Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

c r?o IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: túlnyo­móan felhős, szeles idő, sokfelé futó esővel, majd hózáporral. Általában élénk, többfelé erős, északira forduló szél, helyenként viharos szél­lökésekkel. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 1 —plusz 4 fok között, a szélvédett helyeken mínusz 3 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2—plusz 7 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Púja Frigyes külügyminiszter Jugoszláviában tárgyal PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 6. szám Ara: 90 fillér 1975. január 8. szerda Nyárádi Róbert, az MTI tudó­sítója jelenti: Púja Frigyes külügyminiszter, kedden Milos Minicsnek, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnökének, külügyi titká­rának meghívására hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A külügyminiszter ko­szorút helyezett el az ismeretlen katona belgrádi emlékművén. Tegnap délután megkezdődtek a külügyminiszteri megbeszélé­sek. Az első eszmecserén a két tél értékelte a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődését, és elége­detten állapította még, hogy az együttműködés a Kádár János és Joszip Broz Titb találkozóin meg­határozott elvek szellemében, po­zitívan fejlődik. A tanácskozáson ezenkívül szó volt még időszerű külpolitikai kérdésekről, minde­nekelőtt az európai helyzetről és más nemzetközi problémákról. A külügyminiszteri megbeszélések ma folytatódnak. A keddi jugoszláv lapok beszá­moltak a magyar külügyminiszter látogatásáról, és kommentárjaik­ban nagy elismeréssel méltatták a két ország kapcsolatainak fej­lődését. A Veesernie Novoszti cí­mű belgrádi lap keddi számában jugoszláv hivatalos körökre utal­va elismeréssel írt a magyar— jugoszláv sokoldalú együttműkö­dés fejlődéséről, majd azt emelte ki, hogy „a szomszédos országok közül Jugoszláviának Magyaror­szággal a legszilárdabb a kapcso­lata. Púja Frigyes jelenlegi lá­togatása minden bizonnyal tovább erősíti kölcsönös együttműködé­sünket.” Az újvidéki Magyar Szó keddi számában szintén a sokoldalú együttműködést méltatta. A Medjunarodna Politika című hetilap kedden megjelent számá­ban Púja Frigyes interjúját kö­zölte. A belgrádi televízió hétfő esti Külügyminiszterünk vendéglátója, Milos Minies külügyminiszter társaságában a belgrádi pályaudvaron. (Telefoto—Tanjug—MTI—KS) kommentárjában ugyancsak elis­meréssel méltatta a két ország kapcsolatainak alakulását és rész­letesen ismertette a .gazdasági együttműködés terén eddig elért kiemelkedő eredményeket. Fejlődik a cukorrépa-termesztés A szolnoki gyár körzetében 3000 hektárra szerződtek a megye gazda« A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei a mezőgazdaság számára a cukor­répa-termesztés fejlesztését jelölték meg az egyik fontos te­endőnek. Hazai termésből akkor lehet fedezni a cukorszük­ségletet, ha növekszik a vetés erület és emelkedik a cukor­répa termésátlaga is. Ennek a feladatnak a végrehajtása élénken foglalkoztatja a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar szakembereit. Az irány­elvek újabb ösztönzést adtak a munkájukhoz.. Bács-Kiskun megyében az 1971-es év mélypontja után folyamatos fejlő­désnek indult a cukorrépa termesztése. Az akkori 2800 hek­tárról előbb 3723 hektárra, majd a múlt esztendőben az álla­mi gazdaságokkal együtt 4000 hektár fölé emelkedett cu­korrépa vetésterülete. Kunszentmiklóson a Dabasi úton rövidesen átadják rendelte­tésének az új áruházat. A 800 négyzetméter alapterületű üzlet­házat a helyi Egyetértés Terme­lőszövetkezet kőművesbrigádja építette, a szakipari munkákat pedig a Szabadszállási Gépjavító és Szolgáltató Ktsz végezte. A Damjanich János Gimnázium leánykollégiumában csupán mint­egy negyven diáklányt tudnak elhelyezni. A régi kollégium mel­lett most új épületszárnyat alakí­tanak ki. A Kunszentmiklós Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme által mintegy 5 millió fo­rintos költséggel épített egyeme­letes kollégiumba hamarosan hat­van lány költözhet be. A kényel­mes szobákon kívül kultúrtermet, tanulóteímet és klubszobát is ki­alakítanak. (Pásztor Zoltán felvétele.) A kormányintézkedés rendezte a cukorrépa termelői árát. A ré~ patermes/ítö gépek, vegyszerek' beszerzéséhez nyújtott állami tá­mogatás, valamint a ‘cukoripar és a termelők közötti jobb együtt­működés következtében megnőtt a termelési kedv. Számos szövet­kezet ismét vállalkozott a cu­korrépa termesztésére, amelyet átmenetileg abbahagyott. Kiskun­félegyházán a Vörös Csillag Tsz korszerű gépsorokat vásárolt. A kunszállási Alkotmány és a kis­kunfélegyházi Petőfi Tsz növelve a vetésterületet, közösen használ­ta cukorrépatermesztő, betakarí­tó gépeit. Tiszakécskén a Béke Termelőszövetkezet szerzett be gépeket, hogy saját területén kí­vül a szomszédos szövetkezetek cukorrépa-termesztését is segítse. lí)72-ben teljesen gépesítette az ágazatot és bebizonyította, hogy a Homokhátságon tartósan lehet hektáronként 400 mázsán felüli átlagtermést elérni cukorrépából. Az utóbbi tíz esztendő alatt mindössze három alkalommal termett ennél kevesebb cukor­répa a tiszakécskei Béke Tsz földjén. Hasonló volt az eredmény Kis­kunfélegyházán és környékén, ahol a tavalyi rendkívüli időjá-' rás ellenére a hektáronként csak­nem 400 mázsás termésnek 95 százalékát géppel takarították be. A megye állami gazdaságai közül tavaly az izsáki és a hosz- szúhegyi termesztett cukorrépát. Mindkét nagyüzemben 370 má­zsánál magasabb termést értek el hektáronként. Jövedelemző a cukorrépa-ter­mesztés. Ezzel magyarázható, hogy 1975-ben tovább emelkedik a cukorrépa vetésterülete. A Szolnoki Cukorgyár körzetében a Homokhátságon és a Bácská­ban eddig 3000 hektár cukorrépa termesztésére szerződtek a gazda­ságok. Ez magasabb az 1974-es év vetésterületénél. A Duna mentén, a kalocsai járásban az Ercsi CukorgjMr termelési körze­téhez tartozó gazdaságok is több cukorrépát akarnak termeszteni 1975-ben, mint tavaly. Hartán, Solton, ahol az öntözési lehetősé­gek is kedvezőek, szintén emelik a cukorrépa vetésterületét a me­zőgazdasági üzemek. Ehhez a kormány is támogatást nyújt. A határozat szerint 1975-ben újabb cukorrépatermesztő-gépsQrokat kapnak majd a gazdaságok az elavult berendezések pótlására. K, A. umm. HHür r __ r A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS legfontosabb feladata A zsúfoltság mérséklése A közlekedés idei tervei I Sikeres esztendőt zárt az élelmiszer- és ruházati kereskedelem — Hogyan summázhatnánk a most lezárult esztendőt a megye élelmiszer-kereskedelmének szempontjából? — ezt a kérdést tettük fel Boros Tibornak, a Bács- Kiskun megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat igazgató- helyettesének a hét első napján. — Tárgyilagosan megállapít­hatjuk, hogy az áruforgalmat te­kintve az 1974-es esztendő a ko­rábbi évekhez képest lényegesen kiegyensúlyozottabbnak bizonyult. Főként ami a húsárukat és hús- készítményeket illeti. A tej- és tejtermék-ellátás ugyancsak jobb volt a korábbinál. A sörről, valamint az üdítő­italokról szólva nem hallgathat­juk el az olykor tapasztalt ellá­tási hiányokat, nehézségeket. Mégis, az év egészét figyelembe véve. az előző évinél nagyobb forgalomról számolha'tunk be. Sörből például az 1973. évi 4 millió 100 ezer palackkal szem­ben tavaly 5 milliónál is több fogyott. — Ha negatívumokról akarnánk említést tenni, mely cikkek jitt- nak az eszébe? — Mindenekelőtt az édesáruk — a csokoládé és cukorka — forgalmában volt tapasztalható visszaesés. Ez egyébként az ipari rekonstrukció hiányával magya­rázható. Gyakran hiánycikknek bizonyult emellett a papíráru és a csomagolóanyag is. — Mely cikkek forgalmával le­het elégedett a kereskedelem? — Jelentősen megnövekedett a kínálat szörpökből. így igen nagy Sikere volt a kedvezményes mál­naszörp-vásárunknak. Közked­veltté vált a tavaly első ízben piacra került úgynevezett roll- jégkrém is. Ebből a mélyhűtött áruból több százezer kelt el. A siker arra ösztönöz bennünket, hogy 1975-ben a vevőket foko­zott mértékben lássuk el ezzel a népszerű, frissítő, üdítő áru­cikkel. Elégedettek lehetünk a karácsonyi, szilveszteri forgalom­mal is. — Milyen események fémjelzik az elmúlt évet, és mit tervez a vállalat 1975-re? — A legkiemelkedőbb ese­ménynek az új szalagházi áruhá- ■ zunk megnyitása számít, amely­nek korszerű berendezése orszá­gosan is egyedülálló. Ami pedig az idei terveinket illeti, közülük említsük meg, hogy az első fél­évben a kiskunfélegyházi Móra- városban avatunk új ABC-áru- házat. Hasonlóan sikeres esztendőt zárt megyénk ruházati kereske­delme is. A BRK-vállalat értéke­sítési tervét 104,3, forgalmi ter­vét pedig 110,1 százalékra tel­jesítette. — A jó eredményt elősegítette, hogy áruforgalmunkat az üzlet- politikánkban megfogalmazott el­veknek megfelelően szerveztük — mondotta érdeklődésünkre Horváth József igazgató. — Be­szerzési munkánkban a nagyke­reskedelmi válalatok mellett je­lentős mennyiségű árut vásárol­tunk a budapesti nagykereskedel­mi vállalatoktól is. Jól szolgálta a választék bővítését a termelő­üzemektől történő beszerzés, amelynek értéke mintegy 40 mil­lió íorintot tett ki­— Bár a vállalat árukínálata tavaly a megelőző évhez viszo­nyítva javult, bizonyára akadtak hiánycikk-számba menő áruk is? — Igen, egyes cikkekből átme­netileg mutatkozott választékhi­ány. Ilyenek voltak például a woolmark gyapjúszövet, az ágy­nemű, szőnyeg, a műszál öltö­nyök némelyike, á munkaruhák, a lányka- és bébikabátok, á fér­fi puplin pizsama, vagy a festett zefir hálóing. A nagyobb kínálat érdekében a múlt évben fokoztuk a letéti és bizományosi kontsrukcióban beszerzett áruk részarányát. Ki­emelten kezeltük az olcsóbb cik­kek értékesítését, s nagy gon­dot fordítottunk a gyermekruhá­zati — ezen belül a rögzített áras — termékekből történő ellátásra. Ellenőrzéseink során körülte­kintően vizsgáltuk a gyermekru­házati boltok készletét és vá­lasztékát, s az ellátásban tapasz­talt hiányokról rendszeresen tá­jékoztattuk a szállítókat. Meg­felelő időben gondoskodtunk a szükséges bolti készletekről, s a megelőző évhez képest 6 száza­lékkal magasabb készlettel dol­goztunk. Nagy mértékben előse­gítette terveink túlteljesítését, hogy a szállító vállalatok által szervezett elővásárlási lehetősé­geket megfelelően jól használtuk ki, s ennek köszönhetően a csúcs­forgalmi időszakokban elégséges induló készlettel rendelkeztünk — fejezte be a tájékoztatást az igazgató. J. T. A közlekedési vállalatok sze­mélyszállítási 'teljesítménye 5 százalékkal — ezen belül a Voláné 9 százalékkal a MA- HART-é 18 százalékkal, a MA- LÉV-é megközelítően 25 száza­lékkal — növekedett 1974-ben. Az áruszállítási teljesítmények olyan szintet értek el, amit ere­detileg csak 1980 körül vártak, a korábbinál nagyobb ütemben emelkedtek a nemzetközi kap­csolatokkal összefüggő szállítások. A 'kapacitásokat meghaladó igények kielégítése érdekében a vállalatok belső munka- és üzemszervezési intézkedésein túl­menően adminisztratív intézke­désekre — az áruk sorolására, a közületi gépjárművek időszakos igénybevetelére, az áruszállítás közútra terelésére stb. — kény­szerült a közlekedési kormány­zat. Az intézkedések eredménye­ként az év utolsó két hónapjá­ban enyhült a feszültség, s az alapvetően fontos fuvarozási igé­nyeket a vasút is ki tudta elégí­teni. A MÁV hatmillió tonnával több árut vitt el, a közúti közle­kedés 36—37 millió tonnával teljesített többet, mint az előző évben. Ezekben összegezte a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztéri­um előzetes mérlege az ágazat múlt évi tevékenységét, amit a rendelkezésre álló több mint 19 milliárd forintos beruházás 90— 95 százalékos teljesítésével is segítettek. Az idei legfontosabb tenniva­lókról, a végrehajtáshoz szüksé­ges intézkedésekről <t KPM köz­lekedéspolitikai főosztályán tá­jékoztatták az MTI munkatársát. Elmondották, hogy az előző év­ben tapasztalt feszültségek elle­nébe átgondolt, takarékos gaz­dálkodás mellett biztosított az ágazat további fejlődése. A sze­mélyszállítási igények mind a , távolsági mind a helyi közleke-l désben kielégíthetők. A vasúti 1 Jtasforgalom várhatóan 1—1,5/» ' L. százalékkal tovább csökken, az autóbusz-közlekedés 4,8 száza­lékkal, a tanácsi közlekedés 1 százalékkal több utassal számol. A személyszállítás legfontosabb feladata változatlanul a zsúfolt­ság mérséklése az új lakótelepek közlekedésének fejlesztése. A személyforgalom fejlesztésére, színvonalának javítására a vasút egyebek között a tavalyinál több, 138 személykocsit, öt motorvona­tot, a Volán 1000 autóbuszt sze­rez be. A személyautó-állomány a tavalyihoz hasonlóan 80 000- rel ezen belül a lakosságé 71 000- rel bővül. Az áruszállításban várhatóan mérséklődik az igények tavalyi, kiugró növekedési üteme, de továbbra is jóval meghaladja a korábbi előrejelzések szintjét. Az 1974. évi növekedési ütemtől a vasút teljesítménye 1—2 száza­lékkal elmarad a közúti közle­kedésé 7—8 százalékkal, a vízi közlekedésé 2 százalékkal emel­kedik. Ennek ellenére a népgaz­dasági fuvarozási feladatokból továbbra is a vasútra hárul a legtöbb — 59,4 százalék —, a közút részesedése további 1 szá­zalékkal 22,2 százalékra növek­szik. A népgazdasági terv a szál­lítási-hírközlési ágazat fejleszté­sére 1975-re 16 milliárd forintot meghaladó összegű — tízmilliár­dos állami, 6,5 milliárdos válla­lati — beruházást irányoz elő. A fővárosi közlekedés fejlesztését 369 millió a vidéki városokét 82 millió forinttal, a gépkocsi-szer­vizhálózat bővítését 222 millió forinttal támogatja közvetlenül az állam, amely 310 millió forint ártámogatást is ad a Volánnak autóbusz beszerzéséhez. A vasút a tavalyinál több, 310 kilométer hosszúságú pályakor­szerűsítést tervez és 150 kilomé­ter vonali távközlő- és biztosító berendezést is kiépít. A nagyobb szállítási feliratokhoz 16 villa­mos- és 60 Diesel-mozdony, bankhitel igénybevételével pedig a tavalyinál is több, 3525 teher­kocsit szerez be a MáV. Az országos közúti hálózat fej­lesztése a program szerint foly­tatódik, az M—7-es autópályából további 55 kilométert, az M—1- esből 20 kilométert épitenek meg így az M—7-esen Balaton- aligáig kétszer két nyomsávon közlekedhetnek a járművek. Az utak korszerűsítésére és fenn­tartására 5,1 milliárd forintot fordítanak. A mennyiségi igé­nyek kielégítésére és a szolgai­tatások színvonalának javítására a Volán 2425 tehergépkocsit, a HUNGAROCAMION a tavalyi­nál kétszer több, 130 szerelvény beszerzését tervezi, A hajózás a tavalyinál kisebb mértékben, négy egységgel bővíti folyami hajóparkját. Az idén. a múlt évről áthúzó­dó munkákkal együtt 9 vasútvo­nal — 165 kilométer normál, 70 kilométer keskeny n\ornlávu és 50 kilométer gazdasági vasútvo­nal — személy- és áruforgalmát terelik közútra. A minisztérium a tervkészítési irányelvekben fel­hívta a vállalatok figyelmét az átfogó, komplex takarékossági intézkedésekre, ezen belül a gaz­daságtalan fuvarozások csökken­tésére. Ugyancsak figyelmeztet­te a vállalatokat, hogy gondolja­nak a minisztertanácsi határozat­ban előírt munkaidő-csökkentés zavartalan megvalósítására. Az intézkedés a vasútnál mintegy 60 000 dolgozót érint, munkaide­jük rövidítéséhez körülbelül 4000-es többletlétszámra lenne szükség. Ez — különösen a fővá­ros térségében — nem látszik biztosíthatónak, így a munkaidő­csökkentés csak további létszám- átirányítással és túlóráztatással oldható meg. Ezért az idén kü­lön fontos feladat, hogy a mun­ka- és üzemszervezés fejleszté­sével, valamint egyéb intézke­désekkel elérjék a közlekedési dolgozók munkaidejének valós csökkentését. Áruház és kollégium Kunszentmiklóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom