Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

1975. január 10. • PETŐFI NÉPE • 3 FELBECSÜLHETETLEN TERMÉSZETI ÉRTÉKÜNK ! a Kiskunsági Nemzeti Park Már többször hírt adtunk a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozásával kapcsolatos elő­készületekről. Az Országos Természetvédel­mi Hivatal elnökének ez év január elsején hatályba lépő határozata létrehozta hazánk második nemzeti parkját, melynek ünnepé­lyes megnyitása és az ezzel kapcsolatos or­szágos sajtótájékoztató ma délelőtt lesz Kecskeméten. A Kiskunsági Nemzeti Park hat különál­ló területből áll. Mégpedig: Tőserdő és a tiszaugi Holt-Tisza, a kiskunsági szikes pusz­ta, a szikes tavak, a fülöpházi homokbuc­kák, az izsáki Kolon-tó, a bócsa-bugaci buckavilág és a homokpuszta. Az összes te­rület 30 028 hektár. A nemzeti park szék­helye Kecskemét. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK . KUHSZKUTHIKIÓ3 #| Európában egyedülálló A Duna-Tisza közének — a le- csapolások, a homokkötő fásítá­sok és a gyepfeltörések ellenére — napjainkban is változatos, jellegzetes szépségű tája a Kis­kunság. A külső hatások ellené­re nagyobb térségben, Európában tgyedül álló jellegű homokbuckák, szikes puszták, tavak és egyéb ter­mészetes vizek találhatók, különle­ges és ma már máshol már alig fellelhető növény- és állatvilág­gal. Ezek a természeti értékek közvetlenül a végzetes pusztu­lás előtt állnak. Védelmüket és fenntartásukat évtizedek óta igénylik a tudományos körök. A különleges szépségű kiskunsági tájak, a jellegzetes pásztorkodás megőrzése, bemutatása nemcsak természetvédelmi feladat, hanem -a hazai es külföldi nagyközönség egyre fokozódó igénye is. Az em­ber és a természet közötti kap­csolat különleges, érdekes ténye a tanyavilág, amelynek legjel­legzetesebb maradványai is meg­találhatók ezen a vidéken. ­A Kiskunságot, az Alföld szép­ségeit talán legszebben megyénk szülötte, Petőfi Sándor írta meg .számos költeményében. Ezek kö­zül legplasztikusabban Az Al­föld című versében írja le ezt a csodálatos tájat, ahol a bús ár- valányhaj tenyészik, s kék virá­ga a szamárkenyérnek. A Kis­kunsági Nemzeti Parkról szóló ismertető első oldalán is a jel­legzetes pusztai virág; a kékszir­mú szamárkenyér látható. A Kiskunság védelmére történt korábbi intézkedések csak kisebb területekre és csak nagyon ke­vés értékre vonatkoztak. A táj eredeti szépségét nemcsak Pető­fi fedezte fel, hanem sokan má­sok, irodalmárok, tudósok. Nem­rég a Nemzetközi Természetvé­delmi Unió hivatalosan is kér­te a magyar természetvédelmi szerveket, hogy gondoskodjanak a Kárpát-medencében még meg­levő puszták védelméről. A fel­becsülhetetlen értékű természeti ritkaságok biztonságos megmenté­se és a közművelődés szolgálatába állítása csak átfogó természetvé­delmi intézkedésekkel, nemzeti parkká nyilvánítással oldható meg. Védelmet érdemel Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke határozatában részletesen intézkedik a KNP rendeltetéséről. Feladat: megvédeni a táj jel­legzetes, változatos arculatát. Megőrizni a különböző homok­bucka típusokat, a homoki, va­lamint a szikes puszták marad­ványait, a tavakat, lápokat, zsom- bósokat, mocsarakat, turjánpso- kat, réteket, a Tisza menti árté­ri természetes galéria-erdők ma­radványát. Ugyanígy a sajátos Égeres kultúrfenyves. % SZASADSZAíLAS FULOPSZALLAS 7ELMAGYARAKAT • I. TŐaezDO II. KISKUNPUSZTA Hl. r ÜLŐPSZÁLLÁS - SZASADSZALZASI SZIKI:S TAVAK II/. kondor tó t fülöpházi hohoksuckák V. JZSÁK! KOIONTÓ VI. &UQAOI KOHPLEKUM \ KECSKEMET BEMUTATÓ ELŐTT Shakespeai e-dráma Kecskeméten b KISKUNFÉLEGYHÁZA % BUGAC növény- és állatvilágot, különös tekintettel a bugaci ősborókásra, a jellegzetes erdő- és faállomány típusokra. Háborítatlanul kell hagyni a természetes növénytár­sulásokat. Segítik a Kiskunság különleges madárvilágának fész- kelését és vonulását. Védelmet érdemlő érték a kis­kunsági hagyományos pusztai ál­lattartás és a jellegzetes tanyai paraszti életforma számos emlé­ke. Szükséges elősegíteni a Kis­kunság növényi és állati géntar­talékainak természetes körülmé­nyek közötti fenntartását. A területen tudományos kuta­tás folyik majd, ennek feltételei­ről is gondoskodni kell. Az em­lített értékek széles körű ismeret- terjesztő bemutatásával — ame­lyet összekötnek a természetben történő kikapcsolódással és fel­üdüléssel —, a közművelődést szolgálják. Megfelelő lehetőséget lehet biztosítani a hagyományos lovassportnak, ezzel összefüggés­ben a turizmusnak, és az idegen­forgalomnak. KNP-t mintaterületté nyilvá­nítják, amely ily módon szolgál­ja a természeti . könyezetünk vé­delmét. Három övezet Többféle védelmi övezetet lé­tesítenek. A legjelentősebb ér­tékek szigorú védelem alatt áll­nak. Ezek a következők: a kis­kunsági puszta középső része, a szabadszállási Kisrét, Pipásrét és Zab-szék, a íülöpszállási Kele­men-szék, a bugac-bócsai Nagy­erdő. E területek elsősorban a tudományos kutatás és az okta­tás céljait szolgálják, ezét több­nyire zártak, vagy csak korláto­zottan látogathatók. Az általánosan védett területek a nemzeti park rendeltetésének megfelelően tájvédelem alatt áll­nak és általában szabadon, vagy kisebb korlátozásokkal látogatha­Ruszt József hetek óta Shakes­peare világában él. Nyomdakész, pontos, árnyalt mondatokban vá­laszolt a pénteki premierrel kap­csolatos kérdésekre. — A XVI. század utolsó évei­ben írt János király az angol költő kevésbé ismert királydrá­mái közül való. A köztudatban 4—5 Shakespeare-művet tartanak remekműnek. Véleményem sze­ld nt Shakespeare mindenkor és mindenben totális értelemben színházat és jó színházat csinált. Olyan tiszta hangú, emberszere­tő és emberféltő költő, hogy tu­lajdonképpen nem tudott rosz- szat írni. Az 1199—1216 között uralkodó, a királyi hatalom megerősítésé­re törekvő, ellentmondásokkal teli János királynak brit óriás által megformált történetében, egy olyan helyzetet sűrítettem össze, amelyben úgy érzem, hogy sike­rült az eddigi Shakespeare-ren- dezéseim tanulságait összegezni. — Szokatlan megoldásokat al­kalmazott a színpadkép megfor­málásában, a szereplők mozgatá­sában. ■ * — A János király eléggé ne­hezen követhető szálak szövevé­nye. Stilárisan annyi az új a já­ték megkomponálásában, hogy az egyidejű játék és a sztereotípiák (többszörösen felhasználható for­mák, kapcsolatrendszerek, össze­függések) következetes alkalma­zásával az egész történet egy­szerre van jelen a színpadon, minden vonatkozásával; nem­csak ami történik, hanem az amiért történik és amire irányul a cselekvés. E megoldást szükségszerűnek tartom a mai színházban; így válik a tartalom nyilvánvalóvá. — Mi tette szükségessé az Arany János fordításában ismert mű kisebb átdolgozását? — Sajnos a százéves fordítás ma már kicsit nehézkesnek érző­dik, helyenként pontatlan. A ^/színpadi jelenlét sűrűsége indo­kolta bizonyos figurák összevoná­sát és azt, hogy némely szerep­lő dramaturgiai vonalát meghosz- szabbilottuk. Például: az eredeti játékban a kardinális „eltűnik”. Nálunk újra bejön egy krízis- helyzet után. Reméljük, hogy közös erőfeszí­téseink. a színészek, műszakiak fáradozásainak eredményeként sikerűi éreztetnünk a János ki­rály históriájából adódó tanul­ságot: mindannyian felelősek va­gyunk a magunk jövőjéért. H. N. Metszik a szőlőt, a fák koronáját • Borókás, galagonyás buckák. tók. A külső védőövezet szintén fontos, ennek határait és az öve­zetre vonatkozó előírásokat a KNP komplex területrendezési tervének keretében az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai­nak figyelembevételével és az érdekelt szervekkel egyetértés­ben kell meghatározni. Ha már a fejlesztésnél tartunk, ejtsünk erről is szót. A Kiskunsági Nemzeti Parkot, a táj jellegét és a védett terület értékeit érintő minden kérdés­ben szervesen összefüggő ter­mészetvédelmi egységnek kell te­kinteni. Ez azt jelenti, hogy ke­zelését, fejlesztését és a tudomá­nyos kutatást összehangoltan, tervszerűen végzik. Nem szabad olyan tevékenységet folytatni, il­letőleg olyan létesítményt elhe­lyezni, vagy meglevőt üzemeltet­ni, amely, a táj jellegét és vé­dett értékeinek állapotát zavarja, vagy veszélyezteti. Természetesen vonatkozik mindez a mező-, erdő-, legelő-, a nád-, vad-, hal- és vízgazdálko­dásra egyaránt. Hazai és nemzetközi jelentősége A Kiskunság jelenlegi felszíne a jégkorszak utolsó időszakából származó lösz, melyet a folyók és a szélek által évezredek során rá­hordott különböző vatagságú, du­nai eredetű homokréteg takar. Az uralkodó szelek évezredek alatt e tájra jellemző homokbuc­kaalakzatokat hoztak létie. Ezek képződése, átalakulása, vándor­lása a védelemre kijelölt terület egyes részein napjainkban is meg­figyelhető. A homoki erdős sztyepp növényzete pusztai fa­jokból álló növénytársulásokban jelentkezik. A homoki fajok egy része csak itt honos, többek kö­zött a kék szamárkenyér, a ho­mokviola, a tartós szegfű és így (Medgyesi László felvétele) tovább. Nemcsak a növényvilág érdekes, hanem az állatvilág is egyedülálló. A gerinctelen fajok általában még kevésbé ismerete­sek. Az eddigi tudományos kuta­tások azt tükrözik, hogy a ro­varok és puhatestűek .között je­lentős számban találhatók foko­zott védelmet érdemlő fajok. Kü­lönös figyelmet érdemelnek a kőris- és az égerlápok ritka pu­hatestű állatai. A nemzeti park hazai és nemzetközi tekintetben is kiemelkedő állattani jelentősé­gét nemcsak a ritka fajok nagy számú előfordulása, hanem a pusztai és vízi állatvilág rend­kívüli faj- és egyedgazdagsága is aláhúzza. Nincs módunk arra, hogy a gazdag növény- és állatvilágot tovább soroljuk. Fontos szerepe van még az őshonos, illetve már régen meghonosodott magyar há­ziállatok — a szürke szarvas- marha, a rackajuh, a magyar fél­vér ló, az ősi pásztorkutyák, a magyar parlagi baromfifajták — megőrzésének. Máris ezt a célt szolgálja a bugaci, valamint az Apa j pusztán jelenleg is folyó állattenyésztés. Bugacon a lóállo­mányon kívül van két szürkegu­lya és rackanyáj is. A hagyományos népművészet és háziipar a táj jellegzetes al­kotóelemeiből, élővilágából és az ott kialakult tevékenységekből meríti motívumait. A Kiskun­ság jellegzetes népművészetének és háziiparának megőrzését is elősegítik a természet- és a táj­védelmi intézkedések. Második nemzeti parkunk jel­legzetessége, hogy — mint már erről szó volt — több részből áll. A természeti értékek — a táj változatossága következtében — már csak szigetszerű foltokként lelhetők fel. A nemzeti park ilyen területi elhelyezkedése ugyanakkor fokozottan tükrözi a kiskunsági táj mozaikszerű válto­zatosságát. K. S. A Vasas Szakszervezet javaslata a telepszerű vállalati lakásépítkezések bővítésére A vas-, fém- és villamosener­giaipari vállalatok a IV. ötéves tervben a fejlesztési és a részese­dési alapból összesen rnitegy 1,2 milliárd forintot terveztek a la­kásépítkezések támogatására, s •ennek jélentős részét már fel­használták — állapították meg a Vasas Szakszervezetben. Az összes szociális juttatások közül a IV. ötéves tervben a la­kásépítkezések támogatására ter­vezték a legtöbbet, s a felhasz­nált öäszeg is e területen volt a Jegmagasabb. Továbbra is fő­ként a munkások — elsősorban a nagycsaládosok, fiatal házasok — lakásépítését támogatják. A lakásépítkezések támogatása hat-hét évvel ezelőtt, az úgyne­vezett félkészházakció kereté­ben kezdődött. i A félkészházakció azonban több vállalatnál nem terjedt el építő- illetve szerelőrészlegek hi­ánya miatt. E vállalatok többsé­ge eleinte 'emeletráépítések, tető­beépítések, társasházépítések stb. szervezésével, valamint bontási anyagokkal, í^vdreszközökkel, műszaki tanácsokkal segítette dol­gozói lakásépítkezéseit. A külön­böző intézkedések hatására újab­ban fellendült a lakásépítkezése tá­mogatása, s jelenleg is a saját erő, plusz OTP-hitel, plusz vállalati támogatás a segítési forma kép­lete. < Űjabban a vállalatok többsége — a lakáspolitikai irányelvek alapján — már a gazdaságosab­ban építhető telepszerű lakások támogatását helyezi előtérbe, így még több dolgozót juttathatnak megfelelő lakáshoz, örvendetes, hogy a lakásépítő szövetkezetek már a vas- és villamosenergia­iparban is kezdenek elterjedni. A telepszerű építési forma el­terjedését azonban Budapesten többek között a terület hiánya akadályozza, vidéken pedig az, hogy a kisebb üzemekben ne- ház összehozni a leendő lakás- tulajdonosok szükséges számú csoportját. Ezért a Vasas Szak- szervezet szerint mind Buda­pesten, mind vidéken szükség lenne a telepszerű építkezéseket előmozdító koordinációs szerv létrehozására. (MTI) Bács-Kiskun megye kertgazda­ságaiban, az enyhe januári időt kihasználva, megkezdték a sző­lők, gyümölcsösök termőre készí­tését. Az ültetvényeken, ahol a rendkívüli meleg ébresztőén hat a fákra, táplálják a talajt, hogy erőteljes legyen a növényzet, s ellenálljon az időjárás viszontag­ságainak. A tavalyi bőséges csapadék után nedvdúsak a gyümölcsfák, korai lombfakadással kell szá­molni. Ennek megfelelően rit­kítják az ágakat, alakítják ki a termőkoronát a zárt és a szór­ványgyümölcsösökben. j A magas művelésű szőlőkben is megkezdték a vesszőváloga­tást, a termőkarok formálását? Az idén újabb nagyüzemi szőlő- ültetvényeken teremtik meg a gépi szüretelés feltételeit: cseré­lik a támrendszereket. szélesítik a sorokat, s hatvan centiméter magasságban alakítják ki a ter­mőfelületet. A Zrínyi Könyvkiadó figye­lemre méltó vállalkozása az At­lanti Paktum 1949—1974. című, az elmúlt év végén megjelent könyv A szerzők (Pálfy és No- vák) nagy felkészültséggel azon igyekeznek, hogy bemutassák az Észak-Atlanti Szerződés kereté­ben létrejött és az Amerikai Egyesült Államok irányítása alatt működő NATO 25 éves múltját. A könvv már akkor is érdeklődést keltő, ha csupán a tartalomjegyzéket olvassuk el. Ebből áttekinthető a NATO ne­gyedszázados tevékenysége, szer­vezeti fejlődése, megismerhetők az imperializmus katonai doktrí­nái és számos, eladdig csak szűk körben ismert adat és tény kap nyilvánosságot. A NATO létrelöttének körül­ményei eléggé közismertek. Meg­alakulásának célja, hogy politikai és katonai eszközökkel egyaránt gátat vessen a Szovjetunió és a népi demokráciák fejlődésének, megakadályozza elsősorban Euró­pában, de szerte a világon a ha­ladást. hogy a hidegháború lég­köre vegye körül a békés életre vágyó és törekvő emberek száz­millióit. A NATO-szervezet tu­lajdonképpen a katonai kifejező­dése a hidegháborús korszak kez­detének, és határozott szembe­szegülés az enyhülésért folytatott békepolitikával. A kapitalista or­szágok ennek érdekében jelentős katonai erőket tartanak állandó készenlétben. A könyvből ismeretessé válik, hogy az Észak-Atlanti Szövetség jelentős katonai erőt képvisel, hiszen az 1973. évi adatok 60 hadosztályról és 2700 harci repü­lőgépről szólnak. A fenntartott hadsereg hatalmas összegeket emészt, amelyet jól bizonyít, hogy a NATO összkatonai költ­ségvetése 1949 óta annak több­szörösére (18.4 milliárd dollárról csaknem 118 millió dollárra), hozzávetőlegesen majdnem hét­szeresére emelkedett. Ezen belül legmagasabb az amerikai katonai költségvetés növekedése, amely 1949 óta több mint ötszörösére növekedett. (13 milliárd dollár­ról 81 milliárd dollárra.) A NA- TO-tagállamok 1973. évi katonai költségvetése az 1972. évihez vi­szonyítva. több mint 10 milliárd dolláros nagyobbodást mutat. Mindez nagy terhet jelent a lakosságnak. Az Amerikai Egye­sült Államokban az egy főre eső évi 405 dollár katonai terhelés ugyan több mint tízszerese a megfelelő görögországi összeg­nek, ez mégis könnyebben visel­hető el az amerikai, mint a gö­rög állampolgárok számára. Meg­állapítható. hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyverkezése békés körülmények között túlfe­szített. hiszen az államháztartási kiadások minden egyes dollár­jából 57 centet költenek katonai célokra és csak 12 centet közok­tatási és szociális célokra. Az 1966—1967. évi költségvetésből a legégetőbb szociális problémák megoldására mindössze 800 mil­lió dollárt fordítottak. A szak­értők szerint erre a célra évi 25 milliárd dollár lenne szükséges, ami kevesebb, mint amennyibe a vietnami háború került az Egye­sült. Államoknak egy esztendő alatt. A könyvből azt is megtudjuk, hogy katonailag — a NATO a tagországok eltérő fejlődési szín­vonala miatt — nem képvisel tel­jesen azonos értékű erőt. Tehát a NATO haderejének értékelésé­nél figyelembe kell venni azt. hogy nagy területen oszlik meg, ami csökkenti az egységes tevé­kenységet; mirtőségileg egymás­tól lényegesen eltérő elemekbö.1 áll (egy török, vagy görög had­osztály harcérték szempontjából az amerikai vagy nyugatnémet hadosztályának felét jelenti); meglevő erő és annak fejlesztése sem tudja a kellő erőviszonyt biztosítani a Varsói Szerződés erőivel szemben. A Varsói Szerződés tagállamai az európai szocialista országok, a NATO katonai szervezkedésé­vel és terveivel szemben, saját katonai erőinek fejlesztésével karöltve a békeharc kimeríthe­tetlen arzenálját vonultatja fel. Az SZKP XXIV. kongresszusán hangzott el: „Az imperializmus agresszív politikájával a Szovjet­unió szembe helyezi a béke ak­tív védelmének és a nemzetközi biztonság megszilárdításának po­litikáját ... gyökeres fordulatot kell végrehajtani az európai földrészen az enyhülés és a béke irányába.” A Zrínyi Kiadó vállalkozásá­nak értéke vitathatatlan, hiszen nemcsak új katonai, hanem po­litikai ismereteket is nyújt, és ér­dekes olvasmányul kínálkozik mindazoknak, akik betekintést akarnak nyerni a világpolitika kulisszái mögé. —r —l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom