Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

1975. január 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Háromszázmillióra növeli termelését a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat solti üzeme A Kecskeméti Mezóőgazdasági Gépjavító Vállalat solti üzeme gyártja — kooperációban — a bábolnai kukoricatermesztési rendszer talajművelő eszközeit. E feladatvállalással szinte gyárrá nőtt egykori gépállomáson — részben külföldi licenc alapján — tavaly már 35 millió forint érté­kű munkagépet gyártottak a part­ner megrendelésére. Csak tárcsá­ból több mint 200-at. az SK—12 soros kultivátorból pedig 50-et szállítottak a munkaidényre. Az idén a többek között 140 tárcsa, 5 kultivátor és egy 750 vagonos szemes terménytároló gyártására kötöttek megállapodást, a CPS­sel. A még gvümölcsözőzőbb együtt­működés érdekében a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat — a gépgyá­rak közül elsőként — belépett a CPS-be A szerződés alapján részt vesz a közös vállalat termelési, gazdasági feladatainak megvalósí­tásában. s az alapszabályban rög­zített két gépegységnek megfelelő, 11 millió forint költséggel járult hozzá az anyagi alapokhoz. Ezen­kívül a kecskeméti vállalat to­vábbra is a talajművelő gépek gyártásával segíti az együttes munkát. Mint „részvényes”, el­sőbbségi jogot nyert mindazok­nak a talajművelő gépeknek a gyártására, amelyeket a CPS mű­szaki fejlesztése során beilleszt gépsoraiba. Később külön meg­állapodást kötnek arra vonatko­zóan, hogy a CPS kezdeménye­zésre gyártott munkagépek más vállalatoknál történő értékesíté­sénél egyforma • arányban osszák meg a kereskedelmi árrést. E fel­adat ellátására garancia a solti munkaeszköz-gépgyár műszaki felkészültsége, szakember-ellátott­sága. A 250 dolgozót foglalkoztató üzemben hatvan gépészmérnök, technikus irányítja a szerkesztést, a gépgyártást. Minden helyben történik: a kovácsoló-forgácsoló üzemük kiegészítéséül elkészült a hőkezelőterem is. s az idén újabb csarnok épül a gépgyártáshoz. Igv a jelenlegi közel 100 milliós termelési tervüket 1980-ig 300 millióra növelik. CPS-en kívül más szántóföldi termesztési rend­szereket is kiszolgálnak mezőgaz­dasági munkaeszközökkel. 1975-re 25 millió forint értékű tárcsára, kultivátorra és egyéb eszközre ér­kezett megrendelés a BKR és a KITE részéről. Különböző mun­kaszélességű tárcsákkal, kultivá- torokkal. injektáló berendezések­kel és vetőgépekkel látják el partnereiket. . V. E. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA Rendelet a gyámhatósági eljárásról A napokban jelent meg az ok­tatási miniszter rendelete a gyám- hatósági eljárásról. Az új rende­let néhány részletéről tájékoztat­ták az Oktatási Minisztériumban Szőke Sándort, a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát. A miniszteri rendelet intézke­dik az első- és másodfokú gyámhatóságokról. Kimondja, hogy az elsőfokú gyámhatóságok Budapesten a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak műve­lődési osztályai: megyei városok­ban a városi tanács kerületi hi­vatala; városokban a városi ta­nács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya; községekben és nagyközségekben a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának já­rási hivatala, illetve — néhány megjelölt jogkörben — a közsé­gi, nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottságának szakigazgatási szerve. Ugyanakkor másodfokú gyámhatóságként jelöli meg a rendelet Budapesten a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi főosztályát; me­gyei városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának igazga­tási osztályát; városokban a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának igazgatási osztályát; köz­ségekben és nagyközségekben a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának igazgatási osztályát, il­letve meghatározott hatáskörök­ben — a megyei tanács végre­hajtó bizottságának járási hiva­talát. A szülői felügyeletről A szülői felügyelettel kapcso­latos ügyekben a rendelet hang­súlyozza: ha a különélő szülők gyermeke nem a szülőknél ha­nem máshol van elhelyezve, a gyámhatóság a szülők megegye­zésének hiányában bármelyik szülő kérelmére, vagy — ha tu­domására jut, hogy a különélő szülők nem náluk elhelyezett gyermek szülői felügyeletének gyakorlásában nem jutottak meg­egyezésre — hivatalból jelöli a szülői felügyeletet gyakorló szü­lőt. A gyermek részére már meg­születése előtt a gyámhatóság gondnokot rendel, ha ez jogai­nak megóvása érdekében szük­séges. különösen, ha közte és tör­vényes képviselője között érdek- ellentét van, avagy ha a leendő anya még kiskorú, esetleg gond­nokság alatt áll. A családjogi tör­vény megfelelő rendelkezéseit a méhmagzat esetében is alkal­mazni kell. Érintkezés a kiskorúakkal A gyakorlatban sok vitát ered­ményezett az úgynevezett „lát­hatás” fogalma. A rendelet egy­értelműen fogalmazza meg: a gyámhatóság bármelyik ügyfél kérelmére szabályozza a szülők­nek és a nagyszülőknek a kis­korúval történő érintkezését (lát­hatását). Ha a szülő és a nagy­szülő nem él, illetve az érintke­zésben tartósan akadályozva van, a gyermek nagykorú testvére és szülőjének testvére is kérheti a láthatás szabályozását. A láthatás a gyámhatóság rend­szeres (folyamatos), és rendkí­vüli (időszakos) láthatás formá­jában biztosítja. A rendszeres láthatás időtartama havonként 36 óránál, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben 48 óránál több nem lehet. A rendkívüli láthatás időtartama naptári évenként az egy hónapot nem haladhatja meg A kiskorúakról történő állami gondoskodás ügyében a rendelet kimondja: ha a szülő részéről a kiskorú gondozása, oktatása, nevelése, tartása, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése, valamint személyi és vagyoni ér- dekinek védelme iránti kötele­zettségek teljesítése valamilyen körülménynél fogva olyan mér­tékben eredménytelennek bizo­nyul, hogy helyes irányú fejlő­dését környezetében bármilyen ok károsan befolyásolja, vagy azt gátolja: a gyámhatóság köteles megtenni — a kiskorúakról való állami gondoskodás családjogi törvényben megfogalmazott ke­retein belül — a megfelelő in­tézkedéseket. . A gyámhatóság — szükség esetén — az eljárás bár­mely szakaszában határozattal pártfogót rendel a veszélyeztetett kiskorú számára, fejlődésének fo­lyamatos biztosítására és ellenőr­zésére. Az állami gondozás Pártfogóként olyan személyt kell kirendelni, akinek személyi adottságai és körülményei alkal­masak a kiskorú nevelésének elő­mozdítására. A gyámhatóság a kiskorú in­tézeti elhelyezéséről a szülő ké­relmére, illetve a szülő belegye­zésére hivatalból vagy megkere­sésre gondoskodik. Az állami gondozásba vételt a kiskorú ér­dekében a gyámhatóság hivatal­ból, megkeresésre, vagy kérelem­re rendelheti el. A gyámhatóság állami gondozásba veszi azt a kiskorút, akinek neveléséről a szülők önhibájukból nem gon­doskodnak, és ezzel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését, helyes irányú nevelését közvetle­nül akadályozzák, vagy akinek gyógykezelését elhanyagolják, il­letve magatartása miatt további nevelése családi környezetében nem biztosítható. Állami gondo­zásba veszik továbbá azokat is, akiknek szülei ismeretlenek, nem élnek, akiknek egészségét — a szülők hibájából illetve mulasz­tásából környezetük közvetlenül veszélyezteti. A gyámhatóság képzelt szemé­lyeket állapít meg szülőkként az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére, ha az anya­könyvvezető értesítése szerint a gyermek kilétének megállapítása iránti vizsgálat nem vezetett eredményre. Ha az ismeretlen szülőktől született gyermeket 1953 január elseje előtt anya­könyvezték, ez az eljárás csak kérelem alapján indítható meg. Az örökbefogadás, a házasságkötés A miniszteri gyámhatósági ren­delet részletezi az örökbefogás- ügyeket, illetve az örökbefoga­dás felbontásának lehetőségeit. A kiskorúak házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatosan egyebek között a rendelet ki­mondja: a 14—16 év közötti kis­korú nő és a 16—18 év közötti kiskorú férfi csak a gyámható­ság engedélyével köthet házas­ságot. A házasságkötés engedé­lyezése iránti kérelmet csak ma­ga a kiskorú terjesztheti elő. A kérelem az anyakönyvvezetőnél is előterjeszthető. A gyámhatóság a határozathozatal előtt meghall­gatja a kiskorút, törvényes kép­viselőjét és szüleit, valamint azt a személyt, akivel a kiskorú há­zasságot kíván kötni. Zárt intézeti kezelésre kötelezhetik az alkoholistákat A napokban megkezdi műkö­dését az ország első olyan mun­katerápiás intézete, amelyben — az Elnöki Tanács január 1-én életbe lépett törvényerejű rende­leté alapján — azokat az alkoho­listákat kezelik majd, akik bűn- cselekményeket ugyan nem kö­vetnek el, de magatartásukkal veszélyeztetik a közrendet, csa­ládjuk, környezetük biztonságát és kiskorú gyermekük fejlődését, vagy á munkahelyükön akadá­lyozzák a munkát, súlyosan vé­tenek a munkafegyelem ellen. Közülük is elsősorban azoknak a gyógyulását segíti, akik nem hajlandók önként alávetni magu­kat a gondozóintézeti vagy al­koholelvonó osztályon történő gyógykezelésnek, illetve akik­nél az ilyen gyógykezelésektől már nem várható eredmény. Az Igazságügyi Minisztérium ■Szeged közelében létesített inté­zete főleg mezőgazdasági munká­val várja az első érkezőket, egyelőre csak férfiakat. Számít­va arra, hogy hamarosan sokan kerülnek ide, az intézet befogadó- képességét már az év első hó­napjaiban tovább növelik és az év végéig ezer büntetlen, de kör­nyezetére veszélyes alkoholista gyógyítására teszik alkalmassá az új létesítményt. Területén a ter­vek szerint ipari műhelyeket is építenek. Az intézet — bár itt is mun­kával, gyógyszerekkel és gondos pszichológiai neveléssel kezelik a betegeket —, főleg abban tér el a hasonló jellegű gyógyító in­tézményektől, hogy az orvoso­kon, az ápolókon, a pszicholó­gusokon és a pedagógusokon kí­vül itt őrök is vigyáznak a bete­gekre. A másik lényeges különb­ség, hogy az ide szóló „beutalót” kötelező jelleggel a bíróság „ál­lítja ki”. A garázda, szabálysértő élet­módot folytató alkoholisták ellen munkahelyük, hozzátartozóik vagy a különböző állami, társa­dalmi és tömegszervezetek köz­benjárására — a lakóhelyük szerint illetékes járási, városi ta­nácsok egészségügyi hatóságai in­díthatják meg az eljárást. Ha az­zal a területileg illetékes ügyész is egyetért, a bíróság tárgyalás útján, végzéssel kötelezi a bete­get az intézeti kezelésre, amely legkevesebb egy évig, de leg­feljebb két évig tart. S ha az illető a kitűzött időre nem vo­nul be az intézetbe, szükség ese­tén a rendőrség elövezeti. Az intézetben végzett munká­ért a betegek fizetést kapnak, amelyből — például gyermek- tartás formájában — a család is részesül. Munkaviszonyuk ez alatt nem szűnik meg. Itt töltött idejüket is beszámítják a nyug­díjba és munkahelyük sem mond­hat fel nekik. Korlátozás nélkül levelezhetnek, időnként látoga­tókat is fogadhatnak, szabadság­ra azonban nem mehetnek és bérükből levonják az intézeti el­látás költségeit is. (MTI) illlliiii Földrengésbiztos épületek Az aktív szeizmikus zónában fekvő kazah fővárost, Alma- Atát száz ev óta több mint ezer földrengés sújtotta. Kettő ezek közül elérie a kilences, 16 pedig a hatos-hetes erősséget. Hogyan védjék meg az épüle­teket a katasztrófától? Az utóbbi években földrengés­biztos vasbeton-szerkezelek fel- használásával számos többszintes házat építettek Alma-Alában. A Kazah Tudományos Kutató-' és Tei vezőintézet munkatársai labo­ratóriumokban és kísérleti tele­peken1 próbálják ki az egyes szer­kezeti elemek mintapéldányait. A sorozatgyártás megkezdése előtt alapos szilárdsági és földrengés­tűrő próbát végeznek. Az intézet munkatársai javasolták a terve­zőknek. hogy alkalmazzanak na­gyobb méretű szerkezeteket, s új módszert dolgoztak ki szilár­dabbá tételükre. Olyan összesze­relhető vasbetunvázat szerkesz­tettek, amely még kilences erős­ségű földrengést is kibír. # Cj, földrengésbizlos épület Alma-Atában. A kulturális élet Most sem csalódtunk: kedden az éjszakai órákban ismét kitű­nő műsort sugárzott a televízió. Megszoktuk, hogy — ki tudja milyen meggondolásból —, tar­talmas, elgondolkoztató filmeket, összeállításokat láthatunk este tíz után. Mintha jutalmazni sze­retné a tévé leghűségesebb né­zőit, hallgatóit. Cikksorozatot írhatnánk a Vál­tozatok Tázlárra ... című doku­mentumfilmben jelzett, ábrázolt társadalmi, emberi, közművelődé­si problémákról. Dobray György rendező, Müller Magda szerkesz­tő megtalálta a valóság hű és mégis elkötelezett bemutatásá­nak a legjobb formáját. Az alkotók úgy foglaltak ál­lást, hogy egy szót sem szóltak. A tényeket beszéltették, ütköz­tették. A falusi kulturális ügy­intézők olykor csúnya szakmai zsargonnal tálalták a semmit, magyarázgatták, hogy „miért nem tudják beindítani a kultu­rális életet”. (Sajnálatos, hogy anyanyelvűnk ápolására hivatot­tak is terjesztik Tázláron a hi­vatali, mozgalmi nyelv vadhaj­tásait.) Természetesen nem csak ők okolhatók azért, hogy néha he­tekig üresen áll a művelődési ház nagyterme. A megyei, járási, városi művelődésügyi osztályok, központok többet tehetnének a valóban értékes, szórakoztató, ön­tevékeny, ha úgy tetszik műked­velő műsorok vándoroltatása ér­dekében. Miért hiányoznak az összejö­vetelekre, beszélgetésre, közös szórakozásra csábító alkalmak? Miért nem sikerül a — közvetí­tés tanúsága szerint — a lakos­ság egy részében meglevő igé­nyeket hajtóerőként a közműve­lődés szolgálatába fogadni? Mi­ért? A helyszín Tázlár volt, de a látottakat-hallottakat másutt is „beindítása” sajátjuknak érezhetik. Ilyen film másutt is készülhetett volna. A kül- és belterület meglevő vagy vélt ellentétei sok helyen okoz­nak gondokat. Az anyagi gyara­podással gyakran együttjáró el­zárkózás, befelélördulás nem táz- lári sajátosság. Jólesett látni, hallani a ta­nyaiak közvetlenségét, ízes beszé­dét, a műkedvelés által kiváltott örömüket. Szívesen csinálják, gaz- • dagodnak a közös cselekvéssel, a tanulás, a fellépés sikerélményt ad számukra. Keddi számunkban írtunk ar­ról, hogy sokszor művelődési in­tézményeken kívül alakulnak ki kulturális fórumok Így történt ez Tázlár-Felsőtelepen, hála az „ösz- szes nőlanácsoknak”, mint ezt egy helybeli férfi megfogalmazta. Furcsa dolgokat, „szabályta­lanságokat” is láthattunk. Micso­da egy nőtanács, amelyik férfia­kat is foglalkoztat, mondhatnák a bürokraták. Bevallom, kicsit tartok attól, hogy a nagyszerű felsőtelepi színjátszók műsorvá­lasztása nem mindenben felel meg művelődéspolitikánknak. A világért se marasztalja el őket valaki emiatt (ha sejtésem igaz­nak bizonyulna). Adjon arra ille­tékes kezükbe értékes művet, se­gítse őket. Érdemes. Jókai Mór 130 esztendeje Kecsl^eméten írta: „a népnek sem anyagi, sem szellemi jólé­tét külön-külön, egyiket a másik nélkül előmozdítani nem lehet: együtt és egyenlő lépéssel kell annak mindkettőnek haladni, kézbe kéz és egyiknek a mási­kért.” A Változatok Tázlárra .., című kitűnő dokumentumfilm ezt a szükséges folyamatot sürgeti. A lényegről beszélt. A műsor dicséretére mondom: ezért nem írhattam „szabályos tévé-kriti­kát”. Csak annyit: az alkotók mindegyike tisztességgel végezte munkáját. Hcllai Nándor Évnyitás a könnyűiparban Hatékonyabb gazdálkodással tovább javul a belföldi ellátás A felhasznált nyersanyagainak 80 százalékát importáló könnyű- jpar az eddiginél sokkal hatéko­nyabb gazdálkodást tervez az idén. Mint a minisztériumban az MTI munkatársának elmondot­ták, az 1975. évi .terv készítése során fő feladat a tőkés piacokon végbemenő folyamatok következ­ményeinek előrebecslése, a vár­ható kedvezőtlen hatások áthida. lása volt. A tervszámításokban már figyelembe vették a terme­lői árrendezést, s a leginkább érintett ruházati iparban meg- változttatták az árak képzésének módszerét, ami végső soron a la­kosság igényeinek jobb kielégí­téséhez vezet majd. Az ágazat a tervek szerint 1975-ben a termelés mennyiségét 6, a belföldi szállításokat 5, az exportot pedig 9 százalékkal nö­veli. Ez nem lebecsülendő cél­kitűzése, különösen ha figyelem­be vesszük hogy 1974-beri pélá- ul a textilgyárak — egyebek mellett — 350 millió négyzetmé­ter pamutszövetet, 38 millió négyzetméter gyapjúkelmét, 52 millió négyzetméter selymet ké­szítettek. Tizenkétmilliárri forint értékű konfekcióipari termék, 13.5 ezer tonna kötöttáru, 42 millió pár lábbeli készült, 7,3 milliárd forint értékű bútor és más lakberende­zési tárgy, valamint 320 ezer ton­na papír és karton került ki a hazai gyárakból. 1975-ben a terv szerint a kon­fekcionált és kötszövött terméke­ket előállító iparágak termelé­sét nagyobb arányban, míg a méteráru-gyártókét kisebb mér­tékben növelik. A könnyűipari cikkek kiskereskedelmi forgalma várhatóan 6—7 százalékkal nő. Nemcsak a berendezéseket és anyagokat keli az eddigieknél jobban hasznosítani az idén. Mi­után a könnyűiparban foglalkoz­tatottak száma 1975-ben várha­tóan mindössze 0,7 százalékkal nő, a tervezett többtermelés mint­egy 90 százalékát a termelékeny­ség növelésével kell biztosítani. Még inkább előtérbe kerül a munkaszerzevés, a szakképzett­ség és a vezetési szint növelése, s az eddigieknél is hatékonyabb munka. A IV. ötéves terv utolsó esz­tendejében különösen nagy fi­gyelmet igényel a beruházások gondos, tervszerű előkészítése és maradéktalan végrehajtása. 1975- ben az egyedi nagyberuházások közül a legjelentősebb a duna­újvárosi hullámvertikum és a kiskunhalasi Kötöttárugyár, va­lamint a simontornyai bőrgyár fejlesztése; e beruházások egyéb­ként már az átmenet folyamatos­ságát is szolgálják a következő ötéves tervre. (MTI) A Rádió tervei a felszabadulás 30. évfordulójának megünneplésére Hazánk felszabdulásának 30. évfordulója előtt a Rádió új mü- sorsorozatokkal vetélkedőkkel, hangjátékokkal tiszteleg. Az is­meretterjesztő rovat gondozásá­ban A győzelem felé című soro­zat arra keres választ, milyen társadalmi, gazdasági erővizso- nyok jellemezték a második vi­lágháborúban részt vevő Magyar- országot A továbbiakban levél­tári anyagok alapján elemzik a Kommunisták Magyarországi Pártja háború alatti tevékenysé­gét, majd a harmadik részben a felszabadult országokról szóló nemzetközi dokumentumok tűk- • rében — Jaltától Potsdamig vizsgálják a műsor készítői a telszabadult országok jövőjével kapcsolatos állásfoglalásokat, szándékokat. . Az évforduló jegyében jelent­kezik a Népművelők albuma cí­mű adás, amely három egymást követő műsorban olyan könyv­tárosokat, ‘klubvezetőket mutat be, akik 20—25 éve nehéz körül­mények között vidéken dolgoz­nak, eredményesen. 1945 febru­ár 13-án Vésztőn országos kong­resszust tartottak a földmunká­sok. A jubileum évfordulóján a mezőgazdasági rovat munkatár­sai megszólaltatják az egykori résztvevőket. Az „Azé a föld aki megmű­veli” műsorban pedig egykori újgazdák, mai szövetkezeti tagok vallanak a gazdálkodás kezdeti nehézségeiről, örömeiről. Egy másik sorozat az kutatja, hogyan jöttek létre az első termelőszö­vetkezetek. Egy további pedig arra keres választ, hogyan élnek, dolgoznak ma a vasszilványi, sarkadíeketeéri, etyeki, ásványrá­rói termelőszövetkezetek tagjai. Az irodalmi osztály a műve­lődési otthonok közreműködésé­vel tízfordulós vetélkedőt indít, Ennek adásai kéthetenként je­lentkeznek majd 70 perces mű­soridőben. A versenyhez felhasz­nálják a Rádió gazdag hangar­chívumát. A kérdések felölelik az elmúlt évtizedek kulturális éle­tének minden területét. A Rádió hat adásból álló sorozatot indít Trombita harsog, dob pereg cím­mel. A sorozat A Vörös Hadse­reg nyomában című mozgalom­hoz kíván csatlakozni. A felsza­badulás útvonala Battonyától Ne- mesmedvesig lehetőségeket te­remt arra, hogy a történelmi vo­natkozások mellett a gyermekek megismerhessék hazánk fegyve­res testületéit, s hogy a különbö­ző úttörő honvédelmi egységek (úttörő-határőr, úttörő-munkás- őr, honvédelmi-úttörő) „kiskato- nái” elméleti és gyakorlati erő­próbákon is részt vegyenek. Ugyancsak az ünnepi időszak­ban lesznek a József Attila vers­mondó verseny fordulói, döntői is. Az ünnepi adásokból kiveszi részét a gazdaságpolitikai rovat is. Hídfőállás címmel 50 perces történelmi-politikai montázsmű­sor készül, amelynek kiinduló­pontja az 1944-es középtisza-vidé- ki küzdelem lenne, Tiszaszeder- kény és Tiszapalkonya felszaba­dítása. Ezzel szembesítik a mai magyar vegyipar fejlődésének egyik jelentős állomását az ole­finművet, összekapcsolva az uk­rajnai testvérüzemmel. A záho­nyi pályaudvar egyik délutánjá­ról „Közép-Európa legnagyobb kikötője” címmel készítenek elő helyszíni közvetítést. A művelő­déspolitikai rovat Történelem a mozivásznon címmel kerekasztal- beszélgetést készít arról, hogyan tükrözik a magyar filmművészet egymás után következő idősza­kai a társadalmi, történelmi vál­tozásokat. A Pesti házak titkai című sorozatban arról a házról, illetve eseményről hallhatunk, ahol a felszabadulás előtt ille­galitásban tartotta ülését a párt központi bizottsága. A dramaturgia egy-egy len­gyel, jugoszláv, NDK, csehszlo­vák íróval kötött szerződést a népeink közeledéséről, egymásra találásáról szóló hangjáték meg­írására. A darabok megrendezé­sére is a szerző hazájabeli ren­dezőt kívánnak meghívni. Hang­játék készül Vaszil Bikoy A krug- lúnyi híd című munkája nyomán. Bemutatják Borisz Vasziljev A hajnalok itt csendesek című drá­máját a 30 év magyar drámái sorozatban hangzik el Dobozy Imre Eljött a tavasz című drá­májának rádiós adaptációja. Ek­kor kerül a hallgatók elé az if­júsági hangjátékpályázat győztes műve. Jelentősnek ígérkezik az Illés Béla életművét bemutató sorozat is. (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom