Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. január 9.

PAPRIKA, BORSÓ, UBORKA

Fűszerpaprika-termesztési rendszert alakítottak

Ügy kezdődött, hogy egy brigád a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben „megfeledkezett” egy tábla fűszerpaprika egyeléséről. A végeredmény megdöbbentő volt, ugyanis csaknem kétszer több termést szedtek erről a tábláról, mint a kiegyeltről. Dr. Berta Jenő tsZ-elnök óvatos gazda, s csak néhány évi kísérletezés után szentesítette: nem kell a helybevetett fűszerpaprikát egyelni.

__ Korábban a palánta nélküli,

v

agyis a helybevetéses termesztés sok ellenzőre talált — mondotta az elnök. — Ma már ott tartunk, hogy a háztájiban sem palántáz- nak... Az elmúlt nyolc évben a hektáronkénti átlagtermésünk 99 mázsa. Tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is 137 mázsa termett egy hektáron csupán 3 mázsával kevesebb, mint 1973-ban.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az országos átlag 60 mázsa körül van. méginkább elismeréssel szólhatunk a termelőszövetkezeti gazdákról és az elnökről, aki egyébként a fűszerpaorika-ter- mesztésben kifejtett munkájáért kapta meg a doktori, tudományos címet. Ezek után természetes, hogy a MÉM a fűszerpaprika-termesztésben e legkiemelkedőbb szövetkezetnek engedélyezte, hogy kialakítsa a Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztési rendszert. A Kék Duna Tsz mint gesztor kidolgozta azt a természtéstechno- lógiát, amely lehetőséget nyújt a gazdaságoknak, hogy biztonságosan, nagyobb terméseredményeket érjenek el. Dr. Berta Jenő minderről íj(y szólott:

— A Duna mente, s elsősorban a körzetünk kiválóan alkalmas a fűszerpaprika-termesztésre. Több variánst dolgoztunk ki különböző termőfajtáknak, illetve értékesítési igényeknek figyelembe vételével. Az egyszerű gazdasági együttműködésben önköltséges alapon vehetnek részt a termelőszövetkezetek. Képezünk fejlesztési alapot, hogy a további kísérleteknek, fejlődésnek megteremtsük az anyagi bázisát. A fokozatos előrelépés a célunk, elsősorban a vegyszeres gyomirtás, a gépesítés, a szárítás és* a feldolgozás területén. Az a véleményem, hogy ha 1980-ig az országban nem oldódik meg a fűszerpaprika komplex gépesítése — úgy mint a kukoricáé — akkor bajba kerül a termesztés elsősorban a munkaerőhiány miatt. Meggyőződésem, hogy törekvéseinket siker zárja, melyhez á termesztési rendszer nagyban hozzájárul.

— Az elmondottakon kívül még milyen segítségre számíthatnak a rendszerhez csatlakozók?

— Segítünk a műtrágya, a növényvédő és gyomirtószerek, valamint a gépek beszerzésében.

ÍJ*1'

9 A fajszi paprikamalom előtt paprika.

A szövetkezetben tavaly 376 hektáron termesztettek . fűszer- pa'prikát, amelyből több mint 100. millió forint bruttó termelési érték származott. A szakosított tehenészeti telep egyrészt a paprikatermesztést „szolgálja'’. Ugyanis a telepről kikerülő istállótrá- gyát a talajba dolgozzák. A hektáronkénti 300 mázsa istállótrá• A csökkenő munkaerő miatt egyre sürgetőbb a paprikabetakarítás gépesítése.

9 A háztájiban is a fűszerpaprikát termesztik, őszi, mindennapos utcakép Fajszon a felfűzött és utóérlelődő fűszernövényről.

MV :

if'v’í. űí.o, ■

&

Sn

J*r- ! i.W -1 ■

Magyarázom a bakimat

int társadalmunk zöme,

1TJ- csekélységem is munkakedvvel, alkotásvággyal telve rakta le bal lábát az ágyról, az új esztendő első munkanapjának fel- virradtán. Ügy kellett csittítani, hogy legalább kapjak be pár falatot. mielőtt a szerkesztőségbe indulok.

— Írhatsz még eleget egész évben — nyugtatott nejem, s egy nyálcsurgatóan barnára sikerült fokhagymás piritost nyomott a markomba. Javában csámcsogtam már rajta, midőn rádöbbentem. Hát persze, ezzel is a túlzott rohanástól igyekszik visszatartani életem párja. Kénytelen leszek kerülővel bejutni a redakcióba, hogy némileg enyhüljön a rólam szétsugárzó fokhagvma- kölniillat.

No de. ami késett, nem múlott. A szokott időn innen írógép mellé ültem így is. Lendületet vettem az ihlethez elegendhetetlen mély belégzéshez. Hiába tódult azonban befelé a számon a lúg, a fokhagymaszag utóhullámai még virgoncán tolultak két szép szememre. Nem csoda hát, hogy ha az ellágyulás párái szemem vtán a lelkemet is belepték.

Elgondoltam, hogy ezekben a percekben hazánkban, milliókban hasonlóképpen bizsereg a tett- -vágy. A marógépnél, tervezőasztalnál, festőállvány mellett, vas- betónfödémeken. kórházi röngen- szobákban, éléskamrákban, temetkezési vállalatoknál vagy te- hénjászlak előtt ezrek és ezrek majd elvetik kezüket, lábukat a buzgalomtól. Mert ugye szinte valamennyien azzal a szent fogadalommal vágtunk neki 1975-nek, hogy márpedig — ha törik, ha szakad — új életet kezdünk.

Minden valamire való új élet előfeltétele a tabula rasa — azaz .a tiszta lap. Egy újságíró ezt

úgy teremti meg az új esztendő kezdetén, hogy lemossa — többek közt — azt a gyalázatot, ami előző évi működése során, a cikkeiben elkövetett bakik révén rá- kenődött. Mindjárt itt közbeszúrom, hogy e nemes elhatározásra a Petőfi Népe január 1-i számá ban megjelent bátor önkritika indított. „Falinaptár-baki” címmel, egyenest a Kedves Olvasó szemébe nézve ismertük el. hogy bizony alaposan elszúratott lapunk ajándéka, az 1975-re nyomtatott falinaptár. Mert ámbár ajándék lónak nem szokták a fogát nézni, a naptár — természete folytán — elüt minden aiándéklótól. Ugyanakkor — minden lónál nagyobbat rúg vissza, ha rosszul csinálják meg.

Szó, ami szó. lapomtól én sem akarok lemaradni önbírálat dolgában. Még akkor sem. ha gyorsaságban befoghatatlanul megelőzött. No de mikor jövök már elő a farbával? Csak kerülgetem itt a forró kását, ahelyett, hogy me részen belevágnék. Hát. isten neki! Érzem, mint terjed fejemen, ádámcsutkámtól kiindulva a szégyenpír. Pedig még semmit se mondtam.

A/Fint minden halandónál, ná- lám is az önvédelem reflexe szólal meg elsőként. Mondják, nem voltak már úgy vele, hogy beszélgetés közben, amikor például Piros Ildikó alakítását dicsérték, az ő neve helyett minduntalan Pécsi Ildikóra állt a szájuk? Magasztalták Piros Ildikó báját, a gödröcskéket. amik megjelennek két orcáján, valahányszor mosolyog, s közben hajtogatták, hogy így Pécsi Ildikó, úgy Pécsi Ildikó. Holott pontosan őt látták, idézték, akiről ugyancsak határozottan tudják, hogy Piros Ildikó.

Valahogy efféle kibicsaklásban

lehettem, amikor egyszer a szasz- szon frizuráról szóló tárcámat írtam. Említettem benne a nemzetközi karmesterverseny japán győztesének hajviseletét is. Hogy s mint lobogott, kúszálódott, miközben például Berlioz Rákóczi indulóját vezényelte. Igenám — Berlioz ... Nézem a nyomtatásban megjelent írást, beleolvasok, hát mikor az iménti részhez érek, kiszalad lábam alól a talaj. Berlioz helyett Brahms áll a szövegben! Ezt a szégyent. Mikor álmomból fölkeltve is tudom, hogy a Rákóczi induló, mint zenemű Berlioz alkotása. S még csak az a szerény mentségem se lehetett, hogy „sajtóhiba” az egész. Határozottan éreztem, hogy én irtqm rosszul, nem a nyomdában szedték el. Hogy történt az elírás? Ha agyonütnek, se volnék megmondhatója. (Ráadásul egyikük sem ..Ildikó’ ).

A /.nap félájult állapotban járlam-keltem. Kerültem a a kollégák tekintetét. Vártam az első ironikus célzást. Frászban éltem napokig. Hogy senki nem tette szóvá, lassan fölengedtem. Ezegyszer hálásan gondoltam némely kollégák ősi szokására is, hogy egymás cikkeit nem olvassák. Zeneileg műveltebb ismerőseim mellett mégis sokáig szemlesütve loholtam lova. Már-már azt reméltem, megúszom a kínzó önpironkodással. amikor becsapott a ménkű. Kedves „dörgéssel'’ ugyan, de alaposan „megvilágította”, mint rontotta le az egész tárca hatását ez a baklövés. S méghozzá ... Képzeljék el, hogy hívják a kedves levélírót, akinek sorai villámcsapásként értek, jóllehet számítottam ilyesmire: úgy, mint a feleségemet. Tóth István•- nénak.

Ahá, gondolják most sokan, ez csupán újságírói fogás, mert biztosan a páromról van szó. Tehát — úgymond — a családban maradt a bírálat. De nem így van. A joggal bíráló Tóth Istvánná —

A VÍZMŰ VÁLLALAT NEM FELELŐS

KÓROKOZÓ BAKTÉRIUMOK IS ELSZAPORODHATNAK

Miért szennyezett az ivóvíz Kecskemét új városrészén ?

feldolgozásra odaszállított fűszergya évenkénti talajba juttatása adja az egyik magyarázatát az országosnál kétszer több átlagtermésnek.

A zöldségtermesztésben a fűszernövény mellett a zöldborsó és az uborka termesztés is jó eredményt hozott a tsz-gazdáknak. Az elmúlt nyolc évben tavaly takarították be a legtöbb zöldborsót, ugyanis hektáronként 47,6 mázsa termett. Az idén huszonöt százalékkal több, így 400 hektáron termesztik e kertészeti növényt. Az árbevételük 8,7 millió forint volt, a nyereségük két és fél millió annak ellenére, hogy csaknem egymillió forint veszteség is érte a gazdaságot az értékesítés közben. A bajai hütőház ugyanis — ahová 156 vagonnyit szállítottak — a naponta betakarított és elcsépelt borsót nem tudta folyamatosan átvenni. Az emiatt bekövetkezett minőségi romlás okozta a kárt. öregebb, nem pedig zsenge borsót tudtak adni, amelynek átvételi ára alacsonyabb.

Az uborka termesztés és felvásárlás költségösszhangja — elsősorban a válogatás és a szedés miatt — könnyen elbillenhet a jövőben' a termesztés rovására. A szedés és válogatás gépesítése ugyanis megoldatlan. A múlt évben is 400 községbeli dolgozott a szedésnél. A munkaerő várható csökkenése és a kézi munka drágulása figyelmeztető lehet e fontos kertészeti növény termesztési gondjaira. Csabai István

kecskeméti, s minthogy a levélben arra is derűsen kitért, hogy ha a feleségem netán szasszon- íazont akar vágatni, keresse fel őt —, foglalkozása sem kétséges. (Címet és munkadíiat azért nem írok ki. mert a kiadóhivatal hirdetésnek minősítené ezt a cikket. Azt meg nem akarhatom, hogy a levélírón hajtsák be a nem kis summát.) A feladás helye is Kecskemét volt. márpedig az én feleségem Szolnokon székel. S ahogy őt ismerem, nem áldozna annyit, hogy levelet írjon, s beutazzon azt föladni Kecskemétre — ha egyszer meg akarja mondani a véleményét — nekem, rólam.

e tessenek még örülni, nincs vége a bakibevallásnak. írtam valamikor arról, hogy forog már a dorozsmai szélmalom. Nap mint nap utazom, s a megye déli határain túl vonatozó munkásoktól hallottam a hírt — akkor —, hogy „persze, miért ne forogna már, mikor megcsinálták”. Olvan szemléletesen meséltek róla. hogy én készpénznek vettem. Eszembe se jutott. hogy nyilván egymást ugratták. Alig vártam aznap, hogy beérjek, rögtön megírtam az örömhírt, érzelmes gyerekkori élményekkel körülöntve. Olvasom aztán pár hétre rá, hogy a csudái forog még a dorozsmai szélmalom. Éppenhogy az a bibi, hogy megálltak a renoválásával.

Megírtam, szóbeszéd után. Holott „könyvnélkül” tudom hivatásunk egyik alaptörvényét: több oldalról ellenőrizni, meggyőződni valaminek a valódiságáról, mielőtt írásba foglalja az ember.

Ügy látszik, a jó újságíró is holtig tanul.

Aki meg nem az —. holta után is hiába tanul.

őst, eszmélek! Baki-megma- gyarázással kezdtem

1975-öt. Jól nézek ki, ha egész évben ezt teszem maid!

Tóth István

Lapunk 1974. november 17-én a Ki a felelős? című írásban szóvá tette, bogy Kecskeméten az új Széchenyi- városrész lakói szennyezett vizet isznak: olykor barnás-vöröses, cérnavékony férgek ömlenek ki a lakások vízcsapjaiból. A sok családot érintő probléma idültnek bizonyult; csaknem egy évvel azelőtt jelentették be először a lakók. A bíráló sorok nem maradtak visszhang nélkül. Ezért levélben kértünk szakmai véleményeket az illetékes szervektől. A teljesebb tájékoztatás érdekében most közre adjuk válaszaikat. (Megjegyzéseink zárójelben olvashatók.)

Benkó Zoltán, az Észak Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója egyebek között ezeket írja:

A Ki a felelős című cikkben leírt probléma ilyen módon nem egyszerűsíthető le, és nem is közügy a város és a megye minden lakosa számára. (Vitakozunk: nem csak az a közügy, amely egész várost vagy megyét érint, sokszor kisebb közösségek, családok gondjai-bajai is közügyek a javából!). Kecskemét ivóvízellátása megfelelő módon történik. A vállalat kezelésében levő vezetékekből egészségre ártalmas, vagy pedig használatra alkalmatlan szennyezettségű ivóvíz még Soha nem kel-ült a fogyasztókhoz. Ha kifogás alá eső vízmintát kap vagy vesz a vállalat, a szennyeződés oka mindenképpen lokális jellegű, s csaknem mindig a nem megtelelő belső, fogyasztói vezetékek kiépítésére, csatlakoztatására vezethető vissza. Az említett ' lakónegyedben eddig többször, legutóbb november 18- án a KÖJÁL-lal együtt vett vízminták is ezt igazolták.

A vállalat sürgeti a szennyeződés okának megszüntetését. Végső esetben, ha gyors intézkedés nem születik, megfontolás tárgyát képezheti a fogyasztó teljes kizárása az ivóvízszolgáltatásból, mások védelme érdekében. Meggyőződésünk azonbap — írja a Vízmű Vállalat igazgatója —. hogy erre nem kerül sor, mert a lakók érdekképviseleti szervei, a városi tanács illetékes szakosztálya és a KÖJÁL megoldást talál- ,.,.s

............ ^ S

A fertőtlenítésre, a részletes műszaki megoldásokra tanácsokat, javaslatokat ad a vállalat, s elvégzi a Vezetékek tisztításához .szükséges hálózati csatlakozások nyitását, zárását. Azonban fertőt- lenítési részműveletekre nem vállalkozhat, erre nincs profilírozva.

Sándor Béla, a megyei tanács osztályvezetője válaszolja:

Az ügyet kivizsgáltattam. Az érintett házak lakói 1974. januárjában jelentették az ivóvízszennyeződést. Á Bács-Kiskun megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályát az ügyről a vízmű vállalat értesítette. A megoldásról a KÖJÁL-lal tárgyaltam, amely megállapította, hogy a víz vastartalma igen magas, s hogy árvaszúnyog-lárvát és örvényférget tartalmaz. A KÖJÁL 1974. február 16-i levelében előírta a lakóházak vízmérő utáni vezetékeinek átöblítését, fertőtlenítését. A városi tanács vb. műszaki osztálya március 8-án elrendelte a munkák elvégzését, s erre az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatot kérte fel. A vállalat július 29-én az V. és XX. épületeknél elvégezte a munkát, amely eredményesnek bizonyult, mert több hónapig nem volt panasz az ivóvízre. (Volt panasz, legfeljebb senki sem jelentette).

Novemberben a lakóházakban ismét szennyezetté vált a víz. Ekkor a KÖJÁL a vízmérő előtti, utcai közcső-szakaszt is megvizsgálta, de abban szennyezettséget nem talált, sőt a víz vastartalma is a tűrési határon belül volt. A többszöri ellenőrzés egyértelműen bizonyította: a szeny- nyezettséget a rendkívül magas vastartalom okozza, amely azonban nem a vízmű vállalat közcsőhálózatában, hanem a vízmérők utáni csatlakozó vezetékekben és a lakások kifolyóinál található.

A szennyezettségért tehát a vízmű vállalat nem felelős. A

KÖNYVESPOLC

megyei tanács 1 1968. sz. rendeleté értelmében ugyanis, mind a vízmérő utáni csatlakozó vezeték, mind pedig a házak lakásainak belső vezetéke a lakásszövetkezetek, illetve az ^ingatlan- kezelő vállalat tulajdonában van, tisztántartásáról tehát e szerveknek kell gondoskodniuk. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. Műszaki Osztálya a vízszennyezettség okának felderítésére a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet kérte fel.

Dr. Kántor Lászlónak, a Bács- Kiskun megyei KÖJÁL igazgatójának szakmai véleménye:

Panaszbejelentések alapján a KÖJÁL 1974. eleje óta folyamatosan foglalkozik a városrész néhány lakóépületének vízszennyezettségével. Először februárban vizsgáltuk meg a vizet kémiai, oakteriológiai és parazitológiai szempontból. A vizsgált vizek kémiailag és bakteriológiailag ivó- vízrpinőségűek, de a parazitológiai vizsgálat néhány vízmintában árvaszúnyoglárvát és örvényférget mutatott ki. A férgek feltételezhetően a hálózat olyan szakaszán telepedhettek meg, ahol levegőhöz jutottak.

Figyelemmel a 13 1972. (IV. 12) Kormányrendeletre, felkértük a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Műszaki Osztályát, mint illetékes elsőfokú hatóságot, tegyen intézkedéseket arra, hogy a vakvégződéseket lássák el vízcsappal, a vízhálózatot pedig erélyesen klórozzák, öblítsék át. A városi műszaki osztály határozatára ez meg is történt. Azóta árvaszúnyoglárvát és örvényférget nem tudtunk kimutatni. (A november 17-i bíráló sorok éppen annak hatására íródtak, hogy az előző napokban ismét férges volt a víz).

Októberi új panasz volt az ivó. víz barnás elszíneződése és enyhén olajos jellegű szága. A legutóbbi, november 18-i vizsgálat alapján kialakult szakvéleményünk a következő: .

A kecskeméti vízmű 1. telepének vastalanító berendezése utáni vezetékből vett vízminta vasat nem tartalmazott. A Széchenyi- város Világ u. 5—8. sz. alatti, XIII. épület vízóra előtti fővezetékből vett vízminta vastartalma • sem haladta meg a megengedhető — »,3 mg liter — határértéket.. Az épület vízórája utáni vezetékből vett vízminta vastartalma már emelkedett értékű — 1 mg liter — volt, és a lakóházakhoz vezető cső vízmintája tartalmazta a legtöbb — 12,5 mg/li- terü — vasat. Ez már fizikailag is érzékeltette a nagy vastartalmat. barnás üledék formájában. A XX. épület végénél a víz ugyancsak erősen emelkedett —

4,8 mg liter! — vastartalmú és barnás-üledékes volt.

A magas vastartalom oka az épületekhez vezető csőhálózatban keresendő, ahol feltehetően pang a víz. A pangás és az emelkedett vastartalom következtében a vízben vasbaktériumok találhatók. A férgek és vasbaktériumok az egészségre ártalmatlanok, de táptalajul szolgálhatnak más, esetleg kórokozó baktériumoknak, elősegítve azok elszaporodását. A magas vastartalom megnehezíti a víz háztartási célokra való felhasználását. Indokolt a vízóra utáni, a lakóházakhoz vezető csőszakaszok műszaki felülvizsgálata, a pangás megszüntetése, s addig is a hálózati szakasz klórozása, öblítése.

A KÖJÁL vállalta, hogy a városi műszaki osztály által megjelölt lakóházak vizét havonta megvizsgálja. a víz minőségét állandóan figyelemmel kíséri, a végleges műszaki megoldásig. Jelenleg többet tenni nem tudnak, mivel az érdemi intézkedések a városi tanács műszaki osztályának hatáskörébe tartoznak.

Mint a levelekből kitűnik, a problémáról mindenki tud, akinek , tudnia kell. Remélhetőleg mielőbb sor kerül a műszaki hiba elhárítására is. S bár a víz nem fertőző, a KÖJÁL véleményét hangsúlyozni kell: esetleg fertőzővé válhat. Márpedig ivóvíz esetében é lehetőség tűrése is nagy hiba lenne. Ügy véljük, helyes, ha egy idő után még visszatérünk e furcsa vízproblémára. Szeretnénk mielőbb a végleges megoldásról imi.

R. M.

A szakosított húsmarhatenyésztés technológiája

A növekvő húsfogyasztás miatt világszerte húshiány mutatkozik elsősorban a külföldön leginkább keresett. ezért legdrágább marhahúsból. Ugyanakkor a korszerűbb táplálkozás Igénye a haz.ai marhahúskeresletet is növeli. Növelnünk kell léhát a kívánalmakat kielégítő húsfélék lermelé- Sét. Ehhez alkalmas fajták, továbbá azok igényeire, jó tulajdonságaira alapozott tenyésztési, tartási és hizlalási technológia alkalmazása szükséges.

Ennek megoldásában jo szolgálatot tesz Cserekajev könyve, mely magyar kiegészítéssel ellátott fordításban kerül a házai szakemberek kezébe.

A szerző a Szovjetunióban, Nagy- Britanniában, az USA-ban és Kanadában szerzett széles körű tapasztalatait összegezi. A magyar kiegészítés a hús- marlia tartására vonatkozó hazai kísérletek eredményeit és a nagyüzemi tapasztalatokat foglalja össze.