Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

3 • PETŐFI NEPE • 1975. február 19. Aláírták az első magyar-szovjet földgázszerződést A magyar—szovjet kormánykö­zi hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás alapján dr. Russai István, a MINERÁLIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat vezérigaz­gatója é§ J. A. Viszlouszov, a SZOJUZGAZEXPORT külkeres­kedelmi egyesülés elnökhelyettese Budapesten kedden szerződést írt alá. amely 600 millió köbméter földgáz szállítását irányozza elő -a Szovjetunióból Magyarországra, 1975.. folyamán Az aláírásnál ieleri volt D. J. Levcsenko, a Szovjetunió ma- ~ gyarországi kereskedelmi képvi­selőié. Az aláírt szerződés alapján a Szovjetunió a kőolaj' és a villa­mosenergia mellett újabb fontos energiahordozó szállítását kezdi meg, amely nagy mértékben hoz­zájárul hazánk energiaellátásához és vegyiparunk fejlődéséhez. A szovjet földgáz a hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára épülő „Testvériség” gázvezetéken érkezik Magyarországra. (MTI) Magyar jogászok tiltakozása az argentin törvénytelenségek ellen Magyar Jogász Szövetség a következő tiltakozó táviratot in­tézte kedden az Argentin Demok­ratikus Jogász Szövetséghez: „Mély megdöbbenéssel értesülünk nap mint nap az Argentínában történő eseményekről. A rendkí­vüli állapot három hónaipja alatt több ezer haladó politikust vetet­tek börtönbe, több politikai gyil­kosságot követtek el. A bebörtön­zött politikai foglyoktól megta­gadják a törvényes védelem jogát. Jelenleg mintegy 30 haladó ügy­védet tartanak fogva — politikai okok miatt. A törvényhozásban a sajtószabadság és az egyéni sza­badságjogok korlátozását tervezik. A magyal- jogászság teljes szoli­daritásáról biztosítja Argentína hazafias erőit és az argentin de­mokratikus jogászokat, küzdel­mes, antiimperialista harcukban.” (MTI) Buteflika Etiópiában • Tafari Bante dandártábornok, az etióp katonai junta elnöke Ad- disz Abebában fogadta Buteflika algériai külügyminisztert, az ENSZ 29. közgyűlésének elnökét, (Telefoto—AP—MTI—KS) Kissinger nyugat-európai tárgyalásai Henry, Kissinger, amerikai külügyminiszter, vasárnap és hétfőn Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyalt Genf ben, ezt követően Londonba utazott, ahol Wilson miniszterelnökkel (képünk) és Calla­ghan külügyminiszterrel találkozott. Kedden reggel Margaret That­cher asszonnyal, a brit konzervatívok újonnan választott vezérével költötte el reggelijét az amerikai diplomata, majd a déli órákban Zürichbe re­pült, hogy ta­lálkozzék Reza Pahlavi iráni sahhal. Még ugyanezen a napon foly­tatta útját Pá­rizsba és meg­beszélést tar­tott Sauvag­nargues francia külügyiminisz­terrel. Giscard d’Estaing el­nök ma reggel fogadja Kissin- gert. \ MAGYAR—SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉS Barátsági nagygyűlés a 27. évforduló tiszteletére A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnöksége, az MSZMP X. kerületi bizottsága és az Egyesült Villamosgépgyár párt-, gazdasági és társadalmi vezetősége kedden barátsági nagygyűlést rendezett a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés megkötésének 27. évforduló­ja tiszteletére. Az ÉVIG művelő­dési házában megtartott ünnepi gyűlés elnökségében helyet fog­lalt, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- veztője. Marjai József külügyi államtitkár, Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára, s Kőbánya politikai és társadal­mi életének képviselői. Az elnök­ség tagja volt továbbá F. K.. Is- csenko altábornagy, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságának képviselője és V. V. Orosz, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének tanácsosa. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után dr. Baranyai Pál, a X. kerületi pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyű­lést, majd Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mondott ünne­pi beszédet. A többi között ki­emelte: a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésének aláírása óta eltelt esztendők a tények sokaságával igazolták: a magyar és a szovjet nép barát­sága, együttműködése, testvéri .kapcsolata kiállta az idők pró­báját, mindenben megfelel né­peink kölcsönös érdekeinek. Ezután V. V. Orosz, a Szovjet­unió magyarországi nagykövet­ségének tanácsosa méltatta a szerződés jelentőségét, amely — mint mondotta — fontos sze­repet játszott a szovjet—magyar és az egész szocialista közösség kapcsolatainak fejlesztésében és erősítésében. A továbbiakban Janicsek Fe- rencné, az ÉVIG szocialista bri­gádvezetője szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Az ünnepség az -Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) A közel-keleti válság és Afrika belső ügyei az AESZ-konferencia plenáris ülésén Az AESZ Addisz Abebában fo­lyó miniszteri konferenciájának két fő bizottságában, a politikai, valamint az Afrika belső ügyek­kel foglalkozó bizottságban kedd délig gyakorlatilag befejezték a napirendi pontok vitáját, a mi­niszteri értekezlet munkáját a to­vábbiakban a plenáris üléseken folytatja — közölték a sajtó kép­viselőivel kedden A. bizottságokban folyó munka 'mellett intenzív tevékenység folyt a keddi plenáris ülésen, amelynek központi témája a közel-keleti válság problémája volt. A közel- keleti helyzetről még tartó vita központi kérdése jelenleg az, hogy általános nyilatkozatok helyett a rendezéssel kapcsolatos közös ál­láspontot tükröző, gyakorlati ja­vaslatok szülessenek, és azokat terjesszék az AESZ-csúcs elé. A belső afrikai ügyekkel fog­lalkozó bizottságban több javas­lattervezet született egyebek kö­zött arról, hogy hozzanak létre egy össz-afrikai távközlési szer­vezetet. Egy másik elfogadott ter­vezet szerint a résztvevők java­solják a csúcsértekezletnek egy olyan Afrika-közi. miniszteriális szervezet létesítését, amely fog­lalkozna az élelmiszerhelyzettel és gondoskodna a FAO legutóbbi római konferenciáján elfogadott ez irányú /határozatok végrehaj­tásáról Afrikában: Ismét ülésezik a chilei junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság Kedden kezdődött Mexikóvá­rosban a chilei junta bűntetteit vizsgáló ' nemzetközi bizottság harmadik ülésszaka. A neves jo­gászokból, politikusokból, közéle­ti személyiségekből tavaly feb­ruárban alakult bizottság Helsin­ki és Koppenhága után most első ízben ülésezik az -amerikai földrészen. A bizottság — tények, doku­mentumok, személyes tanúvallo­mások alapján — részletesen elemzi és a világ elé tárja Pi­nochet és juntájának bűneit, a CIA szerepét, a nemzetköz)! mo­nopóliumok tevékenységét a puccs előkészítésében, végrehaj­tásában, Allende meggyilkolásá­ban. A fontos nemzetközi fórum munkájában olyan neves szemé­lyiségek vesznek részt, mint Vo­lodia Teitelboim. a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja, akit hétfőn Havannában fogadott Fidel Castro, a kubai párt első titkára. Castro a párt és a nép nevében szolidaritásáról, aktív támogatásáról biztosította a chi­lei népet. Már a mexikói fővárosban tar­tózkodik és részt vesz a bizott­ság ülésén, mint koronatanú Clo- domiro Almeyda,- a junta börtö­neiből a nemzetközi szolidari­tás eredményeként kiszabadult volt külügyminiszter, Carlos Al- tamirano, a szocialista párt fő­titkára, az elnök özvegye és két lánya, Luis Corvalan fia, Gladys Marin, a chilei KISZ főtitkára, több neves politikus, a börtö­nökből kiszabadult vagy meg­szökött hazafi. (MTI) HÍREK - HÍREK NAPTÁR 1975. február 19., szerda Névnap. Zsuzsanna Napkelte: 6 óra 44 perc. Napnyugta: 17 óra 12 perc. Holdkelte: 10 óra 08 perc. Holdnyugta: 0 óra 57 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: február 17-én a középhőmérséklet mínusz 3,8 (az 50 éves átlag mínusz 0,1), a legmagasabb hőmérséklet 2,5 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 9. Február 18-án a reggel 7 órakor mért hőmér­séklet mínusz 8.1, a délben egy óra­kor mért hőmérséklet 3,5. a legalacso­nyabb hőmérséklet mínusz 8,1 Celsius- fok volt. A Kecskeméti Katona József Színház műsora Február 19.: JUGOSZLÁVIAI VENDÉGJÁTÉK MOZIMŰSOR 1975. február 19.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4 és 8 órakor A NÉGY MUSKÉTÁS Színes, zenés, magyarul beszóló, francia tilmvigjütók háromnegyed 0 órakor ZÁRTKÖRŰ ELŐADÁS , KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 is 8 órakor A banditák alkonya Román kalandfilm 14 éven-aluliaknak nem ajánlott! MESEMOZI fél 4 és háromnegyed 0 órakor EGYIPTOMI TÖRTÉNET Színes, magyar ifjúsági kalandfilm STÜDIÖMOZI SÓBÁLVÁNY Thurzó Gábor regényének magyar filmváltozata — Kótlexíorcdék. Csaknem 300 dárah, a VIII—XVI. századból származó tudományos értékű kó- dextöredck került elő az Egyetemi Könyvtár nagyszombati állomány- részének kötéstábláiból. A ma­gyar művelődéstörténeti kutatá­sok értékes forrásanyagait az EI­TE. régi magyar irödalom tanszé­ke tárta fel a Kulturális Minisz­térium támogatásával. A követkei ző hónapokban folytatják a rej­tett kódextöredékek felderítését. — A Bács-Kiskun megyei Műve­lődési Központ igazgatósága tájé­koztatásul közli, hogy február 21-én, 22-én és 23-án — pénte­ken, szombaton és vasárnap — az intézmény munkája szünetel. — NÉPMŰVÉSZETI EXPORT. Az idén 60 ezer dollár értékű terméket készít a tokiói Azum Sanghy cég megrendelésére a Kalocsai Háziipari Szövetkezet. A különböző alátéteken kívül tea­kötényeket hímeznek a szá­mukra. — Halászok tervei. Elfogadták a bajai Üj Élet Halászati Terme­lőszövetkezet 15 évre szóló fej­lesztési tervét. A következő évek­ben a tógazdasági hal tenyésztést bővítik, így többek között 40 hek­tárra növekszik a harkakötönyi halastó és zsiliprendszerrel látják el a dunai holtágakat. — KONGRESSZUSRA KÉSZÜ­LÜNK címmel tájékoztató biblio­gráfiát adott ki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A kiadvány is­merteti: melyik lapszámban je­lentek meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak irányelvei a párt XI. kong­resszusára, az irányelvekre -vonat­kozó nyilatkozatok, az MSZMP szervezeti szabályzata. Feltünteti a pártélettel, a kongresszusi mun­kaversennyel foglalkozó főbb cik­keket — mint például az alap­szervezetek feladatai a XI. kong­resszus előtt —. s Számvetés al­cím alatt felsorolja a két kong­resszus közötti években elért ered­ményeket tükröző cikkeket. (MTI> — MÜVÉSZMOZI. Február 26-án Kiskunmajsán kezdődik az idei tavaszi bérletes művészmozi sorozat. A megye hat városán kívül hat nagyközségben — Kis­kunmajsán, Solton, Kunszentmik- lóson, Tiszakécskén, Jánoshalmán és Bácsalmáson — is bemutat­ják a műsorban szereplő két amerikai, egy-egy magyar, angol és svéd filmalkotást. — Zárszámadáson határozták el. A kaskantvúi Homokgyöngye Szakszövetkezet zárszó piadó és tervtárgyaló közgyűlése úgy dön­tött, hogy a csaknem 10 millió forintos fejlesztési alapból 1975- ben 5 millió 330 ezer forintot a szőlőkorszerűsítésre. 1 millió 700 ezer forintot gépek vásárlására költenek. Félmillió jut talajjaví­tásra és háromszor ennyi csatoV- názásra. Műfordítók kerestetnek Kecskemét egyik főútvonala egyik házának kapuján látható a fénykép ábrázolta díszes réztábla. Kivitelezése mesterkézre vall, a szövegével azon­ban már bajok vannak. Igaz, a, nyolc szóból csupán kettő hibás, a névelő­ket tekintve pedig- ennél is jobb az arány: mindkét ..a" kifogástalan. Ez­zel. szemben az öl vessző közül 3 telje­sen fölösleges Ha ugyan föl tordito tam magyarra a szöveget. Én ugyanis a következőképp értelmezem: ..Vigyázz, harap a kutya, csengess, kopogtatás nélkül tilos a belépés.” Persze, lehet az is. hogy imigyen kell olvasni: ,,Vi­gyázz. harap a kutya, csengess, ko­pogtass. nélküle tilos a belépés”. Ez esetben viszont azon kell. hogy fenn­akadjon a jámbor látogató: 'vajon, ki vagy mi nélkül tilos, a belénés? A ku­tya nélkül? Ha viszont vele együtt — és nem nélküle — toppanok be. biztos, hogy megharap ... A fene se tud ezen eligazodni! A tábla készítődének egyet­len közlése azonban mindenkéoocn megható. Még pedig az. hogy a derék házőrző nemcsak harap, hanem — vi­gyáz is. Ezek szerint tehát őebsége becsületes, kötelességtudó ..őrkutya”. Előtte ígv. gondolatban mély tisztelet­tel. és elismeréssel emelem meg a ka­lapom. —a —r (Tóth Sándor felvétele.) A nép tulajdonában L Első a szénvagy on Látszólagos ellentmondás, hogy a népi demokrácia útjára lépő Magyarország gazdasági fejlődé­se a felszabadulás után szinte tisztán tőkés keretek között indult meg. „Honfoglalás” című cikké­ben erről a következőket írja a Szabad Nép: „Magyarország szá­mára 1945-ben, az újrakezdés pil­lanatában csak a polgári termelé­si rendszer volt az egyetlen jár­ható út... A nép első igénye nem a „rendszer” volt, hanem az, hogy élni akar. s ehhez bányá­szatra, közlekedésre. működő iparra volt szüksége. A kérdés tehát így állott előt­tünk: mondiunk-e le a termés ugrásszerű emeléséről, sőt az új­jáépítésről, csak azért, mert ezzel a profit is ugrásszerűen nő és nagyrészt a magántőkét építjük újjá?... A Magyar Kommunista Pártnak teljes erővel a termelés, az újjáépítés oldalára kellett áll­nia .. Az ’ idézett cikkrészletből kide­rül, hogy a gazdasági feladat is valóban politikán volt: politikai harc kérdése volt. mennyire sike­rül az újjáépülő ország gazdasági életét a nagytőke kezéből a nép tulajdonába átadni. Ezért a gaz­dasági célokért vívott csaták min­den esetben politikai küzdelmek­kel fonódtak össze, amelyeknek gyakran csak a reakció egy-egy harcba dobott szárnyának teljes megsemmisítése vetett véget. Már a Függetlenségi Front első szegedi programjában szerepelt a követelés, hogy a „föld méhének kincseit” a nép tulajdonába kell venni. Nem véletlen, hogy csak ennyi szerepelt a kezdeti prog­ramban az államosításokból. Ab­ban az időszakban, amikor a nemzeti erőknek a fasizmus elle­ni teljes összefogása volt napiren­den, amikor még a nagytőke egyes német- és fasisztaellenes csoportjaival, sőt a nagybirtokos osztály bizonyos képviselőivel is együtt kellett haladnunk, minden szélesebb körű államosítási javas­lat felvetése egyenesen zavartkel- tőleg hatott volna. Az 1945-ös vá­lasztások előtt a Magyar Kom­munista Párt ezt. az addig meg- valósulatlajn követelést ismét na­pirendre tűzte, majd programja nyomán az egész Függetlenségi Front is felvetette a bányák köz­tulajdonba vételének kérdését: „Államosítani a föld méhének kincseit, valamint áz erőműtele­peket, hogy biztosítsuk iparunk számára, a legfontosabb anyago­kat és ezeknek leggazdaságosabb felhasználását a nemzet javá­ra ...” Elsősorban természetesen a szénről volt szó, egész iparunk nekilendülésének fő akadálya a szénhiánv volt. A reakció, amely akkor még teljes nyíltsággal nem mert színre lépni, tudta, hogy a széntermelés az a gazdasági kulcspozíció, ahonnan aránylag veszélytelenül szabotálhatja az újjáépítést. A termelés, amelyet az éhezve és rongyosan dolgozó bányászok szeptemberig mégis napi 1700 vagonra emeltek, esni kezdett és novemberben napi 1300 vagonos állaggaü a mélypontra zuhant. Ráadásul a kitermelt szén nagy része az üzérek, spekulán­sok martaléka lett. „A mai súlyop helyzetben — jelentette ki a kommunista párt — csakis az államosítás segíthet.” Ez annyira nyilvánvaló volt, és a tömegek, elsősorban a Magyar Kommunista! Párt mögött felzár­kózó bányamunkásság annyira az államosítás mellett állt. hogy a reakció nem is merte nyíltan fel­venni a harcot és a nemzetgyűlés december 6-án egyhangú határo­zattal elfogadta az MKP-nak a bányák államosításáról benyújtott javaslatát. 1946, jainuár 1-én a szénbányák állami kezelésbe kerültek. A ma­gyar bánvászságnak. de az egész magyar demokráciának is feledhe­tetlenül dicsőséges napjai követ­keztek ezután. Nagy-Budapest üzemeinek dolgozói felhívásokat intéztek a bányamunkásokhoz: adatszerűén felsorolták, milyen üzemeik tudnának megindulni, milyen iparcikkek gyártását vál­lalhatják, ha szenet kapnának. Nógrádi Sándor elvtárs, akkor iparügyi államtitkár vezetésével megindult a széncsata, kezdetét vette a széntermelés állandó eme­lése, amelyet nyomonkövetett az iparcikkek termelésének növeke­dése is. Ennek köszönhető, hogy néhány hónap múlva sikerült biztosítani az inflációt megfékező stabilizációhoz szükséges áru- mennyiséget. A dolgozókat sújtó pénzromlás 1946 eleién követhetetlen ira- paot veit és az MKP átfogó gaz­dasági tervet dolgozott ki megál­lítására. Kétségtelen, hogy az or­szág számára a legnagyobb ve­szélyt nagy nehézipari gyáraink helyzete jelentette. A gyárak tulajdonosai vagy azok megbízottai a termelés foko­zása és olcsóbbítása helyett az alacsony termelés mellett igye­keztek nagy hasznukat megkeres­ni és az állam, amely rájuk volt utalva, kénytelen volt hallatlanul magas áraikat megfizetni — a bankóprés igénybevételével. Így tehát az állam számára dolgozó és az állam pénzével újjáépült nagyüzemekből a tőkések óriási hasznot préseltek ki és ráadásul szabotázscselekménvekre is alkal­muk nyílott, a termelés növelését is akadályozhatták. Ebben a helyzetben a kommu­nista párt felvetette nehézipari kulcsüzemek államosításának kér­dését. 1946. február 16-án, a Sportcsarnokban ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját: „Ami a termelés fokozását illeti, nincs serkentőbb valami a munkás szá­mára, mint az államosítás. A Weiss Manfréd. a Rimamurányi ózdi üzeme, a különböző Ganz- gyárak a következő esztendőkben jobbára állami megrendelésre dolgoznak majd és ezért termé­szetes és helyes, ha ezeket a gyárakat az állam saiát kezelésé­be veszi át.. A hallgatóság ezt az indítványt lelkes tapsviharral fogadta. A Kis­gazdapártban ekkor már egyre nyíltabban fellépő reakció viszont kijelentette, hogy egy tapodtat sem enged -tovább az államosítá­sok terén és a közfigyelem elte­relésére interpellációk pergőtüzé­vel támadta a feladata magasla­tán álló demokratikus rendőrsé­get. A kommunista párt ekkor a népet hívta segítségül. Az ország minden részét elöntő népmozga­lom egybekovácsolta a tevékeny, demokrata tömegeket és megte­remtette a Baloldali Blokk párt­jait. Ezek és a Szakszervezeti Tar nács nyilatkozatban tették magu­kévá az MKP követelését. A nyi­latkozat kimondja: „A reakciós szabotázs 'letörésére, a termelés fokozása és jóvátételi kötelezett­ségeink teljesítése érdekében szükségesnek tartjuk a magyar nehézipar legfontosabb üzemei­nek sürgős állami kezelésbe vé­telét ...” Kőszegi Frigyes Következik: Harc a nehézipa­rért. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom