Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

/ 4 © PETŐFI NÉPE $ 1975. április 24. Annus néni szavára • • • A varrógé­pek zaja el­nyomja a Be­szédet. s »csak egészen izei­ről lehetWsiót érteni egpás- sal a SimÉi Ruhagyárioa^- ' almási üzemé­ben. A kisza­bott köpeny és egyéb részda­rabok egymás- ra tornyosul­nak a gépek mellett. A so­rok között so­vány arcú, őszülő hajú asszony járkál. Hol itt, hol ott áll meg. vala­mit mond, s aztán megy a munka tovább.-— A r. ii us nő ni. egy pilla­natra ! Máris i ott terem és taná­csot ad, .Vála­szol. útbaigazít, lelkesít, flptör mire van szük­ség. Mészárae^Pálné — a minden­ki AnnuS^netMe — szinte elvá­laszthatatlan az üzemtől. Ha le­hetne. összetoldaná a napokat, hogy minél többet legyen együtt a brigáddal, mert ahogy szállnak az évek. egyre inkább érzi, hegy még nagyon • sok a tennivalója. Pedig eddig i,s sokat tett. Újra bizalmiak Mezőnyárád. 1931: A faluban sötétedik A házak között egy harmadikos kislány lopakodik, hóna alatt plakátokkal.1 kezében ragasztóval leli edénnyel, Egyik kerítésnél rm ,:áll. körülnéz. Most senki sem 1, tia.. Néhány má­sodperc. s a plakát már a hold­fényben is messziről hirdeti: Fel a fejjel, nézz a magasba! Prole­tár. tiéd a föld! S a kislány s/alad tovább, meg- inégáll, újabb plak átragasztás, míg el nem fogy. Aztán hordja önként, tíz* nt'kí • Népsza­vát Mezőnyárád egyik nagykereske­dőjének udvaráp volt a gettó i944-ben. A főkapunál nyilasok álltak őrt. Annuska esténként a hátsó bejárathoz lopakodott, hogy élelmiszert adjon be a meggyö-, tört embereknek. Amikor odaha­za már nem volt mit. összeszedni, a szomszédoktól kért. Ekkor már nem sajnálatból, hanem1 tudato­san tette, hiszen 22 éves volt. 1944 őszén Mezőnyárád szélén dübörögtek az ágyúk. Vőlegénye — mint szökött katona — várat­lanul hazaérkezett. Ők adtak ne­ki civilruhát, élelmet. Néhány nap múlva végre megérkeztek a n felszabadító szovjet csapatok. Akiket hozzájuk szállásoltak, ke­nyérrel, szalonnával kínálták. Hamar kialakult közöttük a ba­rátság. Annuska első feladata volt, hogy a községben megszervezzék a kommunista pártot. Közben férjhez ment. 1948-ban náluk is megalakult a termelőszövetkezet. Férje lett az első elnök Annuska pénztáros és állatgondozó volt egyszemélyben. A szövetkezet mindössze 16 tagot számlált. 1960-ben párttitkárnak válasz­tották Mezőnyárádon. Még ugyan­ebben az évben községi tanácsel­nök lett. A háború borzalmai, az életért váló rettegés nem múlt el felette nyomtalanul. A felelősség- teljes munka aláásta egészségét. Ott kellett hagyni szép megbíza­tását. 1967-ig nem dolgozott. A hosszan tartó betegség nagyon megviselte. Ebben az évben kerültek Bács­almásra. ahol a bölcsődében kise­gítő volt. majd 1968-ban második otthona lett a ruhaüzem. Férje, fia, lánya valamennyien pártta­gok. sőt lánya a ruhaüzem egyik aiapszérvezetének titkára* Ma kissé ‘megtörtén, de mégis irigylésre méltó fiatalos mozgásá­val. rendíthetetlen optimizmussal dolgozik. A késztermékeket készí­ti elő raktározásra. Az üzemrész szocialista brigádjainak tagjai sokszor fordulnak hozzá taná­csért, segítségért. A néhány év alatt — mióta együtt dolgoznak — már megszokták, hogy érdemes hallgatni Annus néni szavára. Szabó Ferenc — Szakszervezeti választásról akar Írni? Javaslom, menjen ki a TEMAFORG-hoz. Keresse Tabajdl Lukácsnét. Az az asszony szak- szervezeti munkára született. Izig- vérig mozgalmi ember. Kunszentmiklós nagyközség párt­bizottságán, a vébé-ülés szüneté­ben kaptam az eligazítást. A TEMAFORG portáján így tá­jékoztatnak. — Tabajdiné? ... Épp az előbb ment vissza a községbe. Beteg van a családban, szabadságot vett ki. Sürgős ügyben kérték, szalad­jon ki a gyárba. Elintézte, s már sietett is haza ... De tessék be­szélni az osztálybizottság elnöké­vel, Csupor Sándorral. A termetes fekete férfi hama­rosan tanúsítja, hogy Tabajdi Lú- kácsnénak tehetséges társai van­nak az öt tagú vezetőségben. Lé­nyegre törő, tömör összképet ad a fiatal üzem szakszervezeti éle­téről. A szakszervezetnek nem ke­vés érdeme van abban is, hogy az indulás tavasza — 1971 — óta nyolcvanról ötszázra növekedett a dolgozók létszáma, s ez egyre stabilabb. A többségében munkás­nőkből álló kollektíva szervezett­sége 90 százalékos. A kevés férfi kivételével, úgyszólván valameny- nyien „első generációs” munká­sok. Mikor idejöttek, csak elkép­zeléseik voltak a gyári körülmé­nyekről. Sokuknak nem is ízlett a kötöttség, a fegyelem. Számuk­ra csak „kísérlet” volt az ipari munka. Egyik kulcs: a bánásmód — Nem volt könnyű dolgunk, míg megismertük az új életfor­mába került embereket, s megta­nultuk, mivel lehet legjobban ide­kötni őket. Minél többüket: ez volt a cél. Igaz, az oszlálybizottsági tagok­nak volt már szakszervezeti tiszt- eégviselői gyakorlata. — No de más húsz-harminc emberért felelősnek lenni, s új feladat íélezerrel foglalkozni. — Mi volt az a „kulcs”, amivel itt tartották a tegnap még ottho­ni kötetlenségben élt nőket? — A bánásmód. — Hangzik azonnal a válasz. — Hogy csak egy-két példát említsek. . Szem- melláthatóan igen kellemesen lep­te meg az asszonyokat, lányokat, amikor a jó munkáért dicséretet kaptak. A családban — különös­képpen nincs ilyenben része a nőknek. „Természetes”, hogy va­laki jó édesanya, rendes háziasz- szony. Az is jó hatással volt rá­juk, hogy már az első évben be­vontuk őket a szakszervezeti ok­tatásba. Megértették, olyan érté­kes munkásemberek ők is, mint akik régebbtől üzemi közösségben dolgoznak. Az oldottabb hangula­tú szemináriumokon volt alka­lom megismerni, érlelni a nőpoli­tikái határozatok, kormányintéz­kedések összefüggéseit. Az üzemi körülmények változásaiból a gya­korlatban is lemérhették, hogy a határozatok nem maradtak papí­ron. — Egymagában — gondolom — aligha lett volna képes ennyi em­berrel foglalkozni az osztálybi* zottság. — Tizenhárom szakszervezeti csoportunkban derekasan állták a sarat a bizalmiak. Hogy méltók voltak a bizalomra, a szaktársak ezekben a napokban igazolták. Valamennyiüket újraválasztották. Újakat is a régiek mellé, akikre már huszonöt munkás is jutott a csoportokban. Mostantól tizen­nyolc bizalmi folytatja a munkát. Mit várnak a bizalmiaktól? Jólesik a véleménycsere ezzel a felkészült tisztségviselővel. Előző nap maga is négy csoportnál vett részt a bizalmiválasztáson. Fel­vetem neki. — Ilyen egyöntetű volt az elis­merés a közösségért való fárado­zásért. A tizennyolc bizalmi még­sem „egyforma”. Megvannak ben­nük az élenjáró munkásemberek tiszteletre méltó jellemvonásai, de — emellett — egyiküknek ez, má­sikuknak az az erősebb oldala, szívügye. Milyennek ismerik pél­dául azt a négy bizalmit, akiknek a választásán jelen volt? íme, ilyen kép alakult ki róluk az üzemi közvéleményben. Bata Sándorné korcoló. Már a kunszentmiklósi gyár alapítása előtt, 1970-ben, autóbusszal járt fel Budapestre, hogy a TEMA­FORG Népfürdő utcai gyárában megtanulja, hogyan kell a MÉH- nél összegyűlt rongyhulladékból bútor- ás géptisztító textíliát csi­nálni. Mikor idehaza megindult a gyár, ő már részt vett az üzemet még sose látott nők betanításá­ban. ' —' Kéhyes'"á pontosságra, fe­gyelemre. Jó érzékenységnél látja el az érdekvédelmi feladatokat. Fegyelem, pontosság — kiállás másokért: igazi munkástulajdon­ságok ... Azelőtt Bata Sándorné sem dolgozott gyárban. Hegedűs Györgyné a válogató szalagon minőségi ellenőr. 10—15 éven át ingázott Budapestre. Kis­lány korától a gyár volt nevelője. S hogy milyen munkásemberré nőtt? Lehet-e telibe találóbb di­cséret ennél? — Nyűt, közvetlen természet. Aki neki nem mondja el gondját- baját, az a tulajdon anyjának se. Szenes Ernő szállítási ügyinté­ző a „legnehezebb” emberek, ra­kodók, raktári munkások bizal­mija. Az erős emberek olykor nyakasok is. Ez adott esetben jó jellemvonás, mert állhatatosság van mögötte. Aki ezt felismeri, gyümölcsöztetni is tudja. Szenes Ernő ért a nyelvükön. Nem tud­nának olyan feladatot mondani, amit a bizalmijuk szavara meg ne oldanának. Az új bizalmiak között általá­nos elégedettséggel fogadták Haj­dú Lajos mosógépkezelő szakmun­kást Szintén alapító tag. —• Szorgalma, becsületessége mindenkit megfog. Ég keze alatt a munka. Már a személyes jelen­léte is tiszteletet parancsol. Több üzemrész vezetői versengenek ér­te; mind szeretné, ha náluk dol­gozna. Neve van az üzemnek Négyükről szóltunk most. Kurta jellemzésükből kiérződik, hogy a TEMAFORG félezres közössége milyen emberi, mozgalmi igénye­ket támaszt azokkal szemben, akikre bizalmát ruházza. Rajtuk kívül azonban Sipos Jánosnénak, Szabó Istvánnénak, Kunslár Lász­lónak, Vajda Miksának, Farkas Jánosnénak, Szenes Emőnének, Szána Lajosnénak —. s a többi bizalminak is érdeme, hogy az üzemnek neve van. Nemcsak Kunszentmiklóson. 1971—72-ben még nem tudta 190 százalékra teljesíteni a tervét. Legutóbbi — már a kongresszu­si felszabadulási munkavarseny jegyében — elért eredményeivel — a MÉH Tröszthöz tartozó 12 vállalat között a 2. helyet vív­ta ki magának. Most, április 4-re 11 kiváló dolgozó kitüntetést osz­tottak ki. Az „első generációsok” közt is fiaital közösségben. Kiemelkedő teljesítményeiket a nyereségrészesedés „súlya” is tükrözte.., Az említett „nehéz em­berek” közéi háromnegyede 4— 5000 forintot vitt hpza oszlás­kor. A jól dolgozó áás'zbrlyok is számosán kaptak 3000 forint kö­rüli részesedést... Az újra és újonnan választott bizalmi testületre bízvást tá­maszkodhat majd az új szakszer­vezeti vezetőség is, amelynek megválasztására — s most már 7 tagú szakszervezeti bizottság­gá fejlődvé —, május elején készülnek. Tóth István AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Mit keíl tudni a kisajátításról Országszerte, így megyénkben is új üzemek, lakótelepek, szociális és kulturális létesítmények, utak épülnek. E beru­házások céljára nem mindig áll rendelkezésre állami tulaj­donban levő ingatlan, ezért közérdekből gyakran válik szük­ségessé egyes ingatlanok tulajdonjogának megszerzése. Az -érdekelt tulajdonosok azonban nem mindig hajlandóak in- gatlanukatfeladni, ilyenkor kerül sor kisajátításra. Állami ||Ítjdon — szövetkJMLhasználat Kisajámásra csjak a jogszabály­ban felsorolt esetekben van lehe­tőség, társadalmi* szervezetek és szövetkezetek esetében szűkebb körben mint állami szervek te­kintetében'. Átjárni tulajdonban levő ingatl »^vonatkozásában. ki­sajátítási eljárásra nincs szükség, a kisajátítást kérő szervnek csu­pán a kérdéses ingatlan kezelői jogát kell megszerezni. Ezzel az általános szabállyal kapcsolatban azonban nem lehet figyelmen kí­vül hagyni egy sajátos esetet. A mezőgazdasági termelőszövet­keztek jelentős része még ma is használ olyan ingatlanokat, ame­lyek állami tulajdonban vannak. Ezeket az ingatlanokat azonosíta­ni nem lehet* mivel a szövetkeze­tek a közös használatban levő ölekkel r.jjiVi helyrajzi szám, ha- <-r. n aranykorona ér­iék sze jjiftjyk nyilván. Erre , rév ha a kisajátítási cél -a ’ tormelőszövet­>•( 1 ■>; - -b ;sználatban levő •földia . ur ' i-ség, úgy a kívánt n.ért< kr : felelően a szövet­kezik !•: Vü* ■'.asználatában álló ingatlanokra ycnui kozó használati ben az i-r.m '! szövetkezet r. kártalanítást nem kap, hiszen az állam a saját tulajdonát képező ingatlan használati jogát vonta vissza. A kisajátítási kártalanítás­ra vonatkozó szabályok szerint kártalanításra tarthat azonban igényt a szövetkezet a közérdekű célra felhasznált területen levő épületekért, növényzetért továb­bá értékveszteség és egyéb költ­ség címén. A kisajátítási eljárás megindí­tását bizonyos esetekben a jog­szabályok feltételekhez kötik. így például mezőgazdasági rendelte- tetésű, föld vagy erdőterület kisa­játítására csak akkor kerülhet sor, ha a művelési ág megváltoz­tatásához az illetékes hatóság hoz­zájárult. Esetenként szakhatósá­gok véleményének beszerzése is szükségessé válik. Műemlék jelle­gű, vagy műemléki környezetben levő ingatlan, vagy természetvé­delmi területet érintő kisajátítás esetén az érdekelt szakhatóságot is meg kell hallgatni. Megfelelő előkészítés Az ismertetett rendelkezések felsorolása azért szükséges, mert a tapasztalatok szerint az érde­keltek gyakran kérik a kisajátítá- i eljárás megindítását az előírt mellékletek nélkül. Sokszor hi­ányzik a művelési ág változására vonatkozó engedély, továbbá hiá­nyoznak egyes műszaki munka­részek. A kellő előkészítés hiá­nya gyakran az eljárás elhúzódá­sához vezet, felesleges vitát és a bizonyítási nehézségek egész so­rát váltja ki. A jó előkészítés nemcsak abból áll, hogy a kisa­játítást kérő csatolja az előírt mellékleteket, hanem a jó előké­szítéshez hozzátartozik többek kö­zött a kisajátítandó ingatlanra vo­natkozó jogok számbavétele. Ese­tenként ugyanis sem a kisajátí­tást «kérők, sőt még néha az eljá­ró hatóságok sem veszik figye­lembe a tulajdonos mellett a bér­lők, haszonélvezők és jelzálog-jo­gosultak jogait. A kisajátításra vonatkozó kérelmek nem mindig tartalmaznak pontos adatokat sem. A felépítmények felmérése, vagy a légköbméter 'kiszámítása helyenként nem pontos, a tényle­ges állapot és a közölt adatok kö­zött néha lényeges különbség van. Ezek a pontatlanságok a kártala­nításnál a műszaki érték megha­tározásánál éreztetik hátrányos következményei két. A reális kártalanítás elve Abban az esetben, ha a kisajá­títási kérelem nem hiányos, az el­járó hatóság kitűzi az egyezségi tárgyalás helyét és idejét. A kisa­játítási hatóság a tárgyaláson megkísérli a kisajátítást kérő szerv és az ingatlantulajdonos kö­zött az egyezség létrehozását. Egyezség hiányában a tulajdonos és más érdekelt a kisajátítási ha­tározat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ille­tékes járásbíróságon pert indít­hat. Keresetében érvényesítheti a felajánlott összeget meghaladó többletkártalanításra irányuló igé­nyét. A kisajátítással kapcsolatos bírósági eljárás költségmentes. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre keve­sebb az olyan ügy, amelyben az érdekeltek megegyezésre jutnak, és egyre gyakrabban indul a kárta­lanítás kérdésében per. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a kisajátítási eljárás magában rejti a társadalmi és a jogos egyéni ér­dek ütközésének lehetőségét. A tulajdonjognak közérdekből, ha­tósági intézkedéssel történő elvo­nása egyértelműen a társadalmi érdek megvalósulását szolgálja. Ez természetesen azzal jár együtt, hogy az érdekeltek ténylegesen felmerülő kárát meg kell téríteni. A reális kártalanítás elvének ér­vényesülése nem vitamentes sem a kisajátítást kérő, sem pedig a volt tulajdonosok oldaláról. Gyakran érvényesül olyan tö­rekvés, hogy a kisajátítást kérő pénzügyi nehézségekre hivatkoz­va törekszik kevesebbet fizetni. Ezzel szemben nagyon gyakori az is, hogy a volt tulajdonos igyek­szik kisajátított ingatlanáért a le­hető legmagasabb összeget kapni.# Az álláspontok közelítését gyak­ran nehezíti az ingatlanok forgal­mi értékének változása, amit a kisajátító legtöbbször figyelmen kívül hagy, a volt tulajdonos pe­dig konjuktürális árat szeretne kapni. Helyeselni egyik álláspon­tot sem lehet, sértik a reális kár­talanítás elvét. Az eltérő állás­pontot képviselő érdekeltek között a megegyezés létrehozása a kisa­játítási hatóság feladata, majd a későbbiek során hozza meg azt az ítéletét figyelembe véve a jogos igényeket. A kisajátítással kapcsolatban azt is tudni kell, hogy van eset, amikor kötelező a kisajátítási el­járás. Annak az ingatlannak a tu­lajdonosa, amely öt évnél hosz- szabb ideje építési tilalom alatt áll, kérheti a kisajátítási eljárás elrendelését. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tulajdo­nos cseretelekre jogosult, de az nem áll rendelkezésére, vagy ha a szociális helyzete, egyéb mél­tánylást érdemlő körülményei miatt a cseretelek beépítésére nem tud kötelezettséget vállalni. Az előírt feltételek fennállása ese­tén a tanács végrehajtási bizott­sága a kisajátítási kérelem be­nyújtására kötelezi azt a szervet, amelynek érdekében az építési ti­lalmat elrendelték. Ez gyakorlati­lag azt is jelenti, hogy a kisajátí­tó szerv szándéka ellenére is meg­indulhat az eljárás. Esetleg módosítani... A jelenleg hatályos rendelkezé­sek értelmében különleges ren­delkezések vonatkoznak a közút, vasút, vagy nyomvonalas vízdléte- sítmények céljaira szükséges te­rületek kisajátítása esetére. A ki­vitelezés alkalmával ugyanis elő­fordul, hogy az eredetileg tervbe vett nyomvonaltól el kell térni. Ez azzal jár együtt, hogy igény- bevételre kerülnek olyan terüle­tek is, amelyekre a kisajátítás nem terjed ki, ugyanakkor már kisajátított területek válnak fe­leslegessé. Ilyenkor az eljárást egyszerűsített kisajátítási terv alapján folytatják le és az ingat­lanok igénybevétele megelőzi a jogi rendezést. Az érdekeltek ré­széről sok kifogás hangzott el a nyomvonalas létesítmények céljá­ra történő kisajátításokkal kap­csolatban. Az ilyen eljárások kö- vetkezetében előálló függő jogi helyzet majdnem minden esetben évekig tart. A függő jogi helyzet miatt rendezetlenek maradnak a tulajdoni viszonyok és a végleges kártalanítás is. Ezért a kisajátí­tásra vonatkozó jogszabályok esetleges módosítása alkalmával megoldást kellene találni egy olyan szabályozásra, amely a sok hátránnyal járó függő jogi hely­zetet a legrövidebb időre korlá­tozza. Dr. Varga Emil A pazarlás ellen C'záz és száz takaré- ^ kossági. ésszerűsíté­si javaslat gyűlt már ősz- sze az MSZMP Központi Bizottságának 1974 decem­beri határozata óta Bdc$- Kiskun megyében. Ezeket foglalták az időközben ki­dolgozott üzemi intézkedé­si tervükbe az állami és szövetkezeti gazdaságok, élelmiszeripari üzemek. Céljuk, hogy azok' végre­hajtásával az iáin és a kö­vetkező években az eddigi­nél hatékonyabban tudja­nak gazdálkodni, takaré­kosabban bánni a nyers­anyaggal, a munkaidővel, az energiaforrásokkal. Erre ösztönöz többek között a XI, pártkongresz- szus határozata is, hiszen Magyarország nem bővel­kedik természeti kincsek­ben. Ami szén-, földgáz-, villamosenergia-, nyers­olajkészletünk van, azzal takarékosan keli bánnunk. Sokan felismerték ezt Bács-Kiskun megyében. A kecskeméti Törekvés Tsz- bea még az előző ebben elkészítették a helyi adottsá­gok kiaknázására, az álta­lános takarékosságra vo­natkozó terveket. Másutt az elmúlt hetekben kezd­tek hozzá az összegyűjtött javaslatok egységbe fogla­lásához. Kitérnek ezek az elhatározások az üzem­anyag, a növényvédő szer, a műtrágya, a takarmány ésszerű felhasználására, amely szintén megtakarí­tást eredményezhet a kö­zeljövőben. Nagy lehetősé­gei tár fel az üzemanyag- és villamosenergid-taka- rékosság, ami az energia­felhasználásnak a 96 szá­zalékát teszi ki Bács-Kis- I kun megyében. A tervekből érdemes megemlíteni néhányat. Kiskunfélegyházán a me­zőgazdasági szövetkezetek közös műtrágya- növény- j vSdószer- és üzemanyag- raktárak építését tervezik, ahol a legkisebb' a ‘távaiá- j sí veszteség. A kalocsai j j&r'áSban 418 torPhtt 'h'er<Zin,' ö J fűtő- és gázolaj megtaka­rítására vállalkoztak a szö­vetkezetek és társulások. Ugyanott az állami gazda­ságban az egységed, több fokozatú kenőolajak alkal­mazásával takarítanak meg jelentős összegeket. Van olyan gazdaság, amelyik a | szárítóüzemében a földgáz- I fűtésre tér át, amely jóval gazdaságosabb az ott ed­dig alkalmazott fűtési módnál. A homokhátsági | körzetben ötvenhat tsz és szakszövetkezet az évente felhasznált húszmillió fo­rint értékű folyékony üzemanyag 5 százalékos fajlagos megtakarítására törekszik. A pazarlás megszünteté­se egyetemes érdek. Annál sajnálatosabb, hogy ezt még nem mindenütt is­merték fel. Nemrég a bí­róságnak kellett igazságot szolgáltatnia a Bács- Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vál­lalat, valamint a Dél-al­földi Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat közötti per­ben. A húsipar ugyanis a félegyházi feldolgozó üze­mében takarékosan bánt a földgázzal, és az el nem fogyasztott gáz árát nem tartotta kötelességének meg­fizetni. Természetes, hogy a bíróság a gázzal taka­rékoskodó vállalat javára döntött. Piezoelektromos cipő C. Erwin, amerikai kutató új faj­ta meleg cipő gyártására kapott szabadalmat. Á találmány alapját képező fizikai jelenség — a piezo- elektromosság — régóta ismeretes. A piezokristály kicsiny nyomás hatására is elektromos energiát tud gerjeszteni. C. Erwin ezt az elektromosságot használja fel a cipő „fűtésére’. A cipő sarkába speciális piezokristálvokat helyez. Amikor az ilyen cipővel az ember lép egyet, a kristályok nyomás alá kerülnek. A piezokristályok- ban keletkező feszültség villamos áramot fejleszt a talpba szerelt vezetékekben. így a járás közben kifejtett energia egy része, amely éddig kárba veszett, most a cipőt melegítő hővé alakul át. A feltalá­ló szerint a „piezoelektromos ci­pő” alig valamivel drágább a ha­gyományos bélelt cipőnél, de sok­kal jobban melegíti a lábat. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom