Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
1975. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Gyárszerelés a VDK-ban magyar segítséggel Harminc év magyar irodalma A kortársi literatúra kilenc kötete Felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója alkalmából kerülnek a könyvesboltokba a „Harminc év magyar irodalma” című Szépirodalmi— Magvető közös i sorozat első kötetei. A Szépirodalmi Kiadó sorozatnyitó kötetnek szánja Karinthy Ferenc „Budapesti tavasz” című, több kiadást megért és megfilmesített regényét, amely első Ízben 1953-ban látott napvilágot. A tervek szerint még ebben az évben a sorozat további nyolc kötettel gazdagodik. Gyurkó László „Lenin, október” című esszéje olyan emberről, olyan korról íródott, amelyet látszólag mindenki ismer. A kisregényből készült nagy sikerű film egy ország előtt tette ismertté iDobozy Imre „A tizedes, meg a többiek” című, 1944 45 fordulóján játszódó kisregényét. A kötet másik kisregénye a „Kedd, szerda, csütörtök” voltaképpen arról szól- hogy azoknak a kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külsőbelső akadályokkal, s eljutni a zászló alá. Galgóczi Erzsébet válogatott novelláin. Juhász Ferenc „A Sántha család”, az „Apám”, „Anyám” című eposzain kívül és Illyés Gyula négy drámáját — a Fáklyalángot, a Kegyencet’ a Tisztákat, a Testvéreket — kínáló kötet mellett e sorozatban jut el az olvasóhoz Mesterházy Lajos „Férfikor” című, talán legnépszerűbb regénye. Nagyszabású — 1943 telétől, a voronyezsi csatatértől 1945-ig, az első magyar kormány megalakulásáig- a fél ország felszabadulásáig ívelő — történelmi képsor Illés Béla „Honfoglalás” című regénye. A hadifoglyok, a táborok életéről szóló- a magyar partizánok harcát- bemutató történet beszámol a felszabadító szovjet hadsereg kárpá- tokbeli hadműveleteiről is, a Magyar Szó (Űj Szó) szerkesztésének és terjesztésének kalandos krónikájáról. E sorozat majdani vásárlói kézbe vehetik Szabó Pál „Isten malmai" című költői, szépségű regényét, amely történelmünk legmozgalmasabb korszakának, a felszabadulás és a földosztás hónapjainak sikeres ábrázolása., A front kellős közepébe csöppent falu néhány napig gazdátlan, volt urai elmenekültek, új vezetői még nincsenek. Néhány napig tart csak ez az ájult állapot, azután gyorsan kialakul a falu új rendje- a nép maga soraiból választ vezetőket, és megszervezi az új honfoglalást, a földosztást. (MTI) Februári hangulat Harminc év i a szakszervezeti egységért # 1945. február 6. Még tartott a fasizmus elleni háború. London utcáira még V—2 légibombák hullottak, amikor a szovjet szakszervezetek kezdeményezésére, a Brit Szakszervezeti Főtanács (TUC) szervezésében a londoni városházán megnyüt az első szak- szervezeti világkonferencia, ötvenmillió szervezett dolgozó képviseletében 23 ország 53 szakszer, vezeti központjának küldöttei tanácskoztak a szervezett munkások helytállásáról a fasizmus elleni harcban, a nemzetközi szak- szervezeti egység megteremtésének szükségességéről. A konferencia egységesen határozott a Szakszervezeti Világszövetség létrehozásáról. amelyre 1945 októberében Párizsban került sor. Az SZVSZ párizsi alakuló kongresz- szusán Kossá István vezetésével magyar küldöttség is részt vett. Az SZVSZ alapszabályban mondta ki: folytatja a harcot a fasizmus gyökereinek kiirtásáért, a gazdaságilag elmaradott országok fejlesztésének segítéséért, a nemzetközi munkásosztály egységéért. Lényegében ezek maradtak a Szakszervezeti Világszövetség legfontosabb feladatai 30 év után is, de közben a dolgozók érdekeit következetesen szolgáló, vonzó programjával az SZVSZ földünk egyik legerősebb mozgalmává vált. Soraiban jelenleg 59 ország 170 millió dolgozóját tömöríti, köztük a nemzeti függetlenségükért harcoló afrikai és latin-amerikai szakszervezeti központok dolgozóit. A hidegháború időszakában, 1949 végén, a jobboldali, reformista irányzatú egyesült államokbeli. kanadai, skandináv stb. szakszervezetek — megbontva a mozgalom egységét — kiléptek az SZVSZ-ből és létrehozták a Sza-" bad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét. • AZ SZVSZ a világ dolgozóinak valóságos érdekeiből kiindulva azóta is a szakszervezeti mozgalom egységének megteremtésére törekszik. Ennek a politikának eredményeként jöttek létre az első kétoldalú kapcsolatok a nem. zetközi' együttműködés kiszélesítéséért a különböző irányzatú szövetségek között. A kétoldalú konzultációk sora után most február végén Genf- ben ismét össz-európai tanácskozásra kerül sor, amelynek témája a munka humanizálása. Korábban, amikor e tanácskozás témáját elhatározták, még kevés jele mutatkozott a kapitalista világ jelenlegi válságának. Ezek a válságjelek azóta élesedtek, s egységes cselekvésre ösztönzik a szakszervezeti mozgalmat, nem csupán Európa, de a világ valamennyi dolgozója érdekében. Az SZVSZ Főtanácsának a közelmúltban Berlinben tartott ülésén a felszólalók ezért hangoztatták, hogy a genfi tanácskozáson kerüljön sor a tőkés világ munkás- osztályát sújtó válsáe megtárgyalására is, • A magyar szakszervezetek tevékenysége az SZVSZ soraiban nem csupán egyetértő a szövetség politikájával, hanem kezdeményező is a nemzetközi munkásegység megteremtéséért. Budapesten rendezték meg a Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére 1951-ben a nők világkonferenciáját; 1967-ben a kereskedelmi szervezett dolgozók nemzetközi világértekezlete tanácskozott Budapesten. Két évvel később az SZVSZ VII. kongresszusa ugyancsak itt zajlott le. A magyar szakszervezeteket kapcsolataik ápolásában a nemzetközi munkásosztály érdekeinek képviselete vezeti, és minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy erősítsék a szakszervezetek közötti együttműködést, az egységet. Különösen értékesek az európai békéért és biztonságért, a földrészünk szakszervezeti együttműködésének továbbfejlesztésére irányuló kezdeményezések. Ezzel a sokoldalú tevékenységével a magyar szakszervezeti mozgalom tekintélyt vívott ki magának. D. L. Veszélyben a Fertő tó túlsó oldala? EGYIPTOMI UTIJEGYZETEK Lépcsőkön a Nap felé... (1.) A gép még Európa, sőt — Magyarország! A MALÉV borvörös egyenruhájában sürgölődő légikisasszonyok csopakit töltenek a műanyag poharakba. A lányok barátkoznak, öltözködési tanácsokat cserélnek, az idősebbek gyógyszereket ajánlgatnak egymásnak — három patikára is futná a csoport útikészletéből —, találgatják, vajon milyen fordulatot vesz távollétünkben a folytatásos tévéfilm, egy asszony a homlokához kap, éppen most, Afrika fölött tört rá a kétség hogy vajon elzárta-e otthon a gázcsapot? Mintha tintában repülnénk, körös-körül sűrű, tapadós feketeség. Valahol lent, messze, keményen, élesen kirajzolódó hullámvonalakat látok, a holdbéli táj sem lehet riasztóbb, fagyosabb, idegenebb, mint a forróság sárga pokla, a Szahara — éjjel. Könyökölök a mélység peremén, akárcsak feneketlen kútba néznék. — Nézz bele jó erősen, aztán hunyd be a szemed — hallom Anyám hangját messziről — és a csodakútban meglátod az egész Világot. Csodálatos kút ez és ha rátalálsz, nyitva előtted minden kapu. Csak behunyod a szemedet és máris ott teremsz, ahová kí- vánkozoL Mire kinyitom a szememet, az ajtó fölött kigyullad a felirat; „A biztonsági öveket- kérjük bekapcsolni. Dohányozni tilos!” Leszálláshoz készülődünk. Kairó repülőtere nem olyan barátságos, mint a miénk és nem olyan fényűző, mint az athéni. A gyér világítás, a kaszárnyaszerű főépület ablakait elsötétítő kék festés még a háborúra emlékeztet, az építkezés már a békés fejlődés irányába mutat. Egyelőre elég nagy a felfordulás, vakolatlan, nyers téglafalak merednek a belépőre, az útlevélkezelők majdnem lenyelnek bennünket, akkorákat ásítanak, körülöttiünk szürke kaftános szolgák hada locsolja a követ, lomhán, félálomban. Az egész terem úszik a tisztítószeres habfürdőben, felgyűrt nadrággal, lábujjhegyen evické- lünk át rajta. Így lépjük át féllábon ugrálva, a titokzatos határvonalat a két világrész között. Cipőnkről még le sem töröltük a hazai port, amikor szemünk már új, néha érthetetlen. felfoghatatlan szokásokra, jelenségekre csodálkozott, gyomrunk ismeretlen, különös ízekkel ismerkedett, szervezetünk ügyetlenül és esetenként eredménytelenül próbált alkalmazkodni az éghajlat meglepő változásaihoz. Menetközben derült ki, hogy az otthon szerzett értesülések használhatatlanok. Az arabok például nem az idegenforgalmi látványosság kedvéért öltenek magukra földigérő, hosszú ujjú inget, ga- labéjját, és csavarnak turbánt a fejükre: a bő *vászonöltözék kellemesen enyhíti a forróságot és megvéd a nap gyilkos sugaraitól. A magyarok, persze azonnal siettek kitárni minden részüket a napnak és az eredmény nem is maradt el, a csoport felét mintha nyárson sütötték volna ropogósra. Éjszakánként nyögésüktől volt hangos a szálloda. De ott, a repülőtéren még nem ismertük az út háralevő szakaszát, éppen csak megérkeztünk, teli kíváncsisággal, és úgy bámultunk a város szélén porosodó, osenevész pálmákra is, mint a gyerek a karácsonyfára: ez lenne, ilyen lenne hát a mesék országa, Egyiptom? Az éjszakai repülőút mély, fekete kútjából úgy szállt fél a hajnal, mint egy gyöngyházszínű buborék. A rózsaszínű derengésből kopár homokdombok bontakoztak ki, magányos pálmák meredtek ki belőlük, mint leter rített oroszlán hátából a nyílvesz- szők. A kijáratnál mozdulatlan tömeg várakozott. Földszínű, Gyermekgondozási segély Hétszerannyian veszik igénybe, mint 1967-ben A család — népességet újratermelő, funkciójának betöltéséhez, vagy hétköznapibb nyelven szólva — a jövő nemzedék felneveléséhez egyre növekvő támogatást kap. Anélkül, hogy belemennénk az örvendetesen sok társadalmi segítség formáinak részletes felsorolásába, időztünk most el az elsőnél. A gyermek- gondozási segély bevezetése volt az alap — 1967-ben — a kormány családot támogató intézkedései között, amely jelentős mértékben hatott az anya- és gyermekvédelem fejlődésére. Szép idő eltelt már a gyermekgondozási segély — a vele foglalkozók és benne érdekeltek szóhasználatával: GYES bevezetése óta. (Zárójelben megjegyezve: a divatos rövidítés ez esetben éppen a világviszonylatban is párját ritkító és nemzetközileg is igen nagy elismerést kiváltó szociálpolitikai rendszer nagy népszerűségét jelzi.) Végh Pállal, az SZMT Társadalombiztosítási Bizottságának vezetőjével volt módunk néhány adat és a tények tükrében lemérni, miként befolyásolta egyre kedvezőbben a szülési szándékot a gyermek- gondozási segély rendszere. Részint megyei adatokra támaszkodtunk, részint az EDOSZ megyebizottsága jelentéséből idézett számokra. A megye élelmi- szeripari üzemeiben foglalkoztatott nők aránya — 54,4 százalék — tudniillik más iparágakra is általánosítható jellegzetességekre ütal. 1967-ben . — a bevezetés esztendejében — 1439 kismama vett igénybe gyermekgondozási segélyt Bács-Kiskun megyében. Akkor e kedvezmény jegyében 2,4 millió forintot fizettek ki. A múlt év — 1974 — novemberéig mán 10 ezer 460 édesanya élt ezzel a kedvezménnyel (az országban 223 740), s ha teljesen pontos adatokkal még nem is szolgálhatunk, annyi biztos, hogy 100 millió forint körüli lesz az egész évre kifizetett ösz- szeg. Jól érzékelhető az előrelépés csupán egy év távlatában is, hiszen 1973-ban több, mint 70 millió forint volt „még” a kiadás. Mindjárt jegyezzük meg, hogy a jókora megugrás a múlt év elejétől alkalmazott differenciált segélyezési rendszerből is következett. Lássunk még néhány időközbeni megyei adatot a segély igénybevételi arányának növekedésére. 1970 januárjában 6130- an (az országosnak 4,2 százaléka) vették igénybe a kedvezményt; 1973 augusztusában 8790- (az országosnak 4,6 százaléka. A két időpont között tehát 43,3 százalékos volt a emelkedés. (Az országos ez idő alatt 30-,9 százalékos, tehát alacsonyabb.) A megye élelmezésipari üzemeiben így alakultak ezek a számok, s arányok. (1967, 1971, és 1973-as adatok.) Amíg a szülő nők száma 1967. évéhez viszonyítva csaknem megduplázódott, addig a gyermekgondozási segélyen levőké tízszeresére emelkedett. Nem érdektelen, ha most is megismételjük, amit bizonyára sokan tudnak: a bérből és fizetésből élők az első gyerek után 800, a második után 900, a harmadik, s minden további után 1000 forintban részesülnek ma már havonta. (Emlékezzünk: 600 forint volt kezdetben.) Nyilván anyagi szempontból is ösztönző könnyítés, ha egy családban 2 gyerek után 1700, s ami előfordulhat, hogy 3 gyermek után 2700 forint csak a gyermek- gondozási segély. Miként Végh Pál is utalt rá, a társadalompolitikai, családvédelmi szempontból rendkívül jelentős intézkedés — más felől gondokat is felvet. Az üzemek, vállalatok vezetőit felelősségteljesebb munkaerő-tervezésre, munka- és üzemszervezésre készteti az egész társadalom javát, jövőjét szolgáló folyamat; hogy mind több nődolgozójuk él a GYES-kedvezménnyel. Ugyancsak jó tapasztalat, hogy egyre kevesebb vezető fogja ezt fel csak >=munkaerő-problémának. Ahol sok a nő, eleve úgy készülnek fel, hogy a GYES-sel számolni kell. Ez is része az általában bekövetkezett szemléletváltozásnak. Míg kezdetben a segélyezésen túlmenően alig volt kapcsolat a kismamákkal, ma már kölcsönös a javulás. Nemcsak a szakszervezeti bizottságok, brigádjuknak tagjai keresik fel a gyermekgondozási segélyen levőket, hanem . ők is bizalommal fordulnak a szakszervezeti bizottságokhoz. Hagyományossá vált az évenkénti kismama-találkozó például a Kecskeméti BÖV-nál, a Kalocsai Paprika- és Konzerviparnál. Ilyenkor tájékoztatást kapnak az eredményekről, további tervekről — a gazdasági vezetőktől; a szakszervezetig bizottságok részéről pedig a nőpolitikái intézkedésekről, őket érintő rendeletekről. Üzem- látogatás során találkoznak munkatársaikkal, munkahelyükkel. Nem maradnak ki a bérfejlesztésből a GYES alatt. Segítik a nehéz körülmények között élőket. Szerencsére sorolhatnánk tovább a szaporodó tényeket, melyek a szülő nők, kismamák iránti tisztelet növekedéséről tanúskodnak. Visszavárják őket, számítanak rájuk. Mind nagyobb figyelmet fordítanak a visszatérők beilleszkedésére, — amit a távoliét alatti kapcsolattartás is tükröz —, megértik, hogy az édesanyákra új feladatok hárulnak. Azon túl, hogy életet adott, ismét bekapcsolódik az anyagi javak termelésébe, s betölti az édes- anya, a feleség szerepét is. Ezért alakítják számukra kedvezőbben a munkaidő-beosztást, alkalmazkodva az óvodák, bölcsődék rendjéhez. Sajnos, községekben még problémásabb a visszatérés az óvodai, bölcsődei viszonyok szűkössége miatt. Tóth István tumot) veszély fenyegeti. E körzetben kb. 5000 fő részére üdülőépületeket és nyaraló-telkeket hoztak létre. Ezáltal az oltani és környéki növény- és állatvilág veszélyeztetetté vált. A napilapokban megjelent hirdetések nyo^ mán a parcellázást és a magánépítkezés nagy ütemben haladt előre. A természetvédelmi tevékenységéről híres frankfurti Rzi- mek professzornak az osztrák kancellárnál ez ügyben tett panasza is sikertelen maradt. Űjab- ban mégis arról olvashatunk, hogy a szövetségi kormány meg kívánja akadályozni a környék további veszélyeztetését. agyagszürke, sárgásdrapp, csokoládébarna arcok lestek ránk: szakállas, pátriárka külsejű vének, fekete fátylakba burkolt asszonyok, a legkülönbözőbb korú és külsejű férfiak függesztették várakozásteljes tekintetüket az érkezőkre. Ügy éreztem, Afrika nézett bennünket A csillogó szemű, színes arcú, álmatagon béketűrő és nyughatatlan szenvedélyű világrész, ahol az emberek tekintete, mint a mesebeli kút mélye, évezredek titkait rejti. Szállást kereső túristákra várnak, vagy idegen országban dolgozó és szabadságra hazatérő fiukra, rokonukra, ki tudja? Figyelő arcuk, mozdulatlan várakozásuk jelkép lehetne: mintha maga a nép várná, hogy kivezessék végre az évszázados elmaradottság éjszakájából. Vadas Zsuzsa (Folytatása következik) Pásztor Zoltán felvétele # A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a szocialista országok segítségével folyik a békés építőmunka. Képünkön: a hanoi Épület- asztalosipari Gyár, amelynek szerelését is magyar szakemberek végezték, Tányéros Dántel gépszerelő, vietnami munkatársaival. (MTI foto — Pálfai Gábor felv. — KS) A környezetvédelem szerves részeként világszerte védett természeti körzeteket igyekeznek létrehozni, ahol az élővilág eredeti állapotában őrizhető meg. A hazánkban folyó természet- védelmi törekvésekről sajtónk hasábjain sokat olvashatunk és máris szép eredményekről adhatunk számot Nem közömbös azonban az sem, mit tesznek az ügyben szomszédaink. Európa többi országai? Ezért is figyelemreméltó az a tény, hogy a Fertő tó osztrák területre eső vidékét (az osztrák—magyar határraf szomszédos Panhagen-i rezervá-