Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
• Az alsó képen: az idei évben mintegy ötezer sertést szándékoznak vágni. Húsokból tizenegy féle ízletes termék — füstölt- és töltelékáru — készül. már most 120, a vemhesítésre alkalmas üsző áll a rendelkezésére. A tervek szerint a ma még A gazdálkodás alapja „Dióhéjban” szóltunk már az előbbiekben a sertésállománnyal kapcsolatos eredményekről. Egészítsük ki ezt most azzal, hogy a jelenlegi sertétstelepen mi a ’'ely- zet. Talán nem kell hängst, ózni. hogy a telepek még az e. re- sülés első éveiben is kezdetlegesek, a tartási körülmények mostohák voltak, s a munka tetemes kézi erőt igényelt. E telepek jó részét azóta felszámolták: négy, egyenként 300 férőhelyes hizlalda, s ugyancsak négy elletőistálló épült. A további tervekben még két-két hasonló jellegű létesítmény megépítése szerepel. Két dolgozót foglalkoztató ju- hászatukban — amely a tervezett jövedelmet minden évben meghozza — 600 anyabirka van, megfelelő évi szaporulattal. Egy régi vízgyűjtő medencét — az úgynevezett Barát — haltenyésztéssel hasznosítják. A csak csekély ráfordítást igénylő termelési ág révén évenként 150— 200 mázsa áruhalat értékesítenek. Az Egyesülés gazdái tudatosan foglalkoztak állattenyésztéssel, hiszen ez az ágazat a gazdálkodás alapja. A vezetőség azonban már korábban elhatározta: úgy kellene tovább gazdálkodni, hogy emellett a többi termelési ág is hasznot hajtó, jövedelmező legyen. Így alakult ki a tsz hármas profilja — növénytermesztés, szőlészet és állattenyésztés, —, amelyben egyik a másikat kiegészíti. S mindaddig, amíg a teljesen iparszerű termelést meg nem valósítják, a biztonságot a gazdálkodás többoldalúságában látják. Szántóföldi növénytermesztés Évente 18—20 ezer mázsa szőlő 9 tizemben * a gyümölcs hulladékot hasznosító vákuumos szeszfőzde. Üzemek, üzletek, csárda Két éve már, hogy a tsz saját vágóhídját létrehozták. Napontá 30—40 sertést vágnak itt. s a tervek szerint ebben az évben tovább javul a vágási arány. A hízókat saját húsüzemükben dolgozzák fel, a készterméket pedig saját üzletükön kívül az állami kereskedelem környékbeli boltjaiban hozzák forgalomba. Szóljunk a termelőszövetkezet jól jövedelmező üzlethálózatáról is. A fővárosban italboltot tartanak fenn, Kalocsán italboltjuk, húsboltjuk és bisztrójuk van. De a legnépszerűbb talán a községben, a tsz-székház szomszédságában levő éttermük, a Nádas csárda. Immár hat év óta nemcsak a csávolyiaknak, meg a községen átutazó vendégeknek kedvelt étkező- és szórakozóhelye — ahol egy-egy hétköznapestén is alig akad üres asztal —, hanem a termelőszövetkezet gazdáinak, alkalmazottjainak üzemi étkeztetéséről is ez az egység gondoskodik. Ezzel á lehetőséggel a dolgozók csaknem száz százaléka él, sőt az otThon nem főző öregek is innen kaphatnak ízletes kosztot. Á fejlődés egyenletes istállóban álló 320 magyar-tarkát 3 éven belül sikerül véglegesen/ lecserélni. • Az iparszerű termelés egyik „lépcsője”: a forrólevegős lucernaszárító. 9 Jobbra: a hízott sertéseket a vágás után a tsz saját húsüzemében dolgozzák fel. Az egyesülést követő években a tsz 26 növényri kultúrával foglalkozott. Azóta sikerült a fajták körét szűkíteni úgy, hogy napjainkra lényegében 4—5 fajta maradt. A termesztést gépesítették, sőt a lucernát fel is dolgozzák. Ami a növénytermesztést illeti, e tekintetben már megközelítették az iparszerű termelést. Termelési rendszerekben dolgozva, tavaly kukoricából 68 mázsát meghaladó átlagot értek el, hektáronként. A lucernának, mint fehérjeadó növénynek az ezer holdon való termesztésével a tsz a népgazdaság import kiadásait is igyekszik Mintegy 700 hold — korábban kétszintű, kisparaszti művelés alatt álló — homokon újították fel az öreg szőlőket, illetve létesítettek csaknem félezer holdas nagyüzemi telepítést. Ezzel egyidejűleg 18 és fél ezer hektoliter befogadó pincét is építettek, amely a termőre forduláskor már készen állt. Napjainkban a tsz 18—20 ezer mázsányi szőlőterméséből feldolgozott jó minőségű borokat az ország több részén hozzák forgalomba. A 200 holdas gyümölcsösük alma-, szilva-, kajszi-, cseresznye- és meggytermését a MEZÖTEH- MÉK segítségével értékesítik. Saját vákuumos szeszfőzdéjük évente ezer hektoliter melléktermék feldolgozására alkalmas. Készen áll a berendezés, amellyel az idén már a pálinkák palackozását is maguk végezhetik. A szőlőből és a szeszfőzdéből együttvéve a másik két profillal azonos összegű — mintegy 30 millió forintot kitevő — termelési érték származik. 9 Nemcsak étkező- és szórakozóhely, hanem üzemi étkezde céljaira is szolgál a közkedvelt Nádas csárda. Gondjaik még jócskán akadnak. A többi közt a meglévő üzemrészek korszerűsítése, a géppark felújítása, s a dolgozókkal való fokozott törődés — így újabb szociális létesítmények, fürdő-, pihenőhelyiségek megépítése — szerepel a feladatok közt. De ez így van rendjén, hiszen minden közösség ösztönzője, éltetője, motorja a tennivalók sokasága. Az elnök irodájában, a fő helyen ezüstserleg áll. Vésete arról tájékoztat, hogy az Egyesülés az 1973-as gazdasági év eredményei alapján a Kiváló Termelőszövetkezet címet érdemelte ki. A 15 évvel ezelőtti egyesüléstől a mai napig a közös gazdaság fejlődése egyenletesen felfelé ível, a tagság jövedelme biztosan gyarapodik. A dolgozók mindegyike magáénak érzi a termelőszövetkezeti mozgalmat, ragaszkodik a mind nagyobb darab kenyeret adó közöshöz, amelynek biztató jövőjében látja saját boldogulása zálogát is. (X) csökkenteni, míg exportálásával a jövedelmeket növelni. Az iparszerű termelés megfelelően korszerű beruházást is megkövetel. Ezért a tsz-ben — MGF-rendszerű lucernaszárító (forrólevegős) üzemet létesítettek, amelynek teljesítménye é)fi. 30 ezer mázsa lucernaliszt, illetve granulátum, valamint 5—10 ezer mázsa silókukorica-liszt. Kombájn végzi a kukorica betakarítását, a nádudvari partnergazdaság irányítása mellett. A morzsolt kukorica szárítására bábolnai típusú, B—15-ös szárítót építettek. A szárítási költségek csökkentésére új módszert is kidolgoztak, amelynek révén a várható évi megtakarítás 1 millió forint. Eredmények és szándékok a csávolyi Egyesülés Tsz-ben
