Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

1974. december 1. • PETŐFI NEPE • 3 Gyógyszertárak, gyógyszerészek, gondok, javaslatok Harminc évvel ezelőtt alakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front A lakosság egészségügyi ellátásának színvonala jelentősen függ a gyógyszertárhálózat bővülésétől, • a munka anyagi, technikai feltételeitől, de attól is, hogy van-e elég képzett szakember, akik a megnövekedett feladatokat el tudják látni. Erről beszélgettünk Vaskó Tődornéval, a Bács-Kiskun megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatójával. tárak felújítására fordíthatnánk, és nem új beruházásokra. Az Egészségügyi Minisztérium has­son oda, hogy a beruházási fo­rintjainkból ne kelljen jelentős összegeket a készlet feltöltésére lekötni, hanem erre adjanak kü­lön támogatást, fedezetet. A jövőben szeretnénk növelni a lakásépítési támogatás összegét, és jövőre kettő helyett öt ösz­töndíjassal szerződünk. A gyógy­szerészek részére ezenkívül le­telepedési segélyt kívánunk ad­ni. Távlati terveinkben szerepel a gyógyszerraktár bővítése, két laboratórium, műhelyek és iro­daház létesítése. Erre építési te­rületünk van, csak a beruházás összegét nem tudjuk saját erőből fedezni, ezért ehhez a megyei ta­nács támogatását kérjük. — Köszönjük az interjút. Csató Károly KÉRDÉS: Visszatekintve a IV. ötéves tervelmúlt esztendeire, megkérem, . ismertesse Bács-Kis­kun megye gyógyszertárhálóza­tának fejlődését, munkájuk főbb eredményeit. VÁLASZ: — AZ államosítás után inkább csak a meglevő és a tarthatatlan állapotban levő gyógyszertárak felújítására, meg­óvására volt lehetőség. A IV. öt­éves tervben újakat is építhet­tünk, de sor kerülhetett teljes felújításokra is. Beruházási ke­retünk két részből tevődik össze — a nyereségből és az amorti­zációból képezzük —, és a ren­delkezés értelmében többféle mó­don kell felhasználnunk; pél­dául készletfeltöltésre és gépesí­tésre is. Ezért kénytelenek va­gyunk távlati terveinkben is a tanácsi támogatásokat számítás­ba venni, örvendetes és szá­munkra kedvező volt a helyi ta­nácsok eddigi támogatása. A ka­locsai járásban például a IV. öt­éves tervben három új gyógy­szertár építéséhez adtak hozzájá­rulást. Több városban és község­ben új gyógyszertár építéséhez fele részben vállalja a költsége­ket a tanács, vállalják az épít­kezés megszervezését is, másutt telket adnak. Üj gyógyszertár épült Nemesnádudvaron, Miskén, Pálmonostorán és Bátyán, Kecs­keméten a Szabadság téri gyógy­szertárat nagy költséggel felújí­tottuk. A Hunyadivárosban is új gyógyszertár nyílt, amelynek fele .költségét "a városi tanács fedezte. De újak épülnek Dunapatajon, Tiszaalpáron és egy második gyógyszertár nyílik majd Kalo­csán is. Bácsborsódon, Kunfehér- tón és Lászlófalván a tanácsok saját erőből, a lakosság összefo­gásával építenek új gyógyszertá­rat. A tervidőszak végéig — de még a. következő ötéves tervben is — több olyan rekonstrukciót, illetve régi gyógyszertárak helyett újak építését .'Kell megvalósítani,, ahol már a helyzet tarthatatlan, s ép­pen ezért jó szakmai munka sem végezhető; ' "'Például-: Búgáéön,'' Solton, I Soltvádkerteh, Herceg * szántón,' Borötárt;1 Csengődön,- Dá- vodon, Jánoshalmán, Katymáron, JSelebián, Kunbaján, Lakitele­ken, Sükösdön, Szabadszálláson és Szakmáron. De ez a felsorolás nem teljes. A kecskeméti gyógy­szertárak sem győzik már a for­galmat. * Itt megemlíthetem az SZTK épületében levőt, a Bat­thyány és a Jókai utcait; a le- ninvárosinak is kicsi a területe. Korszerűtlen a bajai Dózsa György utcai, a kiskőrösi, és Kiskunhalason a három gyógy­szertár közül kettő. Ezekben az elavult berendezések miatt csak lassan tudnak dolgozni, kisgépe­ket sem lehet beállítani stb. ösz- szefoglalva: a szerény lehetősé­gekhez mérten a hálózatfejlesz­tésben azért értünk el ered­ményt. Négy olyan községben nyílt közös összefogással gyógy­szertár, ahol eddig nem volt. KÉRDÉS: Kielégítő-e és a je­lenlegi átlagkövetelményeknek megfelel-e a gyógyszertárak fel­szerelése. Milyen gondjaik van­nak? Űj igények jelentkeztek-e? VÁLASZ:. — A felszereltség a gyógyszertárak nagyobb részé­ben kielégítő. Bosszantó viszont, hogy vannak hiánycikkek; pél­dául a gyógyszertári kisgépek, edények és laboratóriumi felsze­relési eszközök. Súlyos gondunk, hogy nem tudunk mérlegeket be­szerezni. Táramérleg, kézimérleg tizedes mérleg, s a hozzá tar­tozó súlyok nem kaphatók, mert a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár már nem gyártja. Nem minden esetben tudunk eleget tenni a- teljes sterilitást igénylő gyógy­szerkészítés előírásainak sem. Anyagi okok miatt, mert az úgy­nevezett aszeptikus gyógyszerek készítéséhez drága berendezések kellenek, de például helyhiány tervidőszakban idáig negyven százalékkal emelkedett a gyógy­szerforgalmunk , a gyógyszerészek száma az államosítás óta stag­nál. Szabadságok miatt nyáron előfordul, hogy 15—20 gyógy­szertárat be kell zárnunk. A gyógyszerészhiány komoly gond a városokban, főként Kecskemé­ten, Kiskunfélegyházán és Kis­kunhalason. Félegyházára Sze­gedről járnak át naponta. Vagy Szabadszállást említem, ahol sem a vezetőnek, sem a helyettesé­nek nincs lakása. Az 1900 fo­rintos kezdő fizetésből' 600—1000 forintos albérleti díj mellett csak 6ziilői segítséggel tudnak OTP- lakásra gyűjteni. , KÉRDÉS: Gyógyszerészasszisz­tensekből is van munkaerőhiány? VÁLASZ: — Egy gyógyszerész mellett két asszisztensnek1 kelle­ne dolgozni, de nálunk ez 1.2-es átlagra jön ki. A munka mel­lett évenként közel harmin­cán végzik el a kétéves tanfo­lyamot, de az alacsony fizetés miatt — 1340—1500 forint a kezdőké — gyárakba és más in­tézményekbe távoznak. Ezért've­szik ki a gyermekgondozási sza­badságot is előszeretettel. Jelen­leg asszisztenseink 25 százaléka gyermekgondozási szabadságon van. de Kecskeméten ez az arány nagyobb. Az idén ezért is kellett már ötven jelöltet beiskolázni. A helyzeten fizetésrendezéssel le­hetne változtatni, de vállalatunk évenként csak négy százalékos átlagos bérfejlesztést adhat. Meg­említem még — régi kérése a szakmának —, hogy az asszisz­tenseket ismerjék el egészségügyi szakmunkásoknak hisz képzett­ségük megvan, és a szellemi munka mellett sok fizikai erőfe­szítést igénylő munkát is végez­nek. KÉRDÉS: A jelenlegi gondokat hogyan lehetne megoldani, és ez­zel kapcsolatban mik a terveik? Milyen távlati intézkedéseken és javaslatokon dolgoznak? VÁLASZ: — A hálózatfejlesz­téshez nagyobb segítségre lenne szükségünk a tanácsok részéről. Szeretnénk, ha nemcsak az új gyógyszertárak, hanem a szolgá­lati lakások építéséhez is adná­nak támogatást. Szeretnénk azt is, ha anyagi erőinket teljes egé­szében a korszerűtlen gyógyszer­miatt ilyen helyiség kialakításá­ra nincs is lehetőségünk. A csomagolástechnika fejlődé­sével sok helyütt a régi bútorok már alkalmatlanná váltak gyógy­szerek tárolására, s ez a gond év­ről évre nagyobb. Ha korszerűsí­tenénk, a beruházási keret ter­hére tehetnénk meg, de elég pén­zünk még a sürgető felújításokra sincs. Űj igény a „Galenusi” labora­tórium, ahol központilag nagy mennyiségben készíthetnénk kü­lönböző por- és kenőcsös gyógy­szereket, és ezzel nem vonnánk el munkaerőt, amikor munkaerő- hiánnyal küzdünk, de több hely maradna a gyógyszertárakban is más célra. A gyógyszerellátásban is segíthetnénk. Egy ilyen labo­ratórium viszont felemésztené egy évi beruházási keretünket. KÉRDÉS: Mi az oka annak, hogy kevés a gyógyszerész? VÁLASZ: — Az egyetemeken évente körülbelül kétszáz hallga­tó végez. Az állásodat pályázat útján’ lehet betölteni. Természe­tesen, mindenki a lehető legelő­nyösebbet választja, ahol mond­juk lakást is adnak. Megyénkben tavaly 18, az idén 24 helyet hir­dettünk meg, s öt, illetve az idén hat fiatal kezdte meg nálunk a szakmai gyakorlatát. Az ál­lamvizsga után számuk ugyan nem változott, csak a végzettek személye, mert jobb helyet ke­restek. Gond, hogv néhány pá­lyázatra nem is jelentkeznek, üresen maradnak az állások. He- lyetesítenünk kell tehát, de a he­lyettesítést vállaló gyógyszeré­szek száma is egyre csökken, mert a pálya elnőiesedett. Csa­ládi vagy más körülmények miatt ezt nem vállalják. Míg a (MODS I Chinacizál tablettákat készít Asztalos Margit ' drogistamester és Tankovics Borbála asszisztens. Kormányhatározat az úttörők állami támogatásáról A Minisztertanács határozatot ho­zott az ifjúsági törvénynek a gyer- mékkorosztályrsf ■ történő hatékonyabb alkalmazása, a nevelési feltételek Ja­vítása és az úttörőcsapatok' rendsze­res anyagi támogatásának biztosítása érdekében. A kormányhatározat intézkedik ar­ról, hogy az állami szervek és in­tézmények — az adott terület sajá­tosságait figyelembe véve — az ifjú­sági törvény ágazati és helyi végre­hajtása során ifjúságpolitikai felada­taik részeként határozzák meg tenni­valóikat a gyermekkorosztály neve­lésének segítését, az úttörőmozgalmi munka támogatását illetően. A vál­lalati intézkedési tervek ugyancsak tartalmazzanak ez irányú feladatokat. A mozgalmi nevelőmunka személyi leltételeinek javítása érdekében - az Úttörőmozgalomban rendszeresen if­júvezetői munkát végző fiatalokat a pedagógus intézményekbe történő je­lentkezésük elbírálásánál — azonos pontszám esetén — előnyben Kell ré­szesíteni azokkal együtt, akik köte­lezettséget vállalnak, hogy felsőokta­tási tanulmányaik befejezése után a számukra kijelölt munkahelyet elfo­gadják. ■ A nevelőmunka anyagi feltételei­nek javítása érdekében a kormány- határozat egyebek között így intéz­kedik: 1976. január 1-től biztosítani kell, hogy az általános iskolák a diák sportra már jóváhagyott, tanu­lónkénti évi 10 forint mellett, továb­bi évi 10 forint személyenkénti í kul­turális, táborozási támogatásban ré­szesüljenek. Az így képzett évi- 20 forint személyenkénti mozgalmi elő­irányzat felhasználásáról az iskola igazgatójával egyetértésben az út­törőcsapat vezetősége dönt. Vizsgálni kell ezen összeg további emelésének lehetőségét az V. ötéves terv folya­mán. Gondoskodni kell arról, hogy az általános iskolák a költségvetésből biztosított összegekből megfelelő tá­mogatást kapjanak a mozgalmi cél­kitűzések megvalósításához. Fokozot­tabban kell gondoskodni: arról, hogy a közművelődési intézmények a gyer­mekek rendelkezésére is álljanak, valamint biztosítani kell az iskolák hét végi nyitvatartását. Az V. ötéves terv kidolgozásakor gondoskodni kell az úttörőmozgalmi célokat is szolgáló intézményhálózat fejlesztésének központi és helyi erő­forrásokkal való megalapozásáról. Az V. Ótéves ’ tervben megépülő ál­talános iskolákat — a kormányhatá­rozat rendelkezése szerint' — úgy kell tervezni, hogy azok oktatási célú he­lyiségei alkalmasak' legyenek köz- művelődési, úttörőmozgalmi célokra is. (MTI) t A második világháborúban Magyarországon az antifasiszta el­lenállás és a demokratikus fej­lődés erői az ország sajátos hely­zete miatt (egyszerre volt kár­vallottja, és haszonélvezője a né­met szövetségnek) csak későn va­lósíthatták meg összefogásukat. A Békepárt néven működő kom­munisták. egyes belső ellenzéki erők és az antifasiszta és kom­munista emigráció a háború egész időszakában igyekezett né­metellenes frontot alakítani, és hazánkat kiszakítani a náci' „élet­térből”. Az antifasiszta ellen­állás legkövetkezetesebb erején nek, a kommunista mozgalomnak egyedül volt kész programja a néptrontpolitikára. s a háború utáni független, szabad demok­ratikus Magyarország felépítésé­re. A közös fellépés, az egység­frontba tömörülés feltételei azonban csak az 1943—44-es ka­tonai vereségek, a második ma­gyar hadsereg összeomlása, a Vö­rös Hadsereg előnyomulása és az ország német megszállása nyo­mán értek be. 1944 május végén — nem minden vita nélkül és főként a polgári oldalról han­goztatott fenntartások mellett — megalakult a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemokra­ták, egyes kisgazdák és egyéb csoportok ántifasiszta egységszer- vezéte, amelyhez később a Nem­zeti Parasztpárt képviselői is csatlakoztak. • Bár a fegyveres felkeléshez és a kiugráshoz fűződő remények nem váltak valóra, ez a szervezet adta meg az alapot ahhoz, hogy 1-944. december 2-án az immár fel­szabadult, Szegeden megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenség Front, amely az időközben újjászervezett Magyar Kommunista Párt, a Magyar. Szo­ciáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgaz­dapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek erőit tömö­rítetté, elfogadta a kommunisták „Magyarország demokratikus új­jáépítésének és felemelkedésének programjá”-t. • A program gyökeres külpoli­tikai fordulatot követelt. Azonna­li bekapcsolódást az antifasiszta koalícióba, fegyveres szembefor­dulást a náci Németországgal és hazai nyilas csatlósaival. Leszö­gezte, hogy „a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, amely kiűzi a ma­gyar földről a német elnyomó-" kát”. Kinyilvánította az eljövendő demokratikus magyar külpoliti­ka alapelveit :a szoros barátságot a Szovjetunióval és a környező demokratikus államokkal. a volt uralkodó osztályok soviniszta és revíziós irányzatának végleges feladását; az antifasiszta világko­alíció, angolszász hatalmaival ki­alakítandó jó kapcsolatokat. A belpolitikában a program cé­lul tűzte ki a demokratikus sza­badságjogok biztosítását, a fasisz­ta és a népellenes szervezetek fel­oszlatását. a közigazgatás és a fegyveres testületek megtisztítá­sát a fasiszta és a népellenes elemektől. Az ország demokratikus átalakításának alapvető feltétele­ként széles körű földreformot he­lyezett kilátásba, és előirányozta a nagytőke állami ellenőrzését, az energiaforrások államosítását. Célul tűzte ki a tökéletesebb szo­ciálpolitika megvalósítását is. A Front programja a legfonto­sabb és legsürgősebb belpolitikai feladatnak az új, demokratikus államhatalom megteremtését te­kintette. Sürgette, hogy a demok­ratikus pártok megbízottaíból és antifasisztákból alakítsanak min­den helységben nemzeti bizottsá­gokat, és a bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front he­lyi szerveiként működjenek. Sík- raszállt a nemzeti bizottságokra támaszkodó ' Alkotmányózó Nerjn- zetgyűlés és a Front ideiglenes' kormányának megalakulása mel­lett. Ez a nemzeti, demokratikus és ántifasiszta program alkalmas volt a magyar társadálom külön­böző rétegeinek az alapvető osz­tályoknak a tömörítésére,. A gyors nemzeti összefogás létrejötte — mert ez történt. — egyértelműen a demokratikus erők sikere volt és igazolta a kommunista párt megfontolt, a nemzet közös érde­keit hangsúlyozó politikát.' Mind­amellett ez a politika mélysége­sen elvi jellegű volt, hiszen á Ko­mintern híres 1935-ös VII. kong­resszusának (ez hirdette meg a népfrontpolitíkát) szellemében járt el. A Márciusi Front, a Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front kezdeményezéséi után megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front — a koalíciós idők egység­front-szervezete— ezen a néven 1949-ig működött. • Keretei között egyre inkább a demokratikus átalakításért leg­következetesebben harcoló Ma­gyar Kommunista Párt. illetve a Bhloldali Blokk vette át a veze­tést. A fordulat évét követően a népi demokratikus viszonyokat védelmező és a szocialista átala­kulást igénylő Függetlenségi Nép­fronttá alakult . át. Ez utóbbi szervezet pedig közvetlen elődje volt a szocializmus építésére szö­vetkezett dolgozók 1954-ben meg­alakult Hazafias Népfrontjának. D. M. HÁZIGAZDA: AZ EÖTVÖS KOLLÉGIUM Bács-Kiskun megyei Klub - Budapesten December elején alakul meg Budapesten a Bács-Kiskun me­gyei Klub. Az eddigi megyei klu­boktól már abban is különbözik, hogy nem egy kollégium vagy egyetem, hanem valamennyi Bu­dapesten tanuló, s a megyéből származó diák összefogását tűzte ki feladatául. . •£* íg£É - ‘,‘Bács-Kiskun -ilem-” fártó.zik. _ a fővára^1.; beiskolSäsf^rülgfehcz,? így * egy-egy 'budapesti egyete­men, főiskolán kevés megyénk­ben hallgató tanul. Ám ha végig­járjuk a több, mint 30 kollégiu­mot, szép számmal találkozunk innen elszármazott fiúkkal, lá­nyokkal: bölcsész-, jogász-, köz­gazdász-, katonatiszt-, orvos-, mérnök- vagy tanárjelöltekkel, művészeti főiskolásokkal. Buda­pesten nincs közös fórumuk, alig- alig tudnak egymásról. A megye szakmai köreiben viszont még is­meretlenek. Fejlődésüket az ered­ményes felvételi vizsga után leg­többször senki sem kíséri figye­lemmel. (Kivétel talán a kis szá­mú társadalmi ösztöndíjas). Tá­jékozódásuk a szűkebb hazáról egyre felületesebb, alkalomszerű lesz. Klubunkkal igyekszünk elősegí­teni a megyéhez való kötődést: Célunk, hogy megismertessük a hallgatókkal a megye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életét, legalább ízelítőt adjunk történelméből, jellegzetességeiből, s állandóan figyelemmel kísérjük a változásokat. Bács-Kiskun ve­zetői, a különböző területeken dolgozó szakemberek, az innen elszármazott, jelentős tevékeny­séget kifejtő közéleti személyisé­gek, írók, művészek,- tanárok, ku­tatók állandó vendégeink lesznek yá nagyobb gKatát Az eddiginél 'sókkal' erőtelje­sebben, meggyőzőbben kellene tudatosítani egyetemi hallgató­inkban az értelmiség szerepét, feladatát. Sajnos vannak akik. sze­rint a diploma, a „szakma” meg­szerzése után befejeződhet a foly­tonos tanulás és a társadalmi­mozgalmi tevékenység. Tudományos-kulturális életün­ket tekintve egyesek csak fővá- rosközpontúan tudnak gondol­kodni. Éppen ezért nagy jelentő­séget tulajdonítunk annak, hogy felhívjuk a figyelmet a vidéki szellemi műhelyek fontosságára.- A klub nem titkolt szándéka, hogy minél több pályakezdő kap­jon megfelelő tevékenységi terü­letet a megye városaiban, közsé­geiben. Az értelmiségen belüli elszige­telődést, egyoldalúságot és a szűk­látókörűségre utaló szakbarbár vitákat szeretnénk némiképpen csökkenteni azzal, hogy előmoz­dítjuk a különböző egyetemeken, főiskolákon fanuló diákok kölcsö­nös tájékozódását. Tehát nem csak az idősebb nemzedék és a leendő pályakezdők közötti jó együttműködést kívánjuk elérni, hanem az egy területen élő, kü­lönböző foglalkozású értelmiségi­ek együttműködését, egymás', .te­vékenységének kiegészítését- is. ^0Sf^^°JP?änyos‘^itu{Ä;.I eleiét, lakóinak életmódjai," művelődését tekintve ennek jó néhány év múlva már nagy je­lentősége lehet. A Bács-Kiskun megyei Klub házigazdájának szerepét az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem nagy hagyományokkal rendelkező Eötvös Kollégiuma vállalta. A kol­légiumban kerül sor a közös ta­lálkozókra, előadásokra, kiállítá­sokra. Havonként nagyobb ren­dezvényt tervezünk. Anyagi tá­mogatást a megyei tanács műve­lődési osztálya nyújt. Évenként tudományos pályázatokat is ki­írnak a megye múltjáról és jele­néről. A klub tagjai minden tan­évben megyei tanulmányúton ve­hetnek részt. Terveink szerint a Budapesten tanuló diákok alkal­manként bekapcsolódnának a Bács-Kiskunban működő ifjúsági klubok munkájába is. Körösi Ilona Szigorítás a darabáru-szállításban Rendelet a gépjármű-fuvarozási szabályzat módosításáról A Minisztertanács rendeletet hozott a vasúti, illetve a gépjármű-fuvarozási szabályzat kiegészítéséről, módosításá­ról. Ezek szerint a vasút a belföldi forgalomban darabáru­fuvarozást nem végez, a gépjármű-fuvarozó köteles a gyors­áru- és a darabáru-küldeményeket elvállalni. A rendelet meghatározza, hogy mi tekinthető gyors-, illetve darab­áruknak, mi nem szállítható ezeken a címeken, s mi a kö­vetkezmény, a teendő abban az esetben, ha ilyen küldemény elvész. A rendelet — amely január 1-én lép hatályba — módosította, megszigorította a szállítási határidőket és a kötbér mértékét. A két rendelettel kapcsolatban a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium illetékes főosztályán az MTI munkatársának elmondották, hogy azok tulajdonképpen a már meglevő gyakorlatot rögzítették jogszabályba, s egységesítették az előzőleg kiadott rendelkezéseket, lényegében a darabáru-fuvarozást szabályozzák. Korábban a vasút és a közúti közlekedés egyaránt foglalkozott darabáru-fuvarozással. A közle­kedéspolitikai koncepció alapján a munkamegosztás, a fuvaresz­közök jobb kihasználása érdeké­ben 3 éve a Volán vette át a MÁV-tól ezt a feladatkört, s ve­le a raktárakat, a technikai esz­közöket. az ezzel foglalkozó vas­utasok egy részét. A tapasztala­tok szerint azóta sokat javulták a darabáru-fuvarozás feltételei, körülményei. Azelőtt a vasút na­ponta 800 zárt vagont töltött meg darabáruval, a Volán napi 600— 70Ó gépkocsiszerelvénnyel továbbí­tott ilyen küldeményeket. A ket­tős fuvarozás idején lényegében a menetrendben meghirdetett já­ratok függvénye volt a darabáru­feladás. A Volán-járatok heten­ként egyszer — ritkábban két­szer —| jutottak el egy-egy hely­ségbe, s nem jártak mindenhová. Jelenleg a Volán darabárus járatai sűrűn behálózzák az egész országot, 3300 városba, községbe, településre járnak rendszeresen, átlagosan heti három alkalom­mal, sok helyen naponta megfor­dulnak a kocsik. A Volán 1Ű)0—1300 szerelvé­nyén kívül ma is igénybe vesz 100—150 vasúti kocsit, ez azon­ban csak kis része a korábbinak, több száz vagont a népgazdaság fontos szállításaira tudnak hasz­nosítani. A kedvezőbb feltételek alapján határozták meg, csökkentették most a darabáru-fuvarozás új ha­táridejét,.' amely a megyék .köz- igazgatási határain belül 3 nap, azon túl 7 nap. (A határidő egyébként a küldemény felvéte­lét követő munkanapon kezdő­dik; a rendelkezés szerint a szombat nem számít munkanap­nak.) A fuvarozási határidő túl­lépésekor a Volán a határidőt kö­vető minden megkezdett nap után a fuvardíj 15 százalékának megfelelő összegű kötbért köteles fizetni, több mint háromszorosát a korábbinak. A rendelkezés a darabáru-fu­varozás további javítására, jobb megszervezésére ösztönöz, arra, hogy minél gyorsabban, ponto­sabban kerüljön rendeltetési "he­lyére a darabáru-küldemény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom