Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

1974. december 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Bolgár-magyar barátsági napok a megyében Bulgária felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére bol­gár—magyar barátsági napok kezdődtek Bács-Kiskun mfegyé- ben. Az ünnepi rendezvényso­rozat nyitányára vasárnap a kecskéméti Katona József Szín­házban. került sor, amelynek művészei Pancsd Pancsev. A medveölő című kétrészes vidám mesejátékát mutatták be. Hétfőn, december 2-án Kecs­keméten, az SZMT székházában megnyitott bolgár grafikai kiállí­tással folytatódott az ünnepi hét programja. Délután a bolgár vendégek — dr. Sztojan Radev, a Bolgár Kultúra igazgatója, Doncsev Tosó, a Bolgár Kultúra titkára, és Ilia Mesztorov, a Bal­kán Tourist budapesti igazgatója, —■ Princz Lászlónak, az SZMT megyei bizottsága titkárának tár­saságában a pártiskolára látogat­tak el, ahol dr. Sztojan Radev „Bulgária 30 éve” címmel tartott előadást, filmvetítéssel egybe­kötve, majd a pártiskola hallga­tóinak részvételével a baráti ál­lam életét tárgyaló Fórum-mű­sorra került sor. Kedden Kiskunhalason, a vá­ros párt-, tanácsi és népfront­vezetői fogadták a küldöttséget, s tájékoztatták őket a három év­tized során elért fejlődésről. Ez­után a bolgár vendégek a kis­kunhalasi Baromfifeldolgozó Vál­lalat dolgozóival találkoztak. Es­te,, a Borotán megrendezett ba­rátisági nagygyűlés szónoka Pol­gár István a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatár­sa volt. A nagygyűlésen Szvetlo- zár Vaszílev, a Bolgár Kultúra igazgatóhelyettese is felszólalt. Szerdán a baráti nép küldöttei Baján, a vízügyi főiskolára láto­gatnak el, ahol Czédli György igaz'gató fogadja őket, majd a főiskola nevelőtestületével, és a hallgatók képviselőivel együtt rendezik meg a bolgár nép éle­tével kapcsolatos Fórum-műsort. Délután a Finomposztó Vállalat­nál tartanak barátsági gyűlést, majd este a Felsőszentivánon megrendezendő barátsági gyűlés­sel fejeződik be a program. Az elmondottakon kívül Kis­kunhalason és Baján reprezenta­tív kiállítás keretében mutatják be a bolgár nép életét, a felsza­badulás óta eltelt évtizedek eredményeit. Baján ezenkívül — a BIK és a Bolgár Kultúra ren- dezésében — bolgár népművé­szeti cikkekből rendeznek kiállí­tást és vásárt. J. T. Kiállítás bolgár grafikai művekből • Dr. Sztoján Radev megnyitja a kiállítást. Tegnap délelőtt tizenegy óra­kor az SZMT-székház elsőeme­leti nagytermében Fülöp Gyula, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének megyei titkára üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a magyar dolgozók mindenkor érdeklődéssel figyelnek a baráti Bulgáriára, a bolgár nép szocia­lizmust építő tevékenységére. Ezt követően dr. Sztojan Ra­dev, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatója nyitotta meg a „Mai t bolgár grafika” című kiállítást. Elmondta, hogy a Bulgáriában élő grafikusok művein a népi I A kiállításon bemutatott egyik mű. motívumok az uralkodók. Az ak- varelleken, valamint a fa- és li­nómetszeteken egyaránt a béke, a munka, s a családi élet témái vannak jelen. Hangsúlyozta,,hogy a bolgár képzőművészek az utóbbi évtizedekben különösen a szo­cialista építést, a nép sokszínű és változatos életét igyekeznek alkotásaikkal kifejezni. Örömmel hangoztatta megnyi­tó beszédében dr. Sztojan Radev azt is, hogy a Bács-Kiskun me­gyében élő emberek hosszú idő óta nagy és meleg érdeklődéssel figyelik mindazt, ami a baráti Bulgáriában történik. Bizonyság erre a legutóbbi — ez év febru­árjában megrendezett — képző- művészeti tárlat kecskeméti si­kere is. A kiállítás megnyitásán jelen volt Körösi Tibor, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének kultu­rális osztályvezetője, dr. Major Imre megyei tanácselnök-helyet­tes és Princz László, az SZMT titkára. Délután a kedvesen fogadott bolgár vendégek ellátogattak a Forrás szerkesztőségébe, ahol Szekér Endre főszerkesztő-helyet­tes. tájékoztatta őket a folyóirat törekvéseiről, s eddigi eredmé­nyeiről. A vendégek jóleső öröm­mel állapították meg, hogy a Forrás rendszeresen foglalkozik a környező országok irodalmával és művészetével. Szó esett a to­vábbi rendszeres együttműködés­ből is. V. M. „Énekeld a munkások dalát" A kecskeméti szakmunkásképző intézetekben régen felismerték, hogy a költemények nemesítik az érzelmeket, elmélyült gondolko­dásra ösztönöznek. Itt kezdemé­nyezték másfél évtizede, hogy. kétévenként találkozzanak az ország legjobb ipari és kereske­delmi, vendéglátóipari, mezőgaz­dasági versmondói. A 607-es ipa­ri szakmunkásképző intézetben a nevelés szerves részének, az iro­dalom megkedveltetésére kiváló­an alkalmas lehetőségnek tekin­tik verseskötetek olvasását, házi szavalóversenyeket. Az országos József Attila-ver- senyre történő felkészülés jegyé­ben rendezték meg szombaton délután az intézeti vetélkedőt. A bíráló bizottság munkájában részt vett Lisztes László, a me­gyei könyvtár igazgatója és dr. Zinóber Ferencné könyvtáros, a két , intézmény között készült szerződés egyik pontjának reali­zálásaként. Weither Vilmos iskolaigazgató hasznosnak minősítette a 41 részt­vevő közreműködésével tartott versenyt. A hat legjobbat az in­tézet benevezte az országos ve­télkedőbe. Az első díjat Prohász- ka József harmadéves -tanuló k®ta. A tiszakécskei Kovács Edit fényképésztanuló méltán került a második helyre. Az „Énekeld a munkások da- -lát” intézeti szavalóverseny ré­vén újább tehetséges fiatalokat „fedeztek föl” az iskola irodalmi színpada számára. Így többszö­rös a kezdeményezés haszna, —In— Két taggyűlés között % Nagy István, a kunszentmik- lósi VÁV-gyár párttitkára néhány hónap múlva jelentős jubileum­hoz érkezik: kereken harminc éve tevékenykedik a munkásmozga­lomban.' — Nem különös érdem... Ez volt a munkám, s amennyire erőmből tellett,- igyekeztem telje­síteni a megbízatásokat — mond­ja szabadkozva, amikor sorra vesszük a három évtized fonto­sabb állomásait. A felszabadulást követően 1947-ig Tasson a MADISZ szer­vező titkára. Ez volt számára az első mozgalmi iskola. Több éven át a kunszentmiklósi. majd a du- navecsei tanács dolgozója, de előtte rövidebb ideig a Belügymi­nisztérium kötelékében is tel­jesített szolgálatot. 1966-tól á du- navecsei járási pártbizottság poli­tikai munkatársaként végzi fel­adatát, egészen a járás megszű­néséig. Ezt követően került 1970- ben a gyárba, ahol jelenleg ren­dészeti előadó. Az üzemi pártszervezet mun­kájának irányításán kívül tagja a községi pártbizottságnak, és el­nöke a pártbizottság mellett mű­ködő fegyelmi bizottságnak is. S hogy a kép teljes legyen: négy évig mint tanácstag képviselte választói érdekeit. A felsoroltak rövid önéletrajz­vázlatnak is beillenek. Egyszerű tanúságaként annak, hogy Nagy István életútja szorosan össze­kapcsolódott a mozgalmi munká­val. 0 Ami nagyon is időszerűvé teszi a beszélgetésünket: pártszer­vezetük nemrég értékelte a X. kongresszus óta végzett munkát, s megválasztották azokat a tiszt­ségviselőket. akik előkészítik, le­bonyolítják a januári vezetőség­választó taggyűlést. — Párttagságunk megfelelt a várakozásnak, igyekeztünk jól ér­vényesíteni a párt politikáját — összegezte tömören Nagy István a beszámoló taggyűlés tapaszta­latait. A szűkszavúnak tűnő értékelés mögött sok munka és eredmények húzódnak meg. melyekről a tag­gyűlésen részletesen is szó esett. Á pártvezetőség véleményeként elhangzott például, hogy a tag­ság túlnyomó többsége maradék nélkül teljesítette pártmegbízatá­sait. Több dicsérő sző elhangzott a munkásőri tevékenységről. Li- pót György, Németh Sándor, Dió­szegi Imre nemcsak a pártszer­vezettől kapott elismerést, ha­nem a .munkásőrség megyei pa­rancsnokságától is. Márkus Já- nosné fizikai dolgozó, a pártszer­vezet propagandistájaként végzett dicséretes munkát. A szakszer­vezetben. a KISZ-ben tevékeny­kedő kommunisták munkájáról is igen kedvezően emlékezett meg a beszámoló. • A gazdasági munka pártirá­nyításának módszereiben is figye­lemre méltó javulásról adhattak számot. A pártszervezetnek nem­csak jó a kapcsolata a gazdasági irányítókkal. A cselekvés is kö­zös á mindennapi munka elvég- zésébeh. a helyi gazdaságpolitikai tennivalók kidolgozásában, a munkások helyzetének jvításában, hangulatuk, munkakedvük alakí­tásában. A párttól kiinduló állás- foglalások közösségi érvényűek és egyre mozgósítóbb hatásúak. A gazdasági munka értékelésé­nél’a beszámolóban és a vitában is elhangzott egy kritikai észrevé­tel: az anyagellátásbam gyors ja­vulás szükséges. A pártszervezet már korábban jelezte a gazdasá­gi vezetésnek, hogy ismétlődő problémával állnak szemben. Gyakran éppen emiatt szenvedett kárt a gyáregység folyamatos ter­melése. a termelékenység növeke­dése. Sőt, olykor a kongresszusi munkaversenyt is zavarta a rossz anyagellátás. A jelzéseket ezúttal eljuttatják a budapesti gyárnak. • A párt belső életét illető mérleg kedvező. Javult a szerve­zettség, rendszeresebbek a párt­rendezvények. fokozódott az akti­vitás. A legszembetűnőbb fejlő­dés azonban a párton belüli de­mokrácia fejlesztésében jelentke­zett. A taggyűléseken, aktívab­bak a párttagok, nyíltabb, őszin­tébb a légkör, bátrabban elmond­ják bíráló észrevételeiket. Viszont a pártépítő munkában akad javítanivaló. A négy év alatt mindössze három fizikai dolgozót vett fel soraiba a pártszervezet. Ezzel az eredménnyel Nagy Ist­ván szerint sem elégedettek. Nem használták ki kellően a KISZ-, szakszervezet és a szocialista bri­gádok pártépítést segítő tevé­kenységét. . • A pártcsoportok munkáját is javítani szükséges a jövőben. Hogy miként? A taggyűlésen ezt a következőkben fogalmazták meg: öntevékenyebb, kezdemé­nyezőbb és folyamatosabb mun­kát, vállaljanak nagyobb részt a munkaterületükön a politikai hangulat alakításában, befolyá­solásában a pártcsoportok. Ugyan­akkor arról is szó esett, hogy eh­hez, a pártvezetőségnek az eddi­ginél több és gyakorlatiasabb se­gítséget kell nyújtania. Nagy figyelmet fordított a párt- ■ szervezet a gyáregység fizikai dolgozóinak művelődésére. Jelen­leg 34 olyan munkás akad, aki nem rendelkezik a nyolc általá­nos iskolai végzettséggel. A tag­gyűlés ezúttal is megerősítette, hogy ösztönözni kell a tanulásra és segíteni a tanulókat. Elhang­zott, hogy a lakaíosműhely dol­gozói részére ismeretfelújító és korszerűsítő tanfolyamot szervez­nek, amely 27 résztvevővel a kö­zeljövőben megkezdi munkáját. Hasonló a törekvés a hegesztő szakmában, ahol húsz fizikai munkást képeznek. Többen észrevételezték a tag­gyűlésen, hogy a gyáregység mun­kásai közül csak kevesen vesznek részt a községi klubok munkájá­ban, illetve a községi szintű jb- litikai. társadalmi, kulturális ren­dezvényeken. Ezen a helyzeten változtatni akarnak. Ami viszont kedvező: a szocialista brigádok nagy segítséget nyújtottak a „Harminc év a település fejlesz­tésében” című helytörténeti kiál­lítás megszervezéséhez. Makette­ket, színes tablókat készítették társadalmi munkában. S ha már a társadalmi munká­ról esik szó, ide tartozik az is, hogy a gyáregység munkáskollek- tívája. a tizenhat szocialista bri­gád védnökséget vállalt a nagy­község főterén létesítendő gyer­mekjátszótér megépítéséért. A vállalást sikeresen teljesítették, a játszóteret átadták a gyerekek­nek. • Az elmondottak csak egy ré­szét képezik a VáV gyári kom­munisták áltál1ányitótt' ‘és'el-1 végzett munkának. A taggyűlé­sen nypma sem volt az önelégült­ségnek, vagy az eredmények el- túlzásának. Mégis bizakodó han­gulatban értékelték a négyévi munkát. Nem hallgatták el azt sem. ami vitathatatlan bizonyíté­ka helytállásuknak és ösztönző­je a további munkának. Szabó Attila kíl’F.RNVO Táguló látóhatár Még a közép- vagy felsőfokú végzettségűek, a szorgamas. ön- művelők is édeskeveset tudnak AusztráliáróL Néhány közhelyet, adatot, homályos sejtéseket. Az ötödik földrészen készült filmek közül ritkán jut el egy-egy a mozikba és a távoli kontinens írói sem örvendenek túlságos nép­szerűségnek hazánkban. A költözők című ausztrál tévé­film vetítése után sajnáljuk iga­zán eddigi mulasztásainkat A dokumentumelemekkel átszőtt al­kotás számunkra többszörösen idegen világba vitte a képernyő előtt ülő magyar nézőket. Ok maguk mondták el, hogy sem a szorgalom, sem az állami gon­doskodás nem tartóztathatja föl a kisgazdálkodók törvényszerű élszegényedését. A két világháború közötti ma­gyar szociográfiai irodalmat idé­ző mű hiteles atmoszfératerem­téssel érzékeltette a farmercsalád erőfeszítéseit, földszeretetét, az életforma-váltással járó kínokat. A film révén közelebb kerültünk a sokáig érdektelennek tartott Ausztráliához. Büszkén hivatkozunk a finn- magyar .barátságra, a „rokoni” kapcsolatokra, ám a mai finn életről, művészetről kevés érte­sülésünk van. A pénteken este, a második műsorban sugárzott „Anna” egy hozzánk hasonlóan kis nép filmkultúrájáról, egy té- pelődő, érzékeny alkatú nő és az ottani, számunkra hűvös, már- már rideg társadalmi szokások konfliktusáról tájékoztatott. Líbiáról is ritkán kapunk hírt. A kitűnő Chrudinák Alajos szer­kesztő-riporter és Várszegi Ká­roly operatőr jóvoltából átfogó, érdekes tudósítás mutatta be a hatalmas, ősi kultúrájú ország múltját és jelenét. Biztatjuk a tévét, hogy az ed­digiekhez hasonlóan, ha lehet, még következetesebben segítse a magyar közvélemény világképé­ben levő „fehér foltok” eltünte­tését Az említett három film révén többet tudunk a kortárs- világróL , ÁTADTÁK A PETŐFI NÉPE ÉS A MEGYEI KBT DÍJAIT Sikeres KRESZ-vetélkedő Kiskunmajsán A sok éves hagyománynak meg­felelően november 30-án isméi) Kiskunmajsán, az Ifjú Gárda Művelődési Központban rendezte meg a/megyei közlekedés bizton­sági tanács a megyei KRESZ-ve- télkedőt. A művelődési ház szín­háztermét zsúfolásig megtöltöt­ték azok a magán- és hivatásos gépjárművezetők, akik tanúi, ré­szesei akartak lenni a nem min­dennapi küzdelemnek. Dr. Csiky Antal rendőr százados, játékve­zető, a versenyszabályok, ismer­tetése után nemcsak a verseny­zőknek, de a közönségnek is be­mutatta azokat a közlekedési táb­lákat, amelyek felismerése alap­ján lehetett kitölteni a KRESZ- TOTÓT. A közlekedési alapisme­retekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása után vetített ké­pek alapján áthaladási elsőbbsé­gi szabályokat kellett a verseny­zőknek megfejteniük. Nem volt könnyű dolguk, hiszen akadtak olyan útkereszteződések is, ahol hat jármű áthaladási sorrendjét kellett meghatározni. A KRESZ-vetélkedő befejezése után Gémes Gábor, lapunk fő­munkatársa ismertette a Petőfi Népe és a megyei KBT által ez év februárjában indított Arany tigris udvariassági verseny vég­eredményét. Emlékeztetett arra, hogy a pályázatnak megyeszerte nagy sikere volt, amelyet az is bizonyít, hogy több mint hu­szonegyezer szavazat érkezett be. Ezután az éves díjakat adta át a nyerteseknek. A több mint egy­órás vidám műsort követően — amelyet fővárosi művészek szol­gáltattak — dr. Pálvölgyi István rendőr hadnagy, a megyei közle­kedés biztonsági tanács titkára a zsűri döntése alapján hirdette ki a megyei KRESZ-vetélkedőn a legjobb helyezést elértek névso­rát. Az első díjat\ Zámbó Anna szerezte meg, Varga László és To- kodi Sándor előtt. Nemcsak a szervezők, de a közönség is egy­hangúan úgy ítélte meg, hogy nagyon sikere?, tanulságos, szó­rakoztató volt a megyei KRESZ- vetélkedő. • A zsűri és a játékvezető. Dr. Csiky Antal rendőr százados „munka kőiben”. • Kokovai István átvess! Gémes Gábortól ax Arany tigris-pályázat első diját. (Krisch Béla felv.) Figyelmeztetés Szabolcsból A Hét meglepetése ezúttal egy belpolitikai riport volt. Ilyen címmel is sugározhatták volna a Szabolcs megyében rögzített fel­vételeket: „Egy rendelkezés szí­ne és fonákja”, vagy „Miként ér­telmezzük a törvényt?”, netán „Okos paragrafusok, merev tiszt­ségviselők”. Hótszegény, törődött, filléres gondokkal küszködő fészekrakó tanyai embereket, telek és ele­gendő pénz hiányában külterüle­ten építkezők véleményét szem­besítette Szegvári Katalin köz­ségi, megyei és országos hatósá­gok képviselőinek állásfoglalásai- vaL Ügy gondoljuk, hogy az oly­kor öt-tíz év előtti szabálysérté­sekért kirótt' pénzbüntetések a korszerű településpolitika ügyé­nek annyit használnak, mint ha­lottnak a szenteltvíz. Az „elret­tentés”, az újabb engedély nélkü­li építkezések megakadályozása lehetett a rendelkezések megal­kotóinak elsődleges célja. Intő példáknak szánták a büntetése­ket. Ez rendben is lenne és a tényleges érték tíz százalékánál is többet fftettetnék a tájat, vá­rosképet csúfító, közösségi érde­keket sértő nyaralók, a peremke­rületekben látható kacsalábon forgó építmények törvénysértő .tulajdonosaival, A filmben bemutatott családok végső kétségbeesésükben fogtak a házépítéshez. A szájuktól von-- ták meg a falatokat, hogy fedelet teremtsenek családjuk feje fölé. Büntetés helyett segítségre szo­rulnak. A jól szerkesztett, őszinte ri­port — Sugár András műsorve­zető szükséges kiegészítésével -s tanulságait érdemes megszívlelni más ügyekben, más tájakon is. A témát nem érezzük lezártnak. Szívesen hallanánk arról, hogy az arra illetékes szervek mivel ma­gyarázzák korábbi közönyüket? Miért nem figyelmeztették az alapozáskor, a tervek készítése­kor az építtetőket Miért nem si­ettek okos szóval, jobb javasla­tokkal . az építtetők segítségére. Jó lenne, ha a tévé megnyugtat­ná, megnyugtathatná a nézőket arról, hogy most, napjainkban csak engedéllyel építkeznek az emberek, a hatóságok nagyobb figyelmet fordítanak a realitá­sok, a fejlesztési célok és a kö­zösségi, az egyéni érdekek bölcs, távlatos egyeztetésére. Heltai Nándor st

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom