Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

1975. február 19. • PETŐFI NÉPE 9 3 Tárjuk fel tartalékainkat Dr. Varga Antal, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára 25 esztendeje párttag. Részt vett az előző járási és megyei pártértekezleteken. Tapasztalt párt­munkás. A bajai járási pártértekezleten küldöttnek válasz­tották a megyei pártértekezletre. A területi szövetség 1967 szep­temberében alakult. Azóta tit­kára a testületnek. Előzőleg öt évig a járási pártbizottság titkára volt. Jól ismeri a bács­kai körzetet, főként a mezőgaz­dasági nagyüzemeket. A területi szövetség is segítette azokat a kezdeményezéseket, amelyek az anyagi és szellem; erők összevo­násával igyekeztek meggyorsíta­ni a fejlődést a mezőgazdaság­ban. Megelőzték a megye más vidékeit a termelőszövetkezeti egyesülésekben. Az idő azokat igazolta, akik bátran döntöttek. A jó eredmények láttán egyre több községben határoztak úgy, hogy egyesülnek a közös gazdaságok. 1975. január 1-től a bajai járás valamennyi helységében, sőt Ba­ja városban is már csak egy ter­melőszövetkezet működik. — A járási pártértekezleten elhangzott felszólalásomban örömmel számolhattam be a gaz-, daságok eredményeiről. Megálla­píthatjuk, hogy a párt helyes agrár- és szövetkezetpolitikája egyetértésre és elfogadásra ta­lált. Ugyanakkor az is bebizo­nyosodott, hogy a termelőszövet­kezetek mint gazdálkodó egysé­gek és mint társadalmi szerve­zetek alkalmasak a korszerű technika alkalmazására. Bizonyí­ték erre a termelési rendszerek elterjedése. Az állóeszközök fele az elmúlt négy év alatt került a termelés­be, háromszorosára emelkedett az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Erősödött ugyanakkor a termelőszövetkezetek egymás kö­zötti és más gazdálkodó szervek­kel történő együttműködése, — hangoztatja a területi szövetség titkára, amikor a szövetkezet utóbbi négy évben elért fejlő­déséről érdeklődöm. A bajai járási pártértekezleten magam is hallottam felszólalá­sát. Engem különösen az raga­dott meg, amikor arról szólt, hogy munkánk jelentős tartalé­ka az irányításban és a vezetés­ben a felelősség, a felkészültség növelése. Pártunk, amikor az el­lenőrzés hatékonyságát, rendsze­rességét szorgalmazza, egyúttal a felelősséget is hangsúlyozza. Ugyanis az ellenőrzés egyik alap­vető célja a megelőzés visz- szatartani a társadalmi-gazdasá­gi szervezeteket, egyes vezetőket, az állampolgárokat, attól, hogy a társadalom számára hátrányosan cselekedjenek. Ez végső soron a minden egyes emberért érzett felelősséget is jelenti. — Fontosnak tartanám azt is megvizsgálni, hogy a csaknem azonos adottságú termelőszövet­kezetek termelési színvonalában, az egyes ágazatokban, a hoza­moknál, a gazdálkodás eredmé­nyességében miért vannak jelen­tős eltérések? Csak egy példa. Tavaly a termelőszövetkezetek­ben a körzeti átlag 57 mázsa kukorica volt hektáronként má­jusi morzsoltban számolva. A különbségeket mutatja, hogy a legjobb eredmény 74,3 mázsa, a leggyengébb pedig 32,9 .mázsa volt hektáronként. Ez is bizonyítja, hogy még je­lentős tartalékaink vannak a termelés fejlesztésében. Vélemé­nyem szerint a közös gazdaságok ellenőrző bizottságainak indokolt esetben szükséges megvizsgálni, hogy egyes termelőszövetkeze­tekben miért vezetik be késve a korszerű üzem- és munkaszer­vezési módszereket. Érdemes azt is áttekinteni, hogy milyen a ve­zetők továbbképzése. Elmondja még, hogy ha szót kap a megyei pártértekezleten, az említetteket adatokkal kiegé­szítve szeretné a kommunisták fóruma elé tárni. A járási pártértekszLten szó volt arról, hogy a bácskai kör­zet gazdaságai sokat fejlődtek ugyan, de nem eléggé használták ki tartalékaikat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a körzet termelőszövetkezeteinek kommu­nistái ösztönzik a gazdasági ve­zetést: tárják fel az előrelépés lehetőségeit. K. S. A fiatalok képviseletében A földszinttől fel egészen a második emeletig zeng-zsong- zsibong az MSZMP kiskunhala­si bizottságainak székháza: a vá­rosi pártértekezlet szünetében vagyunk. Csupán egy-két perce annak, hogy a felszólalókat kö­szöntő taps elcsendesedett. Azok között, akik a drapériával bo­rított szónoki emelvényre lép­tek, ott volt Kiss Erzsébet, a KISZ városi bizottságának tit­kára is. Mondandóját a rendelkezésre álló időbe, sűrítve, számolt be a város fiataljainak életéről, mun­kájáról. Szólott a többi közt ar­ról, hogy a KISZ-korosztályúak közül felvett párttagok több mint négyötöd részének egyik ajánló­ja az ifjúsági szervezet. Beszélt a mozgalmi, üzemi és társadal­mi munkákban végzett, dicsé­retre méltó tevékenységről, fe­lelősségtudattal telített közéleti .szereplésükről. A városban egy­re nagyobb a továbbtanuló fia­talok száma. Nem lehet viszont egyértelműen elbírálni az ifjú­sági klubok munkáját, az azok­ban folyó, olykor bizony „hul­lámzó” tevékenységet. Felhasználva a szünet nyújtot­ta perceket, szót váltottunk Kiss Erzsébettel, akit a tanácskozás későbbi részében a pártbizottság a megyei pártértekezlet küldöt­téül választott. Korábban két évig úttörőtitkár volt, majd 1973 májusában került jelenlegi, KISZ-titkári tisztségébe. — Milyen örvendetes tények­ről tud számot adni, a plénum előtt már elmondottak mellett, az ifjúsági szervezet életéből? — Elsősorban a középiskolai KISZ-munkában tapasztalható előrelépésről. A pedagógusok KISZ-alapszervezete igen nagy segítséget nyújt a lehetőségek megismeréséhez, konkrét felada­tok vállalásához a politikai ok­tatásban vetélkedők megszerve­zésében, stb. Jelentős főként az üzemi KISZ-szervezetek bekap­csolódása a társadalmi munkák­ba. Persze, ebből nemcsak ők ve­szik ki a részüket, hiszen több alapszervezet is kiérdemelte ed­dig a „Városfejlesztésért” érmet. Az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet felépí­tésének költségeihez — a társa­dalmi munkaakció jóvoltából — a vállalt 150 ezer forintnak már több mint a kétharmad részét befizettük a csekkszámlára. — Az eredmények után szól­junk most a gondokról is. — Bizony ilyenek is akadnak. Az ifjúsági törvényben előírt jo­gok — továbbtanulás, egyéb ked­vezmények a fiataloknak — nem mindenütt érvényesülnek még. — Kevés a városban a közmű­velődési intézmény, az ifjúsági klub. Szerencsére, ami van, az jó! A törekvésünk most a klu­bok számbeli gyarapítása mellett megfelelő szakemberek munká­ba állítása. Nem annyira gond. mint in­kább feladat a vezetőképzés ha­tékonyabbá tétele, a KISZ KB káderpolitikai határozatának ma­radéktalan megvalósítása. Több módszerbeli segítséget akarunk nyújtani az új vezetőknek; nem Utolsósorban tapasztalatcserék szervezésével is jobbá termi mun­kájukat. — Ha a rangos megyei fóru­mon, a pártértekezleten szót kap­na, miről beszélne? — Mindenesetre megemlíteném az eddig elmondottakat is, mint nem kizárólag helyi problémákat. Szólnék emellett a KISZ-esek és az úttörők kapcsolatáról, amely­nek tartalmasabbá, főként pedig rendszeresebbé tétele az egyik legfontosabb feladatunk. Hang­súlyoznám — amiről ugyancsak szóltam már — a vezetőképzés fontosságát: a saját gondjaink­ból kiindulva emelném ki az ál­talános követelményeket. ... Felberreg a csengő, ismét az ülésterembe szólít. Kiss Er­zsébet újból elfoglalja helyét az elnökségben. Véleményére, néze­teire gondolva, bizonyosak lehe­tünk abban, hogy a halasi fiata­lok érdekeit a magasabb pártfó­rumon is méltóan képviseli majd. J. T. é Vemheskocasiildő-értékesítés előnyösebb feltételekkel Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt módosította az elmúlt év novemberében meghirdetett vem­hes kocasüldő értékesítési akció feltételeit; növelte a kocákat adó mezőgazdasági nagyüzemek anya­gi érdekeltségét, és a kistenyész- tőket az eddiginél jobban ösztön­zi az állatok fogadására. A rendelkezés összefüggésben van azzal, hogy — mint isme­retes — az ország kocaállománya és ezen belül a háztáji, egyéni és egyéb kisegítő gazdaságok koca- állománya, 1973 végére, majd pe­dig 1974 közepére minden koráb­bit meghaladó nagyságot ért el. Ennek megfelelően az állatpia­cokon sokáig a malac- és süldő­kereslet dominált, ami a piaci törvényeknek megfelelően igen magas értékesítési árakban jutott kifejezésre. Az elmúlt év máso­dik felében azonban már a kí­nálati jelleg került előtérbe. A „feszített” piaci helyzet és az egyéb zavaró körülmények hatá­sára az elmúlt év utolsó negyedé­ben az állatpiácokon nemkívána­tos, alacsony árszínvonal alakult ki. Ennek következetében az év végéig a kocaállomány a háztáji és az egyéni gazdaságokban va­lószínűleg csökkent ugyan, de az egy évvel korábbihoz képest 300 ezer darabbal gyarapodott. Az állomány ilyen alakulása fele­más helyzetet teremtett; egyfelől rendkívül erős vágósertés-felvá­sárlást ígér 1975. első félévére, másfelől — a csökkent kocaállo­mány következetében — átmene­ti csökkentést jelenthet az év második de különösen 1976. első felében. Ennek a tendenciának megváltoztatására, a kocaállo­mány számának növelésére hir­dették meg most az újabb, ked­vezményes akciót, amely a ko­rábbihoz képest lényeges módo-> sításokat tartalmaz. Kibővítették a vemhes kocasül­dőt „előállító” mezőgazdasági nagyüzem-?!- '-(ír«: miután a ter­vezettnél u . 41.01 igyekez­nek kihelyezni a háztáji porták­ra, fokozottabban bevonják az ak­cióba a jól felszerelt állami gaz­daságokat, amelyek az értékesí­tésre szánt állatok egyharmadát adják majd. (A további mennyisé­get a tsz-ek adják). A mezőgaz­dasági nagyüzemek anyagi érde­keltségének megteremtésére, és azért, hogy az akcióhoz szükséges vemhes kocasüldőket legkésőbb június 30-ig átadhassák az állat­tartóknak, a korábban meghirde­tett vételárat állatonként 500 fo­rinttal emelték. A kistenyésztők fogadási készségének ösztönzésére a hitelben átadott állatok árát nem módosították, tehát a kocá­kat a gazdák a mezőgazdasági nagyüzemeknek ténylegesen kifi­zetett árnál 500 forinttal alacso­nyabb áron vehetik meg, s az érvényes szerződéssel rendelkező gazdák a legközelebbi takarmány­elárusító helyen kocánként 500 kg kocatápra, az ellést követően pedig kocánként 100 kg ma- lartáp’-a, valamint 200 ki- lograr* n süldőtápra garantált vé­teli leh etőséget kapnak. (MTI) Jókai-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hatalmas könyvszekrényben ér­tékes ritkaságok, díszkiadású kö­tetek. Díszesen faragott antik bútorok, és puritán egyszerűsé­gű íróasztal, festmények, ecse­tek, tollak, kardok, különleges formájú tengeri kagylók, fény­képek, levelek, emléktárgyak. Megmozgatják a képzeletet, hí­res, régi történetek tapadnak hoz­zájuk, egy szempillantás alatt felidézik az alakját annak, aki­nek a személyes tulajdonát ké­pezték. Jókai Mór gazdag hagya­tékát tárja a közönség elé a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum emlékki­állítása, amely a nagy mesemon­dó születésének 150. évforduló­ján nyílt meg, a Károlyi palota frissen restaurált dísztermében. A kiállítás rendezője, dr. Sze­keres László lelkesen kalauzol a különböző rendeltetésű tárgyak között, amelyek színesen illuszt­rálják Jókai érdeklődési körének • A lőcsei fehér asszony (Jókai rajza). sokféleségét. Bár hajdani könyv­tárának csak egy szerény töre­déke kapott helyet a kiállításon, ebből is nyomon követhető, hogy mennyi minden érdekelte: szi­bériai útibeszámolók, csillagá­szat, történelem, természettudo­mányos ismeretek — mind meg­annyi bővizű forrás, amely táp­lálta, megtermékenyítette párat­lanul. gazdag képzeletét. Közismert vonzódása a másik múzsához, a festészethez. Rajzai között látható Petőfi kiskőrösi szülőháza is. Életének, művészetének döntő élménye volt az 1848—49-es sza­badságharc. Újra és újra feli­dézte a „lélekcserélő” napokat, amelyeknek cselekvő részese is volt. „Engem is magával raga­dott Petőfi, mint Phaetont a vi­lággyújtó napszekér...” Kos- suthról pedig így emlékezett meg: „Sok nagy időt megértem azóta, de ehhez hasonló napokat nem ismétel meg a történelem. Láttam azt a szellem-óriást, aki a népet felköltötte halálos álmá­ból.” Népszerűségét ajándékok soka­sága mutatja. Egy szép, festett láda, 1882-ben kapta a révkomá­romi tanoncoktól. Ezüst babérko­szorú, arany inggombok — eze­ket ugyan céllövöldében nyerte — díszoklevelek, emlékplakettek. Köztük egy gyönyörű kötésű, Kecskemét zománcozott címeré­vel díszített, súlyos album, ékes dokumentuma annak, hogy 1894- ben, 50 éves írói jubileuma alkal­mából a hírős város „díszpolgá­rává megválasztották és a város polgárainak sorába iktatták.” Alakját országos elismerés övezte, de ő sem maradt adósa az országnak. A tárlaton meg­tekinthető az 1900-as párizsi vi­lágkiállításon első díjat nyert százkötetes díszkiadás. Egyebek között bemutatják az 1962 óta rendszeresen megjelenő kritikai sorozat néhány érdekes példányát is. Köztük a „A szabadsághoz” 0 Jókai fényképe az 1860-as évekből. írt cikkek és beszédek gyűjtemé­nyét, amelyet éppen a tárlat rendezője,, dr. Szekeres László gyűjtött össze és látott el ma­gyarázó jegyzetekkel. A felszabadulás óta 335 kiadás­ban, több mint 11 millió pél­dányban adták ki Jókai műveit. És az olvasók, akiket ma is el­bűvölnek színes, érdekes, roman­tikus történetei, bizonyára szí­vesen élnek azzal a ritka lehe­tőséggel, hogy az emléktárgyak, jellegzetes relikviák segítségével még többet fejtsenek meg egyik legkedvesebb írójuk egyéniségének titkaiból. A kiállítás régi hiányt pótol: ötven éve rendeztek utol­jára bemutató a Jókai-hagya- tékból. A mostani, előrelátha­tóan őszig tekinthető meg. Aján­latos volna, ha minél több iskola élne a kedvező alkalommal. A legnépszerűbb magyar regény­író hátrahagyott tárgyi emlékei sok újdonsággal gyarapítják, szí­nesítik és fűszerezik a kötelező tananyagot csakúgy, mint az ol­vasók körében a róla kialakult képet. V. Zs. EGYIPTOMI ŰTIJEGYZETEK Lépcsőkön a Nap felé (9.) Egyiptom nem a mesék or­szága, hanem az ellentmondáso­ké. A múlt csodálatos létesítmé­nyei és a jelen között óriási a tá­volság, a hasonlatosság legfeljebb ott meglepő, ahol szinte nyomát sem látni a fejlődésnek. Például a mezőgazdaságban, Az út Kairótól Alexandriáig festőién szép: csil­logó csatornák között szépen meg­művelt földek, a fák ágai közt tü­neményesen kirajzolódó karcsú vitorlarudak —, magát a csator­nán horgonyzó ősi nílusi hajót, a felukkát. nem is látni a dús nö­vényzettől — erdőnek is beillő, óriási, agyagból tapasztott ga­lambdúcok. bekötött szemmel körbejáró vízmerő szamarak, nyi­korgó vízikerekek, faekével szán- togató parasztok. Eszembe jut, hogy miért olyan ismerős a lát­vány? A kairói múzeumban lát­tam az eredetijét, több ezer éves óegyiptomi falfestményen. A magyarok zömmel mezőgaz­dasági szakemberek, tehát járato­sak a témában, egvik ámulatból a másikba esnek. Az előbb még be­lefeledkeztek az ősi egyszerűség tagadhatatlan varázsába, de ahogy beleképzelték magukat az arab földműves helyzetébe, rög­tön gyakorlatiassá váltak. Először nem tudták mire vélni a zöld nö­vényzet között kígyózó menetet, de hamar rájöttek, hogy ez a ha­zai öntözés jóval fejletlenebb vál­tozata: az öntözőcső arra megy, amerre viszik. Egyszer végre egy traktorral is találkoztunk, alig akartunk hinni a szemünknek! fáraók kora óta, pedig 26 millió embernek ad munkát. Ezért kevés az élelem, az ipar is gyerekcipő­ben jár, és a gazdasági elmara­dottság következménye az az éles kettősség, ami az országban min- denxe jellemző. Fényűző luxus­paloták és piszkos, egészségtelen nyomornegyedek, autócsodák és életveszélyesen zsúfolt autóbu­szok, amelyeknek még a tetején is kibuggyannak, az ablakaiból is kilógnak az utasok. Aranyhájú, gőgös újgazdagok és a cigarettát az idegen szájából is kikönyörgő szurtos gyerekek, tekintélyes szakállú aggastyánok, az ezeregy­éjszaka meséit idéző bazárok, és tenyérnyi műhelyek mélyén, föl­dön kucorgó mesterek, akiknek a szeme és a keze még mindig ol­csóbb, mint a gép. Tudatlanság, szegénység, elma­radottság. , Ez Egyiptom három­fejű sárkánya, amelytől mielőbb meg kellene szabadulnia. Erre kö­telez az ősi múlt világa is. A ha­gyományok tisztelete nem jelent­heti, nem is jelenti azt, hogy ne változtassunk semmit azon, ami fölött eljárt az idő. A halottak birodalma, az élet múlandóságá­ra és az élők kötelességére is fi­gyelmeztet! A Nap felé vezető lépcsőket emberek építették. És ezt az' utat kell követni a mai 36 milliós EAK-nak is. ha ki akarja vezetni népét az árnyékból a fényre, az egyre súlyosbodó belső inflációs és egyéb gondok szorítá­sából a biztosabb jövő Napja felé. Vadas Zsuzsa (Vége) Tagadhatatlan, hogy a mező­gazdaság alig fejlődött valamit a 9 Faekével szántó földműves a fáraók korából. Ez a Jelenet min­dennapos látvány ma is Egyiptomban. (Foto: Radó Gyula) • Kairó két arca. Modern felhőkarcolók a Nílus partján ... 9 ... és zegzugos sikátorok, tornyos-kupolás me­csetek tarka összevisszasága a Citadelláról le­nézve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom