Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET fedjenek meg néhány gondolatot felvillantani az egyébként bonyo­lult szőlő-borágazat kérdéseiből is. Köztudott, hogy a megye sző­lő és borágazata az ország szőlő- területének közel 30 százalékát, áruborának 35 százalékát, borex­portjának pedig 40 százalékát ad­ja. Az ágazat jelenleg is több tízezer ember iövedelmi forrását képezi. A megye mezőgazdasági termelési értékének mintegy ne­gyedét adja a szőlő A megye párt és állami vezetése az elmúlt években több alkalommal foglal­kozott az ágazat fejlesztésével és arra határozatokat hozott. Ennek végrehajtása folyamatban van. A továbbiakban Bajzák Béla a szőlőterületek megoszlásáról, a terméseredményekről, a szőlőgaz­daság területének csökkenéséről beszélt. Elmondta, hogy a követ­kező tervidőszakban 9—10 ezer hektár új telepítést és körülbelül ugyanennyi felújítást kellene megvalósítani. A fejlesztés legha­tékonyabb eszköze a megfelelő kooperáció és integráció lehet. Sürgette — a bőriparról szólva a tárolótér és a palackozó kapaci­tás bővítését Rácz József, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységének esztergályosa Rácz József a megyei pártér­tekezleten el­hangzott fel­szólalásában elsősorban az üzemben dol­gozó fiatalok helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy az ifjúsági tör­vény megjele­nését követően a Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységének fiataljai elsősor­ban a KISZ-tagok sokat foglal­koztak e törvény feldolgozásával és gyakorlati megvalósításával a gyáron belüli alkalmazásával. Beszélt arról hogy egyre inkább előtérbe kerül a fiataloknak a vezetésbe történő bevonása a döntések előkészítésében való részvétel. — Ez a bizalom a fiatalokban szinte fel sem mérhető erkölcsi értékkel bír — hangoztatta a fel­szólaló — növeli a felelősségérze­tüket és távlatokat nyit a bizo­nyítani vágyó fiatalok előtt. A tartalmi munka előtérbe kerülé­sével az ifjúság véleménye nyo­matékosabban jelentkezik a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek vonalán. Gyárunk bármely mun ka terű 1 étéről ragadhatnánk ki példát arra, hogy a fiatalok bi­zonyítási lehetőséget kaptak. A küldött ezután elmondta, hogy a gyár fiataljai közül egy­re többen ismerik fel a tovább­tanulás fontosságát, amelyet a gyár vezetői támogatnak. A Pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépisolának kihelyezett ta­gozata működik Baján, amit a gvár fiataljai nagy számban ki­használnak. Az iskolai végzett­ség megszerzése után a jó képes­ségű fiatalok a későbbiek folya­mán különböző vezetői álláso­kat tölthetnek be. A gyárban folyó munkaversenyről szólva a küldött a következőket mondot­ta: — Gyárunk életében 1974-ben kiemelkedő esemény volt a XI. pártkongreszus és hazánk fel- szabadulásának közelgő 30. év­fordulója tiszteletére indult mun­kaverseny. Örömmel mondhat­juk, hogy ennek során szocialista brigádaink száma 32-ről 60-ra emelkedett és létszáma megdup­lázódott. Ezekben a brigádokban főleg fiatalok dolgoznak. A kong- reszus. tiszteletére első alkalom­mal indult a gyárban a kiváló ifjúmunkás, kiváló ifjú szak­munkás és a szakma ifjú meste­re cím elnyeréséért munkaver­seny, amelyre nyolcvan fiatal nevezett be. A múlt évi termelé­si tervünk túlteljesítésében — ami 30 millió forint többletet je­lentett a népgazdaságnak — fia­taljaink munkája is benne van. Az elnök bejelentette, hogy a pártértekezlct vasárnap reggel ti órakor folytatja munkáját. A megyei pártértekezlet második napjának reggelén az elnöklő Neiner János dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanacs elnökének adta meg a szót. 'i«o nrnusntm leistiiit&jttdi «$ Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke — A megyei pártértekezlet 1970-ben azt a célt tűzte a ta­nácsok elé, hogy növeljék irányító szere­püket, vállal­janak a terü­letfejlesztésért komplex fele­lősséget és szé­lesítsék a koor­dinációt. A két pártértekezlet között a megye lakossága megválasztotta a jelen­leg működő tanácsokat, az or­szággyűlés pedig tanácstörvényt alkotott. A tanácstörvény jelen­tős állomása volt tanácsaink éle­tének, az állami élet megszilár­dításának, a szocialista demokrá­cia kiteljesedésének. A tanácsi munka fejlődésének két jelentő­sebb eredményéről szeretnék be­szélni. Az egyik az irányító sze­rep kiterjesztése olyan fontos te­rületekre, mint a katonai igazga­tás, a polgári védelem, a tűzol­tóság. az egyesületek törvényes­ségi felügyelete, a népességnyil­vántartás és a sport. A másik te­rület a decentralizáció, amelynek a lényege az, hogy az ügyeket vi­gyük arra a szintre 1— közel a lakossághoz —, ahol eldöntésük­höz megvan a helyi ismeret. Ezek a hatáskörök nagy tömegű mozgást idéztek elő és jelentős jogszabály-dömping keretében bo­nyolódtak. A hatásköröket taná­csaink jószándékkal vállalták, bár helyenként hiányos volt az elő­készítés, s a személyi és tárgyi feltételek csak kis mértékben vol­tak biztosítva. Ez az oka annak, hogy az új hatáskörök szervezett ellátásának még csak a kezdeté­nél tartunk. A kibővült hatáskör fontos se­gítő eszköze az önkormányzat, ami a gazdálkodásban nem egy­szerűen csak azt jelenti, hogy a kiadási megtakarításból és a be­vételi többletből származó jöve­delmekkel a tanács szabadon rendelkezik. Azt is jelenti, hogy a tanácsok teljes felelősségű gaz­dái a területi tervezésnek, a fej­lesztésnek. a koordinációnak és a lakossági ellátásnak. A tanácsi munka javítása több felelősségérzetet kíván. 1974-ben például a megye lakossága több mint mástél millió alkalommal fordult a tanácsokhoz. Ez olyan nagy szám, ami feltétlenül poli­tikai hangulatot formál, minősíti a megyei politikát. A mástél mil­lióból ha egy ügyet emelünk ki, az kis ügy, de akinek érdeke fű­ződik hozzá, annak sokat jelent. Ezért fontos feladatunk, hogy konzekvensen harcoljunk a bü­rokrácia ellen, amelynek tulaj­donképpen egyetlen igazi ellen­szere van: a nép tiszta hittel vál­lalt szolgálata. Dr. Gajdócsi István ezután a megye településfejlesztéséről be­szélt. Elmondta, hogy a múlttól mostoha körülményeket örököl­tünk. 1945-ben például a megye egyetlen városában sem vplt ki­épített közmű-, víz-, csatornahá­lózat. Ezeket nagy anyagi ráfor­dításokkal kellett megteremteni a felszabadulás után. A megyében úgyszólván minden településkate­gória megtalálható a felsőfokú központ rangjára emelt Kecske­mét várostól — egészen a szór­vány tanyákig. Mindez nagyon sokrétű követelményt támaszt a tanácsi munkával szemben. — Ezúttal a településszerkezet két szélső pontjával, a várossal és a tanyával kívánok bővebben loglalkozni. Az elmúlt négy esz­tendőben városaink jelentősen fejlődtek, s bár gondokkal is küsz­ködnek, egyre inkább betöltik szerepkörüket. A város nem attól város, hogy sokan laknak benne, sok az emeletes épület és az ipari üzem, hanem attól is, hogy leve­gője, atmoszférája van, hogy ki­sugárzó szellemi centrum, s a környék ellátásának, szolgáltatá­sainak, foglalkoztatásának felelős bázisa. Megyénk hat városában dolgozik az iparban foglalkozta­tottak 75 százaléka,- itt van a kór­házi ágyak 06 százaléka, rendelő- intézeteiben naponta 2800 beteget gyógyítanak, a középiskolások 89, a főiskolások 100 százaléka ta­nul ezekben a városokban. A másik a tanya, az a települé­si forma, amire nagy gondot kell fordítani. Jelenleg is 140 ezer em­ber él a külterületeken. A tanya- világ még több emberöltőn át fenn fog maradni. Segítenünk kell a tanyasiak közül azokat, akik zárt településekre kívánnak költözni. Lehetőséget kell nyújta­ni elhelyezkedésükhöz, s telket biztosítani, ha lakást akarnak építeni. Támogatni kell azonban azokat is, akik a tanyán marad­nak. Ilyen segítség: gyermekeik részére tanyai kollégiumokat épí­tünk. Lehetővé kívánjuk azonban tenni, hogy a külterületekről is bejárhassanak naponta a gyer­mekek az iskolába, ezért autóbu­szokat szándékozunk vásárolni ilyen célra. Nagy gondja továbbra is a megyének a lakásépítés. A sta­tisztikai adatok alapján korábban az országos szervek előnyösnek ítélték Bács-Kiskun lakáshelyze­tét. Ez ellen mindig felemeltük szavunkat, hiszen a tanyákat is — ahol lakásállományunk ne­gyedrésze van —, ide sorolták és nem vették figyelembe, hogy a meglevő épületek túlnyomó több­sége földből, vályogból épült. Ma már a központi szervek is más­képpen foglalnak állast. 1945-től 197ü-ig 30 ezer új la­kás épült a megyében. A IV. öt­éves terv célkitűzése 20 ezer la­kás, ami nagy előrelépést jelent. Véleményem szerint több mint 21 ezer épül fel. Az V. ötéves tervben 25 ezer lakást szándékozunk építeni, s tudom, hogy ezt meg is valósít­juk. Nagy segítséget nyújt ehhez majd a rövidesen üzembe helye­zésre kerülő házgyár. A tanácsok ezzel kapcsolatos felelősségére hí­vom fel a figyelmet, ugyanis a folyamatos építkezéshez idejében kell a területet előkészíteni. Fájó pontunk, hogy a munkáslakás-épú tési kedvezmények nem terjednek ki Kiskunfélegyházára és Kiskun­halasra. Szorgalmazni fogjuk, hogy az említett két város feltét­len részesüljön ilyen kedvez­ményben. A megyei tanács elnöke végül a társadalmi munka fontosságá­ról beszélt. Sokan hangoztatták — mondotta —, hogy a társadalmi munka ideje már lejárt. Hogy ez mennyire nem így van, azt bizo­nyítja, hogy míg 1971-ben 186 fo­rint elvégzett társadalmi munka esett megyénk minden lakosára, addig 1974-ben már 330 forint. Négy év alatt 650 millió forint társadalmi munkával járult hoz­zá a lakosság a megye fejleszté­séhez. A feladatunk az, hogy sok­rétűvé tegyük ezt a tevékenysé­get. Nemcsak lapátolásra van szükség, hanem szakmai és szel­lemi munkára is. Mozgósítani kell a nőket és a fiatalokat. A nők szép iránti érzéke fejlettebb, ezért lelkesen dolgoznak lakóhelyük szépítésén. Az ifjúság is bebizo­nyította tettrekészségét, hiszen volt időszik, amikor a megye mezőgazdaságának 40 ezer fiatal segített a betakarításban. Állítsuk tehát továbbra is a szocialista építőmunka szolgálatába az egész­séges lokálpatriotizmust, a lakos­ság városa, községe iránti szere- tetét, áldozatkészségét. Perczel János, a Duna menti és Kiskunsági Tsz-szövetség titkára A párt he­lyes agrár, és szövetkezetpo- litikája kedve­ző körülmé­nyeket terem­tett a szövet­kezetek fejlő­déséhez. Fel­szólalásomban a termelőszö­vetkezetek és állami vállala­tok közös tár­sulások kereté­ben végzett tevékenységével kívánok foglal­kozni. A Központi Bizottság kong­resszusi iránvelvei erről a követ­kezőket határozzák meg. ......... Folytatni kell: a szövet­kezetek termelést szolgáló társu­lásainak. közös vállalkozásainak és vállalatainak létrehozását és bővíteni az állami gazdaságoknak az állami vállalatoknak és a ter­melőszövetkezeteknek a fejlett, iparszerű mezőgazdasági termelés kiterjesztését elősegítő, szerződé - ses alapon nyugvó közös tevé­kenységét." : E lőttünk, világos és egyértelmű, hogy ezek a feladatok rendkívül nagv jelentőséggel bírnak és meg­valósításuk nagy erőfeszítéseket igényel. Érdemes azonban azokat a tapasztalatokat megvizsgálni, amelyek szövetségünk munkájá­ban a társulások szervezése kap­csán felmerültek, mert az előfor­duló hibák és az elért eredmé­nyek támpontul szolgálhatnak a további munkához. Szövetségünk­höz 35 termelőszövetkezet, két sertéstenyésztő, egy tejfeldolgozó, egy fűszerpaprika-termelő, egy le­geltetési társulat és egy kereske­delmi közös vállalkozás tartozik. A társulásokban 14 termelőszö­vetkezet vesz részt, s termelési értékük meghaladja a 300 millió forintot. Példaként említem a bátyai sertéstenyésztő közös vál­lalkozást. amelynek a bátyai, faj- szi. miskei termelőszövetkezetek és a megyei gabonaforgalmi vál­lalat a tulajdonosa. A telep lé­nyegében a második évben már teljes kapacitással működött, és 14 500 sertést bocsátott ki. Emel­lett 1600 vagon hiánycikknek szá­mító takarmánvtápot állított elő, s a múlt évben 8.5 millió forint nyereséget ért el. Tanulságos, hogy milyen rend­kívüli nehézségek árán sikerült a világosan látható előnyök elle­nére is a vállalatnak a társulásba való belépése. Egy évig tartott, míg kialakítottuk a belépésre vo­natkozó szerződéses feltételeket, majd újabb két év telt el, míg jogilag is végleges megoldást ta­láltunk. Szerencse, hogy a ter­melés végül is eredményesen folyt. Sajnos, az élet reális igé­nyeitől elszakadó jogi szabályo­zás nem teszi lehetővé a kellő elő­rehaladást Jó példát szolgálati,.,grre; pgy másik szövetkezeti társulás ser­tésteleppel és takarmánykeverő­vel. Ennél már nem tudtunk az előbbihez hasonló megoldást el­érni. így azután ez a keverő­üzem csak fél gőzzel dolgozik. Ugyanakkor a megyei vállalat a takarmány táphiány megoldására új keverőüzemet akar építeni. Azt hiszem, nem kell túl erős kritikai érzék ahhoz, hogy megállapíthas­suk.: könnyebb lenne az idejét múlt és korszerűtlen jogi szabá­lyok megváltoztatása, mintsem hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben egymással párhuzamos azonos célú új kapacitásokat lét­rehozni. Inkább a meglevőket kellene megfelelően kihasználni. Terbe Sándor, a kiskunmajsai általános iskola igazgatója Mint a kis­kunhalasi já­rás küldötte, Terbe Sándor elvtárs a járás közoktatásának helyzetéről, az elmúlt évi eredményekről és gondokról adott áttekin­tést a pártér­tekezletnek. Elöljáróban emlékeztetett a járás- sajátos helyzetére, hiszen összlakosságá­nak 44 százaléka ma is tanyán él, fejlődő ipara viszont még nem érte el a megyei átlagot. M i ndezek fi gyeiembevélelével készítette el — a Központi Bi­zottság vonatkozó határozatát kö­vetően — a közoktatás fejleszté­sére konkrét intézkedési tervét a járási pártbizottság. Az intéz­kedések meggyorsították a köz­oktatás fejlesztésének korábbi ütemét; a gazdálkodó és társa­dalmi szervek megértő támogatá­sával pedig bővültek a közokta­tás fejlesztésének anyagi lehető­ségei. A járás óvodáinak száma pl. 21- ről 26-ra nőtt, a férőhelyek szá­ma pedig 693-mal bővült az utóbbi négy évben. A legna­gyobb elismerés hangján emlí­tette a felszólaló a Kiskunhalasi Állami Gazdaság dolgozóit és ve­zetőit, akik lelkesedéssel és anya­gi hozzájárulással is lehetővé tet­ték a kunfehértói és a Kiskun­halas kígyóspusztai óvodák meg­valósítását. Majd az általános iskolák fej­lődéséről szólva, azzal a látszó­lagos ellentmondással kezdte a felszólaló, hogy :>/. utóbbi négy évben 76-ról >.» ., s<Y .. az iskolák száma, de 466-ról 469-re nőtt a nevelők létszáma. Magya­rázatként pedig hozzáfűzte: A legcélravezetőbb megoldás, ha a tanyákon az alsótagozatos osztályok oktatási feltételeit kor­szerűsítjük, a felsőtagozatos osz­tályokat pedig körzetesítjük. Eb­ből adódik a tanyai iskolák szá­mának csökkenése. Míg 1970-ben 638 tanuló járt a tanyai iskolák felső tagozatába, tavaly 148-ra csökkeni ez a szám. Ezzel pár­huzamosan 310-ről 526-ra gya­rapodtak a diákotthoni helyek. Jólesőn említette Terbe Sán­dor, hogy jelenleg három torna- csarnok építése van folyamat­ban a járásban, ahol eddig egyetlen iskola sem rendelke­zett ilyen teremmel. Ezeket az építkezéseket is segítik az üze­mek, gazdaságok, a költségeknek mintegy a felét magukra vállal­va. A tornatermek hiányát oly módon is igyekeztek áthidalni az iskolák, hogy a délelőtti órák­ban kihasználatlan művelődési házak megfelelő termeit is igénybe vették és veszik testne­velési célokra. Felszólalásának befejező részé­ben annak szükségességét han­goztatta, hogy erősíteni kell a világnézeti és hazafias nevelést az iskolákban is. Az ilyen tö­rekvések elismeréseképpen a já­rási pártvezetés létrehozta a pártbizottság keretében az ifjú­sági bizottságot melynek felada­ta olyan társadalmi erők össze­fogása és mozgósítása, amelye­ket a KISZ-bizottság sajátos hely­zeténél fogva már nem tud koor­dinálni. Az aktívan dolgozó ifjúsági bizottság eddigi munkája szép eredményeként említette végül Terbe elvtárs az úttörőmozga­lom fennállásának 30. évforduló­ié a Balatonakalin átadandó 100 személyes úttörő- és KISZ-tábort. Veszelovszky Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozója Veszelovszky Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepének csoportvezetője elöljáróban a vállalat gaz­dálkodásában az utóbbi évek­ben végbe­ment kedvező változásról adott számot. Hiszen még 1970-ben 56 millió forintos veszteséggel zárta az évet a gyár, a múlt esztendő már 46 milliós eredményt hozott. A zöldségprogram megvalósítá­sa elősegítette a nyersárubeszer­zést, s javultak a gyár kapcsola­tai a termelő gazdaságokkal, ame­lyekre bizton számíthat. A zöld­ségféléknek 74. a gyümölcsnek 52 százalékát a megyében kialakult bázisgazdaságokból szerzi be a vállalat. A továbbiakban kitért a felszó­laló az üzem. és munkaszerve­zésben. a szocialista munkaver- senyben elért sikerekre, majd az életszínvonal, politikai célkitűzé­sek megvalósulásáról szólt. A többi között elmondotta, hogy a gyárban különösen nagy gondot fordítanak a munkáslakás-építés támogatására. Négy év alatt 82 személvnek 3 és fél millió forint támogatást nyújtott a vállalat. Ezt követően a nőpolitikái ha­tározat végrehajtásának eredmé­nyeinél időzött a felszólaló. A többségben nődolgozókat foglal­koztató gyárban a feldolgozóvo­nalak kedvező kialakításával megszüntették a nehéz fizikai munkát, amiért igen hálásak a nők. A gyermekelhelyezést a 40 személyes vállalati bölcsőde és 210 gyermeknek helyet adó, két óvoda szolgálja. Ezen túlmenően hozzájárul a gyár a városi gyer­mekintézmények fejlesztéséhez is, er. e a célra félmillió forintot fi­zutett be, a Szabadszállási Köz­ségi Tanácsot pedig három éven át 70 ezer forintos támogatásban részesíti. Kitért Veszelovszky Lászlóné a dolgozók egészségügyi ellátásának eredményeire, megemlítve, hogy a múlt év óta a gyár mindkét telepén nőgyógyászati szakrende­lés is működik. A vállalati nőbizottság tényke­déséről szólva megemlítette, hogy felmérték a három műszakban dolgozó nők. közöttük is főként a több gyermekes anyák helyzetét. Az érdekeltekkel való szótértés nyomán pedig szükség szerint —, a gazadasági vezetéssel történt egyeztetéssel —. megoldották az egy műszakban történő foglalkoz­tatásukat. A nődolgozók társadal­mi és közéleti ténykedését említ­ve megállapította: az elért ered­mények ellenére a lehetőségek megközelítően sincsenek kihasz­nálva. Ugyanez vonatkozik a nők tanulására önművelésére. Felszólalását így fejezte be Ve­szelovszky Lászlóné: — Vállalatunk egész kollektí­vája! azon lesz, hogy a már el­kezdett ló úton tovább haladjunk, munkánkkal részesei legyünk vá­rosunk, megyénk, egész népgaz­daságunk további eredményes fej­lődésének ! Borszéki Lajos, a megyei tanács testnevelési és sportfelügyelőségének vezetője Borszéki La­jos, a megyei tanács testne­velési és sport- felügyelőségé­nek vezetője hozzászólásá­nak elején Utalt az !0mbe«. ri életmód megváltozásá­val kapcsolatos jelenségekre. Ennek egyik megnyilvánu­lása, hogy az emberek életmódja mozgássze­génnyé vált. A továbbiakban foglalkozott a megye sportmozgalmának hely­zetével. Elmondta, hogy napja­inkban közel 150 ezer fiatal és felnőtt vesz részt rendszeresen, vagy alkalomszerűen sportolás­ban, testnevelésben. Az üzemi, munkahelyi, falusi spartakiá- dok, alapfokú versenyek, bajnok­ságok több tízezres tömegek ked­velt kikapcsolódása, szórakozá­sa. A sportban elért eredményein­ket az évente megismétlődő or­szágos értékelés összegezi. Jóleső érzés minden Bács megyei szá­mára, hogy az újság hasábjain nyilvánosságra hozott rangsorban az előkelő negyedik helyezést ér­tük el. Helyezésünk értékét nö­veli, hogy öt évvel korábban a tizedik helyen voltunk. Évről év­re > egy-két helyezéssel előbbre ke­rülünk. A kongreszusi irányelvek a jö­vőre vonatkozóan a tömegsport­ra, az iskolai testnevelésre hív­ják fel a figyelmet. Megyénkben I a legfőbb elmaradás a lakosság tömegeinek sporttevékenységbe történő bevonásában mutatkozik. Legfontosabb feladat, hogy ta­nulóifjúságunkban kialakítsuk a testnevelés és a sport egész élet­re szóló igényét. Továbbiakban foglalkozott az­zal a számos gonddal, ami még jelentkezik a testnevelésben. Ke-- vés a tornaterem, sportudvar. Mindez szinte mesterségesen sor­vasztja a gyermek mozgásigé­nyét. Végezetül felhívta a figyelmet a sportmozgalom nagyobb er­kölcsi és anyagi támogatására. Dr. Balázs Sándor, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója Dr. Balázs Sándor, a Kecs­keméti Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet igazgatója a tu­dománypoliti­kai irányelvek jelentőségével foglalkozott. A hazai termelés korszerűsítésé­nek lehetősége, a termelésben folyó világmé­retű verseny­ben elfoglalt helyünk sok tekin­tetben a kutatási munka eredmé­nyétől függ. Természetesen a ha­zai kutatások egymásukban kép­telenek az élet minden területén azonos hatékonyságot és ered­ményt elérni, főként azért, mert az ezekhez szükséges technikai és anyagi feltételeket az ország egymaga előteremteni nem tud­ja. Ma már a nálunk gazdagabb, jobban felszerelt intézményekkel rendelkező államok sem törek­szenek egyedül megoldani egy- egy ágazat mindenre kiterjedő részletkutatásait, hanem egyre inkább nemzetközi összefogással igyekeznek gyorsítani az eredmé­nyek elérését. Ezzel jelentősen csökkentik a kutatásra fordított beruházási költségeket. Hazánkban is megszüntették a korábban tájjellegű kutatásokat. Az intézetek munkáját egy-egy ágazat vagy alágazat kutatására koncentrálták. Így alakult ki a gabona-, az állattenyésztési, a ta­karmánytermesztési kutató inté­zet. Kecskeméten, ahol főként pa­radicsommal és fűszerpaprikával foglalkoztak, létrehozták a Zöld- négtermesztési Kutató Intézetet. Ez az intézet az említett két nö­vényen kívül az uborka, dinnye, csemegekukorica kutatását kapta feladatul. A továbbiakban utalt a para­dicsom- valamint a fűszerpaprika- kutatásban elért eddigi eredmé­nyekre. Hangoztatta, hogy a zöld­ségnövények jellege és igényes­sége nem tette lehetővé, hogy a termesztés teljes gépesítését olyan rövid idő alatt megoldják, mint a gabonánál. Ehhez járul, hogy a zöldségfélék általában nem a leg­jelentősebb bevételt hozó növé­nyek, ezért az üzemek sem szí­vesen termesztik. Ez a két ténye­ző hátráltatja a kertészeti ága­zat, elsősorban a zöldségtermesz­tés technikai szintjének emelke­dését. Végezetül elmondta, hogy ez év április 4-ére, felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére társadalmi munkában elkészítik Kecskemét zöldségtermesztésének távlati fejlesztési tervét. A terv végrehajtásában is közreműköd­nek. Ha valamennyi érdekelt szívügyének tekinti a zöldségter­mesztés helyzetének javítását, a közös munka eredménye nem fog elmaradni. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom