Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
1975. április 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Az intenzív fejlődés évtizede írta: Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára • A pártkongresszus és a fel- szabadulás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny élenjáró brigádjait rövidesen megismerheti az ország: a legjobbak kitüntetésére május elsején kerül sor. A verseny azonban folytatódik. Erről érkeznek a híradások, erről szólt sok-sok távirat is már március közepén a tanácskozó pártkongresszusnak címezve. A sok száz új vállalás közt akad több látványos, olyan, hogy azonnal magára vonta az országos figyelmet is: különösen az építőiparban, a szénbányászatban és a műtrágyagyártásban születtek ilyenek. Azokban az ágazatokban tehát, amelyekben most jelentősen segíthetnek az egész népgazdaságnak: a beruházások gyorsításában, a lakásépítkezéseken, az ország energiaellátásának javításában. Az idei év két szempontból jelentős: ez a IV. ötéves terv befejező éve és most szilárdíthatjuk meg azokat az eredményeket, amelyekre a következő tervidőszak indítását alapozhatjuk. Az idei terv a legfőbb és átfogó feladatot a népgazdasági egyensúly javításában jelöli meg Ehhez lényegében mindenütt két egymással összefüggő és összetett feladatra kell összpontosítani az erőt és a figyelmet: a hatékonyság fokozására és a minőség javítására. A hatékonyság — a munka ténylegesen elkönyvelhető eredménye — érzékenyen reagál bármiféle ésszerű változtatásra, de érzékeny a semmittevésre, vagy a téves intézkedésre, hibás cselekedetre is. A legutóbbi időszak tapasztalatai arra utalnak, hogy a versenyző szocialista brigádok kitűnő helyzetismerettel, szakértelemmel és leleményességgel találták meg a legtöbb helyen, mi az. amit. ha másképp csinálnak — vagy mást csinálnak — azonnal megmutatkozik az eredményen is. Éppen az ilyen felismerések, leleményességek, a változtatásra való lelkes törekvés bizonyította sok helyen a dolgozó kollektívák előtt, hogy már egy sor apró körülmény megváltoztatása is milyen számottevő eredmény- javulást hozhat egy-egy kollektíva munkájában. Ha pl.: anyagra, szerszámra, rajzra nem kell várni, ha a feladatokat úgy csoportosítják, hogy műszak közben nem kell mindig átállni, ha az embereket elsősorban a termelékenyebb, értékesebb gépekhez osztják be — több műszakba esetleg — s inkább állni hagyják a sok régi, pontatlanul dolgozó gépet — akkor mindez a munkaidő jobb kihasználásához vezet, s ily módon rendkívüli erőfeszítés vagy beruházás nélkül több, értékesebb termék kerül ki az üzemből. Ez az egyik legkézenfekvőbb módja a hatékonyság javításának. • Mindez munkaszervezési téma. Nem is egy-egy szocialista brigád feladata. Ezt a vezetőkkel együtt lehet és kell így alakítani. Ehhez a feladathoz is kitűnőek az örvendetesen szaporodó komplex brigádok. Ezektől a komplex brigádoktól várhatunk egyre többet a mai. magas szintű versenyben. Amikor a mérnök, a technikus, a szakmunkás egv brigádban, egy célért, együtt dolgozik. A hatékonyságra az anyagköltség alakulása van talán a legnagyobb hatással. Elvégre a legtöbb modern ipari termék önköltségében lényegesen nagyobb az Az édesanya megbecsülése 1975. április 3-a, délután. A munkásőrség megyei parancsnokságán acélkék egyenruhájukban kitüntetési ünnepségre sorakoztak fel a munkásórök, ám az első sor első helyén egy feketeruhás, fejkendős, idős parasztasszony állt. Kissé szokatlan, de mégsem különös, hogy egy édesanya vehette át elsőnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Csuka Ferencné 66 éves, ötgyermekes családanya. Öt említette elsőnek a parancs, öt gyermeket nevelt föl, közülük három jelenleg is munkásőr, s ebből ketten elérték a Kiváló címet. A kitüntetés az édesanyának, a családot öszefogó szülőnek szólt, aki először kissé idegenkedett, de később maga serkentette gyermekeit e szolgálat becsületes,- odaadó ellátására. — Úgy kezdődött — mondta a fogadáson Csuka néni, hogy Feri fiam, aki a DÉMÁSZ hálózat- szerelője, leszerelése után jelentkezett a munkásőrségbe. Az apja korholta is, hogy az egyik egyenruhát rögtön felcseréli a másikkal, de én azt mondtam, hadd csinálja, ha kedve van hozzá, csak ne hozzon szégyent a családra. Meghívták az eskütételükre, s nekem annyira szép volt, annyira örültem, hogy a végén összevissza csókoltam Ferit. Csuka néni nem is sejtette, de a két kisebbik lány: Ilona és Kati — mindketten a Pamutipari Vállalat kiskunhalasi gyáregységének a szövőnői, úgy határoztak, ők is kérik felvételüket a testületbe. Beszéltek is a parancsnokkal, sí amikor a párt- szervezet is ajánlotta őket, bejelentették édesanyjuknak, belépnek a munkásőrségbe. — Megrökönyödtem egy kicsit a lányok elhatározásán — mondta könnyes szemmel Csuka néni — mondtam is nekik, hogy nem illik ez a lányoknak, ök csak erősködteki, én pedig végül is belenyugodtam. Nem csalódtam bennük, mert úgy tudom, Ferin kívül. Ilona is kiváló mun» », kásőr, Kati pedig nemrég kapott dicséretet. Megállják a helyüket a munkában, meg a munkásőrségnél is. Nagyon örülök a sikereiknek, mert bizony nehéz volt ám öt' gyereket felnevelni. Nem volt könnyű dolga Csuka Ferencnének, hiszen mindössze hét hold homokon gazdálkodtak, vagy inkább — küszködtek. A hét hold mellett mindig kellett harmados kukoricát is vállalni, hiszen öt gyermekről kellett gondoskodni. De nem volt hiábavaló a lemondás, a verejtékes munka. A négy lány és az egy fiú egészséges, dolgos emberré cseperedett. S mit szól Csuka néni a kitüntetéshez? — Nagyon örülök a megtiszteltetésnek. Ügy érzem, ez a megbecsülés az öt gyermek felneveléséért jutott nekem, akikből becsületes tisztességes emberek lettek. Sajnálom, hogy nem vagyok húsz évvel fiatalabb, hogy még sokáig érezzem gyermekeim és a társadalom szeretetét... Gémes Gábor Másfél milliárd kötet a polcokon Közép-Ázsia legnagyobb könyvtára épül fel Taskentben. A 14 emeletes épület polcain 8 millió kötet kap helyet. Az olvasótermek egyidejűleg 1200 látogatót fogadhatnak. A .múlt évben az ország könwtárainak állománya további 50 miillió kötettel gyarapodott, meghaladva ezzel az 1,5 milliárdot. A szovjet könyvtár- hálózat tovább bővül, a városokban és favakban új könyvtárak épülnek. Mindenki ingyenesen veheti őket igénybe. A szociológiai femérések során kiderült, hogy a jakosság körében — a mozihálózat, a televíziózás, a sajtó- és más tömegtájékoztatási formák gyors fejlődése ellenére — növekszik az irodami alkotások népszerűsége. Megállapították továbbá, hogy a fausi lakosság körében az olvasói aktivitás nem kisebb, mint a városokban. Szinte kivétel nélkül minden mezőgazdasági sző. vetkezet — még a távolabbi vidékeken is — rendelkezik könyvtárral. (APN—KS) anyagköltség. mint bármelyik más költséghányad. Ma már a legtöbb helyen kézenfekvő, hogy az anyagtakarékosság legjobb módja nem az. ha a jó anyagot gyengébbre cseréljük ki. Így ugyanis hamarabb tönkremegy a termék, több újra lesz belőle szükség, vagyis a zavartalan ellátásához — több anyag kell maid. • Az anyaggal való takarékosság jó módszere a minőség javítása, a termék tartósságának fokozása. a selejt csökkentése. A legjobb módja pedig, ha magasabb értékű, korszerűbb terméket készítünk belőle. Ez egyben a legbiztosabb útja annak is, hogy az egész népgazdaság versenyben maradion a szocialista és a tőkés világpiacon egyaránt. A verseny következő szakaszától sokan még az eddiginél is többet várnak. Egyrészt azért, mert különösen az utóbbi egy év alatt a munkások, brigádok és a vezetők előtt is — többnyire tisztázódott, hol a szerepük, mi a feladatuk a versenyben, s ami a legfontosabb, hogy az egész versenynek hol a szerepe a munka rendes menetében, hogy ne legyen formális, papírszagú a több és jobb munkát kívánó mozgalom. • A másik indok, amiért az eredményekre a ráduplázást várják sokan, hogy közben legtöbb helyen az üzemi demokrácia is fejlődött. Ha az embernek szava van és cselekedhet is — szárnyakat kap a munkában. A fokozódó demokratizmus így adhat újabb lendületet a szocialista munkaversenynek is. G. F. Fiatal vegyikombinát Még csak öt éve létesült az Odera jobb partján, Szcecin közelében a Police vegyipari kombinát, de kollektívája az eltelt rövid idő alatt is szép sikereket ért el: kiváló minőségű műtrágyát és más termékeket gyártanak. Az 1975. évi terv 1 300 000 tonna kénsav gyártását irányozza elő. Az értékes nyersanyag felét Csehszlovákiába, az NSZK- ba, Angliába és más országokba szállítják. A már működő gyárrészek állandó korszerűsítésével egyidejűleg új csarnokokat létesítenek. 1976-ban kezdik meg a titántartalmú festékek gyártását. A kezdeti, évente 36 000 tonnás termelés a tervek szerint 1985-re megduplázódik. Police város együtt fejlődik a kombináttal. Egyre több lakás, iskola, óvoda, kórház épül. Nem csoda, hogy az ország csaknem minden részéből érkeznek a városba fiatal értelmiségiek, akik ott akarnak letelepedni és dolgozni. (BUDAPRESS—PANORAMA) Tíz évvel ezelőtt, 1965 tavaszán az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése határozatot fogadott el a mező- gazdaság fejlesztésének komplex programjáról. Az akkor hozott döntések lényege a mezőgazdasági beruházások növelése, a több évre előre megállapított felvásárlási terv, az anyagi ösztönzés tökéletesítése. A Szovjetunió Kommunista Pártja jelenlegi agrápolititikájá- nak fő célja az, hogy olyan szintre emelje a szovjet mezőgazdaságot, amely lehetővé teszi a lakosság egyre növekvő élelmiszer- és nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítését. E politika elvi alapjait az SZKP KB 1965 márciusában megtartott plénumán dolgozták ki. amelyen a beszámolót Leonyid Iliics Brezsnyev tartotta. A fordulat lényege A plénum irányvonalának megfelelően fontos gazdasági intézkedéseket dolgoztak ki és valósítottak meg a szovjet mezőgazdaságban. A falu szükségletei felé tett nagyszabású fordulat lényegében abban állt hogy olyan gazdasági feltételeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik és tartósan ösztönzik a mezőgazda- sági termelés tervszerű növelését, fokozzák a szovjet parasztok anyagi érdekeltségét munkájuk eredményében. A mezőgazdaság gazdasági és anyagi-műszaki bázisának megszilárdítása nagy beruházásokat tett szükségessé. Ebből a célból fokozottabban igénybe kellett venni az egész népgazdaság erejét, a korábbinál nagyobb részt kellett felhasználni a nemzeti jövedelem felhalmozásra szánt részéből, a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ágazatba történt beruházások aránya a népgazdasági beruházások teljes összegéből országos viszonylatban az 1961— 1965. évi átlagos 20 százalékról az 1966—1970. években 23 százalékra. majd a folyó ötéves terv (1971—19751 éveiben 26 százalékra emelkedett. A Szovjetunió jelenlegi ági árpolitikájának jellemző sajátossága a komplex jelleg. A ; azdasá- gi szabályozók, ösztönzők tökéletesítése mellett elsőrendűen fontos az anyagi-műszaki bázis megszilárdítása. Jelenleg a műszaki -tudományos forradalom viszonyai között a mezőgazdasági fejlesztésben is előtérbe kerültek az intenzív tényezők. Áttérés a komplex gépesítésre Az elmúlt tíz esztendőben a kolhozok és szovhozok technikai felszereltségében nagy fejlődés történt. Á falu hárommillió traktort. 1,6 millió teherautót és specializált gépjárművet. 906 ezer gabonakombájnt kapott. Lényegesen emelkedett a villamosenergia fogyasztása á mezőgazdaságban. Jelenleg a szovjet ipar több mint 1400 különféle mezőgazda- sági gépet és berendezést gyárt, háromszor annyit mint 1965-ben. Ennek eredményeként lényegesen emelkedett a termelés gépesítésének és villamosításának színvonala. a növénytermesztésben é az állattenyésztésben. Következetesen megvalósul a termelés részleges gépesítéséről a komplex gépesítésre való áttérés. A mezőgazdaság intenzív fejlesztésének. hatásos eszközének bizonyult a földművelés kemizá- lása. A műtrágyagyárak teljesítő- képessége több mint kétszeresen meghaladják az 1965-ben rendelkezésre álló kapacitásokat. A mezőgazdaság 1965-ben 26,9 millió tonna műtrágyát kapott. 1970-ben 45,4 millió tonnát. 1974-ben pedig már 64 millió tonnát. Talajjavítás: 13 millió hektáron A mezőgazdaság hosszú távú komplex fejlesztési programjának megvalósításában igen fontos helyet foglal el a talajjavítás. Ennek programját az öntözéssel, a földek lecsapolásával és meliori- zálásával kapcsolatos intézkedések nagy mérete és komplex volta jellemzi. Végrehajtásával az országban olyan méretű talaj javítási munkálatok folynak, amelyek világ- viszonylatban is párját ritkítják. Az 1965—1974 években több mint 13 millió hektárnyi új öntözéses és lecsapolt földet vontak művelés alá, s ennek eredményeként az öntözött és lecsapolt földek összes területe 26 millió hektárra emelkedett. A Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a termelés szervezeti formái tökéletesítésének, e gazdasági ágazat irányítása megjavításának. Elsősorban a mezőgazdaságban a gazdaságok közötti kooperáció és agráripari integráció alapján megvalósuló szakosítás és további koncentráció növekvő szerepéről van szó. Ez a folyamait most a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének fő útja. A kolhozok, szovho- zok és más vállalatok erőfeszítéseinek egyesítése lehetővé teszi a nagyüzemi termelés gazdasági és szociális előnyeinek, a beruházásoknak, és a munkaerőforrásokA különvonat utasai (1.) Négyszáz asszony a megyéből Eisztergályos és tsz-tag, darus és gépíró, védőnő és kalkulációs osztályvezető, varrodai dolgozó és gyártáselőkészítő, telexkezelő és ÁFÉSZ-dolgozó, s ki győzné felsorolni is, hányféle szakma, munkakör képviselői akadtak a különvonat utasai között. Négyszáz nő, szerte a megyéből, a legkülönbözőbb munkaterületekről. Harmatosán fiatalok, közép- és meglettebb korúak vegyesen. Valamennyiük közös tulajdonsága a szorgalom, a munkában, s a társadalmi ténykedésben való példás helytállás. Csaknem kivétel nélkül munkahelyi jutalomból keltek útra a nőbizottságok szervezésében, s az IBUSZ által indított külön vonattal, s töltötték a március 4—11-e közötti, élményekben gazdag hetet az NDK- ban, Drezdában, Berlinben, Pots- damban. Négyszázuktól alighanem több kiló képeslapot kézbesített a posta a hozzátartozóknak, munkatársaknak, barátoknak. S bizonyára egy egész pavilon készletére futná az általuk — a drezdai képtárban, kincstárban, vagy a potsdami, történelmi nevezetességű Cecilenhofban, Sanssouci kastélyban stb. — felvásárolt magyar nyelvű tájékoztató, s a látottakat megörökítő fényképgyűjtemény. Az -errüékképeket, csupán a hozzátartozókat, a munkatársakat alapul véve is, feltehetően több ezren tekintették meg az élménybeszámolók során, a különvonat utasainak visszatérése óta. Jómagam csupán beszámolóikat kiegészítendő szeretnék néhány mozzanatot közreadni az NDK-ban töltött, programdús napokról. Nem csalódott Ilonka néni Négyszázas seregünk korelnökének bízvást a bócsai, 64 éves Bolyó Mihálynét, Ilonka nénit választhattuk volna. Személyéről annyit: büszke rá, hogy ismételten a község nőbizottsági elnökévé választották, s hogy nagyon szeret utazni, világot látni. Az odautazásunk mintegy 16 órája alatt az foglalkoztatta talán a legjobban, milyen lesz a fogadtatásunk. Tavaly ugyanis, szintén IBUSZ-csoporttal Moszkvában járt. — Azt én soha, de soha el nem . felejtem, ahogyan ott fogadtak minket! Nagyon szíves beszéddel egy nyugdíjas őrnagy üdvözölt bennünket az állomáson és egy- egy szál virágot kapott mindenki. A búcsúestén pedig, mivel ép voltam korban hozzá illő, velem táncolt a nyugdíjas őrnagy elvtárs! Nos, begördülve a drezdai állomásra, frissítő indulóval fúvós- zenekar köszöntötte a Bács-Kis- kun megyei különvonat utasait Aztán meleg, baráti szavak. A drezdai nőtanács képviselője köszöntötte a magyar asszonysereget, a nők nemzetközi éve, a nőnap álkalmából. S a fogadó bizottság mellett az állomáson tartózkodók közül a német nők egész koszorúja gyűlt össze, s helyeselt mosolyogva, barátko- zásrá készen az üdvözlő beszéd hallatán. Ilonka néni pedig elégedetten nyugtázhatta: kedves volt a drezdai fogadtatás is. Az első benyomások Amikor negyvenes csoportban a buszba szálltunk és városnézőbe indultunk, már mindannyian túl voltunk a Drezdával való első ismerkedésen. Legalábbis ami a szálláshelyünk közeli környékét illeti. Mert — aludni otthon is lehet! felkiáltással — már a megérkezés, szállodai elhelyeznak a hatékonyabb kihasználását, a korszerű gépi technika, a haladó technológiák szélesebb körű alkalmazását, ami hozzájárul a társadalmi munka termelékenységének további növeléséhez. A fejlődés emberi tényezői A mezőgazdaság intenzívebbé tételét célzó program sikeres megvalósítása céliából az országban létrejött a felső- és középfokú képzettségű szakemberek, valamint a szakmunkások képzésének és továbbképzésének jól kiépített rendszere. Az elmúlt tíz esztendőben csaknem kétszeresére emelkedett a felső- és középfokú mezőgazdasági képzettséggel ren- . delkező szakemberek száma, megjavult kiképzésük minősége. Jelenleg egy-egy kolhozra átlagban lő, egy-egy szovhozra pedig 30 diplomás szakember jut. A szakmunkásképzés rendszerében 100 szakmában képeznek ki dolgozókat a kolhozok és szovhozok számára. A szovjet mezőgazdaságban jelenleg 3,8 millió traktoros,^ gépész, kombájnos és gép- járművezető dolgozik, 800 ezerrel több, mint a Központi Bizottság 1965. márciusi plénuma előtt. Kiállta az idő próbáját A jelenlegi agrárpolitika hatékonysága szembetűnően megnyilvánult a gabonatermelés fejlődésében. Az országban az 1971— 1974. években az átlagos évi gabonatermelés 192 millió tonna volt. Ez 62 millió tonnával meghaladja az 1981—1965. évek átlagát és 25 millió tonnával az 1966—1970. évekét. A gabonagazdaság fejlesztését célzó intézkedések hatékonysága még teljesebben. megmutatkozott 1973-ban és 1974-ben. amikor az ország történetében a legtöbb gabonát takarították be. A gabonatermelés növekedése a legutóbbi tíz esztendő folyamán a mezőgazdaság egyik legnagyobb eredménye. Az említett időszakban lényegesen megnövekedett az állati termékek előállítása is. Ez lehetőséget' nyújtott a szovjet lakosság táplálkozási szerkezetének javítására. Egy lakosra számítva a tej és tejtermékek fogyasztása az 1964. évi 238 kilogrammról 1974-ben 312 kilogrammra, a hús- fogyasztás 38 kilogrammról 55 kilogrammra, a tojásfogyasztás 113 darabról 205 darabra emelkedett. ‘Az SZKP jelenlegi agrárpolitikája kiállta az idő próbáját. Az élet bebizonyította, hogy az SZKP KB márciusi plénumán kidolgozott, a KB későbbi plénumain. a XXIII. és XXIV. párt- kongresszuson. Leonyid Brezs- nyevnek. az SZKP KB főtitkárának beszámolóiban és felszólalásaiban továbbfejlesztett és megerősített irányvonal teljesen megfelel a munkásosztály, a kolhoz- parasztság, az egész szovjet nép érdekeinek. (APN—KS) kedés után mindenki igyekezett életközeiből meggyőződni róla, milyen is Drezda. Így aztán, a városnéző buszba telepedve, ki cseréltük első tapasztalatainkat, megállapításainkat. Ilyenformán: — Itt aztán ki lehet nyújtózkodni, tágasak a méretek! Széles utcák, nagy terek, és jó a levegő .... Érdekesen oldják fel a modem házak egyformaságát: csak a burkoló csempék színes sorait váltogatják az erkélyek alsó, és felső peremén, vagy a vízszintes csíkok közé függőlegest helyeznek. De szépek a házak és még a vakolás gondját is megspórolják... — Nem költenek annyit az öltözködésre, mint nálunk. Mindegy, hogy fiatal, vagy idős, nő vagy férfi, mindenki egyszerűen öltözött. Hanem a tisztaság és az emberek fegyelmezettsége, az igen, arról példát Vehetnénk! Elcsitult az első benyomások, tapasztalatok cseréje. Elindult az IKARUS. Vezetője, amikor megkérdem, hogyan szolgál a magyar busz, a volánt simogatva felelte: — Tizenkét esztendős a jó öreg, sokat futottunk -együtt! Mostanában motorjának hűtésével adódik többször probléma. Kicsit mégis sajnálom, hogy megválunk egymástól. Az idén az IKARUS panorámás változatát bízzák rám. A kollégáktól, akik már ilyet vezetnek, tőlük tudom, hogy azok még prímábbak. (Folytatjuk.) Versenyben maradni
