Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 13. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1975. január 16. csütörtök TANYAI GYEREKEK, AZ ÉPÍTŐIPAR, A DIÁKOTTHŐN-MOZGALOM Egy vállalati igazgató véleménye az iparág gondjairól A bócsai diákotthonon kívül más művelődési célokat szolgáló épületek tervezett átadási határideje is kérdésessé vált. Üj avatási időpontot kénytelenek megállapítani a kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola vezetői, még mindig dolgoznak az új megyei művelődési központon. Az utóbbi évtizedben csak a kecskeméti hunyadivárosi iskolát adták ál a tervezettnél korábban. Hol a hiba? A megyében a Kecskeméti Építési és Szerelőipari Vállalat építette a legtöbb iskolát, művelődési otthont, kollégiumot. A bajok okait kutatván ezért ennek a vállalatnak az igazgatóját kerestem fel, bár a fentebb felsorolt munkák egy részét mások készítik. 9 A közömbös ember sajnos, nem ritka jelenség. A szocialista társadalom viszont ellenkezőleg, a társadalmi, a kollektív ember típusa mellett tör lándzsát. A közömbös, a visszahúzódó, a passzív, önző személyiség fejlődé- sileg együtt alakult ki a magán- tulajdonnal, a kizárólagos egyéni érdekkel. Az elmúlt társadalmak embertípusa. Az individualista hátat fordít a társadalomnak, a közösség érdekeinek. Gyakorta beléjük ütközhetünk. Ott találhatók az élet valamennyi területén. „Jogunk van visszahúzódni” — védekeznek — „mert így semmi bajunk nem történhet”. A cselekvő, a társadalmi ember azonban képtelen elviselni ezt a magányos filozófiát, ezt a társadalmilag alaktalan létezést, ezt az óvatoskodást. A közömbös magatartásról példák tucatjait sorolhatnánk fel, hiszen valamennyien találkozhattunk már vele. akár a közösségi tulajdon megsértésének elnézőinél, az igazságtalanságok felett való szemethunyásnál, vagy akár a hatalommal való visszaélés eltűrésekor. Méginkább a testi sértések közönyös szemtanúinál. • Az emberi élet fenyegetésének passzív szemlélése a közömbösség talán legsúlyosabb esete. Magán viseli a humanizmusát elvesztett ember jegyeit, a félelmet, a gyávaságot. Természetesen vannak a közömbösségnek egyéb fokozatai is. Hogy mi a közömbösség alapja? Nem utolsósorban a kényelemszeretet, a rossz tapasztalatok, a vagyonszeretet, a saját érdekek elsőbbsége, az önzés. Legnyilvánvalóbb megjelenési formája a politikai és a társadalmi tevékenységtől való teljes visszavonulás. Olykor meditálunk: „Joga van nem csinálni semmit?” Csakhogy passzivitásukban ott rejlik a mindannyiunkra kiható társadalmi veszélyessége. Nem tehetjük meg, hogy elnéző fintorral nyugtázzuk az ilyenfajta magatartást. Saját magunkkal, a társadalom egyedi tágjaival szemben követünk el súlyos vétket. Hogy miért? • A visszavonulók, a közömbösek is tagjai a társadalomnak. Így vagy úgy, de ők is (akárcsak mi magunk is) tevékenységünkkel, vagy annak hiányával hatnak a társadalomra. Méginkább hatnak rá ha a társadalom fejlődését tudatosan szolgálják. Szolgálják a közösség, osztályuk, •nemzetük ügyét. A közömbös ember viszont visszahúzódásával elfordul a társadalom összérdekci- től. Csakhogy ily módon is hat rá. Ennek a társadalomnak pedig egyik rendkívül fontos célkitűzése a társadalmi ember kialakítása. A társadalmi emberé, aki a magánélet és a közélet közötti harmóniát igyekszik megteremteni. Célkitűzése, hogy az egyes ember felelősségtudatát növelje a közügyek iránt. Őszintén be kell vallanunk, hogy a közömbösség még továbbra is súlyos társadalmi problémánk. A passzív, az egoista elsősorban a saját egzisztenciájának kiépítésével foglalkozik. A többiek ügye számára közömbös, idegen. Nem tekinti magát a társadalom tagjának. Holott mindenképpen az. Hiszen itt él közöttünk és nem is rekeszthetjük ki őket a társadalomból. Velük együtt vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk. • Nincs tehát más választásunk. Egoizmusukat, önzésüket le kell győznünk. A társadalom ügyeitől elszigetelődő embereket, az egoista lényeket, tái'sadalmi emberekké kell formálnunk. Meg kell értenünk, hogy a közömbösség politikai és társadalmi veszélyeivel egyaránt fenyeget bennünket. Sz. B. Sürgősségi sorrend Tóth Ernő igazgatóra várva az üzemről összeállított albumot nézegetem. Tucatnyi fénykép az általuk épített kulturális létesítményekről. Büszkén hivatkoznak arra, hogy „vállalatunk részt vesz az iskolahálózat fejlesztésében. Különösen nehéz körülmények között kellett építeni a tanyai iskolákat.” A bejegyzés — sajnos — még a hatvanas évekből való. A jelen borús, bajos. Kénytelen vagyok kellemetlennek tűnő kérdéssel kezdeni a beszélgetést. — Miért panaszkodnak az építőkre a kulturális ágazatban érdekelt megrendelők? Valóban másodrendű feladatnak tekintik iskolák, művelődési otthonok, diákotthonok kivitelezését? — Bonyőlult ügy, a látszat hamis következtetésekre csábít. Abból kell kiindulni, hogy a megye építőipara lassabban fejlődik a kívánatosnál. Erősödtek az igények és a lehetőségek közötti eilentmondások. Feszülség, itt-ott kapkodás, idegesség keletkezett. Mi magunk is gyakran „tűzoltó- munkát” végzünk. Nagy erőfeszítésekkel tudjuk időre teljesíteni legfontosabb vállalásainkat. — A diákotthonok a legfontosabb ügyek közé tartoznak? — Részben a központi irányelvek, utasítások, részben a dörömbölő helyi igények, részben a vállalatok gazdasági érdekeinek a hatására kialakult egy sürgősségi sorrend. Zöld utat kapott a lakásépítés. Az új termelő üzemek, műhelyek mielőbbi átadása fontos népgazdasági érdek. Mindig adódnak rendkívüli tennivalók. A többi ezután következik. Vállalati érdekek is arra késztetik a vezetőket, hogy lehetőleg az előnyösebb, jövedelmezőbb, fel- készültségüknek leginkább megfelelő munkákat válasszák. Lehetőleg — mondom —. mert sokféle szempont befolyásolja a elöntést. Hiányzó gépek, szakmunkások — Az érvényes díjtételek miatt eleve veszteséges számunkra — például — a hagyományos szerkezetű lakásépítés. Munkaerő- hiánnyal küszködünk ... Természetesen igyekszünk teljesíteni a lakásprogram ránk eső részét. Megkönnyíthetnék munkánkat az érdekelt kulturális szakemberek. A lehetségesnél ritkábban alkalmaznak típusterveket. Sokan beleszólnak az ügyekbe és emiatt gyakoriak a módosítások. Mindez lassítja a kivitelezést. — Az ÉPSZER készíti az új kecskeméti tanműhelyt, a kisszál- lási diákotthont, az új lajosmi- zsei iskolát... A vállalat belső nehézségei miként hatnak ezekre a munkákra? Egyáltalán: miért küszködik az Építési és Szerelő- ipari Vállalat évek óta súlyos gondokkal? — Gépparkunk részben elavult, hiányos. Más megyében működő társvállalatok korábban fejleszthették technikájukat. Mi sajnos csak most kaptunk a megyei tanácstól olyan támogatást, hogy saját tartalékaink leihasználásával megrendelhettük a hiányzó eszközöket. Ezek többségét csak a következő ötéves terv elején szállítják. Lényeges javulásra, a termelékenység alapos növekedésére tehát csak l!)7(i-tól számíthatunk. Szó, ami szó, házunk táján is akad tennivaló ... Ráadásul állandóan csökken a létszámunk. A bérjavítás ellenére a keresetek nincsenek arányban a szakma különleges nehézségei- val. Dolgozóink többsége naponta utazik és a gyakran borús éggel fedett, szellős munkahely sem túlságosan vonzó. Az elmúlt évben egy kőműves átlagos havi keresete 2978 Ft, egy ácsé 2910 Ft, egy segédmunkásé 2190 Ft volt. Érezzük, hogy megerősödnek a termelőszövetkezetek. A napokban egy kitűnő ács hagyott itt bennünket „családi konfliktusra” hivatkozva. Felesége állatgondozóként többet vitt haza a borítékban ... Régi munkavállalónk, bár nem a szakmában helyezkedett el, megtalálja számítását. Úgy mondja, hogy szombaton, vasárnap „mellékesként” majdnem annyit összehoz, mint amennyit itt kapott. Nyilván ilyen okok is hozzájárultak a megye építőiparának a helyzetét vizsgáló, az iparágat koordináló bizottság jelentésében megfogalmazott állapot kialakulásához: „A 10 ezer lakosra jutó építőipari foglalkoztatottak aránya nálunk az országos átlagnak csak a fele. A létszámhiány elsősorban a-szövetkezeti és tanácsi építőiparban, ott jelentkezik, ahol a bérpozíciók, illetve a munkakörülmények kedvezőtlenek.” Amit a szerződésben vállaltunk... — Igazgató elvtárs ismeri a tanyai diákok továbbtanulását nehezítő hátrányokat. Nem látja-e szükségesnek, lehetségesnek mindezek ellenére a határidő módosításával a lajosmizsei diákotthon 1975-ös átadását? Hadd emlékeztessem arra, hogy egy évtizede néhány hónap alatt készítették el a felsőlajosi iskolát. — A kivitelezés meggyorsítása műszakilag elképzelhető-. Súlyos gondjaink miatt azonban felelőtlenség lenne bármilyen ígéret. Mindent elkövetünk, hogy ezt és a többi kulturális jellegű építkezést a szerződésekben rögzített időben befejezzük. * A kör bezárult. Mit szólnak mindehhez illetékes megyei vezetők, mit javasolnak; erről írunk a sorozat összegező, záró cikkben. Hclíai Nándor Falu a Dunánál Amikor beszélgetés közben Tenke András tassi tanácselnök megemlítette, hogy a soroksári Duna-ág déli részén fekvő községtől alig egyórányi utazásra van Budapest, tiszta időben pedig ide látszanak a dunaújvárosi kohók kéményei és az iparosodó Kunszent- miklós nagyközség sincs messzebb 15—20 kilométernél, több százra becsültem az ingázók számát, vagyis azokét, akik a háromezer lélekszámú Tassról naponta eljárnak dolgozni. Meglepett a tanácselnök válasza, ugyanis csupán hetvenvalahányan indulnak reggelente a budapesti, dunaújvárosi, illetve a kunszentmiklósi üzemekbe. 9 Tassi utcarészlet. Az elmúlt 14 év alatt 216 ilyen családi ház épült a községben. Annak, hogy a tassiak a községben keresik kenyerüket, természetes feltétele a jó munkalehetőség. De emellett különösen a fiatalabbaknak az sem közömbös. hogyan fejlődik a község, milyen szintén áll a kereskedelmi, szociális, kulturális ellátás. Tasson korábban három közös gazdaság, a Petőfi, a Rákóczi és a Lenin Termelőszövetkezet működött. Most január 1-én egyesültek, s így a Dózsa Termelő- szövetkezet jelenleg 4800 hektáron gazdálkodik. Több mint nyolcszáz tagja van a közös gazdaságnak. Elsősorban búza-, kukorica- és lucernatermesztéssel foglalkoznak, de a konzervgyárak részére paradicsomot és paprikát is szállítanak. Az állattenyésztési ágazaton belül főként szarvasmarhát tartanak és sertést hizlalnak. 9 Gombamódra nőnek az üdiilőházak a soroksári Duna-ágnál. (Pásztor Zoltán felvételei.) 9 Balra: az új iskola bővítését tervezik. • Lenn: 120 négyzetméter alapterületűre bővítik a Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszerboltját. 9 Száméi I.ukáesné és Székely Sándorné betanítod munkások egy műszak alatt kétezer flakont készítenek a présgépen. A jobb oldali képen: Ilypől töltenek a műanyagflakonokba. Hypó-üzem A közös gazdaság melléküzem- ágai közül kiemelkedő jelentőségű az ismert, vegyszer a Hvpó műanyagflakonjának készítése és töltése. Egy éve foglalkoznak ,.Hy- pó-gyártással”. Három műszakban 80 asszony dolgozik a préselő és töltő műhelyben. Egy műszak alatt két présgépen kétezer flakont készítenek. Naponta csaknem 30 ezret töltenek meg Hypó- val, melynek alapanyagát, vagyis a tömény vegyszert a fővárosból kapják, s az üzem dolgozói hígítják. Hat évvel ezelőtt a Budapesti Csecsemőruházati Szövetkezet _ varrodát létesített a községben. Több mint ötven tassi lány és asszony dolgozik az üzemben, ahol évente 9—10 millió forint értékű csecsemőruhát készítenek. Tervezték a varroda fejlesztését. amelyet a Könnyűipari Minisztérium csak úgy engedélyezett, ha az üzem létszámát háromszázra bővítik. Ezt viszont még a környékbeli asszonyok, lányok alkalmazásával sem tudnák elérni. A lakosság összefog A tanácselnök javaslatára gyalog indultunk el a tassi utcákon. Negyvenkét földes utca kerékmarasztaló sártengerében még a traktorok sem boldogulnak. A község pénze mellett állami támogatásra volt szükség ahhoz, hogy az elmúlt évben legalább két utcában mindössze 700 méteren szilárd burkolatot építsenek. — A lakosság igényének megfelelően elsődleges feladatunk a község vízellátása, ezért maradtunk el az útépítéssel — magyarázta Tenke András tanácselnök. — 1959-ben készült a törpevízmű, amely jelenleg két kúttal működik. A község 10 kilométeres vízhálózatát a lakosság üsz- szelögásával alakítottuk ki. Két évvel ezelőtt a falubeliek anyagi támogatásával 272 méter vízhálózatot építettünk. Tavaly 62 család 210 ezer forintot adott, 1524 méter vízvezeték elhelyezésere. A tassiak emellett társadalmi munkát is vegeztek. Jelenleg 454 la-, kasban van víz. Az elkövetkező években még mintegy 2 kilométernyi vízvezeték kialakítása szükséges. Az elmúlt években jelentős összeget költöttek arra. hogy a község központja mellett a már külterületnek számító növényvédő állomás környékén lakó több mint húsz családhoz is eljusson a villanyfény. A következő évek feladatai között szerepel a 12 kilométernyi járda továbbépítése is. Néhány évvel ezelőtt mintegy 200 ezer forintos költséggel újították fel az orvosi rendelőt. Az intézet azonban még mindig nagyon kicsi, a rendelő 18, a váróterem midössze 12 négyzetméteres. Több falugyűlés témája lesz még, hogy hogyan, és miből bővítsék az orvosi rendelőt. Tasson nincs lakáshiány. A köves utak mellett a telek ára négyszögölenként 120—150 forint, másutt négyszögöle a 40 forintot sem éri el. Tizenegy év alatt 216 családi ház épült. Nemrég adták út rendeltetésének a rendőrlakást és a pedagóguslakást. A tanács eddig a lakosság közvetlen igényeit igyekezett kielégíteni — folytatta a tanácselnök. A következő ötéves tervidőszakban a szociális, kulturális intézmények fejlesztését tűzzük ki célul. Óvoda, iskola, kultúrház . A jelenlegi óvodában 30—90 gyereket tudunk elhelyezni. Jövőre új. 9(i személyes óvoda építését tervezzük. A község három iskolájában 324 diák tanul. 1968- ban adtuk át rendeltetésének a legújabb. 5 tantermes iskolát. Üj tantermekre lenne szükség, de mivel pénzünk nincs. - egyelőre várnunk kell a probléma megoldásával. A község szélén kastélyépület áll. Elhanyagolt, mintha évek óta senki sem lakna benne. A kul- túrház felirat mellé odaillene a műemléktábla is. A helyi tanács megjavíttatta a tetejét, s a termek padlózatát, de rendeltetésének még így sem felel meg. A tervek szerint az idén X millió forintot kapnak a megyei tanácstól, a kultűrház felújítására. Többek véleménye szerint ez a pénz sem lesz elegendő ahhoz, hogy rendbehozzák, barátságossá, hangulatossá tegyék a régi épületet. — Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és a XI. párt- kongresszus tiszteletére a község központjában a pártház mellett 230 négyszögöles területen emlékparkot építenek társadalmi munkában a község kommunistái és a KISZ-esek — mondta Kovács László, a község hat párt- alapszervezetének csúcstitkára. — Csakúgy, mint másutt, jelenleg mi is a vezetőségválasztó taggyűlésekre készülünk. Soroksári Duna-ág. A községtől négy kilométerre levő több mint 18 holdnyi területen gombamód nőnek a hétvégi üdülők. Nyáron csaknem hatszáz víkendházban töltik a hét végét és a szabadságot a környékbeliek. Tavasztól őszig errefelé nagyobb az idegenforgalom, mint a község lélekszáma ... N Tárnái László
