szak indítását alapozhatjuk. Az idei terv a legfőbb és átfogó fel­adatot a népgazdasági egyensúly javításában jelöli meg Ehhez lé­nyegében mindenütt két egymás­sal összefüggő és összetett fel­adatra kell összpontosítani az erőt és a figyelmet: a hatékony­ság fokozására és a minőség javí­tására. A hatékonyság — a munka ténylegesen elkönyvelhető ered­ménye — érzékenyen reagál bár­miféle ésszerű változtatásra, de érzékeny a semmittevésre, vagy a téves intézkedésre, hibás cseleke­detre is. A legutóbbi időszak ta­pasztalatai arra utalnak, hogy a versenyző szocialista brigádok ki­tűnő helyzetismerettel, szakérte­lemmel és leleményességgel ta­lálták meg a legtöbb helyen, mi az. amit. ha másképp csinálnak — vagy mást csinálnak — azon­nal megmutatkozik az eredmé­nyen is. Éppen az ilyen felisme­rések, leleményességek, a változ­tatásra való lelkes törekvés bizo­nyította sok helyen a dolgozó kol­lektívák előtt, hogy már egy sor apró körülmény megváltoztatása is milyen számottevő eredmény- javulást hozhat egy-egy kollektí­va munkájában. Ha pl.: anyagra, szerszámra, rajzra nem kell vár­ni, ha a feladatokat úgy csopor­tosítják, hogy műszak közben nem kell mindig átállni, ha az embe­reket elsősorban a termeléke­nyebb, értékesebb gépekhez oszt­ják be — több műszakba esetleg — s inkább állni hagyják a sok régi, pontatlanul dolgozó gépet — akkor mindez a munkaidő jobb kihasználásához vezet, s ily mó­don rendkívüli erőfeszítés vagy beruházás nélkül több, értékesebb termék kerül ki az üzemből. Ez az egyik legkézenfekvőbb módja a hatékonyság javításának. • Mindez munkaszervezési té­ma. Nem is egy-egy szocialista brigád feladata. Ezt a vezetőkkel együtt lehet és kell így alakítani. Ehhez a feladathoz is kitűnőek az örvendetesen szaporodó komplex brigádok. Ezektől a komplex bri­gádoktól várhatunk egyre többet a mai. magas szintű versenyben. Amikor a mérnök, a technikus, a szakmunkás egv brigádban, egy célért, együtt dolgozik. A hatékonyságra az anyagkölt­ség alakulása van talán a legna­gyobb hatással. Elvégre a legtöbb modern ipari termék önköltsé­gében lényegesen nagyobb az Az édesanya megbecsülése 1975. április 3-a, délután. A munkásőrség megyei parancs­nokságán acélkék egyenruhájuk­ban kitüntetési ünnepségre sora­koztak fel a munkásórök, ám az első sor első helyén egy fekete­ruhás, fejkendős, idős paraszt­asszony állt. Kissé szokatlan, de mégsem különös, hogy egy édes­anya vehette át elsőnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Csuka Ferencné 66 éves, ötgyermekes családanya. Öt említette elsőnek a parancs, öt gyermeket nevelt föl, közü­lük három jelenleg is munkásőr, s ebből ketten elérték a Kiváló címet. A kitüntetés az édesanyá­nak, a családot öszefogó szülő­nek szólt, aki először kissé ide­genkedett, de később maga ser­kentette gyermekeit e szolgálat becsületes,- odaadó ellátására. — Úgy kezdődött — mondta a fogadáson Csuka néni, hogy Fe­ri fiam, aki a DÉMÁSZ hálózat- szerelője, leszerelése után jelent­kezett a munkásőrségbe. Az apja korholta is, hogy az egyik egyen­ruhát rögtön felcseréli a másik­kal, de én azt mondtam, hadd csinálja, ha kedve van hozzá, csak ne hozzon szégyent a csa­ládra. Meghívták az eskütéte­lükre, s nekem annyira szép volt, annyira örültem, hogy a végén összevissza csókoltam Ferit. Csuka néni nem is sejtette, de a két kisebbik lány: Ilona és Kati — mindketten a Pamut­ipari Vállalat kiskunhalasi gyár­egységének a szövőnői, úgy ha­tároztak, ők is kérik felvételüket a testületbe. Beszéltek is a pa­rancsnokkal, sí amikor a párt- szervezet is ajánlotta őket, beje­lentették édesanyjuknak, belép­nek a munkásőrségbe. — Megrökönyödtem egy ki­csit a lányok elhatározásán — mondta könnyes szemmel Csuka néni — mondtam is nekik, hogy nem illik ez a lányoknak, ök csak erősködteki, én pedig végül is belenyugodtam. Nem csalód­tam bennük, mert úgy tudom, Ferin kívül. Ilona is kiváló mun­» », kásőr, Kati pedig nemrég ka­pott dicséretet. Megállják a he­lyüket a munkában, meg a mun­kásőrségnél is. Nagyon örülök a sikereiknek, mert bizony nehéz volt ám öt' gyereket felnevelni. Nem volt könnyű dolga Csuka Ferencnének, hiszen mindössze hét hold homokon gazdálkodtak, vagy inkább — küszködtek. A hét hold mellett mindig kellett harmados kukoricát is vállalni, hiszen öt gyermekről kellett gon­doskodni. De nem volt hiábavaló a lemondás, a verejtékes munka. A négy lány és az egy fiú egész­séges, dolgos emberré csepere­dett. S mit szól Csuka néni a ki­tüntetéshez? — Nagyon örülök a megtisz­teltetésnek. Ügy érzem, ez a megbecsülés az öt gyermek fel­neveléséért jutott nekem, akikből becsületes tisztességes emberek lettek. Sajnálom, hogy nem va­gyok húsz évvel fiatalabb, hogy még sokáig érezzem gyermeke­im és a társadalom szeretetét... Gémes Gábor Másfél milliárd kötet a polcokon Közép-Ázsia legnagyobb könyv­tára épül fel Taskentben. A 14 emeletes épület polcain 8 millió kötet kap helyet. Az olvasóter­mek egyidejűleg 1200 látogatót fogadhatnak. A .múlt évben az ország könwtárainak állománya to­vábbi 50 miillió kötettel gyarapo­dott, meghaladva ezzel az 1,5 milliárdot. A szovjet könyvtár- hálózat tovább bővül, a városok­ban és favakban új könyvtárak épülnek. Mindenki ingyenesen veheti őket igénybe. A szociológiai femérések során kiderült, hogy a jakosság köré­ben — a mozihálózat, a televí­ziózás, a sajtó- és más tömegtá­jékoztatási formák gyors fejlő­dése ellenére — növekszik az irodami alkotások népszerűsége. Megállapították továbbá, hogy a fausi lakosság körében az ol­vasói aktivitás nem kisebb, mint a városokban. Szinte kivétel nél­kül minden mezőgazdasági sző. vetkezet — még a távolabbi vi­dékeken is — rendelkezik könyv­tárral. (APN—KS) anyagköltség. mint bármelyik más költséghányad. Ma már a legtöbb helyen kézenfekvő, hogy az anyagtakarékosság legjobb módja nem az. ha a jó anyagot gyengébbre cseréljük ki. Így ugyanis hamarabb tönkremegy a termék, több újra lesz belőle szükség, vagyis a zavartalan el­látásához — több anyag kell maid. • Az anyaggal való takarékos­ság jó módszere a minőség javí­tása, a termék tartósságának fo­kozása. a selejt csökkentése. A legjobb módja pedig, ha maga­sabb értékű, korszerűbb termé­ket készítünk belőle. Ez egyben a legbiztosabb útja annak is, hogy az egész népgazdaság ver­senyben maradion a szocialista és a tőkés világpiacon egyaránt. A verseny következő szakaszá­tól sokan még az eddiginél is többet várnak. Egyrészt azért, mert különösen az utóbbi egy év alatt a munkások, brigádok és a vezetők előtt is — többnyire tisz­tázódott, hol a szerepük, mi a feladatuk a versenyben, s ami a legfontosabb, hogy az egész ver­senynek hol a szerepe a munka rendes menetében, hogy ne le­gyen formális, papírszagú a több és jobb munkát kívánó mozga­lom. • A másik indok, amiért az eredményekre a ráduplázást vár­ják sokan, hogy közben legtöbb helyen az üzemi demokrácia is fejlődött. Ha az embernek szava van és cselekedhet is — szárnya­kat kap a munkában. A fokozódó demokratizmus így adhat újabb lendületet a szocialista munka­versenynek is. G. F. Fiatal vegyikombinát Még csak öt éve létesült az Odera jobb partján, Szcecin kö­zelében a Police vegyipari kombi­nát, de kollektívája az eltelt rö­vid idő alatt is szép sikereket ért el: kiváló minőségű műtrá­gyát és más termékeket gyárta­nak. Az 1975. évi terv 1 300 000 tonna kénsav gyártását irányoz­za elő. Az értékes nyersanyag felét Csehszlovákiába, az NSZK- ba, Angliába és más országokba szállítják. A már működő gyárrészek ál­landó korszerűsítésével egyide­jűleg új csarnokokat létesítenek. 1976-ban kezdik meg a titántar­talmú festékek gyártását. A kez­deti, évente 36 000 tonnás ter­melés a tervek szerint 1985-re megduplázódik. Police város együtt fejlődik a kombináttal. Egyre több lakás, iskola, óvoda, kórház épül. Nem csoda, hogy az ország csaknem minden részéből érkeznek a vá­rosba fiatal értelmiségiek, akik ott akarnak letelepedni és dol­gozni. (BUDAPRESS—PANORA­MA) Tíz évvel ezelőtt, 1965 tavaszán az SZKP Központi Bi­zottságának teljes ülése határozatot fogadott el a mező- gazdaság fejlesztésének komplex programjáról. Az akkor hozott döntések lényege a mezőgazdasági beruházások nö­velése, a több évre előre megállapított felvásárlási terv, az anyagi ösztönzés tökéletesítése. A Szovjetunió Kommunista Pártja jelenlegi agrápolititikájá- nak fő célja az, hogy olyan szint­re emelje a szovjet mezőgazdasá­got, amely lehetővé teszi a la­kosság egyre növekvő élelmiszer- és nyersanyagszükségleteinek tel­jes kielégítését. E politika elvi alapjait az SZKP KB 1965 már­ciusában megtartott plénumán dolgozták ki. amelyen a beszá­molót Leonyid Iliics Brezsnyev tartotta. A fordulat lényege A plénum irányvonalának meg­felelően fontos gazdasági intéz­kedéseket dolgoztak ki és való­sítottak meg a szovjet mezőgaz­daságban. A falu szükségletei fe­lé tett nagyszabású fordulat lé­nyegében abban állt hogy olyan gazdasági feltételeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik és tartósan ösztönzik a mezőgazda- sági termelés tervszerű növelését, fokozzák a szovjet parasztok anyagi érdekeltségét munkájuk eredményében. A mezőgazdaság gazdasági és anyagi-műszaki bázisának meg­szilárdítása nagy beruházásokat tett szükségessé. Ebből a célból fokozottabban igénybe kellett venni az egész népgazdaság ere­jét, a korábbinál nagyobb részt kellett felhasználni a nemzeti jö­vedelem felhalmozásra szánt ré­széből, a mezőgazdaság fejleszté­sére. Az ágazatba történt beruhá­zások aránya a népgazdasági be­ruházások teljes összegéből or­szágos viszonylatban az 1961— 1965. évi átlagos 20 százalékról az 1966—1970. években 23 száza­lékra. majd a folyó ötéves terv (1971—19751 éveiben 26 százalék­ra emelkedett. A Szovjetunió jelenlegi ági ár­politikájának jellemző sajátossá­ga a komplex jelleg. A ; azdasá- gi szabályozók, ösztönzők töké­letesítése mellett elsőrendűen fontos az anyagi-műszaki bázis megszilárdítása. Jelenleg a mű­szaki -tudományos forradalom vi­szonyai között a mezőgazdasági fejlesztésben is előtérbe kerültek az intenzív tényezők. Áttérés a komplex gépesítésre Az elmúlt tíz esztendőben a kolhozok és szovhozok technikai felszereltségében nagy fejlődés történt. Á falu hárommillió trak­tort. 1,6 millió teherautót és spe­cializált gépjárművet. 906 ezer gabonakombájnt kapott. Lénye­gesen emelkedett a villamosener­gia fogyasztása á mezőgazdaság­ban. Jelenleg a szovjet ipar több mint 1400 különféle mezőgazda- sági gépet és berendezést gyárt, háromszor annyit mint 1965-ben. Ennek eredményeként lényege­sen emelkedett a termelés gépesí­tésének és villamosításának szín­vonala. a növénytermesztésben é az állattenyésztésben. Következe­tesen megvalósul a termelés rész­leges gépesítéséről a komplex gé­pesítésre való áttérés. A mezőgazdaság intenzív fej­lesztésének. hatásos eszközének bizonyult a földművelés kemizá- lása. A műtrágyagyárak teljesítő- képessége több mint kétszeresen meghaladják az 1965-ben rendel­kezésre álló kapacitásokat. A me­zőgazdaság 1965-ben 26,9 millió tonna műtrágyát kapott. 1970-ben 45,4 millió tonnát. 1974-ben pedig már 64 millió tonnát. Talajjavítás: 13 millió hektáron A mezőgazdaság hosszú távú komplex fejlesztési programjá­nak megvalósításában igen fontos helyet foglal el a talajjavítás. En­nek programját az öntözéssel, a földek lecsapolásával és meliori- zálásával kapcsolatos intézkedések nagy mérete és komplex volta jellemzi. Végrehajtásával az országban olyan méretű talaj javítási mun­kálatok folynak, amelyek világ- viszonylatban is párját ritkítják. Az 1965—1974 években több mint 13 millió hektárnyi új öntözéses és lecsapolt földet vontak műve­lés alá, s ennek eredményeként az öntözött és lecsapolt földek összes területe 26 millió hektárra emelkedett. A Szovjetunióban nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a terme­lés szervezeti formái tökéletesí­tésének, e gazdasági ágazat irá­nyítása megjavításának. Elsősor­ban a mezőgazdaságban a gaz­daságok közötti kooperáció és ag­ráripari integráció alapján meg­valósuló szakosítás és további koncentráció növekvő szerepéről van szó. Ez a folyamait most a szovjet mezőgazdaság fejlesztésé­nek fő útja. A kolhozok, szovho- zok és más vállalatok erőfeszíté­seinek egyesítése lehetővé teszi a nagyüzemi termelés gazdasági és szociális előnyeinek, a beruházá­soknak, és a munkaerőforrások­A különvonat utasai (1.) Négyszáz asszony a megyéből Eisztergályos és tsz-tag, darus és gépíró, védőnő és kalkulációs osztályvezető, varrodai dolgozó és gyártáselőkészítő, telexkezelő és ÁFÉSZ-dolgozó, s ki győzné felsorolni is, hányféle szakma, munkakör képviselői akadtak a különvonat utasai között. Négy­száz nő, szerte a megyéből, a legkülönbözőbb munkaterületek­ről. Harmatosán fiatalok, közép- és meglettebb korúak vegyesen. Valamennyiük közös tulajdonsá­ga a szorgalom, a munkában, s a társadalmi ténykedésben való példás helytállás. Csaknem kivé­tel nélkül munkahelyi jutalomból keltek útra a nőbizottságok szer­vezésében, s az IBUSZ által in­dított külön vonattal, s töltötték a március 4—11-e közötti, élmé­nyekben gazdag hetet az NDK- ban, Drezdában, Berlinben, Pots- damban. Négyszázuktól alighanem több kiló képeslapot kézbesített a pos­ta a hozzátartozóknak, munka­társaknak, barátoknak. S bizo­nyára egy egész pavilon készleté­re futná az általuk — a drezdai képtárban, kincstárban, vagy a potsdami, történelmi nevezetes­ségű Cecilenhofban, Sanssouci kastélyban stb. — felvásárolt ma­gyar nyelvű tájékoztató, s a lá­tottakat megörökítő fénykép­gyűjtemény. Az -errüékképeket, csupán a hozzátartozókat, a munkatársa­kat alapul véve is, feltehetően több ezren tekintették meg az élménybeszámolók során, a kü­lönvonat utasainak visszatérése óta. Jómagam csupán beszámolói­kat kiegészítendő szeretnék né­hány mozzanatot közreadni az NDK-ban töltött, programdús napokról. Nem csalódott Ilonka néni Négyszázas seregünk korelnö­kének bízvást a bócsai, 64 éves Bolyó Mihálynét, Ilonka nénit választhattuk volna. Személyé­ről annyit: büszke rá, hogy ismé­telten a község nőbizottsági el­nökévé választották, s hogy na­gyon szeret utazni, világot látni. Az odautazásunk mintegy 16 órája alatt az foglalkoztatta ta­lán a legjobban, milyen lesz a fogadtatásunk. Tavaly ugyanis, szintén IBUSZ-csoporttal Moszk­vában járt. — Azt én soha, de soha el nem . felejtem, ahogyan ott fogadtak minket! Nagyon szíves beszéddel egy nyugdíjas őrnagy üdvözölt bennünket az állomáson és egy- egy szál virágot kapott minden­ki. A búcsúestén pedig, mivel ép voltam korban hozzá illő, velem táncolt a nyugdíjas őrnagy elv­társ! Nos, begördülve a drezdai ál­lomásra, frissítő indulóval fúvós- zenekar köszöntötte a Bács-Kis- kun megyei különvonat utasait Aztán meleg, baráti szavak. A drezdai nőtanács képviselője kö­szöntötte a magyar asszonyse­reget, a nők nemzetközi éve, a nőnap álkalmából. S a fogadó bi­zottság mellett az állomáson tar­tózkodók közül a német nők egész koszorúja gyűlt össze, s helyeselt mosolyogva, barátko- zásrá készen az üdvözlő beszéd hallatán. Ilonka néni pedig elégedetten nyugtázhatta: kedves volt a drezdai fogadtatás is. Az első benyomások Amikor negyvenes csoportban a buszba szálltunk és városnéző­be indultunk, már mindannyian túl voltunk a Drezdával való el­ső ismerkedésen. Legalábbis ami a szálláshelyünk közeli környé­két illeti. Mert — aludni otthon is lehet! felkiáltással — már a megérkezés, szállodai elhelyez­nak a hatékonyabb kihasználá­sát, a korszerű gépi technika, a haladó technológiák szélesebb kö­rű alkalmazását, ami hozzájárul a társadalmi munka termelékeny­ségének további növeléséhez. A fejlődés emberi tényezői A mezőgazdaság intenzívebbé tételét célzó program sikeres meg­valósítása céliából az országban létrejött a felső- és középfokú képzettségű szakemberek, vala­mint a szakmunkások képzésének és továbbképzésének jól kiépített rendszere. Az elmúlt tíz eszten­dőben csaknem kétszeresére emelkedett a felső- és középfokú mezőgazdasági képzettséggel ren- . delkező szakemberek száma, megjavult kiképzésük minősége. Jelenleg egy-egy kolhozra átlag­ban lő, egy-egy szovhozra pedig 30 diplomás szakember jut. A szakmunkásképzés rendszerében 100 szakmában képeznek ki dol­gozókat a kolhozok és szovhozok számára. A szovjet mezőgazda­ságban jelenleg 3,8 millió trak­toros,^ gépész, kombájnos és gép- járművezető dolgozik, 800 ezerrel több, mint a Központi Bizottság 1965. márciusi plénuma előtt. Kiállta az idő próbáját A jelenlegi agrárpolitika haté­konysága szembetűnően megnyil­vánult a gabonatermelés fejlődé­sében. Az országban az 1971— 1974. években az átlagos évi ga­bonatermelés 192 millió tonna volt. Ez 62 millió tonnával meg­haladja az 1981—1965. évek átla­gát és 25 millió tonnával az 1966—1970. évekét. A gabonagaz­daság fejlesztését célzó intézke­dések hatékonysága még teljeseb­ben. megmutatkozott 1973-ban és 1974-ben. amikor az ország tör­ténetében a legtöbb gabonát ta­karították be. A gabonaterme­lés növekedése a legutóbbi tíz esztendő folyamán a mezőgazda­ság egyik legnagyobb eredménye. Az említett időszakban lénye­gesen megnövekedett az állati termékek előállítása is. Ez lehe­tőséget' nyújtott a szovjet lakos­ság táplálkozási szerkezetének javítására. Egy lakosra számítva a tej és tejtermékek fogyasztása az 1964. évi 238 kilogrammról 1974-ben 312 kilogrammra, a hús- fogyasztás 38 kilogrammról 55 kilogrammra, a tojásfogyasztás 113 darabról 205 darabra emel­kedett. ‘Az SZKP jelenlegi agrárpoliti­kája kiállta az idő próbáját. Az élet bebizonyította, hogy az SZKP KB márciusi plénumán ki­dolgozott, a KB későbbi plénu­main. a XXIII. és XXIV. párt- kongresszuson. Leonyid Brezs- nyevnek. az SZKP KB főtitkárá­nak beszámolóiban és felszólalá­saiban továbbfejlesztett és meg­erősített irányvonal teljesen meg­felel a munkásosztály, a kolhoz- parasztság, az egész szovjet nép érdekeinek. (APN—KS) kedés után mindenki igyekezett életközeiből meggyőződni róla, milyen is Drezda. Így aztán, a városnéző buszba telepedve, ki cseréltük első tapasztalatainkat, megállapításainkat. Ilyenformán: — Itt aztán ki lehet nyújtóz­kodni, tágasak a méretek! Széles utcák, nagy terek, és jó a leve­gő .... Érdekesen oldják fel a modem házak egyformaságát: csak a burkoló csempék színes sorait váltogatják az erkélyek alsó, és felső peremén, vagy a vízszintes csíkok közé függőle­gest helyeznek. De szépek a há­zak és még a vakolás gondját is megspórolják... — Nem költenek annyit az öltözködésre, mint nálunk. Mind­egy, hogy fiatal, vagy idős, nő vagy férfi, mindenki egyszerűen öltözött. Hanem a tisztaság és az emberek fegyelmezettsége, az igen, arról példát Vehetnénk! Elcsitult az első benyomások, tapasztalatok cseréje. Elindult az IKARUS. Vezetője, amikor meg­kérdem, hogyan szolgál a ma­gyar busz, a volánt simogatva fe­lelte: — Tizenkét esztendős a jó öreg, sokat futottunk -együtt! Mostanában motorjának hűtésé­vel adódik többször probléma. Kicsit mégis sajnálom, hogy megválunk egymástól. Az idén az IKARUS panorámás változatát bízzák rám. A kollégáktól, akik már ilyet vezetnek, tőlük tudom, hogy azok még prímábbak. (Folytatjuk.) Versenyben maradni

Next

/
Oldalképek
Tartalom