Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

1975. január 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Jótékonyan hatnak az irányelvek Nyíltan és felelősséggel a jövőről A GARAI Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet . székházán há­rom nyelven"— magyarul, néme­tül és szerb-hovátui — olvashat­juk a felírást. A termelőszövet­kezet tagságának nemzetiségi megoszlása indokolja ezt. A gaz­dák 28 százaléka délszláv, 12 százaléka német és 60 százaléka magyar. Ugyanezt a háromnyelvű fel­iratot látjuk a községi pártszék­ház homlokzatán is. A termelő- szövetkezet pártalapszervezete itt tartotta a vezetőség újjáválasztó taggyűlését. A tisztújítás előtt megvitatták a szervezetiszabály- zat-tervezetet valamint a kong­resszusi irányelveket. Takács Ferenc, a pártalapszer- vezet titkára vitaindítójában a szervezetiszabályzat-tervezetről szólva főként a párttagok jogait és kötelességeit emelte ki. Hangsú­lyozta a párttagság aktivitásának fontosságát, a forradalmi éber­séget. a kommunisták felelőssé­gét. Az irányelvekre áttérve legtöb­bet a gazdasági építőmunka fel­adataival foglalkozott, ezen be­lül is a mezőgazdasággal. Han­goztatta, hogy a termelésszerke­zet további javításával törekedni kell a nagyobb homazokra, a korszerűbb technológia bevezeté­sére, a gépesítésre. Kár, hogy vitaindító előadása csak általánosságokról szólt. Nem ismertette az irányelvek megálla­pításaihoz. célkitűzéseihez iga­zodva a 'termelőszövetkezet eddi­gi eredményeit és a további ten­nivalókat. A 4500 hektáros, 860 tagú közös gazdaság ért el már eddig is számottevő sikereket. Korszerűsítették a termelésszer­kezetet, növelték a homazokat. Bekapcsolódtak például a cukor­répa-termesztési programba. Hek­táronként 40.3 mázsa termést ta­karítottak be az elmúlt őszön e fontos ipari növényből. Szó van arról, hogy az idén a tavalyi 71 hektárral szemben mintegy 30 százalékkal nagyobb területen foglalkoznak cukorrépa-termesz­téssel. A kormány zöldségter­mesztési programjához kapcsoló-' dik kertészetük. Több. mint 200 hektáron foglalkoznak különböző zöldségnövény termesztésével AZ IRÁNYÍTÁS szervezettsé­gét bizonyítja az is. hogy tavalv ősszel külső segítség nélkül vé­gezték el a betakarítást, valamint a szántást-vetést. Megküzdöttek a rendkívüli időjárás okozta gon­dokkal. Ami nem szerepelt a vezető­ségi beszámolóban, azt elmond­ták a hozzászólók. A vita során részletesen elemezték a párt kongresszusi irányelveinek meg­állapításait. konkrétan meghatá­rozták milyen gondok várnak még megoldásra Suták Ibolya, a termelőszövet­kezet nőbizottságának elnöke a csaknem háromszáz asszony és lány nevében beszélt. Sürgette az üzemi konyha létrehozását. Szer­vezettebben segítse a termelőszö­vetkezet — mondotta többek kö­zött -— a fiatal házasok építke­zését. Szólt az áruellátás gondjai­ról. Ez is az asszonyokat sújtja, hiszen nekik kell bevásárolni. Nincs elegendő gyermekruha. Csak úgy mellékesen, jegyezte meg. hogy a közös gazdaságban 280 gyermek van. Néha nem le­het élesztőt sem kapni. Más szó­val egész jelentéktelen árucikkek is hiányoznak a helyi ÁFÉSZ boltjából. SZÓ VOLT A VITÁBAN arról is. hogy nem gondoskodnak a háztartási fűtőolaj zökkenőmentes árusításáról. Gyakran van fenn­akadás az ellátásban. Az elárusí­tóhely szintén az ÁFÉSZ kezelé­sében van. Sok a panasz a szolgáltatások­ra. Ma már Garán is szinte min­den házban van televízió, rádió, több elektromos háztartási gép. Ezek javítása nehézkesen törté­nik. Az illetékeseknek egyre in­kább számolni kell azzal, hogy a falu ilyen szempontból is kö­zeledik a városhoz, tehát a szol­gáltatások megszervezése igen fontos feladattá vált. Mindezeket azért érdemes szó- vátenni. mert befolyásolják a közhangulatot — hangoztatták többen is. Vuity Elek traktoros arról be­szélt, hogy a fiatalok akkor dol­goznak szívesen a mezőgazda­ságban. ha életkörülményeik, kö­zelednek az ipari üzemekben dolgozókéhoz. Az iparszerű ter­melés terjedésével számolhatunk azzal, hogy az ifjúság a termelő- szövetkezetekben keresi életlffva- tását. A fiatalok azonban segít­ségre szorulnak. Több támoga­tást kérnek például az építke­zésekhez. Takács Ferenc összefoglalójá­ban megköszönte a javaslatokat, a kiegészítéseket. Elmondta, hogy az idén megvalósítják az üzemi konyhát. A fiatalok fészekraká­sához eddig is kellő anyagi se- segítséget adtak, és ahogy a szö­vetkezet pénzügyi lehetőségei engedik. ezt tovább bővítik. Többet törődnek majd a nők általános gondjaival, mun­kájuk megkönnyítésével. A ker­tészetben nagyrészt asszonyok dolgoznak. akik a férfiakéval azonos munkabért kapnak A TAGGYŰLÉS újból Takács Ferencet választotta a pártalap- * szervezet titkárává. A kilencta­gú pártvezetőségbe két asszony is került. K. S. Vezetőség választó taggyűlés a ZllVf Il-es alapszervezetben A délelőtti műszak után munkaruhásan gyülekeztek az emeleti kultúrteremben az alapszervezet tagjai. Számos markáns arcú javakorabeli férfi, de szép számmal a fiata­lok is. Nő, mindössze kettő. Érthető: nehézipari üzem. a műhelyekben az erősebbik nemet kívánó, kemény munka folyik. Az asztalsoroknál elhelyezkedők arcáról magabiztos­ság, öntudat sugárzik. A hangulat a taggyűlés által elvég­zendő feladatokhoz méltón, ünnepélyesen komoly. A Köz­ponti Bizottság két fontos dokumentumát: kongresszusi irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonat­kozó javaslatot megvitatni és az alapszervezeti vezetőséget újjáválasztani hivatottak a jelenlevők. A taggyűlést levezető elnök, Szabó Lajos nyugdíjas főmérnök szavai után Mészáros Károly tit­kárnak, a két dokumentummal kapcsolatos vitaindítójára össz­pontosul a figyelem. Feszült a csend. Itt-ott helyeslő bólogatá- sok. Az elhangzottakkal való egyetértést jelzik, s egyben mon­danivalót, eleven tanácskozást sejtetnek. De a vita nehezen indul. Még majd igaza lesz Lédeczi Jenőnek, akivel a lépcsőházban találkozva, együtt tartottunk a taggyűlésre. — ... Nagyon jól volt a párt- csoport-értekezletünk, igencsak mindenki elmondta a véleményét. Nem tudom, most milyen lesz a vita, kerül-e még újabb 1 monda­nivaló ... — jutottak eszembe a negyedszázada az üzemben dol­gozó munkás szavai. Tévedtem azonban, mert hirtelen elhatáro­zással Törteti Ferenc formázó törte meg a csendet: — A fejlődés folyamatosságát, az előttünk álló újabb, nagyobb feladatokat jelölik meg világosan az irányelvek. És ezek követel­ték meg a Szervezeti Szabályzat módosítását, a párttagokkal szem­beni követelmények megnövelé­sét. Mert a kettő összefügg. Idő­KONGRESSZUS szerű volt vastagbetüsen megfo­galmazni, hogy a párt tagja csak feddhetetlen előéletű, és önzetlen társadalmi tevékenysége alapján megbecsült ember lehet... Itt a vállalati életben jótékonyan hatnak az irányelvek, s egyálta­lán, a kongresszusi előkészületek. Megmutatkozik ez abban, hogy lelkesebben, odaadóbban dolgo­zunk. Az eredményt a konaresz- szusi munkaverseny is jól mu­tatja. — A mi pártcsoport-értekezle- lünkün is a vastagon szedett Kísérleti víztároló • llakos szentmihályon tízezer köbméteres kísérleti víztároló épül DWIDAG rendszerű feszített w t vasbeton- elemekből. 4: Hazánkban ez az első ilyen rendszerű víztároló. (MTI fotó) Etiópia ébren l. Októberi tavasz A régi latinok azt tartották: Afrikából mindig valami új, va­lami meglepő érkezik. S ha igaz volt kétezer éve az idézett böl­csesség, napjainkban még inkább igaz. Földünknek ez a darabja új és újabb politikai és gazdasá­gi meglepetésekkel szolgál. A legfrissebb Sába királynő földjé­hez kapcsolódik. Afrika legrégibb államában ugyanis már hónapok óta recseg-ropog a társadalom évszázados építménye. Én e „zaj­ra” indultam világot látni a há­romezer éves Etiópiába. Jókor érkeztél, ezzel fogadnak Addisz Abebában a magyar kö­vetség munkatársai. Vége az esős évszaknak, itt most kezdődik új­ra a tavasz! És rögvest magyará­zatát is kapom a különös évszak- váltásnak. Etiópiában esős év­szak váltja a szárazai, ez az év­szakok rendje. Az európai őszből tehát afri­kai tavaszba érkezem. Mintha május lenne, a levegő csillogóan tiszta. Az átlátszó atmoszférában a tárgyak, a környező épületek és a távolabbi hegyek vonalai oly élesen rajzolódnak ki, hogy plasztikus szépségük szinte kéz­zelfogható. Megkapó az erőtel­jes színek buja villódzása is, a zöldek, kékek, sárgák élénk folt­jai. A kékesen idefénylő eukalip­tuszligetek, a villák ezüstösen csillúmló fémtetői. A repülőtéri váróban hivalkodó falragasz hív­ja magára a figyelmet. Tizenhá­rom hónap tavasz Etiópiában! — harsogja a plakát. Először se­hogyan sem értem, honnan szár­mazhat az a bizonyos tizenhar­madik. Ismerőseim megmagya­rázzák: az etiópok a Julianus­naptár szerint számítják az időt, • Hailé Szelasszié szobra a Piazzán. s ebből származik az a bizonyos 13. hónap. Náluk minden hónap harminc napos, s ami nap így fennmarad, mindössze hat na­pocska, azt kiáltják ki újabb hónapnak. Ütlevélvizsgálat. A határőr tiszt arca felragyog: Á, Buda­pest! Érezze magát jól nálunk, és menten akkora pecsétet nyom a vízum alá, hogy szinte átsza­kítja útlevelem papírját. A ba­rátságos fogadtatás titka pedig az, hogy a kedves tiszt olyan etióp diák rokona, aki hazánk­ban tanult. Itt említem meg, hogy később jártamban-keltem- ben a társadalom különféle poszt­jain gyakorta találkoztam olyan fiatalemberekkel — mérnökkel, művésszel, közgazdásszal —, akik diplomájukat nálunk szerezték, s akik nélkül, bevallom, sok esetben aligha boldogultam vol­na. * A kellemes tavaszi hangulatot s a békés fogadtatást csupán két mozzanat „zavarja meg”. A mo­dern repülőtér betonjának félre­eső „zugában” hatalmas testű, iromba gép vesztegel. Oldalán: US Air Force. Az amerikai lé­gierő gépe. Mit kereshet itt? Etiópiában már megszüntették az amerikai légitámaszpontokat! A másik disszonáns mozzanat: cso­magjaimnak szabad utat teremt ugyan a szolgálati útlevél, rájuk se néznek, de útitársaim bőrönd­jeit alaposan megvallatják. Mondhatnám azt is, hogy fel­túrják. Fegyvert keresnek. Valkó Mihály (Következik: Kecskék a főutcán) TUDNIVALÓK az olajkályhák értékesítéséről Lapunk január 3-i számában már ismertettük az MTI közle­ményét, amely szerint január 1-től korlátozták az olajkályhák értékesítését. 1975. január 10-tői kezdve csak a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya által kije­lölt boltok árusíthatnak — és csak vásárlási utalványra — olaj kályhákat. Központi rendelkezésre első­sorban azoknak az igényeit elé­gítik ki. akiknek olajkályhája el­használódott. A cserélni kívánt, elhasználódott kályhákat a MÉH Vállalat bármelyik — bajai, ka­locsai. kecskeméti, kiskőrösi, kis­kunfélegyházi. kiskunhalasi, vagy solti — telepén át lehet adni. A MÉH-telep által adott átvételi bizonylat új olajkályha vásárlá­sára jogosít. A közületek ugyancsak a régi olajkályha eladása után vásárol­hatnak újat. Azok a szociális, kulturális intézmények, amelyek az 1975. évi fejlesztéseknél olaj­fűtést terveztek, megyei szak- igazgatási szervüktől január 25-ig igényelhetik a szükséges kályhá­kat. E szervek részére — elbírá­lás után — az illetékes járási hi­vatalok. illetve városi tanácsok vb kereskedelmi szakigazgatási szervei adják majd ki az olaj- kályha-vásárlási utalványokat. A lakosságnak új olajkályha vásárlására — használt kályha leadása nélkül — előreláthatóan csak az év végén lesz lehetősége, és egyszerű lebonyolítása céljá­ból ez év június 30-ig az átvételi elismervények és vásárlási utal­ványok a megye minden, eddig olaj kályhát árusító városi, nagy­községi vagy községi áruházá­ban, .illetve a vas-műszaki bol­tokban beválthatók. 1975. július 1-től kezdődően a jobb választék kialakítása céljá­ból a kijelölt boltok körét szű­kítik. feddhetetlen előélet körül bon­takozott ki a legnagyobb vita — vette át a szót Ferenczi Lajos művezető, s egyben pártbizalmi. És így folytatta: — A kívülállók nemegyszer valamiféle karrier, vagy előny lehetőségéi sejtették a párttagság mögött. Ezzel a kifejezéssel, de főleg a követelmények szigorítá­sával világosan le van szerelve ez a nézet. Mert a párton belül többletkötelesség van és fegye­lem szükséges. A nézetek és a cselekvés közös nevezőre hozását egységét tartom a legfontosabb­nak. Egyetértek a dokumentu­mokkal. A következő felszólaló Kmeto- vics János, a Május 1. kiváló szocialista brigád vezetője újabb témát pendített meg és igen szén - vedélyesen kezdte: — Mélységesen meg , vagyok győződve róla, hogy a párttagság, sőt a dolgozók túlnyomó többsé­ge becsületes munkával keresi a kenyerét és derekasan dolgozik. De valamennyien tudjuk, meny­nyire igaz az irányelvekben, hogy van még tere a tisztességtelen haszonszerzésnek, olykor egy n ip alatt is 800—1000 forintok er­kölcstelen megszerzésének. De hogy ne legyen, rajtunk is mú­lik! Mindnyájan tudnánk példát ilyenre. Nem titkolom, én most arra a fogorvosra gondolok, aki állami pénzen, korszerűen felsze­relt rendelőben megkérdezte tő­lem: maszek alapon? Meg is fe­leltem neki: nem, kijáró szolgál­tatásként! Jól néznénk ki, ha mi, itt. a gyári anyaggal, szerszámok­kal saját zsebre maszekoí- nánk!. . Aztárf hasonló szenvedV.yesség­gel az üzemen belüli tennivalód­ról szólt. Hangsúlyozta például, hogy mind a szakszervezeti, mind a pártdemokráciát jóval komo­lyabban kell felfogni; jól látja a Központi Bizottság: az üzemi de­mokrácia fejlesztésre szorul. S a szocialista brigádvezető így szegte be mondanivalóját: — A követelmények megemelése fel­tétlenül előtérbe kellett, hogy ke­rüljön, hiszen a mi pártunk ve­zető, irányító párt! Elfog dóm és elfogadásra ajánlom a dokumen­tumokat. Turbucz Gyula, az olvaszlómű művezetője afeletti elégedettségé­nek adott hangot, hogy a Szerve­zeti Szabályzat módosítására vo­natkozó javaslat nyomatékosan kiemeli a többség döntésének kö­telező érvényét. — Az egyéni nézet kifejtésé­re adottak a pártszerű keretek. Erre szolgál a vita. De ha meg­született a döntés, az törvény, a végrehajtás kutyakötelesség minden párttag számára! — nyugtázta a párttag jogaira és kötelességeire vonatkozó egyik módosítást. Szót kért a vitában és hasznos ajánlásokkal szolgált végül a me­gyei pártbizottságnak a taggyű­lésen résztvevő munkatársa, Szvo- rény János is. * Kissé nehezen indult, de ünne­pélyesen komoly, felelősségteljes vita volt, amelyből a ZIM 11-es alapszervezete taggyűlésének leg­teljesebb egyetértése jutott kifeje­zésre a két jelentős dokumen­tummal. És alaposan megfontolva — ahogyan azt felszólalásában Lé­deczi Jenő is javasolta — a párt­tagság egészének bizalmát élve­ző, arra a legalkalmasabbnak tartott, tapasztalt kommunistákat választottak meg titkosan a hét­tagú vezetőségbe. A pártszervezet titkári tisztsé­gére Fehér László girázsmester kapta meg a bizalmat. P. I. KENDŐZETLENÜL Karalábé a jászolban A karalábét általában nem takarmányozásra termesztik a kertészek, hiszen az emberi szervezet számára nélkülözhe­tetlen meszet, foszfort és vita­mint tartalmazza jelentős mennyiségben C-vitaminbóI annyi található 100 gramm ka­ralábéban, amennyi az ember egy napi szükséglete. A solti Szikra Tsz-ben mégis a szarvasmarhák ették a kara­lábét. mert a szövetkezet csak egy részét tudta értékesíteni. A teheneknek ízlett, de an­nál kevésbé tetszett ez az el­járás a te-melőszöve kezet tag jaink. Úgy vélték — jogosan — nem azért fáradoztak kora tavasztól késő őszig a kerté­szetben. hogy a karalábé a te­heneknek jusson. Másutt job­ban elkelne az értékes zö'dség- féle, mint a jászolban. Az 1950-ben alakult szövetkezet tagjai az elmúlt két és fél év­tized alatt mindig termesztet­tek zöldséget. A kiapadhatat­lan vízforíás a Duna. ott höm­pölyög a szántóföldjük szélén. Kertészkedéshez értő emberek is vannak szép számmal Sol­ton. A kormány zöldségtermesz­tési programját a Szikra Tsz tagsága magáévá tette. Tavaly a MEZÖTERMÉK-társulás tagjaként 145 vagon burgonyát termesztettek a solti határban a szövekezet gazdái. Ezen kí­vül paraj, zöldborsó, zeller, karalábé, fejes- és kelkáposzta, paradicsom- és pritaminpapri- ka. összesen .300 vagon zöld­ségféle termett szerződés alap­ján vagy anélkül szabad érté­kesítésre. Az idén változás lesz Solton. D. Papp Gyula, a Szik­ra Tsz elnöke megmagyarázza az okát. — Tizenhat esztendő óta rendszeresen termesztettünk karalábét. Tavalv 3800 mázsa lett a termés. Az idén egyet­len hektárnyit sem palántáz- tunk. 1000 mázsa maradt a nyakunkon, amit nem vett át tűlünk a Bajai Hűtőház, pedig az üzem kívánsága szerint szedtük fel, csonkoltuk, készí­tettük elő a karalábét. Kisebb mennyiséget végül is a ME- ZÖTERMÉK és a TÁSZI köz­vetítésével adtunk el, majd a szarvasmashák kaptak belőle. Az ezer mázsa karalábé értéke 160 ezer forint, takarmányként csupán 20 ezer. A többi zöld­ségféle értékesítési vesztesége is jelentős. Az 1973-as eszten­dőhöz képest 1,1 millió forint­tal kevesebb a bevétel prita- minpaprikából. — A paraj vetésterületét a tavalyinak a felére csökkent­jük. Legfeljebb zöldborsót és zellert termesztünk kisebb mennyiségben. A termelési költségek növekednek, a zöld­ségfélék fogyasztói ára is, csupán a termelői ár változat­lan. Inkább kukoricát termesz­tünk zöldség helyett. Takar­mányra úgy is szüksége van szövetkezetünk állattenyészté­sének. — Így vélekedik az el­nök. A Magyar Hútöipar bajai gyárának főmérnöke. Ozorai János tájékoztatása szerint, a solti Szikra Termelőszövetke­zettel a hűtőház eredetileg 1500 mázsa karalábé átvételé­re szerződött 1974-ben. Miután a termés minősége megfelelő­nek mutatkozott, október 21- én az üzem képviselője és a szövetkezet elnöke olyan egyezséget írt alá, hogy a gyár további 1000 mázsa karalábét hajlandó átvenni, ha az áru minősége megfelel a szerző­désben foglaltaknak. A solti szövetkezettől ily módon 2236 mázsa karalábét vásárolt meg a hűtőház. Az utolsó szállítmá­nyok minősége azonban nem felelt meg * szabványnak, ezért a további szállítást a gyár leállíttatta. Az eredeti szerződéiben fog.’alt mennyisé­gen kívül még 736 mázsa ka­ralábét vett át a Szikra Tsz- től. Ez a főmérnök véleménye. A solti közös gazdaság áru­értékesítési gondjait enyhítette a Bács-Kiskun megyei Mező- gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Dr. Laczkó Tibor igazgató ar­ról számolt be. hogy a MEZÖ" TERMÉK 15 vagon zellert. 4 vagon fejes-, 5 vagon kelká­posztát vásárolt meg a Szik­ra Tsz-től, bár ezekre a zöld­ségfélékre 1974-ben nem volt szerződése. A paradicsom alakú papri­ka nagv része zöld m iradt. A MEZÖTERMÉK összesen 730 vagon pritaminpaprikát vett át a termelőktől 3 millió forint értékben. Ebből az áruból azonban keveset tudott érté­kesíteni, 380 vagon áru tönk­rement a vállalat telepein. A zöld pritaminpaprikából 5 va­gont tartósított, de a zöld szá- ritmány nem kell senkinek. A zöldségtermesztésre kedve­zőtlen esztendő volt a tavalyi. A termelőt, a fogyasztót, a ke­reskedelmet és a tartósítóipart egyaránt súlyos veszteség érte. Mégsem a zöldségtermő terü­let csökkentése a kiút ebből a helyzetből, hanem az előrelátó tervezés és a szerződéses kap­csolatok további fejlesztése. K. A. / Számos feladatot kaptak

Next

/
Oldalképek
Tartalom