Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

1975. március 23. • PETŐFI NÉPE • 3 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA ✓ leszti őket tovább, hogy gátat vessen a nem munkából szánna, zó, a szocialista elveket sértő jövedelmek keletkezésének. Meg kell akadályozni a családi szük­ségleteket -meghaladó, különösen a spekulációs célú ingatlanszer­zést. A kongresszus a szocialista fejlődés tontos vonásának tartja, hogy a X. kongresszus óta is tovább erősödött a munkásosz­tály vezető szerepe. A szocialista építés alapvető követelménye, hogy ez a vezető szerep a tár­sadalmi élet egészében érvénye­süljön. Megállapítja, hogy a munkásosztály politikai állás- foglalása, tevékenysége, fegyel­me, szemlélete egyre meghatá­rozóbban befolyásolja a dolgo­zók minden csoportjának, réte­gének felfogását. Elvi fontosságú ..jvecelmény, hogy a párt-, tár­sadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe nö­vekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élen­járó. a társadalmi tevékenység­ben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dol­gozók. A határozat kiemeli, hogy ál­lamunk legfőbb politikai alapja a mulikás—paraszt szövetség, ame­lyet a szocialista építés során kivívott közös győzelmek szi­lárdra kovácsoltak és tovább gazdagítottak. A párt e szövet­ségre támaszkodva bontakoztat­ja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocialista építést. A szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a mun­kásokhoz, a szocializmus építé­sének aktív részese. Tovább erő­södött érzés- és gondolatvilágá­ban a közös tulajdonosi és gaz­dálkodói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azo­nosul a munkásosztállyal, több­sége magáévá tette a marxizmus —leninizmus elveit és eszmeileg is szocialista irányban fejlődik. Emelkedik az alkalmazotti ré­tegek szakmai és politikai kép­zettsége. erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezettsé­ge. A határozat megállapítja, hogy szélesedik, szocialista tartalom­mal telítődik a magyar nép min­den haladó és alkotó erejét, párttagot és pártonkívülit, a különböző nemzetiségeket, min­den nemzedéket, ateistát és hí­vőt tömörítő társadalmi összefo­gás. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá kell ötvözni a szocialista nemze­ti egységet. Hazánkban a dolgo­zó osztályok, rétegek alapvető érdekei egybeesnek a szocialista haza építésében, az életkörül­mények javításában és a béke megőrzésében. Az osztályok köz­ti különbségek tovább csökken­tek. Társadalmunkban jelen van és szerepet kap a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. A társadalmi érdek a meghatáro­zó, végső soron ennek kell alá­rendelni a csoport- és az egyéni ér­deket is. A helyesen felfogott csoport- és egyéni érdek egy- irányba hat a szocialista törek­vésekkel, segíti a szocializmus építését. A határozat megállapítja, hogy államunk a szocialista építés fő eszköze. A két kongresszus kö­zött a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az állami élet, a szocialista de­mokrácia fejlődését. yNő szocia­lista államunk szerepe elsősor­ban a gazdasági építő- és kultu­rális nevelőmunka irányításá­ban. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást ha­tékonyabbá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi állam­igazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahelyi, üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapve­tő része. Jelenlegi hatékonysága azonban nem felel meg a kö­vetelményeknek, ezért mind tar­talmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Általá­nossá kell tenni a fizikai dol­gozók bevonását az igazgatói ta­nácsok, a vállalati felügyelő bi­zottságok munkájába. A gazda­sági vezetők kötelessége, hogy egyre jobb feltételeket teremt­senek az üzemi demokrácia to­vábbi kibontakoztatásához. Az a legfontosabb, hogy jobban épít­sünk az üzemi demokrácia meg­levő fórumaira. Mindenütt ha­tározottan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpró­bálják elfojtani, megtorolni. Az ilyen eseteket kövesse felelős- ségrevonás és arról tájékoztas­sák a közvéleményt is. Az üze­mi demokrácia közvetlen fóru­mainak munkáját is ki kell bon­takoztatni. A szákszervezetek a műhelyekben, az üzemegységek­ben és vállalati méretekben fo­kozatosan szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizal­miak tanácskozásainak rendsze­rét. A határozat a továbbiakban a szocialista törvényesség feltét­len érvényesítésének jelentőségét hangsúlyozza, majd a fegyveres erőket és a fegyveres testülete­ket hívja fel, hogy a jövőben is szilárd politikai elkötelezett­séggel, magas fokú hivatástu­dattal és felkészültséggel tegye­nek eleget megtisztelő feladata­iknak. III. A határozat megállapítja, hogy a népgazdaság a X. kongresszu­son jóváhagyott gazdaságpoliti­kai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatáro­zott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutot­tunk a kitűzött célhoz, hogy gaz­daságilag fejlett országgá vál­junk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapo­dott a nemzeti vagyon, emelke­dett népünk életszínvonala. A további feladatokat meg­szabva a határozat kimondja, hogy gazdaságpolitikánk az V. ötéves terv időszakában a táv­lati célokkal összhangban biz­tosítsa gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő időszakban egész gazdasági te­vékenységünk fő feladata a tár­sadalmi termelés hatékonyságá­nak az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresszus helyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 1976—'1980 között a nemzeti jö­vedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 30—35, az építőiparé 35—37. a mezőgazdaságé 16—18 százalékkal növekedjék. A nem­zeti jövedelem növekedése túl­nyomó részében a munka ter­melékenységének emeléséből származzon. A világpiaci folyamatokról szólva a kongresszus megállapít­ja, hogy számunkra kedvezőtlen változások nem átmenetiek, mér­tékük változhat, de hosszú tá­von számolni kell velük. Szo­cialista tervgazdaságunk, miköz­ben bizonyos fokig kivédi ezek hatását, nagyobb figyelmet for­dít a világgazdaságban lejátszó­dó folyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait ha­zánk lehetőségeivel és a nem­zetközi együttműködéssel egy­aránt számolva kell meghatároz­ni. Differenciáltabban kell fej­leszteni az ipar egyes ágait, ja­vítani a gyártmányszerkezetet. A feldolgozóiparban, valamint a kohászatban elsősorban rekonst­rukciók útján bővül a termelés. Folytatódik a vegyipar, ezen belül a petrolkémiai bázis kiépí­tése, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. A határozat felhívja a figyel­met arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a takarékosságra, a hazai természeti források — köztük a szénvagyon — telje­sebb, jobb, gazdaságosabb kiak­názására. Átfogó intézkedéseket kíván az ország természeti kin­cseinek, valamint nyersanyagai­nak hasznosítása. A mezőgazdaságban tovább ^erősítjük a termelőszövetkezetek szocialista jellegét, a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyek­nek szerepe egyre növekszik, én­nek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek általános fej­lesztése mellett továbbra is tá­mogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. A határozat kimondja, hogy a beruházási igényeket népgaz­dasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csök­kenteni kell az eszközök szétap­rózott felhasználását, meg kell akadályozni a túlzott beruházási igények érvényesítését. A kong­resszus azt is szükségesnek tart­ja, hogy a határidő- és költség- túllépéseket — mulasztás esetén — kövesse felelősségrevonás. A kongresszus hangsúlyozza a szocialista tervszerűség érvénye­sítésének alapvető fontosságát, a központi irányítás hatékonysá­ga növelésének, a népgazdasá­gi és a vállalati tervezés szín­vonala emelésének, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és eszközök telje­sebb összhangjának jelentőségét. Rámutat, hogy minden szinten hatékonyabbá kell tenni a ter­vek végrehajtásának és a gaz­dasági fegyelem megtartásának ellenőrzését. Gazdaságirányítá­sunknak változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szo­cialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket, fokozza gazdál­kodásunk tervszerűségét. Épít ■ sen a vállalati önállóságra, köz­érdekű kezdeményezésekre, nö­velje a munka hatékonyságát. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat mint a szocialista tervgazdálkodás esz­közét jobban mai és holnapi céljaink, feladataink szolgálatá­ba kell állítani, és működését javítani szükséges. A világpiaci árak tartós válto­zásait a gazdaságilag szükséges mérteikig a hazai termelői árak­ban érvényesíteni kell, hogy job­ban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások szükségszerűen kihatnak bizo­nyos fogyasztási cikkek áraira is. Szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékony­ságának növekedésével összhang­ban gondoskodjék az életszínvo­nal további rendszeres fejlődésé­ről. Az árszínvonal tervszerű ala­kítása érdekében javítani kell, szigorúbbá és foyamatosabbá keli tenni a hatósági és társadalmi árellenőr afet. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatását, a komplex program valóra váltását. Minde­nekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával szé­lesítjük a termelési együttműkö­dést és kooperációt, a kereske­delmi kapcsolatokat, a szakoso­dást, a tudományos-technikai együttműködést és a tapasztalat- cserét. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelé­sében, közös gazdasági szerveze-- tek, vállalatok létesítésében. A tőkés országokkal a kölcsö­nös előnyök alapján bővítjük gazdasági, kereskedelmi kapcso­latainkat; fellépünk mindenfaj­ta megkülönböztetés ellen. Gyü­mölcsöző gazdasági együttmű­ködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett or­szágokkal. t A továbbiakban a határozat rámutat: egyik legfontosabb fel­adatunk a népgazdaság belső tartalékainak feltárása és jobb kihasználása, a munka termelé­kenységének növelése, az önkölt­ség csökkentése, a minőség javí­tása. Az anyagi lehetőségek ará­nyában — különösen a népgaz­daság fő területein — folytatni kell a termelő folyamatok kor­szerűsítését és gépesítéssel csök­kenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerő-gazdái, kodást, következetesen erősíteni a munkafegyelmet. Gyorsabb ha­ladást kell elérni az üsem- és munkaszervezésben, azt a válla­latok, szövetkezetek, az intézmé­nyek gazdálkodásának szerves ■résziévé kell tenni. Átfogó taka­rékosságra van szükség a pép­gazdaság minden területén. . ,/ii.i.l ill ti Jiíilii ,Jb~Oi fii /» IV. A határozat megállapítja, hogy ly.ocia.\ista előrehaladásunk so­rán, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala. Az egy főre jutó reál- jövedelem a IV. ötéves terv idő­szakában 24 százalékkal, a ter­vezettet megközelítően növek­szik. Népünk kulturáltabban él, jobban táplálkozik, szebben öl­tözködik, mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzá­járult. Az V. ötéves terv idején a reál- jövedelem 23—25 százalékkal nö­vekszik. A bérpolitikában fő cé­lunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásság és a pa­rasztság jövedelme arányosan nö­vekedjék, a kereseti arányok ja­vítása ösztönözzön a termelé­kenység emelésére, a nagyobb hatékonyságra. Következeteseb­ben kell érvényesíteni az egyen­lő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és fér­fiak keresetében még meglevő különbségeket. A lakosságot több, jobb, vá­lasztékosabb közszükségleti cik­kel látjuk el, és gondoskodunk arról, hogy elegendő olcsó, meg­felelő minőségű és választékú fogyasztási cikk álljon a vásár­lók rendelkezésére. Az V. ötéves terv éveiben ál­talánossá Válik a bérből; és fi­zetőből élők számára a 44 órás munkahét. A lakáshelyzet javítását pár­tunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. Biz­tosítani kell, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, de támogatni kell a saját erőből tör­ténő lakásépítést is. A párt hazánk népesedési hely­zetének alakulását nagy fontos­ságú nemzeti és társadalmi ügy­nek tekinti. Fokozzuk a társada­lom gondoskodását a családala­pítás nehézségeinek csökkentésé­re. Arra kell törekedni, hogy nö­vekedjék a többgyermekes csa­ládok száma, s e családok él­vezzenek megkülönböztetett tá­mogatást, övezze őket közmeg­becsülés. Folyamatosan bővíteni kell a bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközi otthoni hálózatot, növelni a pénzbeli juttatásokat, a családi pótlékot, a gyermek- gondozási segélyt, ki kell ter­jeszteni a gyermekélelmezést. ^Budapesten, az öt nagyváros­ban és az ipari központokban az V. .ötéves terv időszakában megközelítően ki kell elégíteni az óvodai igényeket. Fokozott gondot fordítunk az időskorúak ellátására, gondozá­sára. Arra törekszünk, hogy az idős emberek a munkában be­csülettel eltöltött évek után anvagilag biztonságban élvez­hessék a megérdemelt nyugdíjat. Tovább eevségesítjük nyugdíj- rendszerünket, csökkentve a korábbról megmaradt különbsé­geket. Emelni kell az alacsony nyugdíjakat, meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. A mező- gazdasági termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjkorhatára a követ­kező ötéves terv végéig azonos­sá válik a bérből és fizetésből élőkével. Nyugdíjkorhatárukat 1976. január 1-től kezdődően öt év alatt fokozatosan csökkenteni kell: a nőkét az 55, a férfiakét a 60. életévre. V. Az ideológiai és művelődési feladatokat taglalva a határozat megállapítja, hogy a X. kong­resszus óta tovább erősödött a marxizmus—leninizmus eszméi­nek befolyása. Az ideológia te­rületén fő feladatunk, hogy a társadalom politikai egységére támaszkodva továbbfejlesszük a tömegek szocialista tudatát, se­gítsük a szocialista építőmunkát. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire, világo­sabban kdll körvonalazni szocia­lista távlatainkat, bemutatni a szocialista életmód fölényét a ka­pitalista életformával szemben. Arra kell törekedni, hogy társa­dalmi méretekben teret nyerjen a szocialista brigádok hármas követelménye: szocialista módon dolgozni, élni, művelődni. Erő­sítsük tovább a szocialista haza- fiságot, a proletár internaciona­lizmust. Egyértelmű, következetes mar­xista bírálatban kell részesíteni a jobboldali, ultraradikális, dog­matikus nézeteket, a nacionaliz­must, a kozmopolitizmust. Szün­telenül munkálkodni kell a tu­dományos világnézetünk, a dia­lektikus materializmus térhódí­tásáért. Minden párttag és párt- szervezet kötelessége politikánk képviselete, terjesztése. A sajtó, a rádió, a televízió jelentős hatalmi eszközök, fon- i tos > ideológiai, politikai szerepet töltenek be. Munkájuk szakmai, elméleti színvonalának emelésé­vel, szocialista szellemű nevelő és ízlésformáló tevékenységük ja­vításával szolgálják hatékonyab­ban a párt politikájának érvé­nyesítését. A X. kongresszus határozatai­nak megfelelően fejlődött tudo­mányos életünk. Tervszerűbbé váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel, értékes tudományos alkotások jöttek létre. A tudo­mány szerepét fokozni kell tár­sadalmunkban, arra kell töre­kedni, hogy mindinkább terme­lőerővé váljék. Hatékonyabbá kell tenni a kutatási eredmé­nyek felhasználását, növelni a szocialista fejlődésünkkel közvet­lenül összefüggő kutatások ará­nyát. A társadalomtudományok egész területén biztosítani kell a marxizmus—leninizmus egyér­telmű érvényesüléséit, az anti- marxista nézetekkel szemben folytatott viták kibontakoztatá­sát. Minden szinten javítani kell, a világnézeti oktatás és nevelés tartalmát és formáját. Elsőrendű feladat az általános iskolai és( a szakmunkásképzés fejlesztése, az iskolák közötti színvonalbeli kü­lönbségek csökkentése. Alapvető követelmény a fizikai dolgozók gyermekeinek hathatós tanulmá­nyi segítése valamennyi iskolai fokozatban. A határozat megállapítja, hogy gyarapodott az elmúlt években népünk műveltsége. A fő feladat, • hogy tovább erősítsük a közmű­velődés világnézeti hatását, kü­lönös gondot fordítsunk a mun­kásosztály tudatának gazdagítá­sára, kultúrálódására. Törvényt kell alkotni, mely összefoglalja a közművelődés céljait és felada­tait, s gondoskodni kell a tör­vény végrehajtásának feltételei­ről. Az egyes művészeti ágakban értékes művek születtek. Még ha­tározottabban támogatni kell a szocialista eszmeiségű, közéleti elkötelezettségű irodalmat és mű­vészetet. A dolgozó osztályok, a szocializmus építésének közpon­ti kérdései kapjanak jelentősé­güknek megfelelő szerepet a mű­vészeti alkotásokban. VI. A határozat kimondja, hogy szocialista építésünk vezető ere­je a párt. A X. kongresszus óta eltelt időszakban pártunk veze­tő szerepe érvényesült. E vezető szerep még hatékonyabb érvé­nyesítését követelik meg a szo­cialista éjpítés soron levő felada­tai, a társadalmi viszonyok és folyamatok tudatos alakítása. En­nek feltétele, hogy a párt poli­tikája minden szinten következe, tesen megvalósuljon, a pártta­gok gyarapítsák eszmei, politi­kai felkészültségüket, javuljon az ideológiai munka, szilárdabb le­gyen a pártfegyelem. A párt sikeres tevékenysége eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységén alapuL Az egység magasabb színvonalra emelése folyamatos munka és ál­landó kötelesség. Ezt pártszerű vitákkal, a téves nézetek bírá­latával, cáfolatával, a párt állás­pontjának kifejtésivel és gya­korlati megvalósításával kell el­érni. Pártunk hű a demokratikus centralizmus lenini elvéhez — húzza alá a határozat. Továbbra is biztosítani kell a páirtéletben a lenini normák, a kollektív ve­zetés maradéktalan érvényesülé­sét. A demokratikus vitát követő döntés után, a határozatok egy­séges értelmezése alapján, a párt minden tagjára és funkcioná­riusára kötelező a határozatok melletti elvszerű, érvelő kiállás és az egységes cselekvés. A határozat hangsúlyozza az ellenőrzés fontosságát, s hozzá­fűzi, hogy a beszámolási időszak­ban szervezett tapasztalatok alapján a Központi Bizottság az új kongresszusi ciklusok félide­jén a jövőben is értékelje átfo­góan a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét. A határozat a továbbiakban kimondja, hogy a szükséges sta­bilitás fenntartásával, a káde­rek tervszerű cseréjével javítani kell a párt- é\s állami vezető szervek összetételét. A válasz­tott szervekbe több fizikai dolgo­zó, fiatal és nő kerüljön. Válto­zatlanul érvényes az az állás­pont, hogy pártonkívüliek párt­funkció kivételével minden tiszt­séget betölthetnek. A párt a dolgozóknak, elsősor­ban a munkásoknak a legjobb­jait veszi fel tagjai sorába, azo­kat, akik meggyőződcoes hívei szocialista társadalmunknak, akik élen járnak a munkában, akik a szocializmus elvei szerint élnek. A határozat kimondja, hogy a párt eszmei, politikai és cselek­vési egységének erősítése., érde­kében 1975-ben elő kell készíte­ni és 1976 végéig be kell fejezni a párttagsági könyvek cseréjét. A munkáshatalmat erősíti, a szocialista építés hatékonyságát növeli, ha minden állami szerv, társadalmi szervezet rendeltetés­szerűen, önálló arculattal műkö­dik, s mind nagyobb felelősség­gel vesz részt a politikai irány­vonal kialakításában és megva­lósításában. A párt továbbra is erőteljesen támaszkodik a szakszervezetek­re, s elvárja, hogy a szakszerve­zetek politikai befolyásukkal, mozgalmi eszközeikkel is segít­sék a termelési feladatok sike­res teljesítését, a korszerű tech­nika bevezetését, a haladó ter­melési mozgalmak elterjedését, a munkakörülmények javítását, a munkahelyi demokrácia kibon­takozását. Minden szinten élje­nek jogaikkal, képviseljék éjs védjék bátrabban a dolgozók érdekeit, lépjenek fel a törvé­nyek, rendeletek megtartásáért. Az ifjúság körében folyó esz­mei, politikai nevelésben növe1- ni kell a társadalom minden szervezetének, minden tagjának felelősségét és aktivitását. A párt támogatja a KISZ politikai jel­legének és mozgalmi vonásai­nak továbbfejlesztéséj; szolgáló törekvéseket és intézkedéseket. A KISZ-szervezetek neveljék fia­talságunkat önállóságra, kezde­ményezésre ds kötelességtudásra. A párt alapszervezeteiben javí­tani kell a KISZ pártirányítá­sát. A nők helyzetéről szóló párt- határozat megvalósítása társa­dalmi összefogással sikeresen halad. Erre építve következete­sebben kell érvényesíteni a nők egyenjogúságát a munkahelyek betöltésében, a képzésben, az anyagi elismerésben. A válasz­tott testületekben és a gazdasági vezető tisztségekben egyre több a nő, s számukat tovább kell növelni. A tényleges egyenjogú­ság megteremtése érdekében to­vábbi intézkedésekre és hatéko­nyabb tudatformálásra van szük­ség. A párt szövetségi politikájának, kerete a Hazafias Népfront-moz­galom. A szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe. A népfront se­gítse belső építőmunkánkat, moz­gósítsa az állampolgárokat a függetlenségükért és szabadsá­gukért harcoló népekkel való szolidaritásra, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért, a bé­kéért vívott küzdelemre. VII. A párt nemzetközi kapcsola­tait elemezve a határozat rámu­tat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő viszonyá­nak és a sokoldalú, mély inter­nacionalista kapcsolatokat min­den téren fejleszti. A Szovjet­unió Kommunista Pártja jár a társadalmi haladás élén, a leg­többet teszi a nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődéséért, forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért és gazdagításáért. Pártunk ápolja és erősíti kap­csolatait a szocialista országok közösségének minden testvér- pártjával; még szilárdabbra öt­vözi országaink és népeink ba­rátságát, fejleszti együilműKüde- sünket. Pártunk kész további erőfeszítésekkel hozzájárulni az imperializmus ellen a tőkés vi­lágban harcoló erők tömörítésé­hez, a közös akciók sikeréhez. Szélesíti kapcsolatait, erősíti szolidaritását a tőkés világ és a fejlődő országok marxista—leni­nista pártjaival; támogatja az imperialistaellenes összefogás érdekében kialakított együttmű­ködésüket más haladó politikai erőkkel. Pártunk a két- és sokoldalú találkozókon rendszeresen kicse­réli tapasztalatait a többi test­vérpárttal, és az új követelmé­nyeknek, feladatoknak megfele­lően összehangolja velük mun­káját. Aktívan fellép a kommu­nista ét; munkáspártok soron következő nemzetközi tanácsko­zásának előkészítéséért és ösz- szehívásáért. A kongresszusi határozat meg­állapítja, hogy a kommunista mozgalom sorainak szorosabbra zárása, valamennyi imperialista­ellenes erő tömörítése elválaszt­hatatlan az opportunizmus jobb- és „baloldali” s az úgynevezett újbaloldali válfajai ellen vívott elvi-politikai harctól. Határozot­tan vissza kell utasítani a szo­cialista országok és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egysé)- gére különösen veszélyes sovi­niszta, nacionalista és szovjetel­lenes nézeteket. Elítéljük a maois­ta vezetés nézetrendszerét éts po­litikai gyakorlatát, amely eltor­zítja a nemzetközi osztályharc valódi tartalmát, céljait, és arra irányul, hogy megbontsa a szo­cialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, az antiimperialista erők egységét. Pártunk a társadalmi haladás érdekében a forradalmi szolida­ritás, az egyenjogúság elvei alap­ján fejleszti kapcsolatait az an­tiimperialista érőkkel, a nemzeti demokratikus pártokkal, a hazá­juk függetlenségéért, szabadsá­gáért harcoló felszabadító moz­galmakkal. Együttműködésre tö­rekszünk a szocialista és szociál­demokrata pártokkal a nemzet­közi enyhülés és biztonság erősí­tése, a munkásosztály akcióegy­sége érdekében, minden lehetsé­ges kérdésben s területen. Mély meggyőződésünk, hogy a kommu­nista és munkásmozgalom egy­sége, a béke erőinek összefogása világszerte elősegíti a szocializ­mus, a haladás eszméinek győ­zelmét. ★ ★★ Az új programnyilatkozat megalkotásával pártunk megmu­tatja a jövőbe vezető utat. A fejlett szocializmus távlatainak felvázolása lelkesíti és mozgósítja munkásosztályunkat, né­pünket az építőmunka feladatainak még jobb megoldására. A párt új programnyilatkozatában megfogalmazott feladatok teljesítésével a fejlett szocialista társadalmat építjük, köze­lebb jutunk végső célunkhoz, a kommunizmushoz. A párt XI. kongresszusa felhívja a magyar kommunistá­kat, hogy odaadó munkával harcoljanak a kongresszus ha­tározatainak, a párt programnyilatkozatának megvalósításá­ért. E cél jegyében szilárd eszmei, politikai egységben, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek oldalán dolgoz­zunk tovább a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásán, népünk fölemelkedésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom