Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

1975. január 15. • PETŐFI NÉPE • 3 A Krimszkaja Pravda írja Dzsankojban tartották meg a Krím terület öntözési szakembe­reinek konferenciáját, melynek beszámolóját V. L. Szolodovnyik, a területi tanács elnökhelyettese tartotta. Az előadó ismertette, hogy 260 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. Öntözött földeken termelik a mezőgazda- sági termények 47 százalékát, többek között a gabona 21, a ta­karmányok 52, a zöldségfélék 82, a gyümölcs 81 százalékát. Egy hektár öntözött területről 987 ru­bel, ugyanekkora öntözetlen föld­ről 240 rubel értékű terményt nyertek. Évről évre javul az ön­tözött területek hozama. Területi átlagban hektáronként 45,5 má­zsa búzát, 211 mázsa zöldségfé­lét, 118,5 mázsa gyümölcsöt ter­meltek. Az eredményeket még tovább is lehet fokozni, ha a még fellelhető hiányosságokat meg­szüntetik. Egyes gazdaságok ke­vésbé produktív kultúrákat ter­melnek, kevés műtrágyát hasz­nálnak, túlöntözik földjeiket. A beszámoló megállapította, hogy az öntözéses gazdálkodás lehetősé­geit csak megfelelően képzett szakemberekkel lehet kellő ha­tásfokkal kihasználni, nagyobb gondot kell tehát fordítani a szakemberek képzésére és tovább­képzésére. Azért is fontos ez, mert 1975-ben újabb 6 ezer hek­tárral növelik az öntözött terüle­teket. A konferencia résztvevői felhívást lettek közzé, melyben magasabb termésátlagok elérésé­re, a szocialista munkaverseny szélesítésére, az öntöző berende­zések kifogástalan karbantartá­sára szólítják fel a terület me­zőgazdasági dolgozóit. . Szimferopolban ülést tartott a Könyvbarátok Társaságának te­rületi vezetősége. Határozatot hoztak a társaság munkájának kiterjesztésére. A határozat értel­mében á félsziget minden váro­sában, járásában, ipari és mező- gazdasági üzemében megszerve­zik a társaság tagcsoportjait. A Könyvbarátok Társaságába önkén­tes jelentkezés alapján fogadják ■a tagokat. S. B. Minden községben egy termelőszövetkezet A bajai járásban ez év janu­ár elsejével egyesült a madarasi Béke és Kossuth, valamint a fel- sőszentiváni Új Élet és Vörös Október Termelőszövetkezet. Ez­zel a járás minden községében és Baja városban is csak egy-egy mezőgazdasági szövetkezet tevé­kenykedik. A bácskai körzetben egyébként már régebben felis­merték a közös gazdaságok tagjai és vezetői, hogy a szellemi és anyagi erők koncentrálásával meg lehet gyorsítani a fejlődést. A körzetben a közös gazdaságok száma 1971-ben még 34 volt, je­lenleg 21. Az átlagos üzemnagy­ság 2372 hektárról 3847 hektárra emelkedett, a taglétszám pedig 507-ről 804-re. A növekedés te­hát minden területben, mind tag­létszámban meghaladja a 60 szá­zalékot. A legnagyobb közös gaz­daság a madarasi Béke, amely csaknem 5700, a legkisebb a má- tételki Győzelem, amely 1400 hektáron tevékenykedik. Pártcsoportok Dokumentumműsor hazánk felszabadulásáról a Magyar Rádióban * Április 4-e közeledtével egyre több rádióműsor foglalkozik az elmúlt három évtizedben elért eredményekkel, hazánk iparának, gazdaságának alakulásával, a jö­vő terveivel. Az évforduló jegyé­ben indul Kerekes István: A győzelem felé című dokumen­tumműsora, amely három adásá­ban arra keres választ, hogy 1944-ben miért nem tudta, miért nem akarta a magyar uralkodó osztály az ország megmentésére felhasználni az adott lehetősége­gek, hogyan lettek történelmi jog­forrássá az új Magyarországon a népi erők, miért lehetett a ma és a holnap Magyarországának törvényes elődje a debreceni új­jászületés. Ágh Attila és Sziklay Kik okozzák a közlekedési baleseteket? III. Okok és okozatok Megyénkben a közúti közle­kedési balesetek alakulására 1963 és 1970 között az évenkénti egyenleges — viszonylag nem nagy mértékű — emelkedés volt a jellemző. Ez az ország többi megyéjéhez viszonyítva mintegy 50 százalékkal a vidéki átlag alatt maradt. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1969 novemberi határozatában a megelőző tevé­kenység hatékonyságának foko­zása által a növekvő baleseti tendencia lassítását, majd meg­állítását tűzte ki célul. Ennek a megyében eleget tettünk. Míg 1970-re a sérüléses balesetek szá­mában 3,7 százalékos emelkedés történt, 1971 és 1972 évben már tényleges csökkenés állt be. Az 1973. esztendőben a 0,9 száza­lékos növekedés lényegében már a stagnáló állapotra utalt. Az 1974 évben bekövetkezett sérüléses balesetek elemzése az arányok nagyobb mérvű eltoló­dása nélküli emelkedésre mutat rá. Az emelkedés mintegy 80 szá­zaléka a kecskeméti és a kalocsai járásban ' történt. Az előidéző okok évek óta a- szabálytalan előzés, kanyarodás, gyorshajtás és az elsőbbségi jog semmibe vé­tele. E négy fő okra' vezethető vissza a járművezetők által oko­zott balesetek 69,2 százaléka. Ez az érték azonban több éve csök­kenő irányzatot mutat. A jár­művezetők által okozott balese­tek 76 százalékát a személygép­kocsi- és motorkerékpár-vezetők, valamint a kerékpárosok idézték elő. A személygépkocsi- és mo­torkerékpár-vezetők felénél a ha­ladási sebesség helytelen meg­választása okozott szerencsétlen­séget, a kerékpárhajtók, az ál­taluk előidézett balesetek 68 szá­zalékában a kanyarodás és az el­sőbbségadás szabályait szegték meg. A rendőrség szigorú intézke­déseinek tulajdonítható, hogy csökkent azoknak a járműveze­tőknek a száma, akik a balese­tek előidézése előtt szeszes italt fogyasztottak. Amíg 1973-ban 21, addig 1974-ben a balesetet oko­zók 19 százaléka volt szeszes ital hatása alatt. Sajnálatos, hogy ez az arány még mindig az országos érték felett áll. A súlyos sérüléssel járó sze­rencsétlenségek 25, a könnyű sé­rüléssel járók 10, a halálos bale­setek száma 6,3 százalékkal emel­kedett. A halálos balesetek kö­rülményeit különös gonddal ele­mezték a szakemberek, vizsgál­ták az okozók és a sérültek élet­korát, gépjárművezetők esetében a vezetési gyakorlatot, a bekö­vetkezés idejét napokra és órák­ra lebontva, az előfordulás he­lyét és mindezeknek egymással valq összefüggését. Az elemzés adataiból néhányat kiemelnénk: A járművezetők a négy baleseti ok valamelyikét 80,2 százalék­ban valósították meg — legtöbb­ször a személygépkocsi-vezetők —, mégpedig minden huszadik halálos balesetnél. Az okozók között 58 százalékos részvételi aránnyal a motorkerékpár- és személy gépkocsi-vezetők szerepel­nek. Életkor szerint kiemelked­nek a 20—35 év közötti motor­kerékpár-vezetők, a 30—40 év közötti személy gépkocsi-vezetők, az 50 éves életkor feletti kerék­pár- és lovaskocsihajtók. Külö­nös módon a 20 éves kor alatti tehergépkocsi-vezetők. Ittasság minden 4. baleset okozójánál volt megállapítható, a motorosok 50 százaléka, a gyalogosok 33 száza­léka volt ittas állapotban. A sok részletre kiterjedő elem­zés ellenére sem találtak a szak­emberek olyan jellemzőket, ame­lyekből általános érvényű követ­keztetéseket lehetne levonni. Így azok a megelőzés szempontjából eredményesen nem felhasználha­tók. A balesetek egy.bizonyos ré­szére az a jellemző, hogy súly- pontozhatók. A halálos sérüléssel járó események viszont minden látható rendszeresség nélkül, el­szórtan, a legkülönbözőbb helye­ken és időpontokban történtek. Az ütközések nagyságrendjét is figyelembe véve, gyakran olyan balesetek is halálos kimenetellel végződtek, amikor általában csu­pán könnyű sérülésre lehetett volna számítani. Az azonban mindenképpen világos, hogy a súlyosabb baleset bekövetkezésé­hez nagyobb fokú figyelmetlenség és felelőtlenség vezet. Sorozatunknak a Kik okozzák a közlekedési baleseteket? címet adtuk. Ezekben az írásokban azo­kat a legfőbb jellemzőket sorol­tuk fel. amelyek előidézik a sze­rencsétlenségeket a megye közút­jain. A megyei Közlekedésbizton­sági Tanács, a rendőr-főkapitány­ság és társadalmi munkások ez­rei tevékenykednek azon, hogy a közúti közlekedési balesetek szá­ma csökkenjen. Ez azonban mindnyájunk érdeke, s ezért ér­demes megszívlelni a tanulsá­gokat. Gémes Gábor László filozófusokkal beszélget „Lenin és az 1905-ös forradalom” című műsorában dr. Zeley Lász­ló. A műsor a konkrét történeti - filozófiai gondolatmeneten túl utal a lenini elmélet mai aktua­litására, módszertani nagyszerű­ségére. A Falurádióban többek között a jövedelem felosztása zárszám­adáskor, a húsprogram megvaló­sítása kerül a közeljövőben na­pirendre. Lipovecz Iván Vendég­ségben című műsorában havonta 1 egy-egy gazdasági vezetőt, álla­mi funkcionáriust, vagy vállalati igazgatót keres fel kérdéseivel. Vajon miből telik egyeseknek mindenre? Ezt a kényes kérdést teszi fel Lengyel Anna és Tarnói Gizella Jelenidőben című műso­rában. A nőhatározat végrehajtásának nyomában járnak városon és fa­lun a rádió munkatársai, Ráday Eszter és Papp Endre a Nőkről nőknek — Zala megyében című adásában. Keresik a helyi sajá­tosságokat,, kezdeményezéseket, megoldásokat, azt, hogy miben léptek előbbre az elmúlt eszten­dőben és mit terveznek lő7ő-ben. Pásztor Magdolna Szívünk alatt című műsorsorozatának összefog­laló adásában szó lfesz a gyer­mekintézményekről, az anyasági segélyen levő nők helyzetéről, az egészségügyi szakemberek és szülők véleményéről, az apaság­ról, a szülésről is. (MTI) Baktérium elleni hatásos fegyver Egy hamburgi bakteriológus, Florian Heiss olyan anyagot ta­lált fel, amely a kezelt felületről hosszú időre eltávolít mindenféle baktériumot. E spray-rendszer- rel, vagy közönséges vászonda- rabbal felvitt anyag hártyát ké­pez a padlón, a falon, a bútoro­kon, a telefonkagylón stb. Az új anyag még nem áll az egyéni fogyasztók rendelkezésére, a közlekedési eszközökön, szállo­dákban, éttermekben, stb azon­ban már sikerrel használható. A Kirakat Galéria előtt 9 A pártcsoportok szerepéről, fontosságáról, a pártalapszorvezet életében meghatározott pozíció­járól a felszabadulás utáni párt­kongresszusokon elfogadott szer­vezeti szabályzat határozottság­ban nagyon eltérő, a dolog lénye­gét tekintve azonban csaknem azonos fogalmazásban ejt szót. Az egyesülési kongresszus — ek­kor történt először — a szerveze­ti szabályzat eme passzusát a kö­vetkező szövegezésben hagyta jó­vá: „Az alapszervezeteken belül a párttagok közötti politikai és felvilágosító munka megjavításá­ra a párttagok megismerése, a pánmunkába való bekapcsolás és a tagdíjfizetés rendszeressége ér­dekében az alapszervezetek tag­jai tízes csoportokat képeznek, melyek élén a pártbizalmiak ál­lanak.” A Magyar Szocialista Munkás­párt KI. kongresszusára kiadott szervezetiszabályzat-tervezet pe­dig így fogalmaz: ,,Az alapszer- vezetekben — a létszámtól füg­gően — pártcsoportokat kell lét­rehozni. A pártcsoportok rend­szeresen értékelik tagjaik mun­káját, magatartását, a pártmeg­bízatások teljesítését. A pártcso­portok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlések által megerősített bizalmiak irá­nyítják.” Ez a megfogalmazás mindenképpen konkrétabb és ha­tározottabb a huszonhét évvel előbbinél, hiszen ily módon az alapszervezet a pártcsoporton ke­resztül közvetlen kapcsolatba jut valamennyi kommunistával és hitelesebben mérlegelheti a párt adta megbízatások teljesítését. • Manapság, amikor a vezető­ségválasztó taggyűlések megtár­gyalták a XI. kongresszusra vo­natkozó irányelveket és a szer- vezetiszabályzat-tervezetet, ezt megelőzően jelentős munkát vál­laltak maguk/a a pártcsoportok. Ezeken a megbeszéléseken a kommunisták nagy aktivitása és problémaérzékenysége jól igazol­ja a pártcsoportok létét és ta­nácskozásai szükségességét. Elő­zetesen valamennyi kommunista birtokába jutott a kongresszust előkészítő dokumentumoknak, azt áttanulmányozta és az olva­sottak nyomán keletkezett gondo­lataival elevenítette a pártcso- portértekezletek munkáját. Az aktivitásnak — a témában vájó érdekeltségén kívül nagyón kézenfekvő oka van. A pártcso­port. lévén kisebb testület, szót adhat majdnem minden résztve­vőnek. Ismert dolog, hogy az emberek szőkébb körben köny- nvebben nyilvánulnak meg, ke­resetlenebbek a szavak, bátrabb a fogalmazás, és mindezek kö­vetkezményeként . közvetlenebb fesztelenebb a hangulat' Akik nagyobb plénum előtt elfogódot- tak. félszegek, kétségeik vannak aziránt, vajon helyesen beszél­nek-e,. úgymond egymás között teljesen eltűnnek az említett gát­lások. A pártcsoport tehát nagyon hasznos, a politikai munkát dúsí­tó. a kommunistákat aktivizáló szervezeti keret. A kommunisták' összegyűlt véleménye alapján a taggyűlés, mint a párttagság leg­felsőbb' munkahelyi szerve, a szükséges pozícióba kerül, hiszen a kommunisták véleményének birtokában ad előterjesztést, vi­tát kezdeményez, adott kérdések­ben egyöntetű álláspontra jut, és helyes határozatokat hoz. A jelzett dokumentumokkal kapcsolatosan a pártcsoportok ki­nyilvánították (volt olyan 18 tagú pártcsoport, ahol nyolcán szólal­tak fel), hogy egyetértenek a Központi Bizottság irányelveivel és megnyugvással fogadták, hogy a párt politikájának irányvonala töretlen. Készségüket nyilvánítot­ták a célkitűzések megvalósítá­sáért. • Sokrétű volt a véleménynyil­vánítás, Szó esett a szocialista tulajdonviszonyok erősítéséről, a munkásosztály vezetőszerepének érvényesüléséről. Elmondották: úgy érzik: „lényegesen csökkent a két alapvető osztály és a tár­sadalmi rétegek közötti különb­ség.” Nem hagyták szó nélkül azt sem. hogy következetesebben kell fellépni a nem munkából származó jövedelem, a spekulá­ciós úton szerzett ingatlan ellen. (Talán az új magántulajdon szár­mazásának körülményeit is felül kellene vizsgálni.) Az irányelvek takarékosságra buzdító felvetésé­re sokak nyilvánítottak véle­ményt, mondván: „ennek érdeké­ben konkrét intézkedéseket kel­lene tenni.” Számosán felvetették a hazai tartalékok feltárásának és a termelési szerkezet tovább ja­vításának lehetőségeit. Etiópia ébren III. Mit követett el a négus? Talán egy éve sincs még. hogy Haján lérehozták a Kirakat Galériát, azzal a céllal, hogy az utcai forgalom, a kirakat adta lehetőségek­kel fokozzák a műrészei iránti érdeklődést. S e viszonylag rövid idő alatt több sikeres kiállítást, egyéni és csoportos bemutatkozást rendeztek. Jelenleg — mint képünkön is latható — a kecskeméti Probstner János kerámikusműrész és Nagy Kristóf népi fafaragó alkotásaiból mutatnak be a bajainknak egy csokorra valót. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megjelent a Nemzetközi Szemle 1975 januári száma Öt rovat, tizenhárom elemző írás, illetve dokumentum találha­tó a Nemzetközi Szemle most megjeleni, legfrissebb számában. A folyóiratot olvasók figyelmét elsősorban a legérdekesebbnek tartott cikkre hívjuk föl: a szov­jet—amerikai diplomácia jövője. Szerzője Anatolij Andrejevics Gromiko, az Amerikát tanulmá­nyozó moszkvai kutatóintézel egyik vezető szakértője. Az USA philadelphiai politikai akadémiá­ja a múlt nyáron rendkívüli ülést tartott a szovjet—amerikai kapcsolatokról. Ezen a fórumon szólalt föl A. A. Gromiko. Elő­adását — a The Annuals című folyóirat nyomán — közli a ja­nuári Nemzetközi Szemle. A lap „Fegyverkezés — enyhü­lés" rovatában NATO-elemz.ések jelentek meg: a Foreign Policy amerikai folyóiratból „A NATO maga ejtette sebeinek kezelése” címen könyvismertetés, a másik pedig H. W. Callenius: A NATO agresszivitása és válsága, az IPW Berichte-ből rövidített cikk. Jász- szer Araíatnak, a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökének az ENSZ- közgyűlés előtt 1974. november 13-án elmondott beszédét a folyó­irat „Dokumentum" rovata közli. A „Nemzetközi munkásmozga­lom” rovatban három cikk ad tá­jékoztatást, a folyóirat olvasóinak N. G. Szibiljov A kommunisták és a szociáldemokraták együtt­működésének néhány problémá­ja című írását ajánljuk elsősor­ban tanulmányozásra. A „Monopóliumok — infláció” című rovat vezető helyen közli E. Szvirszkij írását. A Harc az. Északi-tenger „fekete aranyáért” című elemzést a jelenlegi ener­gia-világválság teszi különösen időszerűvé. (KS) A beruházások sem kerülték el a pártcsoportok figyelmét, mond­ván, hogy lassú a megvalósulás, elnyúlik azok „átfutási” ideje. A munkahelyi demokráciával kap­csolatosan fontosnak tartják a fo­kozottabb munkásellenőrzést, mert bizony több helyen sok megtermelt érték megy tönkre gondatlanságból, a felelősök fel­kutatása nélkül. • A kommunisták figyelmét nem kerülte el az életszínvonal alakulása sem. Ügy vélekedtek, hogy a párt életszínvonal-politiká­ja a dolgozók jobb megélhetését szolgálja. A felmerült kérdések sokasága felsorolhatatlan. A leg­fontosabb az az alaphang, amely — az eredményeket elismerve — jóleső érzéssel vette tudomásul a pártdokumentumokat és bizalom­mal tekint a párt munkásságá­nak sikeres holnapja felé. —r —1 • A négus a legnagyobb tol­vaj. . . . Csak úgy ömlik a diákok szájából a szitok, amikor meg­kérdem: mi volt a bűne a ki­rályok királyának, amikor most házi fogságban csücsül. A még mindig a császár nevét viselő egyetem aulájában beszélgetünk, ahol könnyű beszélgető társra lelni, ugyanis az egyetemen rég­óta szünetel a tanítás, lg.y a diá­kok „munka nélkül" lézengenek és csak politizálni, vitatkozni jár­nak be az intézetbe. Akik körülvesznek, a diák- mozgalom vezető egyéniségei. Régen tapasztaltam, hogy a keserűség és gyűlölet zsilipjei úgy nyíljanak meg, mint ahogy a diákokból ömlött a szitok, az átok és a becsmérlő szó. A csá­szár a korrupció mocsarává vál­toztatta az. országot. Csak magá­ra gondolt, me{( a rokonaira — vágtak egymás szavaiba. Aztán a kezdeti szenvedélyek csillapodó Iával felsorakoznak a tények is: sok milliárd dollár vagyona fek­szik külföldi bankokban, első­sorban Svájcban, de nem haj­landó hazahozni. (A katonai ta­nács egyik szóvivője újságírók előtt 11 milliárd etióp dollárra becsülte a volt császár magán- vagyonát. Egy etióp dollár KJ fo­rintot ér.) Levelet említenek, amelyet a televízió is bemutatott. Levelet, amelyben egy svájci bankár arra kérte felséges ügy- telét. hogy tekintsen el a to­vábbi aranyszállítmányoktól, mert egyelőre raktározási lehetőségei korlátozottak. (Azóta már újabb levelet mulattak be a képer­nyőn : a császár „ráhagyta” va­gyonát mostoha népére.) A csá­szárnak még a párnái alatt is milliók hevertek, vágta közbe valaki, arra célozván, hogy ami­kor most vagyona után kezdtek nyomozni, ágyában, sőt kedvenc barna Rolls Royce-szgnak lábtör­lője alatt is százezreket találtak. Sorjáznak a terhelő adatok. Mintha valami rögtönzött tör­vényszéken. népbíróságon ülnék. De mi minden van még a né­gus számláján! Vasúti és pos­tai részvények, övé volt az. or­szág legnagyobb sörgyára (a ka­tonák elsőként államosították), amely termékeit ezzel a szöveg­gel hirdette: a Szent György sör olyan erőssé tesz. mint az. orosz­lán. Csakhát ettől a sörtől alig­ha táltosodon meg az. etióp dol­gozó. aki egész napi munkájával keres jóformán annyit, hogy egy üveg szentgyörgyit megvehessen. A császár tulajdonát képezte az. ország megművelhető földterü­letének tizenöt százaléka, arany­bányái voltak Adulában, ahová erőszakkal fogdosták a dolgozó­kat, mert oly embertelen körül­mények uralkodtak. És a gépkocsik? Tudja, hogy gyűjtötte őket „felséges” urunk? Mint más a bélyeget. S itt már bekapcsolódnak személyes tapasz­talataim. A nagy palota gará­zsában sorakozó „császári foga­tokat" ugyanis a sajtó képviselői­nek is bemutatták. Nyolcvan kü­lönféle márkájú gépkocsi sora­kozott egymás melleit, egymás mögött, közöttük csak Rolls Royce is négy, méghozzá magánren­• A királyok királya. delésre, abszolút kényelemmel. És Mercedesek, halajtósok, Fiat­ok a legkülönfélébb változatok­ban, egyéni ízléshez igazítva. A hosszúra nyúlt beszélgetés után kissé bódultán indulok ki­felé az egyetem központi épüle­téből, de így is lehetetlen észre nem vennem egy hatalmas, szén­nel rajzolt plakátot, amely a be­járat üvegfalán hívja magára a figyelmet. A képen Aman tá­bornok (a volt tábornok-elnok) amint épp ujjait szopogatja, s alatta tömören a kihívó lényeg: Hogy ízlik a hatalom? Milyen különös, fordul meg a fejemben, ezek a diákok a csá­szárt gyűlölik, a katonákat pedig gúnyolják. De hát akkor mit akarnalJ? Valkó Mihály (Követlcezik: Diákok beszélnek.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom