Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

9 PETŐFI NÉPE • 1975. február 21. Lakásfelújítások, távfűtés, gázszerelés Az IKV eredményei, tervei Kecskeméten • Hozzávetőleg 40 ezer négyzetméternyi régi, meglehetősen rossz állapotban levő tető kicserélése, illetve felújítása szükséges a me­gyeszékhelyen. Jelenleg "a Rákóczi úton dolgoznak az IKV tető­fedői. (Tóth Sándor felvétele) KISKUNHALAS JÖVŐJÉÉRT Tervek a következő öt évre Évente átlag 108 új tanácsi la­kást adnak át Kecskeméten. Eny- nyivel, pontosabban az ezek fenn­tartásával járó ezernyi bajjal nyilvánvalóan egyenes arányban nő a gondja a Kecskeméti Ingat­lankezelő Vállalatnak. És a többi? A tíz, húsz, negyven, ötven éve, vagy még régebben készültek? A legtöbb problémát, fejfájást első­sorban azok okozzák. Élettarta­muk állandó hosszabbítása, mű­szaki állapotuk megérzése, kom­fortjuk fokozása és még mennyi minden! Mi tagadás: nincs irigy­lésre méltó helyzetben az IKV. — Fő feladatunk a javítási-fel­újítási és karbantartási munkák elvégzése, illetve végeztetése — kezdi a beszélgetést Csibrány Pál igazgató —, amit részben saját részlegeinkkel, részben idegen vállalatok bevonásával oldunk meg. Kezeljük továbbá a bérle­ményeket. más szóval: mi adjuk ki. gondozzuk és fejlesztjük azo­kat. lebonyolítjuk a szolgáltatá­sokat. Ezenkívül — amikor csak alkalom nyílik rá — használati- érték-növelő tevékenységet is folytatunk, összesen 550 ingatla­non mintegy ötezer otthont „mondhatunk a magunkénak”. Szép szám, ugye? — Szép. Szép nagy. És mivel foglalkozik még a cég? —• Korántsincs vége a felsoro­lásnak. Jelentős platform — hogy ezzel a rossz kifejezéssel éljek —, ahol jelen vagyunk: a távfűtés. A Leninvárosban a DÉMÁSZ Szultán utcai hőerőművére tá­maszkodva körülbelül ezer, a Szé- chenyivárosban — a most épülő hőéentriim belépéséig — termo- konténeres kazánok segítségével 500 otthont melegítünk. Ráadás­ként jönnek a Széchenyi és a Szabadság téri középületek, lakó­tömbök. Meleg vizet — az előbbi helyszínek sorrendiében — óriás gázbovlerokról. a távfűtéshez kap­csolva, és központi fűtésről adunk. Végezetül — hogy ki ne felejt­sem — ingatlanközvetítést és ér­tékbecslést is vállalunk, méghoz­zá megyei szinten. Bács-Kiskun hat városában és Dunavecsén mű­ködik egy-egy kirendeltségünk, ahol is kisajátításoknál, üzemfej­lesztéssel kapcsolatban, különböző adás-vétel alkalmá'var stb. álűfhk a gyárak, közületek. az OTP és természetesen a lakosság rendel­kezésére. ■— Önök is termelési terv sze­rint dolgoznak? — Hogyne. S mindjárt hadd dicsekedjek: a tavalyi előirány­zatot ha keservesen is. de sike­rült teljesíteni. 46 lakást újítot­tunk fel és 81-be vezettük be a gázt, összesen mintegy 22,5 millió forint értékben, A lakosság beje­lentései alapján 3223 esetben vé­geztünk karbantartást, illetve vo­nultunk ki a meghibásodásokhoz. E szám akkor válik beszédesebbé, ha elárulom: bizony legalább ki­lencezerszer kellett kiszállni..., szóval: megközelítőleg 7 milliót emésztett fel ez is. S mert lak­bérbevételünk a fenntartási költ­ségeknek az 50 százalékát fedezi csupán, nem kevés állami dotá­4 ciót kapunk a rekonstrukciókhoz. A fűtéssel kapcsolatban jegyezr ném meg, hogy — bár igen eny­he telet tudunk magunk mögött — országos viszonylatban évek óta a legkisebb időkieséssel üze­melő távfűtési rendszerrel büsz­kélkedhetünk. — Hogyan alakulnak az idei tervszámok, s mik a konkrét fel­vadatok-?- v .-L «V ~ v — 1975-ben 30 millió forinttal gazdálkodunk. Ebben benne fog­laltatik az a körülbelül 6 millió is, amibe majd a lakók váratlan jelzései, panaszai „kerülnek”. 19 millió forint lakbérrel és 12 mil­lió állami támogatással számolha­tunk. Előreláthatólag 700 lakást kap­csolunk be ez évben a távfűtés­be: 600-at a Széchenyivárosban, 100-at a szalagházzal szemben létesülő új lakótelepen. Az alábbi épületek teljes felújítása — a pin­cétől a tetőig — máris folyamat­ban van: Csongrádi u. 1. (hat la­kás), Vak Bottyán u. 6. (hat), Klapka u. 22. (kilenc). Bethlen körút 20—22. (hét), és a Gáspár András u. 11. (az úgynevezett gólyás ház: műemléképület). De feltétlen sor kerül még 1975-ben a Sétatér u. 13. (nyolc lakás), a Vajdahunyad u. 2. (kettő), a Nagykőrösi u. 2. (négy), a Csong­rádi u. 33. (hat), és 35. (hat), a Tompa Mihály u. 4. (öt), a Ken- deresi u. 3. (hat), az Úttörő u. 5. (nyolc) szám alatti házak, vala­mint további 104 — a város kü­lönböző pontjain elhelyezkedő — lakás korszerűsítésére. Háromszázezer forintért foly­tatódik a mikrofilmlabor (Körösi hegy 102) tavak- megkezdett át­alakítása. renoválásai s helyreál­lítjuk, a Nagykőrösi u. 27., a Rá­kóczi u. 10 és 18-as számú épü­letek homlokzatát. Gázbeszerelés­re 2.3 millió forintot szánunk, ami annyit jelent, hogy a múlt évről áthúzódó 30-cal együtt ösz- szesen 140 háztartás kapcsolódik be az idén a vezetékes gázszol­gáltatásba. K. F. Társadalmi rendszerünk egyik jellemzője a tervgazdálkodás. A fejlődés irányát a- gazdásági élet minden területén tervek határoz­zák meg, amelyeknek szerepe nél­külözhetetlen a haladásban. Az V. ötéves tervidőszakra szóló középtávú tervek előkészítése már folyik, végleges formát azonban majd csak 1975-ben nyernek. Amikor tehát az alábbiakban Kiskunhalas város vezetőinek a következő tervszakasszal kapcso­latos elképzeléseiről szólunk, hangsúlyoznunk kell, hogy mind­ez még korántsem terv, csupán előzetes koncepció. Fontos azon­ban. hogy a lakosság minél szé­lesebb köre megismerje ezeket, hogy így, véleményeik birtokában majd a végleges terv összeállít­ható legyen. Lássuk most kissé részletesebben Kiskunhalas V. öt­éves tervének területi koncep­cióit. NÉPESSÉGALAKULÁS Minden tekintetben a legfőbb feladat a lakosság igényeinek mi­nél jobb kielégítése. Ehhez azon­ban szükséges a népesség számá­nak. összetételének és egyéb jel­lemző adatainak az ismerete. Míg 1958-ig. csökkent, az utób­bi másfél évtizedben álandóan gyarapodik a népesség. Az 1970. évi 26 és fél ezerrel szemben a város lakóinak száma 1980 végére előreláthatólag 31 ezer lesz. IPARFEJLESZTÉS \ Az iparosítás soron következő „lépcsőjében” a munkahelyek mérsékelt szaporítása mellett a termelés korszerűsítése, a terme­lékenység növelése, a munkahelyi körülmények és a szociális ellá­tottság javítása a fő cél. A tervidőszak legnagyobb ipar- fejlesztési ténye a Halasi Kötött­árugyár üzembe lépése lesz, amely mintegy 1600 ember foglalkozási gondjait segít megoldani. A meg­levő üzemek közül a Ganz-MÁ- VAG és a Fémmunkás gyárában terveznek nagyobb airányú fej­lesztést. Az ÉPFA rekonstrukció­ja keretében néhány üzemrész létrehozását és újabb berendezé­sek munkába állítását irányozták elő. MEZŐGAZDASÁG. KERESKEDELEM A szövetkezeti elképzelések kö­zül említsünk csupán annyit, hogy mintegy 700 hektár szőlő és más­fél ezer hektár — részben cellu- lózn.yár — erdő telepítését terve­zik. Ezenkívül kooperációs for­mában egynapi 20 ezer literes tej­üzem létesítését is célul tűzték. Hasonló, — bár kisebb méretű — telepítési tervek szerepelnek az állami gazdaság programjában. Az erdőgazdaság folytatja a már korábban megkezdett fásítást. Az élelmiszeriparban szüksé­gesnek látszik a Baromfifeldolgo­zó Vállalat 1250 vagonos évi ter­melésének — a tsz-ek baromfi­programja segítésével — kétezer vagonra történő növelése. A kereskedelemben a peremke- rületi boltok korszerűsítése, ABC- kisáruház létesítése, új felvásárló­telep kialakítása, exkluzív aján­dékbolt és az új lakótelepen gyógyszertár létesítése a feladat a többi közt. Megoldásra vár a városban a könwellátás javítása. LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Feltétlenül indokolt a város központjában szolgáltatóház léte­sítése. Ami pedig a szolgáltatások körét illeti: a fodrászát fejlesz­tése mellett fontos egy- vegytisz­tító és mosodaszalon, egy fotomű- terem létrehozása, a takarító szol­gáltatás megszervezése, valamint megfelelő ÁFOR-telephely kiala­kítása. LAKÁSÉPÍTÉS Korszerűtlen, elavult a Tü'osi lakásállomány jó része. Az utóbbi 80 év vívmánya: három és fél ezernél több — korszerű és a ré­gieknél komfortosabb — lakás megépítése. A gondok enyhítésé­re az új tervszakaszban 1700 új lakást szándékoznak tető alá hoz­ni Kiskunhalason. KÖZMŰELLÁTÁS A város jelenleg napi 6500 köb­méteres víztermelését — rekonst­rukció révén — 9500 köbméterre akarják növelni. Hasonlóak a szándékok a szennyvízelvezetést, csatornázást illetően. A házgyári lakásépítés indo­kolttá teszi fűtőmű, illetve távve­zeték építését. Szükség van újabb parkok kialakítására: s el kell kezdeni a fürdő környékének a rendezését is. KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az iskolázottság, a közművelő­dés helyzete a városban egyálta­lán nem kielégítő. A felnőtt la­kosság jó részének még általános iskolai végzettsége sincs, kevés az ipari szakmunkás, s a legalább középfokú végzettségű szakember. Az elmondottak ellensúlyozására gyors intézkedésre, hatékony erő­feszítésekre van szükség. Aligha várathat tovább magára az új művelődési központ meg­építése. Ennek a terveit még a tervidőszak elején tanácsos lenne elkészíteni, hogy azután — a he­lyi erőforrásokat megyei támoga­tással is pótolva — mielőbb hoz­zá lehessen kezdeni a kivitelezés­hez. J. T. Egy hónapot kettesben a Chlorellával Egy hónapot töltött kettesben a Chlorellával egy űrhajót imi­táló hermetikus kabinban Nyi- kolaj Mihajlov kutató. A kísérlet során egy Chlorella nevű moszattal töltött harminc­literes edény helyettesítette a bioszférát, a réteket, mezőket — s mint a bioszféra, elnyelte az ember által kilélegzett széndi­oxidot és oxigénnel „fizetett ér­te”. Amikor a kísérlet befejező­dött, a kutató egy kicsit üldö­gélt a kabin küszöbén, majd a mesterséges bioszférából kilépett a valóságosba. Az orvosok elé­gedettek voltak egészségi álla­potával, s még aznap este haza is engedték. A kísérlet során sok új dolog derült ki. A Chlorella és az em­ber különféle gázokat, egyebek közt metánt és szénmonoxidot választ ki. Ezért E. Selepev. az orvostudományok doktora és a kísérlet más vezetői attól tartot­tak, hogy az ártalmas idegen anyagok koncentrációja a kabin levegőjében növekedni fog. és a kísérletet félbe kell szakítani. Hárqm nap múltán azonban fény derült egy rendkívül fon­tos tényre: a szénmonoxid fel- halmozódása megállt. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy a mérgező oxidot a moszat és a vele együtt fejlődő mikroflóra elnyelte. X másik ártalmas anyagnak, a metánnak az előzővel azonos súlyú koncentrációja később, 12 na" múltán alakult ki. amikor a moszat „megtanulta” a metán elnyelését, azt, hogy a mestersé­ges bioszférát megtisztítsa a me­tántól. Ekkor már a reaktorban a mikrobák és a Chlorella nem­zedékeinek sokasága váltotta egymást. A mesterséges biocö- nózis a természet legjobb ha­gyományai szerint viselkedett — önszabályozást, önfelépítést folytatott. A levegő regeneráció­jának fiziko-kémiai rendszere erre nem képes — hangsúlyoz­zák a szakemberek. Az ivóvizet, az élelem elké­szítéséhez és az egészségügvi szükségletekhez szükséges vizet a kísérlet során nem vízvezeték­ből, hanem a mesterséges bio­szférából szerezték. Azokat a hasznos anyagokat, amelyeket az emberi életfunk­ció melléktermékeiből vontak ki, visszavezették , a mesterséges bioszférába. A karbamidbomlás termékei például egyharmad részben fedezték a Chlorella nitrogénszükségletét. A kísérlet egy hónapja alatt a rendszerben a víz körforgásá­nak 1,5 ciklusa ment végbe. „A kísérlet legörvendetesebb ered­ménye az. hogy a mesterséges bioszféra működésének egy hó­napja során a rendszer elörege­désének semmiféle jele sem mu­tatkozott - hangoztatják a tu­dósok. Az ország egyik legjelentősebb termálvízkészlete Nagy baracskait tesítettek, szivattyúzással fele annyit ad a termálkút. Az újonnan felfedezett _ termé­szeti kincs szénsavtartalmú, amely önmagában is azt ’ jelzi, hogy gyógyvízként alkalmas szív- és érrendszeri betegségek gyógyítá­sára. — Mit jelent az, hogy ásvány­víz? — érdeklődtem a kutatótól. Jelentős felfedezés tartja izga­lomban Nagybaracska lakosságát. Egy kutatófúrás alkalmával a község szélén értékes gyógyvizet találtak. Dr. Szederkényi Tiborral, a Földtani Intézet dél-dunántúli területi főgeológusával, az intézet tudományos osztályvezetőjével az előzményekről beszélgettünk. — Kutatásainkhoz az 1956-os szeizmikus mérések adtak biz­tatást. Ezen a vidéken még nem vódt kutatófúrás. Mi tehát úgy­nevezett földtani alapkutatásba kezdtünk. A Központi Földtani Hivatal 300 ezer forintot adott a geoelektromos mérésekhez. Ezek ismételten igazolták azt az előze­tes feltevésünket, hogy ebben a körzetben termálvíz van a föld mélyén. A méréseket kérésünkre dr. Szabó János, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat főgeofizikusa irányította. Mindezek alapján megkezdtük a fúrást Nagybaracskán, amely­re '700 ezer forintot kaptunk a Központi Földtani Hivataltól. A munkát az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzeme végezte. Izgalmas hetek, hónapok kö­vetkeztek. Háromszáz méterig nem találtak melegvízadó réte­get. Közben elfogyott a pénz. Á Központi Földtani Hivatal újabb száz méter fúrásának költségeit vállalta. Ez az újabb kiadás drá­gította ugyan a kutatást, de meg­érte. — Egyesek azt mondták, hogy kár tovább fúrni, nem lesz vi­zünk. Én bíztam az előző méré­310 m $ . : ° _S_ JELKAGYARAZAT: Dun*hordt>14k I 1 lOat 1 ——— I % • PanniSnlpl tenger agyagi] led éke E31M elocén kongloaerétua [+3*1 krAt* ldíeeeki dlebée léve éa vulkáni heau EE9K kréta ldtaaekl méaaké I ‘. i VIJjl jura ldéaeakl néeeké 1 i11 Út trléae Időszaki aéazké A aélyfuréa tBréeronal ként, 36,6 Celsius-fokos. Szivaty- tyúval 1200 liter percenkénti tel­jesítményt lehet elérni, csak ösz­sek helyességében. Mire négyszáz méterre leértünk, feltört az ás­ványvíz. Négyszáz liter percen­I —< Ha az egy liter vízben le­vő oldott szilárd anyag megha­ladja az ezer milligrammot, ak­szehasonlításul mondom el, hogy a tőlünk nem messze levő Dávod községben, ahol gyógyfürdőt lé­• N agy bar acskának és környékének földtani térképe. Jól látszik £ rajzon, hogy a dávodl melegvíz más kőzetből tört fel. 9 A nagybaracskai fúrótorony, amely olyan sok izgalmat okozott. kor /ásványvízről beszélünk. A nagybaracskainak szilárd anyag tartalma literenként 4258,5 milli­gramm. (A már említett dávodié csupán 1645,2 milligramm.) Ilyen tartalmas összetételű gyógyvíz az országban csak egy helyen van, Balatonfüreden. Mindezekből következik, hogy ezzel a felfedezéssel óriási táv­latok nyíltak meg a község fej­lesztése előtt. Felföldi Lajos ta­nácselnök és Kozma István, a községi pártbizottság titkára, akik szintén jelen voltak beszélgeté­sünkön már arról vitatkoztak, hogy miként lehetne hasznosítani a jelenleg még elfolyó értékes vizet. Legegyszerűbb lenne közsé­gi fürdőt létesíteni. A tanácsnak azonban kevés a pénze ehhez, igaz, a lakosság segítő szándéká­ra építeni lehet, hiszen eddig is sok mindent megoldottak már társadalmi munkában. — Talán a megyei költségvetésből is jutna valamennyi erre a célra — biza­kodnak. Ennél még érdekesebb az, hogy a geológusok szerint érdemes még egy kutat fúrni. Tudniillik — az előzetes mérések szerint a község egész területe alatt gaz­dag ásványvíz készlet rejtőzködik. A Központi Földtani Hivatal máris felajánlott 2 millió forintot saját költségvetéséből egy 800 méter mély kút fúrásához. Ez az összes költségeket 50 százalékban fedezné. A szakemberek szerint ugyanis 15 méterenként 1 Cejsius- fokkal emelkedik a víz hőfoka. Ebből a mélyégből több, mint 60 Celsius-fokos vizet kapnának. Érdemes foglalkozni a nagy­baracskai gyógyvíz hasznosításá­val. Az első fúrás környékén fes­tői környezetben találjuk a Fe­renc-csatornát és mellékágait, a termelőszövetkezet vadregényes, 70 hektároá füzesét, s gyógyulni- vágyóknak, horgászoknak igazi paradicsomát lehetne kialakítani néhány év alatt. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom