Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

2 • PETŐFI NÉPE 19*5. március 23. KÁDÁR JÁNOS ELVTARS VITAZÁRÓ BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról.) egységes értelmezésének, egységes és következetes végrehajtásának követelményével. Párttagságunk, munkásosztályunk, a szocializmus minden őszinte híve, egész né­pünk ezt várja tőlünk. A kongresszusi vita azt is bi­zonyította, hogy a Központi Bi­zottság a gazdasági éti kulturális építőmunkáról helyes értékelést adott, és reális, megvalósítható cé­lokat ajánlott a kongresszusnak, Mindent meg kell tennünk, hogy teljesítsük: a gazdasági, a kultu­rális építőmunkának, az életszín­vonal alakulásának 1975. évi ter­vét. Ismételten javaslom, hogy a kongresszus erősítse meg az új ötéves terv fő irányszámait. A részletesen kidolgozott, új ötéves terv ez év folyamán, alkalmas időben a párt illetékes szerve elé kerül. Ha a kongresszus úgy dönt, a további munka alapjai azok a kongresszusunkon is tár­gyalt főbb adatok lesznek, ame­lyek meghatározzák az egész Nyílt elvi politika Régi kommunista mondás: a legjobb politika az elvi politi­ka. Ezt még kiegészíthetjük az­zal — és ez pártunknak gyakor­lata is —, hogy a legjobb poli­tika a nyílt, elvi politika. Minden tapasztalatunk azt igazolja, hogy nincs az a súlyos gond és prob­léma, amivel ne fordulhatnánk bizalommal a párttagsághoz, a munkásosztályhoz, a néphez, mert ha felnőttek módjára be­szélnek az emberekkel azt érté­kelik, és becsülik. Annak a ve­zetőnek viszont, aki nem így tesz, megmondják, hogy arról beszéljen: mi a probléma, mit kell csinálni, és ne beszéljen mellé. Az emberek gondolkoztak a decemberi határozatban ismer­tetett problémákon, pánik nél­kül, reálisan mérik fel a hely­zetet, és bizakodva néznek előre. Tudják, hogy ha két fő erő­forrásunkra támaszkodunk: a sa­ját hazai lehetőségeinkre — ame­lyeknek teljes kihasználásától még messze vagyunk —, és a szocialista országok testvéri együttműködésében rejlő lehe­tőségekre, akkor minden feladat megoldható, biztosítható az or­terv jellegét és keretét. Most te­hát a döntő feladat az idei terv megfelelő végrehajtása, mert ez­zel jó alapot biztosítunk az új ötéves terv megvalósításához. A kongresszusi előkészületek nagyon fontos eleme volt a Köz­ponti Bizottság múlt év decem­beri határozata, amely gazdasági feladatainkkal foglalkozott. Az erről megjelent részletes közle­ményben a Központi Bizottság őszintén szólt a párttagsághoz, az ország közvéleményéhez azok­ról a problémákról, amelyek a világgazdaságban végbemenő új folyamatokból adódnak, s ame­lyek bennünket is érintenek. Is­meretes, hogy exportunk nem­zeti jövedelmünknek csaknem 50 százalékát teszi ki. Ügy vélem, a Központi Bizott­ságnak ez a nyilvános határoza­ta kellő időben született meg. és segítette kongresszusi munkán­kat, mert így a dolgozók e kér­déssel megfelelő komolysággal tudtak foglalkozni. szag további, törésmenles gazda­sági fejlődése, beleértve a ter­melés és az életszínvonal növe­lését és a kulturális fejlődést is. A politikai tanulság tehát az, hogy a reálisan felmért, tény­leges helyzetről nyíltan, komo­lyan kell szólni az emberekhez, és akkor a válasz is megfelelő lesz. Most még összegezni sem tudnánk, hogy a Központi Bi­zottságnak a helyzetet őszintén ismertető decemberi határozatá­ra hány ezer és ezer segítő szán­dékú cselekedet, javaslat, kezde­ményezés született a dolgozó tö­megek körében. Természetesen az az ember, aki műhelyben dolgozik, elsősorban annak a problémáit ismeri, s kevésbé lát- ,, hatja az általános összefüggése­ket, ez a dolog jellegéből követ­kezik. De a sok kicsiből szüle­tik a nagy — amit a műhelyek­ben, a földeken, a tervezőirodák­ban, ezer meg ezer helyen, ezer meg ezer kezdeményezés nyomán az emberek milliói adnak hoz­zá ahhoz, amit eddig elvégez­tünk, az fogja megoldani — és meg fogja oldani — a problé­máinkat. győzzünk, nehogy úgy szervezzük •meg az anyagtakarékosságot — már erre is volt nálunk példa —, hogy nem tesszük bele a termék­be a szükséges anyagot. (Derült­ség.) A takarékosságnak az a he­lyes módja, ha az elpocsékolódó, a feleslegesen hulladékba kerü­lő, a tönkremenő anyagot minél nagyobb mértékben hasznosítjuk. Az anyagtakarékosság semmi szín alatt se menjen a minőség rovására. Erre azért is jobban kell ügyelni, mert a termékek minősége mindinkább életbevá­góan fontossá válik. Mert ugyan kinek adjuk el a nem jó mi­nőségű árut? A kapitalista nem veszi meg, az nekünk nem osz- tálytestvérünk. sem ingyen, sem pénzért nem segít nekünk ékí­teni a szocializmust. Hát akkor a szocialista osztálytestvéreink­nek adjuk el? Egyébként ők sem veszik meg. A jó minőséget már mindenhol megkövetelik, s ennek minket is jobb munkára kell ösztönöznie. A kongresszus vitájában a köz- gondolkodással kapcsolatos kér­dések is szóba kerültek. A szo­cialista közgondolkodás nálunk komoly teret hódított; nem egyenletesen, nem mindenütt egyformán, de feltéfdenül fejlő dött. A közgondolkodásban azonban néha előbbre vágyunk, mint a fogalmak használatában. Ezeket még hozzá kell igazítani a tény­leges fejlődéshez. Ilyen például „a dolgozók és a vezetők” kife­jezés. A „vezető” mellé megfe­lelő szópárt kell használni, pél­dául azt, hogy „beosztott”. Hi­szen nálunk a vezető is dolgo­zó, ha becsületesen látja el azt a feladatot, amit rábíztak. A szocialista Magyarországon a munkásnak van a legnagyobb lársadalmi rangja. (Taps.) De eh­hez nyomban hozzáteszem: ezt én nemcsak a munkásra értem, hanem a termelőszövetkezetek­ben vagy máshol becsületesen dolgozó ember előtt is megeme­lem a kalapomat. Ahhoz, hogy a mi rendszerünk, társadalmunk működhessék, mindenütt becsü­letes. dolgozó emberekre van szükség. Hogy azután kit neve­zünk annak (nagy derültség), a fogalmak használatát még meg kell tanulnunk. Nemzetközi kapcsolatainkban legfontosabb a Szovjetunióval való együttműködés Számon tartjuk a gazdasági kérdéseket, dolgozunk megoldásukon ; , Több felszólaló foglalkozott pártunk, kormányunk nemzetkö zi tevékenységével. Kongresszu­sunkon is kifeieződött. hogy pár­tunk, kormányzatunk nemzetkö zi tevékenysége változatlanul a szocializmus, a nemzeti függet­lenség, a beke ügyének szolgá­latában áll. Nemzetközi kapcso­latainkban a legfontosabb a Szovjetunióval való együttműkö­désünk. A Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal, a nemzet­közi munkásosztállyal a hala­dás i’i a béke erőivel közös fronton lépünk fel a közös ügyért, a haladás ügyéért, a bé­ke fenntartásáért és megszilár­dításáért. Ugyanakkor azt is szeretnéfrn hangsúlyozni, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének hívei vagyunk. Külügyminiszte­rünk felszólalásában beszélt ar­ról, hogy a békés egymás mel­lett élés elvének alapján építjük kapcsolatainkat valamennyi fej­lett tőkés országgal, amely erre készséget mutat. Ez politikánk- > hak' dmitHs és:lszükségék;oéiéme, “ í lessel is ka i hal a dás ái&y éíb i 'akarjuk szolgálni. Jelenleg az európai biztonsági értekezlet eredményes befejezéséért munkálkodunk. Véleményünk szerint ennek meg­értek a feltételei. Mindent meg kell tennühk, hogy az európai biztonsági értekezlet eljusson a helsinki befejező állomásáig. A tanácskozáson nagyon sok, igen fontos gazdasági kérdés ve­tődött fel. Kritika is jócskán el­hangzott, nona már azt hittem, hogy az ellenzék kapott szót. (Derültség.) Szép. udvarias sza­vakkal ugyan, de arról beszéltek, hogy sok dolgot másképp is in­tézhetnénk, és igazuk van. Szó­ba kerültek a kohászat problé­mái, az élelmiszeripar összehan-, golt feljesztése a mezőgazdasági termeléssel, és sók más fontos, nagy figyelmet kívánó kérdés. Ezekkel itt nem tudtunk részle­tesen foglalkozni, de az elvtársak nyilván nem is azért vetettéfls fel, hogy mindenre itt kapjanak választ, hanem azért, hogy tart­suk számon őket mint feladato­kat és tennivalókat, és dolgoz­zunk a megoldásukon. A vita nagyon gazdag volt, nagyon sok jó gondolat vetődött fel, ame­lyekkel már holnaptól foglalkoz­nunk kell, amikor hozzálátunk a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtásához. • Csak egyetlen dolgot szeret­nék megemlíteni közülük. Most nagyon sokat és komolyan foglal­kozunk az anyag- és energiata- karókos’ággnl, a termelőberen­dezések és a munkaidő jobb ki­használásával, a jobb munkaerő­gazdálkodással. Ezekről itt, a kongresszuson is sok hasznos és jó javaslatot hallottunk. De vi­Azért is tekintjük most ezt az első és közvetlen feladatnak, mert mély meggyőződésünk: a világ érdekei is megkövetelik, hogy Európában biztonságosabb, szilárdabb béke uralkodjék. Szeretnék szólni népünk tör­ténelmi útjáróü és a jövőről. Az ifjúsági mozgalom, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség márcus 15-ét, március 21-ét és április 4-ét forradalmi napkén! tartja számon, A fiataloknak igazuk van. Az 1948—49-es sza-' badságharc osztálycélja — ne fe­lejtsük el, akkor még a job­bágyság intézménye is megvolt ■—, a polgári egyenlőség és a nemzeti függetlenség kivívása volt. Ez a forradalom elbukott. De eszméit tisztelnünk, őriznünk kell, mert. abban a korban ki­fejezte a< magyar nép, a nemzet érdekeinek megfelelő tö­rekvéseket, sőt, Marx és Engels értékelése szerint egyúttal az európai népek harcát is szolgál­ta. 1919. március 21-e. a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása osz- tálycéljaiban '. mar ' meghaladta 1848-át; mert a munkásosztály felszabadítását, a kapitalista kiá zsákmányolás, a feudális rend­szer szétzúzását tűzte ki célul. Az 1919-es Tanácsköztársaság Vö­rös Hadserege nemzeti ügyért és célért, a magyar nemzet függet­lenségéért és szabadságáért is harcolt Méltóképpen megemlékezünk hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról Április 4-e. felszabadulásunk napja. Miután Keiet-Európa or­szágai a háború menetétől függő­en. különböző időpontokban sza­badultak fel, szélesebb nemzetközi összefüggésben a mi évfordulónk napja is egybefonódik a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelem dátumával, május 9- ével. amikor megemlékezünk a győzelem fő kivívójának, a Szov­jetuniónak. a szovjet népnek mérhetetlen áldozatairól. A hitleri fasizmus megsemmi­sítése úi korszakot hozott nem­csak a magyar nép és nemcsak Keiet-Európa, hanem egész Eú- rópa: az emberiség történetében. Mert ha a fasizmus uralmon ma­radhatott volna, sötét korszak várt volna az emberiségre. Ami május 9-ét. a győzelem napját illeti: a volt uralkodó osz­tályok bűnei miatt a horthysta Magyarország a hitleri fasizmus csatló.sa volt De azt hiszem, nyu­godtan elmondhatjuk: a hitleri lasizmus feleit aratott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese. Népünk becsületéért Europa sok hadszínterén harcol­tak magyar kommunisták, haza­fiak. partizánok. A fasizmus le­verésével népünk elnyerte sza­badságai. nemzett függetlenségét, megnyílt előtte a társadalmi fej­lődés szabad útia. 1975. április 4-én méltóképpen megemlékezünk Magyarország 'teljes felszabadulásának 30. év" fordulójáról, május 9-én pedig a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelemről. A dicső­séges szovjet hadsereg 30 eszten­dővel ezelőtt saját barlangjában szétzúzta, megsemmisítette, fegy­verletételre kénvszerífette a fa- siszta fenevadat. Azóta 30 eszten­dő telt el. és még mindig azért harcolunk, hogy Európában béke biztonság legven. Ez a történelmi utunk Jövőn­ket a párt programnyilatkozata körvonalazza. Ennek a lényege a fejlett szocialista társadalom építésé, a haladás, 'végcélunk a kommunizmus felé. Az élcsapat­nak az a kötelessége, hogy utat mutasson. Tudnunk kell azon­ban, hogy az élcsapat előre sem szaladhat, nem szakadhat el a főseregtől, mert akkor senkit sem vezetne, nem volna élcsapat de hátul sem kulloghat, A párt utat mutat új program- nyilatkozatában. Hirdetnünk, magyaráznunk kell programun­kat, s hogy megvalósíthassuk, meg kell nyernünk hozzá a mun­kásosztály, az egész nép támoga­tását. Nagyon fontos, hogy az emberek he muszájból vagy il­lendőségből, hanem meggyőző­désből értsenek egyet a prog ramnyilatkozaltnl. A párt azért Javasolja ezt az utat, mert be- ,ía£sü l<$telj>b JjeateSS^geeljsÖÄf 4eg-e soJgfjsHPto sttodflj^hiftkarM'TSZol- ni ágálni' a dolgtwó--mépst + <ri magyarul nemzet ügyét. Magyarországon nincs antago- nisztikus osztályellentét, mert a kapitalistákat és a földesúri osz­tályt a nép megdöntötte. Ma csak szövetséges dolgozó osztá­lyok vannak. Szövetségük egész­ségesen működik, fejlődik, osz­tályszövetségként is, és a pártta­gok és pártonkívüliek szövetsé­geként is. S ha az összes szövet­ségest megkérdeznénk, hogy szo­cializmust akar-e. mind meggyő­ződéssel mondaná, hogy igen. De nem mindenkinek egyformán sürgős. (Derültség.) Itt van a kü­lönbség. (Derültség.) A szövet­ségesek között mindig téma — s az is kell, hogy legyen — a szo­cialista forradalom fejlődésének üteme. A párt a szocialista for­radalom soron levő feladatait csak úgy tudja meghatározni, ha •'cálisan ítéli meg a helyzetet, az előrehaladás objektív és szub­jektív feltételeit. A magyar munkásosztály po- litikai erőit egyesítő. 1919 óta élő és harcoló kommunista, marxista—leninista élcsapat min­dig akkor lépett előre történelmi ólján, amikor együtt haladt a tömegekkel. Ez a mi nagy törté­nelmi tapasztalatunk. Az elmúlt 111 esztendőben nein sajnáltuk a fáradságot, az időt, a türelmet, hogy gondolatainkat megmagyarázzuk szövetségese- inknek. Előbb meggyőztük az embereket, s csak azután hajtot­tuk vegre határozatainkat. Ezért n\ ugszik szilárd alapokon szo­cialista rendszerünk minden pil­lére. A Magyar Szocialista Mun­káspárt mindig együtt fog halad­ni a tömegekkel. Vannak nagyon jó jelszavaink, köztük az, hogy ,,A párttal, a néppel, a népért”. Tudnunk kell, hogy — próbál­kozzunk bár a legjobb szándék­kal — akarata ellenére senkit sem boldogíthatunk. Előbb an­nak az útnak a helyességéről kell meggyőznünk az embereket, amelyre hívjuk őket, s el kell érnünk, hogy kövessenek ben­nünket. Jó példák vannak arra. hogy ez lehetséges, helyes és szükséges. Jól meg kell nézni az utat és úgy előremenni, hogyha a haladás néha talán valamivel . lassúbb is, nihil ahogvan szívünk szerint szeretnénk, de mindig előre lépjünk, és sem a pártnak sem a népnek ne kelljen vissza­lépnie. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a program- nyilatkozatban vázolt. jövőbe mutató úton, a munka jó tapasz­talataival felfegyverkezett part, a munkásosztállyal, a néppel ösz- szeforrva, a kölcsönös bizalmat erősítve haladhat előre. A cél tehát szép, az út helyes. Mindent meg kell tennünk, hogy a prog­ramnyilatkozatban megfogalma­zott célok valóra váljanak. Tud­juk, hogy a szocializmus becsü­letes hívei annyit dolgoznak, amennyi erejükből telik. Azt ta­nácsolhatjuk, hogy ne a munka mennyiségét növeljék, hanem a minőségét javítsák, mert ez. is gyorsítja a fejlődést. Irnitt- amott pedig még vannak, akik netíi dolgoznak. Őket győzzük meg arról, hogy dolgozni kell! ^Xédves elvörfS&Rf‘r:aí‘ ' Még egyszer megköszönöm a küldötteknek azt a támogatást, amit a két, beszámolóhoz és a kongresszusi okmányokhoz fű­zőit felszólalásaikban nyújtottak. Megköszönöm a programnyilat­kozatot és a határozati javaslatot szerkesztő bizottság tagjainak, amit munkánk megkönnyítéséért végeztek. A tisztelt kongresszustól ké­rem, hogy a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését, a Szer­vezeti Szabályzat módosítására tett javaslatot, a programnyilat­kozat-tervezetet és határozati ja­vaslatot fogadja el. (Hosszan tartó, nagy taps.) (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának ha­tározata hét fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalá­sát a pán munkájáról és a további feladatokról. A határozat fejezetei: I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és fel­adatai II. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztése III. A gazdasági építőmunka feladatai IV. Életszínvonal- és szociálpolitikai feladatok V. Ideológiai és művelődési feladatok VI. A párt- és lömegszervezetek feladatai VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fej­lesztése Bevezetőben a határozat leszö­gezi, hogy a kongresszus jóvá­hagyja a Központi Bizottság be­számolóját a pártnak a legutóbbi kongresszus óta végzett munká­járól, valamint a KEB jelenté­sét a két kongresszus közötti te­vékenységéről. elfogadja a párt programnyilatkozatát és a Szer­vezeti Szabályzat módosítására tett előterjesztést. Megállapítja, hogy a párt az elmúlt négy esz­tendőben következetesen érvé­nyesítette fő politikai irányvona­lát, végrehajtotta a X. kongresz- szus határozatait. Harminc éve annak, hogy a Szovjetunió had­serege, amely a harc fő terhét vállalata — a szövetséges hatal­mak csapataival együtt — szét­zúzta a világ népeit fenyegető és Európa nagy részét rabságba tartó hitleri fasizmust. A magyar nép sohasem felejti el azt az áldozatot, amelyet a szovjet nép hozott a hitleri fasizmussal ví­vott élethalálharcban, áme­nek során hazánk felszabadult. A XI. kongresszus nagyra érté­keli, hogy a magyar dolgozók a szocializmusba vetett hittel, új munkasikerekkel köszöntik felszabadulásunk 30. évforduló­ját. A kongresszus helyesli és megerősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját. Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irány­vonalát és következetesen érvé­nyesítse mindenütt és minden­kor. Egyetért a Központi Bizott­ság beszámolójában kifejtett marxista—leninista irányvonallal és .gyakorlati tennivalókkal. I. A nemzetközi helyzetet ele­mezve a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években kedvező változás következett be a szocia­lizmus, a haladás javára. Ha­zánk, pártunk aktív, kezdemé­nyező külpplitikát folytat. A nemzetközi küzdőtéreh egyre erőteljesebben tevékenykedik ko­runk három nagy forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozga­lom, együttműködésük mind eredményesebb. A szocialista országok vezető politikai súlyukkal és vonzásuk­kal. gazdasági és katonai hatal­mukkal új távlatokat nyitnak a szocializmus, a nemzeti felsza­badulás és a béke világméretű győzelme előtt. Egyre számotte­vőbb a tőkés országok kommu­nista és munkáspártjainak. a mögöttük felsorakozó tömegek­nek a befolyása, s egyre inkább újjáformálja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika politikai térképét az imperialistaellenes politikát folytató fejlődő országok népei­nek erősödő harca. A kapitalista rendszer általá­nos válsága mélyül. A tőkés ha­talmak uralmi szférája össze­szűkült. Fokozódik, s egyre szö­vevényesebbé válik a piacokért folyó harc, a lökés országok, a nemzetközi monopóliumok ver­senye; mélyülnek az imperialista hatalmak es más tőkés országok egymás közötti ellentétei. Az imperializmus —. fokozódó ne­hézségeinek ellensúlyozására — újabb feszültség) gócokat teremt, ezért a szocializmus és a béke erőinek további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés folyamatát ne lehessen feltartóz­tatni. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés­alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán. Hazánk osztozik az egyesített védelmi erőfeszítések­ben. teljesíti szövetségi kötele­zettségeit. Aláhúzza a határozat az euró­pai biztonság megteremtésének alapvető jelentőségét, majd hangsúlyozza, hogy támogatjuk az indokínai népek függetlenségi küzdelmét, a vietnami hazafiak erőfeszítéseit a párizsi megálla­podás végrehajtásáért, támogat­juk az arab népek igazságos ügyét, segítjük a chilei nép har­cát, tiltakozunk a chilei fasisz­ta rendszer terrorja ellen, köve­teljük a törvénytelenül fogva tartott hazafiak, közöttük Cor- valán elvtárs szabadon bocsátá­sát. Nemzetközi összefogást sür­getünk Ciprus ' szuverenitásának tiszteletben tartásáért, elisme­réssel adózunk Portugália hala­dó erőinek, üdvözöljük a görög demokratikus erők harcának eredményeit, szolidárisak va­gyunk a Spanyolországban és másutt a fasiszta rendszer fel­számolásáért. a társadalmi ha­ladásért harcoló kommunisták­kal és demokratákkal. A magyar párt és kormány nagy jelentősé­get tulajdonít a népek közeledé­sét szolgáló nemzetközi szerve­zeteknek, hazánk aktívan köz­reműködik az Egyesült Nemze­tek Szervezetének és intézmé­nyeinek munkájában. Szorosan együttműködve a szocialista kö-, zösség országaival hazánk a jö­vőben is elősegíti a béke meg­szilárdítását. és a társadalmi ha­ladás térhódítását a világban. II. Társadalmi viszonyainkat ele­mezve szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítékaként hangsúlyozza a kongresszus a termelőeszközök társadalmi tu­lajdonának erősödését és fejlő­dését. Rámutat: előrehaladásunk üteme és eredményessége nagy­mértékben függ attól, hogy job­ban kihasználjuk a szocialista állami és szövetkezei tulajdon­ban levő lehetőségeket. Hangsú­lyozza, hogy az állami tulajdon­nak a népgazdaságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meghatározó szerepe van a szocialista tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvé­nyesítésében. A szövetkezeti tu­lajdon fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az Ipari ter­melés és a szolgáltatás több ága­zatában, a kereskedelemben, egész népgazdaságunkban. A szo­cialista alapokra helyezett me­zőgazdaság, valamint a szocialis­ta szövetkezeti mozgalom továb­bi fejlődésének útját a határozat mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a termelőszövetkezetek vál­janak korszerű nagyüzemekké, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellem­ző, a tagok érdekeit az össztár­sadalmi érdekkel helyesen egyeztető vonások. Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás terü­letén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre. A határozat megállapítja, hogy az életszínvonal rendszeres emel­kedésével társadalmunkban bő­vül a személyi tulajdonban le­vő javak köre. Államunk töx*- vényeivel elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tu­lajdont. E törvényeknek tovább­ra is érvényt szerez, s úgy fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom