Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
\ 4 • PCTÖH NÉPK • 1975. január 12. # Házgyári termékekből készültek az ötszintes lakóépületek. Jelenleg újabb 12 ötszintes lakóház építésén dolgoznak a Uács megyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai. Otthon és környéke Kecskemét legújabb, s egyben legnagyobb lakótelepe a Széchenyiváros. Csaknem tízezren laknak ebben a városrészben. Dinamikus fejlődésére jellemző, hogy 1973-ban és az elmúlt évben négy tízemeletes épületet adlak át rendeltetésének, s ezzel 240 család lakásgondját oldották meg. Ugyancsak tavaly tíz ötszintes lakóház is elkészült, amely 300 családnak ad otthont. Ebből a fűtési problémák miatt 1974-ben csak hat épületbe költözhet• a januári napsütésben sétára indulnak a széchenyivárosi 1-es számú óvoda nagycsoportosai • Ablaktisztítás Közben Mórocz Lászlóné elmondta, hogy férjével. s a 8 hónapos Évike kislányával együtt nagyon jól érzik magukat az új lakótelepen. lek be a lakók. A megyeszékhely új városrészének arculatáról, hangulatáról, az itt lakó, zömmel fiatal családok örömeiről, megoldásra váró gondjairól szól alábbi képriportunk. Tárnái László—Tóth Sándor • A délelőtti órákban nincs probléma az autó- buszjárattal. De a széchenyivárosi lakók is reggel 7 óra tájban indulnak munkába — közülük sokan gyalog. Igaz ugyan, hogy reggel 7 órától háromnegyed 8-ig öt-tízpercenkéni érkeznek a járatok, a csúcsforgalomban nagyon sokan nem férnek fel a kisméretű Skoda autóbuszokra. 0 Hauonta több mint 1 niillió forint a forgalma az AGRO- KONZUM üzletnek 0 Kilencven lakásba* áll az orvos- é» nővérszállás. Január végén adják át rendelletéiévek. 0 A szemétszállító gépkocsi hetente három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt gyűjti össze a szemetet. 0 A fodrászszövetkezet lU-es számít üzletében a fiatal fodrásznak és kozmetikusok két műszakban reggel 6 órától este fél 9-ig dolgoznak. • A téli szünet után, néhány nappal ezelőtt a széchenyivárosi általános iskolában is megkezdődött a tanítás. Helyhiány miatt sajnos egyre több kisdiákot nem tudnak felvenni iskolába. Új tantermekre lenne szükség.. Bárányhizlaló társulás Harkakötönyben ■Az év végéig megduplázódik az anyajuhállomány Országos hírű a juhtartás és -hizlalás a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezetben. Tavaly befejeződött a hizlaló- telep építése, s erre alapozva megkezdték az anyajuhállomány gyarapítását- A korszerű juhtartást szolgáló, tíz tsz által létrehozott egyszerű gazdasági együttműködést most bővíteni szeretnék a közös bárányhizlalással. , A juh nem igénytelen, csupán szerény állat. Megél a legsilá- nyabb takarmányon és a legmostohább körülmények között is. de ma már vitathatatlan, hogy a magyar íésűsmerinóban meglevő genetikai adottságok — a jó minőségű gyapjú, a megfelelő hústermelés — csakis a tartás és takarmányozás lényeges javításával kerülnek felszínre. A hetvenes évek elején a bárány - hús jelentette a külföldre is min ■ denkor eladható árut, a juhtartó gazdaságoknak. A magyar fajta húsfer máinak javításához külön- íéle . húsjeilegű kosokat vásároltak Európából. A bárányhús a jövőben is a fontosabb export- termékek közé sorolható. de egyre inkább előtérbe kerül a gyapjú. Ennek oka a juhállomány világméretű csökkenésében rejlik. Az Egyesülés Tsz-ben ezért is fordítanak nagy gondot a kettős hasznosításra. A, magyar fésűsmerinó anya- állomány jó minőségű gyapjút termel. Tavaly agy-egy anyáról 5—12 kilogramm gyapjút nyírtak. Az 1971-es évet 1750 anyával kezdték, s az év végéig' több, mint 3 ezerre g> arap'loUáU az állományt. A szaporítást ke. resztezést ‘ úgy irányítják, hogy a kettős célnak megfeleljen. Csak a hizlalásra szánt bárányok ke- resztezettek. A német és svéd merinó kosok utódai már megfelelnek az intenzív hizlalásnak és jó húsíormát mutatnak. A juhászaiban a mesterséges megtermékenyítést alkalmazzák. kétévenként háromszor elletnek. Az idén a bárány el választást egy hónapon belül szeretnék megoldani, s így az évi kétszeres bárányoz- tatást elérni. Az elmúlt évben 6500 expressz pecsenyebárányt értékesítettek, melyből több, mint 7 millió forint árbevétel származott. Ez év végére megduplázzák az anyaúL lományt, így BÜOO anyajuh lesz a szövetkezetben, s 13 ezer bárány értékesítését tervezik. Nagy beruházás fejeződött be tavaly. Elkészült 4 millió 250 ezer forintos költséggel a 4200 férőhelyes bárányhizlaló telep. A létesítmény valóban modern. Ügy is mondhatnánk, teljesen összkomfortos, ami lehetőséget ad a gazdaságos és korszerű hizlalásra. Az épületek jobb kihasználása céljából bárányvásárlásra szerződést kötöttek a Gyapjú- és Textilforgalmi Vállalattal. Sóját a nyaállományuk szaporulata ugyanis még nem elegendő a folyamatos hizlaláshoz. Jó lehetőség körvonalai rajzolódnak ki azok előtt a szövetkezetek előtt, amelyek még nem szervezték meg az intenzív hizlalást, Az Egyesülés Tsz-ben kidolgozták a szövetkezetek közös bárányhizlalásának tervét. Az elgondolás szerint a társulásban résztvevők Harkakotönybe s 'Állítanák a bárányokat és az értékesítés utáni haszonból egyezmény szerint részesednének. Ez nemcsak az Egyesülés Tsz-nek volna hasznos — a hizlaló teljes és folyamatos kihasználása miatt — hanem a tangazdaságoknak is. Az eddigi bákáíivhiz- laló hodályban anyákat tarthatnának, elkerülhető lenne a párhuzamos beruházás — ez takarékossági szempont is —, nem len- . ne gondjuk a takarmánytápra és értékesítésre, valamint „megspórolnának" egy — amúgy is híján levő — állattenyésztési szakembert. A harkakötönyi gazdaságnak az is nagy előnye, hogy saját takarmánykevefő-tápkés2ítő üzemmel rendelkezik. JeHenleg új összeállítású bárányhizlaló táppal kísérleteznek. Az idén még egy újdonság bevezetésére vállalkoznak a téesz- ben. A bárányok battériás tartását szeretnék megvalósítani, melynek sikere nagy előrelépést jelenthet. Csabai István Képünkön: az Egyesülés Termelőszövetkezet takarmánykeverő és tápkészítő üzeme. SZ1LVÁSI LAJOS <39.) A homokvilág felé tartunk, mögöttünk marad a gyümölcsös, véget érnek a szántások is. Itt már szabadon jár a szél, szeszélyesen kerülget bennünket, belekapaszkodik Olga szalmaszín hajába, és megbillegteti tarkakockás nyaksáljának rojtos végét. A lány szembefordítja arcát a széllel, és félig lehunyja a szemét. Nem fordul felém, amikor megszólal: — Maguk katonaszökevények Súlytalanul ejti ki a szavakat, mintha azt mondaná, hogy kellemes éz a hűs szél. De engem mellbe vág a mondat. Habozás nélkül megszólalok: t— Honnan veszi ezt kisasszony? — Tudom. — Ugyan kérem... — Bosszús vagyok. — Furcsa ötletei vannak. — Főhadnagy úr, ne áltassuk , egymást. Tudom, miért mondom, amit mondok. Kérem, ne szakítson félbe. Meg akarom kérdezni, hajlandó-e teljesíteni egy kérésemet. Vagy ha jobban tetszik... követelésemet.... — Szokatlan stílusban tárgyal, kisasszony. Először kitalál egy képtelenséget, aztán pedig követel.. Szembefordul velem. Fehér arcbőrét már megcsipkedte a szél, egészségesebb lett a színe. — Kevés az időnk, főhadnagy úr. Beszéljünk nyíltan. Tudom, hogy önök katonaszökevények... a nyilas karszalagot csak megtévesztésül viselik. Azt is tudom, hogy visznek magukkal egy angol repülőtisztet, akit csendőr- egyenruhába öltöztettek. Nem kémkedtem maguk után. Tegnap este. az Appassionata után az ablakomban szellőztettem a fejem. A szobám ott van a legényeinek a szállása fölött. Véletlenül hallottam a beszélgetésüket, őszinte vágyók. Elvárom magától is, hogy hasonlóan őszinte legyen. Megnyugtatására megmondom, hogy nem szimpatizálok a nyilasokkal, ellenkezőleg, tehát bizalommal lehet hozzám Most már végképp nem értem, mit akarhat tőlem. — Azért hívott ki lovagolni, hogy mindezt közölje velem? — Nemcsak. — Változatlanul nyugodtan . hűvösen beszél, nincs semmi érzelmi fűtöttség a hangjában. Ilyen hanghordozással az Időjárásról társalog az ember. — Mást is el akartam mondani. — Parancsoljon ... Ingerült a hangom, de ő nem sokat törődik vele. — A szüleim el akarnak menni Ausztriába. — Tudom, Mondta az édesapja. Bólint. — Annál jobb. ha már tudja. Nos, engem is magukkal akarnak vinni. — És maga nem akar menni.. . — Űgv van. Nem akarom elhagyni Magyarországot. — És mit kezdene itt a szülei nélkül? — Ezt még nem tudom. De nem mehetek velük. — Mi tartia vissza ? Kis gondolkodás után felel: — Lehet, hogy nem érti majd meg amit elmondok. Mégis megteszem, mert azt akarom, hogy tisztán lássa a körülményeket. Az első ok: a nácik. Bartók tanítványa akartam lenni. A nácik üldözték el Magyarországról. Elképzelhetetlennek tartom, hogy németek között .éljek. Nem politizáltam sohasem. Az embertelenségükért vetem meg őket. — Energikusan megrázza szőke fejét. — A fajtájukat gyűlölöm. Közbeszólok: — Az osztrákok nem poroszok. — Igaza van. De hat esztendeje porosz módra, Hitler-módra tanítják élni őket. — Kérdés, hogy milyen sikerrel . .. — Igaz. Lehetne róla vitatkozni. De nekünk kevés az időnk, ráadásul tapasztalataink sincsenek. Vagy tglán járt az Anschluss óta Ausztriában? — Egyszer. Harminckilencben. — Az régen volt. Megállítja a lovát. Én is megállítom a Fecskét. Szembefordul velem a lány. Szorosabbra húzza nyakán a sálat. Csak ezután folytatja, amit elkezdett: — Ez az egyik oka, hogy nem akarok Ausztriába menni. Ha más is a véleménye, mint az enyém, remélem, tiszteletben tartja, hogy egy ember ott akar élni a huszadik század közepén, ahol jobban érzi magát... — Ezt tiszteletben tartom — el kell mosolyodnom —, de néhány tízmillió ember esetében nem sokat törődtek az égi és a földi hatalmak az? ilyesféle jogokkal, mióta tart ez a háború... — Kérem, kínáljon meg egy cigarettával... Tetszik a nyugalma, magabiztos hanghordozása. Egyéniség ez a lány, lehetetlen tagadni. Elő-' veszem a clgarettatasakot. — Csak katonacigarettám van. Koporsószeg . .. — Nem baj — legyint, aztán kihúz egy cigarettát a tasakból Körülményesen rágyújtunk. Szív kettőt-hármat, kifújja a füstöt, majd újra megszólal, miközben azt nézi, hogy játszik a szél a i'üstgomollyal: — Most pedig elmondom a másik okot, ami miatt nem akarok Ausztriába települni. V Kezefejével végigsímit magas homlokán. Rekedtebb a hangja, mint az imént volt: — Amint az este láthatta,' a szüleim büszkék rá, hogy meglehetősen zongorázom. De addig nem terjed a büszkeségük, hogy megengednék: legyen élethivatásom a zongora. Megköhögteti az erős katonacigaretta. Csak utána folytatja: — Hallhatott az este Ivánszky kamarásról is — körülint a karjával —, ennek a birtoknak a gazdájáról. Szüleim... — kis. gúny vagy inkább keserűség bujkál a hangjában — biztonságosabb életnek tartják számomra, ha nem zongoraművész leszek, hanem Ivánszky császári és királyi kamarás felesége.. — Tessék? — kapom fel a fejem. — Ahogy az este hallottam, jókora a korkülönbség a kamarás úr és maga között, — Óriási — kiált fel fojtottan és idegesen. — Szóval, most már érti, főhadnagy úr. Meggyorsul a szava: — Erről van szó. Nem sokat aludtam az éjjel. Latolgattam, mit kezdhetnék magukkal, mert valahogy azt érzem, hogy magukat a sors küldte ide, ha van egyáltalán sors az életben . . . — Vagv a sors küldött, vagy a fáradtságunk kergetett... Nem veszi észre az ingerkedést. t Vagy talán nem akarja tudomásul venni. — Éreztem az éjjel, és most is érzem, hogy nem véletlenül tudtam meg a titkukat.-r- Való igaz. Az ügyetlenségem az oka ... Elfeledkeztem róla, hogy ki is hallgathatnak bennünket. Saját gondolatmenetét folytatja: — Azért akartam magával beszélni, hogv megkérjem, vigyen magukkal. — Ejha! — csóválom meg a fejem. — Ez aztán ötlet! — Ne tréfáljon, főhadnagy úr, én komolyan beszélek. — Szigorú és rendreutosító a hangja. Belenézek a szemébe. Állja a tekintetemet. Ez a lány halálosan komolyan gondolja,- amit mond. Valóban nem tréfál. Komolyan kell értenem, amit felelek. Annál is komolyabban, mert nem vihetem magunkkal. Mi hatan, férfiak, vállaljuk magunkért a felelősséget, de nem 'felelhetünk egy nőért. — Azt hiszem — s már az én hangom se könnyed —, nem gondolta meg eléggé ... — Meggondoltam! (Folytatjuk.)
