Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. március 30. Az ezredforduló szakmunkásaiért /\ szinte, a szakmunkástanu- lók helyzetét összetetten és mélyen elemző, segítő összefogást kérő és sürgető felszólalásokat hallottam a megyei tanács ifjúsági bizottságának legutóbbi tanácskozásán. amelyen a szakmunkástanulók világnézeti, erkölcsi és szakmai neveléséről, a munkahelyek politikai nevelő szerepéről tárgyaltak. Az egyik intézmény képviseletében felszólaló tanárnő elmondta, hogy tanulóik 60 százaléka 8— 40 kilométeres körzetből bejáró, illetve — kollégiumi helyek híján — munkásszállások lakója. A heti háromnapos iskolai oktatási- képzési- idő kevés a világnézeti, erkölcsi nevelési célok megvalósítására. A tanítási órák utáni KISZ-mozgalmi életből a bejáró tanulók kénytelenek kimaradni az utazások miatt. Szálláson lakó társaik pedig a nevelői felügyelet hiánya miatt erkölcsi és magatartásbeli fejlődésük szempontjából vannak hátrányban. T)ártunic XI. kongresszusának határozata azt írja elő, hogy a társadalmi továbbépülés alapvető feltétele. a munkásosztály vezető szerepének növelése; leendő tagjainak, a szakmunkás- tanulóknak magasabb fokra kell -emelni a világnézeti, erkölcsi, politikai és szakmai neveltségét. A feladat tehát kettős: javítani kell az oktatás folyamatában tartalmi mozzanatokat, annak optimális végzéséhez pedig meg kell teremteni dologi, tárgyi feltételeket. Az elmúlt év őszén a megyei tanács művelődésügyi osztálya adatgyűjtést végzett 4 intézmény 3200 tanulója körében. Ez a megyében szakmát tanulók összlét- szárnának egyharmada. az eredmény tehát általánosítható a világnézeti, politikai, erkölcsi tudatfejlettséget illetően. Nem kívánok az említett vizsgálódás nyomán készült jelentésből hosz- szan idézni, de néhány megállapítása figyelemre méltó már csak amiatt is. mert a legsürgősebb teendőkre hívja fel a figyelmünket. A világnézeti meggyőződés kialakulásában az iskolai nevelésnek, a családnak és a muQ,ka^ helynek van a legnagyobb jpz^r^j pe. Erre alapozódva született az a megállapítás, hogy jelenleg a tanulók 59 százaléka materialista szemléletű. 19 százaléka bizonytalan. 22 százaléka vallásos. Alapvető politikai kérdésekre 76 százalékban adtak helyes választ. A tanulóknak mindössze 35 százaléka tagja a KISZ-nek. összességében a szakmunkástanulók világnézetileg. politikailag fejlődnek. de a társadalmi követelményekhez képest lassabban, és ez nem megnyugtató. Az erkölcsi tudatszintről — amely a szocialista erkölcs gyakorlattá, alkotó készséggé válása szempontjából igen fontos jellemző — megállapították, hogy „a szocialista hazafiságot a tanulóknak csak 46 százaléka tartja a szocialista ember legfőbb jellemzőjének, a közösség iránti elkötelezettséget pedig csak 34 százaléka. Legtöbben a munkahelyi környezetből választanak példaképet. |\/| egállapítható, hogy a ta- nulók erkölcsi tudatát formáló hatások — elsősorban a nevelés folyamatosságának hiánya miatt — rendkívül sokfélék és ellentmondásosak. Legfejlettebb az egyén érdekét szolgáló tudati sajátosságok ismerete, de hiányos a szocialista társadalomban és termelési viszonyokban nélkülözhetetlen ismérvek elsajátítása: közösségi tudat, közösségi felelősség, a szocialista tulajdonból eredő követelmények és jogok ismerete” — összegezi a jelentés. Az oktatás-képzés tárgyi feltételeinek megteremtődésében dinamikus fejlődés tapasztalható. Viszont a munkára, a szakma sze- retetére nevelés érdekében javítani kell a szakoktatók képzettségén. A tanulók zöme a gyakorlati képzés gyengeségei miatt lebecsüli az elméleti ismeretek szükségességét. A fenti ellentmondások, ame- lyek egy része még szükségszerűen jelen van a szakmunkásképzésben, más részük pedig tárgyi és személyi feltételek függvénye, azt a helyes politikai törekvést támasztják alá. hogy az ezredforduló szakmunkásaiért most kell tenni! Ennek érdekében széles körű társadalmi összefogásra, alkotó cselekvésre van szükség Hadd idézzek a megyei ifjúsági bizottság ülésén elhangzott javaslatokból: meg kell szervezni a munkásszállásokon lakó tanulók felügyeletét bővíteni kell 3 kt>ll^um0kdt,t©väbb mélyítőid -& m&eléki ceTok megvalósítása érdekében az iskolák és a^. munkahelyek kapcsolatát, társa-'' dalmi munkájukat az eddigieknél jobban el kell ismerni. Ezek a szocialista nevelési célok megvalósításának alapfeltételei. Csató Károly Az április 4-ét megelőző napokban zajlanak le a felszabadulási filmnapok, amelynek programjában 22 játékfilm szerepel. A magyar filmek közül például a Valahol Európában, a Budapesti tavasz, a Talpalatnyi föld, a Húsz óra, az' Apa, a szovjet filmek közül az ötrészes Felszabadítás, Csuhraj klasszikus alkotása, á Ballada a katonáról, a Szállnak a darvak, valamint a Hétköznapi fasizmus szerepel. Kertváros lesz Hetény egy háza vi A szociológia tételesen felsorolja a települések, nevezetesen á városok és a környékbeli kisközségek alapvető kapcsolatait, s ezek tartalmát. De mint azt néhány héttel ezelőtt lapunkban Kiskunfélegyháza és Gátér — Falu a város vonzásában — példáján bemutattuk, nap mint nap új összekötő szálak keletkeznek a város és a falu között, s ezek nagy részét általánosítani semmiképp, legfeljebb csoportosítani lehet egyedi jellegük miatt. A rendhagyó kapcsolatoknál maradva példaként feltétlenül ide kívánkozik Kecskemét és Hetény- egyháza együttműködése. A szálak ez esetben olyan erősek, hogy a 3800 lélekszámú település szinte együtt lélegzik, él a várossal. A kapcsolat természetesen pem újkeletű. Közismert rövidítését használva. Hetény sokáig Kecskeméthez tartozott. A falu alapítása Kada Elek polgármester nevéhez fűződik^ aki a kecskeméti munkáshiány miatt 1902-ben 50 szegvári és ugyanennyi mindszenti kubikoscsaládot telepített ide, illetve Kadafalvára. A homok megfékezése mellett ők építették a kerekegyházi és lajosinízsei vasúti pályát, majd 1930-ban a Kecskemét és Hetényegyháza közötti kövesutat. Hosszú álom Az a tény, hogy 1952-ben önálló község lett Hetényegyháza, kezdetben nem sokat változtatott a falu életében. Sőt. a lakosság szemlélete sem igazodott az új közigazgatáshoz. A község fejlődését biztosító önállóság sóikéig kihasználatlan lehetőség maradt. Igaz, hogy a 220 ezer forintos községfejlesztési alapból még a legszükségesebb javak megteremtésére sem jutott pénz. A hosz- szú álmot példázza, hogy a 60-as évek elejéig egy iskola, s egy kezdetleges művelődési otthon épült csupán a faluban. A belterületet ugyan villamosították, de a ta- nyavilágból alakult község házainak zömében még sok ideig petróleumlámpával világítottak. És sokáig csupán a tervek között szerepelt a falut minden évben veszélyeztető belvíz elvezetése is. Tervszerű, rendszeres munka eredménye —"A hetény iek az l96Ö-as évék elejére úgy emlékeznek vissza, rrtittí' á‘ kisKÖzség újjászületésének kezdetére — mondta Bárkai Istvánná tanácselnök. — A pártszervezettel közösen a községi tanács kidolgozta a III. és IV. ötéves terv községfejlesztési feladatait: 1961-ben adtuk át rendeltetésének az új általános iskolát és a pedagóguslakást. Az ugyancsak ekkor létesített csatornahálózat megmentette a községet a minden évben feltörő belvíztől. Tervszerű, rendszeres munka eredményeként a hatvanas évék végétől minden belterületi házban villannyal világítanak. Először térképen, majd a község utcáin sétálva a valóságban nézzük az utóbbi évek eredményeit. A tanácselnöknő magyaráz: nézze, ott van az 1960-ban épült művelődési otthon, amelyet 1970- ben felújítottunk. Itt kapott helyet a több, mint négyezer kötetes községi könyvtár is. 1964-ben adták át rendeltetésének az orvosi rendelőt és az orvoslakást. A község lakosai közül jelenleg háromezren élhetnek a társadalom- biztosítás előnyeivel. Ma már szűk az egyébként jól felszerelt rendelőintézet. Hetente három délelőtt egy helyettesítő orvos látja el a betegeket. A régi orvos ugyanis elment, új orvost nem kapnak. Üresen áll a kétszobás orvoslakás! A gyógyszertárat még 1964- ben felújították Villany és óvoda A téli napsütésben folytatjuk a községnéző sétát. Szembetűnő, milyen gyakran indulnak—érkeznek az autóbuszok. Mint azt a tanácselnöknő mondta. 1964-ben felújították a megyeszékhely és a falu közötti utat. s ez lehetővé tette a közlekedés javítását. Azelőtt naponta kétszer indult autóbusz a 8 kilométeres távolságra. A jó útnak, s a 9-es számú Volán Vállalat segítőkészségének köszönhetik, hogy jelenleg naponta ?2 autóbuszjárat közlekedik ezen az útvonalon. Tizenegy évvel ezelőtt, a belterület villamosítása után megkezdték a külterületek villany- hálózatának kialakítását. A tanács pénzéből és a lakosság önkéntes hozzájárulásával jelenleg 274 külterületen élő család villannyal világít. 1969 óta a pusztai, külsőnyíri és a kisnyíri külterületi iskolákban is villanyfény mellett tanulnak a diákok. A községfejlődés még két lényeges állomása: 1965-ben új postaépületet adtak át rendeltetésének. a következő évben pedig 25 kisgyermek birtokba vehette a község első óvodáját. Járda vagy jó ivóvíz ? öt évvel ezelőtti tanácsülésre emlékezik vissza Bárkai Istvánná. A tanácstagoknak a község szempontjából nagyon lényeges kérdésben kellett dönteniük: először járda legyen a faluban vagy jó ivóvíz? Az ivóvíz mellett szavaztak. Ez a lényegesebb. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű.’Vállalat, a tanács és a lakosság összefogásával — a hé- , fényiek $ legmagasabb1 vízmű- Kpzzájarúlást vállalták — 1970- fbtfrPe.cYÍzmű. Am vízhálózatot folyamatosan alakítják ki Miközbé’n a tanácselnöknő a falu fejlődését mutatta, azon gondolkoztam, elsősorban minek köszönhető az, hogy a több mint egy évtizedig alvó község szinte egyik napról a másikra életre kapott, s szinte pédátlanul gyors eredményeket ért el. Bárkainé így fogalmazott: mindezt abban látom, hogy a lakossággal együtt közösen tervezünk együtt határozzuk meg, hogy a feladataink közül melyik a lényegesebb. S ez egy szemléletbeli változást is eredményezett, Mindenki magáénak érzi az új létesítményeket. Egy példa a közösségi összefogásra. Több mint ezren járnak be Kecske•# A kisgyerekek kilenc évvel ezelőtt vették birtokukba a község első óvodáját. • 1970-ben újították fel a művelődési otthont, melyben a községi könyvtár is helyet kapott. • Ételízesítőt, savanyúságot, befőttet készítenek az UNIVER Szövetkezet hetényegyházi konzervüzemében. (Tóth Sándor felvételei.) métre dolgozni. Az itteniek közül elsősorban az idősebbek az Egyetértés Szakszövetkezetben szőlőt ,és gyümölcsöt, termesztenek., A fiatalabbak az Univer Szövetkezet tartósító üzemében, Büdhpést? 'Sapka, Kőlap Ktsz kihelyezett részlegében dolgoznak. De délutánonként senkit sem kell biztatni társadalmi munkára. Ha kell. árkot ásnak, parkosítanak, fásítanak, egyszóval nagyon szorgalmasak. Kertváros lesz... Egyre több kecskeméti lakos épít családi házat Hetényben. Megfigyelhető, hogy hamarosan ők is bekapcsolódnak a közösségi életbe, részt vesznek társadalmi munkában is. A lakosság művelődése, szórakozása nem probléma. Kecskeméten számos lehetőség van erre. s autóbusszal 8 kilométer nem távolság. 1973-tól Hetényegyháza hivatalosan úgynevezett városkörnyéki község lett. Mit jelent ez? Éppen gzt< amiről az előbb is szó volt: a kapcsolatok további erősödését, azaz már-már kölcsönhatását Nem túlzás ez, hi- ‘SzélV utcahosszrivi családi házat építenek itt a kecskemétiek, s a falubelieket félóránként induló autóbuszok szállítják a megye- székhelyre dolgozni, művelődni, szórakozni Ez természetesen a terveket is meghatározza, A faluban pinceklubot építeni például felesleges, lenne. De lényeges a vízhálózat további kialakítása és a járdaépítés. Emellett még az idén egy ABC-áruházat adnak át rendeltetésének. Tervezik az óvoda bővítését is és egy új, hattantermes iskola is kellene. Ha mindez elkészül, nagy parkokkal, terekkel csinosítják majd Hetényegyházát, amely Kecskemét kertvárosa leszz Tárnái László (100.) Ezt az egyet meg kell tenned. Nem hasonlítanál magadra, ha ennyit se csinálnál... A nyugalmával akar térdre kényszeríteni. Nem akarom! Közbevágok: — Fölösleges... A legjobb körülmények közepette is életveszélyes minden kockázat. — Mégis, lássuk előbb a tényeket..,. — erősködik. — Még attól is félsz, hogy elmen j felderítőbe? — mér végig Gasztón, s tele a hangja lekicsinyléssel Nem felelek neki. Tacskó. Szőj ka várakozóan fürkészi az arcom két gombszemével, öelőt- te nem akarok gyávának látszani. ezért mondom ki: — Rendben van — és bólintok. — Elmegyünk, felderítjük a helyzetet. Utána meglátjuk, mi a teendő.. öröm melegíti át a szemét. — Csak ennyit akartam... — szólal meg csöndesen. — Ne haragudj, hogy telifüstöltük a szobádat. — Ugyan — legyintek —, majd kiszellőzik. Egymás után sorjáznak ki az ajtón. Szojka mindenkit kienged maga előtt. Visszamarad egy pillanatra: — Hány órakor gondolod? — Teljes sötétedés után. Fél kilenckor elindulhatnánk... — nyújtok kezet neki. Megszorítja. Becsukom utána az ajtót. S miközben ablakot nyitok, hadd szálljon ki a füst, magyarázatot keresek: mi az. ami imponál nekem Szóikéban? Miért érzem, hogy tulajdonképpen valamiben különb nálam? Talán mert olyan fegyelmezett? Nem. dehogy ... Vagy tán azért, mert — nem lelek hirtelenében más magyarázatot — egész lénye azonosult a hitével? Azért-e. mert látom rajta, hogy kínozza a tisztessége, nem hagyja nyugton a kötelesség, amit önként vállalt, amikor eljegyezte magát a meggyőződésével? Tudja isten... Még át kell gondolnom, amit mondott. Miről is beszélt? Nem is mondta ki. amit akart: valóban, milyen ember lehetett azelőtt, hogy a frontra parancsolták büntetésből? Ha vége lesz a háborúnak, egészen biztos, hogy itt nagy szerepük lesz a kommunistáknak. Ilyenek vajon valamennyien, mint Szojka? Ha ilyenek, hamar népszerűek lesznek... A Szoj- kához hasonló embereket nem nehéz megkedvelni. Meglátjuk ... Olga jön szemben velem az üres folyosón. Lovaglócsizmában, csizmanadrágban, pulóverben, — Kilovagolni készül a kisasszony? — állítom meg mosolyogva. Vékony keze engedelmesen simul a tenyerembe: — Kimostam egyetlen ruhámat .. Megcsókolom a kezét. — Nem volna jobb neked Salzburgban a teljes garderobod- dal? Nem érti el a tréfát Komolyan felel: — Nem Nem kellett volna kérdeznem. — Hová indultál? — kérdém. — Lemegyek a gyerekekhez. Két kislány megfázott. Teátadok nekik, meg bekötöm a torkukat ... — Gyakoroltál már? — Másfél óra hosszat... És közben csak fáit a szívem, hogy miikor lesz nekem hangversenyem ... Megsimogatom puha haját. Megfogja a csuklóm. Rápillant a karórámra: — Soká lesz este —súgja. — Kilencre várlak... Eszembe villan, hogy erről meg is feledkeztem. Az éjjel valóban megígértem Olgának, hogy este kilencre bemegyek a szobájába. Szojkával viszont fél kilencre beszéltem meg az indulást. — Bocsáss meg.. , Hogyan is sikerülhetne megmagyaráznom neki? — Nem mehetek kilenckor... Felnéz rám. Gyanakvóan, megbántottam — Miért? — Mert... Az istenfáját, nem jut eszembe semmi elfogadható kifogás. Pont ilyenkor nem vagyok képes kitalálni egy ügyes hazugságot. Olgának nem szabad tudnia a mi dolgainkról. Miért nyugtalanítanám vele fölöslegesen? — Mit csinálsz estére? — szegezi nekem türelmetlenül a kérdést. És látom az arcán, hogy kitalálta, honnan fúj a szél. — Mit tárgyaltatok három órakor? Hová akarsz menni? Kínos. Megfogom két vállát. Rámosolygok. — Semmi baj. kedves. Utána kell néznem valaminek ... — Elmégy? Hiába hazudnék most már. Leolvasná az arcomról, hogy nem mondok igazat. • — Csak egv kis időre... — bököm ki nagy nehezen. — Gondoltam... — hunyja le szemét. Elhúzódik tőlem. Szeretném megnyugtatni. Ügy beszélek hozzá, mint egy gyerekhez: — Ne nyugtalankodj, kedves ... Tudod, vannak dolgok... Majd egyszer elmesélem ... — Nekem mindig féltenem kell téged... — Nem kell féltened. Értsd meg: semmi baj... Ismersz engem, én nem ugróm bele semmi ostobaságba... Ezt felesleges volt mondanom. Gyanú villan a szemében. — Énrám sose gondolsz? Neked könnyű... Csak nekem nehéz, mert én itt maradok mindig, és csak rágom magam, hogy te most mit csinálsz... Odavezetem a szobám ajtajához. Betessékelem. — Most ülj le szépen, és viselkedj úgy, ahogy egy jó kislánynak kell... Hallgass ide. Ha én mondom neked, hogy semmi baj, akkor tessék hinni nekem ... — Miért nézel gyereknek? — Mert az vagy.... — Bár lennék... —- Hallgass rám: tizenegy órára újra itt Vágyók. Ha nem, megbüntethetsz... Rendben van? Szomorú, beletörődő a mosolya. Átölelem karcsú, nyúlánk derekát. Lehunyja szemét. Engedelmesen adja a száját. Oly jó érezni, hogy én is beleszédülök egy kicsit a csókba. Aztán hirtelen megfordul. Visz- sza se néz rám. Megy a gyerekekhez. Jó volna szeretnem ezt a lányt. De ahhoz másnak kellene lennem. Másnak, kellené lennem ... Milyennek? HARMADIK RÉSZ I. Már sötét van, de még mindig dörögnek az ágyúk. Morajhullámokban érkeznek a hangok. Zuárd atya rádiója szerint állóharcok folynak északon is meg a Balatontól délre is. De a községek, amelyeket nap nap után feladnak a németek és a magyar csapatok, olyan vonalat alkotnak a térképen, amely cáfolhátatlanul mutatja az eljövendőt: Budapest bekerítését,., Szótlanul báktatunk Szojkával lefelé a szerpentinen. Szerencsénkre a hold még alig fogyott meg, jól látunk. Megdermedt a hidegtől a völgy. Megint fagy. Lábunk alatt kemény göröngyök, s itt-ott) iiréegroppan egy-egy tócsa vékony jégbőre a léptünktől. Valahonnan vonatsíp szól. Nyilván a falun túlról, a bányatelep állomásáról készül indulni a kávédaráló vontatta vicinális. — Erre... Szojka megy elől, ő ismeri az utat. Most le kell ereszkednünk a szerpentin töltésének oldalán. Csizmás talpam alatt csúszik a deres, fagyott fű. Sarkammal fékezem magam, nehogy meglóduljak a lejtőn. Nem vettünk magunkra köpenyt, nehogy akadályozzon bennünket a, mozgásban, s így, zubbonyban meglehetősen fázom. (Folytatjuk) Felszabadulási filmnapok
