Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. január 15. Munkásközösség „Leestek a téli havak Eget-földet beborítnak Elmehetsz már csóró árva Pucéran a nagyvilágba” Szeretik ezt a nótát. Egykori sorsuk tükre, megpróbáltatásaiké. Szebb reggeleken talán el is énekelték az autón Törteiről munkába jövet. Hát ezzel kezdem majd — mondom magamban — bizonyára örülnek neki. De ők már nem „csóró árvák” a nagyvilágban, hanem munkások. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat 8 4-es építés- vezetőségének dolgozói. Jobbára a szokás miatt hívják őket „cigánybrigádnak”. Voltak, akik így nem is tudták, kiket keresek, csak amikor azt mondtam, hogy a „Völgyi Rudi emberei Törteiről”, akkor mutattak az újonnan épülő kecskeméti házgyár csarnokának a Műkertvárosra néző bejárata felé. Tizenöten vannak, ennyit tudok róluk, a többi majd kiderül. Látom, hogy lapátolnak. Valamilyen betonaljzat készül a bejáróhoz. Annak ássák ki az alapjait: Völgyi Rudolf 25 évesen, Völgyi György 24, Burai István 21, Má- ga Dezső 25, Nana József 25, Dá- nyi József 38, ifj Burai Tibor 18, id. Fehér József 45, ifj. Fehér József 18. Gépkocsit rakodni elvezényelték a 34 éves Farkas Jánost és a 40 éves Kállai Istvánt. Két kivétellel mindannyian családos emberek. A törzstagok hét éve dolgoznak a vállalatnál, ők alapoztak annak idején a Kertéázeti Főiskolai Kar építkezésén és most egy éve itt a házgyárban. — Ha nincs a csarnok aljában legalább négyezer köbméter be• Völgyi Rudolf a munkásközösség vezetője. ton, akkor egy csöpp se — mondja Völgyi Rudolf a köztiszteletben álló brigádvezető. — Mind mi csináltuk! — Mennyi jön össze havonta — kérdezem. — Hát háromezer a különéléssel együtt — rövid vita utón eny- nyiben állapodnak meg. Erre jön a családi pótlék. Átlag három gyerekkel lehet számolni, de van olyan család is, ahol csak egy van, de van olyan is ahQl hét. — Hogy jöttünk így össze? Hát összejöttünk. Zenéltünk az egyik kocsmában, de ötven forintért egy estére? Hát, úgy döntöttünk jövünk! Kell a biztos megélhetés, mert itt mindenkinek majdnem adóssága van a lakás miatt. Az OTP-t meg fizetni kell! Van akinek ezerhatot, van akinek csak nyolcat. Átlagban úgy ezer, amit befizetünk, de attól függ, ki mennyi kölcsönt vett fel. Különben voltunk mi mór huszonnyolcán is. de aki nem értett szót velünk, azok elmentek. Mert tudja hogy van? Egy kis „tinta”, aztán másnap nem jövünk' dolgozni!? Aztán leszúrják az embert. Hát ez nem megy! — Hánykor kelnek? — Attól függ, ki milyen messze lakik a tanácstól, mert oda jön értünk az autó — mondja Völgyi Rudolf. — Fél ötkor már mindenki fölkel, aztán irány! Hát ez van! — Mit reggeliztek? — kérdezem. — Az esti maradékot, mert az asszonyok úgy főznek, hogy reggelre is legyen. Azt elhozzuk. Itt van egy kis konyhaféle, ahol megmelegítjük. — No. ki mit evett? — Szalonna — hallom, majd — töltöttkáposzta, pörkölt, hurka. szalámi, szalonna — mondja más is. — Ebéd? — Kinek mi van! Látom összesúgnak. Mondanának valamit. Egymást löködik. — Ne mondják, hogy maguknak nincs bajuk, emberek! — Várom a választ, hogy mondják csak meg. Megmondják. Nem szeretik őket a konyhán, inkább nem esznek. Rájuk oktalanul ne fogjanak semmit. Nerff vesznek ebédjegyet. — Inkább *aem á«rll;>letszik tádni V**- hallom ft .cspjjortíbóJ, 'Bólintanak rá a többiek. — Hát, nem jól van ez így — próbálok vitázni, de csak legyintenek, hogy nem érdekes, őket nem izgatja, ők jól megvannak. — Tudja, az a helyzet — fogalmazza meg pontosan a brigádvezető— hogy itt sem mindenki észkombájn. Van, aki azt hiszi!, mert cigányok vagyunk, velünk ki lehet tolni, mi mindent meg0 Az épülő házgyár, ahol a törtei! brigád egy éve dolgozik. Munkában. eszünk. Hát nem! Családos emberek vagyunk, munkásemberek vagyunk és azok is maradunk. Megkaptuk a szocialista címet jst — fölemeli a hangját. Egy pillanatra csend lesz. — Mondják meg nekem hogy miért Völgyi a brigádvezető, amikor nem is ő a legidősebb? Egymásra villannak a barna szemek. Nevetve mondják: ■ _ Méíjt fiyjjR. tohonya .a, jí^y” azutári ő!... ß Másik válasz: — Tetszik tudni, a Rudi gatyába tudja rázni a társaságot. Meg tud intézkedni is mindenhol!... — Akkor jól megvannak egymás közt? — Meg — veszi át a szót ismét Völgyi Rudolf —, de vannak kisebb-nagyobb nézeteltéréseink. A Nanát éppen ma szúrtam le, mert elfelejtette bejelenteni a szabadságot. Itt meg ilyen nincs, megmondtam neki! — Melyiküket hívják Nnnának? Tartja a kezét. — Mi volt? — kérdezem nevetve, s látom az arcán tudja én mire gondolok: azt hiszem, hogy berúgott és nem tudott hatra fölkelni. — Beteg volt az asszony, meg az egyik gyerek... — Nem szóltam ... hát majd máskor szólok, most mit kell ennyit... — fordul röstellkedve a brigádvezetőhöz, hogy ne panaszkodjon ;rf\úr rá. A,i,brigád életé tea fekete napok is voltak, amikor elromlott az autó és csak a társaság fele tudott hazamenni. Fáztak a szabad ég alatt. Fejüket a fürdőben levő padokon hajtották nyugovóra. De elmúlt az is. Kibírták, annak szóltak, akinek kellett. Azzal búcsúzom, hogy jó munkát. Csató Károly OLVASÓINKK A Kis palack — nagy bosszúság Határút-módosítás örvendetes tény, hogy egyre több ember tölti szabad idejét a turizmussal. Vannak, akik az utazási irodák programjait választják, mások a saját szervezésű kirándulás hívei. Utóbbiak persze maguk gondoskodnak az ellátásukról is. E gondjuk megkönnyítésére került forgalomba a közelmúltban a mindössze néhány kilogrammnyi súlyú, úgynevezett turista gázpalack, amely kis teljesítményű főző- illetve világító készülék táplálására alkalmas, össze- és szétszerelése pillanatokig tart, de a szállítása sem körülményes. És mi történik, ha kifogy a tartalma? A tulajdonos alighanem Tóth Ervin ágasegyházi tanár sorsára jut... Olvasónk is megvásárolta a 320 forint értékű palackot. Mikor az kiürült, elment a helyi gázcseretelepre, ahol közölték vele, nincs módjukban új palackra cserélni. Máshol felvilágosították, talán Budapesten, Szajolban, vagy Algyőn szerencséje lenne ilyen ügyben. E kényszerutazásra idő és pénz hiányában nem vállalkozhat. Csak bosszankodik. És kérdezi — mégpedig jogosan — a Dél-magyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat vajon miért nem gondoskodik arról, hogy a turista gázpalackokat is cseréljék, esetleg újratöltsék Bács- Kiskun megyében? Szerkesztői üzenetek Bárány Béla, Kecskemét: A sajnos, gyakori közúti balesetek és egyéb személyi sérülések következtében szinte állandó zsúfoltság van a kecskeméti megyei rendelőintézet sebészeti szakrendelésén. Nem ritka eset, amikor az orvos a 6 órás ügyelet során százötvennél is több beteget lát el. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a gyors segítségre szorulót azonnal megvizsgálja. Sőt. ilyenkor kötelessége is a soronkivüli gyógykezelés. Mivel az. ön leveléből —, melyet az illetékeshez továbbítottunk — az utóbb leírtak ellenkezője derül ki. a rendelőintézet igazgató-főorvosa szükségesnek tartotta úi utasítás kiadását a hasonló kellemetlenségek megszünteté- -se, s a betegek zökkenőmentesebb ellátása érdekében. Végezetül közöUük. hogy a megnövekedett betegforgalomra tekintettel a megyei kórház sebészeti osztályának szakorvosai — a napi munkájukon tül — rendszeresen kiveszik részüket a rendelőintézeti feladatok elvégzéséből is. „Kuka” jelige. Baja: Érdeklődésére közöljük, hogy a városgazdálkodási vállalat tulajdonában vannak az ön lakóhelyén használt szeméttároló edények. Ezekből az igénylők — ha Indokolt — külön is kaphatnak eevet- egyet. amelyért havonta kell fizetni a 12 forint bérleti dijat. Megemlítjük, van rá példa, hogy a háztulajdonos. Illetve lakó magára vállalja saját háztartásának hulladékának folyamatos elszállítását. így tehetett az. ön levelében név és cím nélkül említett személy is —, ekkor viszont kötelessége a birtokában levő kukát haladéktalanul visszaadni a vállalatnak. Milasin Sándor, Csikéria: Az édesanyjával szembeni tettlegességgel kapcsolatos sorait megkaptuk, annak lényegéről informáltuk a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezgjöjét. Tanácsoljuk, a történteket közölje a járási hivatal elnökével is, a sértett pedig tegyen panaszt a járásbíróságon. T. Nagy Mátyás, Szánk: A hadirokkant ellátási jogosultságát a helyi tanács állapítja meg. a pénzt azonban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapja az érdekelt. Ha önnek e Vonatkozásban kifogásai vannak, reklamációjával közvetlenül forduljon ehhez az intézményhez — postai címe- ttlzo. Budapest. XIII. kér. Váci út 69—79. sz. —, k levelében hivatkozzon a folyósítási törzsszámra. személyi adalaira. s közülié pontos lakóimét. Másik kérdésére válaszoljuk, hogy amennyiben az iparban 1929-től. s a mezőgazdasági munkában 1939-tól kezdődően szerzett legalább tíz évi szolgálati időt — ennek feltétele, hogy a munkaviszonyok között ne leaven öt esztndőnél hosszabb megszakítás —, akkor a 60. életéve előtt rokkantsági, később öregségi nyugdíjra tarthat igényt. Kérelmét a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósúg Bács-Kiskun megyei igazgatóságához juttassa el levélben. Csőszi László, Kecskemét Alsó- széktó 37. szám alatti lakos és még hat társa írta alá szerkesztőségünkhöz érkezett levelet. Ebből megtudjuk, hogy valameny- nyien egymáshoz közeli tanyában laknak, ahová az 54-es műútról leágazó — az Alsószéktót Ballószögtől elválasztó — határdűlőn járnak be. Hogy a közlekedésük csapadék alkalmával is zavartalan legyen, a földes, gödrös területet nemrégen törmelék- anyaggal töltötték és salakkal borították. A költségeket maguk fedezték. Az így korszerűsített úton aztán bármikor könnyen lehetett gyalogolni, kerékpározni és gépjárművel haladni. Ám ez a helyzet gyökeresen megváltozott hónapokkal ezelőtt... Az történt, hogy az egyik szomszéd, aki meglevő földingatlanát szándékozott kiegészíteni — körülbelül 200 méter hosszan felszántotta az utat, majd kárpótlásul a helyi Alföld Szakszövetkezet művelése alatt álló táblából „szakított” ki hasonló nagyságú területet. E módosított útszakasz esős időben latyakos, sáros, tehát egyáltalán nem felel meg rendeltetésének. Legutóbb elakadt itt a beteghez siető körzeti orvos autója is. És nemegyszer forduf elő, hogy az iskolás gyermekek sírva jönnek-mennek errefelé, mert néha térdig kell gázolniuk a pocsolyában. A történteket és következményeit a családok többször jelentették már a tanácsnál, a földhivatalnál, de hiába. A súlyosan elítélendő öhké- nyeskedést és a hatósági közönyt felemlegető panaszt annak reményében hozzuk nyilvánosságra, hogy mégis csak van egy „Illetékes”, aki vizsgálatot indít a rendhagyó ügyben és orvosolja a tanyai lakók sérelmét. összeállította: Veikéi Árpád VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Akadálytalan a sertésfelvásárlás Lapunk Olvasóinké a szó ■ rovatában jelentettük meg a Panaszkodnak a sertéstenyésztők című sorokat. Megírtuk — ifj. Kovács István értesítése alapján —, hogy Tiszaalpáron a meghizlalt sertések bőséges kínálata miatt nehézségek vannak az átvétel körül. Felhívtuk a figyelmet: slzervezettebbé kell tenni ezt az értékesítési rendszert. mert az állataikat kényszerből tartó tenyésztők a ráfizetéstől rettegnek, sőt többen máris úgy gondolkoznak, hogy a jövőben nem kötnek sertéshizlalási szerződést. A közölteket a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Bíró Imre vizsgáltatta ki. Megállapítása szerint a vállalat a tiszaalpá- ri Búzakalász Termelőszövetkezet közreműködésével vásárolja fel a helyi tsz- tagok háztáji gazdaságából származó hízott sertéseket. Hosszú ideje akadálytalan ez a tevékenység. Esetenként csupán a szállítási kapacitás szabott határt a leadott állatok számának. Mint a statisztikai adatok bizonyítják, az átvevők mindig időben tettek eleget az írásban foglalt kötelezettségeiknek, sőt tavaly augusztusban a szeptemberi, abban a hónapban pedig már az októberi átadá- sú hízott sertésekért fizethettek a gazdáknak. ÚJ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET Az alkoholisták kötelező gyógykezeléséről Közismert tény, hogy az erőszakos. garázda jellegű bűncselekmények többségét ittas emberek követik el. Jogszabályaink büntetőjogi felelősségrevonás mellett lehetőséget adnak arra, hogy a bíróság elrendelje az ilyen elitéltek kényszergyógykezelését is, amelyet erre a célra kijelölt egészségügyi intézetben kell végrehajtani. A bűncselekmények megelőzése, s az alkoholizmus azonban hatékony intézkedéseket tey; szükségessé a törvény ellen ugyan nem vétő. de a társadalomra veszélyes életmódot folytató alkoholistákkal szemben is. . Először az 1966. évi 12. és 27. sz. törvényerejű rendelet, majd pedig az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény intézkedett a bűncselekményt el nem követő alkoholisták gyógykezeléséről. Ezek a jogszabályok lehetővé teszik. hogy az egészségügyi szerv az alkoholistát— ha önként nem hajlandó magát kezeltetni — a gondozáson való részvételre kötelezze, illetve elrendelje a gyógykezelésnek kórházban történő lebonyolítását. A kórházi gyógykezelés. tartama azonban nem ha- ladhátja meg a-folyamatos hat hónapot. A tapasztalatok szerint a. köny- nyen befolyásolható, akaratgyenge alkoholisták gyógyítása olyan sa játos kezelési módot tesz szükségessé. amelv egyrészt lehetőséget ad a betegnek a rossz környezettől való mentesítésére, másrészt, amelv az orvosi gyógykezelés és egyéb ráhatások mellett alkalmas lehet a rendszeres munkára nevelésre is. Az említett követelményeknek megfelelő intézkedéseket és gyógykezelést teszi lehetővé a Magyar ' Népköztársaság Elnöki Tanácsúnak az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi Ki. sz. törvényerejű rendelete. amelv 1975. január í. napján lépett életbe. Ez a jogszabály nem az egészségügyi törvényben szabályozóit alkoholelvonó kezelés helyettesítését célozza hanem olyan esetekben kívánja hatékonyabbá tenni a társadalom védelmét, amikor az említett kezelés nem j^i^agy,. ^fplajha^gc, eredménnyel. A munkaterápiás intézetben történő, hosszabb tartamú kezelés olyan alkoholistánál rendelhető el. aki rendszeresen és túlzottan fogyaszt alkoholt és ebből eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekének fejlődését, környezetének biztonságát veszélyezteti. vagy a közrendet, illetőleg munkahelyén a munkát ismételten zavarja. Az úi intézeti kezelés elrendelésének további előfeltétele az. hogy az alkoholista önként nem veti alá magát a szükségesnek látszó gyógykezelésnek, illetőleg az. hogy a kórház alkoholelvonó osztályán a gvósvkezeléstől eredmény nem várható. Helye lehet ennek — a súlyosabb esetekben — akkor is. amikor az alkoholista korábban ..elvonókúrán” még nem volt. s elrendelhető a kezelés akkor is. amikor az alkoholelvonó osztályon történt kezelés nem járt eredménnyel. Az orvosi tapasztalatok szerint az ilyen személvekkel szemben az eredményes kezelés feltétele, hogy az alkoholista folyamatosan, hosszúbb ideig tartó gyógykezelésben részesüljön. A jogszabály ennek maximális időtartamát 2 évben állapítja meg. amelynek elteltével a beutaltat az intézetből el kell bocsátani, s — megfelelő utógondozás mellett — a szokásos környezetben, munkatársai családja, körében kell részére lehetővé tenni a visszaesés elkerülését. Amennyiben ez nem jár sikerrel, az alkoholista több alkalommal is kötelezhető az. előbb említett tartamú intézeti kezelésre. A jogszabály szerint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel szemben az intézeti kezelés nem alkalmazható. Az orvosi tapasztalatok szerint ugyanis a fiatalkorúakkal szemben az alkoholelvonó osztályon való kezelés célravezetőbbnek látszik. Nem alkalmazható az intézeti gyógykezelési mód azokkal szemben sem. akiknek a betegsége a zárt intézeti kezelést nem teszi lehetővé. Az eljárás megindításához bármely állami vagy társadalmi szerv, intézet, intézmény, vállalat, szövetkezet, s minden érdekelt személy jogosult. Az érdekeltek körébe tartoznak különösen a családtagok, rokonok, szomszédok, s ide sorolható a magán- munkáltató is. A felsoroltak az eljárás megindítását az egészségügyi szervnél (az illetékes tanács vb egészségügyi osztályánál, csoportjánál stb.) kezdeményezhetik. Áz egészségügyi szerv megfelelő vizsgálat után vagy intézkedést tesz az alkoholistával szemben, vagy az intézeti kezelés elrendelését javasolja a területileg illetékes ügyésznél. Az ügyész — ameny- nyiben a javaslattal egyetért — a járásbírósághoz nyújt be indítványt az intézeti gyógykezelés elrendelése iránt. Az alkoholista hosszabb tartamú, zárt intézeti kezelésre utalása lényegében szabadságelvonással jár együtt, ezért a munkaterápiás iritézetben történő gyógykezelés — ügyészi indítvány- alapján — csupán bírói határozattal rendelhető el. A jogszabály ezen rendelkezése megfelelően biztosítja e tekintetben a törvényesség érvényesülését. A bíróság ezen eljárás keretében — ügyészi indítvány esetén — döntést hozhat az alkoholista gyermekének, vele együtt élő házastársának. illetve közös háztartásban általa eltartott más hozzátartozójának tartásáról is. Az alkoholistát az intézetből el keli bocsátani, ha 2 év eltelte előtt meggyógyul, illetőleg olyan körülmény merül fel (betegség), amelynél fogva a kezelés az intézetben nem folytatható. Az elbocsátásról — orvosi vélemény alapján — ugyancsak a bíróság dönt. A törvényesség érvényesülése-t biztosítja az a rendelkezés is, hogy a járásbíróságnak az intézeti kezelést elrendelő, illetőleg megszüntető határozata ellen a beutalt és az ügyész fellebbezéssel élhet a megyei bírósághoz. A fellebbezést soron kívül kell elbírálni Ä jogszabály rríéáteTélő figyelemmel van azonban arra is, hogvjíafc alkoholüA<k»»vV't<o>.káros befolyásoktól való elszigetelése, a társadalomra káros magatartásának kiküszöbölése és a kezelés eredményessége gyors intézkedést igényel, ezért a jogszabály akként rendelkezik, hogy az intézeti gyógykezelést elrendelő végzést fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani. Az intézetben — orvosi vélemény alapján — meghatározzák, hogy a beutalt milyen gyógykezelésnek köteles magát alávetni, s hogy milyen munkavégzésre alkalmas. A jogszabály rendelkezést tartalmaz arra nézve is. hogy az alkoholista köteles megtartani a számára előírt magatartási szabályokat. amelyek egyaránt vonatkoznak az orvosi kezelésre, a munkavégzésre és az intézeti rend betartására. A beutalt a gyógykezelés tűrésére is kötelezhető. Amennyiben az intézet rendjére vonatkozó szabályokat megtartja. szabad idejét kötetlenül felhasználhatja, levelezhet, s meghatározott időnként látogatókat is fogadhat A beutalt munkaviszonya, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyán alapuló jogai és kötelességei — az intézeti kezelés tartama alatt — szünetelnek. Méltányos rendelkezése a jogszabálynak, hogy az intézetben — gyógykezelés mellett — munkavégzéssel eltöltött időt a munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. A beutaltat az elvégzett munkáért díjazás illeti meg. Tájékoztatásul még annyit, hogy az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését a ..Munkaterápiás Elvonó Intézet” elnevezéssel Szeged mellett létrehozott intézetben fogják foganatosítani, ahová a bíróságok, az 1975. január 1. után meginduló eljárások során már utalhatnak is be alkoholistákat. Dr. Dobos László megyei bírósági elnökhelyettes Kozmikus hideg a metróépítök szolgálatában Cseppfolyós — mínusz 196 °C hőmérsékletű — nitrogén befecskendezésével fékezték meg a vízbetörést a leningrádi metróépítők. A metró kész alagütját föld alatti folyó árasztotta el. A jégdugó készítésének technológiáját a szovjet metróépítők itt alkalmazták először. Az első szovjet metróvonal négy évtizeddel ezelőtt Moszkvában épült. Napjainkban itt a vonalak együttes hossza több mint 150 kilométer, s évről évre tovább növekszik. Moszkván és Leningrádon kívül Kijevben, Bakuban, Tbilisziben közlekedik metró. Taskentben, Harkovban és Gorkijban pedig épül. Számos szovjet nagyváros metróvonalainak tervei most készülnek. Szovjet. közreműködéssel épül metró Csehszlovákiában, Bulgáriában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Indiában és Magyarországon. (APN — KS)
