Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

1975. február 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Megkezdődtek az előkészületek az őszi mezőgazdasági vásárra ELŐRELÉPÉS A LAKOSSÁG SEGÍTSÉGÉVEL Településfejlesztés a kiskőrösi járásban A nyár ugyan még messze "van, de a szakemberek már ja­vában készülődnek a nyárutó egyik legnevezetesebb eseményé­re, az idén 68. alkalommal meg­nyíló országos mezőgazdasági és élelmiszeripari vásárral egybe­kötött kiállításra. Az OMÉK ’75- ről Váncsa Jenő MÉM minisz­terhelyettes tartott tájékoztatást. Elmondta, hogy az augusztus 29. és szeptember 14. között, a Bu­dapest; Nemzetközi Vásárköz­pontban sorra kerülő kiállítás legtöbb célja: az eltelt 30 esz- esztendő eredményeinek a be­mutatása. Ugyanakkor azt is feladatul tűzték ki, hogy a kiállítás előre­mutasson: formálja, tervezze a jövőt, gondolatokat, terveket, megvalósításra érett elképzelé­seket adjon a következő évek mezőgazdaságának kialakításá­hoz. Az egész kiállítás hangsúlyoz­ni kívánja, hogy a termelés gaz­daságos fejlesztésének útja fel­tétlenül a szocialista nagyüzem. Ugyanakkor arról sem feledkez­nek el, hogy a lakosság jobb el­látása érdekében ezután is szá­molni kell a háztáji és kisegítő A magyar nyelven megjelenő -•szovjet újságok mindig gazdagít­ják a hírlappavilonok választé­kát. Így történt ez a februári lapszámok esetében is. A ' SZOVJETUNIÓ című képes havi folyóiratban Nyikoláj Ino- zemcev, a Szovjetunió Állami fTervbizottságának elnöke tájé­koztat a testvéri szocialista or­szág közgazdasági terveiről, a nemzetközi gazdasági együttmű­ködésről. Majd nagy képes riport — „Nehéz út visz Szibéria olajá­hoz” — kalauzol el a Szamotlor- tó vidékére, a Szovjetunió egyik új, hatalmas olajtermelő területé­re, ahol minden talpalatnyi föl­dért meg kell' küzdeni a termé­szettel. A tudományos kutatások és a műszaki újdonságok iránt érdek­lődők figyelmét kelti fel a Vil­lanyáram mínusz 252 fokon cí­mű cikk, amelyben két szovjet tudós számol be a szupravezetők létrehozására irányuló kísérletek­ről. A Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendő Szergej Obrazcov a művészeti neve­léssel kapcsolatos gondolatait és pályája néhány érdekes epizód­ját írja le. , Ugyancsak változatos témakö­röket érint a LÁNYOK, ASZ- SZONYOK februári öszeállítása. Kiportok hozzák közelebb a Pa­mir hófödte hegycsúcsait, s be­pillanthatunk egy litvániai új la­kótelepre is. Több írás foglalko­zik Budapest felszabadulásának 30. évfordulójával. A művészet­kedvelők Galina Ulanováról, a világhírű balerináról, valamint a moszkvai Kisszínházról olvashat­nak átfogó cikket. A kicsinyek­hez kétoldalas, rajzos, verses és mesés öszeállítás szól. A lap mel- lélekéteben kötött és horgolt mo­dellek, valamint más kézimun­kák képét és leírását találják az olvasók. Az ételrecepteket Csala Zsuzsa színművésznő adta. A kéthetente megjelenő FÁK­LYA vezető helyen közli Mihail Kotornak, a Szovjet Békevédelmi Bizottság felelős titkárának elem­zését a nemzetközi békemozga­lomról. A Propaganda és elmé­let rovat beszámol arról a „ke­resztes hadjáratról”, amelyet az elvakult kínai vezetők visel­nek a béke és általában a hu­manitás ügye ellen. Urbanisz pro­fesszor arra keresi a feleletet, gazdaságok termelési lehetősé­geivel. Nem mindegy azonban, hogy a hagyományos háztáji gazdálkodás keretei között mit és hogyan termelünk! Miután főleg a kézimunka-igényes zöld­ségfélék, gyümölcsök, háztáji, kiskerti termesztését kívánják szorgalmazni, ezért a bemutatás­ra kerülő kisgépek, vegyszerek és növényfajták elsősorban ilyen irányú útmutatással látják el az érdeklődőket. A kiállítás előkészítésén, si­kerén 19 szakbizottságban, több mint 600 szakember munkálko­dik. Még tart azoknak a gazda­ságoknak, üzemeknek a jelent­kezése, amelyek az előírt ter­melési és tenyésztési követelmé­nyeknek megfelelnek, alkalma­sak a kiállításon való részvétel­re. Az üzemi bemutatóra össze­sen 19 gazdaság, üzem és intéz­mény kap majd megbízást. Dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a szocialista országok szakmi­nisztériumait is meghívta a ki­állításra. Közülük a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztár­hogy fenyegeti-e „demográfiai robbanás” az emberiséget. A szovjet tudós bebizonyítja, hogy ilyen veszélytől nem kell tarta­nunk, ha az ösztönösség helyett az értelem fogja diktálni csele­kedeteinket. A KGST-együttműködéssel kapcsolatban ezúttal arról a 750 kilovoltos magasfeszültségű elektromos távvezetékről olvas­hatunk, amelynek megépítésében Magyarország is részt vett, A ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulójára indított sorozatban Zoja Szerovkova mesterlövész emlékezik vissza a budapesti hadműveletek befejező szaka­szára. A technikai újdonságok között szerepel, hogy a Szovjet­unióban elkészült egy korszerű, 6 ezer lóerős Diesel-mozdony el­ső modellje; modern tisztitóha- jót alkalmaznak a tenger szeny- nyeződésének csökkentésére; gammasugárzással fokozzák a vetőmagvak termőképességét; megszerkesztették a Szovjetunió­ban a világ egyik legnagyobb lé­zeres tévéképernyőjét. A SZPUTNYTK mostani, má­sodik száma a többi között érde­kes cikket közöl Életszínvonal — közérzet címmel. Tanulságos té­nyeket kapunk arról is, hogy a Szovjetunió átlépte az ötéves terv ötödik, befejező esztendejének küszöbét. íme, néhány adat: az ország 97,5 millió dolgozója kö­zül 47 millió részesült fizetés- emelésben, 30 millió embernek nőtt a nyugdíja, illetve ösztön­díja, 45 millió állampolgár össz­komfortos lakásba költözött. Az olvasó ízelítőt kaphat a Bajkál—Amur fővasútvonal men­tén folyó munkákról is. A Szov­jetunió e jelentős gazdasági kör­zetében hatalmas üzemóriások, kombinátok születnek. Igen sok érdekes, tudományos, technikai cikkben bővelkedik a folyóirat. Egyebek között a rákkutatással, a műkincsek láthatatlan kárte­vőivel, a dokumentumfilmek ké­szítésével, a prémállattenyész­téssel, az orosz drágakövekkel foglalkoznak a szerzők. A lap kulturális anyagából ki­emelkedik a neves szovjet balett­táncosnővel, Maja Pliszeokújával készült beszélgetés, a katonazene­karokat érintő írás, valamint az iskola előtti nevelésről szóló fej­tegetés. AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB lakásépítő vállalata AZ 1975. SZEPTEMBER 1-ÉN INDULÓ TANÉVRE beiskoláz ipari tanulókat az alábbi szakmákra: kőműves, ács-állványozó, épületasztalos, építőgép-szerelő, géplakatos, műkőkészítő, csőszerelő, fapadló- és műanyagburkoló, hidegburkoló (csempéző), üvegező, ' villanyszerelő, szobafestő, mázoló, tapétázó. Vidékieknek otfhonelhelyezést és teljes ellátást biztosítunk. Jelentkezés: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoport, Budapest, XI., Dombóvári út 17—19. 235 saság máris elfogadta a meghí­vást, más országok döntése pe­dig folyamatban van. A kőbányai vásárközpontban 19 nagy szakmai bemutatóegy­ségre tagolódnak a látnivalók. A kiállítás első és fő részében, a díszcsarnokban ismerkedhet meg a közönség a falu társadal­mi és gazdasági helyzetében, va­lamint a parasztság életkörülmé­nyeiben végbement változások­kal. Majd a következő témakö­rök teszik lehetővé egy-egy szak­terület .részletes tanulmányozá­sát: KGST-bemutató, növényter­mesztés, kertészet, földművelés­melioráció, növényvédelem, ál­lattenyésztés, -tartás, takarmá­nyozás, állategészségügy, élel­miszeripari termékbemutató, me­zőgazdasági gépesítés, élelmiszer­gazdasági építészet, fagazdaság, kutatás, vezetés-szervezés, szak­oktatás, földmérés-térképészet, háztáji- és kiskertbemutató, va­dászat, vadgazdálkodás. A kiállítás összterülete 122 ezer négyzetméter és kereken másfélezer kiváló tenyésztési, valamint termelési eredmény be­mutatását tervezik. A legjobb­nak minősített állat- és növény­fajtákat, valamint gépeket díjaz­zák is, a legkiválóbb gazdasá­gok, üzemek pedig elnyerhetik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiállítási vándordíját. Érdekes eseménynek ígérkezik a naponta megismétlődő tenyész­állat-felvezetés, és gépfelvonul­tatás. A kiállítás új színfoltja lesz a Belkereskedelmi Minisz­térium vállalataival, valamint a Magyar Szakács- és Cukrász Szövetséggel együtt megrende­zésre kerülő gasztronómiai be­mutató. A programot színesítő tervek között szerepel egy kiál­lítás a falusi művészek legjobb alkotásaiból, mezőgazdasági té­májú fotóművészeti kiállítás, továbbá gyermekraj z-pályázat kiírása, és a legjobb művek be­mutatása. V. Zs. Elöljáróban — a könnyebb, s reálisabb összehasonlítás végett — egy kis adatgyűjtemény. A kiskőrösi járás területe 101682 hektár, lakóinak száma 60 925. A két nagyközségben — Solt- vadkerten és Kecelen —, illetve a 11 kisebb faluban a lakosság 67 százaléka, külterületen 33 százaléka, él. A tanyai emberek egyötöde viszonylag zárt, a töb­bi szétszórt településeken talál­ható. Azért véltem fontosnak az adatok citálását, mert a népes­ség efféle, lakóhely szerinti dif­ferenciáltsága, továbbá az a tény, hogy igen gyér iparral — csupán egy-két apró gyáregység­gel — rendelkező területről van szó, nagyban befolyásolja, sőt alapvetően determinálja e köz­ségek fejlődését, a kommunális­szociális beruházások mértékét. Így azután érthető, ha a telepü­lésfejlesztés bázisául szolgáló pénzügyi mutatók — más járá­sokéval összevetve — itt egé­szen másként, jóval szerényeb­ben alakultak. A járás bevételi tervét, ami egyben a felhaszná­lási keret is, a IV. ötéves terv­időszakra összesen 70 millió fo­rintban állapították meg. Nos, már 1974 végén elégedetten te­hették volna karba kezüket a járás vezetői, mondván: elkészül­tek, kitűzött céljaikat elérték. És itt meg kell állni néhány szó­ra. Több mint 30 millió forint Noha pontos adatok még nem ismeretesek, az máris bizonyos­ra vehető, hogy a társadalmi munkák, a pénzbeli felajánlások nagysága az eddig meglevő köz­létesítmények értékének csak­nem felével — több mint 30 millió forinttal — egyenlő. Va­gyis: a befektetések összértéke négy év alatt elérte a 100 mil­liót. És ez — tekintettel a már említett földrajzi, gazdasági adottságokra — nagyon is di­cséretes, mi több: példás telje­sítmény. Az egész úgy kezdődött, hogy a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága ja­vaslatára még 1971-ben és 1972 elején együttműködési szerződé­seket kötöttek a községi taná­csok és a, helyi népfrontszerve­zetek. A megállapodások olyan feladatokat körvonalaztak, mint: a távlati és az operatív fejlesz­tési tervek összehangolása, azok széles körű ismertetése, tudato­sítása, az önkéntes társadalmi tevékenység megszervezése. A lakásépítéstől a tanyavillamosításig Hogy milyen sikqr koronázza végül is a szorgoskodást, az csak valamikor 1976-ban lesz mérhe­tő, de hogy nemrégen, az elmúlt négy év produktumainak szám­bavételekor — a fentebb közölt tervteljesítés megállapításán túl­menően — figyelemre méltó rész- eredményeket könyvelhettek el a járás vezetői, az nyilvánvaló, íme néhány a kiemelkedők kö­zül: 20 célcsoportos lakás készí­tését irányozták elő és máris befejezve áll 21. 9500 méterrel kívánták bővíteni a villanyháló­zatot, ezzel szemben nem keve­sebbet, mint 14 kilométert „nyúj­tóztak” a vezetékek. És ebben nincs benne a tanyavillamosí­tási akció, melynek során — 34 kilométer hosszú huzal „közre­működésével” — 1521 lakásban gyulladt ki a fény. Még kedve­zőbb képet mutat az orvosi ren­delők, valamint a gyógyszertárak száma. Az előbbiből ötöt, az utóbbiból semmit sem kalkulál­tak, mégis 1974. végére tíz új rendelővel — részletesebben: Kecel öttel, Fülöpszállás kettő­vel, Akasztó kettővel és Tabdi eggyel — gyarapodott a járás. Akasztón egy új gyógyszertárat, Fülöpszálláson egészségházat is átadtak. Az újonnan kiépített és korszerűsített úthálózat az 1970. évinek duplájára — 27 kilomé­terre — növekedett. Ugyancsak terven felül Soltvadkert 64 személyes diákotthont, Csengőd egy óvodai konyhát kapott. A tanácsi támogatással épülő csa­ládi házak száma 1200-zal „ug­rott meg”, ami az eredeti elkép­zelések időarányos megvalósulá­sát jelenti. A társadalmi összefogásban élenjárók sorát Kecel vezeti. A népfront felhívása — ha szabad ezt a kifejezést használni —, itt talált legmegértőbb fülekre: a lakosság társadalmi hozzájáru­lását több mint 8 millió forint­ban állapították meg. Különö­sen az öt orvosi rendelő kiala­kításánál, 35 kilométer hosszú vízvezeték szerelésénél és az 50 gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda építésénél tettek ki ma­gukért a keceljek. Császártölté­sen a tényleges bevételek más- félszeresére: négymillió 800 ezer forintra, Sojtvadkerten 3 millió 500 ezerre, Fülöpszálláson 2 millió 900 ezerre becsülik a négy év alatti kétkezi segítsé­get. Töretlen lendülettel a további célokért A jövőt, pontosabban a IV. ötéves terv utolsó es>ztendejét illetően — az iskolai tanterem, valamint az óvodai ellátottság ki­vételével — derűlátóan nyilat­koztak a járási hivatalban. Szám­ba véve az elvégzett munkát és leszűrve a tapasztaltakat, sor került a még hátralevő igen sürgős feladatok meghatározá­sára. Az elvi útmutatók helyett ezúttal is inkább a gyakorlati tennivalók érdemelnek említést. Az 1975. évi járdakészítési és vízhálózat-bővítési program el­sősorban Akasztó, Csengőd, Fü­löpszállás, Imrehegy, Soltvad­kert és Tázlár községeket érinti. Akasztón és Páhiban tanácshá­za, Soltszentimrén művelődési ház építésébe kell fogni. Solt- vadkerten pedig a szennyvízcsa­torna dolga tartozik a legszük­ségesebb elvégeznivalók közé. Kecel nagyközségben az utak és járdák várják türelmetlenül a szilárd burkolatot, a felújítást. K. F. EGYIPTOMI ŰTIJEGYZETEK Lépcsőkön a Nap felé... (7.) — Itt. az első vonalban voltak az olaszok, mögöttük a né­met páncélos hadosztályok, ezek itt Montgomery megtévesztésének szánt papírmasétankjai, ágyúi, gépkocsijai, itt, ezen a részen vonták össze az angolok egész szárazföldi haderejét. Ahmed, a nyári szolgálatra be­hívott kairói egyetemista, az El- Alamein-i múzeum ügyeletes őre, buzgón és szakértelemmel ma­gyarázza a parányi játéktankok és ágyúk helyzetét az óriási te­repasztalon. Ami a csatából megmaradt, az mind itt látható a múzeumban és a környékén. Kiégett harckocsik, terepszínűre festett ágyúk kint, a tűző napon, bent pedig fegyve­rek. lövedékek, sivatagi egyenru­hákba öltöztetett bábuk, ejtőer­nyők, rohamsisakok, fényképek. Az egyiken lángoló repülőgépek zuhannak a tengerbe, a másikon égő tankok vergődnek a drótaka­dályok fogságában, mint a legyek, amikor beszippantja őket a pók­háló. Arcképek: Montgomery acélkemény vonásai, ravasz, aka­ratos szája; Rommel fegyelme­zett katonaarca — a két egyfor­mán tehetséges ellenfél, egyfor­mán fölényes magabiztossága. Száz kilométerre vagyunk Egyiptom legnagyobb kikötőváro­sától.- Alexandriától. Idáig nyo­multak előre a németek, gyors sikerüket főleg a Sivatagi Róká­nak elkeresztelt Rommel tábor­nok merész hadvezetésének kö­szönhették. A helyzet is úgy ala­kult, hogy az angol gyarmati uralommal elégedetlen lakosság reális lehetőségnek tartotta, né­met és olasz segítséggel megsza­badulni ak angoloktól. Kairóban csak úgy nyüzsögtek a kémek ezekben az időkben. Kis makett mutatja az elegáns Shepherd’s Hotel szalonját, ahová az angol titkosszolgálat tisztjei jártak, élet­nagyságú viaszbábuk örökítik meg Aly Lada és Rommel sze­mélyes találkozását. A dúsgazdag Aly Lada ma is él. nyolcvan esz­tendős és bizonyára sokat tudna mesélni a sivatagi háború kulisz- szatitkairól A Nile-River Boat House-ban táncolt Hikmeth Fathmi, a csá­bosán dúsidomú, éjfekete has­táncosnő. aki Rommel egyik el­lenállhatatlan ..füle’’ volt a kairói éjszakában. Ahmed, kedveskedni akar és mutatja a német tá­bornok legügyesebb kémjének fényképét. A foto Almásy Lász­ló Afrika-kutatól ábrázolja. Nem tudom eldönteni, hogy szomor- kodjam. vagy nevessek azon, hogy lóm, még egy magyar is szerepet játszott ebben a lehan­golóan véres történetben. Jóval később, itthon tudom meg, hogy Almásv az angoloknak is dolgo­zott, de legnagyobb népszerűsé­gét mégis annak köszönhette, hogy segített lerakni az egyipto­mi .sportrepülés alapjait. A kairói repülőteret is róla nevezték el. Almáziának. Parányi játékszerelvény döcög a távolban. A sivatagi kisvasút munkásokat szállít az olajíúrótor- nvokhoz. El Álaméin ma ismét az érdeklődés középpontjában áll, a javarészt még feltáratlan olajme­zők mérhetetlen kincse miatt. Furcsa véletlen, hogy az itt har­coló csapatoknak az üzemanyag nehézkes utánpótlása jelentette a legnagyobb gondot, bár éppen a gazdag lelőhelyek megkaparintá- .sának, kapzsi vágya változtatta csatatérré, Észak-Aírikát. És amíg a sivatag mélyén a hatal­mas kőolajkészlet szunnyad, nem árt megszívlelni és levonni az El-Alamein-i tanulságokat. Erre figyelmeztetnek mindhá­rom .temető emlékkönyveinek a bejegyzései is. ..War is crazy. A háború szörnyű.” ..Never-never, war again. •— Soha-soha többé háborút.” Köteteket töltenek meg a látogatók őszinte megrendülés­sel rótt sorai. Sokan jönnek ide a világ minden részéből. Bili és Ann Kaliforniából, Lubinsiki, a volt bajtárs Lengyelországból, Paul és Betsy Wehre. New York City-ből. Lewis Cormack New Zeelandból. Laczkó László, Wirth Sándor Magyarországról, százak, ezrek Angliából, Olaszországból Görögországból, Madridból, Svéd­országból, Szevasztopolból. talán nincs is olyan pontja a Földnek, ahonnét ne jött volna valaki, hogy emlékezzen és emlékeztes­sen . Van. aiki csak ennyit vet a pa­pi raa: „Peace. Béke.” És Ahmed is ezt a szót írja a jegyzetfüze­tembe. Aktuális vágy. Ahmed még iól emlékszik az októberi háború szorongató időszakára, a Kihalt utcákra, elsötétített abla­kokra, a házak bejáratát védő téglafalakra, a kínzó aggodalom árnyékára a máskor oly vidám járókelők arcán. Ahmed békét kí­ván. mert házakat szeretne építe­ni és mert az* i" Htjo hoCTv az egyiptomi nép emberibb jövője érdekében először egy csomó bel­• Ez a (erepszínű ágyú túlélte az El Alamein-i ütközetet és most kiállítási tárgy lett a hajdani csata helyén létesült múzeumban. • Ettől a páncélkocsitól már nem kell (élni.. ső feszültséget kell levezetni, a háború pedig elodázná és tovább mélyítené a jelenlegi válságot. Amikor megkérdezem, kit tart példaképének, habozás nélkül Nasszerre szavaz. Nem véletlen, hogy a fiatal értelmiségiek rend­kívül vonzódnak az erős kezű, de a nép javát kereső, az ország füg­getlenségén munkálkodó néhai ál­lamfő politikai irányvonalához. Miközben számolni lehet egy újabb izraeli—arab háború való­színűségével és a béke is igazá­ból a milliomosoknak és a feketé­zőknek jövedelmező, egyre többet beszélnek az ígért amerikai se­gély elapadásáról és a szovjet be­ruházásokról. Augusztusban ad­ták át a heluáni vas- és acélkom­binát harmadik kohóját, ezáltal évenként ötven százalékkal nő az ország acéltermelése. Megállapo­dást írtak alá 120 millió rubeles hitelre, a Nag Hammadiban épü­lő alumíniumkombinát bővítésé­hez és az új cementgyár építésé­hez. Végül pedig épp ott- jártunk’ .- várták a szovjet ak- naszedó iiajók legénységét, s az­óta már befejeződött a Szuezi­• ... de ezt a 20 esztendős angol önkéntest sajnos már nem lehet feltámasztani. (Foto: Radó Gyula.) öböl megtisztítása, a hajózást ve­szélyeztető akr áktól. Vadas Zsuzsa (Folytatása következik.) Szovjet lapok - magyarul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom