Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET fedjenek meg néhány gondolatot felvillantani az egyébként bonyolult szőlő-borágazat kérdéseiből is. Köztudott, hogy a megye szőlő és borágazata az ország szőlő- területének közel 30 százalékát, áruborának 35 százalékát, borexportjának pedig 40 százalékát adja. Az ágazat jelenleg is több tízezer ember iövedelmi forrását képezi. A megye mezőgazdasági termelési értékének mintegy negyedét adja a szőlő A megye párt és állami vezetése az elmúlt években több alkalommal foglalkozott az ágazat fejlesztésével és arra határozatokat hozott. Ennek végrehajtása folyamatban van. A továbbiakban Bajzák Béla a szőlőterületek megoszlásáról, a terméseredményekről, a szőlőgazdaság területének csökkenéséről beszélt. Elmondta, hogy a következő tervidőszakban 9—10 ezer hektár új telepítést és körülbelül ugyanennyi felújítást kellene megvalósítani. A fejlesztés leghatékonyabb eszköze a megfelelő kooperáció és integráció lehet. Sürgette — a bőriparról szólva a tárolótér és a palackozó kapacitás bővítését Rácz József, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységének esztergályosa Rácz József a megyei pártértekezleten elhangzott felszólalásában elsősorban az üzemben dolgozó fiatalok helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy az ifjúsági törvény megjelenését követően a Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységének fiataljai elsősorban a KISZ-tagok sokat foglalkoztak e törvény feldolgozásával és gyakorlati megvalósításával a gyáron belüli alkalmazásával. Beszélt arról hogy egyre inkább előtérbe kerül a fiataloknak a vezetésbe történő bevonása a döntések előkészítésében való részvétel. — Ez a bizalom a fiatalokban szinte fel sem mérhető erkölcsi értékkel bír — hangoztatta a felszólaló — növeli a felelősségérzetüket és távlatokat nyit a bizonyítani vágyó fiatalok előtt. A tartalmi munka előtérbe kerülésével az ifjúság véleménye nyomatékosabban jelentkezik a párt-, az állami és a társadalmi szervek vonalán. Gyárunk bármely mun ka terű 1 étéről ragadhatnánk ki példát arra, hogy a fiatalok bizonyítási lehetőséget kaptak. A küldött ezután elmondta, hogy a gyár fiataljai közül egyre többen ismerik fel a továbbtanulás fontosságát, amelyet a gyár vezetői támogatnak. A Pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépisolának kihelyezett tagozata működik Baján, amit a gvár fiataljai nagy számban kihasználnak. Az iskolai végzettség megszerzése után a jó képességű fiatalok a későbbiek folyamán különböző vezetői állásokat tölthetnek be. A gyárban folyó munkaversenyről szólva a küldött a következőket mondotta: — Gyárunk életében 1974-ben kiemelkedő esemény volt a XI. pártkongreszus és hazánk fel- szabadulásának közelgő 30. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny. Örömmel mondhatjuk, hogy ennek során szocialista brigádaink száma 32-ről 60-ra emelkedett és létszáma megduplázódott. Ezekben a brigádokban főleg fiatalok dolgoznak. A kong- reszus. tiszteletére első alkalommal indult a gyárban a kiváló ifjúmunkás, kiváló ifjú szakmunkás és a szakma ifjú mestere cím elnyeréséért munkaverseny, amelyre nyolcvan fiatal nevezett be. A múlt évi termelési tervünk túlteljesítésében — ami 30 millió forint többletet jelentett a népgazdaságnak — fiataljaink munkája is benne van. Az elnök bejelentette, hogy a pártértekezlct vasárnap reggel ti órakor folytatja munkáját. A megyei pártértekezlet második napjának reggelén az elnöklő Neiner János dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanacs elnökének adta meg a szót. 'i«o nrnusntm leistiiit&jttdi «$ Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke — A megyei pártértekezlet 1970-ben azt a célt tűzte a tanácsok elé, hogy növeljék irányító szerepüket, vállaljanak a területfejlesztésért komplex felelősséget és szélesítsék a koordinációt. A két pártértekezlet között a megye lakossága megválasztotta a jelenleg működő tanácsokat, az országgyűlés pedig tanácstörvényt alkotott. A tanácstörvény jelentős állomása volt tanácsaink életének, az állami élet megszilárdításának, a szocialista demokrácia kiteljesedésének. A tanácsi munka fejlődésének két jelentősebb eredményéről szeretnék beszélni. Az egyik az irányító szerep kiterjesztése olyan fontos területekre, mint a katonai igazgatás, a polgári védelem, a tűzoltóság. az egyesületek törvényességi felügyelete, a népességnyilvántartás és a sport. A másik terület a decentralizáció, amelynek a lényege az, hogy az ügyeket vigyük arra a szintre 1— közel a lakossághoz —, ahol eldöntésükhöz megvan a helyi ismeret. Ezek a hatáskörök nagy tömegű mozgást idéztek elő és jelentős jogszabály-dömping keretében bonyolódtak. A hatásköröket tanácsaink jószándékkal vállalták, bár helyenként hiányos volt az előkészítés, s a személyi és tárgyi feltételek csak kis mértékben voltak biztosítva. Ez az oka annak, hogy az új hatáskörök szervezett ellátásának még csak a kezdeténél tartunk. A kibővült hatáskör fontos segítő eszköze az önkormányzat, ami a gazdálkodásban nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy a kiadási megtakarításból és a bevételi többletből származó jövedelmekkel a tanács szabadon rendelkezik. Azt is jelenti, hogy a tanácsok teljes felelősségű gazdái a területi tervezésnek, a fejlesztésnek. a koordinációnak és a lakossági ellátásnak. A tanácsi munka javítása több felelősségérzetet kíván. 1974-ben például a megye lakossága több mint mástél millió alkalommal fordult a tanácsokhoz. Ez olyan nagy szám, ami feltétlenül politikai hangulatot formál, minősíti a megyei politikát. A mástél millióból ha egy ügyet emelünk ki, az kis ügy, de akinek érdeke fűződik hozzá, annak sokat jelent. Ezért fontos feladatunk, hogy konzekvensen harcoljunk a bürokrácia ellen, amelynek tulajdonképpen egyetlen igazi ellenszere van: a nép tiszta hittel vállalt szolgálata. Dr. Gajdócsi István ezután a megye településfejlesztéséről beszélt. Elmondta, hogy a múlttól mostoha körülményeket örököltünk. 1945-ben például a megye egyetlen városában sem vplt kiépített közmű-, víz-, csatornahálózat. Ezeket nagy anyagi ráfordításokkal kellett megteremteni a felszabadulás után. A megyében úgyszólván minden településkategória megtalálható a felsőfokú központ rangjára emelt Kecskemét várostól — egészen a szórvány tanyákig. Mindez nagyon sokrétű követelményt támaszt a tanácsi munkával szemben. — Ezúttal a településszerkezet két szélső pontjával, a várossal és a tanyával kívánok bővebben loglalkozni. Az elmúlt négy esztendőben városaink jelentősen fejlődtek, s bár gondokkal is küszködnek, egyre inkább betöltik szerepkörüket. A város nem attól város, hogy sokan laknak benne, sok az emeletes épület és az ipari üzem, hanem attól is, hogy levegője, atmoszférája van, hogy kisugárzó szellemi centrum, s a környék ellátásának, szolgáltatásainak, foglalkoztatásának felelős bázisa. Megyénk hat városában dolgozik az iparban foglalkoztatottak 75 százaléka,- itt van a kórházi ágyak 06 százaléka, rendelő- intézeteiben naponta 2800 beteget gyógyítanak, a középiskolások 89, a főiskolások 100 százaléka tanul ezekben a városokban. A másik a tanya, az a települési forma, amire nagy gondot kell fordítani. Jelenleg is 140 ezer ember él a külterületeken. A tanya- világ még több emberöltőn át fenn fog maradni. Segítenünk kell a tanyasiak közül azokat, akik zárt településekre kívánnak költözni. Lehetőséget kell nyújtani elhelyezkedésükhöz, s telket biztosítani, ha lakást akarnak építeni. Támogatni kell azonban azokat is, akik a tanyán maradnak. Ilyen segítség: gyermekeik részére tanyai kollégiumokat építünk. Lehetővé kívánjuk azonban tenni, hogy a külterületekről is bejárhassanak naponta a gyermekek az iskolába, ezért autóbuszokat szándékozunk vásárolni ilyen célra. Nagy gondja továbbra is a megyének a lakásépítés. A statisztikai adatok alapján korábban az országos szervek előnyösnek ítélték Bács-Kiskun lakáshelyzetét. Ez ellen mindig felemeltük szavunkat, hiszen a tanyákat is — ahol lakásállományunk negyedrésze van —, ide sorolták és nem vették figyelembe, hogy a meglevő épületek túlnyomó többsége földből, vályogból épült. Ma már a központi szervek is másképpen foglalnak állast. 1945-től 197ü-ig 30 ezer új lakás épült a megyében. A IV. ötéves terv célkitűzése 20 ezer lakás, ami nagy előrelépést jelent. Véleményem szerint több mint 21 ezer épül fel. Az V. ötéves tervben 25 ezer lakást szándékozunk építeni, s tudom, hogy ezt meg is valósítjuk. Nagy segítséget nyújt ehhez majd a rövidesen üzembe helyezésre kerülő házgyár. A tanácsok ezzel kapcsolatos felelősségére hívom fel a figyelmet, ugyanis a folyamatos építkezéshez idejében kell a területet előkészíteni. Fájó pontunk, hogy a munkáslakás-épú tési kedvezmények nem terjednek ki Kiskunfélegyházára és Kiskunhalasra. Szorgalmazni fogjuk, hogy az említett két város feltétlen részesüljön ilyen kedvezményben. A megyei tanács elnöke végül a társadalmi munka fontosságáról beszélt. Sokan hangoztatták — mondotta —, hogy a társadalmi munka ideje már lejárt. Hogy ez mennyire nem így van, azt bizonyítja, hogy míg 1971-ben 186 forint elvégzett társadalmi munka esett megyénk minden lakosára, addig 1974-ben már 330 forint. Négy év alatt 650 millió forint társadalmi munkával járult hozzá a lakosság a megye fejlesztéséhez. A feladatunk az, hogy sokrétűvé tegyük ezt a tevékenységet. Nemcsak lapátolásra van szükség, hanem szakmai és szellemi munkára is. Mozgósítani kell a nőket és a fiatalokat. A nők szép iránti érzéke fejlettebb, ezért lelkesen dolgoznak lakóhelyük szépítésén. Az ifjúság is bebizonyította tettrekészségét, hiszen volt időszik, amikor a megye mezőgazdaságának 40 ezer fiatal segített a betakarításban. Állítsuk tehát továbbra is a szocialista építőmunka szolgálatába az egészséges lokálpatriotizmust, a lakosság városa, községe iránti szere- tetét, áldozatkészségét. Perczel János, a Duna menti és Kiskunsági Tsz-szövetség titkára A párt helyes agrár, és szövetkezetpo- litikája kedvező körülményeket teremtett a szövetkezetek fejlődéséhez. Felszólalásomban a termelőszövetkezetek és állami vállalatok közös társulások keretében végzett tevékenységével kívánok foglalkozni. A Központi Bizottság kongresszusi iránvelvei erről a következőket határozzák meg. ......... Folytatni kell: a szövetkezetek termelést szolgáló társulásainak. közös vállalkozásainak és vállalatainak létrehozását és bővíteni az állami gazdaságoknak az állami vállalatoknak és a termelőszövetkezeteknek a fejlett, iparszerű mezőgazdasági termelés kiterjesztését elősegítő, szerződé - ses alapon nyugvó közös tevékenységét." : E lőttünk, világos és egyértelmű, hogy ezek a feladatok rendkívül nagv jelentőséggel bírnak és megvalósításuk nagy erőfeszítéseket igényel. Érdemes azonban azokat a tapasztalatokat megvizsgálni, amelyek szövetségünk munkájában a társulások szervezése kapcsán felmerültek, mert az előforduló hibák és az elért eredmények támpontul szolgálhatnak a további munkához. Szövetségünkhöz 35 termelőszövetkezet, két sertéstenyésztő, egy tejfeldolgozó, egy fűszerpaprika-termelő, egy legeltetési társulat és egy kereskedelmi közös vállalkozás tartozik. A társulásokban 14 termelőszövetkezet vesz részt, s termelési értékük meghaladja a 300 millió forintot. Példaként említem a bátyai sertéstenyésztő közös vállalkozást. amelynek a bátyai, faj- szi. miskei termelőszövetkezetek és a megyei gabonaforgalmi vállalat a tulajdonosa. A telep lényegében a második évben már teljes kapacitással működött, és 14 500 sertést bocsátott ki. Emellett 1600 vagon hiánycikknek számító takarmánvtápot állított elő, s a múlt évben 8.5 millió forint nyereséget ért el. Tanulságos, hogy milyen rendkívüli nehézségek árán sikerült a világosan látható előnyök ellenére is a vállalatnak a társulásba való belépése. Egy évig tartott, míg kialakítottuk a belépésre vonatkozó szerződéses feltételeket, majd újabb két év telt el, míg jogilag is végleges megoldást találtunk. Szerencse, hogy a termelés végül is eredményesen folyt. Sajnos, az élet reális igényeitől elszakadó jogi szabályozás nem teszi lehetővé a kellő előrehaladást Jó példát szolgálati,.,grre; pgy másik szövetkezeti társulás sertésteleppel és takarmánykeverővel. Ennél már nem tudtunk az előbbihez hasonló megoldást elérni. így azután ez a keverőüzem csak fél gőzzel dolgozik. Ugyanakkor a megyei vállalat a takarmány táphiány megoldására új keverőüzemet akar építeni. Azt hiszem, nem kell túl erős kritikai érzék ahhoz, hogy megállapíthassuk.: könnyebb lenne az idejét múlt és korszerűtlen jogi szabályok megváltoztatása, mintsem hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben egymással párhuzamos azonos célú új kapacitásokat létrehozni. Inkább a meglevőket kellene megfelelően kihasználni. Terbe Sándor, a kiskunmajsai általános iskola igazgatója Mint a kiskunhalasi járás küldötte, Terbe Sándor elvtárs a járás közoktatásának helyzetéről, az elmúlt évi eredményekről és gondokról adott áttekintést a pártértekezletnek. Elöljáróban emlékeztetett a járás- sajátos helyzetére, hiszen összlakosságának 44 százaléka ma is tanyán él, fejlődő ipara viszont még nem érte el a megyei átlagot. M i ndezek fi gyeiembevélelével készítette el — a Központi Bizottság vonatkozó határozatát követően — a közoktatás fejlesztésére konkrét intézkedési tervét a járási pártbizottság. Az intézkedések meggyorsították a közoktatás fejlesztésének korábbi ütemét; a gazdálkodó és társadalmi szervek megértő támogatásával pedig bővültek a közoktatás fejlesztésének anyagi lehetőségei. A járás óvodáinak száma pl. 21- ről 26-ra nőtt, a férőhelyek száma pedig 693-mal bővült az utóbbi négy évben. A legnagyobb elismerés hangján említette a felszólaló a Kiskunhalasi Állami Gazdaság dolgozóit és vezetőit, akik lelkesedéssel és anyagi hozzájárulással is lehetővé tették a kunfehértói és a Kiskunhalas kígyóspusztai óvodák megvalósítását. Majd az általános iskolák fejlődéséről szólva, azzal a látszólagos ellentmondással kezdte a felszólaló, hogy :>/. utóbbi négy évben 76-ról >.» ., s<Y .. az iskolák száma, de 466-ról 469-re nőtt a nevelők létszáma. Magyarázatként pedig hozzáfűzte: A legcélravezetőbb megoldás, ha a tanyákon az alsótagozatos osztályok oktatási feltételeit korszerűsítjük, a felsőtagozatos osztályokat pedig körzetesítjük. Ebből adódik a tanyai iskolák számának csökkenése. Míg 1970-ben 638 tanuló járt a tanyai iskolák felső tagozatába, tavaly 148-ra csökkeni ez a szám. Ezzel párhuzamosan 310-ről 526-ra gyarapodtak a diákotthoni helyek. Jólesőn említette Terbe Sándor, hogy jelenleg három torna- csarnok építése van folyamatban a járásban, ahol eddig egyetlen iskola sem rendelkezett ilyen teremmel. Ezeket az építkezéseket is segítik az üzemek, gazdaságok, a költségeknek mintegy a felét magukra vállalva. A tornatermek hiányát oly módon is igyekeztek áthidalni az iskolák, hogy a délelőtti órákban kihasználatlan művelődési házak megfelelő termeit is igénybe vették és veszik testnevelési célokra. Felszólalásának befejező részében annak szükségességét hangoztatta, hogy erősíteni kell a világnézeti és hazafias nevelést az iskolákban is. Az ilyen törekvések elismeréseképpen a járási pártvezetés létrehozta a pártbizottság keretében az ifjúsági bizottságot melynek feladata olyan társadalmi erők összefogása és mozgósítása, amelyeket a KISZ-bizottság sajátos helyzeténél fogva már nem tud koordinálni. Az aktívan dolgozó ifjúsági bizottság eddigi munkája szép eredményeként említette végül Terbe elvtárs az úttörőmozgalom fennállásának 30. évfordulóié a Balatonakalin átadandó 100 személyes úttörő- és KISZ-tábort. Veszelovszky Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozója Veszelovszky Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepének csoportvezetője elöljáróban a vállalat gazdálkodásában az utóbbi években végbement kedvező változásról adott számot. Hiszen még 1970-ben 56 millió forintos veszteséggel zárta az évet a gyár, a múlt esztendő már 46 milliós eredményt hozott. A zöldségprogram megvalósítása elősegítette a nyersárubeszerzést, s javultak a gyár kapcsolatai a termelő gazdaságokkal, amelyekre bizton számíthat. A zöldségféléknek 74. a gyümölcsnek 52 százalékát a megyében kialakult bázisgazdaságokból szerzi be a vállalat. A továbbiakban kitért a felszólaló az üzem. és munkaszervezésben. a szocialista munkaver- senyben elért sikerekre, majd az életszínvonal, politikai célkitűzések megvalósulásáról szólt. A többi között elmondotta, hogy a gyárban különösen nagy gondot fordítanak a munkáslakás-építés támogatására. Négy év alatt 82 személvnek 3 és fél millió forint támogatást nyújtott a vállalat. Ezt követően a nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeinél időzött a felszólaló. A többségben nődolgozókat foglalkoztató gyárban a feldolgozóvonalak kedvező kialakításával megszüntették a nehéz fizikai munkát, amiért igen hálásak a nők. A gyermekelhelyezést a 40 személyes vállalati bölcsőde és 210 gyermeknek helyet adó, két óvoda szolgálja. Ezen túlmenően hozzájárul a gyár a városi gyermekintézmények fejlesztéséhez is, er. e a célra félmillió forintot fizutett be, a Szabadszállási Községi Tanácsot pedig három éven át 70 ezer forintos támogatásban részesíti. Kitért Veszelovszky Lászlóné a dolgozók egészségügyi ellátásának eredményeire, megemlítve, hogy a múlt év óta a gyár mindkét telepén nőgyógyászati szakrendelés is működik. A vállalati nőbizottság ténykedéséről szólva megemlítette, hogy felmérték a három műszakban dolgozó nők. közöttük is főként a több gyermekes anyák helyzetét. Az érdekeltekkel való szótértés nyomán pedig szükség szerint —, a gazadasági vezetéssel történt egyeztetéssel —. megoldották az egy műszakban történő foglalkoztatásukat. A nődolgozók társadalmi és közéleti ténykedését említve megállapította: az elért eredmények ellenére a lehetőségek megközelítően sincsenek kihasználva. Ugyanez vonatkozik a nők tanulására önművelésére. Felszólalását így fejezte be Veszelovszky Lászlóné: — Vállalatunk egész kollektívája! azon lesz, hogy a már elkezdett ló úton tovább haladjunk, munkánkkal részesei legyünk városunk, megyénk, egész népgazdaságunk további eredményes fejlődésének ! Borszéki Lajos, a megyei tanács testnevelési és sportfelügyelőségének vezetője Borszéki Lajos, a megyei tanács testnevelési és sport- felügyelőségének vezetője hozzászólásának elején Utalt az !0mbe«. ri életmód megváltozásával kapcsolatos jelenségekre. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az emberek életmódja mozgásszegénnyé vált. A továbbiakban foglalkozott a megye sportmozgalmának helyzetével. Elmondta, hogy napjainkban közel 150 ezer fiatal és felnőtt vesz részt rendszeresen, vagy alkalomszerűen sportolásban, testnevelésben. Az üzemi, munkahelyi, falusi spartakiá- dok, alapfokú versenyek, bajnokságok több tízezres tömegek kedvelt kikapcsolódása, szórakozása. A sportban elért eredményeinket az évente megismétlődő országos értékelés összegezi. Jóleső érzés minden Bács megyei számára, hogy az újság hasábjain nyilvánosságra hozott rangsorban az előkelő negyedik helyezést értük el. Helyezésünk értékét növeli, hogy öt évvel korábban a tizedik helyen voltunk. Évről évre > egy-két helyezéssel előbbre kerülünk. A kongreszusi irányelvek a jövőre vonatkozóan a tömegsportra, az iskolai testnevelésre hívják fel a figyelmet. Megyénkben I a legfőbb elmaradás a lakosság tömegeinek sporttevékenységbe történő bevonásában mutatkozik. Legfontosabb feladat, hogy tanulóifjúságunkban kialakítsuk a testnevelés és a sport egész életre szóló igényét. Továbbiakban foglalkozott azzal a számos gonddal, ami még jelentkezik a testnevelésben. Ke-- vés a tornaterem, sportudvar. Mindez szinte mesterségesen sorvasztja a gyermek mozgásigényét. Végezetül felhívta a figyelmet a sportmozgalom nagyobb erkölcsi és anyagi támogatására. Dr. Balázs Sándor, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója Dr. Balázs Sándor, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója a tudománypolitikai irányelvek jelentőségével foglalkozott. A hazai termelés korszerűsítésének lehetősége, a termelésben folyó világméretű versenyben elfoglalt helyünk sok tekintetben a kutatási munka eredményétől függ. Természetesen a hazai kutatások egymásukban képtelenek az élet minden területén azonos hatékonyságot és eredményt elérni, főként azért, mert az ezekhez szükséges technikai és anyagi feltételeket az ország egymaga előteremteni nem tudja. Ma már a nálunk gazdagabb, jobban felszerelt intézményekkel rendelkező államok sem törekszenek egyedül megoldani egy- egy ágazat mindenre kiterjedő részletkutatásait, hanem egyre inkább nemzetközi összefogással igyekeznek gyorsítani az eredmények elérését. Ezzel jelentősen csökkentik a kutatásra fordított beruházási költségeket. Hazánkban is megszüntették a korábban tájjellegű kutatásokat. Az intézetek munkáját egy-egy ágazat vagy alágazat kutatására koncentrálták. Így alakult ki a gabona-, az állattenyésztési, a takarmánytermesztési kutató intézet. Kecskeméten, ahol főként paradicsommal és fűszerpaprikával foglalkoztak, létrehozták a Zöld- négtermesztési Kutató Intézetet. Ez az intézet az említett két növényen kívül az uborka, dinnye, csemegekukorica kutatását kapta feladatul. A továbbiakban utalt a paradicsom- valamint a fűszerpaprika- kutatásban elért eddigi eredményekre. Hangoztatta, hogy a zöldségnövények jellege és igényessége nem tette lehetővé, hogy a termesztés teljes gépesítését olyan rövid idő alatt megoldják, mint a gabonánál. Ehhez járul, hogy a zöldségfélék általában nem a legjelentősebb bevételt hozó növények, ezért az üzemek sem szívesen termesztik. Ez a két tényező hátráltatja a kertészeti ágazat, elsősorban a zöldségtermesztés technikai szintjének emelkedését. Végezetül elmondta, hogy ez év április 4-ére, felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére társadalmi munkában elkészítik Kecskemét zöldségtermesztésének távlati fejlesztési tervét. A terv végrehajtásában is közreműködnek. Ha valamennyi érdekelt szívügyének tekinti a zöldségtermesztés helyzetének javítását, a közös munka eredménye nem fog elmaradni. (Folytatás a 4. oldalon.)
