Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

1975. február 16. • PETŐFI NÉPE • S A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun megye 1974. évi fejlődéséről fokozódott, 4 százalékkal megha­ladva az év első háromnegyed­évében elért ütemet. (Folytatás az 1. oldalról) *ram eredményeként 20 százalék­kal több csontos nyershúst szál­lítottak a kereskedelemnek. A megyei székhelyű ipar 8,4 százalékkal növelte áruértékesí­tését, ami elérte a 11 milliárd forintot. Az export — a korábbi­nál ugyan mérsékeltebb ütem­ben — 3 százalékkal emelkedett. .Építőipar A szocialista építőipar által el­végzett építési-szerelési munkák értéke megközelíti az 1,6 milli­árd forintot, ami az árváltozá­sokat is figyelembe véve 7 szá­zalékos termelésnövekedesnek felel meg. A 100 millió forintnyi termelésnövekedés több mint négyötödét a minisztériumi épí­tőipar érte el. Az építőipara kö­zös vállalkozások tevékenysége fokozatosan visszaesett, és a la- jasmizsei HYDROÉPLAK meg­szűntével 1974-ben már egyetlen TÖVÁLL sem működött a me­gyében. A minisztériumi válla­latok tényleges termelése 42 •millió forinttal magasabb az elő­irányzatnál, ugyanakkor a taná­csi 10, a szövetkezeti építőiparé 1,6 millióval elmaradt a terve­zettől. Az építőiparban foglalkoztatot­tak száma országosan kis mér­tékben növekedett, ezzel szem­ben Bács megyében tovább foly­tatódott az évek óta tapasztal­ható létszámcsökkenés. Az előző ■évinél jóval több építési-szere­lési munkát kb. 2,5 százalékkal kevesebb munkaerővel végezték «1. A termelékenység valameny- nyi szektorban jobb volt az 1973. évinél. Az egy építőipari mun­kásra jutó termelés átlagosan 28 ezer forinttal emelkedett. A megye építőipari vállalatai és szövetkezetei 488 olyan léte­sítmény kivitelezését kezdték el, amelyek 100 ezer forint feletti összegbe kerülnek. Az elkészült létesítmények átadásának üteme az előző évekénél egyenletesebb ■volt, de még mindig sok volt a IV. negyedévben befejezett be­ruházás. Az év végén folyamat­ban levő építmények száma 06- tal (15 százalékkal) kevesebb volt az előző évinél. Mezőgazdaság A mezőgazdaság bruttó terme­lése az előzetes számítások alap­ján (változatlan áron) 4 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A növénytermelés bruttó terme­lési értéke — elsősorban az ala- csonv szőlőtermés következtében — az 1973. évivel azonos szintű, -.míg az állattenyésztés termelése — a sertés és a baromfi ágaza­tok tervezettnél nagyobb arányú növekedése révén — az előző ■évinél közel 11 százalékkal ma­gasabb volt. Gabonából 49 ezer tonnával termett több, mint egy évvel ko­rábban és 68 ezer tonnával meg­haladta a IV. ötéves terv első három évének átlagát. A megye összes gazdaságában a búza hek­táronkénti hozama 40,7 mázsa, 10 százalékkal több az 1973. évi­méi és 15 százalékkal több az 1971—1973. évek átlagánál. A "korai fagyok, a hosszan tartó nyári szárazság és az esős ősz ellenére az őszi betakarítású szántóföldi növények termelési eredményei — a napraforgó és rostkender kivételével — jobbak -voltak az előző évinél. A megyé­ben termelt kukorica és a nap­raforgó termésátlaga magasabb -volt az országosnál. Az elmúlt évi eredmények is­mételten bizonyítják, hogy az Időjárás kedvezőtlen hatását je­lentősen mérsékelte a termelés műszaki ' színvonalának emelése és a technikai bázis fejlődése. A gazdálkodás hatékonyságának fontos eszköze a termelési rend­szerek terjedése. Az állami gaz­daságok és a mezőgazdasági, ter­melőszövetkezeti közös gazdasá­gok a vetésterületük 58 százalé­kán — 46,4 ezer hektáron — zárt -rendszerben termelték a kukori­cát és az itt elért termésátlag S7,2 mázsa volt hektáronként. Unnék hatására a megyében ter­mett kukorica hozama átlagosan -42,6 mázsa volt hektáronként. A cukorrépa-termesztés fej- Jesztését elősegítő központi in- -tézkedések hatására a vetéste­rület 24 százalékkal emelkedett a megyében. Jelentős fejlődés a cukorrépa zárt endszerű terme­lése. A korszerű technológiához eddig az állami gazdaságok 627 hektárral csatlakoztak. A napra­forgó termesztését — a népgaz­dasági igényekkel összhangban —— korszerűsítették. Vetésterüle- fe az előző évihez viszonyítva 18 ■százalékkal emelkedett. Becsült adataink alapján a vetésterület •4)0 százaléka tartozott a terme­lési rendszerekhez. Az 1974. évi szójatermelés tapasztalatai is kedvezőek a megyében. A kedvezőtlen őszi időjárás Rontotta a szőlőtermés minősé­A bolti élelmiszerek eladása és a vendéglátás árbevétele is mintegy 10 százalékkal nőtt. Tej­A szánk! olajbányászok 10 százalékkal növelték az olaj- és föld­gáztermelést. gét. A megyében 32 százalékkal kevejsebb szőlő termett, mint 1973-ban. A termeléstechnológia színvonalának javítása folytató­dott. Az év második felében négy termelési rendszer alakult a megyében: a Kiskunhalasi, a Kunbajai, a Hosszúhegyi és a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daságok vállalkoztak a korsze­rűsítésre, ami természetesen hosszabb időt vesz igénybe. Az állatállomány koncentráló­dása tovább fokozódott a nagy­üzemi gazdaságokban. A megye szavasmarha-állománya 6 száza­lékkal, sertésállománya 3 száza­lékkal nőtt egy év alatt A nagy­üzemekben jelentősen emelke­dett, a kisüzemekben 6 százalék­kal csökkent a sertésállomány. Az évi mezőgazdasági termék- értékesítés volumene (1968. évi változatlan áron számolva) 6,9 milliárd forint volt, mintegy 5 százalékkal több az előző évinél. A lakosság életkörülményei A megye gazdasági szerkeze­tének átalakulása a III. ötéves tervidőszakban még egyértelmű­en tükröződött a foglalkoztatott­ság ágazati arányváltozásaiban. 1970—1974. között ez azátréteg- ződési folyamat lelassult. Alap­vető — és az országos tenden­ciával egybevágó — a mezőgaz­dasági keresők tartós létszám- csökkenése. Amíg azonban or­szágosan a felszabaduló munka­erőt a szolgáltató ágazatok szív­ják fel, addig Bács megyében az ipari foglalkoztatottak száma is tovább növekszik. évben további 14 százalékkal nőtt. Hozzájárult ehhez a két­gyermekesek részére 1974. jú­nius 1-től történő családipótíék- emelés is. A népesedéspolitikai határozat nyomán nyílt lehetőség a gyermekápolási táppénzjogo­sultság kiterjesztésére. Ennek hatása érzékelhető a táppénzes na­pok számában. Az utóbbi évben mintegy 130 ezer napot gyermek- ápolási táppénz címén vettek igénybe, amely az összes táp­pénzes napoknak mintegy 5 szá­zaléka. A lakosság takarékbetéte év végén közel 3 milliárd 745 mil­lió forint volt, ami 17 százalék­kal haladta meg az év eleji ál­lományt. A lakossá* hiteleinek összege egy év alatt több mint 20 százalékkal nőtt és az év vé­gén 2 milliárd 160 millió forint volt. Ily módon egy lakosra 6635 forint betét- és 3827 forint hitelállomány jutott Bács-Kis­kun megyében. A hitelfajták kö­zül továbbra is az építési és ingatlanvásárlási hitel növeke­dett a legnagyobb mértékben. A megye kiskereskedelme — folyóáron — 9618 millió forint forgalmat bonyolított le, mintegy 12 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A forgalom a IV. negyedévben 15 százalékkal hői 7 százalékkal, étolajból és margarinból 17 százalékkal, ká­véból 11 százalékkaL borból 15 százalékkal, sörből 19 százalék­kal forgalmaztak többet. A ru­házati cikkekből 8 százalék­kal adtak el többet, mint 1973- ban. A konfekcionált alsóruhá­zat — folyóáras — forgalma 12 százalékkal, a kötöttáruké 21 százalékkal, a lábbeliké 12 szá­zalékkal növekedett. Az ösz- szes kiskereskedelmi forgalom­nak 42 százalékát a vegyesipar­cikkek eladása képezte. Lénye­gesen emelkedett a gázbojlerek, a gázkályhák, a személygépko­csik és a lemezjátszók iránti ke­reslet. Növekedett a megye idegen- forgalma, 23 százalékkal több vendé fdielyen 6 százalékkal több vendég fordult meg. Ezen belül a mintegy 600 szállodai ágyat 63 ezren — köztük 20 ezer kül­földi — vette igénybe. Az elmúlt év végén 926 orvos gondoskodott a megye lakossá­gának egészségügyi ellátásáról, 33-mal több mint 1973-ban. Négy új általános orvosi körze­tet szerveztek, ily módon azok száma 213-ra nőtt. A gyermek- orvosi körzetek száma változat­lanul 25. Tizenhét orvosi állás betöltetlen maradt. A kiskunha­lasi új kórház átadásával 11 szá­zalékos javulás állt be a kór­házi fekvőbeteg-ellátásban. Egy új területi bölcsőde léte­sült, ami 2 százalékos javulást jelent. A felvételre várakozók száma nem nőtt számottevően, ami a gyermekgondozási segély- ösiszeg felemelésének tudható be, ez azonban csak átmeneti hatás­nak tekinthető. Az óvodai helyek száma tár­sadalmi összefogással 8 százalék­kal emelkedett. A megye 209 óvodájának 15 145 helyére 16 614 gyermeket vettek fel. Az óvónők létszáma 14 százalékkal nőtt, 904 óvónő foglalkozott az óvodások­kal. 1973/74-es tanév kezdetén 379, az 1974/75-ös tanév elején — a körzetesítés és az elnéptelenedés nyomán — már csak 352 általá­nos iskola működött a megyé­ben. A gyors ütemű körzetesítés és az UNESCO-program által nyújtott audiovizuális oktatási eszközök eredményes alkalmazá­sa nyomán a felsőtagozatos ta­nulóknak már 93 százaléka szak- rendszerű oktatásban részesül. Tanévkezdéskor 8400 tanuló­ja volt a megye középiskoláinak. 1970 óta tehát gyakorlatilag vál­tozatlan a létszám, amelynek 57 százaléka gimnáziumi tanuló. Középiskolai diákotthoni elhe­lyezést 1834 tanuló kapott eb­ben a tanévben. A megye öt fel­sőfokú oktatási intézményének nappali tagozatán 1974 75-ben 1829 hallgató képzése folyik. A műszaki, a kertészeti, és a víz­gazdálkodási főiskolán a koráb­bi években végrehajtott jelen­tős fejlesztések megteremtették a magas színvonalú oktató-neve­lő munka feltételeit. Tavaly újabb 7 filmszínház szüntette meg működését, így számuk 167-re csökkent. Az elő­adások látogatottsága viszont 6 százalékkal nőtt, a nézőszám ' 3 millió 917 ezer volt az elmúlt évben. A múlt évben minden eddigit messze felülmúló eredmény szü­letett a lakásépítés terén, ugyan­is 4900 — az előző évinél 18 százalékkal több — új otthon átadására került sor. 1974-ben megkétszereződött az állami erőforrásból épített lakások szá­ma, a magánerőből OTP-kölcsön­nel épült lakások száma viszont csökkent. A 9. sz. Volán Vállalat 1974 végén 254 autóbusszal bonyolí­totta a közúti személyszállítást. Az év folyamán az utasok száma 41,5 millió — az előző évinél 6 százalékkal — több volt. A helyi járatú autóbuszok 1974- ben 23,5 millió utast szállítottak, az űtaslétszám 7 százalékkal emelkedett. A 9. sz. Volán Vál­lalat tehergépkocsi-állománya 1974-ben 9 százalékkal nőtt. A járművek 3,9 millió tonna árut szállítottak, csaknem 6 százalék­kal többet, mint egy évvel ko­rábban. BESZÉLGETÉS EGY MEGYEI KÜLDÖTTEL • Tizenkétezer mázsával több fűszerpaprika-őrleményt állított elő 1974-ben a megye élelmiszeripara. Csökkent a munkahelyet vál­toztatók száma. A munkába lé­pők aránya a kereskedelemben és a közlekedésben, a kilépőké a közlekedésben és a szolgálta­tásokban nőtt kisebb mértékben. Az elmúlt évben a kereskede­lemben, a közlekedésben és az egészségügyi hálózatban tértek át (vagy kezdték meg az átté­rést) a 44 órás munkahétre. Megkezdődött és 1975-bén foly­tatódik a pedagógusok kötelező heti óraszámának csökkentése is. A központi bérintézkedések újabb dolgozó rétegek életszín­vonalának gyorsabb ütemű javu­lását eredményezték. Április 1-től az ipari és az építőipari szövetkezetek, illetve az iparon és építőiparon kívüli ágazatok ipari és építőipara munkásái *és közvetlen termelésirányítói, ve­lük egy időben a kutatóintézeti dolgozók, év közepétől pedig a közalkalmazottak részesültek jelentős béremelésben. Az átlag­bérek növekedése általában 8 százalékos, vagy ezt meghaladó mértékű volt. A lakosság készpénzbevételé­nek növekedési üteme Bács-Kis­kun megyében — 1970 óta elő­ször — nem érte el az országost, de így is 10 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A munka­bérből származó pénzbevétel 8 százalékkal nőtt. Továbbra is kiemelkedően javult a pénzbeni társadalmi juttatásokból szár­mazó jövedelem aránya, s mint­egy 20 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezeti tagok pénz- részesedése 9. a tsz-alkalmazot- tak részére kifizetett munkadíj és a termékértékesítésből szár­mazó bevétel 10 százalékkal emelkedett. Igen élénken éreztette hatását az év folyamán a pénzbeni tár­sadalma juttatások növekedése terén a népesedéspolitikai ha­tározat A családi pótlékon kí­vüli különféle támogatások ösz- szege 1974-ben 23 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban. A családi pótlék címén kifizetett összeg, amely kor­mányintézkedés hatására már 1973-ban is mintegy egyharmad- dal meghaladta az előző évit, ez A munkásokra mindig számíthat a párt — Nálunk az üzemben igen élénk, s a gazdasági feladatokat is számításba vevő politikai munka folyik — mondotta a vá­rosi pártértekezleten elhangzott felszólalásában, Szemerédi Imre, a Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárának lakatosa. Szavai­ból az is tükröződött, hogy sa­játjának tekinti az üzemet, mert gyakran használt olyan kifejezé­seket, mint gyárunk, terveink, termékeink. Büszkén szólt az üzem fejlődésérőL a termelésben elért eredményeikről, munkájuk jelentőségéről. Többek között a következőket mondotta: — 1971-ben fejeződött be a 10 ezer négyzetméteres nagycsarnok és a szociális létesítmények épí­tése. Ezután már nem kellett té­len is az udvaron dolgozni, mert az úgynevezett „reumagyárból” a jobb munkafeltételeket nyújtó, korszerű üzembe költözhettünk. A tervek készítésénél mindezt fi­gyelembe vettük, s évente 5 szá­zalékkal növeltük a termelést. Gyárunk 1500 dolgozója tavaly már 320 millió forintos megren­delésnek tett eléget. Az építő­ipart szolgáljuk ki, s termékeink az ország szinte minden nagy be­ruházásán megtalálhatók. Sok rendelést kapunk az országhatá­ron túlról is. Jugoszlávia részére például öt kilométeres darupályát gyártottunk. Hidroglobuszainkat Európa jó néhány országában is­merik már. Jelenleg a legna­gyobb munkáink közé tartozik a KGST keretein belül épülő uszty-ilimi cellulózgyár komplett csarnokainak elkészítése. A Központi Bizottság irányel­vei kiemelten hangsúlyozták a beruházások gyorsabb befejezését. Ezért gyárunk pártszerveze­teinek csúcsvezetősége, a gazda­sági vezetés és a munkáskollek­tíva _ — elsősorban a szocialista brigádok — úgy határoztak, hogy az eddigi évi 5 százalékkal szem­ben 1975-ben 15 százalékkal nö­veljük a termelést. A gyártmányainkkal szemben fokozódó követelmények egyre több jól képzett szakembert igé­nyelnek. Ezért nagy gondot for­dítunk arra, hogy gyárunk dol­gozói közül midenki fejezze be általános iskolai tanulmányait. Négy év óta száznegyvenen irat­koztak be és jelenleg is újabb osztályok szervezése folyik. Akik tanulnak. munkaidő-kedvez­ményt, tanulmányi szabadságot, .jutalomszabadságot, sikeres vizs­ga esetén pénzjutalmat kapnak. Üzemünk káderutánpótlását is kapun belül igyekszünk megol­dani. Az idei tanévben például hatvanan iratkoztak be a gép­ipari szakközépiskolába. Jómagam is köztük vagyok. A szakmai képzés mellett nagy gondot fordítunk a politikai ok­tatásra. Évente a különböző po­litikai tanfolyamokon négyszázan tanulnak. Célunk az. hogy 1980- ig üzemünk minden középveze­tője elvégezze a marxista közép­iskolát. Mindemellett szilárd el­határozásunk, hogy a XI. párt- kongresszus gyárunkra vonatkoz­tatható határozatait végrehajt­suk. Eddig Szemerédi Imre felszóla­lása. A pártértekezlet ezután to­vább folytatta tanácskozását, majd a választásokra került sor. A küldöttek a fiatal. 29 éves szo- cialistabrigád-vezetőt a kecske­méti városi pártbizottság tagjá­vá választották és küldöttnek a megyei pártértekezletre. A párt- bizottság első ülésén titkos sza­vazással döntötték el. hogy kik legyenek a városi párt-végrehajtó­bizottság tagjai. Szemerédi Imre is közéjük került. Ügy gondolom, ez a fiatal szak­munkás — akinek szocialista brigádját nemrég arany plakettel is kitüntették — érdemes arra, hogy közelebbről megismerked­jünk vele. 1961-ben vették fel ipari tanulónak a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárába. Azóta ugyanabban a műhelyben dolgo­zik. ahol kezdte. Becsülettel vég­zett. szorgalmas munkájáért há­romszor kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Az öntudatos ifjú munkás előbb a KISZ. majd a pártszervezet tagja lett. 1970-ben beválasztották az egyik üzemi pártalapszervezet vezetőségébe, ahol a termelési felelős posztját osztották ki rá. Mennyire komo­lyan vette feladatát, azt igazolja, hogy tavaly kiváló pártmunkás ok­levelet kapott. (Nem véletlen te­hát, hogy ilyen jól ismeri a gyár termelési és politikai viszonyait.) Ezek után már mindenki számá­ra természetes volt, hogy az idén januárban a választásokon a gyá­ri csúcsvezetőség tagja lett és az egyik küldött a városi pártérte­kezletre. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan látja a jövőben rá váró új feladatokat és mik a tervei, így felelt: — Engedje meg. hogy ne sor­rendben válaszoljak. Ami a szak­mámat illeti, szeretném tovább­képezni magam, hogy a legbonyo­lultabb munkát is el tudjam vé­gezni, s a brigádomat megfelelő­en irányítani. Ezért is iratkoz­tam be a szakközéoiskoláoa. Természetesen nagy kitüntetés­nek érzem azokat a feladatokat, amelyekkel gyárunk és a város kommunistái bíztak meg. Fele­lősséggel akarok mind az üzemi pártszervezetek csúcsvezetőségé­ben, mind a városi párt-végre- hajtóbizottságában Helytállni Tennivalóm tehát lesz bőven, de fiatal vagyok és bírni fogom. Munkás vagyok, éppen azért tu­dom azt is, hogy egy nagyszerű, politikailag érett osztályt képvi­selek. amelynek egyik tagja va­gyok. — Milyen gondolatokkal ké­szül a megyei pártértekezletre? — Ilyen magas pártfórumokon, mint amilyenekre az idén küld­tek, még nem vettem részt. Még most is alig akarom elhinni, hogy ott lehetek a megyei párt- bizottság tagjainak megválasztá­sánál. Igyekezni fogok a gyár és a város kommunistáinak bizal­mára rászolgálni. Hogy mit mondanék ott. ha felszólalnék? ómnak adnék hangot, hogy épít­jük hatékonyabban, lendületeseb­ben a szocializmust. Mert mi, munkások mindig hajlandók va­*gyünk ezért áldozatot vállalva dolgozni, csak mondják meg, mit kell tennünk. Mindenki tudja, hogy ezt már sokszor bebizonyí­tottuk, s ebben a szellemben dol­goznak a szocialista brigádok is. Azt akarjuk, hogy emelkedjen az életszínvonal, minél előbb legyen elegendő lakás, természetesen a munkásoknak is. és elsősorban a nagycsaládosoknak. Tudjuk, hogy menet közben hibák is előfordulhatnak. Én arra szeretném kérni az új megyei pártbizottságot, hogy tárja fel mindig idejében a hibákat, és mi munkások, bármikor készek le­szünk segíteni azok helyrehozá­sában. Ezen kívánok fáradozni majd a városi párt-végrehajtó­bizottságában is. Nagy Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom