Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 302. szám Ára: 90 fillér 1974. december 28. szombat Épül Kecskemét városközpontja Kecskemét arculata 1966 óta , évről évre változik. Eltűntek az apró házak, s helyükön kialakult az ország egyik legszebb város- centruma. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat alagútzsalus módszerrel építi az új 10 szintes toronyházakat. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács „Béke és barátság Érdemrend"’ elnevezés­sel' kitüntetést alapított a népek közötti békés együttműködés, a társadalmi haladás előmozdításá­ban, a nemzetközi gazdasági és kulturális 'kapcsolatok fejleszté­sében szerzett kimagasló érde­mek elismerésére. Törvényerejű rendeletét alko­tott a jogszabályok kihirdetésé­ről és hatályba lépéséről. Az új rendelet — az alkotmány mó­dosításával, valamint az időköz­ben megjelent törvényekkel és törvényerejű rendeletekkel össz­hangban — meghatározza a Ma­gyar Közlönyben kihirdetésre ke­rülő jogszabályok körét, valamint azok hatályba lépésének és vég­rehajtási rendelkezések kiadásá­nak alapvető szabályait. Az Elnöki Tanács módosította a szabálysértésekről szóló 1968. évi T. törvényt. A módosítást a végrehajtás tapasztalatai, vala­mint a jogalkalmazás jogpoliti­kai irányelveiről szóló határozat rend el kezései nek ér vény esi tése indokolja. Az Elnöki Tanács ezuíán bí­rákat mentett fel és választott meg, végül egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt. (MTI) Kétszáz fiatal egyéni vállalása 3. oldal Képernyő 3. oldal Vendégünk volt 4. oldal Szarmaták, rómaiak 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Januárban megkezdik az etiléntermelést a Tiszai Vegyi Kombinát olefingyárában _ A negyedik ötéves terv egyik jelentős vegyipari beruházása, a Leninváros térségében, a Tiszai Vegyi Kombinát hatodik egysé­geként épülő olefingyár a ter­vek szerint januárban kezdi meg az etiléntermelést. A magyar—szovjet petrokémiai egyezmény alapján mintegy hat- milliárd forintos beruházással épülő üzemben az év végén sem szünetel a munka. Pénteken a Tiszai Vegyi Kombinát szerelői tevékenykedtek többek között csőszigetelésen, valamint a kü­lönböző berendezések rendkívül nagy gondosságot igénylő szabá­lyozásán. Az olefinmű a feldolgozásra kerülő évi kilencszázezer tonna benzint Százhalombattáról kapja. A Tiszai Vegyi Kombinát olefin­művében termelt évi kétszázöt­venezer tonna etilén felét a szovjetunióbeli kalusi kombinát-, ban dolgozzák fel. Az etilént háromszáz kilométeres csővezeté­ken továbbítják a testvérüze­müknek. Ennek száztizenhét kilo­méteres része esik magyar terü­letre. A vezeték hazai szakaszá­nak tisztítása megtörtént, jelen­leg a szárítás van soron, párhu­zamosan- a nyomáspróbákkal. Az olefinmű százhúsz főnyi kezelőszemélyzete részt vett a szerelésben és a üzembe helye­zésben is. A kongresszusi mun­kaversenyben a Tiszai Vegyi Kombinát mintegy négyezer dol­gozója — közte a KlSZ-védnök- séget vállalt fiatalok t— a kom­munista 'műszakokon több mint huszonötezer társadalmi munka­órában segítették a kivitelezőket. Ennek eredménye a januári eti­léngyártás. A Tiszai Vegyi Kombinát ole­fingyára a kélszázötvenezer tonna etilénen kívül többek kö­zött százhuszonötezer tonna propilént, nyolcvanezer tonna műgumi alapanyagot, valamint kétszázezer tonna piröbenzint is termel majd évente. A termékek jelentős részét a kalusi üzemben dolgozzák fel. Cserébe a Szovjet­unióból olyan műanyagokat kap­nak, amelyet a hazai ipar nem gyárt. (MTI) Baromfitelep Felsőszéktón Kecskemét szélső házaitól alig néhány száz méterre van a Kos­suth Termelőszövetkezet barom­fitelepe. Paksi József üzemágve- zető elmondotta, hogy tizenkét évig a Kecskeméti Termelőszö­vetkezetek. Közös Vállalkozása­ként foglalkoztak baromfineve­léssel. Január elsején a kecs­keméti Kossuth Termelőszövet­kezet maradt az egyedüli gazda, s jelenleg 27 dolgozó foglalkozik a telep baromfiállományával. Egyre nagyobb gondot fordíta­nak a pulykanevelésre, s ennek érdekében megkezdték a férőhe­lyek építését. Az idén a tsz sa­ját építőbrigádja 1,5 millió fo­rintos költséggel egy új, 1000 négyzetméter alapterületű, 8 ezer pulyka gondozására alkalmas, korszerű ólat épített. A tervek szerint jövőre két, 1976-ban pe­dig még egy hasonló ólat építe­nek, attól kezdve évente 110 ezer pulykát nevelnek. Hasonlóan fejlesztik a tyúkál­lományt, amelyből jelenleg 14 ezer termeli a tojást, az idén összesen, 4 millió 160 ezer dara­bok Jövőre 30 ezerre, 1976-ban pe­dig már 60 ezerre növelik az ál­lományt, amelytől 15 millió to­jást várnak évente. A telepen a téesz tésztaüze­met létesített, amelynek tizen­négy dolgozója hat vagon tész­tát, valamint tarhonyát készít. Ehhez 4,2 millió tojást használ­nak fel. A kereslet azt mutatja, hogy a kecskemétiek szeretik az itt gyártott tésztát. O. L. • Poór Ferenc baromfigondozó tizenkét éve dolgo­zik a telepen. Felvételünkön az ünetető műkö­dését ellenőrzi.' • Szállítás előtt gondosan átválogatják a tojásokat. (Opauszky László felvételei) KÖRKÉRDÉSEK A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSRŐL Milliós értékekkel gyarapodtak nagyközségeink Végéhez közeledik az esztendő. Utolsó napjai mindenütt az 1975-ös feladatokra való felkészülés jegyében telnek, és a múlt évi tevékenység összegezése közepette. E számvetés jól érzékelteti a fejlődés mostani szakaszát és kiindulópontul szolgál a további munkához. Mindezt tudják a lakossággal legszélesebb kapcsolatot fenntartó államigazgatási szervek, a tanácsok is, melyek szintén mérlegeiket készítik. Az év utolsó napjaiban négy nagyközség tanácsán kérdez­tük meg az illetékesektől: Mennyit költöttek településfejlesz­tési terveik realizálására 1974-ben, milyen főbb létesítmé­nyekkel gazdagodtak, s a lakosság hogyan segítette a közös­ségi célkitűzések valóra váltását? Íme a válaszok: Hajós Bíró Ferenc gazdálkodási cso­portvezető tájékoztatása szerint hatmillió forint volt a fejlesz­tési alap előirányzata, amit ma­radéktalanul felhasználtak. ■ E pénzből a többi között hozzájá­rultak a 900 négyzetméter alap­területű szövetkezeti ABC-áruház kivitelezési költségeinek fedezé­séhez. A modern, választékos árut kínáló kereskedelmi egysé­get e hónapban adták át rendel­tetésének. A hajósiak jogosan büszkék a kommunális programjaikra is. Nemrégen fejezték be az össze­sen 7 millió forint, költségű víz- műháiózat építését. Ennek révén mintegy 1200 család lakása van már közművesít ve, vagyis bát­ran állíthatjuk, hogy a település belterületén élő emberek zöme egészséges, tiszta ivóvizei fo­gyaszt. Ezenkívül sok helyütt járdái építettek, számos útvona­lat portalanítotlak és korszerű­sítették a villanyhálózat egy ré­szét, bővítették az óvodákat is. A helybeliek jelentős társadalmi segítséget nyújtottak a közterü­letek parkosításában, csinosítá­sában. Kunszentmiklós Tizenötmillió forintot fordí­tottak a nagyközség fejlesztésé­re — közölte Balogh Mihály ta­nácselnök, majd arról beszélt, hogy az anyagiakat sokoldalúan használták fel. Néhány konkré­tum p teljesség’ igénye nélkül: A régi vásártéren megépült a kétemeletes. 36 lákásos épület, melynek a tanács volt a beru­házója. Fiatal házaspároknak,/ il­letve a rászoruló, kedvezőtlen szociális körülmények között élő gyermekes családoknak utalták ki a szép. kényelmes otthonokat. Tető alatl van már a 90 szemé­lyes középiskolai leánykollégium is. amit a jövő tanév kezdetekor vehetnek birtokukba a tanulók. Az iskolai helyeket két tante­remmel bővítették, s hozzáfogtak égy új, száz gyermek foglalkoz­tatására alkalmas óvoda létesí­téséhez. Itt szintén fokozott gondot for­dítottak a kommunális felada­tokra. Elkészült a víztorony, amely folyamatosan biztosítja a település zökkenőmentes vízellá­tását. Több kilométer hosszan bővítették a víz-, illetve szenny­vízcsatorna-hálózatot. Úgyneve­zett kohósalakkal burkolták be a forgalmas Bacsó Béla és a Szegedi utcákat. A tanács pénz­beli támogatása révén kigyul­ladt a villany a Bodakút-Szed- ria külterület 22 tanyájában. Mélykút Kevés összegből, alig másfél millió forintból gazdálkodtak, ám a legindokoltabb igényeket maradéktalanul kielégítették a mélykútiak. Vezdán József ta­nácselnök elmondta, hogy szep­tember 1-től egy régi gondjuk oldódott meg véglegesen: a ne­gyedmillió forintos költséggel el­készült 30 személyes óvoda meg­nyitásával, minden nagyközség­beli 3—6 'éves korú gyermeket felvehetnek ' óvodába. Ezenkívül felújították és bővítették az is­kolai napközi otthont. Tovább folytatták a vízveze­ték-hálózat kiépítését, melynek eddigi hossza már meghaladja a 25 kilométert. Az Ady és Ma­dách í utca jelentős szakasza szi­lárd burkolatot kapott. És elké­szült másfél kilométernyi járda is, mégpedig a. lakosság keze nyomán. Arról is szólt az elnök, hogy nemrégen szerződést kötöttek az OTP megyei igazgatóságával a helyi lakásgondok megoldására. Az égyültműködés legújabb eredménye a Petőfi téren elké­szült kétemeletes. 16 lakásos ház — ehhez a tanács adott -köz­művesített. telket —, ahol a mun­kahelyük által is támogatott, sok­gyermekes családok találtak ott­honig. Solt A nagyközségben két és fél millió forintból gazdálkodtak Prohászka János tanácselnök az időszak legfontosabb településfej­lesztési sikerének tartja a három kilométeres vízvezeték-hálózat létesítését, mely a Gyöngyvirág, a Csilla, a Déryné, a Népköztár­saság és Tulipán utca lakóinak eme gondját orvosolta. Kissolton megkezdték a 300 méter mélyre tervezett kút fúrását. Könyvállományának növelésé­re . figyelemre méltó összeget ka­pott az idén a helyi könyvtár, ahol megközelítőleg 14 ezer kö­tetet tartanak nyilván, ami azt jelenti, hogy minden solti lakos­ra csaknem két kötet jut. A lakosság összefogásának kö­vetésre méltó példájáról is hírt adott informátorunk, akitől meg­tudtuk, hogy a Soltiak két és fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek az idén. Meg­építettek két iskolai tantermet, valamint 4 kilométernyi járdát és tevékenyen közreműködtek a 2 holdas területen fekvő Felsza­badulási emlékpark kialakításá­ban. V. Á. Bővül a városföldi iskola A városföldi gyerekek szep­temberi honfoglalását készítik elő az állami gazdaság építőmunká­sai azzal, hogy emeletes épület­résszel bővítik a szűknek bizo­nyult általános iskolát. A két szárnyat tetőteraszos folyosóval kötik össze. A hárommillió fo­rintos beruházás eredményekép­pen zárt zsibongó és további há­rom , tanterem ion létre, a peda­gógusok pedig új nevelői szobá­ba költözhetnek át. (Pásztor Zoltán felvétele.) Közművelődés - mindenütt „Tovább kell feljeszteni az alkotóműhelyek és a művé­szek kapcsolatait a munká­sokkal, a kultúrát szerető, ér­tő dolgozókkal" fogalmazzák meg a nagyón időszerű köve­telményt a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának irányelvei a párt XI. kongresszusának abban a fejezetében, amely az ideoló­giai és művelődési feladatok­kal foglalkozik. Tudjuk, az elefántcsont­toronyba zárkózó, elvonuló művészet a saját hatósugarát kisebbíti. Ezt pedig nem akarhatja egyetlen, valamire­való alkotó egyéniség sem, hi­szen a kifejezett gondolatok és a megtalált ábrázolási esz­közök annyiszor sokszorozód- nak meg, ahány emberhez csak eljutnak. Igényli a kö­zeledést a közönség is, mivel gazdagodik a művek, produk­ciók által. Mégis, miért olyan ritka, mint a fehér holló, pél­dául az a gyakorlat, amelyet a Kecskeméti Konzervgyár folytat az üzemi ebédlőben rendezett képzőművészeti ki­állításokkal? Vajon mindent az adottságokra, teremhiányra lehet fogni? A feltételek igen sok esetben nem is olyan ked­vezőtlenek — az állandó han­goztatás ellenére —, hanem inkább a pénzbe sem kerülő ötletesség, s a megvalósítással való közös törődés hiányzik. Az alkotóműhelyek és a művészek népszerűsítésének ki Kell törnie a belenyugvás­ba merevedett szokások, illet­ve formák hatalmából. Annál könnyebben mehet végbe ez a folyamat, mivel a kitörést segítő hatalom az erősebb. Nem róttak meg senkit azért, mert — a képzőművészetnél maradva — úgynevezett ki­rakat galériát rendszeresítettek Baján, a kiskunhalasi gimná­ziumban pedig kitalálták a Szilády Galériát, ahol a be­mutatkozó művészekkel ta­lálkoznak, beszélgetnek is az érdeklődők. A jó kezdeménye­zéseket elismerés fogadja. Leggyakrabban igen egysze­rű, szinte szervezési dolgokon múlik a siker. Amikor például színészek érkeznek egy talál­kozóra, nem célszerű elkülö­nített emelvényre ültetni a vendégeket, hanem a legjobb, ha kis csoportokban beszélget­hetnek egymással a várakozó hangulattal egyaránt teli mű­vészek és munkások. Császár- töltésen abból a felismerésből indult ki a legújabb kezde­ményezés, az irodalmi presszó megnyitása, hogy olykor még a színpad is elválasztja az előadót a hallgatóságtól. Az irodalmi és népdaleslekel im­már egy hónapja a Taverna eszpresszó nyolcvanszemé­lyes emeleti termében rende­zik. A bérletek gazdára talál­tak. Az asztalok mellett egyaránt helyet foglalnak traktorosok és gépkocsiveze­tők, értelmiségiek és diákok. Az üzletet működtető fogyasz­tási szövetkezetnél sem pa­naszkodnak, mert ezeken a napokon több üdítő ital és a figyelmet serkentő kávé fogy el. Anélkül, hogy a párthatá­rozatokat és az irányelveket az ilyen jellegű serkentő­szerek közé sorolnánk, bizony szükség van a helyi támoga­tásoktól kisért közművelődési pezsgésre mindenütt. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom