Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. február 2.

Falu - a város vonzásában

A szociológia részletesen feltárja, hogy a településfejlődést milyen objektív tényezők befolyásolják. Egy-egy község arculatának kialakítását, életritmusát alapvetően meghatározza egyebek között a földrajzi fekvés, konkrétabban egy közeli város hatása. Ennek egyik iskolapéldája lehet a megyehatár keleti szélén fekvő Gátér. Az itteni lakosok egyik része a 9 kilométerre levő Kiskunfélegyházára. s a nem sokkal messzebb fekvő Csongrádra jár dolgozni. Reggel a vállalati autóbuszok viszik őket. este érnek haza

Ugyanakkor a város és a község nagyon érdekes kölcsönhatását is megfigyelhetjük, ugyanis a kiskunfélegvháziak már már utcasornyi családi házat építettek Gátéren. s ide költöztek. Az autóbuszút 10—15 perc...

Kisszállásból Gátér

öreg község. A századforduló előtt Kiskunfélegyházához tartozott, csakhogy akkor még a térképen Kisszállás névvel jelölték a községet. Később a század elején közigazgatásilag Pálmonosto- ra irányítása alá tartozott, s 192Í- ben lett önálló község. Üj nevét a nyárlőrinci határban eredő, s a községen keresztül folyó Gátér csatornáról kapta. Jelenleg 1300-an laknak itt. zömmel a máshol dolgozókat leszámítva, többségükben idősek, akik a termelő- szövetkezetben, az asszonyok közül néhányan pedig a Kiskunfélegyházi Ruhaipari Vállalat gátéri varrodájában dolgoznak.

Az 1950-ben alakult három helyi termelőszövetkezet 1961-ben Aranykalász Termelőszövetkezet néven egyesült. Az idén januárban pedig a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezettel egy közös gazdaságot alakítottak ki. A már 4200 holdas üzemegységben 120-ah dolgoznak. Főként kukoricát és búzát termesztenek, birkát és baromfit tenyésztenek.

A Kiskunfélegyházi Ruhaipari "Vállalat kihelyezett üzemében

Változások

• Negyven asszony dolgozik a Kiskunfélegyházi Ruhaipart Vállalat gátéri varrodájában.

Lassan felszáll a sűrű köd, Bálint Mihály tanácselnökkel körülnézünk a faluban. Negyedszázaddal ezelőtt, amikor Bálint Mihályt a községi tanács elnökévé választották. esténként petróleumlámpát gyújtottak a házakban, a vízvezeték is hiányzott, egyik utcában sem volt köves út, járda.

— Tavaly készült el — mutat a törpe vízműre a tanácselnök. — Az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat 1 millió 4d0 ezer forintos költséggel építette a törpe vízmüvet. Egy fúrt kút percenként 560 liter vizet ad szabad kifolyással. A beruházáshoz a községi tanács fejlesztési alapjából 600 ezer forinttal járultunk. Tervünk szerint az idén több mint két kilométerrel bővítjük az eddigi két kilométeres vízhálózatot.

Több mint hat kilométernyi vezetéken a gátéri házak 90 százalékába jut el a villany. Az elmúlt évben 200 méternyi járdát újítottak fel, új járdaépítésre nem volt pénzük. Pedig több mint négy kilométernyi hosszú járdára lenne szükség ahhoz, hogy az utcák legalább egyik oldalán betonlapos járdán közlekedhessenek a gyalogosok. Tervezik, hogy 1976- ban két kilométer hosszú járdát építenek. Három földes út vain a faluban. A többi úgynevezett por- talanított betonút, illetve kövesút.

Tanterem, óvoda kellene

A községi kultúrház nem régi,

1971-ben adták át rendeltetésének. Állami támogatással helyi összefogással, a tanács, a termelőszövetkezet. több vállalat segítségével több mint másfél millió forintos költséggel építették. A művelődési házban van a mozi és a község 4200 kötetes könyvtára. Mivel Gátéren nincs óvoda, a

művelődési házban általános iskolai előkészítő tanfolyamot szerveztek.

Lebontották a régi. korszerűtlen orvosi rendelőt. 1973-ban átalakítottak egy lakóépületet, s külön orvosi rendelőt hoztak létre a felnőtteknek és a csecsemőknek. Az orvos hetente háromszor .iár a faluba, szakrendelésre Kiskunfélegyházára mennek a betegek.

Déli 12 óra. Az iskolából gyerekcsapat indul hazafelé. Az alsótagozatos diákok a Sallai-major- ban levő tantermet használják. A felső tagozatosok a község belterületén levő hattantermes iskolában tanulnak. A 150 gyerek tanítását csak úgy tudták lehetővé tenni, hogy két osztálynak délután tartják az órákat. Két új tanteremre és egy tornateremre lenne szükség. Amennyiben az iskolabővítés költségének a felét a helyi tanács ki tudia fizetni, az összeg másik részét a következő ötéves tervidőszakban a megyei tanácstól megkapják, ^z új tantermek és a tornaterem építését 1977—78-ra tervezik. Emellett óvoda is kellene a faluban.

A Bajcsy-Zsilinszky utcában gombamód nőnek a családi házak. A telek ára négyszögölenként 20 forint. Tavaly 32 telket adott el a tanács Az elmúlt évben kilenc családi házba költöztek be. Jelenleg 28 családi házat építenek Gátéron.

Két pártalapszervezetben

A községi tanácsházával szemközt találom a postahivatalt. Csáki Benjámint, a postahivatal vezetőjét néhány héttel ezelőtt választották meg a községi párt- alapszervezet titkárának. Kiskunfélegyházáról 1960-ban költözött Gátérre. azóta itt iakik. Nyolc évvel ezelőtt szintén a községi alapszervezet titkára volt, aztán több évig a vezetőségben dolgozott. Most ismét titkárrá választották a falu kommunistái— A faluban két alapszervezet működik — magyarázza. — Az egyik a 22 tagú községi pártszervezet. a másikba a termelőszövetkezet kommunistái tartoznak. Ez az alapszervezet 43 tagú.

Két formában szervezték meg a politikai oktatást. Huszonkettőn járnak a marxista középiskolába. Az intézmények, tömegszervek dolgozói részére pedig közművelődési oktatást indítottak.

A kultúrház működésével kapcsolatban a párttitkár egy prob- lérrtát említetU' .TIT-előadásokat, író—olvasó talólkbzókat'■ tartanak. s szeretnék, ha néha egy-egy ŐRI-rendezvényen neves színészek is fellépnének. De ezek a műsoros estek 6—8 ezer forintba kerülnek, amit a kis község nem tud megfizetni.

Szeretnek olvasni az itteniek. A könyvtárból 300—350-en kölcsönöznek rendszeresen könyve^ két. Több mint kétszáz családnak van televíziója. A Petőfi Népére hatvanan, a Népszabadságra 53-an fizetnek elő.

A párt XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készül a község lakossága. Parkosítanak, fásítanak, rendezik, csinosítják az utcákat. Társadalmi munkában sportpályát alakítanak ki az iskola udvarán

Tárnái László

• Tavaly adták át rendeltetésének a törpe vízmüvet. A létesítmény előtt Bálint Mihály tanácselnök Szabkov Miklós kertésszel beszélget.-its ihaiftm i»'i?lugí»rn sriJnim ,áoa Aki-sittül) ■ •) ... jísnftnneí jMsv

• Az alsó képen: gátéri utcarészlet. Tavaly kilenc családi ház épült a Bajcsy-Zsilinszky utcában.

(Pásztor Zoltán felvételei.)

negyven gátéri asszony dolgozik. Varrónők. Orkánkabátokat, férfinadrágokat. női ruhákat, munkaköpenyeket készítenek.

Munkásnők az iskolapadban

Lassanként teljesen elavul a régi „tétel”, mely szerint a tanulás, az ismeretek befogadásának képessége a gyermek. és Ifjúkorhoz kötődik, felnőttkorban „nem fog már az ember esze”. Nap, mtnt nap felnőttek százai cáfolják ezt a téves felfogást, azok, akik munka után tanszerekkel teli táskával sietnek az iskolába. Olyan emberek, akik annak idején nem fejezték be az általános Iskolát, vagy akik jóval túl az Ifjúkoron érzik szükségét egy szakma megszerezésének.

A kecskeméti 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet a hét három napján — többek közt — mechanikai műszerészeket képző egyéves tanfolyam felnőtt hallgatói látogatják, két csoportban. Többségük a BRG kecskeméti gyárának betanított nődolgozója. Fél három körül jönnek ki az üzemből, és 3 órakor már ott ülnek az iskolapadban. Előttük könyvek, füzetek, író- és rajzeszközök. Vitatják, hogy mennyi a házi feladatul kapott matematikapélda végeredménye, másolják a hiányzó vázlatot, vagy izgulnak, mert dolgozatírás lesz.

A két csoport létszáma kissé megcsappant a tanfolyam kezdete óta, mert nem könnyű helytállni. Az év végi hajrában is részt vettek, s az év eleji túlórázásokból is kiveszik részüket a magnógyár tanuló munkásnői, éppúgy, mint a többiek. Emellett naponta elege* kell tenniük otthoni kötelességüknek. Néhányan elmondták közülük, hogy miért vállalkoztak a tanfolyam elvégzésére, s hogy mit jelent mindennapi életükben a „kései’' tanulás.

Oláh Lajosné 15 éves „szünet" után vett kezébe ismét' tankönyvet. Tíz esztendeje dolgozik a BRG kecskeméti gyárában, azóta ugyanazt a munkát végzi, a magnó lendkerekeket egyensúlyozza műszergépen. Időközben az üzem termékei iránt magasabbak lettek a minőségi követelmények, s Oláhné feladata is nehezebb lett. Belátta, meg kell tanulnia -a műszerész szakmát.

A tanulásra esténként 8 óra után tud sort keríteni, az otthoni munka elvégzése után. Az öt tantárgy közül a matematikával boldogul a legnehezebben, éppúgy, mint a tanfolyam többi résztvevője. Gyakran 11 óráig is fennmarad, s férje segítségével keresi az x-ek, y-ok értékét az egyenletekben.

Bende Lászlóné meós egy 12 egy-egy 5 éves gyerek nevelése mellett jár a tanfolyamra. Az iskolai napokon reggel 6 előtt elmegy, s csak este fél 8 tájban érkezik ‘tlázk. Ilyenkor a férjé törődik a gyerekekkel, besegít a háztartási munkába, olykor még vacsorát is főz. Bendéné azért tanul, mert munkája ellátásához kevésnek érezte a nyolc osztályt.

Csapó Istvánék megszokott „napirendjében” is változás történt, amióta a feleség tanul. A gyerekekért most a férj jár a napközibe, s ezenkívül többet kell segítenie a lakás rendbentartásá- ban. Csapónénak így is csak. késő este van ideje a tankönyvekkel foglalkozni, meg szabad szombaton és vasárnap. Tanulni kell. mert szeretné megszerezni a szakmunkás-bizonyítványt. Annak idején betegség miatt ki kellett maradnia a szakmunkásképzőből.

Bánát Jánosné bevallotta, hogy nem könnyen szánta rá magát a tanulásra. Félt a kudarctól, a bu• A táblánál Vértesit ji Pál szak. rajztanár és Modok Imréné „tanuló”.

• Bende Lászlóné.

• Csapó Istvánné.

• Bánát Jánosné

(Opauszky László felvételei.)

kástól, lemorzsolódástól. Szégyenné magát, ha abba kellene hagynia a tanfolyamot, mert nem képes megbirkózni a tananyaggal. Most már mindenképpen sikerülnie kell a vállalkozásnak, mert amit egyszer elkezdett, azt be is akarja fejezni. A szemét erősen igénybe vevő munkája végeztével siet az iskolába vagy haza, s tanul szorgalmasan. A kitartó munka pedig mindig meghozza gyümölcsét.

A. Tóth Sándor

SZILVÁSI LAJOS

(57.) Körülnézek. Akaratlanul téved Olgára a szemem. Talán meg. éreztem, hogy engem néz? Nagyon is sietve kapta el a szemét, amikor véletlenül összetalálkozott a pillantásunk.

Néha az a benyomásom, hogy ez a lány másképpen néz rám, mint a többiekre. Talán azért, mert egész úton egyedül én voltam szigorú hozzá? Talán valami furcsa állatnak tart. És bizonyára fel is néz rám valameny- nyire, hiszen a fiúk között én vagyok a legmagasabb sarzsi. Vagy talán tetszem is neki? Ezt csak úgy tudnám meg bizonyosan, ha én is udvarolni kezdenék neki, mint Gaszton. De ehhez aztán semmi kedvem. Ingyenélők vagyunk itt a kolostorban, és egy kegyelemkenyeret rágcsáló fickó ne akarja habzsolni az életet.

Szőj ka feláll a helyéről. Odalép hozzám, s biccent, ami azt jelenti, hogy megy felváltani Hegedűst. Sajnálom a fiút, hogy mindjárt ebéd után őrségre kell mennie, de mit tehetek? őrséget állni muszáj. Sohasem tudhatjuk, nem téved-e valami hívatlan vendég a kolostor elé. Fölöttébb kellemetlen volna, ha egyszerre olyan látogatók érkeznének, akik tüzetesebben kezdenének érdeklődni a kilétünk felől. Igaz, hogy ennek nincs reális lehetősége, hiszen a faluban, ott lent a völgyben senki sem tudja, hogy a kolostorban katonák is tanyáznak, de azért az óvatosság sohasem árt.

Már mindenki végzett az ebéddel. Megint felállunk, hallgatagon bámulunk magunk elé mintha imádkoznánk aztán ki-ki megy a maga dolgára. Jómagam Zuárd

atyával és Pistával áttelepszem a dohányzóba, egy alacsony asztal köré. Az asztalon sakk-készlet. Zuárd atya és Pista mindjárt felállítják a figurákat. Én rágyújtok, és kibicelek nekik.

Hátam mögött most jön be a dohányzóba Olga és Gaszton. Éppen cigarettát kér a lány Gaszton tói.

— Szívesen, Olga, de elfogyott ... — hallom Gaszton hangját.

Hátranyújtom a papírtasakot. Pista éppen érdekesen nyitja meg „ játékot. Ezt a fajta nyitást még nem láttam. Annyira odafigyelek, hogy nem fordulok hátra, csak érzem, hogy Olga kivesz egy cigarettát a tasakból.

— Köszönöm — mondja halkan.

Aztán továbbmegy Gasztonnal.

Nem is értem: ilyenkor ebéd után olyan álmos vagyok, hogy csaknem leragad a szemem, és szinte szédülök, éjjel meg, ne adj isten, hogy éjfél, egy óra előtt el tudnék aludni. Ha nem találnék könyveket itt a kolostorban, nem is tudom, mit kezdenék az éjszakáimmal.

Zuárd atya és Pista némán sakkozik mellettem. Az öreg pap rövidre nyírt, ősz hajában turkál csontos ujjaival. Kissé összehúzott szemmel figyeli a sakktáblán a bábukat. Hol egyikre, hol a másikra pillant. Pista egyenes derékkal ül a bőrfotelban, s orrán át valami dallamot dudol. Mindig ugyanazt a néhány hangot. Van némi hasonlatosság közte és Zuárd atya között: mindketten magas, szikár, sovány emberek,

mindkettőjük feje hosszú. Pista és Zuárd atya testvérek.

— Sakk... — koppan az öreg pap királynője.

— Sakk... — ismétli önkéntelenül Pista.' Ék alakú szemöldöke lassan felhúzódik a homlokára. Meg is ingatja a fejét, aztán újra dúdolni kezd az orrán át.

Na jó, nekem ebből elég. Ha még sokáig hallgatom. Pista dú- dolását, menthetetlenül elalszom itt, ebben a kényelmes bőrzsöly- lyében. Jobb, ha felállók, és mozgok egy kicsit. Persze, ehhez ösz- sze kellene szednem magam. Hármat fogok számolni, és a háromra felállók. Egy ... Persze, olyan kényelmesen helyezkedtem el ezen a puha bőrülésen, hogy tulajdonképpen kár felkelni. Ha megfogom a fotel oldaltámlájának hajlatát, egy kis mozdulattal felemelkedhetek. És ha felállók, akkor mi lesz? Akkor nem fogok ülni. Elaludni — nincs értelme... És felkelni, mozogni? Éppúgy semmi értelme... Kettő! A fene egye meg, hát micsoda tunya fráter lett belőlem! Felkelni! Há ... Azért egy kicsit várok, amíg kimondom azt is, hogy: — rom...

Pista lép egyet a lovával. Ezzel nemcsak a sakkot védi ki, de egyben kényszeríti is Zuárd atya királynőjét hogy távozzon jelenlegi helyéről. Ügyes lépés volt. A királynőnek mennie kell s veszélyben az öreg pap bástyája is.

— Iigen... — hajol előre Zuárd atya, és széles mellkasán ráncot vet a krémszínfehér reverenda.

Most igenis felállók. De mit

fogok utána csinálni? Megnézem Szőj kát az őrségen? Vagy menjek le a földszintre, ahol Hegedűs még most is ebédel? Fantasztikus, mennyit tud enni Hegedűs, összekapar minden maradékot a főzőedények aljáról, magába töm mindent, amit csak elér ... Amióta itt vagyunk, biztosan felszedett magára néhány kilót. Még a bajusza is hetykébben áll... Meg is nézem. Most felkelek, és leballagok a földszintre. Igaz, hogy akkor át kell mennem a gyerekek termén, ahol pedig most Gaszton orvosi vizitet tart az apróságok felett. Ott van Olga is. Minek zavarnám őket? Mégis itt maradok a fotelben. Nem baj, ha el is alszom.

De az előbb azt ígértem magamnak, hogy mire hármat számolok, fel fogok állni. Már ennyi akaratom sincs, ennyire ellustultam, hogy feleléshez sincs elég önuralmam? Igenis kimondom: — rom!

Megroppan a derekam, ahogy felállók.

Pista dúdol. Szórakozottan felpillant rám, aztán újra a sakktáblára mered.

Ásítanom kell. Közben megkerülöm a fotelt, és lassan elindulok az ajtó felé. Hová is tartok? Mindegy, mégis lemegyek a földszintre.

Megropogtatom a derekam, megrázom a fejem is, hadd röppenjen ki belőle a tunyaság. Megállók egy pillanatra az ajtó előtt. Eddig még nem vettem észre ezt a kilincset. Pedig szép. Kovácsoltvas. Finom, kecses cirádák. Mestermunka. Közelebb hajolok hozzá. öreg darab. Legalább százötven éves. Kései barokk. Igen, feltétlenül kései barokk ...

Lenyomom a kilincset. Nyikkan egy kicsit. Régen olajozták. Az ajtó is nyikorog, amikor kinyitom. Fellépek a magas küszöbre, s behúzom magam mögött az ajtót

Dohos szag ette bele magát ezekbe a vén folvosófalakba. Odébb, az egyik szobaajtó előtt öreg pap keféli a reverendáját. Nadrágban és ingujjban áll a küszöbön. Pocakos, beesett mellű. Észrevesz. Elhúzza a száját, amikor rám mosolyog:

— Ide jutottunk, kérem. Hja, a háború ... Azelőtt József mellett még két inasunk volt. Mind a kettőt behívták... Most aztán maga pucolhatja az ember a ruháiét.

Foghíjas a szája. Nézem a kezében a reverendát. 0 még beszél valamit, de nem figyelek oda. Nem is rossz gondolat, ami eszembe jutott. Tulajdonképpen nem is kellene tovább mennünk ebből a kolostorból még akkor se, ha ideér a front! Pompás ötlet! Ha ideérnek a harcok, valamennyien beöltözünk papi ruhába. Tudomásom szerint az oroszok nem bántják a papokat. Beöltözünk. Komikus helyzet lesz. de legalább megkíméljük magunkat a további hajcihőtől. Ügy is van! Papi ru-/ hát öltünk, átmegy fölöttünk a front és kész. Utána meg úgyis meglátjuk, mi lesz. Az a fontos, hogy baj nélkül vészeljük át...

(Folytatjuk.)