Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

1975. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Gyárszerelés a VDK-ban magyar segítséggel Harminc év magyar irodalma A kortársi literatúra kilenc kötete Felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója al­kalmából kerülnek a könyvesboltokba a „Har­minc év magyar irodalma” című Szépirodalmi— Magvető közös i sorozat első kötetei. A Szépirodalmi Kiadó sorozatnyitó kötetnek szánja Karinthy Ferenc „Budapesti tavasz” című, több kiadást megért és megfilmesített regényét, amely első Ízben 1953-ban látott napvilágot. A tervek szerint még ebben az évben a sorozat to­vábbi nyolc kötettel gazdagodik. Gyurkó László „Lenin, október” című esszéje olyan emberről, olyan korról íródott, amelyet látszólag mindenki ismer. A kisregényből készült nagy sikerű film egy ország előtt tette ismertté iDobozy Imre „A tize­des, meg a többiek” című, 1944 45 fordulóján játszódó kisregényét. A kötet másik kisregénye a „Kedd, szerda, csü­törtök” voltaképpen arról szól- hogy azoknak a kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső­belső akadályokkal, s eljutni a zászló alá. Galgóczi Erzsébet válogatott novelláin. Juhász Ferenc „A Sántha család”, az „Apám”, „Anyám” című epo­szain kívül és Illyés Gyula négy drámáját — a Fáklyalángot, a Kegyencet’ a Tisztákat, a Test­véreket — kínáló kötet mellett e sorozatban jut el az olvasóhoz Mesterházy Lajos „Férfikor” cí­mű, talán legnépszerűbb regénye. Nagyszabású — 1943 telétől, a voronyezsi csa­tatértől 1945-ig, az első magyar kormány megala­kulásáig- a fél ország felszabadulásáig ívelő — történelmi képsor Illés Béla „Honfoglalás” című regénye. A hadifoglyok, a táborok életéről szóló- a magyar partizánok harcát- bemutató történet beszámol a felszabadító szovjet hadsereg kárpá- tokbeli hadműveleteiről is, a Magyar Szó (Űj Szó) szerkesztésének és terjesztésének kalandos króni­kájáról. E sorozat majdani vásárlói kézbe vehetik Szabó Pál „Isten malmai" című költői, szépségű regényét, amely történelmünk legmozgalmasabb korszakának, a felszabadulás és a földosztás hó­napjainak sikeres ábrázolása., A front kellős kö­zepébe csöppent falu néhány napig gazdátlan, volt urai elmenekültek, új vezetői még nincsenek. Né­hány napig tart csak ez az ájult állapot, azután gyorsan kialakul a falu új rendje- a nép maga soraiból választ vezetőket, és megszervezi az új honfoglalást, a földosztást. (MTI) Februári hangulat Harminc év i a szakszervezeti egységért # 1945. február 6. Még tartott a fasizmus elleni háború. London utcáira még V—2 légibombák hullottak, amikor a szovjet szak­szervezetek kezdeményezésére, a Brit Szakszervezeti Főtanács (TUC) szervezésében a londoni városházán megnyüt az első szak- szervezeti világkonferencia, öt­venmillió szervezett dolgozó kép­viseletében 23 ország 53 szakszer, vezeti központjának küldöttei ta­nácskoztak a szervezett munká­sok helytállásáról a fasizmus el­leni harcban, a nemzetközi szak- szervezeti egység megteremtésé­nek szükségességéről. A konfe­rencia egységesen határozott a Szakszervezeti Világszövetség lét­rehozásáról. amelyre 1945 októbe­rében Párizsban került sor. Az SZVSZ párizsi alakuló kongresz- szusán Kossá István vezetésével magyar küldöttség is részt vett. Az SZVSZ alapszabályban mondta ki: folytatja a harcot a fasizmus gyökereinek kiirtásáért, a gazdaságilag elmaradott orszá­gok fejlesztésének segítéséért, a nemzetközi munkásosztály egysé­géért. Lényegében ezek maradtak a Szakszervezeti Világszövetség legfontosabb feladatai 30 év után is, de közben a dolgozók érdekeit következetesen szolgáló, vonzó programjával az SZVSZ földünk egyik legerősebb mozgalmává vált. Soraiban jelenleg 59 ország 170 millió dolgozóját tömöríti, köztük a nemzeti függetlenségü­kért harcoló afrikai és latin-ame­rikai szakszervezeti központok dolgozóit. A hidegháború időszakában, 1949 végén, a jobboldali, refor­mista irányzatú egyesült államok­beli. kanadai, skandináv stb. szakszervezetek — megbontva a mozgalom egységét — kiléptek az SZVSZ-ből és létrehozták a Sza-" bad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét. • AZ SZVSZ a világ dolgozói­nak valóságos érdekeiből kiindul­va azóta is a szakszervezeti moz­galom egységének megteremtésé­re törekszik. Ennek a politikának eredményeként jöttek létre az első kétoldalú kapcsolatok a nem. zetközi' együttműködés kiszélesí­téséért a különböző irányzatú szö­vetségek között. A kétoldalú konzultációk sora után most február végén Genf- ben ismét össz-európai tanácsko­zásra kerül sor, amelynek témá­ja a munka humanizálása. Ko­rábban, amikor e tanácskozás té­máját elhatározták, még kevés je­le mutatkozott a kapitalista vi­lág jelenlegi válságának. Ezek a válságjelek azóta élesedtek, s egységes cselekvésre ösztönzik a szakszervezeti mozgalmat, nem csupán Európa, de a világ vala­mennyi dolgozója érdekében. Az SZVSZ Főtanácsának a közel­múltban Berlinben tartott ülésén a felszólalók ezért hangoztatták, hogy a genfi tanácskozáson ke­rüljön sor a tőkés világ munkás- osztályát sújtó válsáe megtárgya­lására is, • A magyar szakszervezetek tevékenysége az SZVSZ soraiban nem csupán egyetértő a szövetség politikájával, hanem kezdeménye­ző is a nemzetközi munkásegység megteremtéséért. Budapesten ren­dezték meg a Szakszervezeti Vi­lágszövetség kezdeményezésére 1951-ben a nők világkonferenciá­ját; 1967-ben a kereskedelmi szer­vezett dolgozók nemzetközi világ­értekezlete tanácskozott Budapes­ten. Két évvel később az SZVSZ VII. kongresszusa ugyancsak itt zajlott le. A magyar szakszerveze­teket kapcsolataik ápolásában a nemzetközi munkásosztály érde­keinek képviselete vezeti, és min­den lehetőséget felhasználnak ar­ra, hogy erősítsék a szakszerveze­tek közötti együttműködést, az egységet. Különösen értékesek az európai békéért és biztonságért, a földrészünk szakszervezeti együtt­működésének továbbfejlesztésére irányuló kezdeményezések. Ezzel a sokoldalú tevékenységével a magyar szakszervezeti mozgalom tekintélyt vívott ki magának. D. L. Veszélyben a Fertő tó túlsó oldala? EGYIPTOMI UTIJEGYZETEK Lépcsőkön a Nap felé... (1.) A gép még Európa, sőt — Magyarország! A MALÉV bor­vörös egyenruhájában sürgölődő légikisasszonyok csopakit tölte­nek a műanyag poharakba. A lá­nyok barátkoznak, öltözködési ta­nácsokat cserélnek, az idősebbek gyógyszereket ajánlgatnak egy­másnak — három patikára is futná a csoport útikészletéből —, találgatják, vajon milyen fordu­latot vesz távollétünkben a foly­tatásos tévéfilm, egy asszony a homlokához kap, éppen most, Af­rika fölött tört rá a kétség hogy vajon elzárta-e otthon a gázcsa­pot? Mintha tintában repülnénk, körös-körül sűrű, tapadós feke­teség. Valahol lent, messze, ke­ményen, élesen kirajzolódó hul­lámvonalakat látok, a holdbéli táj sem lehet riasztóbb, fagyo­sabb, idegenebb, mint a forróság sárga pokla, a Szahara — éjjel. Könyökölök a mélység peremén, akárcsak feneketlen kútba néz­nék. — Nézz bele jó erősen, aztán hunyd be a szemed — hallom Anyám hangját messziről — és a csodakútban meglátod az egész Világot. Csodálatos kút ez és ha rátalálsz, nyitva előtted minden kapu. Csak behunyod a szemedet és máris ott teremsz, ahová kí- vánkozoL Mire kinyitom a szememet, az ajtó fölött kigyullad a felirat; „A biztonsági öveket- kérjük be­kapcsolni. Dohányozni tilos!” Le­szálláshoz készülődünk. Kairó re­pülőtere nem olyan barátságos, mint a miénk és nem olyan fényűző, mint az athéni. A gyér világítás, a kaszárnyaszerű fő­épület ablakait elsötétítő kék fes­tés még a háborúra emlékeztet, az építkezés már a békés fejlő­dés irányába mutat. Egyelőre elég nagy a felfordulás, vakolat­lan, nyers téglafalak merednek a belépőre, az útlevélkezelők majdnem lenyelnek bennünket, akkorákat ásítanak, körülöttiünk szürke kaftános szolgák hada lo­csolja a követ, lomhán, félálom­ban. Az egész terem úszik a tisz­títószeres habfürdőben, felgyűrt nadrággal, lábujjhegyen evické- lünk át rajta. Így lépjük át féllábon ugrálva, a titokzatos határvonalat a két világrész között. Cipőnkről még le sem töröltük a hazai port, ami­kor szemünk már új, néha érthe­tetlen. felfoghatatlan szokásokra, jelenségekre csodálkozott, gyom­runk ismeretlen, különös ízekkel ismerkedett, szervezetünk ügyet­lenül és esetenként eredményte­lenül próbált alkalmazkodni az éghajlat meglepő változásaihoz. Menetközben derült ki, hogy az otthon szerzett értesülések hasz­nálhatatlanok. Az arabok például nem az idegenforgalmi látványos­ság kedvéért öltenek magukra földigérő, hosszú ujjú inget, ga- labéjját, és csavarnak turbánt a fejükre: a bő *vászonöltözék kel­lemesen enyhíti a forróságot és megvéd a nap gyilkos sugaraitól. A magyarok, persze azonnal siet­tek kitárni minden részüket a napnak és az eredmény nem is maradt el, a csoport felét mintha nyárson sütötték volna ropogós­ra. Éjszakánként nyögésüktől volt hangos a szálloda. De ott, a repülőtéren még nem ismertük az út háralevő szaka­szát, éppen csak megérkeztünk, teli kíváncsisággal, és úgy bá­multunk a város szélén porosodó, osenevész pálmákra is, mint a gyerek a karácsonyfára: ez len­ne, ilyen lenne hát a mesék or­szága, Egyiptom? Az éjszakai repülőút mély, fe­kete kútjából úgy szállt fél a hajnal, mint egy gyöngyházszí­nű buborék. A rózsaszínű deren­gésből kopár homokdombok bon­takoztak ki, magányos pálmák meredtek ki belőlük, mint leter rített oroszlán hátából a nyílvesz- szők. A kijáratnál mozdulatlan tömeg várakozott. Földszínű, Gyermekgondozási segély Hétszerannyian veszik igénybe, mint 1967-ben A család — népességet újra­termelő, funkciójának betöltésé­hez, vagy hétköznapibb nyelven szólva — a jövő nemzedék fel­neveléséhez egyre növekvő tá­mogatást kap. Anélkül, hogy be­lemennénk az örvendetesen sok társadalmi segítség formáinak részletes felsorolásába, időztünk most el az elsőnél. A gyermek- gondozási segély bevezetése volt az alap — 1967-ben — a kor­mány családot támogató intéz­kedései között, amely jelentős mértékben hatott az anya- és gyermekvédelem fejlődésére. Szép idő eltelt már a gyer­mekgondozási segély — a vele foglalkozók és benne érdekeltek szóhasználatával: GYES beveze­tése óta. (Zárójelben megjegyez­ve: a divatos rövidítés ez esetben éppen a világviszonylatban is párját ritkító és nemzetközileg is igen nagy elismerést kiváltó szociálpolitikai rendszer nagy népszerűségét jelzi.) Végh Pállal, az SZMT Társadalombiztosítási Bizottságának vezetőjével volt módunk néhány adat és a té­nyek tükrében lemérni, miként befolyásolta egyre kedvezőbben a szülési szándékot a gyermek- gondozási segély rendszere. Ré­szint megyei adatokra támasz­kodtunk, részint az EDOSZ me­gyebizottsága jelentéséből idé­zett számokra. A megye élelmi- szeripari üzemeiben foglalkozta­tott nők aránya — 54,4 százalék — tudniillik más iparágakra is általánosítható jellegzetességekre ütal. 1967-ben . — a bevezetés esz­tendejében — 1439 kismama vett igénybe gyermekgondozási se­gélyt Bács-Kiskun megyében. Akkor e kedvezmény jegyében 2,4 millió forintot fizettek ki. A múlt év — 1974 — novem­beréig mán 10 ezer 460 édes­anya élt ezzel a kedvezménnyel (az országban 223 740), s ha tel­jesen pontos adatokkal még nem is szolgálhatunk, annyi biztos, hogy 100 millió forint körüli lesz az egész évre kifizetett ösz- szeg. Jól érzékelhető az előrelé­pés csupán egy év távlatában is, hiszen 1973-ban több, mint 70 millió forint volt „még” a kia­dás. Mindjárt jegyezzük meg, hogy a jókora megugrás a múlt év elejétől alkalmazott differen­ciált segélyezési rendszerből is következett. Lássunk még néhány időköz­beni megyei adatot a segély igénybevételi arányának növe­kedésére. 1970 januárjában 6130- an (az országosnak 4,2 százalé­ka) vették igénybe a kedvez­ményt; 1973 augusztusában 8790- (az országosnak 4,6 százalé­ka. A két időpont között tehát 43,3 százalékos volt a emelke­dés. (Az országos ez idő alatt 30-,9 százalékos, tehát alacso­nyabb.) A megye élelmezésipari üze­meiben így alakultak ezek a számok, s arányok. (1967, 1971, és 1973-as adatok.) Amíg a szü­lő nők száma 1967. évéhez vi­szonyítva csaknem megduplázó­dott, addig a gyermekgondozási segélyen levőké tízszeresére emelkedett. Nem érdektelen, ha most is megismételjük, amit bizonyára sokan tudnak: a bérből és fi­zetésből élők az első gyerek után 800, a második után 900, a har­madik, s minden további után 1000 forintban részesülnek ma már havonta. (Emlékezzünk: 600 forint volt kezdetben.) Nyilván anyagi szempontból is ösztönző könnyítés, ha egy családban 2 gyerek után 1700, s ami előfor­dulhat, hogy 3 gyermek után 2700 forint csak a gyermek- gondozási segély. Miként Végh Pál is utalt rá, a társadalompolitikai, családvé­delmi szempontból rendkívül je­lentős intézkedés — más felől gondokat is felvet. Az üzemek, vállalatok vezetőit felelősségtel­jesebb munkaerő-tervezésre, mun­ka- és üzemszervezésre készteti az egész társadalom javát, jö­vőjét szolgáló folyamat; hogy mind több nődolgozójuk él a GYES-kedvezménnyel. Ugyan­csak jó tapasztalat, hogy egyre kevesebb vezető fogja ezt fel csak >=munkaerő-problémának. Ahol sok a nő, eleve úgy ké­szülnek fel, hogy a GYES-sel számolni kell. Ez is része az általában bekövetkezett szemlé­letváltozásnak. Míg kezdetben a segélyezésen túlmenően alig volt kapcsolat a kismamákkal, ma már kölcsönös a javulás. Nem­csak a szakszervezeti bizottsá­gok, brigádjuknak tagjai keresik fel a gyermekgondozási segélyen levőket, hanem . ők is bizalom­mal fordulnak a szakszervezeti bizottságokhoz. Hagyományossá vált az évenkénti kismama-ta­lálkozó például a Kecskeméti BÖV-nál, a Kalocsai Paprika- és Konzerviparnál. Ilyenkor tá­jékoztatást kapnak az eredmé­nyekről, további tervekről — a gazdasági vezetőktől; a szakszer­vezetig bizottságok részéről pedig a nőpolitikái intézkedésekről, őket érintő rendeletekről. Üzem- látogatás során találkoznak mun­katársaikkal, munkahelyükkel. Nem maradnak ki a bérfejlesz­tésből a GYES alatt. Segítik a nehéz körülmények között élő­ket. Szerencsére sorolhatnánk to­vább a szaporodó tényeket, me­lyek a szülő nők, kismamák iránti tisztelet növekedésé­ről tanúskodnak. Visszavárják őket, számítanak rájuk. Mind nagyobb figyelmet fordí­tanak a visszatérők beilleszke­désére, — amit a távoliét alat­ti kapcsolattartás is tükröz —, megértik, hogy az édesanyákra új feladatok hárulnak. Azon túl, hogy életet adott, ismét bekapcsolódik az anyagi javak termelésébe, s betölti az édes- anya, a feleség szerepét is. Ezért alakítják számukra kedvezőbben a munkaidő-beosztást, alkalmaz­kodva az óvodák, bölcsődék rendjéhez. Sajnos, községekben még problémásabb a visszatérés az óvodai, bölcsődei viszonyok szűkössége miatt. Tóth István tumot) veszély fenyegeti. E kör­zetben kb. 5000 fő részére üdü­lőépületeket és nyaraló-telkeket hoztak létre. Ezáltal az oltani és környéki növény- és állatvilág veszélyeztetetté vált. A napila­pokban megjelent hirdetések nyo^ mán a parcellázást és a magán­építkezés nagy ütemben haladt előre. A természetvédelmi tevé­kenységéről híres frankfurti Rzi- mek professzornak az osztrák kancellárnál ez ügyben tett pa­nasza is sikertelen maradt. Űjab- ban mégis arról olvashatunk, hogy a szövetségi kormány meg kívánja akadályozni a környék további veszélyeztetését. agyagszürke, sárgásdrapp, csoko­ládébarna arcok lestek ránk: sza­kállas, pátriárka külsejű vének, fekete fátylakba burkolt asszo­nyok, a legkülönbözőbb korú és külsejű férfiak függesztették vá­rakozásteljes tekintetüket az ér­kezőkre. Ügy éreztem, Afrika né­zett bennünket A csillogó sze­mű, színes arcú, álmatagon bé­ketűrő és nyughatatlan szenvedé­lyű világrész, ahol az emberek tekintete, mint a mesebeli kút mélye, évezredek titkait rejti. Szállást kereső túristákra vár­nak, vagy idegen országban dol­gozó és szabadságra hazatérő fiukra, rokonukra, ki tudja? Fi­gyelő arcuk, mozdulatlan vára­kozásuk jelkép lehetne: mintha maga a nép várná, hogy kivezes­sék végre az évszázados elma­radottság éjszakájából. Vadas Zsuzsa (Folytatása következik) Pásztor Zoltán felvétele # A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a szocialista országok segítségével folyik a békés építőmunka. Képünkön: a hanoi Épület- asztalosipari Gyár, amelynek szerelését is magyar szakemberek végezték, Tányéros Dántel gépszerelő, vietnami munkatársaival. (MTI foto — Pálfai Gábor felv. — KS) A környezetvédelem szerves részeként világszerte védett ter­mészeti körzeteket igyekeznek létrehozni, ahol az élővilág ere­deti állapotában őrizhető meg. A hazánkban folyó természet- védelmi törekvésekről sajtónk hasábjain sokat olvashatunk és máris szép eredményekről adha­tunk számot Nem közömbös azonban az sem, mit tesznek az ügyben szomszédaink. Európa többi országai? Ezért is figyelem­reméltó az a tény, hogy a Fertő tó osztrák területre eső vidékét (az osztrák—magyar határraf szomszédos Panhagen-i rezervá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom