Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. január 1. A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK SZELLEMÉBEN A habselyemgyáriak és az importanyag Beszélgetés a takarékosságról Megyeszerte az élei minden területén egyre több szó esik a Központi Bizottság XI. kongresszusi irányelveiről. Különösen gazdasági életünkről beszélnek sokat, hiszen ennek alakulásától függ jólétünk további növekedésének üteme. Az egyik téma a takarékosság. Az olyan nyersanyagban és energiában szegény országnak, mint hazánk, létérdeke a takarékosság S most — amikor a tőkés országokban a mi gazdaságunkra is kedvezőtlen hatású áremelkedések, válságjelenségek mutatkoznak — méginkább fontos az anyagok és energiahordozók gazdaságos felhasználása. Felkerestük egyik üzemünket —. a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregységét — amely kizárólag nyugati importból származó anyagokkal dolgozik, s megkérdeztük az igazgatóját, egyik művezetőiét és szocialista brigádvezetőjét. mit tesznek azért, hogy csökkentsék az anyagköltségeket? Mindenki a maga területén — A szintetikus fonalakat, amelyekből a kelméket és díszítő anyagokat készíti a Habselyem Kötöttárugyár, gyáregységei pedig a konfekciós árukat, a tőkés országokból vásároljuk — kezdte válaszát Mócza Laiosné igazgatónő. — A kongresszusi irányelveknek nálunk is nagy visszhangja' van, s megtárgyaltuk, hogy mindenki a saját munkaterületén tárja fel a takarékosabb termelés lehetőségeit. Ez a munka elkezdődött. A brigádvezetőkkel és csoportvezetőkkel együtt dolgozzuk ki az erre vonatkozó feladattervet Nálunk a termelési költség 70 százaléka anyagköltség. Éppen ezért rendkívül fontos teendőnk, hogy az anyagfelhasználás területén felkutassuk, milyen módó- sításokkal tudunk megtakarítást elérni. A belkereskedelem részére gyártott termékeink díszítő elemeit például hazai anyagokkal lehet helyettesíteni. Emellett lényeges takarékossági szempont a selejtszázalék csökkentése is, hiszen az elrontott árucikk a hulladékba kerül. Devizát takaríthatnak meg dolgozóink akkor is, ha jobban vigyáznak a gépekre, berendezésekre, s ilv módon ke• Fekete Zoltán, a szabászat művezetője. vesebb külföldről hozatott alkatrész pótlására van szükség. Naponta kb. 1,8 tonna anyagot használunk fel. Ennek 18—20 százaléka válik hulladékká. Ezt jelentősen csökkenteni akarjuk, de természetesen teljesen megszűntem nem tudjuk. Eddig a hulladékok egy részét nagyon olcsón külföldre adtuk el. sokat pedig kénytelenek voltunk elégetni. Felvetődött bennünk az a gondolat, hogy javaslatot teszünk vállalatunk központjának: írjon ki országos pályázatot a hulladék hazai felhasználásártak, vagy újrahasznosításának kidolgozására. Nem minden hulladék hulladék — Csatlakozni szeretnék az igazgatónő által mondottakhoz — vette át a szót Fekete Zoltán, a szabászat művezetője. — A iá— 20 százalékos hulladékarány ugyanis eddigi számításaink szerint 4—5 százalékkal csökkenthető. A Róza Luxemburg és a November 7. szabászbrigád, amikor a kongresszusi irányelveket megvitatta, a kelmeszélesség maximális kihasználásában látott lehetőséget a hulladék csökkentésére. Javasolták is. hogy a jövőben az idommatricákat a kelme szélességének megfelelően gondosabban osszuk be, illetve alkalmazzuk Tizenkét méteres asztalon terítünk, s ha a végből mondjuk egy hatméteres darab kimarad, már hulladékká vált. Hogy ez se legyen hulladék, az úgynevezett folyamatos terítést javasolták. alkalmazni a brigádok dolgozói. Ez ugyan több munkát, nagyobb figyelmet igényel, végül • Szabó Sándorné. a Komarov brigád vezeiöhclyettese. • Mócza Lajosné igazgatónő. (Tóth Sándor felvételei.) is azonban az új végkelmét gondosan a régi mellé illesztve kevesebb hulladékkal folytathatjuk a szabást. Bevezetjük a Dolgozz hibátlanul mozgalmat is. Ennek a lényege, hogy hibás idomdarabo- kal nem engedünk a szalagra jutni, sőt a csomagoló az esetleges színáranvalat-különbségekre is figyel. Ha ugyanis hibás idom- részt jóval varrnak össze, vagy a színárnyalat nem egyezik, abból már selejt lesz. ami a hulladékba kerül. Remélem törekvéseinkhez üzemen kívül segítséget is kapunk. Ahhoz, ugyanis, hogy 4—5 százalékos importanyag-megtakarítást valóban elérhessünk, egyenletes szélességű és jó minőségű kelmékre van szükség. Arra kérjük a Harisnyagyár, valamint a Habselyem Kötöttáru- gyár kikészítő üzemeit, vállalják, hogy mindig jó és egyenletes szélességű anyagot szállítanak részünkre Hatmillió forint — Mi úgy határoztunk, hogy a minőség további javításával segítjük az anyagtakarékosságot — kapcsolódott a beszélgetéshez Szabó Sándorné. a Komarov szocialista brigád vezető helyettese, A selejt ugyanis a hulladékot növeli, vagyis az anyag kárba vész. Azután a kellékanyagokkal — csipkével, szalaggal, cérnával, gombokkal. — is tudunk takarékosabban bánni. Különösen csipkéből és szalagból kerülnek olyan darabok hulladékba, amit esetleg más terméknél még fel lehet használni. Brigádunk úgy határozott, hosy anyagtakarékossági versenyre hívja a gyáregység többi brigádját. Egy ilyen vetélkedésnek sok millió forint 6dja meg a jelentőségét. Az igazgatónő azt mondta, hogy üzemünk éves termelési költsége 180 millió forint, amelyből 126 millió a feldolgozásra kerülő anyagok értéke. Ebből pedig mintegy 18—20 százalék hulladékká vált. Ha ezt 5 százalékkal csökkenteni tudnánk. kb. 6 millió forint értékű importanyagot takarítanánk meg. Ez pedig mindenképpen megéri a fáradtságot Nagy Olló Nálunk törődnek az idős gazdákkal Palotai Mihály, a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet tagja jól emlékszik arra a több, mint negyedszázad előtti szeptemberi napra, amikor megalakították a közöst. Egy petrence szalmán — ahogy ö módja — az egyik istálló előtt. — Tizenhármán voltunk, ha babonásak lettünk volna, még várunk eg? belépőre. Nem voltunk azok és sikerült egyhangúlag megalakítani a szövetkezetei, a vezetőséget megválasztani. Ami érdekes még: most is élünk mind a tizenhármán. Igaz, csak én maradtam egyedül ebben a termelőszövetkezetben. a többiek szétszódódtak az ország minden tájára. Huszonkét évig voltam növény- termesztési brigádvezető. 1970- ben kezdtem az építőbrigádurtk- ban dolgozni. Átadtam a brigádvezetőséget fiatalabbnak és hozzáértőbbnek. Nehéz volt követnem a technika fejlődését, A növénytermesztésben ma már minden fontosabb növény művelését gépesítették. Amikor megalakultunk és arról vitatkoztunk, hogy honnan szerzünk fogatot és felszerelést a földek megműveléséhez. bizony álmodni sem mertünk ekkora fejlődésről. Ha valaki akkor azt mondja nekünk, hogy mindent gépesíteni fogunk és a terméseredményeket megkétszerezzük — kinevettük volna. Ma már mindez valóság. Hittünk mi akkor is a közösben, mert hiszen nem alakítottuk volna meg a termelőszövetkezetet, de ilyen változásokat nem reméltünk. Sokat fejlődött mind taglétszámban, mind területbén a Népfront Termelőszövetkezet. Ma már 4400 hektáron gazdálkodnak. Tavalyi eredményeik alapján kiváló szövetkezet lett a gazdaság. Palotai Mihály a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta az ünnepi közgyűlésen. • A ház körül mindig akad munka. — Húsz évig voltam vezetőségi tag. Örülök annak, hogy én is hozzájárultam azokhoz az eredményekhez. amelyek hozzásegítették szövetkezetünket a kiváló cím eléréséhez. Tudom, hogy ez nemcsak cím. hanem igazi rangot is jelent. Az 1074-es esztendő rendkívüli időjárása nálunk is sok gondot okozott, de igyekezett helyt állni a tagság. Fiatalok, idősek egyaránt azon dolgoztak, hogy megmentsék a sok fáradsággal termelt értékeket. Az új esztendő számomra is változást hoz. Nyugdíjba megyek. Beköltözöm a községbe. Vettünk egy házat. Már fáradtnak érzem magam, vágyom a több pihenésre. Huszonöt évvel ezelőtt bezzeg arra sem mertünk gondolni, hogy valamikor így fognak élni nálunk az idős parasztemberek. Nekünk is mindenünk megvan, teljesen gépesített a háztartás. Ha nyugdíjba megyek, további segítséget kapok a közöstől. Az idős tagok nálunk készpénz-kiegészítést kapnak, térítésmentesen művelik földjeiket, kenyérgabonához juttatják őket. Nem panaszkodhatom. a gyerekeim is segítenek. Sajnos, az idő elmúlt és az egészségem sem a régi már, az asszony is betegeskedik néha. Ha nyugdíjba megyek. azért bejárogatok a termelőszövetkezetbe. Ha az erőm engedi egy kicsit, dolgozni is fogok. Nem tudok én már enélkül meglenni. - K. S. A magunk részét vállaljuk Horváth Máté még nem töltötte be a 30 évet. Szakmája vasesztergályos. A harmincegy tagú, szocialista címért versenyző Máj us 1. brigád vezetője. Mátételkén dolgoznak. a Bácsalmási Állami Gazdaság javítóműhelyében, a növénytermesztési ágázat gépeiért felelősek. Mindössze nyolc hónapja munkálkodnak így együtt, de nevükhöz kapcsolódik már egy újítás bevezétése. Rittgasser József műhelyvezető ötlete alapján átalakították a gabonaszállító pótkocsikat — ahofö' ők mondják — alul- billenősre. így most már nem veszélyes a kapcsok kioldása, baleset nem fordulhat elő. 1974-ben szépen dolgoztak, 10 ezer forint prémiumot kaptak vállalásaik teljesítéséért. Jövő évi terveikről így beszél Horváth Máté: — Becsületes, jó munkát akarunk végezni, a lehető legtakarékosabban, Szeretnénk minél kevesebbszer viszontlátni a gépeket. Mert nálunk is. akárcsak a többi javító brigádnál ez a minőségi mutató. Minél kevesebbszer fordulnak meg nálunk a traktorok, munkagépek, annál jobban dolgoztunk. Ha behozzák az erőgépet, megjavíthatnánk akár két óra alatt is annyira, hogy el tudják kezdeni veié a munkát. De az ilyen munka, nem lenne tartós, nem sokat segítene. így hát inkább dolgozunk rajtuk 3—4 órát, de aztán nem látjuk többé, hibátlanul engedjük ki. Ezzel egyúttal a takarékosságért is tettünk valamit, néhány oda-vissza út üzemanyagát megspóroltuk. Pár hónapja alakult a brigád, négy helyről jöttek az emberek. Mostanra elég jól összekovácso. lódtunk. A fegyelemmel már nincs baj. a gondosságunkra sincs sok panasz. Ahogy az idén nem látni olajtócsát a műhelyben, úgy jövőre se szeretnénk, ha lenne. Jómagam nem vagyok ugyan párttag, de olvastam a kongresszusi irányelveket, meg az országgvűlési beszámolót. Igaz, jó dolgokat találtam bennük. Azt nem tudom megmondani, hogy ez a mi takarékoskodásunk forintban mennyit, jelentett eddig, mert csak most értékelik. Azt még kevésbé mondhatom meg, hogy jövőre mennyit teszünk. Egy biztos: mi a magunk részét vállaljuk a feladatokból. Ez így talán nem nagy dolog, de ha az országban minden kis kollektíva csak ennyit is tesz, az sok millió forintot jelenthet. D. É. Fejlődik a mezőgazdasági üzemek munkaegészségügye a kiskunhalasi járásban • Rendszeresen ellenőrzik a mezőgazdasági üzemek szociális intézményeit. Képünkön a Kunbajai Állami Gazdaság központi konyhája. A mezőgazdaság' és az ipar fejlődése szükségszerűen megköveteli a munkaegészségügyi tevékenység szakszerűségének a növelését. A munkaegészségügy feladatai közé tartozik többek között az, hogy milyen mértékben érvényesül az üzemi technológia, valamint a munkakörnyezet fizikai és élettani hatása a dolgozó ember szervezetére. Emellett vizsgálja a munka és pihenés megszervezésének módját, formáját, az emberi szervezet funkcióit, fizikai munka közben. A kiskunhalasi járás munkaegészségügyi helyzete általában jónak mondható. A járás termelőegységei túlnyomórészt mezőgazdasági jellegűek, az esetlegesen felmerülő problémákat is főként ez okozza. A mezőgazdasági és ipari üzemek mindegyikében lehet találni központi szociális helyiségeket, zuhanyozókat, mellékhelyiségeket, mosdókat, öltözőket. Sajnos, néhány helyen csupán felépültek, s ha igénybe is veszik, nem a rendeltetésének megfelelően használják. A vizsgálat közben kitűnt, hogy a kis- szállási Petőfi 'Tsz zuhanyozóiban fürdés alig van, ellenben ott mossák a csizmákat, s mivel a zuhanyozó a központi műhellyel egy épületbe került, a javításba vett vontatók kerekét is a zuhanyozóban tisztogatják. Az ilyen esetek szerencsére elég ritkák. Elismerést érdemel viszont, hogy az üzemek vezetői sokat törődnek a dolgozók munka- és védőruha ellátásával. A mező- gazdasági munka nagyfokú szennyeződéssel jár. Az ismétlődő vegyszeres növényvédelem, kellő elővigyázatosság híján igen veszélyes lehet a munkát végzőkre és a környezetre, a gondosság tehát indokolt. Csakhogy a vegyszeres védőruhák- mosása, a tisztítás közben keletkezett szennyvíz elhelyezése nincsen megoldva. Előfordult olyan eset is, hogy az ilyen ruhákat a szolgáltató vállalathoz vitték, s ott a többivel együtt tiszították ki. A cél az lenne, hogy lehetőleg minden gazdaság külön mossa ezeket a védőruhákat és a keletkezett szennyvizet a Köz- egészésgügyi és Járványügyi Állomás által kijelölt helyen szikkassza el. A jánoshalmi Petőfi Tsz-ben már ezt a módszert alkalmazzák. Az egészség megőrzésére irányuló szemlélet, valamint a szociális intézményekkel való ellátottság szempontjából a szanki Haladást és a mélykúti Béke Tsz-t lehet kiemelni. A két közös gazdaság tehenészeténél létesített fekete-fehér öltöző szinte minden olyan közegészségügyi követelményt kielégít, amelyet a tejkezelőkkel szemben támasztanak. Az üzemekben elég sok egészségre ártalmas tényező, por, füst, zaj,-vegyszert tartalmazó gőz befolyásolja a munkát. A munkaegészségügyi vizsgálatok szerint a legtöbb problémát a festés és a hegesztés okozza. Mostanában már háttérbe szorult a kézi festés, igen elterjedt ezzel szemben a festékszórók használata. Sajnos, még ezzel a munkaeszközzel dolgozók sem érzik kellően, bár megfelelő oktatásban részesültek, hogy a védőfelszerelés használatának elmulasztása milyen káros az egészségükre. A szórófestésnél például a légtér nagyon szeny- nyeződik, s a tüdőbe bejutott porlasztott festékszemcsék az oldószertől függően okoznak egészségkárosodást. A MEZŐGÉP 6-os számú kiskunmajsai gyáregységében .is előfordult, hogy a festékszóró pisztollyal dolgozók a védőfelszerelést nem használták. Orruk, szájuk festékes "lett. Igaz, hogy éppen átépítés alatt volt a munkahely elszívó berendezése, a szűrőbetétes álarc használatával azonban elkerülhették volna az egészségkárosítást. A hegesztésnél az ultraibolyasugarak, valamint a keletkező gázok, gőzök, füstök veszélyesek. Ebben a szakmában munkaegész“ ségügyi szempontból hem is a szakmunkások követnek el hibát, hanem a segítőik, akik azt hiszik, hogy elegendő, ha munka közben elfordítják a fejüket. Arra nem gondolnak hogy a visszaverődő ultraibolya-sugarak éppen olyan veszélyesek. A hegesztés közben keletkező gőzök és gázok elvezetése sem tökéletes, mert az üzem hiába szerelte fel a megfelelő hatásfokú elszívó berendezést. egyik-másik munkahelyen különböző okokra hivatkozva kikapcsolják. Általánosságban azonban nem ilyen kedvezőtlen a helyzet. Munkaegészségügyi szempontból a kiskunhalasi járás egyik legveszélyesebb üzeme a Szank-mó- riegáti Petőfi Tsz galvanizálója. Az ott dolgozóknak az egészség megőrzésére irányuló szemlélete a viszonyokhoz képest jó s mindent megtesznek azért, hogy ne forduljon elő a technológiából származó egészségkárosodás. A galvanizáló üzemben felmerülő munkaegészségügyi problémákat csak nagyobb anyagi befektetéssel, a munkahely korszerűsítésével lehetne megoldani. Mindezek érdekében a kiskunhalasi járási KÖJÁL mindent megtesz. Nemcsak azt, hogy a felsorolt hiányosságokat igyekszik folyamatosan megszüntetni, hanem felvilágosító munkát is végez. Ha nagymérvű hanyagságot észlel, akkor szabálysértési eljárást indít és határozatokkal kötelezi a gondatlanság elkövetőit a hibák kijavítására. Kiss Zoltán 0 Töltik és karbantartják a berendezéseket a kunfehértói Előre Tsz tiizolótókészülék-üzvmc- ben. • Megfelelő munkakörülmények között dolgoznak Kiskunhalason a Vörös Október Tsz baromfi- telenén.
