Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

Az alábbiakban részleteket köz­lünk dr. Weither Dániel március 5-én Kecskeméten, a felszabadu­lás 30. évfordulójával kapcsolatos tudományos tanácskozáson el­hangzott „Bács-Kiskun megye szocialista fejlődése a felszabadu­lást követő három évtizedben” című referátumából. 1945. április 4. egv visszamenő­leg szinte végeláthatatlan korsza­kot zárt le népünk történetében. A levert felkelések, forradalmak, sikertelen szabadságharcok, ön­emésztő küzdelmek, a 25 éves el­lenforradalmi népelnvomás után, a harminc évvel ezelőtti tavaszon a haladás, a felfelé ívelés, a bol­dogulás új horizontjai tárultak fel népünk előtt. Éppen ezért 1945. április 4-e —, a szovjet hadsereg győzelme — a magyar nép számára nemcsak a háború — az előzőeket is beleszá­mítva — a háborúk végét jelen­tette, hanem az elnyomástól való végérvényes felszabadulást, me­nekvést a fasizmustól, és egy egé­szen új, addjg csak elképzelt tör­ténelmi korszak kezdetét. Né­pünk, ha évszázadok múltával is, hosszú idők bajvívásának ered­ményeként visszanyerte nemzeti függetlenségét, és a háború rom­jain kezébe vette azokban az időkben egyáltalán nem könnyű sorsának intézését. Ezért bizton állíthatjuk, hogy az elmúlt har­minc esztendő — még ha csak ezeket a legfontosabb motívumo­kat jelezzük is — hazánk több mint ezeréves történelmében a legjelentősebb korszak volt. A mai Magyarország és benne me­gyénk lakóinak élete egyetlen lé­nyeges vonatkozásban sem hason­lítható össze a felszabadulás előt- 4 tivel Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján olyan fejlődésről ad­hatunk számot népünk és a világ előtt, ami méltán kelt örömet és büszkeséget egész dolgozó-alkotó népünkben. Sikereink a marxis­ta—leninista ^tanításokat igazol­ják. * • PUSZTULÁS. ROMOK, Mi­lyen volt és mit hagyott örökül az arisztokrata földbirtokosok és a gyárosok Magyarországa? Gazdaságilag és kultúrában el­maradott országot, szegénységet és egy imperialista háborúban lel­kileg és fizikailag sérült Magyar- országot. annak minden rendű és rangú következményeivel együtt. A második világháború során., több mint félmillió magyar ál­dozott eletével egv értelmetlen és ugyanakkor bűnös háborúnak, Ez a lélekszám azonos lett volna Bács-Kiskun megye lakossága tel­jes pusztulásával. A felszabadulás idején az or­szág romhalmaz volt, hiszen az esztelen háború 35 milliárd arány­pengő kárt okozott. Csupán Kecs­keméten. ahonnan erőszakkal kényszerítették távozásra a város polgárait, hárommilliárd pengőre becsülték a kárt. Elpusztult az ország ipari be­rendezéséinek fele. elhurcolták az állatállomány nagy részét, 28 köz­úti Duna- és Tisza-hídunk volt a háború előtt, s a fasiszták vala­mennyit lerombolták. Megsemmi­sítették, vagy elrabolták a vasúti és közúti járművek 90 százalékát. Teljesen tönkrement 120 ezer la­kóház; a megyében megsérült csaknem 12 ezer. a lakóházak 8,5 százaléka. Alig maradt az ország területén ép bánya, vagy ipari üzem. Az ország egész gazdasá­gát feudális maradványok ter­helték. Az ipar — legalábbis ahol volt, mert a megyében kevés — rossz szerkezetű és korszerűt­len. Gyenge mezőgazdasága elma­radott. és alig termő volt. * • FORRADALMI KEZDET. A szabad életről gondolkodás-terve­zés pirkadata a munkásmozgalom kialakulásával vonult a múlt szá­zad még mindent elborító, sötét ege aljára. Kissé megkésve — az iparosodással vette kezdetét an­nak az osztálynak létrejötte, ame­lyik nem veszthette láncait. A munkásosztály ereje, kezdeti szer­vezettsége és mozgalmi tevékeny­sége fakad, de ugyanakkor kötő­id dik is azokhoz a kezdetben kis számban létrejött és kis méretű üzemekhez, amit a megyében a malom-, szesz-, konzerv-, textil- és gépipar jelentett, A századfor­duló időszakában így jöhettek lét­re a különböző szakszervezeti csoportok, amelyek erejükhöz mérten már szolgálták az érdek- védelmet, és ébresztgették a bi­zalmat a munkásosztály erőt je­lentő csoportosulásai iránt. A társadalmi lázadásnak azon­ban már voltak a munkásmozga­lom kialakulását megelőző, ko­rábbi időkben is példái, abból az alapvető ellentétből következtet­vén, hogy szakadék volt az ország vezetői és az állampolgárok gon­dolkodása között. Ezt a szakadé­kot bátorkodott áthidalni — va­lamivel több mint száz évvel előbb — az Asztalos János vezet­te földmunkásmozgalom fellobba- nása Kecskemét és Kiskunfélegy­háza környékén. Ebben az időben az alföldi parasztmozgalom és a demokrata körök központja Kecs­kemét volt Ennek a látványos és forradalmi gondolkodás erősödése szempontjából felbecsülhetetlen Bács-Kiskun megye szocialista fejlődése értékű megmozdulásnak voltak már más előzményei is szerte a megyében. * • „MAR JÖJJ ÖKÖL!” A műn­kásmozgalom szervezkedéséhez a megyében is jelentős ösztönzést adott az 1905-ös első orosz forra­dalom. majd a nagy fordulatot 1917 októbere, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelentette, amelynek első szülötte a magyar Tanácsköztársaság volt. Hatalmas jelentőségű történel­mi tette volt ez a magyar mun­kásosztálynak és gyorsan népsze­rűvé lett pártja, a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Elérke­zett tehát az a történelmi pilla­nat, amiért Ady ípv kiáltott: „Már jöjj Ököl / Bomolion föl e nem jó Élet”... S jöjjön valami más . . . / Ó forradalmak, miért késtek?” A magyar munkásosztály 133 nap alatt olyan egyedülállót alko­tott a gazdasági, politikai, kultu­rális és a társadalmi élet vala­mennyi területén, amelyre mindig büszkén emlékezik vissza az utó­kor. Sajnálatos, de történelmi tény — mivel ebben az időben az országnak csak a Duna—Tisza közi és a dunántúli része volt az intervenciótól szabad — a Ta­nácsköztársaságot 1919. augusztus 1-én leverték. 1919 augusztusában olyan negyedszázadon át uralko­dó véres terror került hatalomra, ami őrökké felejthetetlenül meg­keserítette a magvar nép életét. Horthy első számú pribékjei, a Héiiasok, és a Francia-Kissek ga­rázdálkodása sok évszázados tör­ténelmünk leggvászosabb korsza­kára emlékeztet, A börtön és a bitó állandósult réme önfeláldozó és bátor embe­reket kívánt S ha nem is sokan, de jó néhánvan voltak a megyé­ben Is, akik ébren tartották a for­radalom szellemét, akik harcol­tak a Horthv-fasizmussal szem­ben a magyar nép szörnyűséges fi­zikai és lelki terror alóli felsza­badulásáért, * • KÉT TAMADAS Az Illega­litás nehézségei közeoe He har­coló pártunknak mi volt a leg­fontosabb tennivalója? A széles körű népfrontmozgalom kialakí­tásával — ilyen kezdemények a megyében Is voltak — küzdeni a fasiszta elnyomással szemben, az ország függetlenségéért, Ennek a harci feladatnak cáriunk óri­ási áldozatok árán eleget tett, A harc a szovjet nép segítségével győzelemre jutott és hazánk 1944 végén és 1945 elején végér­vényesen felszabadult a fasiz­mus igája alól. A Duna—Tisza köze jelentős részét — benne Bács-Kiskun területét is — a 2. Ukrán Front csapatai szabadították fel, A megye déli részének felszabadítá­sában a 3. Ukrán Front jóbbszár- nván harcoló egységek vettek részt. A 2. Ukrán Hadsereg első támadása — ez volt a megye felszabadításának első szakasza — 1944. október 6-án indult meg. Október 12-én Csikéria volt a megye első szabad községe. A me­gye teljes felszabadulása második szakaszának kiinduló dátuma ok­tóber 29-e. A főparancsnokság direktívájának megfelelően ezen a napon Rém. Borota, Jánoshal­ma, Kiskunhalas Kiskunfélegy­háza térségéből széles arcvonalon támadásba mentek át a 16. had­sereg, a II. és a IV. gépesített hadtest csapatai és még aznap át­törték a Szálasi-barát Heszlényi altábornagy vezette III. magyar hadsereg védelmét a Duna—Tisza közén. Ez a gyors és erőteljes támadás eldöntötte a megye sor­sát, amely november 14-én vég­érvényesen felszabadult. * • AZ ELSŐ LfiPÉSEK. A me­gye alig több mint egy hónap alatt lezajlott gyors felszabadulá­sa azt jelentette, hogy a lakosság fél évvel kevesebbet sínylődött a fasizmus igájában és bár különö­sen a kecskeméti kiürítés drasz­tikus végrehajtása nagy megpró­báltatásnak tett ki több tízezer embert, mégis a megyében a Szá- lasi-puccs nyomán nem alakulha­tott ki az országosan tapasztalha­tó helyzet. A felszabadulással a megye százezrei megkapták a lehetőséget az új élet indításához. Mi volt a legfontosabb? A közigazgatás újjászervezése, a kereskedelem felélesztése, a lakosság számára a legfontosabb cikkek biztosítása, a közbiztonság megteremtése, az üzemek munkájának mihamarab­bi megindítása, áramszolgáltatás, a telefonközpontok működteté­se és a vasúti közlekedés bizto­sítása. Mindehhez azonban egy­fajta koordináló szerv létrehozá­sa volt szükséges, amely Nemze­ti Bizottság néven gyorsan, nagy forradalmi lendülettel jött létre. A felszabadulás utáni közvetlen napokban azonban nemcsak Nem­zeti Bizottságokról szólhatunk, más nevet Is kaptak ezek a ha­sonló funkciót betöltő szervek, például Sükösdön „Vörös Hetes­tanács”, vagy másutt egyszerűen csak Hetes Tanács”-nak, vagy „Komandáns Bizottságnak” ne­vezték őket. 1944 végén tehát népi demokra­tikus forradalom bontakozott ki. A felszabadult területeken új hatalom jött létre, amelyben dön­tő szerepet a munkásosztály és a parasztság játszott. * • LEGÁLIS AZ MKP. A vi­szonylagos normalizálódás akkor következett be, amikor a népi ha­talom jelképeként meglevő Nem­zet,; Bizottságokat a pártok tény­leges megalakulása erősítette meg. Elsőként, természetesen, minde­nütt a most már legális Magyar Kommunista Párt szervezetei ala­kultak meg. A 25 éves illegalitás­ban legjobban megedződött kom­munista párt volt az egyetlen szervező erő. amely programot adott, s adhatott a meglevő hely­zetből való kilábalásra. A pártszervezetek magját ké-1 pezték az 1919-es diktatúra részt­vevői. vöröskatonák, az oroszor­szági polgárháborúból hazaérke­zettek, és a szervezett ipari és földmunkások, akik közül nem is kevesen, tagjai voltak az ille­gális Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának. A legális szervez­kedéskor csatlakoztak a párthoz más baloldali személyiségek Is. Ahol a munkásmozgalomnak gyökerei voltak, mint például Kiskunfélegyházán, már október 27-én megkezdték a szervezést, s november 3-án megalakították a kommunisták helyi szervezetét. A kiskunhalasi pártszervezet no­vember 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfor­dulóján megtartott nagygyűlés befejeztével alakult meg, Baján november 26-án, Kecskeméten december 12-én alakult meg a Magyar Kommunista Párt legális szervezete. A Központi Bizottság december végén úgy döntött, hogy 1945 elejétől a pártszerve­zetek munkájának irányítását és a pártszervezetek további meg­alakulását, a Kecskemét szék­hellyel létrehozott, a Magyar Kommunista Párt Duna—Tisza közi Kerületi Titkársága végezze. * • FÖLDREFORM. A felszaba­dulás utáni első legfontosabb és a megye paraszti lakosságát leg­inkább érdeklő és izgató kérdés, az új rend első forradalmi lépé­se a földhöz jutás, illetve a föld felosztása volt. A földreform végrehajtásának elhatározása azonban csupán a kezdeti lépés volt. Tudni kell, hogy nem egy helyen nehézséget okozott a pa­rasztság hangulata és politikai felfogása. A földosztás megszer­vezése tehát a pártra jelentős politikai munkát hárított. 1935-ben a megye földterületé­nek 40 százalékát a száz kát. holdnál nagyobb. 14 százalékát pedig a 300 kát. holdnál nagyobb földterülettel rendelkező földbir­tokosok uralták. Tehát volt miből osztat, h's^en nagybirtokban Bács-Kiskunban sem volt hiány. Felosztásra került a borotai Wei- dinger és Rosenberg uradalom 9700 holdja, a kalocsai érsekség 59 ezer. Bon Compagny olasz herceg kisszállás! tízezer holdjai mind-nlind a jogos tulajdonosok kezébe kerültek. A megyében az 1945-ös földreform során 37 ezer paraszt között több mint 200 ezer hold földet osztottak ki, a ház- és házhely-juttatásban részesültek száma pedig meghaladta a tíz­ezret Is. A juttatás eredménye­ként a földbirtokviszonyok je­lentősen megváltoztak a megyé­ben. A földreform történelmi jelen­tősége mindenekelőtt abban állt, amit megsemmisített: a feudális eredetű nagybirtok felosztásában, és általa a demokratikus fejlődés megannyi akadályának eltávolí­tásában. * • PROLETÁRDIKTATÚRA. Az új típusú népi demokratlkUiS forradalom nem a burzsoázia, ha­nem lényegében a munkásosztály és a parasztság hatalmát terem­tette meg, s a dolgozó nép széles tömegeit vonta be a hatalom gyakorlásába. A munkás—paraszt forradalmi demokratikus diktatú­rának eeyik válfaja jött létre, amely lehetőséget nyújtott a dol­gozó nép további gazdasági és politikai térhódításához. A szocialista építés feltételei­nek érlelődése 1947 második felé­ben megkövetelte hogy a párt fe­lülvizsgálja tevékenységét és a változott feltételeknek megfelelő­en állapítsa meg tennivalóit. Ezt megalapozta 1947. augusztus 31- én elért választási siker, amikor a Magyar Kommunista Párt az ország legnagyobb pártja lett. A megyében is jelentős volt a pártra adott szavazatoknak a két évvel azelőtti választásokhoz képest mutatkozó növekedése. Néhány községben — például Csávolyon és Garán — a párt abszolút több­séget kapott. A párt vezetősége 1947 végén, 1948 elején felismerte és tudato­sította. hogy minőségi fordulat következett be' népi demokrá­ciánk fejlődésében: népünk a szo­cializmus útjára tért. A két mun­káspárt egyesülése, a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása lezárta a hatalomért folytatott harc időszakát. 1949 elején sor került az államhatalom jellegé­nek tisztázására. A párt leszögez­te. hogy a népi demokrácia, fej­lődésének adott szakaszán immár proletárdiktatúra. 1949-től kezdve azonban a szo­cialista építés eredményei mellett, egyre több negatív elem jelent­kezett a párt politikájában és az 1950-es évek elején súlyos el­lentmondások keletkeztek hazánk szocialista fejlődésében. E jelen­ségek forrása a dogmatizmus és a személyi kultusz elburjánzása volt. Gazdasági nehézségek lép- _ tek fel, átmenetileg csökkent a " dolgozók életszínvonala, csorbát szenvedett a munkásosztály ve­zető szerepe és meglazult a mun­kás-paraszt szövetség, leszűkült a szocialista építés tömegbázisa. A helyes irányvonal nem bonta­kozott ki. Akadályozta ezt a szek­tás dogmatizmus továbbélése, va­lamint a revizionizmus feléledé­se, majd 1956-ban a belső és kül­ső reakció ellenforradalma. * • LENINI POLITIKA. A párt politikájának a marxizmus elvei szerinti helyes irányú fejleszté­sére csak 1956 után kerülhetett sor. Az SZKP XX. kongresszusa megteremtette az elvi alapot az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom új fellendülésé­re. A Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetősége hasznosította munkájában a XX, kongresszus útmutatásait, s alkotóan alkal­mazta ezeket hazánk viszonyai­ra. A kétírontos harc szellemé­ben, kérlelhetetlenül harcolt — és harcol — a párton belül je­lentkező mindenfajta szubjekti­vizmus ellen. Az MSZMP vezetőségének poli­tikája a proletárdiktatúra meg­erősödése, a konszolidáció rövid Idő alatt kibontakozott sikerei le­hetővé tették, hogy az adminisz­tratív eszközök szerepe csökken­jen. mind jobban kibontakozzék a szocialista demokratizmus, tár­sadalmi életünk minden terüle­tén. Ennek az elvnek helyes al­kalmazása növelte a tömegek bi­zalmát, segítette aktivitásuk ki­bontakozását, alkotó részvételét az ország, a megye előtt álió fel­adatok megoldásában. A néphatalom megszilárdításá­ban jelentős szerepe volt a párt helyes gazdaságpolitikájának. Fontos intézkedések születtek a népgazdaság irányítása terén, Az MSZMP helyes agrárpolitikája szem előtt tartotta, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom szám­szerű fejlesztéséhez meg kell te­remteni a politikai-gazdasági fel­tételeket, hogy e forradalmi felT adat csak a dolgozó parasztság egyetértésével, aktív részvételé­vel, társadalmunk minden osztá­lyának érdekeivel, közreműködé­sével oldható meg. S nemsokára megértek a feltételek ahhoz, hogy befejeződjék Bács-Klskunban — figyelemmel a tszcs-kre és a szakszövetkezetekre — a fokoza­tosság elveinek figyelembe véte­lével — a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, amelynek bir­tokában 1962-ben országosan és a megyében is elmondhattuk: le­raktuk a szocializmus alapjait. * • MUNKÁS-PARASZT SZÖ­VETSÉG. Bács-Kiskun megyében a felszabadulás előtt szervezett ipari üzemben körülbelül négy­ezer munkás dolgozott. Manapság, 30 év múltán, az ipar, az ellen - forradalom utáni fokozatos fejlő­dés eredményeként, számarányá­ban is a legnagyobb társadalmi vezető osztály a munkásosztály, amely az összes aktív keresők 51,1 százaléka. Tehát a megye aktív ke­resőinek több mint fele az ipar­ban és az építőiparban dolgozik. Az ipar termelési értéke megha­ladta a mezőgazdaságét, ami egy hagyományosan paraszti megyé­ben társadalmi szempontból nagy jelentőségű dolog. Az ipar fejlődésével együtt ha­ladt a munkások életszínvonalá­nak és szakképzettségének javu­lása. Manapság már minden har­madik munkás szakmunkás. A dolgozó parasztság számára az osztállyá szerveződés feltételeit a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése teremtette meg. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése, anyagi­műszaki bázisuk növekedése, a mostanság végbemenő és az ipar­szerű termelést megcélzó műsza­ki-technikai forradalom hatással van a szövetkezeti paraszti osz­tály létszámának és belső struk­túrájának alakulására.' Bács-Kis­kun megyében — mivel hagyo­mányosan paraszti megyéről van szó — a foglalkoztatott parasztok aránya 28 százalék, azaz duplája az országos átlagnak. Milyen poli­tikai igényt vet ez fel? Alapvetően azt, hogy állandó politikai szükségszerűség a mun­kás-paraszt szövetség permanens erősítése. Egy olyan megyében, ahol az ipar fiatal volta miatt a munkások zöme még nemrégen a mezőgazdaságban dolgozott (el­ső generációs munkások), és mind a mai napig nagyon szoros az összefonódás a munkás és a szö­vetkezeti paraszt között, a mun­kás-paraszt szövetség erősödésé­nek meghatározó jellege van. Te­hát a párt további politikai cél­kitűzései között kardinális tétel a szövetségi politika állandó izmo- sítása, és az ország építésében részt vevő valamennyi táfsadal- mi réteg aktivitása. A megye gazdasági életében és lakossága eltartó képességében a mezőgazdaságnak változatlanul kiemelkedő, jelentősége van és ez a körülmény a megye arculatá­ban és gazdasági-politikai mun­kában is tükröződik. Az utóbbi esztendőkben a parasztság szor­galmas, hozzáértő munkája nyo­mán — egyes évékben a mező- gazdaság számára kedvezőtlen időjárás ellenére — országosan is kiemelkedő eredmények születtek. A megye mezőgazdasága a most zajló IV. ötéves terv időszakában több mint 20 százalékkal termelt többet, mint a III. ötéves terv so­rán. A termelés a tervezettet több mint 5 százalékkal meghaladja. • KULTÚRA. Az elmúlt har­minc év alatt hazánkban és a me­gyében is felszámoltuk a kultu­rális elmaradottságot. A dolgozók százezreit érintő kulturális forra­dalom bontakozott ki. amely mind a mai napig tart. sőt. a holnap­ra is jelentős feladatok utalnak. Ebben a három évtizedben meg­szűnt a kiváltságosak műveltségi monopóliuma, létrejött a kötelező nyolcosztályos általános Iskolai rendszer, amelynek a megyében abból a szempontból is nagy je­lentősége van, hogy az 1956. évi statisztikai jelentés 44 882 főben jelezte az írni—olvasni nem tu­dók számát. Kitárultak a közép, és felsőfo­kú oktatási Intézmények kapui a dolgozók gyermekei előtt és meg­teremtettük az Ú1 szocialista kul­túra kibontakozásának sok-sok feltételét. Az 1950-es évek elején- közepén a megyében a középis­kolai tanulók száma alig több mint ötezer volt, 1073—74-ben 0400, a szakmunkásképző iskolák tanulóinak száma 9900 fő. A fel­sőoktatás terén Is lelentős a fejlő­dés. hiszen a felszabadulás előtt csak egyetlen ilyen jellegű Intéz­mény volt a megyében, Az utóbbi másfél évtizedben fokozatosan öt felsőoktatási intézmény jött létre, amelyek nappali és levelező tago­zatán az 1970—71. évi 2300-as lét­számmal szemben az 1973—74. tanévben csaknem 3200 fő tanul. Ezzel együtt erőteljes a közműve- lődés egyre nagyobb tömeget fel­ölelő munkássága. Az emberek tudásszomjának növekedése, olva- sottabbá tette a' könyvtárakat, több a színház-, a mozilátogatók, a televíziónézők, a rádióhallgatók száma. • • GYÖKERES VÁLTOZÁS. Magyarország felszabadításának történelmi feladatát a Vörös Had­sereg végezte el. Történelmi tet­tével örökre meghatározta a két nép kapcsolatát és rendíthetetlen alapokra helyezte a magyar— szovjet barátságot. A harminc év alatt megtett úton egy pillanatra megállva, ösz- szefoglalásképpen elmondhatjuk: gyökeresen megváltozott Magyar- ország és benne Bács-Kiskun ké ­pe, a hazánkat lakó emberek éle­te. gondolkodása, érzésvilága. Magyarországon kivívtuk és megszilárdítottuk, egyben meg- változhatatlanná tettük a mun­káshatalmat. Visszavonhatatlanul felszámoltuk az embernek ember által való kizsákmányolását, örök érvénnyel kisajátítottuk a közös­ség, a nép javára a kisajátítható- kat. Megvalósítottuk az egész magyar társadalmat magában fog­laló szocialista tartalmú népi nemzeti egységet. A hatalom bir­toklásával együtt hazánk minden fia előtt nyitva áll a gazdasági, társadalmi, szellemi felemelkedés útja. Hazánk és megyénk teljes valósága a szocialista gazdasági, társadalmi rend előnyeit bizonyít­ja, fölényét a kizsákmányoló, el­nyomó. gazdasági. társadalmi rendszerrel szemben. Azért néztünk vissza régebbi, illetve 30 éves múltunkba, hogy erőt merítsünk a jövőért vívott harchoz. Senki sem vonja kétség­be, hogy eredményeink óriásiak. De tudjuk, hogy nehéz küzdelmek előtt állunk még. Az út. mint lát­tuk. eddig sem volt sima, és buk­tatók nélküli. De ki tagadhatja, hogy ez az út felfelé vezet. 5 aki felfelé tör. annak számolnia kell tevékenységünket állandó jelleg­gel kísérő gondokkal, nehézsé­gekkel és a feloldható ellentmon­dásokkal. Ezért van hát ország- és me- gveszerte az alkotó vágy, a te­remtő kedv és a munkában való bizodalotn. Ugyanez fémjelzi a megye egész életét irányító pár­tunk és egész közvéleményünk készülődését a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresszu­sára. amely egybefonódik a fel- szabadulás 30 évfordulójával és a kommunisták kongresszusi munkája fölé mintegy szimbó­lumként magasodik szabad éle-: tünk harcokkal, kemény munká­val megvívott minden eredménye. ELSfi KBMGRESSZIISA Ítél a történelem a SZÁLASI-PER A VÁD, A VALLOMÁSOK ÉS AZ ÍTÉLET A Magynr OruÁgos Twdósico íé a Mai7#r Tívirat! Irsd.; hivacaiói kiadóm! uál furán« i .(IIII .( II,< 't I Kll f. V í /, / s wvv/M f?V nin: I R A D O KONYVTA * BUDAPEST. I v 4* HARC AZ UJJAÜHTÍBÉRT A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT IUtlt .IA.HH an,AH A" ,t,K1 V.linm- ORSZÁGOS ÍRTFKÜZLETINEK jegfzAkösyve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom