Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évi. 5i. szám Ara: 90 fillér 1975. március 1. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a muzeális emlékek védelméről szóló 1966. évi 9. számú törvény- erejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a földben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális vagy műemléki értékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tulajdont megillető védelemben részesülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél. földmunkáknál stb. feltárt muzeális értékeket a helyi tanácsnál be kell jelenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és értékétől függően elismerésben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Takarékosság a Vegyipari Gépgyárban Importalkatrészeket készít a tmk-brigád Szakmunkásképző intézet és kollégium Húsztantermes szakmunkásképző intézet évkezdés. A Bács megyei Állami Építőipari és egy kollégium készül Kecskeméten, a Vállalat dolgozói jelenleg az épület vázszer- Bethlen körúton. A 20 millió forintos beru- kezeiének összeállításán serénykednek, házás kivitelezési határideje az 1976-os tan- (Tóth Sándor felvétele.) Tájékoztató a MÉM-ben a sertéshústermelés fejlesztésére hozott új intézkedésekről Bár a takarékossági intézkedési tervet még ezután tárgyalják meg a Kiskunfélegyházi Vegyipar; Gépgyár dolgozói, a tmk- műhely hegesztőgép-javító brigádja máris több importanyag- megtakarító vállalást dolgozott ki. A műhely közepén javításra váró hegesztő berendezések sorakoznak egymás mellett, többségük szétszedve. Jancsek András brigádvezetö elmondja, hogy korábbi felajánlásaik szerint lehetőleg a helyszínen javítják ki ezeket a berendezéseket, hogy mielőbb újra üzemképessé váljanak. Tizennégy svájci gyártmányú, nagy teljesítményű gép állandó üzembiztonságáról gondoskodnak, s ha valamelyik hosszabb időre kiesik a termelésből, jó néhány szakmunkás folyamatos munkáját is akadályozza. Az itt levő berendezések azonban olyan állapotban vannak hogy már csak a tmk-mű- helyben tudják kijavítani. — Brigádjuk máris jó nevet vívott ki magának az importanyagok megtakarításával. Mit kívánnak a jövőben tenni ennek fokozására? — Ezek a berendezések elég öregek és az alkatrészek természetes elhasználódásával állandóan számolni kell. Elhatároztuk, hogy a lehetőségekhez mérten magunk készítjük el a szükséges pótalkatrészeket, a plazmavágó hűtőfejeket, a vízáteresztő műanyaggyűrűket, a gumi tömítőgyűrűket és mindazt, amit külföldről kellene behozni. Jelenleg ezeknek az alkatrészeknek mintegy 75 százalékát állítjuk itt elő. Ennek értékére jellemző, hogy a maradék 25 százalék — amit főleg kapacitás hiánya miatt nem tudunk legyártani — az üzemnek évente mintegy félmillió forintjába kerül. Az egyik munkapadon üzemi magnetofont pillantok meg. — Brigádunk ezeknek a gyári masináknak a javítását is elvállalta — mondja a brigádvezető. — Heten vagyunk, s mindnyájan értünk valamihez a lakatos szakmán kívül is. Mi javítjuk többek között, a gyár lövészklubjának fegyvereit. Fekete Ferenc tartalékos őrvezető és Timár Imre tartalékos honvéd katonaidejük alatt jól elsajátították ezt a • Fekete Ferenc ezüstjelvényes újító munka közben. szakmát is. Fekete Ferenc egyébként ezüstjelvényes újító. Én magam újításaimért bronzjelvényt kaptam. Ezekre a kitüntetésekre igyekszünk ismételten rászolgálni a további takarékos- sági mozgalomban. O. L. A brigádvezetö és Farkas Imre esztergályos egy elektromos motor forgórészét ellenőrzi. • Laczkő János lakatos egy vezérlőtáblát javít. (Opauszky László felvételei.) A sertéshústermelés helyzetéről és a fejlesztésre hozott új intézkedésekről tájékoztatta pénteken a MÉM-ben az újságírókat Váncsa Jenő miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy az elmúlt évben minden eddiginél többet, összesen egymillió tonna sertéshúst „termellek” az országban. A központi felvásárlás több mint hatmillió sertést vejt át, a kistermelők pedig további 3 millió sertést hizlaltak meg. Ez országos rekordot jelent, s egyúttal azt is, hogy kiegyensúlyozott és zavartalan volt a hazai sertéshúsellátás. Így lesz ez 1975-ben is, a felvásárló vállalatok 6,2 millió sertésre számítanak, a kistermelők pedig valószínűleg a tavalyihoz hasonló mennyiségű állatot nevelnek föl. A sertéshús több mint 00 százalékát 1973-ban a kisüzemek, a háztáj] és kisegítő gazdaságok és egyéb hizlalók adták, tavaly 57 százalékos arányban részesültek az összes forgalomból, ezek szerint meghatározó szerepük van a sertéshústermelésben, és ís?v lesz ez a következő években is. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a háztáji gazdálkodók és kis- tenyésztők kínálatára hosszú távon is szükség van, a nagyüzemi termelés ugyanis nem fejlődik olyan mértékben, hogy egymaga ki tudja elégíteni az egyre növekvő hazai sertéshúsigényeket. A nagyüzemek — az állami gazdaságok és a téeszek sertéstelepei — várhatóan 1976-ban kerülnek majd túlsúlyba az országos termelésben, ekkor lépik át az 50 százalékos részesedési arányt, a kistermelők azonban továbbra is komoly mértékben részesülnek a lermelésből, a falusi lakosság úgynevezett önellátásából és a központi készletek kiegészítéséből. 1974-ben csökkent a kistermelők tenyésztési kedve. Mindent egybevetve a háztájiból és a kisegítő gazdaságok állományából 60—80 ezer koca „hiányzik”, s ennek ellensúlyozására egész sor intézkedést hoztak. Az Allatforgalmi és Húsipari T^szt módosította a tavaly novemberben meghirdetett vemhes- kocasüldő-értékesítési akció feltételeit, előnyösebb feltételeket teremtettek az akció sikeréhez. A kistermelők egyebek között garanciát kapnak takarmányok vásárlására. A nagyüzemek felkészülnek arra. hogy 50 ezer vemhes kocasüldőt bocsátanak a háztáji és kisegítő gazdaságok rendelkezésére, az állatokat előnyös feltételek mellett vehetik át a kist enyésztek. A nagyüzemeket a „kihelyezésre” kerülő állatok előállításában anyagilag is érdekeltté tették. A tervezett sertéshúsmennyiség biztosítására növelik az állatok átlagsúlyát, ennek érdekében 1975. május í-től a felvásárlási felső súlyhatárt szeptember 1-től pedig az alsó súlyhatárt emelik fel öt kilogrammal. 15, illetve 95 kilog- grammra (a szakosított telepeken ezt az intézkedést a folyamatos jnunka érdekében nem érvényesítik). Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai március végéig pótolják az átvételnél mutatkozó lemaradást, a második negyedév elejétől kezdve folyamatosan, késés nélkül, minden mennyiségben átveszik feldolgozásra az állatokat. A takarmányellátás javítására az illetékes vállalatok 10—12 százalékkal több takarmányt biztosítanak a kisüzemeknek. A sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztérium képviselője elmondotta, hpgy a fennálló adózási jogszabályokat nem változtatják meg, minden ez^el kapcsolatos híresztelés alaptalan. Egyszerűbbé tették a tiszta jövedelem alapján adózó paraszti gazdaságok elszámoltatását, a rendelet — ugyanúgy mint eddig — a költségek 40 százalékának elszámolását mindenki számára biztosítja. Az efölötti kiadásokat korábban különféle igazolásokkal kellett bizonyítani. A fölösleges utánjárás elkerülésére figyelembe vették azt, hogy az állattartásnál a költség- tényezők rendkívül differenciáltak, ezért olyan utasítást adtak a tanácsi szakigazgatási szerveknek, hogy az állattartók esetében a 40 százalékot meghaladó kiadást a megyei tanács vb mező- gazdasági osztálya, illetőleg az általa kijelölt szerv (állattenyésztési felügyelőség) szakveleménye alapján külön igazolás nélkül is efogadhatják. (MTI) Hétezer vagon mezőgazdasági termék exportra Bács-Kislcun — Szabolcs-Szat- már után — az ország második legnagyobb mezőgazdasági termékeket exportáló megyéje. A HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének vezetőjétől, Gyenes Istvántól kapott tájékoztatás szerint tavaly a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb mennyiségű árut sikerült külföldön értékesíteni A megye gazdaságaiból 7940 vagon zöldség- és gyümölcsfélét szállítottak a szocialista és a tőkés országokba, 1280 vagonnal többet, mint 1973-ban. Az export zömét a télialma adta, amelyből 5180 vagonnal értékesítettek külföldön. Őszibarackból a szokásosnál kevesebbet exportáltak, mert elsősorban a hazai konzervgyárak és a lakosság ellátását (ártották fontosnak. A tervezettnek megfelelően sikerült a cseresznye és a sárgabarack kivitele, meggyből viszont kevés termett és így a megrendeléseknek nem tudtak eleget tenni. Zöldségfélékből összesen 1155 vagonnal került a megyéből külföldre. Ez a mennyiség 500 vagonnal kevesebb a tervezettnél, de fontosabbnak tartották a belföldi igények kielégítését, mint az exportot. A betakarítási nehézségek miatt paradicsompaprikából a tervezettnek csak valamivel több. mint harmadrészét tudták a külföldi megrendelőknek szállítani, paradicsomból pedig ^ 56 százalékra teljesítették szállítási tervüket. Görögdinnyét még szeptemberben is kértek Lengyelországból, Csehszlovákiá(Folytatás a 2. oldalon.) A MIKROFILMTECHNIKA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Országos bázisintézmény lesz a Bács-Kiskun megyei központ A napokban arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy megalakult a Bács-Kiskun megyei Mikrofilmtechnikai Központ Kecskeméten, és a próbafelvételek elkészítésével lényegében már meg is kezdődött a munka. Tegnap fontos megbeszélésre került sor, amelyen dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, az Országos Levéltár és más érdekelt szervek vezetőit a mikrofilmtechnika gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos megyei elképzelésekről. Mint mondotta, az új eljárás fontos szerephez jut az államigazgatás korszerűsítésénél, az ügyvitel egyszerűsítésénél és kiterjedhet a tanácsi munka számos más területére. Ezek közül már eddig is jogszabályilag rendezett — és részben előkészített — a tanácsok építési hatóságainak műszaki nyilvántartása, amely 1976-tól mikrofilmekkel lesz megoldva. Ezzel lehetővé válik, hogy Bács- Kiskun megyében mintegy 200 ezer ügydarab egyszerűen, áttekinthetően tárolható legyen. Ugyanígy lehetővé válik az illet-, mény- és illetékügyek aktáinak kartonjainak mikrofilmes tárolása és kezelése. Az előkészítő munka kiterjedt még az egészségügyi, oktatási intézmények ügydarabjainak mikrofilmezésére, a levéltári anyagok hasonló feldolgozására és még számos más területre. Fontos feladatnak látszik a mikrofilmes anyagok hiteles, jogi bizonylatként történő felhasználásának végleges rendezése. Ez lehetővé tenné, hogy a tanácsi és egyéb területen folyamatosan nagy mennyiségű iratot kiselejtezzenek. Ez azonban a selejtezéssel kapcsolatos szabályok rendezését is megköveteli. A tanácskozás jelentőségét értékelve dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője megállapította, hogy nagy távlatokat nyitó és elismerést érdemlő Bács- Kiskun megyei kezdeményezésről van szó. A mikroíilmtech- nikát az államigazgatási munka részévé kell tenni és lehetőséget teremteni annak fejlesztésére. Kérte a megye vezetőit, hogy az eddig összegyűjtött tapasztalatokat bocsássák az illetékes főhatóságok rendelkezésére, ami alapját képezheti a további rendezésnek. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala a Bács-Kiskun megyei Mikrofilmtechnikai Központot olyan bázisintézménynek tekinti amely az államigazgatási munka korszerűsítésére és egyszerűsítésére vonatkozó iránymutatást és tapasztalatokat nyújt. A jogi rendezést az Igazságügyi Minisztérium a magg részéről ugyancsak segíteni kívánja. Ennek előkészítése azonban hosz- szabb időt vesz igénybe de ez nem azt jelenti hogy a belső nyilvántartásban a napi munkában a mikrofilmtechnika ne lenne használható már ma is, teljes értékű módon. Ezért az érdekelt szakemberek egyetértettek azzal, hogy a belső nyilvántartások és operatív feladatok megszervezésében már a mai jogi ke- • retek között is széles körű alkalmazásra találjon a mikro- íilmteehnika. A Bács-Kiskun .megyei Tanács hasznos javaslatait felhasználva — mondotta dr GajdQCsi István — a tanácskozás résztvevőinek a maga részéről a mikrofilmtechnika szélesebb körű alkalmazására intézkedési tervet dolgoz ki. Vállalja egyben a bázisintézményre háruló tevékenységi kör bővítését és a tapasztalatátadást. S. B. Az űrpilóták sajtóértekezlete Houstonban • Sajtóértekezletet tartottak a houstoni űrhajózási központban a nyáron esedékes szovjet—amerikai közös űrrepülés részvevői. Képünkön: Vance D. Brand, Alekszej A. Leonov (űrhajóparancs- nok), Thomas P. Stafford (amerikai űrhajóparancsnok), Donald K. Slayton és Valerij N. Kubászov szovjet fedélzeti mérnök a Szojuz— Apolló összekapcsolt űrhajók modellje előtt. (Telefoto — AP-MTI—KS.)
