Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. január 1«. AZ IRÁNYELVEK. SZELLEMÉBEN Hatékonyabban, takarékosabban gazdálkodunk Helyesen döntöttek Évenként csaknem egymilliárd forint ér­tékű zöldséget és gyümölcsöt hoz forgalomba a MEZÖTERMÉK megyei szövetkezeti vál­lalat. Az áru ideiglenes vagy tartós tárolását, feldolgozását, csomagolását és szállítását a megyeszékhelyen kívül további nyolc ki- rendeltség és telep, összesen 1600 dolgozója végzi. Erre az esztendőre is csaknem 150 termelő gazdasággal kötöttünk éves fclvá­A MEZÖTERMÉK egész évi anyag-, energia-, munkabér- és egyéb költségei együttesen meg­haladják a 160 millió forintot. A szövetkezeti vállalat vezetői és lizikai dolgozói egyaránt tudatá­ban vannak annak, hogy az idei esztendő nem lesz könnyű. Az elmúlt év rendkívüli időjárása sok kárt okozott, melynek hatá­sai az idén is érezhetők. Igyek­szünk a munkát tervszerűbbé, céltudatosabbá tenni, jobban megszervezni. A párt- és a gazdasági vezetők sokat teltek már eddig is ennek érdekében. A kongresszus tiszte­letére. illetve hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára indult munkaversenyben a vállalat min­den egyes dolgozója úgy végzi a reá bízott feladatot, hogy az mind a népgazdaság, mind a ki­sebb közösség érdekeivel össz­hangban legyen. Az összes alkal­mazottak egyharmadát kitevő törzsgárda és a több száz szocia- listabrigád-tag a gazdaságvezetés­nek jó segítőtársa. Az anyag és energiatakarékos­ság gazdaságpolitikai szükségsze­rűségét mindnyájan megértettük. Annak ellenére, hogy a vállalat sajátos helyzete miatt a növekvő költségek csökkentése csak rész­ben oldható meg, mégis elhatá­roztuk, hogy kétszázalékos költ­ségmegtakarítást érünk el ésszerű szervezéssel. Ez a vállalatnál 3,2 millió forintot jelent. Céljaink megvalósításának biz­tosítéka á hatékonyabb gazdálko­dás, az ésszerű üzem- és munka- szervezés, korszerű módszereinek alkalmazása. Már eddig is teltünk intézke­déseket az anyagmozgatás, a szál­lítás gépesítésére,, a' rielféz, fizikái munka csökkentésére. Az idén - 6.7 millió forint beruházással újabb tehergépkocsikat, targon­cákat, feldolgozó-gépsorokat vá­sárolunk. A gépesítést egyébként i már tavaly szorgalmaztuk. Az idén a felvásárolt sárgabarack 50 százalékát nagy ’ kapacitású gép­sorokon válogatjuk. A burgonya válogatásához szükséges Szovjet és NDK-gépsorokat megrendel­tük. Hasonlóképpen berendezése­ket vásárolunk az alma váloga­tásához. sárlási és értékesítési szerződést. A lakosság jobb ellátása céljából ötéves termelési szer­ződést is kötünk Mindehhez még kapcsoló­dik a háztáji zöldség-gyümölcs termelők kö­zűi több mint ötezer partner. Az említettek eredményeként a vállalat egy év alatt mintegy 130—140 ezer tonna burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárol fel, illetve értékesít. Egy évvel ezelőtt, 1974. január 1-én egyesült két kecske­méti szakszövetkezet: a Nemeskadar és a Haladás. A meg­nagyobbodott gazdaság taglétszáma ezerszázötvenre nőtt, a terület pedig a tagsági kezelésben levővel együtt csaknem 2000 hektárra emelkedett. Ezzel a megyeszékhely legna­gyobb szakszövetkezete jött létre Alföld néven. Az első esztendő — a zökkenők ellenére — bebizonyítot­ta, hogy helyes volt a döntés, a két előd-szakszövetkezet tagsága alaposan mérlegelte a lehetőségeket és jól számított. Székely Jenő elnökkel arról be­szélgettünk, milyen eredménye­ket hozott az elmúlt év, sike­rült-e előbbre lépniük és mit terveznek 1975-re? — Az egyesülést minőségi vál­tozást hozott a gazdálkodásban. Fontos esemény volt a tagság életében, mert a két szakszövet­kezet külön-külön már egyhely­ben topogott, lehetetlen volt a továbblépés. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy az elmúlt ősz csapadékos időjárása mennyi gondot okozott, külön hangsúlyozhatjuk. hogy mennyire helyes volt a szellemi és anyagi erők egyesítése. Sike­rült jobban megszervezni az őszi munkákat. Külső segítség igény- bevétele nélkül végeztük el az őszi betakarítást, a szántást, ve­tést. Ez annak köszönhető, hogy a tagságon kívül a családtagokat is sikerült mozgósítani. Meg­jegyzem, a több mint ezer tag csak papíron van, mert jelentős részük ipari üzemekben tevé­kenykedik és esetleg egv-két csa­ládtag dolgozik a közösben, illet­ve a saját kezelésben lévő terü­leten. Mi sajátos helyzetben gaz­dálkodunk, szükség esetén, mint ahogy ezt a tavalyi őszi. rend­kívüli időjárás alkalmával is be­Almát rakodnak külföldi szállításra a MEZÖTERMÉK kecskeméti hűtőházában. A MEZŐTERMÉK kezdemé­nyezésére jött létre az a burgo­nyatermesztési társulás, amely­nek tavaly hét termelőszövetkezet volt a tagja. Az együttműködés sikeres. Az elmúlt esztendőben az előirányzott 703 vagon helyett 1014 vagonnal vettünk át a társ- jia^daságoktpÉ tervezett 170 mázsa helyett 226 mázsa volt a némtátwffieÄii átlagtermés. Az el­múlt évben 651, az idén már 850 hektáron termesztünk a társulá­son belül horgonyát. 'Ez a nagy mennyiségű árufelvásárlás újabb beruházásokat igényel. Tárolót szeretnénk építeni Jánoshalmán és Dunavecsén. A kecskeméti tá­rolót tovább korszerűsítjük. A hatékonyabb gazdálkodás ér­dekében megkezdjük az előkészü­leteket egy 600 vagonos hűtö- tárolo építésére. Bővítjük az üz­lethálózatot is. Az idén további négy elárusító helyet létesítünk, hármat Kecskeméten, egyet Kis­kunfélegyházán. Vállalatunk egy esztendőben összesen 3500 tehergépjárművet tq>glgllf£>zta|t. Az információs há­lózat tökéletesítésével, a közúti gépjárművek jobb kihasználásá­val kívánjuk ellensúlyozni a szál­lítási költségek emelkedését. Minden tőlünk telhetőt megte­szünk annak érdekében, hogy a párt kongresszusi irányelveinek szellemében hatékonyabban, ta­karékosabban gazdálkodjunk, dp egyúttal segítsük a lakosság jobb áruellátását is. Dr. Laczkó Tibor a MEZŐTERMÉK igazgatója Zöldségmegóvás - víz alatt Egy szibériai raktárban. Kur­gan város közelében másfél ezer hetven kilogrammos hordót en­gedtek le egy tó fenekére. A tó télen nem fagy be. A hordókban a helyi szakácsok receptjei sze­rint télire eltett gomba, uborka, dinnye ván. A víz alatti tárolás olcsó mód­szer, amelyet az Uralon túli zöldségtermelők ősidők óta alkal­maznak. A tél folyamán a víz, jég és hóréteg alatt tárolt fi­nomságok remekül megőrzik ízü­ket, zamatukat, nem hatnak rá­juk a hőmérséklet és légnyomás változásai. A hordókat tavasz- szal szállítják az üzletekbe, ami­kor a felszíni tárolókból már ki­fogyóban vannak a zöldségkész­letek.. Gáz Orenburgból Orenburg mellett működik a Szovjetunió legnagyobb gáz­komplexuma, amely évente 15 milliárd köbméter gázt, 540 ezer tonna ként termel. Az orenburgi gázkondenzátum-lelőhely feltárá­sa óta 150 fúrótornyot állítottak fel, 3 komplett gázelőkészítöt, 1 gázíeldolgozó-üzemet, és hőerő­művet építettek. A munka kez­dete óta 3300 kilométer gázve­zetéket fektettek le. Az orenburgi gázkomplexum naponta 45 millió köbméter gázt dolgoz fel, amelyből 44,2 millió köbméter az ipari gáz és 790 tonna a kén. A kombinát tervezésében és felépítésében mintegy 40 terve­zőintézet vett részt. Közöttük francia cégek is voltak. A komp­lexumot a technika legújabb vív­mányainak felhasználával építet­ték. A gáz kitermelése, feldol­gozása és szállítása során min­denütt széles körűen alkalmazzák a gépesítést. A komlexum teljesítménye a közeljövőben megduplázódik, majd megháromszorozódik. Je­lentős helyet foglal el benne a műanyaggyár, a karbamidgyár és a műtrágyagyár. A KGST 28. ülésszakán egyez­ményt írtak alá arról, hogy együtt aknázzák ki a leghatal­masabb európai gázkondenzátum- lelőhelyet, Orenburgot. A közel­jövőben Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Magyarország, Románia részt vesz a 2750 kilométer hosz- szű, a Dél-Uraltól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó gázve­zeték építésében. Hazánk is nagy mennyiségű földgázt kap majd OrenburgbÓl. Magyarország 580 —600 kilométer hosszú vezeték- szakasz megépítését vállalata. Csővezetéken továbbítják az orenburgi gázt a feldolgozó üzembe. (Telefoto—APN—KS) A II. világháború idején a ha­diiparban számos új fegyvert és harci eszközt gyártottak. Az amerikai repülőgéptervezők nem ismerték eléggé a repülőgép-ve­zetés pszichológiai és élettani szabályait, nem ismerték jól az ember érzékelő képességének a határait, reakciógyorsaságát. Ezért nem a legmegfelelőbben helyezték el a pilótafülkében a különböző vezérlőberendezések kapcsolóit. A pilóta könnyen ösz- szetévesztette például a magas­sági kormányt a kerekek kibo­csátását szolgáló karral. A harci gépek nem kielégítő kezelése sú­lyos katasztrófákhoz vezetett. A háború első szakaszában emiatt 22 hónap alatt több mint 400 repülőgép-szerencsétlenség tör­tént. Az ilyen jellegű balesetek csak akkor szűntek meg, amikor a hi­bás konstrukciót a termelésbe be­vont pszichológusok segítségével sikerült a pilóta, az ember szá­mára kedvezően átalakítani. Az 1950-es években az angol piacon megjelent egy tetszetős karosszériájú és műszakilag is minden igényt kielégítő új sport­kocsi, amit azonban mégsem vá­sároltak. Kiderült, hogy a női vezetők fele nem érte el a lábá­val a pedálokat, és nem lát ki a szélvédő mögül az útra. Egy szovjet vállalat nagyon pontos ellenőrző műszereket gyártott, mégis sok bírálat érte a műszereket. A vevők szerint pon­tatlanul működtek, jelzéseik kö­zött az ismételt mérések során jelentős különbségek adódnak. A gondos ellenőrzés azt mutatta, hogy a műszerek mechanikai és villamos részei kifogástalanok, de a műszer skáláját úgy alakí­tották ki, hogy az ember a jelzé­sek leolvasásakor hibát követhet el, a műszer skálarendszere nem veszi figyelembe az emberi látás sajátosságait. A módosítás után a reklamácók megszűntek. bizonyosodott, mozgósítani lehet a caládtagokat a betakarításra. Az elmúlt esztendő intézkedé­sei közül egyik legfontosabb volt a háztáji agronómus alkalmazása. A szaktanácsadáson kívül sokfé­leképpen segítjük a tagságot. Nö­vényvédő szerrel, műtrágyával, ta­karmánnyal és így tovább. Csak az elmúlt három hónapban 700 ezer forint értékű hízót értékesí­tettek a közös közvetítésével. Zöldségből és gyümölcsből pedig az elmúlt esztendőben négymil­lió forint értékű áru került fel­vásárlásra. szintén a szakszövet­kezet közbenjárásával. Az Alföld Szakszövetkezet gazdái jelentősen hozzájárulnak a megyeszékhely ellátásához. Nemcsak szamócát, paradicsomot termesztenek jelen­tősebb mennyiségben, hanem szinte minden zöldség- és gyü­mölcsfélét, amire a városi piac­nak szüksége van. Ezért is je­lentett sokat a háztáji agronó­mus alkalmazása, mert szerve­zettebbé vált a háztáji termelés. Szolgáltatás jellegű intézkedés volt, hogy a tanyai lakosság ré­szére háztartásifűtőolaj-kutat lé­tesítettek. Alig több mint két hó­nap alatt 70 ezer liter- gázolajat vásároltak a tanyaiak. Az egyesülés helyességét az is bizonyítja, hogy 1974-ben a meg­nagyobbodott szakszövetkezet na­gyobb termelési értéket produ­kált. Másfél-kétmillió forinttal lesz több az árbevétel, mint az előző esztendőkben a két szak- szövetkezetnek volt. A tervezett­nél valamivel magasabb lesz a nyereség is. Mindezt szép eredménynek te­kinthetjük, ha figyelembe vesz- szük az elmúlt év rendkívüli időjárását. — Az egyesülés lehetővé te­szi. hogy az idős, munkaképte- tem az elnöktől. A további tervekről érdeklőd­tem az elnöktől. — Az egyesülés lehetővé teszi, hogy az idős munkaképte­len tagok által felajánlott föld­területeket átvegyük közös mű­velésre. Igyekszünk a szétszórt területeket táblásítani. Számot­tevően növeljük a gépparkot, szállító eszközöket vásárolunk. Szolgáltatás jellegű tevékenysé­günket tovább bővítjük. A tagok kezelésében levő gazdaságok ré­szére permetezőgépeket juttatunk Az Izsáki út mentén benzinku­tat építünk. Az Alföld Szakszövetkezet ve­zetőinek és tagságának sok gond­dal kell megküzdeniük. A gyor­san fejlődő megyeszékhely ipa­ri üzemeinek elszívó hatása egy­re inkább erősödik. A város von­záskörében évről évre számotte­vően csökken a munkaerő. Ezért szükséges a területrendezés, a termelés további korszerűsítése, a géppark fejlesztése. Székely Jenő elnök szerint az idei esz­tendőben ezekben a témákban jelentősen előre kívánnak lépni. K. S. Mindezek a tapasztalatok azt vetették fel, hogy az ember test­méreteit, íizológiai és pszichológi­ai adottságait minél sokrétűbben kell tekintetbe venni a gépek tervezésekor és gyártásakor. Ezeknek az igényeknek a kielé­gítésére jött létre az új tudo­mány, az ergonómia. Míg ré­gebben az alkalmassági vizsgála­tok biztosították a különböző munkákra a legmegfelelőbb em­berek kiválasztását, tehát az em­bert tették alkalmassá a munká­ra, addig az új irányzat szerint a munkát teszik alkalmassá az ember számára. Az ergonómia az embert és a gépet működési, funkcionális egységnek tekinti. Tárgya ember szempontú műszaki tevékenység: a gépek, a műveletek és a mun­kakörülményi tényezők olyan megtervezése, ami megfelel az ember adottságainak, képességei­nek. Célja, hogy a műszaki pon­tosság fokozásával a termelést biztonságosabbá tegye és növel­je a munka hatékonyságát, egy­ben szolgálja a gépet kezelő em­berek minél nagyobb kényelmét és minél kisebb igénybevételét. Ez a fiatal tudományág már hazánkban is gyökereket eresz­tett. Eredményeink elsősorban az üzemi balesetek vizsgálata te­rén jelentősek. Olyan javaslatok születtek, amelyek bevezetésével kimutathatóan csökkentek az üze­mi balesetek. A különböző hazai gyártmányú üzemi daruk biz­tonsági kikapcsolószerkezete pél­dául több konstrukciónál nehezen elérhető helyen volt, áthelyezése megfelelő, könnyen elérhető helyre nagymértékben csökken­tette a baleseteket. Az ergonómia egyformán kielé­gíti azt a célt, hogy a termelés hatékonyabb legyen, és azt a másikat, hogy ne az embernek kelljen alkalmazkodnia a gép­hez, hanem a gép szolgálja — az embert. Kiváló brigád vezetője Fél négy, a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat kecskeméti elő­gyártó telepén a Kossuth mfi- k ők és 7. í lő bri­gád befejezte a műszakot. Egyéb felada­tok elvégzése mellett har­mincegy lép­csőt öntöttek formába, ame­lyek négy-öt nap múlva csi­szolással nye­rik majd el végső formá­jukat. Addig nedvesen tart­ják. hogy jól megkössenek a mészkőőrle­ményből és cementből kevert nyers műkőhasábok. A héttagú közösség irányítója, Gulácsi György brigád vezető a pihenőhelyiségben éppen a véget ért hónap termelési eredményét jegyzi be a brigádnaplóba. Erő­teljes ujjai óvatosan bánnak a papírlapokkal. — Szeretek mindent azon me­legében beírni, amint megtörtént — mondja a brigádvezető. — Ha­vonkénti termelési vállalásunkat általában túlteljesítjük — mutat a naplóban levő számokra —, le­maradni még egyszer sem ma­radtunk le. mióta a brigád együtt van. Belelapozunk a brigád napló­jába, beszédes dokumentumokra találunk. Egy pársoros bejegyzés például kiváló minősítésben ré­szesíti a Kossuth brigád a mun­kásakadémia előadásainak rend­szeres hallgatásáért. A Katona József Múzeumban tett közös lá­togatásról fényképfelvétel emlé­kezik. Fotók őrzik az összeszo­kott gárda kirándulásainak jó hangulatát is. Bán Sándorné, a Csongrádi utcai óvoda pedagógu­sa köszönő sorai mellett rajzzal kedveskedett a Kossuth brigád tagjainak ötvenezer forintot érő társadalmi munkájukért. Egy újabb fényképen Laczi Ferenc, a brigád alapító tagja iátható, aki már nyugdíjba ment. Munkatár­sai kedves méltató szavakat je­gyeztek fel róla a brigádkróni­kába. Oda lapozunk, ahol a kollektí­va kongresszusi és felszabadulási versenyfelaiánlásait foglalták pontokba A vállalat építkezései­nek műkőellatása érdekében sza­badszombaton is dolgoznak, ha kell; a lépcsőket, erkély- és log­giaelemeket kifogástalan minő­ségben állítják elő- ’:<H brigádtag befejezi az által' kólát — található többek (s vállalá­sok listáján. A Kossuth b • szer ér­demelte már ki az ■ vkoszorús jelvényt, s kétszer a ■ iilalat ki­váló brigádja címet. Ez utóbbit 1 • « ijl 1 1/ m m9 utoljára tavaly, a BÁÉV huszon­öt éves jubileumára. — Ha vállaljuk, hogy kommu­nista műszakot tartunk, akkor az meg is lesz. Ha pedig azt ígér­jük, hogy védjük a társadalmi tulajdont, hát betartjuk a sza­vunkat. Mindenek előtt arra vi­gyázunk, hogy a munkánk miatt nehogy egyszer is .szó érje a ház elejét” — adja meg a sikerek magyarázatát Gulácsi György. — Mióta’ vezeti a Kossuth bri­gádot? — 1957-ben jöttem a vállalat­hoz. és egy év múlva lettem a brigád vezetője. A szocialista bri­gádmozgalomban kezdete óta részt veszünk. — Nagykörösön, ahonnan át­lőtt a BÁÉV-hez. hol dolgozott? — Segédmunkás voltam a kon­zervgyárban. de már gyerekko­romban az építőiparhoz vonzód­tam. Huszonhat éves koromban lettem éDítőmunkás két nagykő­rösi földim. Fokti László és Csen­des Ferenc biztatására. A műkö­vességet szintén az ő tanácsukra választottam. 1959-ben felnőtt szakmunkásképző tanfolyamot vé­geztem. nem maradtam segéd­munkás. Fiatalabb koromban nem tanulhattam, keresni kellett. Most mindenki tanulhat, — Mi a legfőbb vezetői mód­szere? — Mivel a brigádvezető is csal: egy tag a kollektívából, éppúgy dolgozik mint a többiek. A szó megszokott értelmében vett irá­nyításról az én esetemben nem beszélhetünk. Javaslatot teszek a vállalásokra, programokra _ ■— esetleg más brigádtag áll elő öt­lettel — és szavazással döntünk. Bevált nálunk ez a módszer. — A kőművesek munkájában mit tart legszebbnek? — A legizgalmasabb feladat az, amikor bonyolult tagozatú műkő- elemek öntőformáit kell elkészí­teni. A már beépített munkadara­bokban még több az öröm. Sze­rintem az nem lehet ió szakem­ber, aki nem tud gyönyörködni munkája eredményében. A. T. S. ú A munka tudománya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom