Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

1975. március 29. • PETŐFI NÉPE 9 3 HÚS, KENYÉR, TEJ, ITALOK... Milyen a minősége? Lelkesítő távlatok - napi feladatok Mindannyiunk érdekében tevékenykedik a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet. A hét osztálya közül négy az élelmiszerek általános ellenőrzésével foglalkozik, egy-egy osztály a paprika minőségét, illetve a' radioaktív anyagok, mikroorganizmusok, növényvédő és tartósító szerek, valamint a technológiai szennyeződések előfordulását vizsgálja és az intézet gazdálkodását. Horváth György igazgató el­mondta, hogy az intézet a nyers­anyagtól a végtermékig, illetve a raktártól a fogyasztóig végig figyelemmel kíséri az élelmisze- -rek minőségét. Működési terüle­tük Bács-Kiskun megyén kívül Szolnok megye egy részére is kiterjed. Jászárokszállástól Her­cegszántóig a feldolgozó, tároló és elárusító helyeken tavaly 27b2 alkalommal vettek mintát, s eze­ket megvizsgálták. — Általában elmondható — összegezte a tavalyi vizsgálati eredményeket Horváth György —, hogy az élelmiszerek minő­sége javult az 1973-as adatokhoz képest, de még így is elég sok a kifogásolt, a szabványoknak nem megfelelő áru. Néhány termék minőségéről részletesen is szólt az igazgató. Elsőként a hús- és töltelékáruk­kal kapcsolatos tapasztalatokról. — Jó minőségben kerül az üz­letekbe a vágottbaromfi. A kecs­keméti gyár hibátlan árut ad az üzleteknek, de ott nem mindig kezelik helyesen. Ugyanis az elő­hűtött és gyorsfagyasztott ba­romfit különböző módon kell tá­rolni. Ha a gyorsfagyasztott fel­enged és az üzletben lefagyaszt­ják, illetve az előhűtöttet is fa­gyasztják, minőségi romlás törté­nik. s a biológiai értéke (első­sorban a fehérje) csökken. Az ideális az lenne, ha a gyárból a kartondobozban elszállított árut dobozostól tudnák megfelelő hűtőkben tárolni, s onnét vehet­nék ki a vásárlók. Ezzel elke­rülhető lenne a nylonzacskók szakadása, s az áru kiszórpdása. Kecskeméten a szalagház alatt készülő vágottbaromfit árusító üzletre már nagy szükség van, ugyanis itt szakszerűen, elegendő árut tudnak majd tárolni. Töltelékáruból a megnöveke­dőit igényeket nehezen tudják teljesíteni a húsfeldolgozó üze­mek. — Sajnos, a minőség rovására megy — folytatta az igazgató — az, hogy a tényleges kapacitáson felül készít néhány üzem tölte­lékárut. Előfordul, hogy a szab­ványnál magasabb a készítmé­nyek víz-, alacsonyabb a fehér- jetartalrrja, a füstölt húsok túl sósak, vagy a gyors pácolás —, amely a megengedettnél maga­sabb hőmérsékleten történik — és füstölés után a húsok eltart­hatósága csökken. Törekvéseket tapasztalunk a választékbővítés­re. Ennek egyik példája, hogy nemrégiben került forgalomba az úgynevezett patronos töltelék­áru, rakott húsok, májas készít­mények. A konzerv- és hűtőipari ter­mékek minőségével elégedettek lehetnek a fogyasztók, a meny- nyiséggel és a választékkal már kevésbé. A hűtőipari áruk nylon­fóliás csomagolásával még min­dig sok gond van, de hogy a hű­tőpultokban még rengeteg a ki­szakadt zacskó, ebben a vásár­lók is ludasak, amiért kíméletle­nül dobálják és turkálnak az áruk között. A kenyér- és egyéb pékáruk kritizálása szinte mindennapos, s hogy jogos-e. választ kaptunk erre is. — Minőségi végleteket tapasz­taltunk. Őszintén meg kell mon­dani, hogy a Kecskeméti Sütő­ipari Vállalat termékei nem vál­toztak 1973-hoz képest. A javu­lás csak 1976-ban várható, ami­kor a gyár rekonstrukciója be­fejeződik. A megye mindegyik sütőipari vállalatára jellemző, hogy igen sok súlyhiányos ke­nyeret, kiflit, zsemlét adnak at a kereskedelemnek. — Szólnom kell még a liszt minőségéről is, ami ingadozik. Az állami gazdaságok, téeszek szárítóüzemében az előírtnál ma­gasabb hőmérsékleten szárítják a búzát, esetenként megpörkölik. Az ebből készült liszt íze rossz, sikértartalma is károsodik. Az idén az intézet feladata lesz a szárítók ellenőrzése, s reméljük, hogy az említett gondatlanságot sikerül megszüntetni. Még egy gondot említek: a termények, liszt, tárolása nem megfelelő. Nagyon sürgős feladat ennek megjavítása a minőségmegóvás szempontjából. Az elmúlt években szerkesztő­ségünkhöz is tucatjával érkeztek levelek, s az olvasók a tej. túró, tejföl és sajtféleségek minőségét kifogásolták, olykor azt is. hogy súlyuk kisebb. — Lényeges javulást tapasztal­tunk a * tej és tejtermékeknél annak ellenére, hogy kétszer annyi volt tavaly a feldolgozott tej n^ennyisége, mint két-három évvel ezelőtt. A Sport sajtnál volt korábban rendszeresen súly­hiány, de amióta műanyag iasa- kokba csomagolják, ez is meg­szűnt. Végezetül az italok minőségéről érdeklődtünk. A borról, szesz­ről nem nyilatkozhatott az igaz­gató, a sörről és az üdítő italok­ról viszont elmondta a vizsgálat eredményeit. — Nagy különbség van a Kő­bányai és Pannónia sör között annak ellenére, hogy mind $ kettő megfelel a szabványnak. A Pannónia sörök lényegesen jobb minőségűek. Állandóan szó­vá tesszük, hogy az üzletekben helytelenül tárolják a sört, ugyanis 18 Celsius-fok alatt kel­lene tartani ahhoz, hogy a mi­nősége ne romoljon. Nem is be­szélve a hordós sörről, amelyet néhány vendéglátó helyen nyá­ron is az udvaron, a tűző napon hagynak. Az ilyen sör fogyasz­tásra már alig alkalmas. A me­gyében készített üdítő italok jó minőségűek. A Márka-félék so­kat javultak az elmúlt év eleje óta. közülük a Márka szőlőlé a .legjobb, kifogástalan. A kun­bajai Traubisódáról is hasonlóan jók a minőségvizsgálati eredmé­nyek — mondotta befejezésül Horváth György. Csabai István * A radiológiai osztályon a lángfotométeren Borsos Antal osztályvezető és Kovács Imre technikus a Bajai Állami Gazdaságból behozott tejminta káliumtartalmát vizsgálja. André László, MOMCOLOR színmérö műszeren a paradicsomsűrítmény színmérését végzi. (Tóth Sándor felvételei.) • A kamerák, a mikrofo­nok nagy nyilvánossága ré­vén milliók kísérhették figye­lemmel az MSZMP XI. kong­resszusának munkáját. Milliók fogadták megnyugvással és cse­lekvésre kész egyetértéssel a be­számolókat. a felszólalásokat, az állásfoglalásokat. Az MSZMP mindenkor nagy figyelmet szentelt a gazdasági építömun kának. társadalmunk anyagi, technikai bázisa fejlesz­tésének. Így most is a XI. kong­resszuson. amelynek küldöttei a hosszú távra szóló programnyi­latkozatot is elfogadták. A nyi­latkozat. körvonalazza a fejlett szocialista társadalom felépítésé­nek programját. S a gazdasági építőmunka 15—20 esztendőre szóló távlatait számszerűen is vá­zolja. Íme, a gazdaságilag fejlett Magyarország távlati képe 5—10 esztendővel az ezredforduló előtt: hazánkban az egy főre jutó nem­zeti jövedelem a következő 15— 20 évben a jelenleginek két és félszeresére nő. Az ipari és az építőipari termelés ugyanezen idő alatt két és fél. háromszo­rosára., a mezőgazdaságé másfél, kétszeresére emelkedhet. Az anyagi termelés e nagyarányú bővülését teljes egészében a munkatermelékenység növelésé­vel kell és lehet fedezni. E nagyszabású fejlesztési prog­ram a jövőben is kizárólag az embert, népünk boldogulását szolgálja. Az egy tőre jutó fo­gyasztás például — a nemzeti jövedelemmel azonos mértékben — a mai színvonal két, két és félszeresére növekszik. Felépül másfél-kétmillió lakás, növekszik a több szobás lakások részará­nya. fejlődik a lakáskultúra, mi­közben minden csalód önálló la­káshoz juthat És tovább gyarap­szik a szabad idő: a munkahét 5 napos. 40 órás lesz. O Az MSZMP olyan időpont­ban fogadta el e lelkesítő prog­ramot. amikor a világ leggazda­gabb és legfejlettebb tőkés or­szágaiban egyre bizonytalanabb a jövő, a dolgozó ember hely­zete, holnapja. A szocialista rendszer életereje, töretlen dina­mikus fejlődése, a mai világgaz­dasági helyzetben természetsze­rűleg még szembeötlőbb. Annak ellenére, hogy a világgazdasági változások, mindenekelőtt a nem­zetközi tőkés inflációs folyamai felgyorsulása, az energiahordozói; és a nyersanyagok árának ug­rásszerű emelkedése kedvezőtle­nül hatott es hat a magyar nép­gazdaságra is. • „Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva alapos elemzés után arra a következte­tésre jutott — mondotta Kádár János elvtárs, a kongresszusi be­számolóban —. hogy a külső ne­hézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét meg­közelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelked­jék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai gazdasági erőink és lehetőségeink jobb kihasz­nálása. másrészt a szocialista or­szágok gazdasági együttműködé­sében rejlő nagyszerű lehetősé­geknek az. eddigieknél jobb hasz-" nosítása.” E követelmények jegyében a kongresszusi és a jubileumi ver­seny lendületét fenntartva újabb kezdeményezéseket, eredménye­ket felmutatva munkálkodnak üzemeinkben az idei népgazdasá­gi terv' sikeres teljesítésén, az V. ötéves terv ió előkészítésén és megalapozásán. • Az elért eredmények öröme csakúgy, mint a programnyilat­kozatban vázolt nagyszerű távla­tok lelkesítik a termelő és a szol­gáltató kollektívákat, a kutató és a fejlesztő részlegeket, a belső tartalékok fokozott feltárására, a helyi lehetőségek jobb hasznosí­tására. A gazdasági növekedés töretlen dinamizmusa, s az élet- színvonal további rendszeres emelése mind az idén. mind az új ötéves tervben épít is a dol­gozó kollektívák eredményeire és kezdeményezéseire, nagyobb szer­vezettségére és fegyelmére, s az irányítás és a vezetés jobb, ha­tékonyabb munkájára. Az MSZMP XI. kongresszusa részletesen körvbnalazta a gaz­dasági építőmunka sokrétű fel­adatait. A tudományos és tech­nikai forradalom gyorsabb ki­bontakoztatása. a termelés szer­kezetének határozottabb korsze­rűsítése, az' ipar még differen­ciáltabb fejlesztése, a hatéko­nyabb beruházás, a jobb üzem- és munkaszervezés, a korszerű termelő kapacitások teljesebb ki­használása, a gazdaságirányítás bevált rendszerének fejlesztése, a központi irányítás és az össz­társadalmi érdek következetesebb érvényesítése, mind-mind sokol­dalúan megfogalmazódott a vi­tában és az elfogadott dokumen­tumokban • A kongresszus nemcsak a gondok közt.-, hanem a kiaknáz­ható lehetőségek számbavételénél is megkülönböztetett módon fog­lalkozott külgazdasági kapcsola­tainkkal. Főként a szocialista nem­zetközi munkamegosztás fejleszté­sével. a KGST-n belül integrációs folyamatok kibontakoztatásával, amely töretlen, dinamikus gazda­sági növekedésünk feltétele és forrása is egyben. Megtermelt nemzeti jövedelmünk egyre nö­vekvő hányada — jelenleg már csaknem a fele — kicserélődik a külkereskedelmi forgalomban. A növekedés minden százaléka az import, illetve az export másfél­kétszázalékos fokozását feltéte­lezi. • Az MSZMP XI. kongresszu­sa az eddigi munka értékelésével, a tapasztalatok mélyreható elem­zésével. a következő öt év, il­letve 15—20 esztendő távlatainak felvázolásával napjaink sokrétű tennivalóihoz. erőfeszítéseihez, kezdeményezéseihez adott vilá­gos útmutatásokat, vezérfonalat. Eredményeink erőt adnak, cél­jaink lelkesítenek . a mindenna­pi munkában. A kongresszus ál­tal megerősített és továbbfejlesz­tett irányvonal következetes meg­valósításával újabb alkotó ener­giák szabadulhatnak fel. to­vább erősödhetnek társadalmunk szocialista vonásai, s az immár 30 éve szabad népünk munkája, élete válhat eredményesebbé, tel­jesebbé. emberibbé. K. J. EMLÉKÜLÉS — PÁLYÁZAT — FIATAL ALKOTÓK A PÓDIUMON A Katona József Társaság közgyűlése Csütörtökön este a Tudomány és Technika Házában tartotta évi rendes közgyűlését a kecs­keméti Katona József Társaság. Fehér' Sándor elnök megnyitójá­ban megemlékezett a közelmúlt­ban elhunyt Németh Lászlóról, a társaság tiszteletbeli tagjáról. Méltatta érdemeit, a hírős vá­roshoz fűződő sokoldalú és szo­ros kapcsolatait. Ezután az elnök javasolta, hogy a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt dr. Mészöly Gyula aka­démikus és Madarasz László ta­nácselnök-helyettes .emlékét ér­demeik hangsúlyozásával örökít­sék meg jegyzőkönyben. Mind­ketten odaado és lelkes tagjai voltak a legnagyobb drámaírónk m m mm P, N. BARANNYIKOV: Nevek az emlékműn 'KASZIMCEV 16. KAPITÁNY „Ez valahogy olyan különös... Apa már gyermekkorában na­gyon szerette a lovakat. Egysz,er amikor még kisfiú volt, segített nagyapjának, Iván Akimovics- nak lovakat legeltetni, $ elvitte az egyik lovat az itatohoz. Á ió azonban megijedt valamitől, felágaskodott és véletlenül ha­lántékon rúgta. Elöntötte nyom­ban a vér, kórházba szállítot­ták. A szülők és az orvosok csodálkoztak: a sebe súlyos, de a fiúból egy sóhaj annyi nem jön ki! Hát így volt. 1943-ban a fronton ismét megs,ebesült az a halántéka. 1945-ben egy akna­szilünk, amely megölte, ugyan­ott érte." (A. A. Kaszimcev kapitány fiának leveléből). »» • • Egy felrobbant ellenséges akna szilánkjától az ön fia sú­lyos fejsérülést szenvedett. Jel­lemző, hogy a szilánk a halán­tékát érte, ugyanazon a helyen, ahol az Ón fia ezt megelőzően is megsebesült...” (Az alaku­lat parancsnokának A. A. Ka­szimcev kapitány apjához írt levelűből.) Valóban a véletlenek szokat­lan összeesése, de itt hibás az ember emlékezőtehetsége: haj­lamos csak azt meglátni, ami egyezik, s elsiklani amellett, ami ,.nem jellegzetes”. Kaszimcev kapitány többször megsebesült, de nem a halántékán. Bizonyít­ja ezt a hadikórház fénykép- felvétele, amelynek kelte: 1942. III. 9. Sztálingrád. Akkor nem a halántékán sebesült meg. íme az 1940. íl. 17-én kelt levele, s abból egy mondat: „Habár a sérülés a kezemen még nem gyógyult be. Kezem jól tudom már használni, • most is azzal írok levelet...” Igaz, előtte van egy említés a negyedik (?!) egyezésről: „Kissé megsebesül­tem, a halántékomon, de már levették a kötést a fejemről.. A gellérthegyi Felszabadulási Emlékművön ez áll: A. A. Kaszimcev kapitány. A háború alatt elesett tisztek között csak egy ilyen nevű van. Andrej Alekszejevics 1919-ben született, párttag, az 56. jasszi Vörös Zászló-rendes gépkocsi­zó lövészdandár zászlóaljpa­rancsnoka, elesett az 1945. már­cius 26-i harcokban. „Az egyesí­tés parancsnoksága — olvassuk a Kaszimcev apjához írt levél­ben — tekintettel az ön fiá­nak a Honvédő Háborúban szer­zett óriási érdemeire, parancsot adott, hogy Budapesten, annak az államnak a fővárosában te­messék el, amelynek felszaba­dításáért az ön fia az életét íldozta. Kaszimcev kapitányt katonai díszpompával temették el az alakulat és az egyesítés parancsnoksága képviselőinek jelenlétében". A koporsó előtt vitt díszpár­nán két Vörös Zászló érdem­rend, a Szovurov-érdemrend III. fokozata, a Honvédő Háború­érdemrend II. fokozata és Sztá­lingrád védelméért érdemérem feküdt... Alig valamivel több mint egy hónappal ezelőtt, 1945. február 17-én a frontújság a követke­zőket írta: I „A Duna jobtpartján fejező­dött be a magyar fővárosért, Budapestért vívott hatalmas üt­közet. Ebben a gigászi csatában a maga teljes nagyságában meg­mutatkozott tábornokaink és tisztjeink hadvezéri tehetsége, az altisztek és közlegények magas fokú katonai tudása és bátorsá­ga. . . . Rendkívüli hőstettet haj­tott végre a Budapestért vívott ütközetben az az alegység, amely­nek parancsnoka Kaszimcev tiszt”. Az újság a továbbiakban rész­letesen leírja a harcokat. „... Válogatott náci alakula­tok veszett iramban törtek Buda felé, hogy segítséget nyújtsanak az ott berekedt csoportosítás­nak. 11 német harckocsi. 6 pán­célkocsi és nagy tömeg géppisz- tolyos katona rohamozta több­ször a maroknyi szovjet harcost, akik között ott volt Kaszimcev kapitány is. Még akkor sem tört meg a tapasztalt szovjet ka­tonák és tisztek szívós ellenál­lása, amikor az ellenséges tan­kok rátörtek a lövészárkokra. Pankov közlegény 17 sebből vér­zett. De fölytatta a harcot, s akárcsak előtte, teljes erejével és tudásával verte vissza a ro­hamokat. Kaszimcev kapitány többször egymásután kézigráná­tokkal védelmezte magát... Amikor a hősök saját aknavető- tüzet kértek magukra, az ellen­ség nem bírta tovább... A szovjet harcosok csoportja 8 órán keresztül állta a harcot a számbeli túlerőben levő ‘ellen­séggel szemben.” „Kaszimcev tiszt és harcosai­nak hőstette méltó helyre kerül a történelemben” — írta egy másik frontújság ugyanazokban a napokban. Kaszimcev kapitány levelei nagyon szűkszavúak, keveset ír harcairól. De a szűkszavú sorok­ból kisugárzik ennek a tisztnek erős akarata és céltudatossága, amely már akkor kitűnt, amikor még nem vonult be katonának. 1939 előtt, a Volgográd területi Kotovszk-járási Burluki falusi iskolájának tanulmányi vezető­jeként. (Folytatjuk) nevét viselő- irodalmi társaság- nak. Dr. Orosz László alelnök tájé­koztatta a tagságot a legutolsó közgyűlés óta eltelt időszak .alatt végzett munkáról. Élményt, nyújtó eseménye volt a város irodalmi életének, amikor nyolc íiatal költőt mutattak be a kö­zönségnek. Sikere volt a dr. Jó­sa Iván tanár és dr. Kiss Árpád tudományos kutató által megtar­tott’ előadásnak is. Megemlékez­tek Jókai születésének százöt­venedik évfordulójáról. Katona József születésnapján, a hagyo­mányoknak megfelelően színvo­nalas emlékestet rendeztek. Ezen Páskándi Géza drámaíró tartott előadást. Kötetének meg­jelenése után ekkor mutatkozott be a közönség előtt Gál Farkas költő. A sikeres helytörténeti vetél­kedőhöz — amelyeket a TIT, a Hazafias Népfront és a KISZ szervezett — segítséget nyújtot­tak. Hangsúlyozta az alelnök, hogy az eltelt egy esztendőben a társaság teljesítette az alapsza­bályban lefektetett feladatait; eredményesén illeszkedett a vá­ros közművelődési életébe. Jóváhagyás céljából ismertetn­ie dr. Orosz László .a Katona József' Társaság idei munkater­vét. Részt vállalnak a költészet-, napi rendezvénysorozatából; megünnpplik Apáczai Csere Ja­nos születésének 350. évfordu­lóját; dr. Pozsgay Imre, a Tár­sadalmi Szemle helyettes fő- szerkesztője előadást tart idő­szerű kulturális kérdésekről; Vörösmarty-emlékülést tartanak a költő születésének 175. évfor­dulóján ; segítik a középiskolá­sok irodalomtanítását stb. Molnár János pénztáros be­számolója után Belce József ta- . nár, a társaság jegyzője ismer­tette a tavaly meghirdetett fel- szabadulási irodaimi pályázat eredményét, s kiosztották a dí­jakat. A közgyűlés — melyen jelen volt dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese — Fehér Sándor elnök zársza­vával ért véget V. M. felhívás a galambtartokiioz: A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mg. Tsz megkezdte a borsóvetését és április közepéig folytatja. Ezért fegyveres galambriasztást végez! Kérik a galambok zárv atartását, mert az esetleges kárért felelősséget nem vállal. 945 VILLANYSZERELŐ. ASZTALOS ÉS ÜVEGES SZAKMARBAN ipari tanulókat keres felvételre az 1975 76 tanévre A KECSKEMÉTI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT Jelentkezés: INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT. VILLÁM ISTVÁN U. 2. Munkaügyi csoport. 973 ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom