Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

/ Gondolatok egy „tanyai” diákotthonban Kiskunsági tanyákon A helység kalapácsa- A kiskunmajsaiak színházi hó­napnak is nevezhetik decembert. A kecskeméti színház zenés komédiával, a szegedi színház me­seoperával vendégszerepeit, a tiszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozatának hallga­tói pedig hangversenyt adtak Majsán. A helyi iskola 8. osztá­lyosai 400 gyerek előtt játszottak egy mesedarabot. A két karácso­nyi ünnepen a Fővárosi Művelő­dési Ház Pódium Színpada négy őlőadásban mutatja be A helység kalapácsa című játékot. A köz­ségbelieken kívül a külterületi, tanyai közönség a bodoglári mű­velődési házban, a kígyósi klub­ban, s a tajói iskolában láthatja Petőfi Sándor elbeszélő költemé­nyének pódiumváltozatát. A já­tékot Horváth Ádám rendezte. Bányászvirtus A mecseki szénmedence komlói te­rületén 23-án, éjfélre a Kossuth-bánya dolgozói is teljesítették ez évi tervü­ket. Az esztendő folyamán 771 700 ton­na szenet hoztak felszínre, ami azt je­lenti, hogy ezzel a mennyiséggel Kos­suth-bánya Magyarország legnagyobb mélyművelésű bányája. A néhány na­pos előnyt akkor lehet igazán értékel­ni, ha figyelembe vesszük, hogy az év első negyedét különféle nehézségek miatt tizenháromezer tonna adósággal zárták. A szocialista brigádok helyt­állása, a kongresszusi munkaverseny eredményei segítettek a talpraállásban és abban, hogy a terven felül ígért ötezer tonna szén helyett szilveszterig énnek kétszeresét adják. A tanévben százharminchét gyerek hiányzik a féiegyházi ta- nvavilágból. A megszokott, külte­rületi környezettől távol élnek, Kiskunfélegyházán, a néhány éve emlékezetes gyorsasággal elké­szült általános iskőlai diákott­honban. A város iskoláiban ta­nulnak. Második otthonukban — ahol az iskolán kívüli időt el töltik —, nyugodtan készülnek a másnapi órákra, pihennek, kedvükre szó­rakoznak. Az egykori üzemépü­let, amelyet a társadalmi össze­fogás „varázsolt” szállodaszerű diákotthonná .nyugalmat, meleg­séget áraszt. Mindenütt, a folyo­sókon, a hálókban, a tanulószo­bákban rend és tisztaság. Különös érzés fogja el az ide látogatók, aki ismerője a kinti, a. tanyai tanulás körülményeinek is. A közösségek pénzéből, segít­ségével létesített és berendezett intézményt igazán otthonossá ma­suk a kisdiákok alakították. Már a folyosókon gyerekmun- ' kák tűnnek szembe. A falakat az általuk készített batik-képek dí­szítik. Ebédlőjükben kalocsai pin- gálás. Nem kalocsai népművészek, hanem az otthonban lakó tanyai gyerekek műve ez is. Sz4p és íz­léses, s különösen ilyennek hat, ha tudjuk, kik csinálták. Mindezek ügyességről, szorga­lomról, tehetségről vallanak. Lám, a lehetőségek kibontakoztatják a képességeket. A szépen berendezett klubszo­bában, ahol játékmester irányít­ja a programot, egyebek mellett kis könyvtár és tv-készülék is van. Ám nem csupán ennyi köny­vük s nem egy televíziójuk van. Rövid idő alatt tekintélyes könyv­táruk gyűlt össze. Nézhetnek tv- műsort a játékszobán kívül, az ebédlőben és az előcsarnokban is. A tanyai diákok otthonának fejlesztése még nem zárult le. Bő-" vülnek a gyerekek szabadtéri sport- és játéklehetőségei. A leg­újabb létesítmény az udvari úszó­medence lesz. Már kész betonfa­lai jelzik: tavaszra megnyílik a diákotthon házi strandja. Micsoda ellentét a tanyai gye­rekek régebbi és újabb élete kö­zött.,. Ezek a kisdiákok már úgy részesülnek szakrendszerű okta­tásban, hogy a több tudásért nem kell jobban megküzdeniük, mint várói pajtásaiknak. A kényelmes diákotthontól az iskoláig nem csizmatalpat tépő sáros' dűlőút, hanem rövid betonjárda vezet. Nagyon sok társuk azonban még a régi utakat járja. Ok is bízhat­nak, számukra is épülnek a félegyházihoz hasonló diákottho­nok Bács-Kiskunban, s az ország más tanyás megyéiben is. A százharminchét félegyházi gyerek ezekben a napokban a di­ákotthonból hiányzik. A tanyai szülőházakban töltik a téli szü­netet. Bizonyára sokat beszélnek városi élményeikről. Rapi Miklós Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk kedves olvasóinknak ! Gyermekétkeztetés Húszezer forintos kötvény az új év első két újszülöttjének Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1961. január 1-én ajándékozott először 18 éves lejáratú, 20 000 forin­tos életbiztosítási kötvényt az év első két újszülöttjé­nek — Pesten és vidéken — az Állami Biztosító. Azóta 16 kislány és 12 kisfiú kapott ajándékköt­vényt; az elsők már három év múlva készpénzre is válthatók. A kedves hagyomány folytatódik. Az 1975. évi első fővár.osj. és vidéki újszülött a 29. és a 30. ÄB- bébi lesz. A „szerencsegyerekeket” ezúttal is közjegyző je­lenlétében, az Állami Biztosító központjában vá­lasztják ki sorsolással azok közül, akik 1975. janu­ár 1-én 0 és 1 óra között születnek. A szerencsés újszülöttet és mamáját a főváros­ban az ÁB központjának, vidéken az illetékes me­gyei igazgatóságnak a képviselője köszönti és aján­dékozza meg az új év első napján. Bács-Kiskun megyében az eltelt tizenöt év alatt négy újszülöttet ajándékoztak meg 20 000 forintos kötvénnyel. 1963-ban Ördögh Ildikó Kiskunhalason. 1965-ben Rigó András Bácsalmáson, 1972-ben Kiss Ágnes szintén Kiskunhalason, 1974-ben pedig Fa- róczi Sarolta Szabadszálláson részesült az Állami Biztosító nem csekély összegű ajándékából. Kíván­csian várjuk az újév napját, vajon megyénkből ke­rül-e ki a harmincadik „szerencsefia” — vagy „szerencselánya”. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén többek között megtár­gyalt egy — a gyermekétkezteté­si feladatok ellátásával, kapcsola­tos — előterjesztést. Eszerint már korábban megegyezés született arról, hogy a tanács a kecskemé­ti óvodai és általános iskolai gyermekélelmezés gyakorlati megvalósítását -r- 1975. január 1-től — a Dunavidéki Vendéglá­tó Vállalatnak átadja. Az új szolgáltató javaslata ki­egészítő megoldást nyújt az ed­digi ellátás nélküli, de arra jogo­sult igénylők részére is. Vállal­ják ugyanis, hogy kedvezménye­sen étkeztetik azokat is, akiket - hely hiányában és egyéb okok miatt — a szakigazgatási szervek mostanáig mellőzni kényszerül­tek A megállapodás értelmében a cég két központi konyhát — állóeszközeivel együtt — kezelés­be veszi, s a továbbiakban fenn­tartásukról. megfelelő karbantar­tásukról gondoskodik. A Szé­chenyi-, a hunyadi- és a lenin- városi — oktatási intézmények­kel egybeépített — konyhákat viszont mint bérlő használja. Az előzetes számítások igazol­ták- hogy — az engedélyezett lét­szám. a nyitvatartási idő, a nyersanyagnormák, illetve a 37 százalékos rezsiköltség figyelem­be vételével — a gyermekétkez­tetési . feladatok átadása után, 1975-ben: a vállalat összes igé­nye 11 millió 569 ezer forintban határozható meg. Ez az összeg a költségvetési keretből a városi tanács művelődésügyi osztályá­nak rendelkezésére áll. Az előterjesztést a végrehajtó bizottság egyhangúlag elfogadta és határozatot hozott a szerződés elkészítésére, megkötésére. Az okmány előírja, hogy a vendég­látó vállalat az óvodásoknak, a napközi otthonos tanulóknak tíz­órait, ébédet és Uzsonnát, a nem napközi otthonos diákoknak, to­vábbá a pedagógusoknak és az iskolai személyzetnek — az ide vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelő minőségű — ebédet adjon. Figyelemre méltó rendelkezés, miszerint a szolgáltató vállalja mindazon iskolákban, amelyek erre igényt tartanak, a büfé üze­meltetését. A büfében kiskeres­kedelmi áron forgalmazzák majd az élelmiszereket. Megoldják ezenkívül a nem napközis ta­nulók szervezett előfizetéses’ tíz­órai- és uzsonnaellátását, sőt áz iskolatejakció lebonyolítását is. K. F. Az orosz tél ünnepe WKSt l Virágcsendélet. (Mohácsi Regős Ferenc grafikája.) Környezetvédelem Bács-Kiskun megyébi 9? Feltételezzük, hogy nincs szük­ség annak magyarázatára, mit je­lent a környezétvédelem. Olva­sóink azzal is tisztában vannak, hogy a téma úgyszólván minden országot, minden jelentősebb nemzetközi szervet foglalkoztat, s amint fokozódnak a környezeti ártalmak, olyan intenzitással nö­vekszik ezen ártalmak elhárításá­ra, megelőzésére való törekvés is. Nem szabad kézlegyintéssel el- Jntézni ezt a kérdést hazánkban, 'sőt szűkebb lakóhelyünkön, Bács- Kiskun megyében sem. Elegendő, ha néhány számot közlünk, mint­egy tájékoztatásként annak il­lusztrálására, hogy milyen ösz- szegekről van szó országosan, ha környezetvédelemről, annak hiá­nyáról beszélünk. Magyarországon, a levegő szennyeződése által kiváltott köz­vetlen kár évi 2.6 milliárd fo­rintra becsülhető. A vizek szeny- • nyezése következtében a gazda- .sági-társadalmi károk és veszte­ségek hozzávetőlegesen évi 5,5 milliárd forintra rúgnak. Ebből kétmilliárd az az összeg, amelyet a szennyezett vizek felhasználás előtti tisztítására költünk. Az ipar által okozott szennyeződések, ká­rosodások évenként körülbelül 5—6 milliárd forintot tesznek ki. Összességében és országosan a természeti környezet és az urba­nizációs ártalmak következtében a népgazdaságot például 1971— 72-ben mintegy 26—28 milliárd forint kár érte. ami az 1970. évi nemzeti jövedelemnek 9—10 szá­zaléka. Bács-Kiskun megye természeti és települési környezetére ható tényezők azonosak az általános képlettel. Az egyes elemek súlya, szerepe azonban változó és ez megfelel a megye gazdasági, tár­sadalmi fejlettsége jelenlegi szín­vonalának. El kell azonban mon­dani, hogy a környezetvédelmi feladatok ellátása tekintetében a inegyében még csak a kezdeti lé­péseknél tartunk, hiszen nincs például a környezetvédelemnek égységes megyei szervezete, min­den ágazatra kiterjedő felelős megyei irányítója. Nincs környe­zetvédelmi bizottságunk. Igaz, hogy nálunk is megalakult a ter­mészetvédelmi bizottság azonban ennek feladata, munkája a kör­nyezetvédelemnek egy sajátos Részterületét fogja csak át. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincs megelőző intézkedés, ese­tenkénti hatékony beavatkozás.. ■■■ Megtörtént például a városok területi zónákra való felosztása: Ennek alapján kerül megállapí­tásra, hogy egyes üzemek mennyi légszennyező anyagot bocsáthat­nak ki. Amely üzem ezt túllépi, 1976-tól bírságot fizet. Két üzemet ‘a helyi tanácsok határozatban szó­Hsm I H ■ ÉSÉ® „Melegítik a városokat A sarkvidéki területek életkörülmé­nyeit tanulmányozó szovjet szakem­berek az északi városok utcáinak ,,fű­tésére” eredeti módszert javasoltak. Megállapították ugyanis, hogy a 70. szélességi körnél fekvő Dikszon szige­ten például az«épületfalak nyáron két­szer akkora sugárzási hőmennyiséget kapnak, mint a krími fürdőhelyek. A visszaverődő sugárzás energetikai ha­tása elérheti a plusz 3 Ceisius-fokot is. A fehérre festett falak „előmelegítik’* a hideg utcai levegőt.. A napsugarak hőmennyiségének megőrzését különle­ges szélvédő ernyőkkel segítik. A kli- matológusok véleménye szerint a mik- róklíma hőmérséklete néhány fokkal magasabbra emelkedhet, mint a váro­son kívül. (APN—KS) Az Urálban zimankós, kemény, de gyönyörű a tél. Az első fagy még októberben beköszönt, és áp­rilisban is vastag hótakaró borít­ja a vidéket. Az uráli emberek szeretik a telet, pompás ünnepet rendeznek a tiszteletére. Perm- ben a Tgl ünnepét a „Kultúra és pihenés parkjában” rendezik meg. Immár hagyomány, hogy a neve­zetes ünnepet maga a Télapó és hűséges segítője, Hópelyhecske nyitja meg, akik helikopteren ér­keznek a park közepén feldíszí­tett térre. A megnyitó után kez­dődik a vidám népünnepély. Ne­ves muvészék ’ szóráköztátj’ák a nézőket, a parkban sportverse­nyeket, tréfás játékokat és szán­kóversenyt rendeznek. A legügye­sebbek egy tizenkét méter magas, jéggel borított pózna tetejére igyekeznek felkapaszkodni. A győztes jufalma: egy igazi orosz szamovár. Perm utcáin ilyenkor feldíszí­tett trojkák száguldanak. Az el­árusító helyeken, kis üzletekben, büfékben megkóstolják az ízletes húsos derelyét, a forró, kerek pe­mm • Ez a permi „HApelyhecske” nem retten vissza a kegyetlen fagy* tói. (Foto: E. Kotljakov APN— KS) reoet és hozza s?amovárokból töl­tik a forró teát. A Tél vidám ün­nepe késő este ér véget. (APN—KS) lítottak fel a jelenlegi légszeny- nyezés megszüntetésére. Az egyik a ZIM kecskeméti gyára, amely 1975 végéig köteles a fluorgáz- szennyezést megszüntetni, a má­sik pedig a solti ÁTEV (állati fe­hérjéket feldolgozó üzem), amely 1976 végére köteles megszüntet­ni a jelenlegi bűzkibocsátást, a légszennyezést. A környezetvédelem legátfo­góbb területe a vízvédelem. Élő­vizeinket a megye ipara, mező- gazdasága és települései fokozott mértékben veszélyeztetik a ki­bocsátott szennyvizek által. Ezek mértéke természetesen eltérő, de például Kecskeméten 1971-től már bevezették a szennyvízbírsá­got is. A megye székhelyén ugyanis jelenleg 43' üzem bocsát szennyvizet a közcsatornába. Ezen üzemek közül az elmúlt há­rom évben a tanács évenként ál­talában 7—11, üzemet bírságolt meg, mert a szennyvizet előtisz­títás nélkül engedte a csatorná­ba. E bírságok összege 1971-ben 451 ezer forint. 1972-ben 361 ezer forint. 1973-ban pedig már 1 mil­lió 289 ezer forint volt. Bírságot fizetett például a Kecskeméti Konzervgyár, a Baromfifeldolgo­zó Vállalat kecskeméti gyára, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme. El kell mondanunk azonban azt is, hogy az említett vállalatok, üze­mek, nagy gondot fordítanak új műtárgyak építésére, a meglevők karbantartására a szennyvíz- tisztításra. s ezáltal a bírság aló­li mentesülésükre. Környezetvédelmi tennivalók közé tartozik az elmondottakon túl a növényvédelem kemizálá- sával összefüggő számos kérdés, továbbá az állategészségügy, az élelmiszer-ellenőrzés és a talaj- vizsgálatok problémaköre is. Ezeket a feladatokat azonban szervezett intézetek megfelelően látják el, mint például a megyei növényvédő állomás, az állat­egészségügyi állomás az élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló in­tézet stb. Nem azt jelenti ez, mintha az említett területeken minden a legnagyobb rendben volna, de vannak az ellenőrzésre és a körülmények javítására hi­vatott intézmények viszonylag jó ; felszereléssel és megfelelő szak­emberekkel. Tennivaló bőven akad, hiszen beszélhetnénk még a fejlődő, nö­vekvő ’ településekről, az egyre zsúfoltabbá váló városokról, az új lakótelepkről. a zöldövezetek, üdülőterületek kialakításáról, vé­delméről. a köztisztasági tenniva­lókról is. Itt csupán vázlatosan, mintegy érzékeltetve a problé­mát szándékoztuk bemutatni a tennivalókat és a már megtett intézkedéseket. Láthatóvá vált az elmondottakból az is. hogy a fel­adatok meglehetősen sokrétűek, megoldásuk tehát csakis tervsze­rűen, szervezetten és folyamato­san képzelhető el. Mindenki tisz­tában van azzal, hogy a környe­zet védelme pénz nélkül nem oldható meg. Viszont ha ilyen meggondolásból elhanyagolnánk a témával való egyre intenzívebb törődést előbb-utóbb a már em­lített számokat sokszorosan meg­haladó. milliárdos tételű károk érnék környezetünket, s a benne élő embereket, a lakosságot is. G. S. Képek Zomborból IS*»' Üui A jugoszláviai Zombor Baja testvérvárosa. Évről évre kölcsö­nös rendezvényekkel, bemutatko- , zásokkal igyekeznek egymást job­ban megismerni a két gazdag múltú város lakói. A zombori fo­tóművészek' bajai bemutatkozása ' után megrendezték Zomborban a bajai képzőművészek közös tárla­tát, mely iránt nágy érdeklődést mutatott a testvérváros művészet­kedvelő közönsége. Fotóriporte­rünk a napokban Zomborban járt, ahol az ünnepekre készülődő városról, s annak lakóiról több felvételt készített. Ezek közül mutatunk be most kettőt olvasó­inknak. Az egyik kép a sikeres kiállítás egyik részletét mutatja; a másik a szép képzőművészeti alkotások reprodukcióival díszí­tett újévi üdvözlőlapok utcai áru­sítását sezmlélteti. Ezekből a ké­pekből jó néhányat elküldenek bizonyára a zombori emberek Ba- \ ja testvérvárosába a jókívánsá­gaikkal. (Tóth Sándor felvételei) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. S Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a iBács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszlnger András igazgató Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon:' 12-619, 12-516 (központi): 11-709, 11-132. Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij: havi 20,— forint Postautalványon, valamint átutalással KHI 215—95162 Jelzőszámlára. Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. 6001 Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 065 . I Ili ■' ; ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom