Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

4 • PETŐFI NÉPE O 1974. december 11. Múltról a jövőért Számvetés Orgoványon Külön-külön is ugyanazon célért kezdett dolgozni a há­rom szakszö.vetkezet pártalapszervezete a X. kongresszus után Orgoványon. A községi küldöttértekezlet 1970 augusz­tusában féladatukul szabta: párt- és gazdaságpolitikai mun­kájukat oly módon végezzék, hogy az üzemek a fejlődés érdekében hozzanak létre társulásokat, vagy ha ez nem le­hetséges, vizsgálják meg az egyesülés lehetőségeit. A tár­sulások gondolatát elvetették. A személyes, csoportos be­szélgetéseken viszont a párttagság meggyőződött arról, hogy a szövetkezeti gazdák helyesnek, az előrelépés egye­düli útjának tartják a három üzem egyesülését. Az új, az Egyetértés nevet viselő szakszövetkezetet ez év márciusában alakították meg. A három alapszervezetből is egy lett. Közösen és külön vég­zett munkájukról a napokban számolt be a taggyűlésen Virágh József párttitkár. Érdemes néhány adatot em­líteni az általa elmondottakból, annál is inkább, mert az őt kö­vető felszólalók szinte minden­ben megerősítették, kiegészítették. Az Egyetértés Szakszövetkezetben működik a község legnagyobb, 57 tagot számláló alapszervezete. Hogy a \ gazdálkodást támogató munkájukat jól végezték, mi sem bizonyítja jobban, mint a szak- szövetkezet létrejötte. Abban pe­dig, hogy az egyesülést követő nehéz időszak gondjainak nagy részével megbirkóztak, szerepet játszották a személyre szóló, konkrét pártmegbízatások is, amelyekkel szinte átfogtak min­den területet. Rendszeresen talál­koznak, beszélgetnek a párton kívüli gazdákkal. Az alapszer­vezet propagandistái indítják, ve­zetik a téli tanyasi tanfolyamo­kat, amelyeken ötszázan vesznek részt. Jó a politikai iskolázottság is, hiszen hárman már befejez­ték, négyen pedig most végzik a Marxista—Leninista Esti Egye­temet, a középiskolában pedig ki­lencen tettek vizsgát. Tudják vi­szont, hogy kevés a szakmunkás,' ezért kapott megbízást a személy­zeti felelős az oktatási terv el­készítésére. Megszervezték a szo­cialista munkaversenyt, 12 bri- dág vesz benne részt. Sokat ja­vítottak a tanyán élők életkö­rülményein: az elmúlt négy esz­tendőben 140 külterületi épület­hez vezették el az áramot, 15 ezer forintot adtak- a tatiyai-klu- " bófcn,ak. A sokoldalas beszámolóból csak részleteket lehet most kiragad­ni, de az idézettek is a jó mun­kát bizonyítják, olyan alkotó tag­gyűlésekre, vitákra engednek kö­vetkeztetni, mint a most tartott volt. A tagság közül ugyanis ti- zenketten szóltak hozzá. Első­ként Fekete Gyula pártcsoport­vezető,1 aki a tájékoztatás, tájé­kozódás fontosságáról beszélt. Ár­ról, hogy szakszövetkezet lévén nem mindenki vesz részt a közös munkában, a gazdák közül 461 már betöltötte amúgy is a 65— 70 évet. így aztán a tanyán la­kókhoz leggyakrabban a párt­csoport tagjai jutnak el, viszik- hozzák az információkat. Farkas János elnökhelyettes is az öre­gekről szólt: „Nem mindig meg­felelő az idősekkel való foglal­kozás. El kellene tartanunk őket is, ezt pedig csak járadékkal te­hetnénk. A járadék megváltása­kor viszont — új dolog lévén — bizalmatlanok voltak a gazdák, nem éltek a lehetőséggel, de azt hiszem, mi sem tettünk meg min­dent, hogy meggyőzzük őket.. Va­lamiképp meg kellene vizsgálni ezt a dolgot és segíteni rajta.” Konfár József, a tanyán élők helyzetéről beszélt. Sokuknak nincs pénze a községbeli drága telkek megvételére. Javasolta, hogy a szakszövetkezet adjon saját területéből olcsón házhelyet nekik a községben, vagy ahhoz közeli részen. Szabó Imre; a szak- szövetkezet elnöke, egyben a községi tanács elnökhelyettese azonnal válaszolt is. Elmondotta, hogy az elmúlt napokban már megtörtént a felmérés és rövide­sen nyilvánosságra hozzák a dön­tést is. hol lesz a szakszövetkezeti lakótelep. A községi tanács és a szakszövetkezet között amúgy is jó a kapcsolat, mint azt Be­nedek Zoltán is elmondotta. Rö­videsen . újabb együttműködési szerződést kötnek a vízmű létre­hozására, újabb tanyák villa­mosítására. A közös gazdaság és a szövetkezeti tagok kapcsolatá­ról, a háztáji termelésről Nagy Márk szólt. Évente 14—15 ezer hízó kerül ki a kisgazdaságokból, műtrágyát, vetőmagot kapnak, s így a régebbi három helyett 12 mázsa rozsot termelnek holdan­ként. A pártszervezet sajtópro­pagandájának eredménye, hogy sokan előfizetnek szaklapokra is, így aztán jóval kevesebb ma már a vegyszermérgezés. Bésze Margit az egyik légii a- jfc talább párttag, a KISZ-csúcs- vezetőség titkára megköszönte a párt támogatását, de egyben kérte, hogy segítsenek mostani szervezeti gondjaik megoldásában is. A szocialista munkaverseny szervezéséről, hasznáról Kovács Imre beszélt. Örömmel számolt be aról, hogy a kongresszus tisz­teletére a 12 brigád 2 millió 230. ezer forint többlettermelést, il­letve megtakarítást vállalt, s ezt teljesíti is a nehéz év ellenére. Az MSZMP Kecskeméti Járási Bizottságának elismerését Kiss Gyula, a bizottság munkatársa tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy az Egyetértés Szakszövetkezet kommunistáinak jó munkájára ezután is szükség lesz. D. É. • A kárpitosüzemben a Zrinyi Hona szocialista brigád a Budavári palotába készüld székek kárpi­tozását fejezi be. AZ EXPORTSZÁLLÍTMÁNYOK DECEMBER 10-IG ŰTRAKELTEK Kongresszusi verseny a Faipari Vállalat keceli telepén A Kiállítást Kivitelező Faipari Vállalat keceli telepe azok közé az üzemek közé tartozik, ame­lyeknek nagyobb a híre külföldön, mint itthon az országban vagy akár a megyében. Egyik legna­gyobb megrendelőjük a Szovjetunió, ahová a különböző kulturális létesítmények. berendezésé­hez az idén is 8 ezer széket szállítottak. Jóhírüket azonban megalapozták már 'a nyu­gati országokban is. Egy NSZK-beli cég 500 kár­pitozott széket rendelt tőlük ebben az évben. Leg­újabb üzleti pártnerük egy syéd vállalat,, amely franciaágyak gyártására szerző'dött a keceliekkel. Különleges igényük, hogy a farészeket fenyőfából natúr színben készítsék. Ez azt jelenti, hogy csak gondosan válogatott, teljesen hibátlan faanyagot használhatnak fel a gyártáshoz. Az első szállít­mányt — 125 franciaágyat — még ebben a hó­napban leszállítják, a syéd partner viszont már jelezte, hogy jövőre előreláthatóan 3—4 ezer da­rabot rendel ebből a termékből. A keceli üzem kollektívája a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy valamennyi exportra készült gyártmányát december 10-ig útnak indít­ja, belföldi üzletfeleit pedig december 20-ig elégí­ti ki. Felajánlásaik teljesítése jó ütemben haladt, ezért elhatározták, hogy a december 20-a utáni napokat a jövő évi termelés előkészítésére hasz­nálják fel. Egyébként máris jelentős megrendelé­seik vannak. A Szovjetunióból ismét széksorok, Svédországból az említett franciaágyak gyártását [Msite. ä 1«i flpnM-jök).lesgiitöbtypk '.között a képi,■* kenheti . Kodály-intézet i.; jteű-jes; béfens|e<sésénekí el- - készítésé. £> vÖ. • Kovács József brigádvezető és Cserni Károly asztalos a bronz fokozatot nyert Rákóczi szo- í^&iftUsta brigád tagjai franciaágyak farészeit készítik svéd megrendelésre. (Pásztor Zoltán felvételei) Milyen a nagyvárosok klímája? Az ENSZ nemzetközi meteoro­lógiai szervezete nemrégiben köz­zétette a nagyvárosok éghajla­tával kapcsolatos kutatási adato­kat. Ezek szerint a városokban télen 2 fokka] magasabb a hő­mérséklet, mint falun, a fűtési szezon ennek megfelelően tíz nap­pal rövidebb is.-' Városon szára­zabb a levegő, mint falun: té­len két, nyáron akár 8 százalék­kal is alacsonyabb a városi le­vegő páratartalma, függetlenül attól, hogy a városokban 5—10 százalékkal több csapadék hul­lik. Az esőfelhők kialakulását az a rendkívül finom por segíti elő, amely az ipari központok fölött I lebeg. Köd is gyakrabban van a városon. A legfőbb különbség azonban az, hogy a por, vala­mint a városi levegő párássága és füstje következtében a váro­sokban 15—20 százalékkal keve­sebb a napsütés, mint falu­helyen: Ezért azután városon 15 százalékkal kevesebb az egy esz­tendőre jutó napsütéses napok száma. A villamos reneszánsza mss l%y|a már nem lehet vitás, hogy a gazdaságfej­lesztés sokoldalú, bonyolult feladatainak végrehajtásához nélkülözhetetlen, és szorosan kapcsolódik a, káderpolitika és az ezzel összefüggő sze­mélyzeti munka. A megyei pártbizottság ez év májusi ülésén megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tekben az utóbbi években nagyobb felelősséggel foglal­koznak ezekkel a témákkal. Ezt állapították meg a megye öt szövetkezeti területi szö­vetségének elnökei, titkárai is nemrég a kiskunfélegyhá­zi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben tartott tanács­kozásukon. . A téma előadója Magony Im­re, a Homokhátsági Mezőgaz­dasági Szövetkézetek Területi Szövetségének titkára volt. El­mondta, / hogy a körzet közös gazdaságaiban tanulmányozták a káder- és a személyzeti munká­ról szóló határozatok végrehaj­tását Á szövetség által kikül­dött kérdőívekre a gazdaságok 80 százaléka válaszolt. ' Ennek alapján le tudták vonni azokat a következtetéseket, amelyek ál­talánosíthatók és hasznosak le­hetnek máá körzet területi szö­vetségei számára is. A gazdálkodás fejlesztésének feltétele A területi szövetség tanulmá­nyozta a termelőszövetkezetek testületéinek összetételét, a szö­vetkezeti vezetők heiyzetét, az adminisztrációt, a szakmai kép­zést. A tapasztalatok szerint a megválasztott testületek egy , ré­sze csak formálisan működik. Számos termelőszövetkezet nem választ fontos munkaterületekre bizottságokat, például háztáji, szociális, oktatási, kulturális, il­letve versenybizottságot. A szak- szövetkezetekben e tekintetben valamivel rosszabb a helyzet, mint a termelőszövetkezetekben. A testületekben a nők képvi­seleti aránya 19 százalék, ezen belül igen nagy a szóródásr A fi­zikai dolgozók 64 százalékban, a fiatalok 11 százalékban szere­pelnek a testületekben. Az idő­sebb- korosztályhoz tartozók ará­nya — ide sorolják az 50 éven felülieket —■ 32,5 százalék. Ugyanez a szakszövetkezeteknél 41 százalék. A választott testületekben te­vékenykedők iskolai végzettsége javult, de ennek ellenére még sok a gond. Egyetemi végzett­ségtől lefelé, felsőfokú techniku­mig bezárólag 7 százalékos az arány. Nyolc általánost, illetve az ez alatt végzett személyek 81,7' százalékban találhatók a testületekben. Ez á szám önma­gáért beszél. A tanácskozáson megállapítot­ták azt is, hogy nem lehetünk elégedettek a vezető és irányító testületek összetételével. A kü­lönböző posztokon dolgozó veze­tőkre, a mindennapi munka ope­ratív irányítóira nagy teher ne­hezedik. Társadalmi, politikai és gazdasági felelősségük igen nagy. A nők száma a vezetésben és az irányításban általában 12 száza­lék. Ez az arány lényegesen ala­csonyabb a szövetkezetekben dolgozó nők számánál. Ugyanak­kor a vezetésben tevékenykedő fiatalok aránya 24 százalék, ez magasabb, mint a szövetkezetek­ben dolgozó ifjúságé. A fiatalok képviselik a vezetésben az alkal­mazotti réteg nagyobb részét. A tapasztalatok szerint az alkal­mazottak — ha közvetetten is — részt vesznek a szövetkezeti gazdálkodás formálásában. A továbbtanulási törekvése­ket tekintve igen nagy a különb­ség a szövetkezetek között.. A felső- és középfokú végzettsé­gűek aránya az utóbbi években jelentősen növekedett. Változat­lanul alacsony a magasabb po­litikai végzettséggel rendelkezők száma. A továbbképzés üteme tavaly gyorsult, ‘ az. idén pedig tovább javult. Áz összes vezetők 21 százaléka kapcsolódott a to­vábbképzésbe a homokhátsági körzetben. A helyes törekvése­ket jelzi az is, hogy a közelmúlt­ban lezárt, 1975. évi továbbkép­zésre a tagszövetkezetek már 350 személyt irányoztak elő. A személyzeti munkáról meg­állapították, hogy ma már mind­inkább felismerik jelentőségét. A vezetőség általában évente át­tekinti az ezzel kapcsolatos ten­nivalókat. Előrelépés történt a személyzeti vezetők kiválasztásá­ban, többségük azonban még ma is kapcsolt munkakörben látja el feladatát. Megállapították, hogy szüksé­ges a , káder- és a személyzeti munka összehangolása a megye területi szövetségei között. Elha­tározták, hogy közös feladatter­vet dolgoznak ki, amelyben le­szögezik a további tennivalókat, meghatározzák a megyei pártbi­zottság intézkedési tervéből fa­kadó káderpplitikai és személy­zeti munkát. A szövetségek fel­adata,, hogy elősegítsék a szö­vetkezetek választott testületéi­nek tevékenységét. Hatékonyabb ajánlásokat kell tenniök a poli­tikai és az iskolai végzettség megszerzésére. Fokozottabban kísérjék figyelemmel a' tovább­képzést. Segítsék a nők és a fiá- talok vezető posztra való állítá­sát. Elhatározták, hogy az eddi­gieknél differenciáltabban vizs­gálják tagszövetkezeteik szak­ember-ellátásának helyzetét, és segítik e tekintetben is az előre­lépést. A feladatok végrehajtása ér­dekében .jobban együtt kíván­nak működni a területi pártszer­vezetekkel, a megyei oktatási igazgatósággal. A jövőben hatá­rozottabban elősegítik, hogy a káderpolitikához ‘ kapcsolódó sze­mélyzeti munka az alapvető po­litikai tevékenység színvonalát elérje. K. 5. Az Egyesült Államokban ismét divatba jött a villamos. Számos középnagyságú amerikai város, mint például az Oregon állambeli Portland, a texasi Austin, Phila­delphia, Dayton és Rochester úgy döntött, hogy ismét üzembe he­lyezi régen nyugdíjazott villamo­sait. A hagyományos tömegközle­kedési eszközök divatjának újra­élesztésében két szempont ve­zérli a városokat. Egyfelől jáví- tani óhajtják a tömegközlekedést, ‘ de nem akarnak túlságosan nagy befektetést igénylő metrót építe­ni. Másfelől az új közlekedési rendszerek, amelyeket olyan nagy­városokban próbáltak ki, mint pl. San Francisco, túlságosan sok műszaki problémát vetnek fel és nem felelnek meg a közepes nagyságú városok követelményei­nek!. Véleményt kell mondani Á községek többségében az idén harmadízben rende­zik meg a falugyűlést. Mi is a cél­ja, funkciója a falugyűléseknek? Négyévenként, amikor a taná­csok újjáválasztására kerül sor, jelölőgyűléseken, választói gyűlé­seken találkoznak a lakossággal a tanácstagok, s beszámolnak arról, hogyan tettek eleget vá­lasztóik megbízatásának. Ilyenkor1 gyűjtik csokorba a lakosság ja­vaslatait, panaszait is, amelyek részben a megválasztandó tanács tennivalóit is meghatározzák. Négy év azonban hosszú idő, sok minden változik, alakul közben, az állampolgárok is igénylik, hogy elmondhassák véleményü­ket, a tanácsnak is szüksége van rá, hogy lemérje, elégedettek-e a választók az intézkedésekkel, határozatokkal, s nem utolsósor­ban menetközben is felvetődik számos probléma, megoldandó feladat, amit feltétlenül jó a la­kosság többségével megbeszélni. Az ókori városállamokban a főtér jelentette a fórumot, ahol a vezetők megkérdezték a polgá­rok véleményét, s hirtelenjében végrehajtott szavazással döntöt­tek egy-egy kérdésben. Napjaink­ban a dolgozók véleménye a tör­vényhozásban választott képvi­selőiken keresztül érvényesül. A tanácstagok nevükben mondanak véleményt, szavaznak meg hatá­rozatokat. Ez a rendszer biztosít­ja a demokratizmust állami éle­tünkben, s ha a tanácstag és választói között igazi, közvetlen kapcsolat van, az garancia arra, hogy kívánságuknak megfelelően vesz részt a fontos kérdések el­döntésében. De a hivatását leg­jobban betöltő tanács sem nél­külözheti azt a lehetőséget, hogy közvetlenül az emberekkel vitassa meg a terveket és gon­dokat. Itt van, mód arra, hogy elképzeléseket korrigáljanak, az igényeket és lehetőségeket össze­vetve formáljanak, hogy a tanács és vezetői bátorítást kapjanak a tervek végrehajtásához, de laga- lább ennyire fontos a bíráló szó is. Ezt ismerték fel a községi ta­nácsok és vezetőik a megyék­ben, amikor két-három évvel ez­előtt hozzákezdtek a falugyűlések szervezéséhez. Aligha tettek volna némelyik nagyközségben több millió fórint értékű társadalmimunka-felaján- lást, ha a falugyűlésen nem a megfelelő súllyal és hangulatban beszélik, meg az elképzeléseket, . mint ahogy tették. Ennek a meg­alapozott egyetértésnek lehet bi­zonysága az is, hogy 1973-ban a megyékben sok millió forinttal volt nagyobb értékű a társadalmi munka, mint az előző esztendők­ben. A tanácsok önállósága az utób­bi években alaposan megnöveke­dett, a korábbinál sokkal több és jelentősebb kérdésben tartozik hatáskörükbe a döntés. A tanácsi vezetők és a községekben élő em­berek is tudják; a felelősséget helyben kell vállalni, a gazdál­kodás nehéz munkáját is az adott közösségben kell elvégezni. S bár a felettes szervek, a megyei ta­nács őrködnek, hogy törvénysér­tés ne történjék sehol, az igazi ellenőrzést mégis a lakosság vég­zi. Számos formában — amire az állampolgári jogok adnak le­hetőséget — többefc között a falugyűlések keretében. Ahol le­het, kérdezni és véleményt mon­dani, sőt nemcsak lehet, hanem kell, mert ezért van a fórum. N. 2s. gázkazánok lakóházakba ® Az Alföldi Kőolaj és Gázipari Gépgyár egyik keresett terméke a családi házak fűtésére szolgáló gázkazán. A korszerű; automatizált, hűtőszekrény méretű berendezés egy 60—70 négyzetméteres lakó­épület teljes hőszükségletét biztosítja. (MTI Fotó—Medgyasszay Béla felv.—KS) $ t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom