Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-24 / 95. szám
1975 április 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Az utolsó óriás turbina Százhalombatta részére SZILÁDY GALÉRIA Képzőművészeti kiállítás Kiskunhalason A fiatalok továbbtanulása A halasi művészetbarátok, sőt az oda látogató érdeklődők is megszokták már, hogy az egye népszerűbbé váló Szilády Galéria vezetői időnként igényes kiállításokkal kedveskednek nekik. Jó szokássá vált, hogy rendszerint, egy szobrász és egy grafikus vagy festőművész bemutatását tűzik napirendre. Legközelebb szombaton délután négy órakor kerül sor az új tárlat megnyitására. Ez alkalommal ugyancsak egy szobrász és egy grafikus alkotásait mutatják be a látogatóknak. Kiss Nagy András Munkácsy- és Kossuth- díjas szobrász, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze, és Zala Tibor Munkácsy-díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művészé bocsátotta műveit a Szilády Galéria rendelkezésére, kéthetes időtartamra. A sikeresnek ígérkező kiállítást Mikó Sándor, a Magyar Képzőművész Szövetség főtitkára, Munkácsy-díjas iparművész nyitja meg. Ezt követően dr. Bc- reczky Loránd művészettörténész, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa tart tárlatvezetési, akit a halasi közönség többszöri ottani szereplés^, alapján már jól ismer. Lehetőségek az öntözésre Pályázati felhívás A Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya egyidejűleg három különböző pályázatot hirdet tanulmányok, cikkek írására. Helytörténet Foglalkozástól és életkortól függetlenül bárki pályázhat olyan írásos művekkel, amelyek eddig még nyomtatásban nem jelentek meg, s tartalmukat, témájukat tekintve megyei vonat- kozásúak; Javasolt témakörök: A szocialista építés gazdasági, társadalmi, kulturális eredményei: városainkkal kapcsolatos helytörténeti munkák; egy-egy település, terület munkásmozgalmi vonatkozású emlékei: valamely oktatási vagy közművelődési intézmény története; egyesületek, testületek, társadalmi szervezetek történteié, fejlődése: egy kiválasztott üzem, gyár, vállalat, szövetkezet stb. története. Krónika Ugyancsak megyei vonatkozású írásokkal lehet pályázni, az alábbi témakörökben: üzemi vagy szövetkezeti krónika feldolgozása, ismertetése; sorsok, emberek a felszabadulás utáni évtizedekben; életforma és szokások változása a felszabadulás, után; idősebb emberek visszaemlékezései ; veteránokkal folytatott beszélgetések feljegyzései. Néprajz Mint két évtizede, a megyei pályázatot 1975-ben is a Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi Intézete által meghirdetett országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat keretében bonyolítják le. Az országoson csak az vehet részt, .aki előzőleg a megyei pályázatra küldte be munkáját. Az alábbi témákat javasolják ebben a kategóriában: egy-egy település földrajzi és utcaneveinek gyűjtése és feldolgozása; a magyarországi nemzetiségek körében élő hagyományok; egy-egy hayományos település (falu, tanyacsoport) arculatának megváltozása a felszabadulás óta; a hagyományos parasztházak berendezésének, belső képének változásai ; egy paraszti család története; a kismesterségekkel foglalkozók élete. A pályamunkákat az alábbi címre kell beküldeni: Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét, Kossuth tér 1. (helytörténet, krónika) és Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, Köztársaság u. 2. (néprajz). Csakis jeligésen lehet pályázni. A krónikákat és a helytörténeti munkákat szeptember 30-ig, a néprajzi pályázatokat augusztus 31-ig kell beküldeni a megadott címre. Aki részt kíván venni a pályázaton, postán vagy személyesen kérjen jelentkezési lapot a Thorma János Múzeumtól. A beérkezett pályamunkák közül a legjobbakat díjazzák. Mindhárom kategóriában háromezer az első. kétezer a második, és -ezer forint a harmadik helyezett díja. A Láng Gépgyár turbinaszerelő üzemében elkészült a hatodik, 200 megawattos óriás turbina, amelyet Százhalombattán, a Duna menti Hőerőműben állítanak munkába. Ez az utolsó gépegység, amelyet a Láng-gyáriak oda szállítanak. A kongresszusi munkaversenyben a turbina szerelők a tervezettnél egy héttel előbb készítették el a,3X0 tonnás turbina hatalmas egységeit. Hazánk a kontinentális éghajlati zónába esik, a? Alföldön az évi csapadék állaga 500—800 milliméter. A nagyobb termés- eredmények elérése, valamint a biztonságos termesztés szükségessé teszi, hogy ahol csak lehet, öntözzenek a gazdaságok. Az öntözési lenetosegeK kihasználása mellett egyre sürgetőbb az öntözés lehetőségéinek szélesítése. A műszaki hetek rendezvényeinek sorában tegnap Baján, a Magyar Hidrológiai Társaság bajai csoportja szervezésében az öntözés fejlesztésének lehetősége az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén címmel tar lőtt előadást Bencze Kázmér osztályvezető. A vízhasznosítás 30 éves fejlődéséről szólt bevezetőjében. Az igazgatóság területén 1948-ban csupán 400 hektárt öntöztek. Az esőztető berendezések elterjedése 1960-tól hozott lényeges változást, ekkor már csaknem másKENDŐZETLENÜL: Arany-e az Aranyhomok? Decemberben lesz tizenhárom éve annak, hogy Kecskeméten ünnepélyesen megnyitották a város és a megve legszebb, s egyben legnagyobb szállodáját, az Aranyhomokot. Azóta sokan megfordultak a szobákban kül. és belföldiek egyaránt. Még többen vették igénybe az éttermet, a cukrászdát, és a bárhelyiséget. A kecskemétiek büszkék erre a szállodára, amely tulajdonképpen az első „lépést"’ jelentette az akkor nagy fejlődésnek indult város arculatának megváltoztatásában. Az Aranyhomok ma is kedvelt, megszokott szórakozóhelye jó néhány embernek, akik szeretik kellemes környezetben elfogyasztani vasárnapi ebédjüket, akik szeretnek esténként. délutánonként beülni a cukrászdába, hogv néhány órás szórakozással, beszélgetéssel el- töltsék szabad idejüket. Az utóbbi időben azonban zavaró motívumokról is hall az em bér. Megcsappant a törzstagok száma, gyakran előfordul, hogy magukról megfeledkezett vendégeket kell erőszakkal eltávolítani a helyiségekből. Panaszkodnak arra is a vendégek, hogy drága hely az Aranvhomok Mi ezekben a panaszokban az igazság, és mi az oka a jelenségeknek? Erről kérdezték meg Jakobszen Antall. a szálloda igazgdtóját, aki először az árakról, az úgynevezett drágaságról beszélt Elmondta, hogy az árakat nem Kecskeméten készítik, azok központilag megadott számok. nem változtathatnak rajta. Talán azért tűnik fel ez a kecskemétieknek. mert a megyeszékhelyen meglehetősen szegényes a vendéglátóhálózat, nincs olyan választási lehetőség, mint például más nagyobb városban; Szegeden, Miskolcon. Pécsett stb. Az Arany- homok talán túlzottan kiemelkedik ebből a mezőnvből. Sajnos, nem éppen a legjobb véleménnyel vannak az Aranyhomokban a fiatalabb korosztályhoz tartozó vendégek egv részéről. Elmondta az igazgató, hogy 1974 nyarán pélául. az Ifjúsági Park működése ideién szinte teljesen összetörték a berendezést, székeket égettek el. poharakat zúztak porrá. Csupán kél adat: a négyszáz felliteres söröskorsóból ötven maradt őszre, a bútorzatot pedig teljesen ki kellett selejtezni. Nem beszélve olyan ielenségkről, mint a gyakori verekedés, a le- szólitások. a már-már elviselhetetlen hangerő Mindez azért tör- léntehett meg — mondja az igazgató — mért a parknak nem volt védnöke- Egy évvel korábban még a városi KISZ-bizottság és az UNIVERZUM-klub bábáskodott itt. de tavaly ugrásszerűen leromlottak a viszonyok itt. Nem sokkal jobb a helyzet bent sem. A bárban például kifejezet ten drága italokat árusítanak, de bizony a fiatalok egy részének bőven van pénze szeszre, s nem ritka, hogy a tizenévesek öt hat féldecit is rendelnek a 25 forintos márkás italból. Amikor aztán erősnek érzik magukat, jön a kö~ tekedés. a szolidabb vendégek, a felszolgálók molesztálása, a durvaság, s végül a verekedés. Néhány hónapja például az egyik felszolgálónőt úgy megütötte egy ittas fiatalember, hogy az asz- szonynak eltört az. állcsontja. Mondanunk sem kell. hogy az illető ellen eljárás van folyamatban. Az ilyen jelenségek miatt aztán elmaradoznak a törzsvendégek, s egyre inkább az említett viselkedésű garázdák veszik át a terepet az Aranvhomokban. Nem tudnak ellenük semmit tenni? Sajnos nehéz. Kitiltani csak akkor lehet őket. ha már valami rendzavarást elkövettek. Természetesen „szűrés” van. Köztudott, hogy Kecskeméten este tízkor a Hírős kivételével minden vendéglátó egység bezár. Akik addig máshol „szórakoztak.”. legtöbbször az Aranyhomokba indulnak. Ha ittasak, nem engedik be őket. Eny- nyi a szűrés. Pedig nem ártana olyan szempontból is nézni a vendéget. hogy például betöltötte-e már a tizennyolcadik évét, s egyáltalán hogyan van öltözve. Mert. mi tagadás, időnként lát az ember olyan alakokat az étteremben, a borozóban, hogv kétségbe esik: meztelen derekukat mutogató lányok. torzonborz. abszolút hippik, egymásba gabalyodott „szerelmesek” stb. Az ilyeneket miért nem küldik haza? De ne legyünk egyoldalúak: kik ezeknek a fiataloknak a szüleik? Akik teletömik pénzzel a tizenéves gyereket és elengedik szórakozni. Csak ilven szórakozást tudnak elképzelni a fiúk. a lányok? Másként, hasznosabban nem tudják eltölteni az estéket? Nem ártana. sőt kifejezetten hasznos volna, ha esténként egy-egy rendőr megfordulna az Aranvhomokban, körülnézne, egv-két kedves vendégtől igazolványt kérne, esetleg megkérdezné, hogy mondja barátom, hogyan fog maga holnap dolgozni, ha az egész éjszakát itt tölti? Vagy dolgozik-e egyáltalán? Persze — amint az igazgató is mondta — nem ez a jellemző a tizenhárom éves Aranvhomokra, de a jelenség kétségtelenül aggasztó. Természetesen csak addig, amíg ezeket a felnőttek eltűrik. Mert az Aranvhomok ma is arany, némely vendég pedig csak bikkfa. — dorgál — Cél v ezer hektárt öntöztek, majd fit év múltán 25 900 hektárra emelkedett ez a terület. Elkészült 1960—'70 között az igazgatóság területén az öntözőtelepek és -csatornák nagy része, s mostani ötéves tervben fejezték be a Fűzvölgyi Öntöző Főcsatorna éípítését. Jelenleg 35 ezer hektár öntözésére van lehetőség. A meglevő csatornák bővítésével és újabb mellékcsatornák építésével el lehet érni, hogy 87 ezer hektárnyi terület váljék ön- tözhetővé. E munka tervei már évek óta kékzen vannak. Megvalósítása — a nagy költségek mellett —, mintegy 20 esztendőt venne igénybe, s hogy mikor kezdődik el, még nem lehet tudni. Az öntözésfejlesztési terv megvalósításához a mezőgazdasági üzemeknek is hozzá kell járulni. s fel kell készülniük a gazdaságos öntözésre. Cs. I. Nyári táborok szakmunkástanulóknak Már megkezdték az előkészületeket, hogy az idén is megrendezzék a szakmunkástanulók hagyományos nyári szaktáborait Ezekben 1975-ben összesen mintegy 700 fjatalnak jiyílik lehetősége árra, hogy csaknem két héten gt kellemes, pihentető környezetben zavartalanul fejleszthesse tovább kulturális, technikai ismereteit: értő szakemberek irányításával foglalkozhasson kedvenc „hobby”-jával. A Szakoktatási Pedagógiai Intézet közlése szerint az első között — június 10-én — nyitja meg kapuit a balatonszemesi klublitkári tábor, ahová száz fiatalt várnak a „Kiváló ifjúsági klub” pályázatra benevezett kollektívák titkárai köréből. Ugyanezen a napon Bálatonlellén olvasótábor nyílik, ahol a területi .sza- valóversenyek helyezettjei és az iskolai könyvtárak ifjú aktivistái vesznek majd részt, számszerint 200-an. Szombathelyen, június 16—27. köeött rendezik meg, ölvén rádiós szakköri' tag részvételével» a nyári szaktábort. Hódmezővásárhelyen július 28—augusztus 8. között szervezik meg az idei képzőművészeti tábort; az országos diáknapok pályázóiból és a képzőművész, szakkörök tagjaiból. Balatonlellén augusztus második felében énekkari szaktábor nyílik, amelyen a „Vándor Sándor-szemle" .területi bemutatóin legjobbnak bizonyult csapatok vesznek majd részt, • Az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak márciusban kellett kitölteni azokat a jelentkezési lapokat, amelyekben meghatározták. melyik iskolában akarnak továbbtanulni. Minden diák két felsőbb fokú tanintézetet jelölhetett meg. Az általános iskolák március 20-ig minden gimnáziumba, szakközépiskolába és szakmunkásképző intézetbe elküldték a jelentkezéseket. A továbbtanulásra jelentkezők ezekben a napokban tudják meg, hogy kérelmüket elfogadták-e. vagy pedig elküldték annak az iskolának, amelyet másodsorban megjelöltek. A pályaválasztás nem könnyű dolog. Ebben a szülőkön kívül az idén is nagyon sokat segítettek a pedagógusok, a munkahelyek, a tömegszervezetek és természetesen az 1971-ben megalakult Bács- Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, amelyre a munkaerő-gazdálkodás szempontjából nagyon jelentős feladat hárul. Az intézet egyik fő feladata a pályaérettségre való nevelés módszertani segítése, irányítása Az ugyanis, hogy egy fiatal milyen pályát választ, nem csupán egyéni ügye. hanem társadalmi érdek is. • Az 1974—75-ös tanévben a Bács-Kiskun megye általános iskoláiban» 220 pályaválasztási felelős segítette a diákok helyes pályaválasztását. A megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági bizottság legutóbbi ülésére készített felmérés szerint az általános iskolai tanulók 80 százaléka a pedagógusok. illetve az iskolai pályaválasztási felelősök helyes irányításával. útmutatásával döntötte el hogy milyen szakmát választ A 20 százalékuk azonban különböző okok miatt — egészségügyi, pszichológiai vagy családi — egyéni szaktanácsadásra szorult. A megyei intézet 1971—74 között 775 tanulót egyénileg segített továbbtanulásra. 1 Rendszeresen támogatják a fizikai dolgozók gyermekeit. Közülük évente 500—600-an nem jelentkeznek felsőbb iskolába, de továbbtanulásra alkalmasak. Általában családi körülményeikre hivatkoznak. Mint azt a pályaválasztási intézet megállapította, a fizikai dolgozók gyermekeit a jövőben fokozottabban támogatni kell ebben is. A szakszerűen előkészített üzemlátogatások, erre a célra szervezett szülői értekezletek, s a pályaválasztási klub működése is elsősorban ezt a célt szolgálja. • A pályaválasztás előtt álló fiatalok döntését a munkahelyek is könnyítik. A gyárak, üzemek megbízottai (mintegy 350-en) rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolákkal, részt vesznek az osztályfőnöki órákon, az úttörőfoglalkozásokon és KlSZ-taggyű- léseken. üzemlátogatásokat szerveznek a fiataloknak. ,A pályaválasztási intézet minden évben az egyes szakmákat bemutató vándorkiállításokat rendez. Az 1973—74-es tanévben a megyei intézet az úttörőszövetséggel közösen háromfordulós szakmai vetélkedőt szervezett az általános iskolai tanulóknak, akik közül háromezren vettek részt a megyei versenyen A tavaly megrendezett országos rádiósvetélkedő, s az idei pályaválasztási hetek az egyes szakmákra való tudatos készülődést segítették elő. A megyei intézet munkájának is köszönhető, hogy az általános iskolai tanulmányaik befejezése után 1968—69-ben a diákok 44,2 százaléka. 1973—74-ben 47.2 százaléka, 1974—75-ben pedig ‘49,6 százaléka, tehát a végzős diákoknak majdnem fele szakmunkástanulónak jelentkezett. • Az ifjúsági bizottság helyesnek ítélte az intézet ama törekvését, hogy a jövőben erősítik az iskolák és munkahelyek kapcsolatát. segítik, irányítják a pálya- választást elősegítő, szakköri foglalkozásokat és figyelemmel kísérik a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedését Több alkalommal szülői értekezletet tartanak a pályaválasztással kapcsolatban. hogy megkönnyítsék -/* szülők és a diákok döntését. Társadalmi őrségek környezetünk védelméért Mind több országrészben szerveznek környezetvédelmi társadalmi őrségeket a helyi — megyei, járási, városi — népfrontbizottságok. Több fővárosi kerületben is eredményesen működnek már ilyen társadalmi szervek. Mi a konkrét feladatuk és munkaformájuk a környezetvédelmi őrségeknek'! — erről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál. A környezetvédelem — mondták —. mindenekelőtt fontos állami feladat. Hatásos környezetvédelmi intézkedések, eredményes környezetvédelem és környezetfejlesztés azonban- nem képzelhető el erélyes, és aktív társadalmi közreműködés nélkül. A nép fron tmozgalorh tennivalói Közé tartozik, hogy állandóan erősítse a környezetvédelem irán ti társadalmi igényt. A népfront társadalmi őrei vigyáznak a természeti Környezet, így a víz és a levegő, a közterületek, az erdők. a mezők tisztaságára. Sokrétű felvilágosító, nevelő munkával serkentik az embereket arra, hogy oltalmazzák az .erdőket, a parkokat, a fákat az oktalan rongálásiéiba felelőtlen pusztítástól. A társadalmi őrök környezet- védelmi feladataikat elsősorban felvilágosító szóval, az emberek többségének megnyerésével, személyes példamutatással látják el. Az őrség tagjait — mint valamennyi állampolgárt —. megilleti a jogos védelem. Ha társadalmi örök jogosullak figyelmeztetni a környezeti ártalmak okozóit cselekményük abbahagyására, s ha a felszólítás eredménytelen, szükség esetén igénybe vehetik hatósági, rendészeti szervek közreműködését is. Maguk azonban hatósági jogköröket nem gyakorolhatnak, rendészeti intézkedési joguk nincs. A társadalmi öröknek erről szóló igazolványuk van, jelvényt viselhetnek. Az ellenőrzés nem bizalmatlanság-■Hagyjanak engem békén — ha egyszer megbíztak a milliárdos,értékek kezelésével, s ezért felelősséget is vállaltam —, miért kell állandóan a nyakamra küldeni az ellenőröket? E dühös kifakadás nern ma hangzott el egyik nagyvállalatunk vezetőjétől, lehet ennek vagy két-három esztendeje is. Hogy most mégis eszembe jutott — annak a KNEB legutóbbi vizsgálata az oka. Az említett jelentés sommás megállapítása: az ellenőrző tevékenység meglehetősen rendszertelen, az erről szóló part- és kormányhatározatot nem mindenütt hajtották vt gre. Természetesen a jó példák száma sem kevés, ám a leszűrendő tanulság számunkra mégis csak úgv szól: minden szinten erősödjön az ellenőrzés. Ennek fontosságát a XI. kongresszus referátumai, hoz. zászólásai is megerősítették. A „lentről” látott kép és támasztott igény egybevág azzal, amit „lent" látnak, kívánnak az emberek. De miért is kell mindezt hangsúlyozni a nagyon is kerek, egyértelmű megfogalmazáson túl? Talán azért, mert még hat az a félreértés, amit az ellenőrzés kapcsán éppen az idézett KNEB-vizsgálat így foglalt össze: „széles körben úgy vélték, hogy gazdasági szabályozók önmagukban s biztosítják a döntések kontrollját, a gazdálkodás hatékonyságát ...” Alighanem itt a probléma gyökere és ezen érdemes elgondolkodnunk. Hivatkozhatunk a tapasztalatokra, arra. hogy sajnos, e vélekedés helytelenségéről már meggyőzött néhány jelenség az elmúlt időben, mint például a készletek- túlzott felhalmozódása, gazdálkodási aránytalanságok kialakulása egyes területeken. Ta. lálkoztunk ennél súlyosabb következményekkel, például visszaélésekkel is, ami szintén összefüggésbe hozható az ellenőrzés gyengeségeivel Ám a gyakorlatban szerzett okuláson túl e fontos tevékenység javítását sürgeti a vezetés fejlesztésének szükségessége. A helyesen értelmezett, szakszerű ellenőrzés ugyanis nem valami gyámkodás az önállóan munkálkodók, gazdálkodók felett; nem a. bizalmatlanság megnyilvánulása, hanem az irányi, tás egyik fontos, a többivel egyenrangú eleme. Olyan, amit egyértelmű természetességgel sorolunk fegyvertárunkba, áz nllami, a társadalmi tulajdonosi érdekeink érvényesítése eszközeiként. Nem mond ellent ennek gyakorlása sem az önállóságnak, sem a felelősségnek, de még a jogosan elvárt bizalomnak sem. Sőt. tulajdonképpen a bizalom megalapozásának, megerősítésének hasznos módszere lehet a szakszerű, gondos vizsgálat, a rendszeres ellenőrzés. Ennek eredményeként készített „bizonyítvány” nem csupán az arra illetékes felettes szamára szolgál megnyugtatásul; jogos magabiztossággal tölti el azt, akinek munkáját, a társadalomtól kapott bizalommal való sáfárkodását rendben találták. M. I.
