Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

1974. december 99. 9 PETŐFI NÉPE • 9 Megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) szaszofulnak, amikor a nemzet­közi erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzeti jogai­kért küzdő népek javára alakul­nák. A nemzetközi viszonyokat a politikai ■ enyhülés előrenyomu­lása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása jel­lemzi. A nemzetközi erőviszo­nyok, változásának, a békét kí­vánó néptömegek akaratának ha­tására a vezető tőkésországok uralkodó körei is kénytelenek mind reálisabban megközelítehi az emberiség sorsát érintő poli­tikai kérdéseket. A világpolitikai változások, a békét következete­sen védelmező szocialista orszá­gok harca, valamint sok polgári politikus reális helyzetfelismeré­se tükröződik a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak/ normalizálásában; fejlődésében és nagy horderejű megállapodásaiban is. Kétségtelen, hogy az utóbbi években Európában jutottunk a legmesszebbre a második .világ­háborút követően nyitva maradt kérdések lezárásában, s azon az úton, hogy földrészünkön tartós­sá tegyük a békét és a bizton­ságot. A szocialista országok kö­vetkezetes erőfeszítése és a másik oldalon a kérdések reális meg­közelítése eredményezte á Né­met Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint Lengyelor­szág, Csehszlovákia, a Német De­mokratikus Köztársaság közötti államszerződések létrejöttét, ugyanúgy, mint a Német Demok­ratikus Köztársaság elismerését l a NATO-országok, valamint a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai elismerését a szocia­lista országok által. Ezek jelentős lépések voltak a különböző tár- , sadalmi rendszerű órszágok kap­csolatai rendezésének, és a köl­csönös előnyökkel járó fejleszté­sének útján. A helyzet pozitív fejlődése tette lehetővé az euró­pai biztonsági konferencia össze­Az eúrópai ■■ kommunista és munkáspártok J egy része szocia­lista országban, az új, szocialista társadalom felépítését vezetve munkálkodik, más része tőkés országban, a kapitalizmus általá­nos válságának, jelenlegi súlyos krízisének viszonyai között tevé­kenykedik. Pártjaink tehát a leg­hívását, munkájának megkezdé­sét és biztató alákulását ugyan­úgy, mint a bécsi tárgyalások megkezdését a Közép-Európában levő fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének céljából. Mindezen tényezők' együttesen kedvező feltételeket jelentenek ahhoz, hogy az európai kommu­nista és munkáspártok, eleget téve történelmi küldetésüknek, állhatatosan és sikerrel folytas­sák erőfeszítéseiket a haladás és a béke érdekében, azért, hogy Európa az itt élő népek igjízi otthona, a béke és a biztonság földrésze legyen. Bizonyos, hogy az európai kommunista és mun­káspártok, amelyék a múltban is teljes felelősségüket átérezve küzdöttek, azt teszik ma is, en­nek megfelelőén fognak a jövő­ben is cselekedni. A második világháború sötét éveiben, amikor a világ első szo­cialista állama, a Szovjetunió a fasizmus elleni küzdelem fő ter­hét viselte, Európa kommunista pártjai, a kommunisták, dacolva a legvadabb fasiszta terrorral is, !és vállalva minden áldozátot, munkásosztályuk és népük igaz fiaiként harcoltak, és nem keve­set tettek g nácizmus megsemmi­sítéséért. A második világháborút követően, a hidegháború feszült éveiben, amikor á Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetében tömörült sz'ocialista országok az állampolitika síkján küzdöttek az' enyhülésért, a biztonságért, a békéért, maguk mellett tudhatták a néptömegek szolidaritását,' • az ■európai országok jelentős társa­dalmi rétegeinek és tényezőinek támogatását. Elévülhetetlen érdemei vannak az' európai helyzet kedvező fej­lődésében a kommunista pártok­nak, amelyek földrészünk minden " országában síkra szálltak és lan­kadatlanul küzdöttek és küzde­nek a' béke védelmezéséért, egy biztonságosabb és jobb Európa megteremtéséért. különbözőbb feltételek köpött él­nek, harcolnak, közvetlen társa­dalmi és politikai céljaink ennek megfelelően nagyon különbözőek. De közös .célunk az európai bélre és biztonság megteremtése és megszilárdítása, közös feladatunk mindannak elvégzése, ami szük­séges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk an­nak érdekében, hogy az európai biztonsági értekezlet második, genfi szakasza mielőbb befejeződ­jék és a jövő év első felében Helsinkiben a legmagasabb szin­ten sor kerüljön és eredménye­sen záruljon a harmadik, befe­jező szakasz. Elő kell segítenünk, hogy a politikai rendezést az európai katonai helyzet enyhülé­se kövesse, és megnyíljon az út az érdemlegesebb leszerelési in­tézkedések előtt. Előre kell lép­nünk , a különböző társadalmi rendszerű európai országok kap­csolatai rendezésének és fejlesz­tésének útján, hogy a valóban kölcsönös előnyökkel járó gazda­sági, tudományos és kulturális kapcsolatok bővüljenek Európa mindep népe, egész lakossága ja­vára. A szocialista országok, a haladás erői , azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vitás nemzetközi kérdések ne harcte­reken, hanem tárgyalóasztalnál oldódjanak meg. Mindezért an­nak tudatában harcolunk, hogy ezzel nemcsak földrészünk né­peinek egyetemes érdekeit szol­gáljuk, hanem, hogy mindez egyúttal számottevően hozzájárul a többi földrész népei nagy és égető kérdéseinek jobb megoldá­sához, ,a világhelyzet javításához, a világbéke megteremtéséhez. A jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező irányzata évtizedek szí­vós és következetes harca ered­ményeként alakult ki, s nem ajándékként hullott a népek ölé­be. A harc nem ért véget, az enyhüléssel szemben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több, mint egy évszázad alatt a világ leg­nagyobb történelemformáló po­litikai erejévé vált. Ennek egyik oka, hogy a kommunisták minden országban a munkások, a dol­gozók érdekeinek meg nem al­kuvó, legkövetkezetesebb kép­viselői, a legáldozatkészebb ha­zafiak. A másik oka, hogy a kommunista pártokat a proletár internacionalizmus eszméi, a szo­lidaritás egységbe tömörítik, s együtt harcolnak' > < közös1 céljai­kért. Az európai helyzetből adó­dó további feladataink megoldá­sa, magasztos céljaink elérése is megkívánja, hogy egységünket tovább erősítsük, együttműködé­sünket elmélyítsük. Mint ismeretes, a Kommunis­munka áll előttünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműkö­dés programját hiánytalanul megvalósítsuk, és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képesek vagyunk el­érni. Földrészünkön vannak a munkásosztály legrégibb harci Osztagai; az európai, testvérpár­tok 25 millió kommunistát tö­mörítenék soraikban; az európai szakszervezeteknek 150 millió tagjuk van, s nem utolsósorban: Európában 9 szocialista ország van. A szocialista országok az ál­lami politika síkján, összehangolt akciókkal küzdenek a feszültség csökkentéséért. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában nagy szerepe_van a két világrész­re kiterjedő hatalmas Szovjet­uniónak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, amely követke­zetesen’küzd a XXIV. kongresz- szusán elfogadott nagyszabású békeprogram megvalósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezle­tére az a feladat vár, hogy fel­tárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, értékelje földrészünk megváltozott helyzetét, körvona­lazza azokat a tennivalókat, ame­lyek valóra váltják Eúrópa né­peinek a társadalmi haladásra, a béke és biztonság megteremtésé­re irányuló törekvéseit. Mindezen kérdéseket a testvérpártoknak annak tudatában kell vizsgál­niuk, hogy munkájukra nagy vá­rakozással tekintenek Európa haladó, demokratikus erői, a munkásmozgalom különböző pártjai, a szakszervezetek, a dol­gozó tömegek. ta Internacionálé történelmi kül­detését betöltve, évtizedekkel ez­előtt megszűnt, mozgalmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s nem is szüksé­ges, hogy legyen. Á testvérpártok harcedzett, sok tapasztalattal felvértezett, önálló pártok, amelyek maguk alakít­ják ki saját politikájukat és határozzák meg tennivalóikat. Ez így természetes, így van jól, de a harcunkhoz nem elegendő. A harc megkívánja, hogy a testvér­pártok képviselői időnként ta­lálkozzanak, s kicseréljék for­radalmi tapasztalataikat, eszme­cserét folytassának nemzetközi kérdésekről és összehangolják ak­cióikat. Közös világnézetünk, időnkénti széles körű találkozóink és eszmecseréink teszik lehetővé, Mindent meg keli tennünk a biztonsági értekezlet sikeréért Egységünket erősíteni kell a további feladatok megoldására hogy megtaláljuk a közös nyel­vet és a közös fellépés lehető­ségét minden haladó és béke­szerető erővel, a népek közös ellensége, a nemzetközi imperia­lizmus ellen. A Magyar Szocialista Munkás­párt elvi álláspontja e kérdésben közismert. Ä mi pártunk meg­győződésből és gyakorlati' ta­pasztalataiból kiindulva, támo­gatja és a jövőben is támogatni fogja a testvérpártok sokoldalú tanácskozásait. Mély meggyőző­désünk, hogy a testvérpár tok. kö­zötti kapcsolatoknak ez a for­mája nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi vélemény- és tapaszta­latcserének a testvérpártok ak­cióegysége erősítésének. Most ismét öszegyűltünk, hogy fontos ügyben tanácskozzunk. Meggyőződésünk, hogy a test­vérpártok most is az azonos el­vi alapokon, nyílt, alkotó vitá­ban alakítják ki a közös poli­tikai platformjukat. Bizonyára megállapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy a berlini ér­tekezlet eredményesen végezze munkáját. Mi amellett vagyunk, "hogy a berlini értekezlet közös álláspontot alakítson ki az euró­pai helyzet legfontosabb kérdései­ről és összefüggéseiről, a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás ügyének közös feladatairól. Az együttesen kidolgozandó dokumentumok, amelyekkel az értekezlet a köz­véleményhez: fordul majd, bizo­nyára sokrétű és sokféle tenni­valót foglalnak majd magukban. Meggyőződésünk, hogy a megva­lósításukért folytatott küzdelem­ben minden párt önállóan, saját határozatai alapján, a körülmé­nyeinek és feltételeinek legjob­ban megfelelő módon és formá­ban, de a közös ügy iránti fe­lelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell harcolnunk, oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kom­munista pártok sikerei vagy ne­hézségei hatással vannak az egész mozgalom fejlődésére és viszont, a mozgalom' egészének eredményei az egyes pártok hely­zetére. Az erős európai kommu­nista mozgalom képes rá, hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjének, ' biztonságának meg­szilárdításáért, s ez növelni fogja az e Piarcban részt vevő sminden egyes testvérpártunk becsületét és tekintélyét saját hazájában. Eredményeink elválaszthatatlanok a testvérnépek támogatásától A mi pártunk, dolgozó népünk kiemelkedő eseményekre készül: a Magyar Szocialista Munkáspárt márciusban esedékes XI. kong­resszusára és 1975. április 4-re, hazánk felszabadulása 30. évfor­dulójának méltó megünneplésére. A XI. kongresszus elkészíti majd pártunk tevékenységének mérlegét, meghatározza a szocia­lista építés soron következő fel­adatait és programba foglalja távlati céljainkat. Hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója al­kalmat szolgáltat az emlékezés­re, arra, hogy felidézzük a kom­munisták és más. haladó, erőknek a magyar- nép szabadságáért' ví­vott hősies, áldozatos harcát. Al­kalmunk lesz rámutatni, hogy a magyar nép szocialista vívmányai elválaszthatatlanok a nemzetkö­zi kommunista mozgalom, a szo­cializmust építő testvémépek, mindenekelőtt felszabadítónk, a Szovjetunió internacionalista, sokoldalú támogatásától. A munkáshalatom megterem­tésétől a szocialista építés meg­kezdésétől' eltelt alig több, mint negyedszázad alatt népünk a fej­lődésben évszázados elmaradást hozott be. Most is teljes erővel folyik az építőmunka. Ország­gyűlésünk ma megnyílt ülése az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést tárgyalja. A feladatok megoldása nem köny- nyű, mégis, biztosíthatom önö­ket, kedves elvtársak arról, hogy a magyar nép szilárdan halad előre a szocializmus építésének maga választotta útján. Biztosít­hatom önöket arról is, hogy mi, akik oly sokszor élveztük nem­zetközi osztálytestvéreink inter­nacionalista szolidaritását, hazai feladataink mellett sem feled­kezünk meg nemzetközi kötfele- zettségeinkről. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság ott lesz mindig, ami­kor ki kell állni a jó ügyért és erőnkhöz képest részt veszünk az európai békéért, biztonságért fo­lyó harcban is. E gondolatok jegyében kíván­tam üdvözölni az európai kom­munista és munkáspártok most megnyíló budapesti találkozóját, a testvérpártok küldöttségeinek minden tagját, a találkozó min­den részvevőjét és munkatársát. Mégegyszer jó egészséget, sikert, eredményes munkát kívánok mindnyájuknak. Köszönöm a figyelmüket. (MTI) . EGYÜTT A VÁLLALATTAL — TÖRZSGÁRDATAGOK EMLÉKEZNEK Huszonöt éves a BÁÉV Negyedszázaddal ezelőtt, 1949- ben alakult meg a kecskeméti, a bajai és a ceglédi építőmunkások szövetkezeteiből kecskeméti székhellyel a Bács megyei Álla­mi Építőipari. Vállalat. Közben többször átszervezték. Jelenlegi szervezeti formája 1955-ben ala­kult ki. A vállalat létrehozásá­nak — most már történelmi táv­latból mondhatjuk — óriási je­lentősége volt, hiszen Bács-Kis- kun mai területe a felszabadulás előtt kifejezetten agrár jellegű volt. Ezt a vidéket a földszintes mezővárosok, a falvak, a tanya­világ jellemezte. Ily módon szer­vezett építőiparra sem volt szük­ség, s a néhány nagyobb köz­épületet is budapesti vállalkozók építették. A szocializmus építése azonban^ ezen a tájon is meggyorsította á fejlődést. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatra új, korsze­rű lakótelepek, iskolák, óvodák, kórházak, ipartelepek, modern mezőgazdasági létesítmények építése várt. S hogy ezt milyén sikerrel valósította- meg, azt a többi között Kecskeméten a le- ninvárosi, a széchenyivárosi la­kótelep, a ZIM, a Baromfifeldol­gozó Vállalat rekonstrukciója, a Kecskeméti kisiparosnál, Szili Imrénél tanultam a szakmát — kezdi emlékezését Gere Lajos tmk-lakatos. — Vele együtt lép­tem be a Kecskeméti Építőmun­kások Szövetkezetébe, majd let­tem ennek a vállalatnak is a dol­gozója. Kecskeméten a Rákóczi út emeletes házakkal való beépí­tése, az SZTK-rendelőintézet és a város minden területén sok új; ház építése volt a feladatunk. Nagyon lelkesen dolgoztunk, hiszen szemünk előtt épült, lett SZIM új kecskeméti gyára, a párt- és tanácsszékház, Baján a Kismotor- és Gépgyár, Kiskő­rösön a művelődési ház, Kiskun­félegyházán a Vegyipari Gépgyár stb. fémjelzi. Építettek megyén kívül is. A vállalat jó hírnevét öregbíti például a ceglédi 500 ágyas kórház, Budapesten azEr- zsébet királyné úti lakótelep, és még hosszan lehetne sorolni a létesítményeket, egészen a most épülő Kecskeméti Házgyárig. A vállalat fejlődésére jellem­ző, hogy még 1955-ben 68 millió forint volt éves termelése, addig az idén meghaladja a 900 mil­liót. Valamikor kéziszerszámok­kal, vakolókanállal kezdték, ma már hatalmas daruk emelik a korszerű építőelemeket a magas­ba, modern gépek segítik az épí­tők munkáját. A’ dolgozók pedig szakmailag együtt fejlődtek a vállalattal, a követelményekkel, tanulták meg a bonyolult beren­dezések kezelését. A vállalat ala­pítóiból harminchármán vannak, akik még ma is dolgoznak. Kö­zülük három 25 éves törzsgárda- tagsággal rendelkézőt kerestünk fel, s kértük, elevenítsék fel a vállalatnál eltqltött negyedszáza­dot. egyre szebb a város, érthető, hogy örömet leltünk a munká­ban. Én a tmk-műhelyben dol­goztam, de munkaidőm java ré­szét az' építkezéseken töltöttem, mert á helyszínen javítottuk a különböző, akkor még nagyon egyszerű gépeket. Később azután egyre újabb — számunkra isme­retlen — berendezéseket kap­tunk. Nagy sikerélmény volt szá­munkra, amikor megbirkóztunk egy-egy ilyen gép rendbehozá­sával. Emlékszem, 25 évvel ez­előtt autódarunk még nem volt. Egyet mi szerkesztettünk és sze­reltünk össze. Nagyon büszkéd voltunk rá, éveken át jó szolgá­latokat tett a vállalatnak. Azután sokat tanultunk, szak­mai ismereteink együtt növeked­tek a fejlődő technikával. Ma már korszerű építőgépeket ja­vítunk. Szinte mindennap van valami új, amit el kell sajátíta­ni. őszintén mondom, hogy is­mét ezt a szakmát választanám, csak előbb többet tanulnék. De majd a fiam. Szakközépiskolába jár, épületgépész lesz, főiskolá­ra is beíratom, 5 biztos vagyok abban, hogy lesz ennél a válla­latnál hely a számára. Sosem volt számomra sablonos — Anygakönyvelőként kerültem ide — meséli Varga Gergely né. — Jellemző a vállalat fejlődésé­re, hogy kezdetben éveken át egymagám is elgyőztem a mún- kát, ma már tíztagú csoportom van, és gépekkel dolgozzuk fel az adatokat. Nagy a különbség iá múlt és a jelen között. Azt mondják, hogy a számok száraz dolgok, én azonban rajtuk ke­resztül tudom lemérni a vállalat fejlődését. A termelési érték több, mint 12-szerese a 25 - év előttinek, az anyagigény .még en­nék is több. A technológiai fej­lődést is érzékelem, hiszen egé­szen más anyagokat tartunk nyil­ván, mint annak idején. Ez a munka sohasem volt számomra sablonos, mert a számok mögött a házakat, az új lakótelepeket, óvodákat, bölcsődéket, üzemcsar­nokokat látom. Azt is nyugodtan elmondha­tom, hogy a BÁÉV-nál megbe­csülik a nők munkáját Rajtam Mindennap van valami új # Gere Lajos tmk-lakatos. • Varga Gergelyné anyagköny­velési csoportvezető. kívül még nyolc asszony és lány dolgozik csoportvezetői beosztás­ban, és még sokan önálló elő­adói munkakörben. A nemrég nyugdíjba vonult személyzeti osztályvezető is nő volt. Meg­értik gondjainkat, nemeseik a gazdasági és társadalmi szervek vezetői, hanem a munkások is. Ennek egyik legszebb példája, hogy kommunista műszakok bé­rének átutalása vágy helyszínen végzett, munka ellenértékeként eddig 41 dolgozónk gyermekének óvodai elhelyezésére nyújtottak lehetőséget a tanácsok. S végül, hogy szeretek-e itt dolgozni? In­nen szeretnék nyugdíjba menni, pedig addig még főbb mint 10 év telik el. A legszebb építkezéseken dolgozhattam 1949. szeptember 13-án jöttem a vállalathoz — emlékezik Pótá­ri Béla művezető —, ám még sohasem éreztem úgy, . hogy sze­rencsétlen nap volt számomra. Kőművesként kezdtem, és rövi­desen művezető lettem. Az első gépállomásokat építettük akkor, és Tatárszentgyörgytől Kistelekig terjedt a körzetem. Később épí­tettünk a falvakban szülőott­honokat, orvosi rendelőket, isko­lákat. Ázután jöttek a nagyobb építkezések. Ott voltam Kiskun­félegyházán a Bányászati Beren­dezések Gyárának rekonstrukció­jánál, Komlón a 200 bányászla­kás építésénél, majd újra Kecs­keméten, a Berkes kollégium, a máriavárosi házak, a MESZÖV- székház, a ZIM-rekonstrukció, a Széchenyi tér 1—3., az OTP- székház következett, most pedig három éve már a házgyár épí­tésénél dolgozom. Az 50-es évek elején a vakoló­kanál volt a fő szerszámunk, ma pedig már 10—18 emeletes há­zakat építünk, szerelünk össze magasszintű technikával. Iskolai végzettségem nyolc általános, ab­ból a két utolsó osztályt itt, á vállalatnál' végeztem el. Otthon harminc darabból álló szak- könyvtáram van. Köztük van olyan is, ami annak idején egy­havi fizetésembe keriüt. Szere­tem a technikát. Azt tartom, hogy minden új gép tíz embert jelent, ha jól kezelik. Egyébként annak örülök, hogy sohasem küldtek típustervek szerint ké­szülő házak építéséhez, azt sze­retem, ha minden feladat más és más. Amikor mindig valami újább problémát kell megoldani. Hogy elégedett vagyok-e? Azért érzem itt a vállalatnál jól ma­gam, mert mindig a BÁÉV leg­szebb építkezésein dolgozhattam, anélkül, hogy kértem volna erre a vezetőséget. Remélem, a jövő­ben is képességeimnek megfelelő helyekre küldenek. Szenvedélyem? Tekézek a vállalat csapatában. Még csak annyit, hogy nagyon szép munkahely az építőipar. Ha ismét fiatal lennék, és választa­nom kellene, magasabb iskolai'■ végzettséggel ugyan, de építőnek mennék. Nagy Ottó I t % í 9 Pótári Béla művezető. (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom