Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
9 PETŐFI NÉPE • 1975. február 21. Lakásfelújítások, távfűtés, gázszerelés Az IKV eredményei, tervei Kecskeméten • Hozzávetőleg 40 ezer négyzetméternyi régi, meglehetősen rossz állapotban levő tető kicserélése, illetve felújítása szükséges a megyeszékhelyen. Jelenleg "a Rákóczi úton dolgoznak az IKV tetőfedői. (Tóth Sándor felvétele) KISKUNHALAS JÖVŐJÉÉRT Tervek a következő öt évre Évente átlag 108 új tanácsi lakást adnak át Kecskeméten. Eny- nyivel, pontosabban az ezek fenntartásával járó ezernyi bajjal nyilvánvalóan egyenes arányban nő a gondja a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatnak. És a többi? A tíz, húsz, negyven, ötven éve, vagy még régebben készültek? A legtöbb problémát, fejfájást elsősorban azok okozzák. Élettartamuk állandó hosszabbítása, műszaki állapotuk megérzése, komfortjuk fokozása és még mennyi minden! Mi tagadás: nincs irigylésre méltó helyzetben az IKV. — Fő feladatunk a javítási-felújítási és karbantartási munkák elvégzése, illetve végeztetése — kezdi a beszélgetést Csibrány Pál igazgató —, amit részben saját részlegeinkkel, részben idegen vállalatok bevonásával oldunk meg. Kezeljük továbbá a bérleményeket. más szóval: mi adjuk ki. gondozzuk és fejlesztjük azokat. lebonyolítjuk a szolgáltatásokat. Ezenkívül — amikor csak alkalom nyílik rá — használati- érték-növelő tevékenységet is folytatunk, összesen 550 ingatlanon mintegy ötezer otthont „mondhatunk a magunkénak”. Szép szám, ugye? — Szép. Szép nagy. És mivel foglalkozik még a cég? —• Korántsincs vége a felsorolásnak. Jelentős platform — hogy ezzel a rossz kifejezéssel éljek —, ahol jelen vagyunk: a távfűtés. A Leninvárosban a DÉMÁSZ Szultán utcai hőerőművére támaszkodva körülbelül ezer, a Szé- chenyivárosban — a most épülő hőéentriim belépéséig — termo- konténeres kazánok segítségével 500 otthont melegítünk. Ráadásként jönnek a Széchenyi és a Szabadság téri középületek, lakótömbök. Meleg vizet — az előbbi helyszínek sorrendiében — óriás gázbovlerokról. a távfűtéshez kapcsolva, és központi fűtésről adunk. Végezetül — hogy ki ne felejtsem — ingatlanközvetítést és értékbecslést is vállalunk, méghozzá megyei szinten. Bács-Kiskun hat városában és Dunavecsén működik egy-egy kirendeltségünk, ahol is kisajátításoknál, üzemfejlesztéssel kapcsolatban, különböző adás-vétel alkalmá'var stb. álűfhk a gyárak, közületek. az OTP és természetesen a lakosság rendelkezésére. ■— Önök is termelési terv szerint dolgoznak? — Hogyne. S mindjárt hadd dicsekedjek: a tavalyi előirányzatot ha keservesen is. de sikerült teljesíteni. 46 lakást újítottunk fel és 81-be vezettük be a gázt, összesen mintegy 22,5 millió forint értékben, A lakosság bejelentései alapján 3223 esetben végeztünk karbantartást, illetve vonultunk ki a meghibásodásokhoz. E szám akkor válik beszédesebbé, ha elárulom: bizony legalább kilencezerszer kellett kiszállni..., szóval: megközelítőleg 7 milliót emésztett fel ez is. S mert lakbérbevételünk a fenntartási költségeknek az 50 százalékát fedezi csupán, nem kevés állami dotá4 ciót kapunk a rekonstrukciókhoz. A fűtéssel kapcsolatban jegyezr ném meg, hogy — bár igen enyhe telet tudunk magunk mögött — országos viszonylatban évek óta a legkisebb időkieséssel üzemelő távfűtési rendszerrel büszkélkedhetünk. — Hogyan alakulnak az idei tervszámok, s mik a konkrét felvadatok-?- v .-L «V ~ v — 1975-ben 30 millió forinttal gazdálkodunk. Ebben benne foglaltatik az a körülbelül 6 millió is, amibe majd a lakók váratlan jelzései, panaszai „kerülnek”. 19 millió forint lakbérrel és 12 millió állami támogatással számolhatunk. Előreláthatólag 700 lakást kapcsolunk be ez évben a távfűtésbe: 600-at a Széchenyivárosban, 100-at a szalagházzal szemben létesülő új lakótelepen. Az alábbi épületek teljes felújítása — a pincétől a tetőig — máris folyamatban van: Csongrádi u. 1. (hat lakás), Vak Bottyán u. 6. (hat), Klapka u. 22. (kilenc). Bethlen körút 20—22. (hét), és a Gáspár András u. 11. (az úgynevezett gólyás ház: műemléképület). De feltétlen sor kerül még 1975-ben a Sétatér u. 13. (nyolc lakás), a Vajdahunyad u. 2. (kettő), a Nagykőrösi u. 2. (négy), a Csongrádi u. 33. (hat), és 35. (hat), a Tompa Mihály u. 4. (öt), a Ken- deresi u. 3. (hat), az Úttörő u. 5. (nyolc) szám alatti házak, valamint további 104 — a város különböző pontjain elhelyezkedő — lakás korszerűsítésére. Háromszázezer forintért folytatódik a mikrofilmlabor (Körösi hegy 102) tavak- megkezdett átalakítása. renoválásai s helyreállítjuk, a Nagykőrösi u. 27., a Rákóczi u. 10 és 18-as számú épületek homlokzatát. Gázbeszerelésre 2.3 millió forintot szánunk, ami annyit jelent, hogy a múlt évről áthúzódó 30-cal együtt ösz- szesen 140 háztartás kapcsolódik be az idén a vezetékes gázszolgáltatásba. K. F. Társadalmi rendszerünk egyik jellemzője a tervgazdálkodás. A fejlődés irányát a- gazdásági élet minden területén tervek határozzák meg, amelyeknek szerepe nélkülözhetetlen a haladásban. Az V. ötéves tervidőszakra szóló középtávú tervek előkészítése már folyik, végleges formát azonban majd csak 1975-ben nyernek. Amikor tehát az alábbiakban Kiskunhalas város vezetőinek a következő tervszakasszal kapcsolatos elképzeléseiről szólunk, hangsúlyoznunk kell, hogy mindez még korántsem terv, csupán előzetes koncepció. Fontos azonban. hogy a lakosság minél szélesebb köre megismerje ezeket, hogy így, véleményeik birtokában majd a végleges terv összeállítható legyen. Lássuk most kissé részletesebben Kiskunhalas V. ötéves tervének területi koncepcióit. NÉPESSÉGALAKULÁS Minden tekintetben a legfőbb feladat a lakosság igényeinek minél jobb kielégítése. Ehhez azonban szükséges a népesség számának. összetételének és egyéb jellemző adatainak az ismerete. Míg 1958-ig. csökkent, az utóbbi másfél évtizedben álandóan gyarapodik a népesség. Az 1970. évi 26 és fél ezerrel szemben a város lakóinak száma 1980 végére előreláthatólag 31 ezer lesz. IPARFEJLESZTÉS \ Az iparosítás soron következő „lépcsőjében” a munkahelyek mérsékelt szaporítása mellett a termelés korszerűsítése, a termelékenység növelése, a munkahelyi körülmények és a szociális ellátottság javítása a fő cél. A tervidőszak legnagyobb ipar- fejlesztési ténye a Halasi Kötöttárugyár üzembe lépése lesz, amely mintegy 1600 ember foglalkozási gondjait segít megoldani. A meglevő üzemek közül a Ganz-MÁ- VAG és a Fémmunkás gyárában terveznek nagyobb airányú fejlesztést. Az ÉPFA rekonstrukciója keretében néhány üzemrész létrehozását és újabb berendezések munkába állítását irányozták elő. MEZŐGAZDASÁG. KERESKEDELEM A szövetkezeti elképzelések közül említsünk csupán annyit, hogy mintegy 700 hektár szőlő és másfél ezer hektár — részben cellu- lózn.yár — erdő telepítését tervezik. Ezenkívül kooperációs formában egynapi 20 ezer literes tejüzem létesítését is célul tűzték. Hasonló, — bár kisebb méretű — telepítési tervek szerepelnek az állami gazdaság programjában. Az erdőgazdaság folytatja a már korábban megkezdett fásítást. Az élelmiszeriparban szükségesnek látszik a Baromfifeldolgozó Vállalat 1250 vagonos évi termelésének — a tsz-ek baromfiprogramja segítésével — kétezer vagonra történő növelése. A kereskedelemben a peremke- rületi boltok korszerűsítése, ABC- kisáruház létesítése, új felvásárlótelep kialakítása, exkluzív ajándékbolt és az új lakótelepen gyógyszertár létesítése a feladat a többi közt. Megoldásra vár a városban a könwellátás javítása. LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Feltétlenül indokolt a város központjában szolgáltatóház létesítése. Ami pedig a szolgáltatások körét illeti: a fodrászát fejlesztése mellett fontos egy- vegytisztító és mosodaszalon, egy fotomű- terem létrehozása, a takarító szolgáltatás megszervezése, valamint megfelelő ÁFOR-telephely kialakítása. LAKÁSÉPÍTÉS Korszerűtlen, elavult a Tü'osi lakásállomány jó része. Az utóbbi 80 év vívmánya: három és fél ezernél több — korszerű és a régieknél komfortosabb — lakás megépítése. A gondok enyhítésére az új tervszakaszban 1700 új lakást szándékoznak tető alá hozni Kiskunhalason. KÖZMŰELLÁTÁS A város jelenleg napi 6500 köbméteres víztermelését — rekonstrukció révén — 9500 köbméterre akarják növelni. Hasonlóak a szándékok a szennyvízelvezetést, csatornázást illetően. A házgyári lakásépítés indokolttá teszi fűtőmű, illetve távvezeték építését. Szükség van újabb parkok kialakítására: s el kell kezdeni a fürdő környékének a rendezését is. KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az iskolázottság, a közművelődés helyzete a városban egyáltalán nem kielégítő. A felnőtt lakosság jó részének még általános iskolai végzettsége sincs, kevés az ipari szakmunkás, s a legalább középfokú végzettségű szakember. Az elmondottak ellensúlyozására gyors intézkedésre, hatékony erőfeszítésekre van szükség. Aligha várathat tovább magára az új művelődési központ megépítése. Ennek a terveit még a tervidőszak elején tanácsos lenne elkészíteni, hogy azután — a helyi erőforrásokat megyei támogatással is pótolva — mielőbb hozzá lehessen kezdeni a kivitelezéshez. J. T. Egy hónapot kettesben a Chlorellával Egy hónapot töltött kettesben a Chlorellával egy űrhajót imitáló hermetikus kabinban Nyi- kolaj Mihajlov kutató. A kísérlet során egy Chlorella nevű moszattal töltött harmincliteres edény helyettesítette a bioszférát, a réteket, mezőket — s mint a bioszféra, elnyelte az ember által kilélegzett széndioxidot és oxigénnel „fizetett érte”. Amikor a kísérlet befejeződött, a kutató egy kicsit üldögélt a kabin küszöbén, majd a mesterséges bioszférából kilépett a valóságosba. Az orvosok elégedettek voltak egészségi állapotával, s még aznap este haza is engedték. A kísérlet során sok új dolog derült ki. A Chlorella és az ember különféle gázokat, egyebek közt metánt és szénmonoxidot választ ki. Ezért E. Selepev. az orvostudományok doktora és a kísérlet más vezetői attól tartottak, hogy az ártalmas idegen anyagok koncentrációja a kabin levegőjében növekedni fog. és a kísérletet félbe kell szakítani. Hárqm nap múltán azonban fény derült egy rendkívül fontos tényre: a szénmonoxid fel- halmozódása megállt. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy a mérgező oxidot a moszat és a vele együtt fejlődő mikroflóra elnyelte. X másik ártalmas anyagnak, a metánnak az előzővel azonos súlyú koncentrációja később, 12 na" múltán alakult ki. amikor a moszat „megtanulta” a metán elnyelését, azt, hogy a mesterséges bioszférát megtisztítsa a metántól. Ekkor már a reaktorban a mikrobák és a Chlorella nemzedékeinek sokasága váltotta egymást. A mesterséges biocö- nózis a természet legjobb hagyományai szerint viselkedett — önszabályozást, önfelépítést folytatott. A levegő regenerációjának fiziko-kémiai rendszere erre nem képes — hangsúlyozzák a szakemberek. Az ivóvizet, az élelem elkészítéséhez és az egészségügvi szükségletekhez szükséges vizet a kísérlet során nem vízvezetékből, hanem a mesterséges bioszférából szerezték. Azokat a hasznos anyagokat, amelyeket az emberi életfunkció melléktermékeiből vontak ki, visszavezették , a mesterséges bioszférába. A karbamidbomlás termékei például egyharmad részben fedezték a Chlorella nitrogénszükségletét. A kísérlet egy hónapja alatt a rendszerben a víz körforgásának 1,5 ciklusa ment végbe. „A kísérlet legörvendetesebb eredménye az. hogy a mesterséges bioszféra működésének egy hónapja során a rendszer elöregedésének semmiféle jele sem mutatkozott - hangoztatják a tudósok. Az ország egyik legjelentősebb termálvízkészlete Nagy baracskait tesítettek, szivattyúzással fele annyit ad a termálkút. Az újonnan felfedezett _ természeti kincs szénsavtartalmú, amely önmagában is azt ’ jelzi, hogy gyógyvízként alkalmas szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására. — Mit jelent az, hogy ásványvíz? — érdeklődtem a kutatótól. Jelentős felfedezés tartja izgalomban Nagybaracska lakosságát. Egy kutatófúrás alkalmával a község szélén értékes gyógyvizet találtak. Dr. Szederkényi Tiborral, a Földtani Intézet dél-dunántúli területi főgeológusával, az intézet tudományos osztályvezetőjével az előzményekről beszélgettünk. — Kutatásainkhoz az 1956-os szeizmikus mérések adtak biztatást. Ezen a vidéken még nem vódt kutatófúrás. Mi tehát úgynevezett földtani alapkutatásba kezdtünk. A Központi Földtani Hivatal 300 ezer forintot adott a geoelektromos mérésekhez. Ezek ismételten igazolták azt az előzetes feltevésünket, hogy ebben a körzetben termálvíz van a föld mélyén. A méréseket kérésünkre dr. Szabó János, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat főgeofizikusa irányította. Mindezek alapján megkezdtük a fúrást Nagybaracskán, amelyre '700 ezer forintot kaptunk a Központi Földtani Hivataltól. A munkát az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzeme végezte. Izgalmas hetek, hónapok következtek. Háromszáz méterig nem találtak melegvízadó réteget. Közben elfogyott a pénz. Á Központi Földtani Hivatal újabb száz méter fúrásának költségeit vállalta. Ez az újabb kiadás drágította ugyan a kutatást, de megérte. — Egyesek azt mondták, hogy kár tovább fúrni, nem lesz vizünk. Én bíztam az előző méré310 m $ . : ° _S_ JELKAGYARAZAT: Dun*hordt>14k I 1 lOat 1 ——— I % • PanniSnlpl tenger agyagi] led éke E31M elocén kongloaerétua [+3*1 krAt* ldíeeeki dlebée léve éa vulkáni heau EE9K kréta ldtaaekl méaaké I ‘. i VIJjl jura ldéaeakl néeeké 1 i11 Út trléae Időszaki aéazké A aélyfuréa tBréeronal ként, 36,6 Celsius-fokos. Szivaty- tyúval 1200 liter percenkénti teljesítményt lehet elérni, csak öszsek helyességében. Mire négyszáz méterre leértünk, feltört az ásványvíz. Négyszáz liter percenI —< Ha az egy liter vízben levő oldott szilárd anyag meghaladja az ezer milligrammot, akszehasonlításul mondom el, hogy a tőlünk nem messze levő Dávod községben, ahol gyógyfürdőt lé• N agy bar acskának és környékének földtani térképe. Jól látszik £ rajzon, hogy a dávodl melegvíz más kőzetből tört fel. 9 A nagybaracskai fúrótorony, amely olyan sok izgalmat okozott. kor /ásványvízről beszélünk. A nagybaracskainak szilárd anyag tartalma literenként 4258,5 milligramm. (A már említett dávodié csupán 1645,2 milligramm.) Ilyen tartalmas összetételű gyógyvíz az országban csak egy helyen van, Balatonfüreden. Mindezekből következik, hogy ezzel a felfedezéssel óriási távlatok nyíltak meg a község fejlesztése előtt. Felföldi Lajos tanácselnök és Kozma István, a községi pártbizottság titkára, akik szintén jelen voltak beszélgetésünkön már arról vitatkoztak, hogy miként lehetne hasznosítani a jelenleg még elfolyó értékes vizet. Legegyszerűbb lenne községi fürdőt létesíteni. A tanácsnak azonban kevés a pénze ehhez, igaz, a lakosság segítő szándékára építeni lehet, hiszen eddig is sok mindent megoldottak már társadalmi munkában. — Talán a megyei költségvetésből is jutna valamennyi erre a célra — bizakodnak. Ennél még érdekesebb az, hogy a geológusok szerint érdemes még egy kutat fúrni. Tudniillik — az előzetes mérések szerint a község egész területe alatt gazdag ásványvíz készlet rejtőzködik. A Központi Földtani Hivatal máris felajánlott 2 millió forintot saját költségvetéséből egy 800 méter mély kút fúrásához. Ez az összes költségeket 50 százalékban fedezné. A szakemberek szerint ugyanis 15 méterenként 1 Cejsius- fokkal emelkedik a víz hőfoka. Ebből a mélyégből több, mint 60 Celsius-fokos vizet kapnának. Érdemes foglalkozni a nagybaracskai gyógyvíz hasznosításával. Az első fúrás környékén festői környezetben találjuk a Ferenc-csatornát és mellékágait, a termelőszövetkezet vadregényes, 70 hektároá füzesét, s gyógyulni- vágyóknak, horgászoknak igazi paradicsomát lehetne kialakítani néhány év alatt. K. S.