Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

4 • I’ETÖFI NÉPE • 1015. február 5.

A törvény központjában a család!

Lassan halad az építkezés

• Nagy várakozás eiozte meg •a tavaly junusuau eieioe lepett uj családjogi törvényi, mszen ren- aeiiiezesei vaiamuveu moaon mindenkit ennteneit. Minuauy- nyiau eruekenek vagyunk aooaii, nogy mnyen törvényes veueimei Kap a csaiad, az anya, a gyei- meK. tv iorveuyniKotu.il megeiozo eveKuen KUionOsen sokat vitázunk a nepcsedespoiitika prooie- mairoi. ivggouo es oizakouo ciiv- KeK jeiemeiv meg a népszaporulat CsuKKent'soi'oi, vagy eppen mar erzekeineto növekedésről. V issznangoi keltettek mvasúi tévéiéit. ameiveK a Korszerű csaiad modelljei vázolták. Megszólaltak- az egyke partiak is. a tooogyer- mekes csaiadot például állítok, a csak magukra gondolok, es a nemzetért teieiósseget érzők.

• A viták, a közveleménykuta- túsok végső kicsengése volt, nogy a kivonatos csaiadmodeil meg- teremtesenez a ioszdndek kévés. Partunk nepesedespoiitikai koncepcióját megiogaimazva szorgalmazott is jo nénanv, a több gyermekes csaiaujitiiak kedvező ín- tezkedést. Növekedett, a családi pótlék, a gyermekgondozási se- geiy, a lukasok elosztásakor elsők a három, vagy több gyermekes családok. Széles körű társadalmi összefogással telgyorsult az óvodák, bölcsődék építése. Az intézkedések hatása hamarosan érezhetővé vált. de vannak példák arra is. hogy az állami gondoskodás. az anyagi terhek egy részének átvállalása nem csökkent- heti az állampolgárok felelősségét.

Mire gondolunk? Mindenekelőtt a közgondolkodás erősítésére, a szemléletváltozás szükségére. Magyarán, bármennyire is nőtt a több gyermekes családok támogatása, a döntés joga, felelőssége továbbra is a családokat illeti. Látnunk kell. hogy e döntésben szerepet .játszik a közfelfogás és a környezet. Szerepet játszik a munkahely reagálása, a több gyermekes családok társadalmi elismerése, — megbecsülése. Az utóbbi időben ebben is sikerült előbbre lépni. Az anyaság, a gyermeknevelés társadalmi fontosságának tudata erősödik, megfelelő helyet foglal el a közgondolko- , dúsban. Nem érheti hátrány munkahelyén a gyermekét gondozó anyát, kötelezően megkapja a béremeléseket, ritkábban éreztetik vele, hogy „megbízhatatlan” .munkaerő, mert bármikor otthon maradhat, ha gyermeke megbetegszik és sorolhatnánk tovább.

E szerteágazó, sokféle összefüggést rejtő problémakör része a család, a gyermek jogi védelme is. Nem mintha 1974-ig nem védték volna törvényeink a házasságot, a családot, a gyermeket. Mindössze az történt, hogy a korábbi rendelkezések egy része elavult, szükségessé vált egy új, a társadalmi haladás követelményeihez igazodó, az összefüggésekre erzeken.yen reaguio egységes törvény Kidolgozása. Hiszen könnyen beiatnato, nogy a nu- zassag, a csaiad, a gyermek — es ezzei osszeiuggesöen a gyámság

— egymasnoz Kapcsoiodo togai- mak, egyazon tórvenyoe kívánkozik szaoaivozasuk.

• Alii változiat a törvény a házasság intézményénMindenekelőtt azt kell latnunk, nogy védi a nazassagoi. Azzal is, nogy . a konnyeimu nazussagok megeioze- sere törekszik, hogy a nazustur- sak egymás iranu, íeieiossegei, családi koteiezetisegét erosiu. o tulajdonkeppen azzal is, nogy a végképp elromlott, a leijesen tartnacatlun házasságok íeioomu- sat egyszeruobé teszi. A hazassag- kotesi szándék narminc nappal koruobi oeje.entese. a házassag- kotes atsó kornataranak lelemele- se természetesen nem lenet garancia a jó házasságra. He a tapasztalatok szerint valamelyest ez is csókkentneti ai rossz házasságok aranyat. A válás bírói gyakorlata koraooan is ismerte — a megegyezesés válás formájában

— azt. amit fel éve a törvény rangjara emeltek. Megákadalyoz- va ezzel a bíróság előtt zajló, sokszor a jó ízlést sértő vitat, amely onatatianui továbü rontotta a házastársak viszonyát.

0 Jelentős javulást jelent a gyermektartás uj rendezese. Az elmúlt tél esztendő tapasztalatai is igazolják, nogy a gyermektartási díjak általában növekedtek. A tartási dli — a társadalmi igazságérzetnek megfelelően — a jövedelem arányában illeti meg gyermeket nevelő szülőt. A gyermeket, mondja a törvény, nem érheti hátrány az apa, vagy ritkábban az anva mulasztása miatt. Az ismeretlen helyen tartózkodó, tartásdíjat fizetni köteles szülő helyett átmenetileg az állam folyósítja a megítélt összeget.

Sorolhatnánk tovább is u törvény új vonásait. — melyeknek lényege, hogy középpontjukban a jelen és a jövő családja áll —, de úgy véljük, ezek jó részével már a gyakorlatban találkoztak olvasóink. És maguk is tapasztalhatták, hogy az új rendelkezések mindegyike humánus, gyermek-, anya- és családvédő. Ossz. hangban azzal, amire fentebb már kitértünk, az állami támogatások, a szociális intézkedések bővítésével. De hiába ad a társadalom mégoly jelentős anyagi támogatást is családnak, gyermeknek. fáradozása kárba vész, ha egyik vagy másik szülő felelőtlenül él. nem törődik családjával, gyermekével. A hatás, a kedvező hatás ugyanis csak akkor érvényesül, ha az állampolgárok sem hanyagolják el kötelességüket, ha felelősségteljesen alapítanak családot.

M. D.

Jól jött az eddigi enyhe tél a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Szövetkezet járrnüszerelői- _nek, mivel ezt a telet .is nyitott szerelőcsarnokban kényszerülnek végigdolgozni. Az épületnek van ugyan ajtaja, de a kocsimosások, gyorsjavítások miatt nagy a forgalom, s így állandóan tárva-’ nyílva van. Ez utóbbi munkák részére ugyan már csaknem egy éve megépítettek egy csarnokot, s ebben megtalálható a gyorsjavításhoz szükséges berendezés, s a kocsimosó is. iü végzik a nagyjavításokat"} s nem. használják az eredeti célra.

A szövetkezet vezetői 1970-ben határoztak egy rekonstrukciós program megvalósításáról. Ennek keretében a lakatos részleg részére a Garni utcában modern csarnok megépítéséről döntöttek. A lakatos részleget a jelenlegi Szegedi úti telepről ide .-.zánrlé- koznak kiköltöztetni, s helyiségeiket a szerviznek átadni. A Ca- raí utcai építkezés meg most sem fejeződött be, s így a helycserék nem valósulhatták meg, bár az építkezés befejezésének határideje régen lejárt. A jelenlegi gondokról beszélgettünk a szövetkezet vezetőivel.

— Hat és fél millió forintba kerül a rekonstrukció — mondotta Kómát" Sándor, a szövetkezet elnöke. — A Garai utcában a lakatos üzem építése 1975. augusztusában kezdődött. A munkát öt hónappal a határidő előtt fejezte be a Dunaújvárosi 26. számú Építőipari Vállalat. Az. irodák, szociális épületek elkészítését a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet, a fűtésszerelést a

Leningrad árvízvédelme

Kidolgozták Leningrád és környékének árvízvédelmi terveit. A. város alapítása óta eltelt 270 év alatt 227 — olykor katasztrofális méretű — árvizet élt át. 1924-ben például csaknem a város fele került víz alá.

A legújabb kutatások kiderítették, hogy a Néva vize a Balti-tengeren dúló ciklonok következtében áryd meg. A terv szerint a Finn-öbölben létesítendő gátrendszer megvédi a várost. A íl méteres, koronáján 35 méter széles, gát nemcsak a hullámokat csitítja le, hanem két, háromsávos autópálya kialakítását is lehetővé teszi, A hajók egyenként 130 méter széles kapun keresztül közlekednek, amelyeket árvízveszély idején lezárnak. A nyílást élzáró beton fal görgőkön gördül a helyére.

(APN — KS)

Utasforgalom

Kelebián és Hercegszántón

Évek óta növekvő utasforgalom jellemző a kelebiai és a hercegszántói határállomásra. Tavaly — az 1973-as év forgalmához viszonyítva Kelebián 28 százalékos, Hercegszántón 57 százalékos forgalomnövekedéssel zárták az évet, 1974-ben Kelebián összesen 774 040 személy és 340 485 jármű haladl át a vasúti ellenőrzőponton. A hercegszántói közúti határállomáson pedig 14G 555 személyt és 32 056 járművet bocsátottak át a forgalom ellenőrzésére jogosult határőrök és vámőrök. A múlt évben a legnagyobb forgalom Kelebián júliusban és augusztusban, Hercegszántón pedig augusztusban és decemberben volt.

— Szép és felelősségteljes munkát végeznék a vámőrök és útlevélkezelők — állapították meg a határállomás parancsnokai. — Szinte az egész világ elvonul előttünk, s bizonyos mértékben megismerik a különböző földrészeken, országokban élő népek, nemzetek életkörülményeit, viselkedését, szokásait. És amelyik vámőr, vagy úllevélke- zelő több éve — néhányan már évtizede — végzi a forgalmi ellenőrzőponton a munkát, a diplomaták, politikusok, tudósok, művészek, üzletkötők, a turizmust kedvelők táborából sok ismerőst üdvözölhet minden évben.

A szakmájukban kiválóan jártas határőrök és vámőrök, a becsületes szándékú utazók százezrei közül azonban gyorsan felismerik a törvényeket semmibevevő állampolgárokat is. Mert még az elmúlt évben sem tette minden útlevéltulajdonos magáévá az ENSZ 1967-ben nyilvánosságra hozott jelszavát, miszerint „az idegenforgalom útlevél a békéhez”. A közel egymillió utas közül ugyanis még tavaly is többen visszaéltek a közlekedés adta lehetőségekkel.

Többször is előfordult Kelebián is, Hercegszántón is, hogy az ellenőrzés, során idegen állampolgár bőröndjéből lőszer került elő. Egyesek vámbűnlettet, deviza bűn teltet, szabálysértést követtek el. A két határállomáson vám- és devizabűntett miatt közel kétszáz útlevéltulajdonost kellett visszautasítani. Néhány ügyeskedő, gyorsan gazdagodásra vágyó utas elsősorban a fizető- eszköz, nemesprém, textil, élelmiszer csempészésével kísérletezett. A felfedett csempészáru és fizetőeszköz értéke több mint kétmillió forint.

A határőrök a különböző szervek dolgozóinak segítségével a tiltott határátlépési kísérleteket, s az embercsempészést is meghiúsították. Pedig a forgalom növekedése több embercsempész „társaságot” ösztönzött az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésére.

Tapasztalható, hogy az idegen- forgalom növekedése, „világjelenséggé válása” közben az útlevél-hamisítás is sok országban elterjedt. Több kilépésre vagy belépésre jelentkező állampolgár az útlevelében lapcserét hajtott végre. Egy idegen állampolgár öt országra érvényesítette saját kezűleg az útlevelét. Érvénytelen

• Munkában a határőr.

útiokmánnyal rendelkező utast Kelebiánál ezernél több, Herceg- szántón pedig közel száz esetben kellett visszautasítani.

A kelebiai és hercegszántói határállomáson az IBUSZ pénzbe- váltói is nagyon hasznos tevékenységet végeznek. Az elmúlt évben közel hatmillió forint értékű pénzforgalmat bonyolítottak le. A valutavásárlás, pénzbeváltás mellett persze, az utasok informálását is segítik és az idegen állampolgárok magyarországi programjának kialakításához is hasznos tanácsot adnak.

A megyénkben levő vasúti és közúti átkelőhelyen dolgozók 1975-ben a személy- és járműforgalom további növekedésével számolnak, s felkészültek a nyári nagy-forgalom gyors és biztonságos ellenőrzésére.

Gazsó Béla

Kecskeméti Építőipari Szövetkezet vállalta. Jócskán túl vagyunk az eredeti, de még a módosított határidőkön is, mégsem fejeződött be az építkezés. A rekonstrukció kettős célú, ugyanis nemcsak a szolgáltatás javí-j tására törekszünk, hanem a munkakörülmények javítására is.

— Lakatos részlegünk fontos szerepet tölt be a szövetkezetünk életében — folytatta Balogh István műszaki vezető. — Különböző élelmiszeripari gépek javítását, felújítását, valamint egyedi gépek, mint például a babhegy- vágó, fűszerpaprikamag-kinyerő és szeletelő, légtisztító és porelszívó, zajcsökkentő gyárt isát is végezzük. Az árutermeléssel gyakorlatilag a szolgáltatás szerényebb árbevételét és így a szövetkezet eredményét szándékozzuk javítani.

— Arra számítottunk, hogy tavaly áprilisban megoldódik az átszervezés — emlékezett Kertész Gyula, a szervizrészleg vezetője — ezért építettük fel a kisebb csarnokot a gyors szerviz- munkák végzéseié. Az e célra vásárolt gépek és berendezések értéke :'•()(> ezer forint, ami jelenleg is csaknem kihasználatlan, az egész beruházás pedig másfél millió forintba került. Az eredeti elképzelés, hogy a nagycsarnokot fűtjük, ott minden szerelő melegben dolgozhat, máig sem valósult meg.

— A pártalapszervez.et az elmúlt évben háromszor tárgyalta a rekonstrukció helyzetéi — mondotta Csontos Gáspár párltilkár. — és a munka gyorsítását sürgette. Nagy gondot jelent a szőKecskeméten, a Garai utcában épül a lakatos részleg részére a szerelőcsarnok. (Opauszky László felvétele)

vetkezetnek az építők lassú munkája, ugyanis a rekonstrukció befejezéséhez még hozzátartozik a jelenlegi nagy szervizcsarnokunk felújítása s a fűtés megoldása, valamint a mostani lakatos üzem átalakítása a szerviz- munkákhoz. Mindezek felett leg- lontosabb a szociális helyiség kialakítása. Ami ugyanis á Szegedi úti telepünkön van, az csaknem a nullával egyenlő, mivel az öltözők, mosdók kicsik és korszerűtlenek. A munkakörülményeket jelentősen javítani kell. Ma már ez a legdöntőbb tényező a munkaerő-megtartásban, illetve csak akkor vállalnak nálunk munkát a szakemberek, ha nemcsak a keresettel vannak megelégedve, hanem a munkakörülmények is jók. A szervizben kitűnő szakemberek dolgoznak, akik a mostoha viszonyok

ellenére havonta ezer gépkocsit javítanak ki. Az átszervezés után mintegy 10 százalékkal növelhető a termelékenység és jelentősen javul a szolgáltatás színvonala.

Évről évre több a gépjármű Kecskeméten és környékén, s tulajdonosaik joggal elvárják, hogy javításukat gyorsan, jó minőségben elvégezzék a szervizek. A vezetők szavaiból kicsendült, hogy mindez szívügyük, s a szövetkezet szervizrészlege szeretne mielőbb nagyobb részt vállalni ebben a szolgáltató ágazatban. Ehhez várnak segítséget az építőktől, testvérszövetkezetektől.

Cs. I.

Két kongresszus között

I. A kiskereskedelem technikai és személyi feltételeinek javulása

Bács-Kiskun megye kiskereskedelme a III. öteves tervidőszakban dinamikusan fejlődött. Az egy lakosra jutói' kiskereskedelmi forgalom 19iU-oen meghaladta a 11 »U0 forintot, s ez mintegy 62 százalékkal' volt több. mint 1965- ben. Ez a növekedési ütem közel 6 százalékkal volt jobb az országos átlagnál. A kiskereskedelmi forgalom nagyarányú növekedését okozta a lakosság fokozatos átrétegeződése. az urbanizációs folyamat előrehaladása, különösen az élelmiszerfélékből az önellátás csökkenése, illetve megszűnése, valamint tömeges igények jelentkezése a tartós fogyasztási cikkek iránt.

A forgalom növekedése mérsékeltebb ütemű hálózatpövüléssel járt. együtt. A hálózati egységek alapterülete öt. év alatt 34 százalékkal növekedett. Az egységenkénti forgalomnövekedés szükségessé tette a hálózati munka jobb megszervezését, ennek ellenére azonban fokozódott az üzletek zsúfoltsága. Jellemző volt a hálózatfejlesztésre, hogy a kereskedelem törekedett az "önellátás megszűnésével felszabaduló vásárlóerő lekötésére. Míg a városokban és a nagyközségekben 36 százalékkal, a megye többi községében 43 százalékkal bővült a hálózat alapterülete.

A IV. ötéves tervidőszakban az előzőhöz képest csökken a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme. Ez országos'tendencia, mivel a III. ötéves tervidőszakban lökésszerűen jelentkező forgalomnövelő ténvezők mérséklődtek. A jövedelemnövekedés a vegyesiparcikk-vásárlásokban eredményez fokozódást. A kiskereskedelem a tervidőszakra előirányzott 44 százalékos forgalomnövekedést 32 százalékos hálózatbővítéssel és 20 százalékos létszámnöveléssel kívánja elérni. Ezzel párhuzamosan megváltozott a hálózatfejlesztés iránya. Amíg a III. ötéves tervidőszakban az alapvető ellátás volt a cél. illetve a hálózatban szegény területeken élelmiszer-^ és vegyesboltok létesítése —, addig 1970. és 1975. között a kereskedelmi hálózat minőségi javítása; a korszerűsítés, a városok és a nagyközségek hálózatfejlesztése az elsőrendű feladat.

Bács-Kiskun megyében 1973. végén mintegy 267 ezer négyzet- métert tett ki a kiskereskedelem rendelkezésére álló alapterület. Nem érvényesült az előirányzat szerint a fejlettebb települések kereskedelmi hálózatát tovább javító tendencia, amit pedig a szövetkezetek városi területen való térhódítása is segített. Kiváltképp azonban a nágvközségek ellátása nemhogy jelentősen javult volna, hanem az első három év növekedési üteme még az előző tervidőszakban kialakult évi átlagot sem érte el

Az összes kiskereskedelmi alapterület a városokban 1965 és 1970 között évenként átlagosan 5,4 százalékkal. s a következő három évben is ugyanennyivel növekedett.

A nagyközségekben a 111. ötéves tervidőszakban 5.2. a következő tervszakasz első húrom évében pedig mindössze 2,7 százalékos volt az évi átlagos gyarapodás. A többi községben a növekedés üteme 7.4 százalékról 3.2 százalékra mérséklődött

Az előbbi településcsoportok mindegyikében javult a kereskedelmi ellátás. Megyénkben — a bolti és a vendéglátó hálózatot együttesen vizsgálva — 6 százalékkal csökkent az egységek ellátási körzetének területe, és 1973- ban lakosonként 13 százalékkal nagyobb alapterület, jutott, mint 1970-ben.

A városokban másfél, a nagyközségekben 4 és fél. a többi községben pedig 11 négyzetkilométerre jut egv-egv bolt. A vendéglátó 1 Ivek sűrűsége település- csoportonként méginkább eltérő. Egv vendéglátóhely ellátási körzete a városokban átlagosan 3, a nagyközségekben 11. a többiekben pedig 17 négyzetkilométer.

A jelenlegi tervszakasz eddigi éveiben korszerűsödött az üzlet- hálózat, A boltoknak 1973-ban már 17 százaléka — városokban líl százaléka '— működött új kiszolgálási formában. Hozzá kell ehhez tenni, hogy az egységeknek több mint az egytizede külterületen van. s közel egyötöd részük vegyesbolt. Raktárral 1973-ban a be.’,ok háromnegyed része rendelkezett. s ez az arány az utóbbi évt./.odben sem javult. Jó ered- ^ menynek számít ezzel szemben, hogy a bolti kiskereskedelem hálózati egységeinek átlagos alapterülete 1973-ban 95 négyzetméter volt: 40 százalékkal nagyobb, mint egy évtizeddel korábban. Egy boltra'ugyanabban az évben 296 ezer forint értékű állóeszköz . jutott, csaknem egyötöd részt gép es berendezés. Az élelmiszerboltok aránya az egészhez viszonyÍ1- ' va kis híján 45 százalék, s .íz elmúlt években ezek felszerelése is örvendetesen korszerűsödött. Különösen említésre méltó n hűtőkapacitás javulása.

A kereskedelmi vendéglátóhelyeknek 15 százaléka volt külterületen 1973-ban. Kedvezőtlen tényező hogy a megyében levő egységek közül mindössze kettő működött új kiszolgálási formában. Egy vendéglátóhelyre átlagosan 261 ezer forint értékű állóeszköz jutott. 23 százalékban gépek és berendezések formájában.

A penztárgéoállománvt az utóbbi 5—6 esztendőben 34-gyel növelték ugyan, a velük rendelkező egységek aránya mégis inkább csökkent. Jelentősek viszont a vendéglátóhelyek eredményei a hűtőkapacitás javítását illet<5en. Már két évvel ezelőtt 88 százalékukban megtalálható volt valamilyen hűtőberendezés.

Bács-Kiskun megye kiskereskedelmi hálózatában 1973-ban csaknem 11 ezren dolgoztak. Ez az arány 24 százalékkal magasabb. mint volt a tervidőszak kezdetén. A létszámbővülés — az egységszám növekedéséhez hasonlóan — csaknem azonos volt a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban. Az előbbi ágazatban foglalkoztatottak a többi termelőágazathoz képest kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgoznak. Egyrészt a hálózat elaprózottsága miatt (az egységeknek több mint a 70 százalékában még ma is legfeljebb három a dolgozók létszáma), másrészt a kis egységekben nem gazdaságos a fizikai munka gépesítése A kisebb boltok — tóként a külterületeken és a települések peremén — elavultak, ezenkívül a boltok és vendéglátóhelyek nyitvatartási ideje kénytelen alkalmazkodni a vásárlók igényéihez, ami viszónt a kereskedelemnek főként ai nődolgozói számára

— akik egyébként a létszám kétharmad részét teszik — az egyéb ágazatokénál kedvezőtlenebb munkafeltételeket Jelent.

Figyelemre méltó ezen túlmenően az a tény. hogy a kiskereskedelmi hálózatban foglalkoztatottak havi együttes átlagkeresete alacsonyabb, mint az ipari és építőipari munkásoké. Az előbbieken kívül ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista kereskedelemben már évek óta igen nagy a munkaerő-hullámzás, bár a tendencia csökkenő. (1970-ben az átlagos állományi létszám 16. 1973- ban pedig 13 százaléka cserélődött ki.)

Mindezek ellensúlyozására a kormány a X. pártkongresszus határozata alapján 197.3 decemberében rendelkezett a belkereskedelmi ágazatban foglalkoztatottak munkaidejének csökkentéséről. a 44 órás munkahét bevezetéséről. Ez az intézkedés a ..megye tanácsi és AFÉSZ-kiskeres- kedelmében mintegy 9200 dolgozót érintett. 1974. július 1-től. A szabad idő kiadása — a kereskedelem sajátos tevékenysége miatt

— sok nehézségbe ütközik. A körültekintő előkészítő munka során a legreálisabbnak vélt megoldások tényleges érvényre juttatása is gondot okoz a kereskedelmi szervezetnek. Elősegítené a megoldást a hálózat további korszerűsítése. a konténer-program kiterjesztése, a fizikai munka egyéb módokon történő gépesítése stb. Mindezt egybevetve jelentős lépés a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában a munkaidő csökkentése: a szétaprózódott hálózatban olykor nehéz körülmények között • dolgozó emberek megbecsülését jelenti.

Dr. Sántha Józsefné

a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese