Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
2 • PETŐFI NÉPE 19*5. március 23. KÁDÁR JÁNOS ELVTARS VITAZÁRÓ BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról.) egységes értelmezésének, egységes és következetes végrehajtásának követelményével. Párttagságunk, munkásosztályunk, a szocializmus minden őszinte híve, egész népünk ezt várja tőlünk. A kongresszusi vita azt is bizonyította, hogy a Központi Bizottság a gazdasági éti kulturális építőmunkáról helyes értékelést adott, és reális, megvalósítható célokat ajánlott a kongresszusnak, Mindent meg kell tennünk, hogy teljesítsük: a gazdasági, a kulturális építőmunkának, az életszínvonal alakulásának 1975. évi tervét. Ismételten javaslom, hogy a kongresszus erősítse meg az új ötéves terv fő irányszámait. A részletesen kidolgozott, új ötéves terv ez év folyamán, alkalmas időben a párt illetékes szerve elé kerül. Ha a kongresszus úgy dönt, a további munka alapjai azok a kongresszusunkon is tárgyalt főbb adatok lesznek, amelyek meghatározzák az egész Nyílt elvi politika Régi kommunista mondás: a legjobb politika az elvi politika. Ezt még kiegészíthetjük azzal — és ez pártunknak gyakorlata is —, hogy a legjobb politika a nyílt, elvi politika. Minden tapasztalatunk azt igazolja, hogy nincs az a súlyos gond és probléma, amivel ne fordulhatnánk bizalommal a párttagsághoz, a munkásosztályhoz, a néphez, mert ha felnőttek módjára beszélnek az emberekkel azt értékelik, és becsülik. Annak a vezetőnek viszont, aki nem így tesz, megmondják, hogy arról beszéljen: mi a probléma, mit kell csinálni, és ne beszéljen mellé. Az emberek gondolkoztak a decemberi határozatban ismertetett problémákon, pánik nélkül, reálisan mérik fel a helyzetet, és bizakodva néznek előre. Tudják, hogy ha két fő erőforrásunkra támaszkodunk: a saját hazai lehetőségeinkre — amelyeknek teljes kihasználásától még messze vagyunk —, és a szocialista országok testvéri együttműködésében rejlő lehetőségekre, akkor minden feladat megoldható, biztosítható az orterv jellegét és keretét. Most tehát a döntő feladat az idei terv megfelelő végrehajtása, mert ezzel jó alapot biztosítunk az új ötéves terv megvalósításához. A kongresszusi előkészületek nagyon fontos eleme volt a Központi Bizottság múlt év decemberi határozata, amely gazdasági feladatainkkal foglalkozott. Az erről megjelent részletes közleményben a Központi Bizottság őszintén szólt a párttagsághoz, az ország közvéleményéhez azokról a problémákról, amelyek a világgazdaságban végbemenő új folyamatokból adódnak, s amelyek bennünket is érintenek. Ismeretes, hogy exportunk nemzeti jövedelmünknek csaknem 50 százalékát teszi ki. Ügy vélem, a Központi Bizottságnak ez a nyilvános határozata kellő időben született meg. és segítette kongresszusi munkánkat, mert így a dolgozók e kérdéssel megfelelő komolysággal tudtak foglalkozni. szag további, törésmenles gazdasági fejlődése, beleértve a termelés és az életszínvonal növelését és a kulturális fejlődést is. A politikai tanulság tehát az, hogy a reálisan felmért, tényleges helyzetről nyíltan, komolyan kell szólni az emberekhez, és akkor a válasz is megfelelő lesz. Most még összegezni sem tudnánk, hogy a Központi Bizottságnak a helyzetet őszintén ismertető decemberi határozatára hány ezer és ezer segítő szándékú cselekedet, javaslat, kezdeményezés született a dolgozó tömegek körében. Természetesen az az ember, aki műhelyben dolgozik, elsősorban annak a problémáit ismeri, s kevésbé lát- ,, hatja az általános összefüggéseket, ez a dolog jellegéből következik. De a sok kicsiből születik a nagy — amit a műhelyekben, a földeken, a tervezőirodákban, ezer meg ezer helyen, ezer meg ezer kezdeményezés nyomán az emberek milliói adnak hozzá ahhoz, amit eddig elvégeztünk, az fogja megoldani — és meg fogja oldani — a problémáinkat. győzzünk, nehogy úgy szervezzük •meg az anyagtakarékosságot — már erre is volt nálunk példa —, hogy nem tesszük bele a termékbe a szükséges anyagot. (Derültség.) A takarékosságnak az a helyes módja, ha az elpocsékolódó, a feleslegesen hulladékba kerülő, a tönkremenő anyagot minél nagyobb mértékben hasznosítjuk. Az anyagtakarékosság semmi szín alatt se menjen a minőség rovására. Erre azért is jobban kell ügyelni, mert a termékek minősége mindinkább életbevágóan fontossá válik. Mert ugyan kinek adjuk el a nem jó minőségű árut? A kapitalista nem veszi meg, az nekünk nem osz- tálytestvérünk. sem ingyen, sem pénzért nem segít nekünk ékíteni a szocializmust. Hát akkor a szocialista osztálytestvéreinknek adjuk el? Egyébként ők sem veszik meg. A jó minőséget már mindenhol megkövetelik, s ennek minket is jobb munkára kell ösztönöznie. A kongresszus vitájában a köz- gondolkodással kapcsolatos kérdések is szóba kerültek. A szocialista közgondolkodás nálunk komoly teret hódított; nem egyenletesen, nem mindenütt egyformán, de feltéfdenül fejlő dött. A közgondolkodásban azonban néha előbbre vágyunk, mint a fogalmak használatában. Ezeket még hozzá kell igazítani a tényleges fejlődéshez. Ilyen például „a dolgozók és a vezetők” kifejezés. A „vezető” mellé megfelelő szópárt kell használni, például azt, hogy „beosztott”. Hiszen nálunk a vezető is dolgozó, ha becsületesen látja el azt a feladatot, amit rábíztak. A szocialista Magyarországon a munkásnak van a legnagyobb lársadalmi rangja. (Taps.) De ehhez nyomban hozzáteszem: ezt én nemcsak a munkásra értem, hanem a termelőszövetkezetekben vagy máshol becsületesen dolgozó ember előtt is megemelem a kalapomat. Ahhoz, hogy a mi rendszerünk, társadalmunk működhessék, mindenütt becsületes. dolgozó emberekre van szükség. Hogy azután kit nevezünk annak (nagy derültség), a fogalmak használatát még meg kell tanulnunk. Nemzetközi kapcsolatainkban legfontosabb a Szovjetunióval való együttműködés Számon tartjuk a gazdasági kérdéseket, dolgozunk megoldásukon ; , Több felszólaló foglalkozott pártunk, kormányunk nemzetkö zi tevékenységével. Kongresszusunkon is kifeieződött. hogy pártunk, kormányzatunk nemzetkö zi tevékenysége változatlanul a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a beke ügyének szolgálatában áll. Nemzetközi kapcsolatainkban a legfontosabb a Szovjetunióval való együttműködésünk. A Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a nemzetközi munkásosztállyal a haladás i’i a béke erőivel közös fronton lépünk fel a közös ügyért, a haladás ügyéért, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért. Ugyanakkor azt is szeretnéfrn hangsúlyozni, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének hívei vagyunk. Külügyminiszterünk felszólalásában beszélt arról, hogy a békés egymás mellett élés elvének alapján építjük kapcsolatainkat valamennyi fejlett tőkés országgal, amely erre készséget mutat. Ez politikánk- > hak' dmitHs és:lszükségék;oéiéme, “ í lessel is ka i hal a dás ái&y éíb i 'akarjuk szolgálni. Jelenleg az európai biztonsági értekezlet eredményes befejezéséért munkálkodunk. Véleményünk szerint ennek megértek a feltételei. Mindent meg kell tennühk, hogy az európai biztonsági értekezlet eljusson a helsinki befejező állomásáig. A tanácskozáson nagyon sok, igen fontos gazdasági kérdés vetődött fel. Kritika is jócskán elhangzott, nona már azt hittem, hogy az ellenzék kapott szót. (Derültség.) Szép. udvarias szavakkal ugyan, de arról beszéltek, hogy sok dolgot másképp is intézhetnénk, és igazuk van. Szóba kerültek a kohászat problémái, az élelmiszeripar összehan-, golt feljesztése a mezőgazdasági termeléssel, és sók más fontos, nagy figyelmet kívánó kérdés. Ezekkel itt nem tudtunk részletesen foglalkozni, de az elvtársak nyilván nem is azért vetettéfls fel, hogy mindenre itt kapjanak választ, hanem azért, hogy tartsuk számon őket mint feladatokat és tennivalókat, és dolgozzunk a megoldásukon. A vita nagyon gazdag volt, nagyon sok jó gondolat vetődött fel, amelyekkel már holnaptól foglalkoznunk kell, amikor hozzálátunk a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtásához. • Csak egyetlen dolgot szeretnék megemlíteni közülük. Most nagyon sokat és komolyan foglalkozunk az anyag- és energiata- karókos’ággnl, a termelőberendezések és a munkaidő jobb kihasználásával, a jobb munkaerőgazdálkodással. Ezekről itt, a kongresszuson is sok hasznos és jó javaslatot hallottunk. De viAzért is tekintjük most ezt az első és közvetlen feladatnak, mert mély meggyőződésünk: a világ érdekei is megkövetelik, hogy Európában biztonságosabb, szilárdabb béke uralkodjék. Szeretnék szólni népünk történelmi útjáróü és a jövőről. Az ifjúsági mozgalom, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség márcus 15-ét, március 21-ét és április 4-ét forradalmi napkén! tartja számon, A fiataloknak igazuk van. Az 1948—49-es sza-' badságharc osztálycélja — ne felejtsük el, akkor még a jobbágyság intézménye is megvolt ■—, a polgári egyenlőség és a nemzeti függetlenség kivívása volt. Ez a forradalom elbukott. De eszméit tisztelnünk, őriznünk kell, mert. abban a korban kifejezte a< magyar nép, a nemzet érdekeinek megfelelő törekvéseket, sőt, Marx és Engels értékelése szerint egyúttal az európai népek harcát is szolgálta. 1919. március 21-e. a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása osz- tálycéljaiban '. mar ' meghaladta 1848-át; mert a munkásosztály felszabadítását, a kapitalista kiá zsákmányolás, a feudális rendszer szétzúzását tűzte ki célul. Az 1919-es Tanácsköztársaság Vörös Hadserege nemzeti ügyért és célért, a magyar nemzet függetlenségéért és szabadságáért is harcolt Méltóképpen megemlékezünk hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról Április 4-e. felszabadulásunk napja. Miután Keiet-Európa országai a háború menetétől függően. különböző időpontokban szabadultak fel, szélesebb nemzetközi összefüggésben a mi évfordulónk napja is egybefonódik a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelem dátumával, május 9- ével. amikor megemlékezünk a győzelem fő kivívójának, a Szovjetuniónak. a szovjet népnek mérhetetlen áldozatairól. A hitleri fasizmus megsemmisítése úi korszakot hozott nemcsak a magyar nép és nemcsak Keiet-Európa, hanem egész Eú- rópa: az emberiség történetében. Mert ha a fasizmus uralmon maradhatott volna, sötét korszak várt volna az emberiségre. Ami május 9-ét. a győzelem napját illeti: a volt uralkodó osztályok bűnei miatt a horthysta Magyarország a hitleri fasizmus csatló.sa volt De azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk: a hitleri lasizmus feleit aratott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese. Népünk becsületéért Europa sok hadszínterén harcoltak magyar kommunisták, hazafiak. partizánok. A fasizmus leverésével népünk elnyerte szabadságai. nemzett függetlenségét, megnyílt előtte a társadalmi fejlődés szabad útia. 1975. április 4-én méltóképpen megemlékezünk Magyarország 'teljes felszabadulásának 30. év" fordulójáról, május 9-én pedig a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelemről. A dicsőséges szovjet hadsereg 30 esztendővel ezelőtt saját barlangjában szétzúzta, megsemmisítette, fegyverletételre kénvszerífette a fa- siszta fenevadat. Azóta 30 esztendő telt el. és még mindig azért harcolunk, hogy Európában béke biztonság legven. Ez a történelmi utunk Jövőnket a párt programnyilatkozata körvonalazza. Ennek a lényege a fejlett szocialista társadalom építésé, a haladás, 'végcélunk a kommunizmus felé. Az élcsapatnak az a kötelessége, hogy utat mutasson. Tudnunk kell azonban, hogy az élcsapat előre sem szaladhat, nem szakadhat el a főseregtől, mert akkor senkit sem vezetne, nem volna élcsapat de hátul sem kulloghat, A párt utat mutat új program- nyilatkozatában. Hirdetnünk, magyaráznunk kell programunkat, s hogy megvalósíthassuk, meg kell nyernünk hozzá a munkásosztály, az egész nép támogatását. Nagyon fontos, hogy az emberek he muszájból vagy illendőségből, hanem meggyőződésből értsenek egyet a prog ramnyilatkozaltnl. A párt azért Javasolja ezt az utat, mert be- ,ía£sü l<$telj>b JjeateSS^geeljsÖÄf 4eg-e soJgfjsHPto sttodflj^hiftkarM'TSZol- ni ágálni' a dolgtwó--mépst + <ri magyarul nemzet ügyét. Magyarországon nincs antago- nisztikus osztályellentét, mert a kapitalistákat és a földesúri osztályt a nép megdöntötte. Ma csak szövetséges dolgozó osztályok vannak. Szövetségük egészségesen működik, fejlődik, osztályszövetségként is, és a párttagok és pártonkívüliek szövetségeként is. S ha az összes szövetségest megkérdeznénk, hogy szocializmust akar-e. mind meggyőződéssel mondaná, hogy igen. De nem mindenkinek egyformán sürgős. (Derültség.) Itt van a különbség. (Derültség.) A szövetségesek között mindig téma — s az is kell, hogy legyen — a szocialista forradalom fejlődésének üteme. A párt a szocialista forradalom soron levő feladatait csak úgy tudja meghatározni, ha •'cálisan ítéli meg a helyzetet, az előrehaladás objektív és szubjektív feltételeit. A magyar munkásosztály po- litikai erőit egyesítő. 1919 óta élő és harcoló kommunista, marxista—leninista élcsapat mindig akkor lépett előre történelmi ólján, amikor együtt haladt a tömegekkel. Ez a mi nagy történelmi tapasztalatunk. Az elmúlt 111 esztendőben nein sajnáltuk a fáradságot, az időt, a türelmet, hogy gondolatainkat megmagyarázzuk szövetségese- inknek. Előbb meggyőztük az embereket, s csak azután hajtottuk vegre határozatainkat. Ezért n\ ugszik szilárd alapokon szocialista rendszerünk minden pillére. A Magyar Szocialista Munkáspárt mindig együtt fog haladni a tömegekkel. Vannak nagyon jó jelszavaink, köztük az, hogy ,,A párttal, a néppel, a népért”. Tudnunk kell, hogy — próbálkozzunk bár a legjobb szándékkal — akarata ellenére senkit sem boldogíthatunk. Előbb annak az útnak a helyességéről kell meggyőznünk az embereket, amelyre hívjuk őket, s el kell érnünk, hogy kövessenek bennünket. Jó példák vannak arra. hogy ez lehetséges, helyes és szükséges. Jól meg kell nézni az utat és úgy előremenni, hogyha a haladás néha talán valamivel . lassúbb is, nihil ahogvan szívünk szerint szeretnénk, de mindig előre lépjünk, és sem a pártnak sem a népnek ne kelljen visszalépnie. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a program- nyilatkozatban vázolt. jövőbe mutató úton, a munka jó tapasztalataival felfegyverkezett part, a munkásosztállyal, a néppel ösz- szeforrva, a kölcsönös bizalmat erősítve haladhat előre. A cél tehát szép, az út helyes. Mindent meg kell tennünk, hogy a programnyilatkozatban megfogalmazott célok valóra váljanak. Tudjuk, hogy a szocializmus becsületes hívei annyit dolgoznak, amennyi erejükből telik. Azt tanácsolhatjuk, hogy ne a munka mennyiségét növeljék, hanem a minőségét javítsák, mert ez. is gyorsítja a fejlődést. Irnitt- amott pedig még vannak, akik netíi dolgoznak. Őket győzzük meg arról, hogy dolgozni kell! ^Xédves elvörfS&Rf‘r:aí‘ ' Még egyszer megköszönöm a küldötteknek azt a támogatást, amit a két, beszámolóhoz és a kongresszusi okmányokhoz fűzőit felszólalásaikban nyújtottak. Megköszönöm a programnyilatkozatot és a határozati javaslatot szerkesztő bizottság tagjainak, amit munkánk megkönnyítéséért végeztek. A tisztelt kongresszustól kérem, hogy a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatot, a programnyilatkozat-tervezetet és határozati javaslatot fogadja el. (Hosszan tartó, nagy taps.) (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata hét fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalását a pán munkájáról és a további feladatokról. A határozat fejezetei: I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai II. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztése III. A gazdasági építőmunka feladatai IV. Életszínvonal- és szociálpolitikai feladatok V. Ideológiai és művelődési feladatok VI. A párt- és lömegszervezetek feladatai VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztése Bevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottság beszámolóját a pártnak a legutóbbi kongresszus óta végzett munkájáról, valamint a KEB jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről. elfogadja a párt programnyilatkozatát és a Szervezeti Szabályzat módosítására tett előterjesztést. Megállapítja, hogy a párt az elmúlt négy esztendőben következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresz- szus határozatait. Harminc éve annak, hogy a Szovjetunió hadserege, amely a harc fő terhét vállalata — a szövetséges hatalmak csapataival együtt — szétzúzta a világ népeit fenyegető és Európa nagy részét rabságba tartó hitleri fasizmust. A magyar nép sohasem felejti el azt az áldozatot, amelyet a szovjet nép hozott a hitleri fasizmussal vívott élethalálharcban, ámenek során hazánk felszabadult. A XI. kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozók a szocializmusba vetett hittel, új munkasikerekkel köszöntik felszabadulásunk 30. évfordulóját. A kongresszus helyesli és megerősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját. Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irányvonalát és következetesen érvényesítse mindenütt és mindenkor. Egyetért a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett marxista—leninista irányvonallal és .gyakorlati tennivalókkal. I. A nemzetközi helyzetet elemezve a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években kedvező változás következett be a szocializmus, a haladás javára. Hazánk, pártunk aktív, kezdeményező külpplitikát folytat. A nemzetközi küzdőtéreh egyre erőteljesebben tevékenykedik korunk három nagy forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom, együttműködésük mind eredményesebb. A szocialista országok vezető politikai súlyukkal és vonzásukkal. gazdasági és katonai hatalmukkal új távlatokat nyitnak a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a béke világméretű győzelme előtt. Egyre számottevőbb a tőkés országok kommunista és munkáspártjainak. a mögöttük felsorakozó tömegeknek a befolyása, s egyre inkább újjáformálja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika politikai térképét az imperialistaellenes politikát folytató fejlődő országok népeinek erősödő harca. A kapitalista rendszer általános válsága mélyül. A tőkés hatalmak uralmi szférája összeszűkült. Fokozódik, s egyre szövevényesebbé válik a piacokért folyó harc, a lökés országok, a nemzetközi monopóliumok versenye; mélyülnek az imperialista hatalmak es más tőkés országok egymás közötti ellentétei. Az imperializmus —. fokozódó nehézségeinek ellensúlyozására — újabb feszültség) gócokat teremt, ezért a szocializmus és a béke erőinek további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés folyamatát ne lehessen feltartóztatni. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békésalkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán. Hazánk osztozik az egyesített védelmi erőfeszítésekben. teljesíti szövetségi kötelezettségeit. Aláhúzza a határozat az európai biztonság megteremtésének alapvető jelentőségét, majd hangsúlyozza, hogy támogatjuk az indokínai népek függetlenségi küzdelmét, a vietnami hazafiak erőfeszítéseit a párizsi megállapodás végrehajtásáért, támogatjuk az arab népek igazságos ügyét, segítjük a chilei nép harcát, tiltakozunk a chilei fasiszta rendszer terrorja ellen, követeljük a törvénytelenül fogva tartott hazafiak, közöttük Cor- valán elvtárs szabadon bocsátását. Nemzetközi összefogást sürgetünk Ciprus ' szuverenitásának tiszteletben tartásáért, elismeréssel adózunk Portugália haladó erőinek, üdvözöljük a görög demokratikus erők harcának eredményeit, szolidárisak vagyunk a Spanyolországban és másutt a fasiszta rendszer felszámolásáért. a társadalmi haladásért harcoló kommunistákkal és demokratákkal. A magyar párt és kormány nagy jelentőséget tulajdonít a népek közeledését szolgáló nemzetközi szervezeteknek, hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. Szorosan együttműködve a szocialista kö-, zösség országaival hazánk a jövőben is elősegíti a béke megszilárdítását. és a társadalmi haladás térhódítását a világban. II. Társadalmi viszonyainkat elemezve szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítékaként hangsúlyozza a kongresszus a termelőeszközök társadalmi tulajdonának erősödését és fejlődését. Rámutat: előrehaladásunk üteme és eredményessége nagymértékben függ attól, hogy jobban kihasználjuk a szocialista állami és szövetkezei tulajdonban levő lehetőségeket. Hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonnak a népgazdaságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meghatározó szerepe van a szocialista tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvényesítésében. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az Ipari termelés és a szolgáltatás több ágazatában, a kereskedelemben, egész népgazdaságunkban. A szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom további fejlődésének útját a határozat mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a termelőszövetkezetek váljanak korszerű nagyüzemekké, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekkel helyesen egyeztető vonások. Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre. A határozat megállapítja, hogy az életszínvonal rendszeres emelkedésével társadalmunkban bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Államunk töx*- vényeivel elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont. E törvényeknek továbbra is érvényt szerez, s úgy fej-