Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

* 0 A képen látható szülőpárokból az év végére már 20 ezer lesz a telepen. • Az alsó ké0en: a szövetkezeti tehénállomány. I A keresztezés első ered­ménye: a vemhesitésre alkalmas üszők. B cél: tovább gyarapodni Negyedszázadosnál hosszabb múltra tekinthet vissza Csávoly községben a termelőszövetkezeti mozgalom. S valóban mozgal­masak voltak azok az esztendők, amíg a kísérletező, próbálkozó, egymást váltó apróbb gazdaságokból a jelenlegi korszerű nagy­üzem kialakult. A kezdet nehézségei Elsőnek, 1949-ben, a Zalka Má­té Tsz kezdte meg működését, majd megalakították a Micsu­rint Ezek a tsz-ek már a rákö­vetkező évben — Űj Élet néven — egyesültek, s melléjük a gaz­dák életre hívták a Búzakalászt és a Haladást. Csakhogy megfe­lelő gazdasági alapok híján ezek a közös gazdaságok nem voltak életképesek, s feloszlottak. Az 1957-as évben megalakították a Kossuth Tsz-t, majd egy évre rá a Hunyadit 1959-ben három szö­vetkezet is létrejött: az Arany­kalász, a Széchenyi és a Hala­dás. Alig egy esztendő múlva pe­dig megérett az egyesülés gon­dolata. S az 1960. február 10-én alakult, és ma is működő terme­lőszövetkezet is az Egyesülés ne­vet kapta. A közös terület 5671 holdat tett ki, s 757-en alkották a tagságot. Mindjárt itt mondjuk el, hogy jelenleg 560 termelőszövetkezeti tagjuk van, közülük 273-mal le­het számolni a közös munkák­ban, mivel a többség nyugdíjas, járadékos. Az első nagyüzemi lépések Magától értetődően, csak az egyesülés kimondása után kez­dődhetett meg a tsz-ben a nagy­üzemi gazdálkodás. Az ekkor megválasztott vezetőség hosszú távú tervet készített. Ez két év­tized céljait, terveit, elképzelé­seit ölelte fel, amelyeket 5—5 éves szakokra bontottak, hogy így még jobban, még megfele­lőbben koncentráljanak, „ponto- sítsanak”. Ebben a távlati tervben egye­bek közt 500 hold szőlőtelepítés, 300-as tehenészet létrehozása, 350-es kocaállomány —, s mind­ehhez megfelelő férőhelyről való gondoskodás — szerepelt A tervet sikerült végrehajtani. A szőlőtelepítés 16 millió forint­ba került. Ezzel a tennivalóval párhuzamosan pincét és megfe­lelő feldolgozót is létesítettek, mintegy 7 millió forint összegű ráfordítással. Az előrehaladás, a boldogulás másik nagy „lépcsőjét” a szarvas­marha-állomány jelentette. Az in­duláskor száz tehenük volt, ma 320. A sertéstelep kialakítása során nem voltak „szupermodern” el­képzeléseik : átlagos, a közepes követelményeknek jól megfelelő telepet hoztak létre, a szükséges épületekkel. Hogy elképzeléseik helyesek, valósak voltak, ezt bi­zonyítja az is, hogy az állomány évről évre jól jövedelmez. Hústermelés helyett tenyésztés A korábbi, az egyesülés kor­szakát megelőző termelőszövet­kezetek régi típusú, kisólos ba­romfiistállókat építettek. Ezek rekonstrukciója az idei gazdasági évben veszi kezdetét. A tervek szerint ezeket a kisméretű óla­kat mindaddig nem számolják fel, míg helyükbe a megfelelően korszerű épületet fel nem húz­zák. A baromfitelep fejlesztése — mint láthattuk — az elsődleges távlati tervekben nem kapott he­lyet. Bebizonyosodott azonban, hogy a baromfitartás „jól hoz a konyhára”. A meglevő istállók mellé legelőször is a 12 ezer broyler nevelésére alkalmas ólak épültek meg. Majd az elmúlt év­ben újabb, jelentős döntést ho­zott a választott vezetőség. Elha­tározták ugyanis, hogy a húster­melésről áttérnek a szülőpárok tartására, lényegében tehát a te­nyésztésre. Ennek érdekében a Sasad Tsz-szel léptek együttmű­ködésre, s a naposcsibéket ez a jónevű közös gazdaság adja ai Egyesülésnek. A meglevő 10 e'-er felnőtt szülőpárral szemben a* év végére már ennek a kétszerese lesz a1 telepen. Még tavaly elkészítették egyéb­ként a rekonstrukciós tervet, a hiteligényt a bank már elfogad­ta, jóváhagyta, s a kivitelezést engedélyezte. A ‘hozzávetőleg 11 millió forint költséget igénylő beruházásnak köszönhetően 3 da­rab, egyenként 5 ezres tojóház épül, természetesen szociális épü­letekkel és a szükséges útháló­zattal kiegészítve. A rekonstruk­ció megvalósításához ez év első hónapjában már hozzá is fogtak. Egyelőre az előkészítő talajmun­kák folynak, de feltett szándé­kuk, hogy még az idén két tojó­házat elkészít a közös gazdaság saját brigádja, a következő év­ben pedig felépítik a harmadikat. Keresztezés = magasabb tejhozam Azt is elhatározta a termelő- szövetkezet vezetősége, hogy — ami a szarvasmarha-tenyésztést illeti — fajtaátalakító kereszte­zéssel törekszik a tejhozam nö­velésére. Az Állattenyésztési Ku­tatóintézet herceghalmi tenyész­tési főosztályával léptek kapcso­latba e célból. El kell mondani ehhez, hogy a szarvasmarha-tenyésztés ho .s íú időn át ráfizetéses volt, hiszen az Egyesülés Tsz-ben a magyar- tarka tejhozama nem haladta meg az évi 3 ezer litert. Ez a tény ösztönözte a szövetkezeti ve­zetőséget, hogy a kutatóintézet­hez forduljon, s javaslatukat, vé­leményüket kérje arra nézve: milyen keresztezési tervet válasz- szon a tsz. Az intézet csakhamar elkészítette a szükséges tervet, s ennek megfelelően hozzá is kezd­tek az Egyesülésben a sok előny­nyel kecsegtető fajtaátalakító ke­resztezéshez. Az első ütemben Holstein- frizzel keresztezik a magyartar­kát, a következőkben az F 1-es fajtat jersey-jel, ezután pedig minden ■ egyedet Holstein-frizzel. Végső eredményként az egyedek- ben mintegy 3,12 % marad a magyartarka véréből. Érdemes e gazdasági döntés hatásaira kissé részletesebben is rávilágítani. A tejtermelés ugyan­is már az F 1-fajtáknál — a ko­rábbi 3 ezerrel szemben — meg­haladja a 4 ezer litert, a későbbi nemzedék tejhözama pedig elér­heti az 5 ezer, .sőt kedvező kö­rülmények között , a 6 ezer Litert, így tehát a régi, kedvezőtlen át­lag jóformán megkétszereződik, a tenyésztés-tartás, igen jövedel­mezővé válik. A tsz vezetőségének az a véle­ménye, hogy a Bácskai Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­gének körzetében a tejhasznosí­tású szarvasmarhatartást kell szorgalmazni, e fajta tenyészté­sére rátérni. Atjnál is, inkább célravezetőnek látszik ez, mivel rövid időn belül az országban 7— 8 tejporító üzem felállítására ke­rül sor, ami a tej értékesítésével összefüggő gondokat szinte teljes mértékben megszünteti majd. Az Egyesülésnek egyébként • A korszerű pince, amelynek borát az ország­ban sokfelé ismerik és kedvelik. • Az infralámpák alatt szépen fejlődik a kocaállomány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom