Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
1975. február 19. • PETŐFI NÉPE 9 3 Tárjuk fel tartalékainkat Dr. Varga Antal, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára 25 esztendeje párttag. Részt vett az előző járási és megyei pártértekezleteken. Tapasztalt pártmunkás. A bajai járási pártértekezleten küldöttnek választották a megyei pártértekezletre. A területi szövetség 1967 szeptemberében alakult. Azóta titkára a testületnek. Előzőleg öt évig a járási pártbizottság titkára volt. Jól ismeri a bácskai körzetet, főként a mezőgazdasági nagyüzemeket. A területi szövetség is segítette azokat a kezdeményezéseket, amelyek az anyagi és szellem; erők összevonásával igyekeztek meggyorsítani a fejlődést a mezőgazdaságban. Megelőzték a megye más vidékeit a termelőszövetkezeti egyesülésekben. Az idő azokat igazolta, akik bátran döntöttek. A jó eredmények láttán egyre több községben határoztak úgy, hogy egyesülnek a közös gazdaságok. 1975. január 1-től a bajai járás valamennyi helységében, sőt Baja városban is már csak egy termelőszövetkezet működik. — A járási pártértekezleten elhangzott felszólalásomban örömmel számolhattam be a gaz-, daságok eredményeiről. Megállapíthatjuk, hogy a párt helyes agrár- és szövetkezetpolitikája egyetértésre és elfogadásra talált. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetek mint gazdálkodó egységek és mint társadalmi szervezetek alkalmasak a korszerű technika alkalmazására. Bizonyíték erre a termelési rendszerek elterjedése. Az állóeszközök fele az elmúlt négy év alatt került a termelésbe, háromszorosára emelkedett az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Erősödött ugyanakkor a termelőszövetkezetek egymás közötti és más gazdálkodó szervekkel történő együttműködése, — hangoztatja a területi szövetség titkára, amikor a szövetkezet utóbbi négy évben elért fejlődéséről érdeklődöm. A bajai járási pártértekezleten magam is hallottam felszólalását. Engem különösen az ragadott meg, amikor arról szólt, hogy munkánk jelentős tartaléka az irányításban és a vezetésben a felelősség, a felkészültség növelése. Pártunk, amikor az ellenőrzés hatékonyságát, rendszerességét szorgalmazza, egyúttal a felelősséget is hangsúlyozza. Ugyanis az ellenőrzés egyik alapvető célja a megelőzés visz- szatartani a társadalmi-gazdasági szervezeteket, egyes vezetőket, az állampolgárokat, attól, hogy a társadalom számára hátrányosan cselekedjenek. Ez végső soron a minden egyes emberért érzett felelősséget is jelenti. — Fontosnak tartanám azt is megvizsgálni, hogy a csaknem azonos adottságú termelőszövetkezetek termelési színvonalában, az egyes ágazatokban, a hozamoknál, a gazdálkodás eredményességében miért vannak jelentős eltérések? Csak egy példa. Tavaly a termelőszövetkezetekben a körzeti átlag 57 mázsa kukorica volt hektáronként májusi morzsoltban számolva. A különbségeket mutatja, hogy a legjobb eredmény 74,3 mázsa, a leggyengébb pedig 32,9 .mázsa volt hektáronként. Ez is bizonyítja, hogy még jelentős tartalékaink vannak a termelés fejlesztésében. Véleményem szerint a közös gazdaságok ellenőrző bizottságainak indokolt esetben szükséges megvizsgálni, hogy egyes termelőszövetkezetekben miért vezetik be késve a korszerű üzem- és munkaszervezési módszereket. Érdemes azt is áttekinteni, hogy milyen a vezetők továbbképzése. Elmondja még, hogy ha szót kap a megyei pártértekezleten, az említetteket adatokkal kiegészítve szeretné a kommunisták fóruma elé tárni. A járási pártértekszLten szó volt arról, hogy a bácskai körzet gazdaságai sokat fejlődtek ugyan, de nem eléggé használták ki tartalékaikat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a körzet termelőszövetkezeteinek kommunistái ösztönzik a gazdasági vezetést: tárják fel az előrelépés lehetőségeit. K. S. A fiatalok képviseletében A földszinttől fel egészen a második emeletig zeng-zsong- zsibong az MSZMP kiskunhalasi bizottságainak székháza: a városi pártértekezlet szünetében vagyunk. Csupán egy-két perce annak, hogy a felszólalókat köszöntő taps elcsendesedett. Azok között, akik a drapériával borított szónoki emelvényre léptek, ott volt Kiss Erzsébet, a KISZ városi bizottságának titkára is. Mondandóját a rendelkezésre álló időbe, sűrítve, számolt be a város fiataljainak életéről, munkájáról. Szólott a többi közt arról, hogy a KISZ-korosztályúak közül felvett párttagok több mint négyötöd részének egyik ajánlója az ifjúsági szervezet. Beszélt a mozgalmi, üzemi és társadalmi munkákban végzett, dicséretre méltó tevékenységről, felelősségtudattal telített közéleti .szereplésükről. A városban egyre nagyobb a továbbtanuló fiatalok száma. Nem lehet viszont egyértelműen elbírálni az ifjúsági klubok munkáját, az azokban folyó, olykor bizony „hullámzó” tevékenységet. Felhasználva a szünet nyújtotta perceket, szót váltottunk Kiss Erzsébettel, akit a tanácskozás későbbi részében a pártbizottság a megyei pártértekezlet küldöttéül választott. Korábban két évig úttörőtitkár volt, majd 1973 májusában került jelenlegi, KISZ-titkári tisztségébe. — Milyen örvendetes tényekről tud számot adni, a plénum előtt már elmondottak mellett, az ifjúsági szervezet életéből? — Elsősorban a középiskolai KISZ-munkában tapasztalható előrelépésről. A pedagógusok KISZ-alapszervezete igen nagy segítséget nyújt a lehetőségek megismeréséhez, konkrét feladatok vállalásához a politikai oktatásban vetélkedők megszervezésében, stb. Jelentős főként az üzemi KISZ-szervezetek bekapcsolódása a társadalmi munkákba. Persze, ebből nemcsak ők veszik ki a részüket, hiszen több alapszervezet is kiérdemelte eddig a „Városfejlesztésért” érmet. Az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet felépítésének költségeihez — a társadalmi munkaakció jóvoltából — a vállalt 150 ezer forintnak már több mint a kétharmad részét befizettük a csekkszámlára. — Az eredmények után szóljunk most a gondokról is. — Bizony ilyenek is akadnak. Az ifjúsági törvényben előírt jogok — továbbtanulás, egyéb kedvezmények a fiataloknak — nem mindenütt érvényesülnek még. — Kevés a városban a közművelődési intézmény, az ifjúsági klub. Szerencsére, ami van, az jó! A törekvésünk most a klubok számbeli gyarapítása mellett megfelelő szakemberek munkába állítása. Nem annyira gond. mint inkább feladat a vezetőképzés hatékonyabbá tétele, a KISZ KB káderpolitikai határozatának maradéktalan megvalósítása. Több módszerbeli segítséget akarunk nyújtani az új vezetőknek; nem Utolsósorban tapasztalatcserék szervezésével is jobbá termi munkájukat. — Ha a rangos megyei fórumon, a pártértekezleten szót kapna, miről beszélne? — Mindenesetre megemlíteném az eddig elmondottakat is, mint nem kizárólag helyi problémákat. Szólnék emellett a KISZ-esek és az úttörők kapcsolatáról, amelynek tartalmasabbá, főként pedig rendszeresebbé tétele az egyik legfontosabb feladatunk. Hangsúlyoznám — amiről ugyancsak szóltam már — a vezetőképzés fontosságát: a saját gondjainkból kiindulva emelném ki az általános követelményeket. ... Felberreg a csengő, ismét az ülésterembe szólít. Kiss Erzsébet újból elfoglalja helyét az elnökségben. Véleményére, nézeteire gondolva, bizonyosak lehetünk abban, hogy a halasi fiatalok érdekeit a magasabb pártfórumon is méltóan képviseli majd. J. T. é Vemheskocasiildő-értékesítés előnyösebb feltételekkel Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt módosította az elmúlt év novemberében meghirdetett vemhes kocasüldő értékesítési akció feltételeit; növelte a kocákat adó mezőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségét, és a kistenyész- tőket az eddiginél jobban ösztönzi az állatok fogadására. A rendelkezés összefüggésben van azzal, hogy — mint ismeretes — az ország kocaállománya és ezen belül a háztáji, egyéni és egyéb kisegítő gazdaságok koca- állománya, 1973 végére, majd pedig 1974 közepére minden korábbit meghaladó nagyságot ért el. Ennek megfelelően az állatpiacokon sokáig a malac- és süldőkereslet dominált, ami a piaci törvényeknek megfelelően igen magas értékesítési árakban jutott kifejezésre. Az elmúlt év második felében azonban már a kínálati jelleg került előtérbe. A „feszített” piaci helyzet és az egyéb zavaró körülmények hatására az elmúlt év utolsó negyedében az állatpiácokon nemkívánatos, alacsony árszínvonal alakult ki. Ennek következetében az év végéig a kocaállomány a háztáji és az egyéni gazdaságokban valószínűleg csökkent ugyan, de az egy évvel korábbihoz képest 300 ezer darabbal gyarapodott. Az állomány ilyen alakulása felemás helyzetet teremtett; egyfelől rendkívül erős vágósertés-felvásárlást ígér 1975. első félévére, másfelől — a csökkent kocaállomány következetében — átmeneti csökkentést jelenthet az év második de különösen 1976. első felében. Ennek a tendenciának megváltoztatására, a kocaállomány számának növelésére hirdették meg most az újabb, kedvezményes akciót, amely a korábbihoz képest lényeges módo-> sításokat tartalmaz. Kibővítették a vemhes kocasüldőt „előállító” mezőgazdasági nagyüzem-?!- '-(ír«: miután a tervezettnél u . 41.01 igyekeznek kihelyezni a háztáji portákra, fokozottabban bevonják az akcióba a jól felszerelt állami gazdaságokat, amelyek az értékesítésre szánt állatok egyharmadát adják majd. (A további mennyiséget a tsz-ek adják). A mezőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségének megteremtésére, és azért, hogy az akcióhoz szükséges vemhes kocasüldőket legkésőbb június 30-ig átadhassák az állattartóknak, a korábban meghirdetett vételárat állatonként 500 forinttal emelték. A kistenyésztők fogadási készségének ösztönzésére a hitelben átadott állatok árát nem módosították, tehát a kocákat a gazdák a mezőgazdasági nagyüzemeknek ténylegesen kifizetett árnál 500 forinttal alacsonyabb áron vehetik meg, s az érvényes szerződéssel rendelkező gazdák a legközelebbi takarmányelárusító helyen kocánként 500 kg kocatápra, az ellést követően pedig kocánként 100 kg ma- lartáp’-a, valamint 200 ki- lograr* n süldőtápra garantált vételi leh etőséget kapnak. (MTI) Jókai-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hatalmas könyvszekrényben értékes ritkaságok, díszkiadású kötetek. Díszesen faragott antik bútorok, és puritán egyszerűségű íróasztal, festmények, ecsetek, tollak, kardok, különleges formájú tengeri kagylók, fényképek, levelek, emléktárgyak. Megmozgatják a képzeletet, híres, régi történetek tapadnak hozzájuk, egy szempillantás alatt felidézik az alakját annak, akinek a személyes tulajdonát képezték. Jókai Mór gazdag hagyatékát tárja a közönség elé a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása, amely a nagy mesemondó születésének 150. évfordulóján nyílt meg, a Károlyi palota frissen restaurált dísztermében. A kiállítás rendezője, dr. Szekeres László lelkesen kalauzol a különböző rendeltetésű tárgyak között, amelyek színesen illusztrálják Jókai érdeklődési körének • A lőcsei fehér asszony (Jókai rajza). sokféleségét. Bár hajdani könyvtárának csak egy szerény töredéke kapott helyet a kiállításon, ebből is nyomon követhető, hogy mennyi minden érdekelte: szibériai útibeszámolók, csillagászat, történelem, természettudományos ismeretek — mind megannyi bővizű forrás, amely táplálta, megtermékenyítette páratlanul. gazdag képzeletét. Közismert vonzódása a másik múzsához, a festészethez. Rajzai között látható Petőfi kiskőrösi szülőháza is. Életének, művészetének döntő élménye volt az 1848—49-es szabadságharc. Újra és újra felidézte a „lélekcserélő” napokat, amelyeknek cselekvő részese is volt. „Engem is magával ragadott Petőfi, mint Phaetont a világgyújtó napszekér...” Kos- suthról pedig így emlékezett meg: „Sok nagy időt megértem azóta, de ehhez hasonló napokat nem ismétel meg a történelem. Láttam azt a szellem-óriást, aki a népet felköltötte halálos álmából.” Népszerűségét ajándékok sokasága mutatja. Egy szép, festett láda, 1882-ben kapta a révkomáromi tanoncoktól. Ezüst babérkoszorú, arany inggombok — ezeket ugyan céllövöldében nyerte — díszoklevelek, emlékplakettek. Köztük egy gyönyörű kötésű, Kecskemét zománcozott címerével díszített, súlyos album, ékes dokumentuma annak, hogy 1894- ben, 50 éves írói jubileuma alkalmából a hírős város „díszpolgárává megválasztották és a város polgárainak sorába iktatták.” Alakját országos elismerés övezte, de ő sem maradt adósa az országnak. A tárlaton megtekinthető az 1900-as párizsi világkiállításon első díjat nyert százkötetes díszkiadás. Egyebek között bemutatják az 1962 óta rendszeresen megjelenő kritikai sorozat néhány érdekes példányát is. Köztük a „A szabadsághoz” 0 Jókai fényképe az 1860-as évekből. írt cikkek és beszédek gyűjteményét, amelyet éppen a tárlat rendezője,, dr. Szekeres László gyűjtött össze és látott el magyarázó jegyzetekkel. A felszabadulás óta 335 kiadásban, több mint 11 millió példányban adták ki Jókai műveit. És az olvasók, akiket ma is elbűvölnek színes, érdekes, romantikus történetei, bizonyára szívesen élnek azzal a ritka lehetőséggel, hogy az emléktárgyak, jellegzetes relikviák segítségével még többet fejtsenek meg egyik legkedvesebb írójuk egyéniségének titkaiból. A kiállítás régi hiányt pótol: ötven éve rendeztek utoljára bemutató a Jókai-hagya- tékból. A mostani, előreláthatóan őszig tekinthető meg. Ajánlatos volna, ha minél több iskola élne a kedvező alkalommal. A legnépszerűbb magyar regényíró hátrahagyott tárgyi emlékei sok újdonsággal gyarapítják, színesítik és fűszerezik a kötelező tananyagot csakúgy, mint az olvasók körében a róla kialakult képet. V. Zs. EGYIPTOMI ŰTIJEGYZETEK Lépcsőkön a Nap felé (9.) Egyiptom nem a mesék országa, hanem az ellentmondásoké. A múlt csodálatos létesítményei és a jelen között óriási a távolság, a hasonlatosság legfeljebb ott meglepő, ahol szinte nyomát sem látni a fejlődésnek. Például a mezőgazdaságban, Az út Kairótól Alexandriáig festőién szép: csillogó csatornák között szépen megművelt földek, a fák ágai közt tüneményesen kirajzolódó karcsú vitorlarudak —, magát a csatornán horgonyzó ősi nílusi hajót, a felukkát. nem is látni a dús növényzettől — erdőnek is beillő, óriási, agyagból tapasztott galambdúcok. bekötött szemmel körbejáró vízmerő szamarak, nyikorgó vízikerekek, faekével szán- togató parasztok. Eszembe jut, hogy miért olyan ismerős a látvány? A kairói múzeumban láttam az eredetijét, több ezer éves óegyiptomi falfestményen. A magyarok zömmel mezőgazdasági szakemberek, tehát járatosak a témában, egvik ámulatból a másikba esnek. Az előbb még belefeledkeztek az ősi egyszerűség tagadhatatlan varázsába, de ahogy beleképzelték magukat az arab földműves helyzetébe, rögtön gyakorlatiassá váltak. Először nem tudták mire vélni a zöld növényzet között kígyózó menetet, de hamar rájöttek, hogy ez a hazai öntözés jóval fejletlenebb változata: az öntözőcső arra megy, amerre viszik. Egyszer végre egy traktorral is találkoztunk, alig akartunk hinni a szemünknek! fáraók kora óta, pedig 26 millió embernek ad munkát. Ezért kevés az élelem, az ipar is gyerekcipőben jár, és a gazdasági elmaradottság következménye az az éles kettősség, ami az országban min- denxe jellemző. Fényűző luxuspaloták és piszkos, egészségtelen nyomornegyedek, autócsodák és életveszélyesen zsúfolt autóbuszok, amelyeknek még a tetején is kibuggyannak, az ablakaiból is kilógnak az utasok. Aranyhájú, gőgös újgazdagok és a cigarettát az idegen szájából is kikönyörgő szurtos gyerekek, tekintélyes szakállú aggastyánok, az ezeregyéjszaka meséit idéző bazárok, és tenyérnyi műhelyek mélyén, földön kucorgó mesterek, akiknek a szeme és a keze még mindig olcsóbb, mint a gép. Tudatlanság, szegénység, elmaradottság. , Ez Egyiptom háromfejű sárkánya, amelytől mielőbb meg kellene szabadulnia. Erre kötelez az ősi múlt világa is. A hagyományok tisztelete nem jelentheti, nem is jelenti azt, hogy ne változtassunk semmit azon, ami fölött eljárt az idő. A halottak birodalma, az élet múlandóságára és az élők kötelességére is figyelmeztet! A Nap felé vezető lépcsőket emberek építették. És ezt az' utat kell követni a mai 36 milliós EAK-nak is. ha ki akarja vezetni népét az árnyékból a fényre, az egyre súlyosbodó belső inflációs és egyéb gondok szorításából a biztosabb jövő Napja felé. Vadas Zsuzsa (Vége) Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdaság alig fejlődött valamit a 9 Faekével szántó földműves a fáraók korából. Ez a Jelenet mindennapos látvány ma is Egyiptomban. (Foto: Radó Gyula) • Kairó két arca. Modern felhőkarcolók a Nílus partján ... 9 ... és zegzugos sikátorok, tornyos-kupolás mecsetek tarka összevisszasága a Citadelláról lenézve.