Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

1975. február 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Fiatalok a kongresszusi munkaversenyben FELSZABADÍTÓNK, FEGYVERBARÁTUNK a szovjet hadsereg BawHeHUiBM npodj moh b ABJie ynpeniiB- HHfl KpaCHOM ApMHK,»k noBbiuiBHNR ee Joero- tobhoctk fibiiia opra-i HH3aUHfl nOArOTOBKH^ KOMaHAHbIX K3AP0B. • A Vörös Hadsereg vezérkaráról készült a fénykép 1920-ban. Köztük olyan tábornokokat, hadvezéreket találunk mint Csapajev, Frunze, s a hazánk felszabadítá­sában is tevékenyen résztvett Yorosilovot. I Az intervenciós német hadsereg felett, 1918. február 23-án Pszkov-Narvánál aratott győzelem napját nevezik jelképesen a szovjet hadsereg születésnapjának. A hadsereg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzé- ben született, edződött és vált a forradalom kiteljesedésének, győzelmének fontos ténye­zőjévé. A szovjet hadsereg születése, fejlő­dése és harci sikerei elválaszthatatlanul ösz- szeforrtak a Szovjetunió Kommunista Párt­jával. Erejének fő forrása mindig a lenini ih­letés, a kommunista párt gondoskodása és a nép határatlan szeretete volt. • A szovjet hadsereg a második világhábo­rúban tönkrezúzta . a fasiszta Németorszá­got és egy sor ország szá­mára hozta el a szabadságot. Ma a világ legerősebb hadsereg, amely ébren őrködik a világ békéje és a szocializmus építése felett. (Sz. G.) „Pannónia IV.” A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet is részt vesz a Pannónia IV. elnevezésű ipari kiállításon, melyet a jugoszláviai Szabadkán rendeznek március 15-e és 23-a között. Termékeik közül bemutatják az LF 116/a jel­zésű vegyifülkét, valamint az LF 118-as iskolai típust. Ez utóbbit is a szövetkezet műszaki gárdá­ja alakította ki úgy, hogy segít­ségével a korábbinál sokkal ered­ményesebben sajátíthatják el a tanulók az oktatási anyagot. A múlt évben 50 ilyen fülkét ké­szítettek —, közülük többet már kecskeméti iskolákban is hasz­nálnak — erre az évre pedig múl­hatván oktatófülkére szóló meg­rendelésük van. # Felvételünkön Csorba László (jobbról) a lakatosok csoport- vezetője és Székely Nándor la­katos ellenőrzik az egyik ké­szülő oktató vegyifülke vázá­nak méreteit. (Opauszky László felvétele.) A kongresszusi munkaverseny- mozgalom félidejében a gyárak­ban. üzemekben, vállalatoknál és közös gazdaságokban működő if­júsági szocialista brigádok is ér­tékelték felajánlásaik teljesítését, s egyben meghatározták újabb feladataikat. Ezúttal két Bács- Kiskun megyei gyártól érdeklőd­tünk a fiatalok kongresszusi mun­kaversenyéről. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában dolgozó fiatalok kétfé­leképpen vesznek részt a kong­resszusi munkaversenyben. Egy­részt önálló versenyt indítottak. A gyárban dolgozó csaknem hat­száz fiatal közül 34-en a Szak­ma ifjú mestere címért. 24-en a Kiváló jfjú szakmunkás címért, 11-en pedig Kiváló ifjúmunkás címért versenyeznek. Emellett be­kapcsolódtak az üzemrészek kö­zötti munkaversenvbe is. Az elmúlt évben 33 ifjúsági szocialista brigád tett munkavál­lalást. A termelés hatékonyságá­nak növelése mellett jelentős eredményeket értek el az ésszerű takarékosságban- is. Tavaly 468 ezer forint értékű energiát és 1 millió forint értékű anyagot ta­Mától jelentkezik a rádióban és a televízióban h József Attila- szavalóverseny, amelyet a költő születése 70. évfordulója tiszte­letére hirdetett meg a rádió, a televízió és a Népművelési Inté­zet. A selejtezőkön csaknem két­ezer versmondót hallgattak meg a szakemberek, most a döntőbe került legjobbakat láthatjuk, hallhatjuk. Első alkalommal a veszprémi Dimitrov Művelődési Házból jelentkeznek a kamerák hárították meg tervszerű felhasz­nálással. Az idén hasonló törek­véseik mellett tervük szerint több mint 40 újítást ad­nak be. s 2890 óra társa­dalmi munkát vállaltak az óvo­dák, iskolák patronálására. A Patmutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi telepén egy ifjúsági brigád működik. A fiatalokból alakult Ifjúság 74 elnevezésű munkacsapat a kongresszus tisz­teletére az idén el szeretné érni a Szocialista brigád címei, illet­ve oklevelet. Vállalásuk szorosan kapcsolódik a telep többi dolgo­zója által tett munkafelajánlás- hoz. Eszerint elsősorban -jobb munkaszervezéssel növelik a ter­melés hatékonyságát, az eddiginél nágyobb figyelmességgel pedig a selejtet csökkentik. Még tavaly elhatározták, hogy bekapcsolódnak az újítómozga­lomba. Ennek eredményeként több. elsősorban műszakilag hasz­nos újítást adtak be a fiatalok. Társadalmimunka-vállalásokkal az óvodák, úttörőcsapatok patro- nálásával. telepük csinosításával készülnek a párt közelgő XI. kongresszusára. T. L. 18.10-kor, s ugyanebben az idő­ben kapcsolja a rádió is az első területi döntő helyszínét. Március elsején Békéscsaba lesz a ver­seny következő állomása, majd március 8-án a legjobb honvéd, ségi versmondók adnak egymás­nak találkozót Budapesten. Már. cius '15-én Pécs, 22-én Eger, majd 29-én a főváros legsike­resebb műkedvelőit hallhatjuk. A. hat területi döntő utolsó fá­zisára április 11-én kerül sor Kaposváron. Születése óta fontos történelmi küldetést teljesít a szovjet hadse­reg. Legnagyobb erőpróbája a fasiszta Németország és az im­perialista Japán ellen vívott Nagy Honvédő Háború volt. A szovjet hadtudomány fölé­nye, a szovjet katonai vezetés harcászati, hadműveleti és hadá­szati érettsége, a szovjet katonák tömeges hősiessége a frontokon aratott győzelmekben, végső so­ron a fasiszta hadsereg teljes szétzúzásában öltött testet. A gigantikus háború győztes befejezésétől napjainkig két té­nyező volt dönjő hatással a szov­jet hadsereg fejlődésére, tevé­kenységére : Az imperializmus az USA-val az élen — híven természetéhez — nem a béke megőrzésének, hanem a háború kirobbantásá­nak útját járta. Monopolhelyzeté­ben zsarolt az atomfegyverrel; sorra hozta létre a támadó kato­nai blokkokat, köztük a NATO-t: kiépítette a Szovjetuniót körül­vevő támaszponthálózatát; loká­lis háborúkat robbantott ki: mér­hetetlen fegyverkezési hajszába kezdett. Az emberiség történetében erre az időre esik a tudomány és a technika legnagyobb ütemű fej­lődése. amely soha nem látott pusztító hatású fegyverek, fegy­verrendszerek. irányítástechnikai eszközök létrehozását, eredmé­nyezte. Ennek összhatását a had- tigy forradalmának nevezzük. A Szovjetunió Kommunista Pártja lenini bölcsességgel és következetességgel folytatott kül­politikája. gazdaságpolitikája mellett érvényesült a szocialista haza védelmére irányuló lenini tanítás is. A szovjet hadsereg óriási mértékben növelte harci képességét, hogy a szovjet haza, a szocialista országok hadsere­geivel szövetségben a szocialista közösség megbízható védelmét, a béke megőrzését biztosítani tudja minden imperialista agressziós kísérlettel szemben. Nukleáris töltetű, óriási hatóerejű és inter­kontinentális hatótávolságú hadá­szati rakétacsapataival: különfé­le hatóerejű és hatótávolságú ra­kétákkal felszerelt, teljesen mo­torizált, nagy tűz- és ütőerővel, manőverező képességgel rendelke­ző szárazföldi csapataival; a világ­tengereken és beltengereken cir­káló rakétákkal, torpedókkal és más eszközökkel fejszerelt hajó­haddal: a legkorszerűbb felderítő, irányítástechnikai. rakéta. és bombayető eszközökkel felszerelt vadász, vadászbombázó, bombázó, szállító repülőcsapatokból álló légierejével és az ország légiteré­nek megbízható oltalmazását biz­tosító honi légvédelmi rendszeré­vel a szovjet hadsereg ma a világ , legerősebb hadserege. Ez példáz­za a legszembetűnőbben, hogy az erőviszonyok e tekintetben is a szocializmus javára tolódtak el, és ez ad magyarázatot arra, hogy az imperialisták — bár a fegy­verkezést óriási mértékben foly­tatják — tárgyalóasztalhoz kény­szerültek Genfben. Helsinkiben, Becsben. A" fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem közeledő 30. évfordulója beragyogja a szovjet hadsereg dicsőséges útját, és fi­gyelmeztetés az imperialisták, a béke ellenségei számára, ugyan­akkor bizakodással tölti el a bé­keszerető népeket. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet ál­lam politikájában továbbra is kö­vetkezetesen érvényesül a béke­akarat és készenlét minden ag­resszió visszaverésére. E politika megvalósításának egyik szilárd bázisa a szovjet hadsereg. Nem zárhatjuk e köszöntést anélkül, hogy ne méltatnánk azt a segítséget, amelyet a szovjet hadsereg nyújtott és nyújt ma is a magyar néphadsereg létrejötté­hez. illetve fejlődéséhez. A mun­kásokból, parasztokból lett pa­rancsnoki karunk a szovjet ta­nácsadóktól tanulta meg a had- seregvezetés alapjait. A magyar néphadsereg tisztikarának nagy része a szovjet akadémiákon sa­játította és sajátítja el a korsze­rű hadtudományt. Alapvető harci technikánkat a Szovjetunióból szerezzük be. A Varsói Szerződés Szervezetének tagjaként módunk van közös gyakorlatokat folytat­ni a magas fokon képzett szovjet törzsekkel és csapatokkal, külö­nösen a hazánkban ideiglenesen tartózkodó Déli Hadseregcsoport­tal. Mindez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a magyar néphadsereg eredményesen telje­sítse hazánk és a szocialista kö­zösség védelméből ráháruló fel­adatokat, hogy elmélyítsük a szovjet és a magyar katonák kö­zötti hagyományos feg.yverbarát- ságot. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójához közeledvén a há­la és tisztelet érzése tölti el szí­vünket felszabadítónk, a szovjet hadsereg iránt. Kegyelettel adó­zunk a magyar nép felszabadítá­sáért életüket áldozó sok ezer szovjet katona emlékének. Hő­siességük kitörölhetetlenül ott ra­gyog a szocialista Magyarország létében, minden eredményében, a szovjet és magvaf nép közötti megbonthatatlan testvéri barát­ságban. hadseregeinknek a Var­sói Szerződés szövetségében ösz- szefogott fegyverbarátságban. Reményi Gyula vezérőrnagy Felvásárlási rekord hízott sertésből A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat valamennyi dolgozójától megfeszített, lelkiismeres munkát követelt az elmúlt ev. Tevé­kenységüket a napokban megtartott termelési " ta­nácskozáson értékelte Bíró Imre, a vállalat igaz­gatója. A termelőktől 1974-ben félmilliónál több hízott­sertést vásároltak fel, ez a mennyiség 30,9 száza­lékkal haladja meg az előző évit. Ilyen nagy mennyiségű hízó átvételére a vállalat történetében még nem volt példa. A forgalmazást nehezítette, hogy a termelőktől nem érkezett pontos jelentés a várható kínálatról. Az első félévben az összes­nek csupán 38,2 százaléka került a vállalathoz, a többi hízót júliustól december végéig kellett át­venniük. Szarvasmarhából 33 ezer darabot vásároltak fel, kevesebbet, mint 1973-ban. A közismert értékesí­tési gondokat a tőkés piaci válság okozta. Juli­ból 32 670 került a vállalathoz, ennek zömét expor­tálták. Kiskunfélegyházán tavaly 120 ezer hízót és 16 ezer szarvasmarhát vágtak le, mindkét állatfajtá­ból többet az előző évinél. Akárcsak az átvétel, a feldolgozás is nehéz volt, hiszen a hízók 56 szá­zaléka a második félévben került a vágóhídra. A* vállalatokon belüli feszültség ellenére a megye la­kosságának ellátása javult, tőkehúsból 1,4 száza­lékkal, töltelékáruból 21,3 százalékkal több került a boltokba. Az olcsó húskészítmények aránya meghaladta az előírt 60 százalékot. Az élelmiszergazdaságban változatlanul súlyos gondot okoz, hogy az állattenyésztés növekedése gyorsabb ütemű volt, mint az ipar feldolgozó ka­• Töltelékáruból 21 százalékkal többet készítettek paciásának bővítése. Az egyensúly megteremtésere való törekvést mutatja egyrészt a bajai húsfeldol­gozó üzem megépítése, másrészt a kiskunfélegy­házi vállalati vágóhíd rekonstrukciója. Félegyhá­zán óránként'120 sertést és 30 szarvasmarhát tud­nak majd levágni a bővítés befejezése után. D. É. Ma kezdődik a József Attila- szavalóverseny döntője A nép tulajdonában IV. Ez aztán az ünnep! 1948. március 25-én a mi­nisztertanács elhatározta a 100- nál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását. „Miénk a gyár” — közölte a Szabad Nép óriási címbetűje és így folytat­ta: „Csütörtök délután (március 25-én) sűrű tömeg állja el a Vasas-székház lépcsőjét. Kétkezi és szellemi dolgozókat hívtak ér­tekezletre, de a meghívottak ma­guk sem tudták, miért hívták őket össze. Négy órakor érkez­nek meg a feldíszített tanácste­remben a kormány tagjai és a koalíciós pártok vezetői. Amikor elhangzik a bejelentés a minisz­tertanács határozatáról, a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosításáról, egy pil­lanatra néma csend üli meg a termet, aztán a meglepetéstől felocsúdott emberek felugranak helyeikről, kalapjukat, aktatás­kájukat lengetik, éltetik a kor­mányt. Hirtelen csend lesz, min­denki az Internacionélét ének­li ...” , Miénk lett a gyár! És, hogy milyen gyárak? Rég letűnt vi­lág sejlik fel egy pillanatra azok előtt, akik beleolvasnak az ekkor államosított vasipari üze­mek névjegyzékébe: Agrolux, Al­fa Separátor, Astra kábel- és gu­migyár, Csonka János Gépgyár, Siemens Művek, Hutter és Schrantz, Kolerich Pál rt„ Laub elektromosgyár, Schuler József rt„ Szalai István rt„ Ulhrich B. J. gyártelep stb. Hol. vannak már ezek a gyár­nevek és hol vannak a nevek gazdái, a volt tőkések? Áz államosítás tényét vala­mennyi magyar lap az esemény történelmi jelentőségének meg­felelően kommentálja. A Szabad Nép már idézett „Honfoglalás” című cikke így méltatja az államosítások jelen­tőségét: „A vörös és a nemze­ti színű lobogók tegnap ismét felkerültek a gyárak ormára. A tőkések ismét búcsút mondtak gazdagságuk és hatalmuk forrá­sának. Ismét; örökre!...” A lelkesedés, a méltatás és a helyeslés után a munka követ­kezett. A Népszava fel is teszi a kérdést nyíltan: „Megy-e majd a tőkés nélkül?” — és így felel: „Megy!” De az állítást tények­kel kellett bizonyítani. Kik és hogyan válogatták ki az államosított üzemek élére ke­rült igazgatókat? Erről kérdez­zük a nagypénteki események ta­núit, mindenekelőtt Földes László elvtársat, aki annak idején a Magyar Kommunista Párt ká­derosztályának a helyettes veze­tője volt, ma pedig a HUNGEX- PO vezérigazgatója. — A párt káderosztályának feladata volt az emberek kivá­lasztása — mondja Földes László elvtárs. — Fő szempontként te­kintettük, hogy az új munkás­igazgatók politikailag szilárdak és rátermettek legyenek. Komplikál­ta a helyzetet, hogy az új meg­bízatásokat nem beszélhettük meg előre az emberekkel. Rövid idő alatt hat-nyolcszáz embert kellett kiválasztanunk. Ezek többsége munkás volt, de vol­tak közöttük műszakiak és tiszt­viselők 1 isi — Amikor elkezdtük a mun­kát, bizony nem sok tapasztala­tunk volt. Nagy segítséget nyúj­tott, hogy már 1948-ban megin­dult az első vállalatvezetői tan­folyam, majd később létrejött a Vörös Akadémia, s mind többen vállalták a gyárvezetés mellett a középiskola, majd a főiskola, az egyetem elvégzését is. Mind­ez hozzájárult ahhoz, hogy az akkor kinevezett gyárigazgatók nagy többsége bevált. Legtöbb­jükkel most is ott találkozunk gazdasági életünk vezető poszt­jain, vagy ilyen beosztásukból mentek nyugdíjba. Tháili Sándor elvtárs ilyen be­osztásból ment nyugdíjba 1972 őszén. Mint mondja: 1948. már­cius 24-én távirati értesítést ka­pott, hogy másnap délután je­lenjen meg a Vasas Székház­ban. Fogalma sem volt, miért hívták. Sok régi barátjával ta­lálkozott össze a teremben, egyi­kük sem sejtette, hogy a leen­dő gyárigazgatók találkozója az a délután. —1 Engem — folytatja az em­lékezést Tháli elvtárs, aki 1972- őszéig a Papíripari Egyesülés műszaki igazgatói posztját töl­tötte be — a volt Neményi, a mai Csepeli Papírgyárba nevez­tek ki igazgatónak, egyenesen a munkapad mellől kerültem az egykori tulajdonos székébe. A pártszervezet és az üzemi bi­zottság képviselőivel együtt nyomban elrendeltük a gyári őr­ség felállítását. Másnap bejött a tulajdonos, Neményi József. Rö­vid úton tudomására hoztam, hogy a gyárat államosítottuk, én vagyok az igazgató. Neményi ló­gó orral, hagyta el a gyárat. — Ugyancsak másnap össze­hívtuk a munkásokat, hogy miénk a gyár, magunknak ter­melünk. Az emberek felismer­ték: élni se tudnak, ha nem dolgoznak. A jó forintot meg­teremtő stabilizáció óta a pén­zünkért tudtunk már mit vá­sárolni. Mindez együttesen köz­rejátszott abban, hogy a Csepeli Papírgyárban az államosítást kö­vető pár hét alatt a termelés 11 vagonnal emelkedett. Külön büszkék voltunk arra, hogy ^a cellulózgyártást saját erőből, külföldi segítség nélkül sikerült elindítani. Az államosítások ellenfeleinek fontos érvük volt, hogy a mun­kások nem értenek a vezetéshez, a lőkésigazgatök eltávolítása szét­zülleszti a termelést. Tháli Sán­dor megannyi társával rácáfolt az ellenfelek baljóslataira. (Tháli Sándor érdemeit többek között egy Kossuth-díj*is fémjelzi.) ők rakták le a mai szocialista nagy­ipar alapjait. Vagy ahogyan Thá­li elvtárs mondja: „Az 1948 ta­vaszán elvetett mag beérett.” Kőszegi Frigyes (Vége.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom