Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

1975. február 1. • PETŐFI NÉPE ' • .r SZOLNOK 900 ÉVES A 4-es műút mentén Bács-Kiskun megyéből is bi­zonyára sok-sok autós, vonatos, kerékpáros turista, kiránduló ke­resi fel a születése 900. évfordu­lóját ünneplő Szolnokot. Aki jár­művel 5— és a Nagykőrös—Ceg­léd—Abony útvonalon mennek oda, a 4-es számú főúton „gu­rulnak” be a városba. S mehet­nek át rajta Tiszántúlra. Most zavartalanul. A műútnaki mintegy 4 kilométeres „darabja” érinti a várost, s az egész útvonal rekon­strukciójával összefüggően ke­rült sor a szolnoki átkelő sza­kasz korszerűsítésére. A munkálatok 1974. január 2-ával kezdődtek. Az első forga­lomelterelés azt jelentette, hogy a József Attila út munkaterület­té vált. Az építés a Beloiannisz és a Kossuth úton folytatódott. 5 mire a Tdsza-híd innenső vé­géig szinte nyitott árok vágta ketté a nagyvárost, a lakosság — gyalogostól a gépkocsivezető­kig — hol fejvakarós, hol kedé­lyes izgalommal gyakorolta az alkalmazkodást az alaposan meg- cirkalmazódott közlekedési viszo­nyokhoz. Nem volt ám egyszerű az átkelés a 4-es egyik oldaláról a másikra sem. Hát még a gép­kocsiknak, autóbuszoknak, nehéz­járműveknek milyen új útvona­lakat kellett megszökniük, mire vezetőik bejáratták rajtuk őket. S micsoda zsúfoltság, torlódás, forgalmi dugók a terelőutakon! Meg az összekötő utcákon. Kép­zeljük el, mit álltak ki a busz­vezetők, sürgős szállítmányokat vivő autók sofőrjéi — idegileg, fizikailag. No de megviselte ez az állapor a gyalogosokat is. Esős időben, akár egy éppencsak vizeveszett folyómederben bo­torkált volna az ember. A ned­ves, agyagos buckák, partolda­lak. billegő deszkapallók próbá­ra tették a polgárok talponálló- Ttépességét. Száraz időben meg Egyenesen szórakoztató volt a ,/rumli”. Alászállt a járókelő, mondjuk a Kossuth téri katlan­ába, s míg kievickélt a túlol­dalon, élvezte, hogy vigyáznak épségére a daruskocsik, dömpe­rek kormányosai. De megérte az egy esztendei böjt. Meg a közlekedési rend­őröknek is, akik a terelőutakon, mint például a Ságvári körút és Ady Endre út kereszteződésében vezényeltek karmesteri rudacs­kájukkal a szintén koraősz haj­szálakat szerző ' járművezetők­nek, s gyalogjáróknak. Azért is <V3H'^relrSéSJ: fegyelmezett3 'ác la­kosság, mert saját szemével ta­pasztalta, hogy hajtanak az út­építők. Kellett ám ide összhang, pon­tos terv. együttműködés, hogy december 23-án, a Táncsics Mi­hály út és a Kossuth tér találko­zásánál ünnepélyesen átadhassák a forgalomnak az újjáépített 4- és útszakaszt. íme, pár „személyi adat” róla. Teljes hosszában Í4 rhéter széles, kétszer két nyom- Savú az átkelési szakasz. A cso­mópontokban 15, illetve 17 mé­ter a burkolat szélessége, illet­ve a Ságvári csomópontban va­lamivel keskenyebb. S akit költ­ség meg anyagfelhasználási ada- tök is érdekelnek: a szanálási összegekkel együtt, melynek egy részét a városi tanács fedezte, több mint 223 millió forintot fordítottak rá. Ebből a pénzből megmozgattak mintegy 65 ezer köbméter földet, lefektettek 16 ezer méter postakábelt. A műút- hoz 16 ezer köbméter betonalja- zatot készítettek, s ezt 35 ezer tonna aszfalttal burkolták be. Korszerűsítettek 4 ezer 800 mé­ter hosszú csatornát és 3 ezer 100 méter vízvezeték-hálózatot. A korszerűsítési tervet az UVATERV készítette, a munkák zömét a két fő kivitelező, az Asz­faltútépítő Vállalat és a KÉV W. -* a, 0Í‘. i$r sir \ 0 A 4-es műút József Attila üti szakasza új lakóházak, intézmények közt szalad. (A kép felső részén.) / ■S zm B n r it r. « tói J rí ti n ! i! r i njUr: i r nj CT CTI ' < nt4 <•««1«!• !«!• íJíí 1 'Wl ■ rn • A vasútállomás fele haladva, jobboldalt az épülő Belikán szálló magasodik. Az ötvenes években még kiemelkedő létesítménynek számított SZTK (bal oldalon) eltörpül mellette. ? • A kisgyerek csodálkozik anyukája karján: „Eddig nem erre mentünk az oviba. — anyuci...” i— Fönt — a fiatalember türelmetlenül -.JbSSi fürkész i-.f a távolba: „Jöhetne már... Csak nem felejtette el, hogy az auljárőnál beszéltük meg a randevút?” (Pásztor Zoltán felvételei.) ,\ 'V, r A ' v. ' f­A Tiszatáj új száma A napokban napvilágot látott a szegedi irodalmi és kulturális folyóirat, a Tiszatáj idei máso­dik száma. A szépirodalmi rész­ben olvasható 1 Fodor András, Farkas Árpád, Kiss Anna, Király László, Simái Mihály és Szalai Csaba verse, és Mocsár Gábor Ég alatt, föld felett című kisre­gényének második része. Az Örökség rovatban Vekerdi László, Sarlóska «Ernő és Fráter Jánosné a kétszáz évvel ezelőtt született Bolyai Farkas emlé­két idézi. László Gyula: Előszó művelt­ségünk kezdeteiről és Kiss Gy. Csaba: Nemzetiség és oktatáság című tanulmánya olvasható még többek között a Tiszatáj legújabb — februári — számában. Az ólom és a római birodalom bukása Furcsának tűnhet, de volt a történelemben egy olyan alkalom, amikor a szennyeződésre nem a szegények, hanem a leggazda­gabbak fizettek rá. Éne a római birodalom.- idején került sor. A régi Rómában az ólom — ez a rendkívül hasznos, ugyanakkor nagyon veszélyes és mérgező fém — gyakran, fordult elő a pat­ríciusok házában és konyháján, a szegények azonban nem juthat­tak hozzá. A Hpmpeji vörös festék alap- anyaga is ólomoxid volt. . ; Az arisztokraták ’hatalmas rézüstökben tárolták az előző év­ben leszedett, majd leforrázott szőlőt. Nem tudták, hogy a kon­zerválás elsősorban a rézüst anyagában levő ólomnak tudha­tó be. Ezt a tudatlanságot drágán kel­lett megfizetnie a régi Rómának, Az ólommérgezés, amely napja­inkban munkahelyi ártalomként jelentkezik, észrevétlenül támad­ta meg az uralkodó osztály tag­jait, olyannyira, hogy lassú ki­halásra ítélte őket. Az ólommér- gez.és súlyosabb esetekben elme- bájt, vakságot, paralízist vagy halált okozott, a nőknél pedig gyógyíthatatlan meddőséghez ve­zet. Ez a magyarázata annak, miért volt Augustusnak csak egy fia és Antonius, Nerva és Tra- iannus miért volt kénytelen utó­dát .örökbefogadni. Az egyetlen, akit saját fia követett a írónőn, Marcus Aurelius volt, dé mint tudjuk, a fia megtébolyoáott. A toxikológusok véleménye szerint, a rónjiai birodalom bu­kásában tehát Igen jelentős sze­repe volt az ólomnak. Az elit ré­teg kizárólagos tulajdonát képe­ző kozmetikai szerek, ínyencfa­latok és bútorok saját gazdáik ellen fordultak és pusztulásukat t okozták. Idegenvezetők • A jelek szerint az idén és az elkövetkező években is sokan kel­nek útra. hódolnak a turizmus nemes szenvedélyének. Három hónapja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a szor­galmazására, védnökségével jött létre az Oraonisation Mondiale du Tourisme, az idegenforgalmi világszervezet. Megalakj fását ha­zánk a javaslat megfogalmazásá­tól kezdve helyeselte. A többi szo­cialista állammal részt vettünk az alapokmány kidolgozásában, mert fontos közügynek tekintjük a mo­dern népvándorlást. 1972-ben 200 millióan keltek út­ra valamilyen idegenforgalmi szervezet közreműködésével. A túristák 24 milliárd dollárt köl­töttek. ami a nemzetközi export 6 százaléka. Az úgynevezett belső turizmus méretei ennél jóval na­gyobbak. Számítások szerint húsz eszten­dő alatt legalább háromszorosára növekszik az idegenforgalom. Ha­zánkban 'a feilődés üteme várha­tóan ennél is gyorsabb lesz. Ma­gyarországot tavaly csaknem 0 millió külföldi kereste fel, közü­lük Bács-Kiskun megye vendég­látó helyein mintegy 20 ezren kértek szállást. Az arány nem túl­ságosan kedvező Fontos politikai, gazdasági és kulturális érdekek fűződnek ah­hoz, hogv a vendégek jól érezzék magukat nálunk, kedvező tapasz­talatokkal térjenek haza. Min­dent el kell követni azért is, hogy a külföldet járó magyar turisták hasznosan töltsék az idejüket. A színvonalas idegenforgalom­hoz sok minden szükséges. Most az egyik legfontosabb feltételről, a képzett, tájékozott idegénveze- lőkről szólunk. • Van-e elegendő művelt, kel­lemes modorú, fáradhatatlan, leg­alább egy-két idegen nyelven is társalgó, jó pedagógiai érzékű útikalauz Bács-Kiskun megyé­ben? Nincs, de nemleges válasz­hoz gyorsan hozzá kell tennünk: majdhogynem ez a természetes. Jövőre lesz egv évtizede, hogy a felszabadulás utáni első külföldi csoport gyönyörködött Bugac sma­ragdzöld mezőiben. A 60-as évek elején áz országban először, szö­vetkezett a Tudományos Isme­retterjesztő Társulattal az IBUSZ megyei irodája. (Tavaly már 65 vizsgázott idegenvezetőt foglal­koztattak Mintegy nyolcán ma­gyar csoportot kísértek külföldre és 6.0 határainkon túlról érkezőt fogadtak.) A tennivalók felisme­rését tehát gyakorlati intézkedé­sek követték. Az igények tel­jesítése azonban országos jellegű rendelkezéseket kíván. ­Most tartják Bács-Kiskun me­gyében az új, az Országos Idegen- forgalmi Tanács áltál kialakított tematika szerint az első tanfolya­mot. Mintegy hetven hallgatóba a bel- és külpolitikáról, hazánk Metró végezte. Számos más vál­lalat működött még közre. Apropó, „metró”. Míg el nem felejtjük: a város legforgalma­sabb pontján, a Ságvári és Be­loiannisz utak kereszteződésében új lámparendszer és gyalogos aluljáró teszi biztonságosabbá a közlekedést. „Egyenesebb” lett, kiszélesedett a 4-es műút, így hát a szolnoki­ak ismét könnyen eligazodnak szép városukban. Nem így azon­ban a városból elszármazottak, akik utoljára csak 3 éve kerültek erre. Mert csupán a 4-es műút mentén is úgy megváltozott a városkép azóta, hogy nemcsak a régeri ittjárt vendég, hanerri a maga kerítése mögül ritkán ki­mozduló szolnoki is megiiletődve kapkodja a fejét: „Jó helyen já­rok.. ? ” Tóth István Ismét a téli tárlatról Legyen állandó vevőnk! KERESSE FEL A MEGYE LEGNAGYOBB lakásfelszerelések áruházát (Kecskemét, új szalagház, Kada Elek u. 5—7.) IU megtalál mindent, ami a háztartásban szükséges: Üveg-, porcelán-, műanygg- és gránitáru, tartós háztartási fogyasztási cikkek, ezer apró cikk. * Háztartási edények, kisgépek és felszerelések, fürdőszoba-berendezések és felszerelések, barkácseikkek. Kérjen vásárlási könyvet! 207 Lapunk hasábjain már foglal­koztunk a kecskeméti Katona Jó­zsef Múzeumban látható téli tár­lattal. S mivel ez a rendezvény a megyei képző- és iparművészetek seregszemléje, s a vendégkönyv­ben szaporodnak az egymásnak eléggé ellentmondó bejegyzések — ismét visszatérünk a témára. December 1-én ünnepélyes megnyitón köszönthették az ér­deklődők a tizedik bemutatóhoz érkezett Bács-Kiskun megyei téli tárlatot. Jóleső és megnyugtató érzés a jubileumot jelző sorszá­mot — tizedik — hangsúlyozni. A megye alkotóművészeinek munkássága olyan színvonalú, hogy biztosíthatja az egymás után jelentkező, mérlegkészítés­re alkalmas tárlatok anyagát. Az idei seregszemlén elsőként a számmal mérhető tényt üdvözöl­jük; Kecskeméten a téli tárlat mindenkor az országos jelentő­ségű bemutatók között szerepel, amely kivívta nagykorúságát. A tízszeri jelentkezés múltja bizonyos értelemben már törté­nelem. Váltakoznak benne a meg­felelés szintjén nyugvó csön­des elfogadások, a hangosabb si­kert jelző elismerések. Volt, ami­kor az összkép kiegyensúlyozott­sága rejtette magába a színvonalat, s volt, amikor egy-egy önálló tel­jesítmény a köznapi fölé emelke­dő nívója adta a rangot. Az idei tárlat, mintha az év­fordulóhoz kívánna igazodni, az eddig sem közepes igénnyel mért követelmények fölötti élménnyel gazdagítja a kiállításon megfor­dulókat. Az összbenyomás és az egyéni eredmények olyan szink­ront teremtenek, ahol a kriti­kus szem hibát kereső szigorú­sága is inkább az erényei* okát,, mintsem a szóvátenni valók moz­gató rugóit kutatják. Amikor az új erővel bontakozó művészeti centrumok alakulásáról, tevé­kenységük eredményességéről van szó, különösen évforduló esetén, ennyi elfogultság még az értéke­lőnek is megengedhető. Ez alka­lommal élni is szeretnék vele. Ami az első pillanatban mél­tánylandó, az a többhangúság; a különböző szólamokból formáló­dó dallam. A megye glkotói, bár inkább a tematika vonatkozásá­ban megfogható karaktert kép-? viselnek kortárs képzőművésze­tünkben, mégsem tömörülnek is­kolát jelző eszközök alapján,cso­portba. ízében, s a'' morális kö­vetkezetesség, valamint a realiz­mus hagyományai tekintetében közük van az úgynevezett „al­földi iskolához”, de a feltétel nél­küli odasorolásuk hiba lenne. Pontosan elkülöníthető szemléle­tek szerint alakuló ars poétikák jelennek meg a művekben, s fel­fedezhetjük" a látyányélmény tol­mácsolásától a dekoratív épít­kezésig terjedően a mai magyar képzőművészet különböző törek­véseihez tartozókat. Mindezek mellett mégis meg­van az összhang, s ez a művészi szándékot meghatározó közeg azonosságából fakad. Például B. Mikii Ferenc asszociációra is építő, ezért inkább jelképeket te­remtő piktúrája ugyanarról a tő­ről fakad, mint Diószegi Balázs szituációt megfogó, szinte élet­képszerű festészete vagy Bozsó János expresszív színekkel festett indulatos tájai, vagy Kun István látványt Idéző hangulatos „Bajai házai14 \ Alapvetően egy nagyon tuda­tosan vállalt és átélt humanitás; ember- és természetszeretet ve­zeti ecsetjeiket. A műben meg­fogalmazott közlendőnek társa­dalmi megítélést igénylő akarása, a művel szólni és -hatni kívánó művész elkötelezett etikai tar­tása az eszközök, a színhaszná­lat, a kompozíció rendjének kü­lönbözősége ellenére is közös. Lehet, hogy van akinek Tóth Menyhért egy színen belül, le­heletfinom kontúrokkal, (je ele- vehen élő faktúrával épített de- koratívitása tetszik. Az ő művé­szete egyedülállóan' valósította meg a művészetek 'fejlődése so­rán kikristályosodott díszítőerő és 'Á folklór balladisztikus közlés­módjának egységét. Vonzó ereje az egyéniség hatásában rejlil^. Mások kötődhetnek Weintrager Adolf tüzes olajképeihez, amelye­ken az indulat, s a szerkesztés fegyelme teremt feszültséget. Akik az ornamentika kedve­lői Szappanos István, Goór Im­re, Klossy Irén, K. Horóczi Mar­git lapjait raktározhatják el em­lékezetükben. Palkó Pál „Mese” című lapja szerencsésen idézi a mese lényegét: fantázia és való­ság keveréke. Palkó József vi­szont narratív alkat; képrészle­tekből épít új képei Néha azon­ban a kevesebb több volna, a sok részlet az egységben túlzot­tan didaktikus. Göldner Tibornál túl közeli az alföldi iskolás elő­kép, de kompozíciós érzéke igen jó. A szerkezetet képelemmé elő­léptető törekvés képviselője Ko­vács László, akinek — szerény véleményem szerint — a képen belüli drámai erő fokozására kel­lene nagyobb intenzitással kon­centrálnia. ' Igaztalan lenne a beszámoló, ha a szobrászokról és az ipar­művészekről nem esne szó. Keve­sebben vannak, mint a két művé­szeti ág — festészet, grafika — képviselői, s mivel a már is­mert és elvárt színvonalú mun­kák miatt ott sem említődött tájairól, a fontosabb vám- és de­vizaszabályokról, világnézeti kér­désekről, az idegenforgalom lé­lektanáról hallgat eöadásokat. Az áprilisi vizsga után kapják meg működési engedélyüket. A törekvés rokonszenves, idő­szerű. A jogosultságot megszerző formákat, feltételeket, azonban, finomítani, bővíteni lehet és szük­séges. örvendetes, hogy a leendő hivatásos Bács-Éiskun megyei idegenvezetők között sok a fiatal. Sajnos, részben ennek a követ­kezménye, hogy nagyon kevésnek van nyelvvizsgája, diplomája, gyakorlata. Többségük remélhe­tően megszerzi maid a szükséges rutint' és megtanul egy-két nyel-, vet. De mi lesz" addig? Érdemes lenne elgondolkozni, hogy miként lehetne rendszere­sen vagy alkalmilag foglalkoztat­ni az olyan, gyakorlattal rendelke­ző, diplomás férfiakat és nőket, akik valamilyen okból nem vál­lalhatják a túlságosan nagy lekö- , töttséget jelentő tanfolyamot. Kár lenné őket -véglegesen kirekesz- teni e fontos munkaterületről. Arról nem is szólva, hogy egy földrajztanár — például —* miért hallgasson számára alapfokú is­mereteket hazánkról, a környező országokról. • Minden idegenvezető diplo­máciai szolgálatot teljesít, ha­zánknak. a szocializmusnak a propagandistája. Ez a kívánalom természetesen nem azt jelenti, hogy a külföldiek előtt elhallgas­sa a gondokat, bajokat, kitérjen a netán kényelmetlennek látszó kérdések elől. Arra kell töreked­niük,* hogy a feilődés ívét érzé­keljék. a valóságos összkép tük­röződjék tudatukban Nefn köz­vetlen politikai agitációra biztat­juk az idegenvezetőket. Az érté­kek felmutatását, a változások jellegének az érzékeltetését szor­galmazzuk, az előítéletek udva­rias cáfolatát váriuk. Csak akkor felelhetnek meg a hivatásos, rendszeres útimarsaloic e követelményeknek, ha állan­dóan kéoezik magukat, jól .isme­rik 'hazájukat, a nagyvilág ese­ményeit. A mostani tanfolyamot a TIT segítségével szervező idegen- forgalmi irodáknak és mindenek­előtt a megyei idegenforgalmi hi­vatalnak tehát intézményesíteni kellene a továbbképzés formáit, fórumait. # Tulajdonképpen az egész la­kosság érdekeit az idegenforgalom alakulásában. A Előfordul, hogy egyetlen udvariatlan eladó, figyel­metlen jegykezelő, goromba járó- kélő lerombolja a rólunk valaki­nél alakuló kedvező képet. Sze­rencsére jóval többolyan esetről tudunk, amikór egy-egy honfitár­sunk hivatali, embertársi köte­lezettségén túlmutató segítségét, előzékenységét általánosították vendégeink H. N. mindenki, ezért két nevet szeret­nék kiemelni. Az egyik Pálfy Gusztáv, aki évről évre gyara­podva bizonyítja, hogy kitűnő érzékenységű szobrász. A mintazó- készség, s az invenció gazdagsá­ga a fiatal generáció egyik jeles alkotójává avatja Pálfy Gusztá­vot. A kerámiában pedig Probst- ner János ti/zonyítja, hogy mi minden rejlik ^g.bben az anyag­ban. Karakterizáló, hangulatot visszaadó szobrászati jellegű munkái kitűnőek. Egyébként a tárlat rendezőit külön dicséret il­leti, amiért a képző- és ipar­művészet együttes szerepeltetésé­re vállalkoztak. így teljes a kép, így válik a kiállítás valóban a megye művészeinek reprezentatív fórumává. A színesítést szolgálta a zom- bori művészek meghívása is. Az együttes szereplés módot ad az összevetésre, a más közegben ala­kuló, eltérő eszközű, s nem egy­szer eltérő szemléletű munkák az élmény gyarapítása mellett segí­tik a minősítést is. A Zomborból érkező művek között voltak olya­nok, amelyek inkább az eltérést hangsúlyozták, s voltak olyanok, amelyek a közös vonások kieme­léséhez járultak hozzá. Egy biz­tos: a meghívás hasznos volt, az összevetés több szolgálatot tesz, mint a szűkkeblű elzárkózás. összességében elmondhatjuk, hogy a felszabadulásunk 30. év­fordulójának előestéjén a Báős- Kiskun megyében élő és alkotó művészek jubileumi kiállításuk­kal méltón tisztelegnek a munká­juknak értelmet, éltető közege^ adó közönség előtt. A mecénásolc pedig, most amikor a közművelő­dési feladatok egyre színvonala­sabb megoldása vár ránk, ered­ményei munkát végeztek a tárlat 'megrendezésével. Megbecsülték a közönséget és a művészeket. Bereczky Loránd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom